Petőfi Népe, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-16 / 63. szám
2 PETŐFI NÉPE 1994. március 16., szerda Megmaradni magyarnak Boross Péter beszéde A sajtó szabadságáról Cíoncz Árpád beszeae A kormányfő elöljáróban történelmünk fordulópontjait idézte fel a honfoglalástól napjainkig. Megemlékezett az államalapító királyról, aki keresztény hitre térítette népünket és erős országot teremtett ezen a földön, diadalmas évszázadokkal. Majd, mint mondta, fél évezred után jött a nagyobb erő, a belső széthúzás, és megroppant az ország, megroppant a magyarság. „Szörnyű vízió támadt: hogy végünk, nincs tovább, hogy olyan erők keltek ellenünk, mellyel szemben nincs ellenszer. De a nagy király azt a parancsot hagyta utódaira, hogy megmaradjunk. Megmaradni minden áron, eltérően más népektől, kik előttünk jártak ezen a földön. Megmaradni, hazát teremteni és élni. A keserű évszázadok, rabszíjra fűzött százezrek, felégetett falvak és tönkretett föld, a felperzselt ország ellenére élt a parancs. Élt a parancs a szívekben: megmaradni magyarnak ezen a földön - hangoztatta a miniszterelnök. A továbbiakban felidézte, hogy évszázadok elteltével a 19. század elején ismét mozgásba hozta a szellemet és a lelkeket ez a történelmi parancs. Majd jött a reformkor csodája, azután jöttek az ostorozok, hogy romlásnak indultunk, majd elérkeztek a hitet adók és a modemizálók, köztük Széchenyi István, eszméivel.- Csodás évtizedek következtek, az ébredés évtizedei. Majd elérkeztünk egy naphoz, amit mások nem akartak, de érlelődött a szívekben és lelkekben, mert eleink akarták: eljött 1848. március csodája. Láng gyúlt a szívekben és lelkekben, s megfogalmazódott mindaz, ami egy nemzetet szabaddá, boldoggá és erőssé tehet. Alig másfél esztendő múlva, gyönyörű harcok után, hősi vállalkozás után, két világhatalom haderejének kellett összeroppantani mindazt, amit március 15-e akart. A huszadik századot elemezve Boross Péter hangsúlyozta: e nehéz, szörnyű század megszaggatott, széttépett bennünket. Megemlítette, hogy a század elején sokak úgy látták: nincs tovább. - Mindezek ellenére ebben a században is talpra álltunk, úgy, ahogy lehetett. Majd arról szólt, hogy a II. világháború után Qgy torz, idegen eszmerendszer uralkodott el fölöttünk. Legjobbjaink börtönbe kerültek és bitó alá; mégis mocorgott a lelkekben valami. „A márciusi láng üzenete ott volt október csodás napján, 1956. október 23-án, amikor a márciusi üzenet hívó szavára fogtak fegyvert az elpusztíthatatlan magyar szabadságért, és rendítettek meg egy torz eszmerendszert - mondta Boross Péter. A továbbiakban kiemelte, hogy a bitók, a börtönök, a sötét évtizedek mégsem voltak hiábavalók, mert a ’80-as évek végén megint március szellemével mozdult meg az ország. Mint fogalmazott: ez a megtermékenyítő szellem vezérelte a kerékasztal-tárgyalásokat és juttatott bennünket odáig, hogy negyedik esztendeje ünnepeljük március 15-ét szabadon; harmadik esztendeje úgy, hogy idegen katonaság nincs az ország földjén. A legutóbbi esztendőkről szólva a miniszterelnök kiemelte, hogy az átalakulás nehéz évei, a sebeket is osztó utóbbi évek egy irányba mutatnak, márciusi irányba: megmaradni, szebbé, jobbá, biztonságosabbá és szabaddá tenni ennek a nemzetnek az életét.- „Nekifogtunk valamenynyien, küzdünk érte. Nem oldottunk meg sok mindent, valóban van még sok fájó kebel, elintézetlen ügy, de úton vagyunk. Úton, mert azt a parancsot teljesítjük, hogy megmaradni és felvirágozni. Fogadjuk meg, hogy ezen a gyönyörű szent napon nem napi gondjainkkal küszködünk, nem politizálunk, hanem hódolunk a nemzet nagysága előtt. Azon képesség előtt, mely eleinket hősi útra vitte, s nekünk irányt mutató módon jövőt építő kötelezettséget és lehetőséget adott. Március szelleme termékenyítse meg közéletünket, adjon hitet nekünk és bátorságot, hogy megtegyük azt az utat is, amely előttünk, minden magyar előtt áll még” — zárta ünnepi beszédét a miniszterelnök. Bennünket ma nem a kényszer, hanem hazánk alkotmánya kötelez, hogy valóra váltsuk, amit a márciusi ifjak 12 pontja közül a legelső követelt: