Petőfi Népe, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-08 / 56. szám

1994. március 8., kedd Pénz, mezőgazdaság, piac 11 HOGYAN KELL INTÉZNI? A reorganizációs támogatás Csőd, felszámolás, átalaku­lás, privatizáció és más okok miatt kihasználatlan vagyontár­gyak (ingatlan, munkagép, munkaeszköz stb.) megvásárlá­sához kamattámogatás kérhető. Magától értetődő feltétel, hogy a beruházáshoz hosszúlejáratú hitelt kapjon a kérelmező. További feltételek: a kamat­­támogatással megvalósuló fej­lesztéssel mezőgazdasági, vagy ehhez kapcsolódó feldolgozó, szolgáltató tevékenységet kell folytatni. A megvalósítandó összes beruházási értékből leg­alább 25 százalékot kell elérjen a megvásárolt vagyontárgy ér­téke. A reorganizációs program az átalakult szövetkezetek va­gyontárgyainak, továbbá az át­alakulás során kivitt, vagy az ál­lami gazdaságoktól 1992. ja­nuár 1. után vásárolt vagyontár­gyak működtetéséhez szüksé­ges fejlesztéseket is támogatja. Igénybe vehetik: magánszemé­lyek, magánvállalkozók, ma­gánszemélyek többségi tulajdo­nában levő gazdasági társasá­gok (pl. kft.-k), magánszemé­lyek többségi részvételével, az 1992. I-es törvény alapján mű­ködő szövetkezetek, több szö­vetkezet által létrehozott gazda­sági társaságok, részben vagy teljesen állami tulajdonban levő mező- és erdőgazdasági ága­zatba sorolt gazdasági szerveze­tek. A reorganizációs program­ban kamattámogatás és vissza nem térítendő támogatás nyer­hető el. Az előbbinek háromféle változata van. Az első szerint az első két évben a kamat 100 szá­zalékát, az ezt követő években 80, 60, 40, 20 százalékát vál­lalja át az állam. A második vál­tozatban az első két évben a tá­mogatás a kamat 100, az ezt kö­vető lefeljebb öt évben pedig az 50 százalékát érinti. A harma­dik változatban a támogatás évente egységesen a kamat 70 százaléka, de legfeljebb hét évig. A vissza nem térítendő támogatás mértéke a reorgani­zációs hitel maximum 10 száza­léka, de legalább 200 ezer forint lehet. Mindkét támogatás igénylé­sének menete a következő: A vagyontárgy megvásárlá­sáról szóló előszerződés, vagy a végleges adásvételi szerződés birtokában kérhető a banktól beruházási hitel. Amennyiben ezt a bank megítéli, a kamattá­mogatás iránti kérelmet automa­tikusan továbbítja az illetékes tárcaközi bizottsághoz. Borverseny Kiskoroson Március 15-én második al­kalommal borverseny lesz a Pátria étteremben Kiskőrösön. A borminták leadása: március 13-án (vasárnap), 14-18 óráig az étteremben: 3 db 7 dl-es üveg mintánként, nevezési díj 500 Ft fajtánként. Értékes dí­jakat adunk át a nyerteseknek. Kiemelten sok kadarkát vár­nak. Fővédnök: dr. Tóth Sán­dor, a Földművelésügyi Mi­nisztérium részéről. A versenyt a Kistermelők Szőlészeti és Borászati Egyesülete szervezi. Eredményhirdetés: március 15-én (kedden) 15 órakor a Pátria étteremben. Baskír gazdászok Bábolnán Baskíria mezőgazdászai kö­zül mintegy másfél százan to­vábbképzésen vesznek részt a Bábolna Részvénytársaság Me­nedzsment Központ Kft.-je és az IKR Rt. vendégeként. Az első tanfolyamra a baskír szak­tárca vezetői jöttek el, a további öt, egyhetes kurzuson pedig 25-25 gyakorlati szakember, el­sősorban kolhoz- és szovhozel­­nök gyarapítja majd tudását. „A VAGYONJEGY ÉRTÉKE: TALÁLT PÉNZ” Újabb törvénysértések Imrehegyen A várakozás csendje után Im­rehegyen ismét nagy a zúgoló­dás. Mert bár az Új Élet Szövet­kezet vezetői elkezdték az álta­luk felvásárolt tagi vagyonje­gyek kifizetését, de nem annyit adnak érte, amennyit ígértek. Pedig már az is kevesebb annál, amennyi törvényesen járna. Mindez azzal