Petőfi Népe, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-08 / 56. szám

10 Pénz, vállalkozás, piac 1994. március 8., kedd Mit jelent a forint leértékelése? • A behozott árukért most a korábbinál többet kell adnunk. Februárban immár másod­szor került sor a forint leértéke­lésére: januárban 1, a második hónapban 2,6 százalékkal csök­kent a forint árfolyama. 1993— ban, több lépésben, összesen 15 százalékos leértékelésre került sor. Az egymás utáni leértékelé­seket nem helyes összeadni egymással, mert pontatlan eredményt kapunk. Hadd lás­sunk erre egy példát. Ha a forint árfolyama valamely idegen pénzzel szemben 1992 decem­ber végén 100 egységnyi volt, akkor azaz 1993-ban bekövet­kezett 15 százalékos leértékelés eredményeként - az év végére csak 85-öt ért. Amikor 1994 ja­nuárjában újabb 1 százalékos le­értékelést hajtottak végre, akkor 85-nek az egy százalékával csökkent az idegen pénzben ki­fejezett ellenérték. A februári további csökkenés már a 84.15 egységnyi árfolyamból indul ki, s azt 2,6 százalékkal mérsékli. Végeredményben tehát - az 1992-es 100 egységhez viszo­nyítva - most 81.96 egységet ér csak az adott valuta. Bonyolult, de talán érthető a számítás. A leértékelésekre azért kerül sor, mert a belföldi termelői árak nagyobb mértékben emelked­nek, mint a külföldiek. 1993— ban a termelői árak mintegy 15 százalékkal emelkedtek, miköz­ben a velünk kereskedelmi kap­csolatban álló országokban lé­nyegében változatlanul marad­tak. Ez a stabilitás annyira meg­drágította volna a magyar expor­tot, hogy csak veszteséggel lehe­tett volna áruinkat külföldre el­adni. A leértékelések az exportőrö­ket teszik versenyképessé, mert nem kell a dollár-áraikat emelni ahhoz, hogy a költségeik növe­kedésével arányosan több fo­rintra - ha nem is nagyobb ér­tékre - tegyenek szert. Az im­portot viszont megdrágította ez a lépés, hiszen minden 1 dollár értékű behozott árúért most a korábbinál többet kell adni. Ez pedig a belföldi árszínvonalat növeli. A tapasztalatok szerint a leértékelés minden százaléka 0,4 százalékkal emeli a hazai árszínvonalat. Ez a mostani 2,6 százalékos leértékelés esetében valamivel több mint egy száza­lékot jelent éves szinten. Természetesen nem minden árra és árura egyformán vo­natkozik a leértékelésből adódó drágulás. Olcsók ma­radnak azok a cikkek, ame­lyekben alig vannak külföldről importált elemek, tartozékok, és azok a termékek is, ame­lyeknek áremelkedésére a fo­gyasztó egyszerűen a kereslet csökkenésével válaszolna. Ha azonban az áremelkedések összessége bérnövekedést is kivált, akkor a megemelkedő bérköltségek révén a leértéke­lés az egész gazdaságra kihat. Hogy ebből a szüntelenül le­értékelő spirálból miként lehet kilépni? Egyetlen módon: ha a hazai infláció mértékét sikerül visszaszorítanunk legfontosabb kereskedelmi partnereink szint­jére. Bácskai Tamás Gyorsított adóskonszolidációs program Menetrend szerint zajlik a gyorsított adóskonszolidációs program - tájékoztatta az MTI-t hétfőn Hegyháti József, az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium helyettes államtit­kára. A tárcához tartozó cégek közül 31-en kaptak lehetőséget Jupiter Kereskedelmi és Szol­gáltató Bt. (Kecskemét), BE-KO ’93 Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (Kiskunfélegyháza), Tető-Épületkarbantartó Keres­kedelmi és Szolgáltató Bt. (Baja), Kreko és Társai Kereske­delmi és Szolgáltató Bt. (Érsek­­csanád), Dr. Varga Gábor és Tár­­sai Egészségügyi Bt. (Kecske­mét), Balzam és Társai Termelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (Baja), Pénzőr Pénzügyi Adóta­nácsadó és Könyvelési Bt. (Kecskemét), Dopler Kereske­delmi és Kiadói Bt. (Kecske­mét), Passat P Kereskedelmi Bt. (Kecskemét), Kaptár Keres­­delmi és Szolgáltató Bt. (Buda­pest, fióktelep Kiskunfélegy­háza), Video-For Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (Baja), Korá­nyi