Petőfi Népe, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-28 / 49. szám

1994. február 28., hétfő VÁLASZTÁSI HÍREK, PÁRTHÍREK 5 Szocialisták kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) A pártelnök a kormánykoalí­ció hibájául rótta fel, hogy ideo­lógiai szempontok szerint vezé­nyelte az átalakulást, szétzilálta a vidék társadalmát, felszámolta a privatizáció minden érdemi el­lenőrzését, magánosítás címén vagyonokat osztogatott, majd­nem elzárta az országot a keleti piacoktól, ezzel is csökkentve a munkahelyek számát, és hogy párthűség alapján osztogatja a pozíciókat. Az MSZP a szakér­telem, a tisztesség és a nemzet iránti elkötelezettség politikáját kínálja - hangsúlyozta Hóm Gyula, majd kifejtette, hogy pártja harcot hirdet minden megmenthető és létesíthető munkahelyért, parlamenti elle­nőrzés alatt álló privatizációt kíván, és talpra akarja állítani a mezőgazdaságot. A gazdaság­ban az MSZP fontosnak tartja a vállalkozásbarát környezet kia­lakítását, a vállalkozások adó­terheinek enyhítését, a munka- nélküliség csökkentését, a szo­ciális biztonság erősítését - a társadalmi érdekegyeztetés rendszerének kialakításával. A szocialisták nyitottak az új kormány személyi összetételét illetően, nem nevezik azonban meg miniszterelnök-jelöltjüket. Majd javasolta a küldötteknek, hogy a leendő kormányzati és parlamenti tisztségek betöltésé­ről a koalíciós tárgyalások után közvetlenül összehívott rendkí­vüli pártkongrsszus döntsön. Az MSZP a szakértelem, a tisztesség és a nemzet iránti el­kötelezettség politikáját kínálja - hangsúlyozta Hóm Gyula, majd kifejtette, hogy pártja har­cot hirdet minden megmenthető és létesíthető munkahelyért, parlamenti ellenőrzés alatt álló privatizációt kíván, és talpra akarja állítani a mezőgazdasá­got. A szocialisták - az demok­ratikus európai baloldal értékei­nek szellemében - összekap­csolják az alkotás, a vállalkozás szabadságát és a szolidaritás emberi kötelezettségét. Az MSZP elnöke szerint a válasz­tások után minden bizonnyal koalíciós kormány alakul. Horn Gyula zárszavával va­sárnap délután befejeződött az MSZP kongresszusa. A párt ta­nácskozó testületé egyöntetűen és ellenszavazat nélkül fogadta el az MSZP választási program­ját. Az országos listát 354 tá­mogató szavazattal és nyolc el­lenszavazat mellett fogadta el a kongresszus. A listát Horn Gyula vezeti, a második helyen Nagy Sándor, a harmadikon Békési László neve szerepel. Őket Gál Zoltán frakcióvezető, Vitányi Iván, az Országos Vá­lasztmány elnöke, Szekeres Imre, a párt ügyvezető alelnöke, Jánosi György és Baja Ferenc, a párt alelnökei követi. Frakcióülés a püspökségen Kihelyezett ülés keretében Keszthelyi Ferenc római katoli­kus váci püspökkel találkozott szombaton a Magyar Demok­rata Fórum országgyűlési kép­viselőcsoportjának elnöksége. A beszélgetésen részt vett Szabó Iván pénzügyminiszter is. Mint arról Keszthelyi Ferenc az MTI-t tájékoztatta, a találko­zón az elmúlt négy év kor­mányzati tapasztalatairól, tanul­ságairól volt szó, különös tekin­tettel az egyház helyzetére és reményeire, a működéséhez szükséges feltételek jelenlegi­nél kielégítőbb mértékű biztosí­tására. A váci püspök fontosnak tartotta elmondani: a katolikus egyház egyetlen pártot sem ré­szesít előnyben. Híveit arra fogja figyelmeztetni, hogy az egyház ügyeit felvállaló, a hívő emberek érdekében lépéseket tevő pártokra szavazzanak. Va­sárnap két nyilvános szekcióü­lést tartottak Balassagyarmaton: a gazdaságról és az infrastruktú­ráról Szabó Iván pénzügy-, il­letve Schamschula György köz­lekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, míg a másik szekció­ban a mezőgazdaság kilátásairól Raskó György, a Földművelés- ügyi Minisztérium