kezdődött, hogy a szövetkezet vezetői belső nyilvátartásuk alapján fel­értékelték a szövetkezet összes vagyonát. Az eredmény 45 mil­lió forint volt. Ez alapján szá­molták ki a tagi vagyonjegyek értékét. A közgyűlés azonban kevesellte az összeget, ezért megbízták a polgármesteri hiva­talt, kívülálló céggel végeztesse el az értékelést. Az eredmény ezúttal 60 millió forint, az elő­zőnél 20 százalékkal több volt. A vezetők mégis mindezt fi­gyelmen kívül hagyva a legkö­zelebbi közgyűlésen azt mond­ták, mindenki 8,97 százalékkal (hogy miért éppen ennyivel, ar­ról nem beszéltek) szorozza fel a saját vagyonjegyértékét, majd eszerint fizetnek. A tagok unták a huzavonát, beleegyeztek. Mindez a közgyűlési határo­zatba is belekerült. Zúgolódásra azonban más miatt is volt okuk. A vezetők ugyanis a vagyonjegy értéké­nek csupán a 25 százalékát kí­nálták az eladásba beleegyező tagoknak. Arra hivatkoztak, hogy ez tulajdonképpen 70-75 százalékos érték, hiszen ők az eladás közterheit, a 20 száza­lékos forrásadót is átvállalják a tagoktól. Az újabb közgyűlé­sen ígéretet tettek arra, hogy ha a forrásadót időközben va­lóban eltörlik, értékét vissza­fizetik a tagoknak. Ám amikor fizetésre került a sor, vékony volt a boríték. A közgyűlési határozatok ellenére (tehát törvénysértőn) a vagyon­jegyek értékét a 45 millió forin­tos összes szövetkezeti vagyo­­érték alapján állapították meg, ugyanakkor az eltörölt forrás­adó értékét nem adták vissza a tagoknak. Kérdésemre Angeli Menyhért, a szövetkezet fő­könyvelője azt válaszolta, majd ha a nyúltelep elkel (elkel?), visszafizetik a forrásadót. (Pe­dig a közgyűlési határozat erre a jogszabály eltörlése esetén azonnali határidőt szögez le.) Amikor pedig az érdekeltek zú­golódására hivatkoztam, a fő­könyvelő így válaszolt: „Senki sem zúgolódik, mert mindenki tudja, hogy ez (t. i. a vagyon­jegy értéke - A. M.) talált pénz.” Vagy ha úgy tetszik, ajándék a szövetkezettől. A forrásadó címen visszatar­tott összeg egyébként kétmillió forint. Almási Márta Az EU agrár főmegbízottja elégedett Tudnivalók termelőknek Hasznos tudnivalók mező­­gazdasági termelőknek címmel jelentetett meg ismertetőfüzetet a Földművelésügyi Miniszté­rium. A füzet 300 ezer példány­ban készült és közérthető mó­don ismerteti a tulajdonlással kapcsolatos fontos jogszabá­lyokat és tudnivalókat, továbbá a hitelfelvétel módjait stb. Térségünkben a magyar me­zőgazdaság átalakulása a leg­látványosabb. Magyarország a régió legnagyobb nettó expor­tőre az Európai Unió országaiba irányuló agrárkivitel tekinteté­ben. Ezt Rene Steichen, az Eu­rópai Unió Bizottságának me­zőgazdasági főmegbízottja je­lentette ki a napokban budapesti sajtótájékoztatóján. Elmondta: magyarországi tartózkodása során alkalma volt véleményt cserélni a kormány és a szaktárca képviselőivel a magyar mezőgazdaságot érintő kérdésekről, az Európai Unió­hoz való csatlakozásra tekintet­tel. Véleménye szerint a tagsági kérelem benyújtását követően hazánk legfontosabb feladata, hogy törvényeit összhangba hozza az Európai Unió hatályos rendelkezéseivel. Hetvenötezer tonna fehér cukor • A tavalyi 40 ezer tonna helyett az idén 75 ezer tonna fehér cukor előállítását tervezi a kábái cu­korgyár. Az ehhez szükséges cukorrépát 16 ezer hektáron lehet megtermelni, s a gyárnak már eddig mintegy 15 ezer hektárra sikerült szerződést kötnie - hangzott el Kábán, a Hajdúsági Cu­korgyárban a napokban megrendezett szakmai tanácskozáson. A résztvevők közül többen eddig az állattenyésztésben dolgoztak, de átpártoltak a növénytermesztéshez. (Fotó: PN-archív) FŐLEG A