Petőfi Népe, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-01 / 50. szám
1994. március 1., kedd Megyei körkép 7 > Ebédre várva. (Fotó: Nyúl E. Gábor) Idősek, betegek. Valamikor tevékeny emberek voltak, ma már magatehetetlenek. Tudatuk zavart, segítségre, oltalomra szorulnak, mert nem tudnak egyedül eligazodni a világban. Ápolásuk próbatétel a család számára, s próbatétel a kórházak számára is, ahova előbbutóbb mégiscsak bekerülnek. A kecskeméti megyei kórház pszichiátriai osztályán külön részleg a zavart tudatú időseké, akiket jól zárható ajtó őriz. Mert elkóborolnak, mert régen látott ismerőseiket vélik látni a tükörben, s utánuk erednek. Vágyaik, álmaik mint a gyerekeké. Etetni, itatni, füröszteni kell őket, mint a gyerekeket. Útjuk innen a szociális otthonba vagy a temetőbe vezet. A gerontopszichiátrián 15 ápoló dolgozik, sokan hosszú évek óta itt. Ezen a helyen felértékelődnek a gesztusok, a mozdulatok, a simogatások és a szavak, amiket a beteg öregektől kapnak fizetség gyanánt. Talán ez tartja őket itt, hiszen vállalhatnának könnyebb munkát is. Mégsem teszik, mert számukra ez nem munka: hivatás. Zárt vérvételi rendszer Nyugat-Európában már régóta nem, de Magyarországon még újdonság az úgynevezett zárt vérvételi rendszer alkalmazása, hiszen 4-5 éve vezették be a hazai kórházakban. A véradó állomás után márciustól a kecskeméti megyei kórházban is e módszerrel veszik le a vizsgálatokhoz szükséges vért a betegektől. A rendszer főpróbája tegnap zajlott le, elsőként a belgyógyászat nővérei alkalmazták a betegek számára kíméletes, kevésbé fájdalmas, higiénikus vérvételi módszert. Az új módszer persze nem csak a betegek számára jelent változást - a vérvétel rövidebb ideig tart, kisebb tűvel szúrnak és az infúzió bekötéséhez nem kell még egyszer megszűrni a kart - hanem az ápolónőknek is, hiszen a vérvétel gyorsabb, biztosabb, s közvetlenül nem érintkeznek ezután a levett vérrel. A zárt vérvételi rendszert márciusban minden osztályon bevezetik, a belgyógyászat után a szeptikus sebészeten, majd legvégül a gyermekosztályon. A rendszer bevezetése hozzávetőlegesen 10 millió forintba kerül. Á.E. MEDDIG VÁRNAK A NŐVÉREK? Ragaszkodnak a havi pótlékokhoz • A munka sok, a pénz kevés. Mi tartja majd őket a végzés után a pályán? A kecskeméti megyei kórházban hétszáz három műszakban dolgozó ápolónő várja a beígért havi négyezer forintos pótlékot. A Kecskeméti Honvédkórházban nyolcvan betegágy melletti nővér számít a pénzre, ám mindeddig hiába. Nemes János, a megyei kórház gazdasági igazgatója kérdésünkre elmondta: a Magyar Kórházszövetség megkereste az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületét, amelynek ő az elnöke, s véleményüket kérte a pótlékok ügyében. A testület álláspontja az, hogy a műszakonként fizetendő 200 forintos pótlék, amit az egészségbiztosítási önkormányzat felvetett, nem megoldás. Annyira alacsonyak az ápolói bérek, hogy a 4000 forintos pótlék nélkül aligha tarthatók meg a nővérek a pályán. A testület tehát az egységes, négyezres pótlék mellett szavazott. Nemes János szerint a műszakonként járó pótlékok forintosítása egyáltalán nem körvonalazódott, s az összeg sem áll arányban a végzett munkával. Jó volna már tisztán látni ebben az ügyben, mert ki tudja meddig viselik el ezt a bizonytalanságot a nővérek - mondta a gazdasági igazgató. Ai E. Még nincs döntés a szülőotthonról A megyei közgyűlés még nem tárgyalt arról: véglegesen bezárják-e a lajosmizsei szülőotthont vagy sem. így az intézmény ideiglenes bezárása miatt átirányított szakdolgozókkal újra megállapodást kellett kötnünk - tájékoztatta lapunkat dr. Fáy Tamásné, a megyei kórház ápolási igazgatója. A még decemberben kelt