a sajtó szabadságát. Hogy megszabadítsuk akár a politikai, akár a gazdasági csoportérdek béklyójától - jelentette ki Göncz Árpád kedden Szegeden. A köztársasági elnök ünnepi beszédében idézte az alkotmányt, miszerint „a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze. A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát.” Engem meg arra kötelez - folytatta Göncz Árpád -, hogy adjak hangot a nemzet egységének, s őrködjek az államszervezet demokratikus működése fölött. Ne képviseljem sem a mindenkori kormánypártok, sem a mindenkori ellenzék érdekét, hanem - az ő közös érdeküket is beleértve - a nemzet egészét. Amibe a demokratikus jogrend zavartalan működésétől a szabadságjogok csorbítatlan érvényesükéig, a nemzeti rádió és televízió kötelező pártatlanságáig életünk teljessége benne foglaltatik. A véleménynyilvánításhoz való jog alapjog, ugyanakkor a demokratikus közvélemény kialakulása feltételeinek és működése fenntartásának biztosítása állami kötelezettség. A sajtó szabadságát arra való figyelemmel kell garantálnia az államnak, hogy a sajtó a véleményalkotáshoz szükséges információszerzésnek, a véleménynyilvánításnak és véleményformálásnak kitüntetett fontosságú eszköze. Demokratikus közvélemény csakis teljes körű és tárgyilagos tájékoztatás alapján jöhet létre. A rádió és televízió alkotmányos működésének feltételeként törvénynek kell kizárnia, hogy a közszolgálati rádióban és televízióban akár az állam szervei, akár egyes társadalmi csoportok a műsorok tartalmára meghatározó befolyást gyakorolhassanak. Nem lehet tehát olyan jogosítványuk, amivel a műsorkínálatot egyoldalúvá tehetik. Ez a tilalom a közvetlen befolyásolásra és a befolyásolás lehetőségére is vonatkozik.” Tudjuk: a rádió és a televízió ma kényszerűen kormányfelügyelet alatt működik mindaddig, amíg rájuk vonatkozólag az alkotmány által megkövetelt törvények létre nem jönnek, s ily módon e két intézmény működésének társadalmi ellenőrzése meg nem valósul - hangoztatta a köztársasági elnök. Ma tehát a kormány kötelessége, hogy a rádióra és a televízióra vonatkozó alkotmányos előírásoknak érvényt szerezzen, s ezzel adhatja igazi tanújelét az alkotmányba foglalt alapjogok tiszteletének. Félelem nélküli életről beszélni éppen Szegeden, a „félelem városában” igencsak nehéz - utalt Göncz Árpád a közelmúltban történt gyilkosságokra. A határok megnyíltától mi a szabadságot vártuk, s nem a féktelen, gyilkos szabadosságot - hangoztatta, majd hozzátette: és semmiképpen nem azt, hogy a nemzetközi bűnözés átjáróháza legyünk. Tudnunk kell, hogy a világ minden rendőrsége lépéshátrányban van a mindenkori bűnözőkkel szemben. Nem tehetünk hát mást, mint hogy megbízunk közrendünk őreiben, s bízunk benne, hogy megroppantják a szervezett bűnözés gerincét. A választási harc igazi tárgya és tétje az ország egészének demokratikus működése. Arra szólította fel a választópolgárokat, győződjenek meg róla, hogy a pártok közül melyik képviseli mindennapi érdekeiket, s abban a tudatban döntsenek, hogy választásukkal az ország sorsának elkövetkező négy esztendejét legalább részben maguk határozzák meg. Nem szabad a felelősség terhétől visszariadni - figyelmeztetett az előadó, s kijelentette: a választóknak nem szabad hagyniuk, hogy bárki is megfélemlítse őket. Fogadjuk el, hogy mi, magyarok mind magyarok vagyunk, a magyar lobogó úgy szép, ahogy van: piros-fehér-zölden - nem érdemes se sztálin-vörössel, se úri-fehérrel, nyilas-zölddel fölcserélnünk - mondta az elnök. Lezsák Sándor Kárpátalján Bácsalmás és Ökumenikus istentisztelettel kezdődött a március 15-ei ünnepi megemlékezés Bácsalmáson. A mise után a város diákjainak rövid műsora következett a Kossuth-szobomál. Csőke Antal, a helyi KDNP szervezet elnöke ünnepi beszédében a szabadságharc eszmeiségét, a hazaszeretet fontosságát hangsúlyozta. A koszorúzás és a Szózat elhangzása után került sor Bácsalmás és a felvidéki Nagymegyer testvérvárosi szerződésének aláírására. A szlovákiai Nagymegyer Bácsalmáshoz hasonló nagyságú és adott-Nagymegyer ságú város, lakóinak több mint 80 százaléka