KISTULAJDONOSOKNAK HASZNOS Erdőgazdálkodás társulásban • Az erdő meghálálja, ha gondját viselik. (PN-archív) Hosszú várakozás után végre az Országgyűlés elé került az erdőbirtokosságról szóló tör­vény tervezete. A javaslat a még érvényben levő törvényhez ké­pest számos változást tartalmaz. A legfontosabb, hogy az új tör­vény hatályba lépése után az er­dőtársulások gazdálkodhatnak is. Jelenleg ugyanis csak egye­sületként működhetnek, s mint ilyen, nem folytathatnak gaz­dálkodó tevékenységet. A gazdálkodással összefüggő kérdések eldöntésében annak ér majd többet a szavazata, akinek nagyobb erdőterület van a bir­tokában. Az úgynevezett erdő­birtokossági társulatok létreho­zása mégis főleg a kistulajdono­sok számára lesz hasznos. Min­denekelőtt azért, mert a gazdál­kodás folyamán a költségek megoszlanak, tehát olcsóbb lesz a fakitermelés, az erdők egész­ségének megóvása, a szakta­nácsadó igénybe vétele. A társulathoz legalább két tu­lajdonos szükséges. Tíznél több tag esetén viszont kötelezővé teszi a törvény, hogy a közös döntéseket minden esetben előzze meg a közgyűlés össze­hívása. A társulatnak kizárólag erdőtulajdonosok lehetnek a tagjai. Akinek tehát nincs erdő­birtoka, nem szólhat bele a kö­zösség ügyeibe. Amennyiben valamelyik tag eladja a birtokát, a társulásnak kell elsőként fel­ajánlania. Az erdőtársulásnak ugyanis elővásárlási joga van a hatáskörébe tartozó erdők ese­tében. Természetesen nem kötelező a közös gazdálkodás, ez csupán az egyik - s a legolcsóbb! - megoldás. Sőt, a társulaton be­lül is folytatható egyéni gazdál­kodás, de csak a közös döntések szellemében. Az eddigi tapasztalatok sze­rint a kárpótlás az erdők sorsát illetően nem a várakozásoknak megfelelően alakult. Az árveré­seken átlagosan aranykoronán­ként 600 forintért keltek el az erdők. Persze, voltak kivételek is: egyes helyeken tízezer fo­rintra is feltornázták az árat a li­citálók! A Földművelésügyi Minisz­térium március tizedikén végleg lezárja a kárpótlásra szánt erdő­területek pótlólagos kijelölését. Ezután megyei bontásban közzé teszi a területek helyét, nagysá­gát, hogy a kárpótoltak eldönt­­hessék, melyik területet kíván­ják megszerezni. A kárpótlás befejeztével mintegy 800 ezer hektár erdő kerül magántulajdonba. Ez azt jelenti, hogy 260 ezer új erdő­­birtokos lesz Magyarországon. A fennmaradó 900 ezer hektár erdő a kincstár tulajdonában marad, de valószínűleg ezek kezelését is magántársaságokra bízza majd az állam. Bánhegyi Zsuzsa KERTBARÁT KLUB NAGYBARACSKÁN A vetőmagot is hamisítják? A nagybaracskai kertbarát klubnak már sokadik rendezvé­nyét tartották nemrégiben Solymosi Tivadar szervezésé­ben a helyi művelődési házban. Nem véletlen, hiszen a gazdák igénylik az effajta tájékoztatá­sokat és már most gondolniuk kell arra, hogy tavasszal mi ke­rüljön a földjükbe. Ezen alka­lommal a Pioneer Hi-Bred és te­rületi képviselője, Kara Béla mutatkozott be, akihez Pest és Bács-Kiskun megye tartozik. A Pioneer kukorica vetőma­gok 30 éve vannak jelen Ma­gyarországon, de saját képvise­lettel csak alig több, mint egy éve rendelkeznek. Érdekes adat, hogy Észak-Amerika (USA és Kanada) kukorica hibridjeinek 45 százalékát a magvaik ural­ják. Ugyancsak nem mellékes Spanyol festőborok A keleti piacok mellett egyre erőteljesebb lépéseket tesz a Kecskemétvin Rt. a kontinens nyugati része felé is. A cég az elsők között alapított vegyesvál­lalatot Portugáliában kilenc év­vel ezelőtt. A Hungaro­­cork-Amorim Rt.