kétoldalú megállapodást tegnap délelőtt határozatlan ideig meghosszabbították, s az ezt aláíró tíz dolgozó - javarészt szülésznők - vállalták, hogy a számukra decemberben meghatározott munkakörökben és munkahelyeken dolgoznak tovább a megyei önkormányzat végleges döntéséig. Mint ismeretes, a szülőotthon átmeneti bezárására dr. Pólik József betegsége, majd váratlan halála miatt került sor, bár a fekvőbeteg-ellátás megszüntetésének gazdaságossági okai is lennének. Erről azonban a fenntartó, a megyei önkormányzat illetékes dönteni. Információink szerint csütörtökön ülésezik a megyei önkormányzat szociális bizottsága, ahol valószínűleg szóba kerül a lajosmizsei szülőotthon ügye is. Á. E. MINISZTERI RENDELET A szociális intézményekről A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól rendelkezik a népjóléti miniszter rendeleté, amely megerősíti: az alapellátások körébe tartozó ellátási formák létrehozása, működtetése minden települési önkormányzat kötelezően ellátandó feladata. Ezeket a központi költségvetés által biztosított támogatásokból és az önkormányzatok saját bevételeiből 1997. december 31-éig fokozatosan kell megvalósítani. A rendelet az alapellátások körébe sorolja az étkeztetést, a házi segítségnyújtást, a családsegítést, a gyermekek napközbeni ellátását. A rendelet a szakosított ellátások köré sorolja a bentlakásos, a rehabilitációs, valamint az átmeneti és nappali ellátást biztosító intézményeket. Családosok farsangja Március 4-én délután 17 órától rendeznek farsangi délutánt a kecskeméti családsegítő központok az általuk gondozott családok számára. A vidám, vetélkedőkkel, játékokkal és tombolával tarkított farsangi délutánra 60 kecskeméti családot, tehát sok-sok gyereket várnak. A mulatság helyszíne a református konviktus kollégiumának ebédlője lesz, a Jókai téren. POLITIKUSI ÉRVEK ELLENE ÉS MELLETTE Csökkenthető-e a társadalombiztosítási járulék? IDŐSEK, BETEGEK Fontosak valakinek? Az AIDS és a tbc áldozatai Legalább 30 millió ember hal meg tuberkulózisban az ezredfordulóig - jelentette ki Nakadzsima Hirosi, aki az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének igazgatója, aki a napokban hozta nyilvánosságra a WHO tüdővészről szóló jelentését. Sajnos, az AIDS-et okozó HIV-vírus terjedése is növeli a tbc-s halálozások számát. A vírus elpusztítja azokat a sejteket, amelyek a tüdővész baktériumait „elaltatják”. 1990-ben-áll az Egészségügyi Világszervezet jelentésében - az AIDS-vírus hordozói csak négy százalékát alkották a tuberkulózisban megbetegedetteknek. Ez az arány a 2000-ik évre viszont a világban 14 százalékra növekszik. Megállapodás a katonatelepi magánóvodával A kiemelkedően magas, 54 százalékos tb-járulékfizetés ellenére súlyos gondok terhelik a magyar egészségügyet. Hogyan lehetne több pénzt fordítani az orvosi ellátásra, a gyógyszertámogatásra, a táppénzre? Erről kérdeztük néhány párt ismert egészségpolitikusát. Dr. Frajna Imre, Fidesz:- Az egészségügy költségvetését két forrásból lehetne növelni. Az egyik: ha nagyobb költségvetési támogatást kapna az ágazat; a másik: ha szigorúbban behajtanák a járulékokat. A tavalyi bevételek alakulását ismerve, a társadalombiztosítás ezt az utóbbi utat választotta, nem is eredménytelenül. Volna még egy forrás: a tb-kártyák körül kialakult ellentmondásokat kellene sürgősen rendezni. Ha igaz a hír, akkor 10 millió magyarnak 12 millió tb-kártyája van. Az a baj, hogy nagyon sok igazolványt időkorlátozás nélkül érvényesítettek, tulajdonosaik gyakorlatilag bármeddig használhatják, ha fizetnek járulékot, ha nem. Márpedig ha e téren rendet teremtenének, biztosan nőnének a bevételek. Dr. Kökény Mihály, MSZP:Nem hiszem, hogy a közeljövőben