államtit­kára, továbbá Nagy József és Jakab István, a Gazdakörök Or­szágos Szövetségének társelnö­kei tartottak előadást. A KDNP nagygyűlése A mostani kormánykoalíció pártjainak erkölcsi joguk van az ország irányításának folytatá­sára - jelentette ki Surján László, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke vasárnap, a KDNP Nyíregyházán rendezett, északkelet-magyarországi regi­onális kampánynyitó nagygyű­lésén. A KDNP vezető politi­kusa hangsúlyozta: a súlyos örökség ellenére is megkezdő­dött az átalakulás, érzékelhetők a fellendülés jelei. Úgy vélte: az elkövetkezendő négy évben kell megtenni azokat a lépéseket, amelyek a tartós gazdasági emelkedést lehetővé teszik. Sur­ján lászló szerint a választóknak ezt kell mérlegelniük májusban, amikor a döntést meghozzák. Új politikai erőnek szavaznak-e bizalmat, s annak alapján új módon, új irányba indul el az ország, vagy érdemes úgy gon­dolkodni, hogy az arasson, aki vetett. A pártelnök szerint a mostani kormányzat, az azt al­kotó politikai erők vetettek, ezért joggal tartanak igényt az aratásra. A nagygyűlés szónoka úgy vélekedett: a Keresztény- demokrata Néppárt programja alkalmas a szociális biztonságot is nyújtó, jól működő piacgaz­daság kialakításának folytatá­sára, a gazdasági növekedés fo­kozására, valamint az átalakulás miatt nehéz helyzetbe került emberek megsegítésére. SZDSZ országos tanácskozás A szabaddemokraták szerint a következő kormánynak el kell indítania az országot a felemel­kedés útján. Az új kabinetnek a gazdasági feladatok megoldá­sára és a szociális gondok keze­lésére kell összpontosítania te­vékenységét, és szakítania kell a gazdasági és a szociális kérdé­sek hatalmi-politikai vagy ideo­lógiai szempontú megközelíté­sével. Egyebek mellett erre he­lyeződik a hangsúly a szabad- demokraták koalíciókötési irá­nyelveiben, amelyeket szomba­ton fogadott el az Országos Ta­nács. Az OT ülésének szüneté­ben tartott sajtótájékoztatón Kuncze Gábor, a párt országos listavezetője leszögezte: a kor­mányra kerülés esetén képvi­selni kívánt - politikai célokat összefoglaló - irányelvek a párt küldöttgyűlésén elfogadott vá­lasztási programra épülnek. Azért tartják fontosnak ezeket még a szavazást megelőzően nyilvánosságra hozni, hogy a választók megismerjék, kire ad­ják voksukat. A koalíciós tár­gyalások előtt az SZDSZ nem gondolkodik tárcákban, mert úgy véli: a következő koalíciós megállapodást nem pozíciók osztogatása, hanem programok egyeztetése kell, hogy meghatá­rozza. A 25 pontból álló doku­mentumban az SZDSZ - kor­mányzati célkitűzéseit sorolva - hitet tesz a demokratikus beren­dezkedés kiépítésének folyta­tása mellett. A párt úgy véli, hogy újabb garanciákra lenne szükség egyebek között az ál­lampolgárok és a kisebbségek jogai, valamint az önkormány­zatok önállóságának védelme érdekében. A következő Or­szággyűlésnek - az SZDSZ sze­rint - újra kell szövegeznie a demokratikus alkotmányt vagy új alaptörvényt kell elfogadnia, amely felsorolja az állampolgá­rok alapvető jogait. A gazdaság élénkítése érdekében az SZDSZ jelentős adócsökkentéseket ter­vez, központi kérdésnek a mun­kahelyteremtést tekinti és hatá­rozott lépéseket tervez a kor­rupció visszaszorítása érdeké­ben. Az új kormánynak átfogó megállapodás megkötését kell kezdeményezni a munkáltatók­kal és a szakszervezetekkel. MIÉP-gyűlés Pápán MSZDP­tájékoztató A szociáldemokrata pártot nem pártszövetségek, hanem je­löltjei fogják a Parlamentbe jut­tatni - hangzott el a Magyaror­szági Szociáldemokrata Párt sajtótájékoztatóján, szombaton. Az MSZDP Országos Választ­mánya hétvégi ülésén hagyta jóvá az országgyűlési képvise­lőjelöltek névsorát. Podko-’ niczky István főtitkár ezzel kapcsolatban elmondta: néhány