magyar. A felvidéki város küldöttsége előtt mutatták be a város diákjai a németországi testvérvárosban, Backnangban március végén rendezendő ifjúsági fesztiválra készült műsorukat. Az ünnepi program a fafaragó és a rajzszakkör kiállításának megnyitásával folytatódott. Hét általános iskolás csapat vett részt azon a történelmi vetélkedőn, amelynek témája az 1848^19-es forradalom és szabadságharc eseményei, valamint Kossuth Lajos élete és munkássága volt. A március 15-ei ünnepségek alkalmából a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) meghívására Kárpátaljára érkezett az MDF küldöttsége. Az utazás, mint azt Lezsák Sándor, a delegáció vezetője, az MDF ügyvezető elnöke kifejtette, része annak a látogatássorozatnak, amelynek során ügyvezető elnökké való megválasztása óta felkeresi a határon túli magyarlakta területeket, és találkozik az ottani magyarság jeles képviselőivel. A látogatások célja az anyaországbeliek és az ország határain kívül rekedt honfitársak kapcsolatainak erősítése. Fodó Sándor, az KMKSZ elnöke a küldöttség tagjainak részvételével rendezett sajtótájékoztatón szimbolikusnak nevezte, hogy az MDF küldöttsége a kárpátaljaiakkal együtt ünnepli a szabadságharc évfordulóját. Lezsák Sándor a sajtótájékoztatón kijelentette: meggyőződésük, hogy ebben az időszakban is figyelnünk kell arra, hogy egy és oszthatatlan magyar haza és magyar nemzet van, ahogyan egy és oszthatatlan ukrán haza és ukrán nemzet is van. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Szlovákiai és lengyel megemlékezések A szlovákiai magyarok számos helyszínen emlékeztek meg március 15-ről. Petőfi Sándor megcsonkított pozsony-ligetfalusi szobránál, a somoijai „Pipagyújtónál” és a révkomáromi Klapka-szobomál Csóti György, az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke is koszorúzott. Mindhárom helyen ezernél több ember volt jelen, A Kassához közeli Magyarbődön az Együttélés, a Rákóczi Szövetség és a Páneurópai unió küldöttsége a falu lakosaival közösen emlékezett a faluban eltemetett kétszáz honvéd sírjánál. Rozsnyón a Pákh Albert Társaság és a Csemadok volt az ünnep rendezője, itt a város főterén álló Petőfi-emléktáblánál, majd a temető honvédsírjainál koszorúztak. Hasonló ünnepségek voltak Léván, Rimaszombatban és Losoncon, Nagykaposon és Királyhelmecen. Lengyelországban is számos helyen emlékeztek március 15. szellemi, erkölcsi örökségéről. Kiemelkedő eseménye volt az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából Varsóban rendezett megemlékezéseknek a budapesti Hadtörténeti Múzeum és a Lengyel Hadtörténeti Múzeum közös kiállításának megnyitása kedden. Bem - Lengyelország és Magyarország hőse címmel a nagy hadvezér születésének 200. évfordulója alkalmából mutatták be életét és tevékenységét. Tűrhetetlen helyzet Maglaj körül A Biztonsági Tanács hétfőn nyilatkozatban követelte Maglaj boszniai város ostromának azonnali beszüntetését. A testület egyben sürgette a boszniai szerb és horvát erőket, hogy feltételek nélkül engedjék át a humanitárius segélyszállítmányokat a kilenc hónapja körbezárt város lakosságának és a sok ezer menekült megsegítésére. A BT tűrhetetlennek minősítette a Maglajban kialakult helyzetet, amelyért elsősorban a boszniai szerbeket tette felelőssé. A Biztonsági Tanács egy másik nyilatkozata elítélte Jugoszláviát, amiért a Dunán visszatartott hat, összesen hatezer tonna gázolajat szállító bolgár uszályt. Fehéroroszország elnöki köztársaság A minszki parlament kedden elfogadta az új alkotmányt, amely elnöki köztársaságként határozza meg Fehéroroszország új államformáját. Az új alkotmányt a 360 tagú Legfelsőbb Tanács 236 igen szavazattal hagyta jóvá. Az új alaptörvény első pontja egységes, demokratikus, szociális jogállamként határozza meg az országot. Az alkotmány egyben kinyilvánította, hogy Fehéroroszország atomfegyverektől mentes, semleges ország, amelyben az állam és a végrehajtó hatalom élón az elnök áll. Áz új alkotmány értelmében 360-ről 260-ra csökkentik a képviselők számát. Támadások érik a szlovák újságírókat A szlovák újságírók szakszervezete kedden