alapvetően növelni lehetne azokat a pénzösszegeket, amelyekkel a társadalombiztosítás gazdálkodhat. Inkább csökkenteni, semmint növelni kellene a járulékok mértékét. Sokkal fontosabb volna arra megoldást találni, hogy az alapvető egészségügyi ellátásból senki se maradjon ki. Ne kerüljenek bizonytalan helyzetbe a munkanélküliek se, ha mondjuk nincs 0 Papírmunka van, a pénz kevés az egészségügyre. miből járulékot fizetniük. Tételesen, mindenki számára érthetően kellene meghatározni, hogy a kötelező egészségbiztosítás keretében milyen ellátás, milyen kezelés vehető igénybe térítésmentesen,illetve mire adnak kedvezményt, mi az, amit ki-ki önköltségi áron kénytelen megfizetni. Tiszta vizet kell önteni a pohárba! Dr. Csermely Gyula, Köztársaság Párt:- Tisztázni kell, hogy a társadalombiztosítás kiadásai közül mit kell magára vállalnia az államnak, és mit kell fedezni a járulékokból. A betegségek megelőzésére, a szakemberek oktatására a központi költségvetésnek kell pénzt biztosítania. Meggyőződésem, hogy a most rendelkezésre álló összeggel is lehetne a mainál racionálisabban gazdálkodni, ha például csak a maradéktalanul elvégzett gyógyító munka után fizetne teljes térítést az egészségbiztosítási pénztár. Dr. Mikola István, Kereszténydemokrata Néppárt:- A megoldás egyik kulcsa a gazdaság megélénkítésben van: a vastagabb állami pénztárcából az egészségügyre is több jutna. A másik lehetőség: az embereket kell érdekeltté tenni egészségük megőrzésében. Jó példa erre, amit a fogászok terveznek: aki 18 éves koráig évente legalább kétszer elmegy a fogazatát ellenőriztetni, annak később kevesebbe kerülne az esetleges pótlás. Dr. Szolnoki Andrea, SZDSZ:- A megoldást abban látom, ha mindenki után fizetnének tb-járulékot. A munkanélküliekért a Foglalkoztatási Alap, a külföldiekért a Menekültügyi Hivatal, a hajléktalanokért a szociális kassza, az idősekért a nyugdíjbiztosító. Valakinek fizetnie kellene a gyerekek térítésmentes ellátásáért is, hiszen ők most szüleik után és jogán biztosítottak. Dr. Pusztai Erzsébet, MDF:— Sokféle megoldást el tudnék képzelni, csak egyet nem, amit az SZDSZ javasol, hogy mondjuk a gyerekek után is kelljen tb-járulékot fizetni. A költségvetés az ismert okok miatt ezt csak úgy tudná kigazdálkodni, ha ezt az összeget adóemelés formájában visszahárítaná a lakosságra. De ezzel sem a társadalombiztosító, sem a kormányzat nem nyerne. S legkevésbé maguk a biztosítottak örülnének neki, akiknek a vállán már amúgy is mázsás terhek vannak. Szabó Margit Közoktatási megállapodást köt Kecskemét a képviselő-testület döntése nyomán a katonatelepi magánóvoda vezetőjével, Köhler Róberttel. Ennek értelmében az idén 740 ezer forintos támogatásban részesül az intézmény. A közoktatási törvény lehetőséget ad arra, hogy a nem önkormányzati intézmények is átvállalhatnak a helyi önkormányzatoktól feladatokat, amelyet közoktatási megállapodásban rögzítenek. A katonatelepi Dumbo magánovi 24 gyermek elhelyezésére alkalmas, jelenleg is minden helyük betöltött. A kicsik harmadát Kecskemétről viszik naponta a szülők Katonatelepre, ám a jövőben a katonatelepi gyermekeket előnyben kell részesíteni. Az oktatási törvény előírja, hogy az 5. életévét betöltött gyermekeknek kötelező iskolaelőkészítő foglalkozásokon részt venniük, ezeknek a gyerekeknek a felvétele kötelező a magánóvoda számára is. 0 Ebéd utáni fogmosás a Dumbo oviban, Katonatelepen. A közoktatási megállapodás három évre szól, amely külön kérelem nélkül újabb három esztendőre meghosszabbítható. A város döntése azt is jelenti, hogy a mostani térítési díjakat csökkentenie kell a vállalkozónak, tehát a mai, napi 250 forintnál kevesebbet fizetnek majd a szülők. Nagy Ágnes