-ben egyelőre 67 százalékos részesedése van a magyar partnernek, a portugál fél most szeretne többségi tulaj­dont szerezni. Évekkel ezelőtt is még ked­veltek voltak nálunk a Márka üdítőitalok, amelyket azonban azóta újabb termékek váltottak fel. A még működő gépsorok és a göngyöleg kihasználásának a gondját oldotta meg a Kecske­métvin Rt., a besztercebányai székhelyű Topaz-Kevin Rt. lét­rehozásával. A Kecskemétvin Rt. üzleti partnerei között korábban is voltak spanyol cégek, várhatóan a közeljövőben festőborokat vá­sárolnak a dél-európai ország­tól. A mintákat most várják^ az a tény, hogy a jó fajtaválasz­tás 30 százalékban képes befo­lyásolni a termést. A hazai klíma rendkívül előnyös a ve­tőmag előállítására, azért vala­mennyi fajtájukat itt termelte­tik, munkát és megélhetést biz­tosítva sokaknak. A megjelent közel félszáz kistermelőnek, érdeklődőnek igazán javára válhattak az el­hangzott információk. Kara úr felajánlott olyan lehetőséget, hogy bárkinek, aki más fajtá­ban bízik - térítésmentesen ad vetőmagot, hogy kontrollál­hassa a különbséget, akár pozi­tív, akár negatív légyen is az. A kérése csupán annyi volt: ez ellenőrizhető legyen. Felhívta a hallgatóság figyelmét arra is, hogy csak fémzárolt vetőma­got vegyenek, bármelyik cégé Bizonyára megfigyelték már, hogy a természetben nem léte­zik monokultúra: az erdő is, a mező is sokféle növényt nevel. Nem véletlenül. A természet ugyanis bölcsen úgy rendezte, hogy az egyik növény a másik fejlődését segíti, vagy éppen gá­tolja. Magától értetődik, hogy mindegyik a segítője mellé te­lepszik, így biztosítva önmagá­nak a természetes védelmet. Nem is támadják meg járvány­szerű fertőzések a természetet, estik akkor, ha az ember felbo­rítja az eredendő rendet. Annál több károkozó pusz­títja, betegíti meg az ember teremtette monokultúrákat, ezért permetez. Pedig a nö­vényvédő szer káros az em­beri szervezetre, nemkülön­ben a természetre, hiszen sok hasznos élőlényt is elpusztít. Használata elkerülhető, csak a természet módszereit kell el­lesni, annak megfelelően tár­sítani kertünkben a növénye­ket. Különféle gyökérnedvek, is az, hiszen csak ez ad garan­ciát a fajtatisztaságra. Előfor­dult már, hogy a Pioneert is hamisították és 50 kg-os zsá­kokban árulták, holott ők ki­­zárlólag 80 000 szemet tar­talmazó kiszerelést forgalmaz­nak, függetlenül a súlyától. A tanácskozás vége csaknem botrányba fulladt, mert az egyik konkurens céggel kapcsolatban lévő helybéli ellenpropagandá­val és közbeszólásokkal igye­kezett zavart kelteni, ám a je­lenlévők rövid úton elejét vet­ték ennek a viselkedésnek. A kertbarát klub ezutáni elő­adásán a holland Royal Sluis, il­letve ennek magyar megfele­lője, a Magrovet cég mutatko­zott be Balogh Szilárd által. Ő a kiskertek növényeivel, zöldség­félékkel foglalkozott. S.G. szaganyagok kibocsátásával érik el vonzó, vagy taszító ha­tásukat. Először a nemkívánatos szomszédokkal érdemes meg­ismerkedni. Ilyen például a bab és a hagyma, a káposzta és a hagyma, a petrezselyem és a fe­jes saláta stb. Jószomszédok a zeller és a káposzta, (a káposz­talepke ugyanis utálja a zeller­szagot), a saláta és a retek, a sárgarépa és a hagyma, a petre­zselyem és a hagyma, a paradi­csom és a petrezselyem, a bab és a káposztafélék stb. A társí­tásnak számtalan egyéb variá­ciója létezik, attól függően, mit, milyen körülmények között akarunk termelni. Az egymáshoz illeszthető, sokszínű növénykultúrák al­kalmazásával és az okszerű ve­tésforgóval jelentős mértékben csökkenthető a fertőzés veszé­lye. Ha mégis bekövetkezik, vegyszer helyett biolevet hasz­náljunk. Legközelebb erről lesz szó. A BIOKERTÉSZ TANÁCSAI A növények mint szomszédok

Next

/
Thumbnails
Contents