rendőri védelmet kért a szakmabeliek számára, miután négy újságíró is támadások célpontjává vált hétfőn, a Meciar hívei által rendezett tüntetéseken. „A fizikai erőszak alkalmazása Szlovákiát az olyan országok a szintjére süllyeszti, amelyekben nincs biztosítva a szólás- és gondolatszabadság” - olvasható a szakszervezet közleményében. Az újságírók egyike, akit sérülései miatt jelenleg is kórházban ápolnak, azzal vádolja a rendőrséget, hogy semmit sem tett támadói megfékezésére. Fegyvert keresnek a középiskolákban Az amerikai főváros polgármesternőjének utasítására a rendőrség különleges egységei razziákat tartanak a washingtoni középiskolákban fegyverek után kutatva. A rendkívüli lépésre azután került sor, hogy az egyik belvárosi középiskolában - az Eastern High Schoolban - ismét lövöldözés robbant ki fényes nappal a diákok között. Lemondott a brit vezérkari főnök A Nagy-Britannia politikai vezetését tizedelő járvány, a házasságtörés szövődményei vasárnap a brit hadsereget is elérték: lemondott tisztségéről Sir Peter Harding légimarsall, a brit vezérkar főnöke, miután kiderült, hogy megcsalta feleségét Lady Bienvenida Buckkal. A brit hadseregben igen népszerű 60 éves Sir Peter Harding és a 32 éves Lady Bienvenida kapcsolata néhány hónapja véget ért, ám a hölgy a múlt héten úgy tett, mintha fel akarná melegíteni a viszonyt. Ebédre hívta a vezérkari főnököt az elegáns Dorchester Hotelbe, és Sir Peter Harding besétált a csapdába. Kettősüket a News of the World című bulvárlap fotósai titokban lencsevégre kapták, s ez véget vetett a tábornok pályafutásának. Lesz-e kenyerünk 2000-ben? Igaza volt-e Thomas Malthusnak, aki két évszázaddal ezelőtt tömeges éhezést jósolt az emberiség sorsául, s aki máig is „szellemi ihletője” maradt a katasztrófát ígérő jövendőmondóknak? Sandra Postel, a washingtoni World Watch nevű intézet alelnöke úgy véli, hogy Malthus válasza azonban nem egészen állja meg helyét napjainkban.- Saját kora és ismeretei alapján helyesen ítélte meg úgy, hogy az élelmiszerforrások bővülése katasztrofálisan elmarad majd a népesség növekedésétől - mondta az alelnök asszony és hozzáfűzte: - Előrejelzése azonban mégsem bizonyult teljesen időtállónak, s ennek elsősorban az az oka, hogy Malthus nem láthatta előre az új technológiák és a szociális változások hatását a gazdasági, így a mezőgazdasági fejlődés ütemére. Az új technológiákat meghonosító „zöld forradalom” eredményeként 1950 és 1991 között a világ gabonatermelése 169 százalékkal emelkedett, noha a vetésterületek nagysága csak 17 százalékkal lett több.- Ha a gabonafélék terméshozama az 50-es évek szintjén maradt volna, akkor mai menynyiség kitermeléséhez kétszer annyi földet kellene megművelni, s ez teljességgel lehetetlen - állítja Sandra Postel. A mezőgazdasági termelés további fejlődését több tényező határozza majd meg. Egy biztos, az extenzív módszer (a szántóföldek területének növelése) tovább nem használható, hiszen szűzföldek mára már csak Afrikában és Latin-Amerikában, illetve korlátozott mértékben Ázsiában maradtak. Az alacsony mezőgazdasági és technológiai fejlettség következtében napjainkban több mint 550 millió hektár termőföldet pusztít el az erózió. Figyelembe véve a Föld lakosságának várható növekedését, 2010-re az egy főre jutó szántóföld területe 21 százalékkal csökken. A vízforrások apadása rövid időn belül komoly nehézségeket okozhat Kínában, Indiában, az Egyesült Államokban, Mexikóban és a Közel-Keleten.^ Az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma által nemrégiben közzétett előrejelzés szerint a világ gabonatermelése 1993-94-ben az előző szezonhoz képest 14 százalékkal, az Egyesült Államoké pedig 33 százalékkal csökken, a világ népessége azonban egy év alatt közel 100 millió emberrel gyarapszik. KNORR-BREMSE Fékrendszerek Kft. Vezető állású dolgozóink részére bérelnénk igényesen kialakított, bútorozott, egyszoba-összkomfortos, telefonos lakásokat, a város központjában. Címünk: 6000 Kecskemét, Szegedi út 49. Kérjük, hogy ajánlatát a személyzeti osztályon adja le. Tel.: 76/484-194/121-es mellék ^