Fogtechnikai Bt. (Baja), reorganizációs programjuk be­nyújtására, amelyek felülvizs­gálatát az IKM február végére ígérte. Hegyháti József elmondta: a tervek értékelése március 2-áig befejeződik, ezután tárcaközi egyeztetés következik. A be-NO-BO Kereskedelmi és Szol­gáltató Bt. (Sükösd), MOLI­­NO-X Kereskedelmi Bt. (Ba­ja), Petite-Fleur Kerttervező Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (Baja), Sile-Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (Kecskemét), Fuchs és Társa Ügyviteli Szol­gáltató Bt. (Kecskemét), B-M-K Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (Kecskemét), Montika Kereske­delmi és Szolgáltató Bt. (Baja), Mihálovics T ermelő, T ermeltető és Kereskedelmi Bt. (Kiskunha­las), Computer BB Szolgáltató Bt. (Kecskemét), L. és Sz. Nyomda Kereskedelmi és Szol­gáltató Bt. (Kecskemét), Prima Optik Kereskedelmi Bt. (János­halma), Korona-KER Kereske­delmi Bt. (Jánoshalma), Gastro­­tech Kereskedelmi és Szolgál­tató Bt. (Kiskunfélegyháza). nyújtott tervek többsége meg­felel a kívánalmaknak, de van olyan program is, amelyet el­vetettek, mert például időköz­ben befejeződött a cég felszá­molása - összegezte az eddigi tapasztalatokat az államtit­kár-helyettes. Magyar feltalálók bemutatkozása Genf, Osaka, Párizs, Pitts­burg, Nürnberg és Brüsszel üz­leti fórumain mutaják majd be azt a 82 magyar találmányt, amelyekkel a napokban ismer­kedhetnek meg a magyarországi érdeklődők az Országos Talál­mányi Hivatal tanácstermében. Biztonsági lökhárító, szel­vényvágó gép, műanyag fürdő­kádbetét, elektromos hullámlo­vas, autó-lopásgátlók, vetőgép, hallásvizsgáló, gombafertőzést gyógyító eljárás, környezetbarát energiaforrás, mind részei a bemutatásra kerülő 82 tárgynak. Az érdeklődők megismerked­hetnek a találmányok feltalálói­val, valamint a termékek szaba­­dalmazóival is. CÉGBÍRÓSÁGI HÍREK MOGORVA MONOLÓG Kereskedni, boltot működtetni sem könnyű Gyakran hallani, hogy az vál­lalkozik kereskedésre, aki a dolgok könnyebbik végét fogja meg. Lenne csak a helyemben, aki így beszél, megváltozna a véleménye! Az elektroműszerész szak­mámmal három évig nem bír­tam elhelyezkedni, a feleségem ugyanannyi ideig volt munka­­nélküli. Valamihez kezdenünk kellett. Azt találtuk ki, hogy boltot nyitunk, merthogy az mindkettőnknek ad munkát. Pénzt úgy szereztünk hozzá, hogy kisebbre és régire cserél­tük a kettő plusz két félszobás, új lakásunkat. A különbözeiből maradt 500 ezer forintunk, azt fektettük be. Élelmiszerbolt nyitása mel­lett döntöttünk, hiszen arra mindig szükség van. A külvá­rosban béreltünk hozzá helyisé­get, részben azért, mert ott volt a legolcsóbb, részben pedig mert azon a környéken nem működött másik üzlet. Eszerint nagy forgalomnak kellett volna lennie, de nem volt. Talán ép­pen azért, mert azon a helyen soha nem volt bolt. Idő kellett volna hozzá, hogy a környékbe­lieket odaszoktassuk. Persze én olyan választékot sem tudtam nyújtani, mint a városközponti üzletek, mert kicsi volt a forgó­tőkém. Sokan is voltunk hár­man akkora forgalomra, de a jogszabály előírja, hogy leg­alább egy szakképzett dolgozó kell ilyen helyen, tehát kényte­len voltam alkalmazottat fog­lalkoztatni. Tapasztalt kollégák azzal bíztattak, hogy két sze­mélyzettel egy-másfél éven be­lül nyereséges lesz az üzletem. „Felmondtam” hát a feleségem­nek - elment takarítani de hi­ábavaló áldozatnak tűnt, mert nekem meg a háziak mondtak fel. Kellett nekik a helyiség. Gondoltam, nem kezdem elölről a nyomort. Kölcsönt vet­tem fel rokonoktól - a bankok dehogy adtak! -, s a városköz­pontban bérelt helyiségben nyi­tottam meg újabb élelmiszerbol­tomat. Fél éven belül visszave­hettem a feleségemet dolgozni, akkora volt a forgalmunk! S ak­kor a szomszédos konfekcióá­ruház helyén élelmiszerdisz­kontot nyitott egy külföldi. Sok cikket tényleg olcsóbban adnak, ráadásul mindig van náluk leér­tékelés. És húsosztály, zöldség­osztály, különböző szolgáltatá­sok. Persze, hogy befellegzett az én boltomnak! Már eladtam üz árukészletet - ezen is kétszá­zezret buktam -, de még mindig nem tudom, most mihez kez­dek? Lejegyezte: Almási Márta Folytatódik a gazdasági átalakulás Az ipari termelés mennyisége a múlt év utolsó hónapjában - novemberhez képest - 3,7 szá­zalékkal csökkent, a kiskeres­kedelmi forgalom 2,6 százalék­kal emelkedett. Az ipari terme­lői árak 0,8 százalékkal, a bel­földi értékesítési árak 0,4 száza­lékkal, a fogyasztói árak 1,3 százalékkal emelkedtek. A KSH a napokban tette közzé összesítését, amelyből ki­tűnik, hogy változatlanul élénk a vállalatalapítási kedv: a jogi személyiségű gazdasági szerve­zetek száma decemberben 1993-mal gyarapodott. A múlt évben folytatódott a gazdaságban a szervezeti-tulaj­donosi átalakulás. A gazdasági szervezetek száma összesen több mint 16 ezerrel gyarapo­dott, az év végére 85 638-ra nö­vekedett. 1993-ban kevesebb csődeljárás indult és több feje­ződött be, mint 1992-ben, vi­szont megjelent a csőd a bank­szektorban is. Az ipari termelés tavaly 4 százalékkal meghaladta az e­lőző évit, ami azt mutatja, hogy az ipar túljutott a mély­ponton. A mezőgazdasági ter­mékek bruttó termelése viszont 6 százalékkal elmaradt az előző évitől. Ezenbelül az állatte­nyésztés teljesítménye 9, a nö­vénytermelésé 4 százalékkal csökkent. Visszaesett az áru­­szállítási teljesítmény is, mint­egy 29 százalékkal. Az ország energiafelhaszná­lása 1993-ban 1 százalékkal ha­ladta meg az előző évit. Ezenbe­lül a termelőágazatok energia­felhasználása 1 százalékkal mérséklődött, a lakossági és a kommunális felhasználás pedig 2,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A nemzetgazdaság egészé­ben az előzetes adatok szerint 626 milliárd forintot fordítottak beruházásokra, ami az előző évivel megegyezik. A fogyasztói árak az elmúlt évben átlagosan 22,5 százalék­kal nőttek, szemben az előző évi 23, illetve az 1991. évi 35 százalékkal. Az ipar termelői és belföldi értékesítési árai 1993-ban 11 százalékkal halad­ták meg az előző évi szintet. Az építőiparban 13 százalékkal nőt­tek az árak, az előző évinél ki­sebb mértékben. A mezőgazda­­sági termelői és felvásárlási árak átlagos emelkedése 25 szá­zalékot tett ki. Romlott a külkereskedelmi egyenleg. A passzívum 3,6 mil­liárd dollár, a fizetést maguk után nem vonó tételek nélkül 2,3 milliárd dollár volt. A központi költségvetés hiá­nya a Pénzügyminisztérium adatai szerint 1993-ban 199,7 milliárd forintot tett ki, ez 2,5 milliárddal több, mint az előző évben, ugyanakkor 13,6 milli­árd forinttal kevesebb a módosí­tott előirányzatnál. Tovább szélesedett az érték­papírok kínálata. A Budapesti Értéktőzsde adatai szerint 1993-ban elsősorban a kötvé­nyek és a befektetési jegyek vá­lasztéka bővült, és több új rész­vénytársaság papírjai is a tőzs­dére kerültek. Élénkülés az építőiparban Újabb sikeres privatizációk Részvénytársasággá alakult a Komplex Külkereskedelmi Vál­lalat. A társaság jegyzett tőkéje meghaladja a 49 millió forintot. A társaság részvényei az Állami Vagyonügynökség tulajdonába vannak. Ezeket az ÁVÜ már­cius 31-ig nyilvános pályázaton hirdeti meg. Április 6-áig lehet jelentkezni a Dunavidéki Kereskedelmi, Vendéglátó és Szolgáltató Kft. állami tulajdonba lévő üzletré­szére kiírt egyfordulós, nyilvá­nos pályázatra. A kft. jegyzett tőkéje száztizenhatmillió 820 ezer forint, melynek 72,15 szá­zalékát, nyolcvannégymillió 290 ezer forint névértékű tu­lajdonhányadot értékesítenek. A vételár teljesítése a kész­pénzben fizetendő másfél millió forint nagyságú privatizációs költségen felül készpénzben, kárpótlási jegy ellenében és E-hitel igénybevételével is tör­ténhet. Az élénkülés jelei fedezhetők fel az építőiparban - állapítja meg a Központi Statisztikai Hi­vatal tájékoztatója, amely az ágazat elmúlt évi tevékenységét összegzi. Tavaly az építőipari vállalkozások 241,9 milliárd fo­rint értékű építési-szerelési munkát végeztek, s ez 1,7 szá­zalékkal haladja meg az 1992. év végi eredményt. A növekedést alátámasztja az is, hogy folyamatosan nőtt az új szerződések száma, 1993 októ­berétől decemberéig már 68,9 milliárd forint értékben kötöttek új szerződéseket a vállalatok, ezzel szerződésállományuk év végére elérte a 115 milliárd forintot. A legnagyobb érté­kű szerződésekkel a magas- és mélyépítőipar gyarapította megrendeléseit. Az építőipari alágazatok kö­zül a magasépítőipar 68 milliárd forint, a mélyépítőipar 59 milli­árd forint, az építési és szaksze­relőipar 96,7 milliárd forint, az épületfenntartási és korszerűsí­tési alágazat pedig 17,4 milliárd forint értékű munkát végzett el tavaly. Közülük legjobban az építési és szakszerelőipar telje­sített, a növekedés 3,7 száza­lékkal több az 1992. évinél. Az élénkülést igazolja az is, hogy az átadott épületek száma és értéke kimagaslóan nagy, fő­ként 1993 utolsó negyedévében. Ekkor összesen 779 darab, 10 millió forintnál is értékesebb építményt adtak át a vállalkozók, 300-zal többet, mint a megelőző negyedévben. Az átadott épít­mények értéke elérte a 30,7 mil­liárd forintot. Tavaly az első ne­gyedév során mindössze 118 i­­lyen nagyértékű épületet adtak át, 6 milliárd forint értékben. A tavalyi év utolsó három hónapjában 674 nagyértékű é­­pítkezést kezdtek el, ez keve­sebb volt, mint a második és a harmadik negyedévi adat. Költ­ségvetési értékük azonban nem volt alacsonyabb, ami azt jelzi, hogy megnőtt a nagyobb egyedi értékű építmények száma. A feketekereskedelem sötét napjai Az illegális kereskedelem visszaszorítása érdekében idén már több ellenőrző vizsgálatot tartottak a hatóságok. Szegeden és Nyíregyházán összevonták erőiket a vám- és pénzügyőrség, az adóhatóság, a munkaügyi központok, a fogyasztóvédelmi felügyelőség és természetesen a rendőrség. Először a határ menti megyéket járják sorra raj­taütésszerűen, mert az illegáli­san beáramló áruk ezeken a te­rületeken találnak leginkább új gazdára. Az engedély nélkül behozott áruk csökkentésére a Fogyasz­tóvédelmi Főfelügyelőség is ki­dolgozott egy javaslatot. Esze­rint a határállomásokon a ma­gyar határőrök szigorúan ellen­őrizzék a gépkocsik biztosítási papírjait és az autók megfelelő műszaki állapotát igazoló ok­mányokat. Ezzel két legyet üt­nénk egy csapásra: óvnánk kör­nyezetünket, levegőnket a rossz minőségű buszoktól, a sze­mélygépkocsiktól és egyúttal kevesebb csempészáru érkezne az országba. Az első ellenőrzés tapasztala­taiból okulva, a hatóságok szá­mos változtatást hajtottak végre munkájuk során. Például míg az első szegedi akció alkalmával sokan - hátrahagyva árujukat - elmenekültek, addig Nyíregy­házán a kettős rendőri gyűrűnek köszönhetően, az összes árust sikerült igazoltatni. Ennek e­­redményeként csak ebben a városban 5,5 millió forint ér­tékű árut foglaltak le, főleg ház­tartási gépeket, elektromos be­rendezéseket és ruhaneműket. Szabálysértési eljárást mind­össze 12 személy ellen indítot­tak, mert azon a szombaton hó­vihar tombolt, s a megszokott­nál jóval kevesebb árus kínálta portékáját a piacon. így tehát szerencséje volt annak, akit visszariasztott a vásározástól a zord időjárás! A hatóságok el­lenőriztek 200 kamionost is. Közülük 9 tankjában találtak a szabályostól eltérő üzemanya­got. Szegeden - február végén - 108 gyanús személyt állítottak elő a rendőrök. 28 büntető-, il­letve 24 szabálysértési eljárást indítottak és egymillió forint ér­tékű illegálisan behozott árut foglaltak le. • Az engedély nélkül behozott áruk gyakran ilyen vagy ehhez hasonló környezetben kelnek el.

Next

/
Thumbnails
Contents