körzetben kettős jelölés volt, amelyet a választmánynak tisz­táznia kellett. Elfogadták Bor­sod megye kérését, így ott csak a jövő héten véglegesítik a jelölt személyét. A párt főtitkára a to­vábbiakban elmondta: megálla­podtak a képviselőjelöltekkel abban, hogy amennyiben bejut­nak a Parlamentbe, a Szolidari­tási Alap javára lemondanak képviselői fizetésük egy részé­ről. A sajtótájékoztatón még el­hangzott, hogy Király Zoltán, a párt elnöke a jövő héten Po­zsonyba látogat, majd a kör­nyező országok szociáldemok­rata pártjainak vezetőivel is ta­lálkozik. Ezzel is kinyilvánítják, hogy az MSZDP - az ország biztonsága és gazdasági fel- emelkedése miatt - fontosnak tartja a környező országokkal való jó kapcsolatok kialakítását. A Kisgazdapárt tapolcai gyűlése A Független Kisgazdapárt, ha győz a választásokon, meg­változtatja a kormánystruktúrát - mondta Torgyán József párt­elnök vasárnap Tapolcán, ahol rögtönzött sajtótájékoztatót, majd nagygyűlést tartott több mint ezer ember résztvételével. Módosítási terveinek részletei­ről szólva kifejtette: az FKgP két miniszterelnök-helyettest nevezne ki, egyikük a gazdasá­got, másikuk pedig a közigazga­tást felügyelné. Megszüntetnék a politikai államtitkári tisztsé­geket. Leépítenék az állami bü­rokráciát. A közigazgatásban a várme­gyerendszer hívei, amelyet ösz- szefogna a dunai tábla és a ti­szai tábla. Ez utóbbiak révén a vármegye integrálódhatna a jogalkotásba is. A pártelnök szólt azokról a szerződésekről is, amelyeket a képviselőjelölteikkel kötött. E- szerint 10 millió forint kártérí­tést kell fizetni annak a képvise­lőjüknek, aki a kisgazda esz­meiséget feladva más frakcióba menne át, vagy akár a függetle­nek közé ülne. Ez a parlament és ez a kor­mány nem felelt meg annak az elvárásnak, amiért megválasz­tották - vélekedett Dénes János országgyűlési képviselő szom­baton, Pápán a Magyar Út Kö­rök Mozgalom, valamint a Ma­gyar Igazság és Élet Pártja kö­zös nagygyűlésén. A független honatya szerint az eltékozolt négy év tragikus, de történelmi mércével számítva csak múló pillanat. Nem ért egyet azokkal, akik úgy gondolják, hogy ki­hagytuk a soha vissza nem térő alkalmat, hiszen a ’94-es vá­lasztás is lehetőség, amelyen, mint mondta, mindenkinek részt kell venni, hogy „birtokba vegyük jogos örökségünket, Magyarországot.” Következő gondolatát nyitva hagyva kije­lentette: „Magyarország a mi hazánk, és akárhogy csű- rik-csavarják, mi vagyunk töb­ben, mi vagyunk itthon”. KOPOGTATÓCÉDULÁK, AJÁNLÓSZELVÉNYEK Tudnivalók a választás előtt Az önkormányzatok jegyzői folyamatosan dolgoznak a vá­lasztói névjegyzékek összeállí­tásán, amelyeket március 3-ig kell hitelesíteniük. Erről, illetve a választással összefüggő egyéb aktuális kérdésekről dr. Tóth Zoltán, a BM választási irodá­jának vezetője tájékoztatott. Mint elmondta: a választási bizottságok március 7-ig hir­detményt tesznek közzé a vá­lasztás napjáról és a választók nyilvántartásáról. A jegyzők ezzel egyidejűleg minden választójoggal rendel­kező polgárt úgynevezett ko­pogtatócédulával értesítenek ar­ról, hogy milyen sorszám alatt szerepelnek a választói név­jegyzékben, illetve mely szava­zókörben voksolhatnak. Egyút­tal megküldik számukra a je­löltajánláshoz szükséges szel­vényt is. Aki kimaradt a válasz­tói névjegyzékből, március 16-ig nyújthat be panaszt a jegyzőnél. Az ajánlószelvény, amellyel jelöltet ajánlhat a pol­gár, ezúttal eltér a négy évvel ezelőttitől, most ugyanis üres lesz a biankólap. Tóth Zoltán indoklásul elmondta: az ajánló­szelvény azért üres, mivel az adatvédelmi törvény szerint az állampolgárok maguk rendel­keznek adataikról. így ők dön­tik el, hogy a lapot kitöltik-e vagy sem, illetve átadják-e a szelvényt a gyűjtőknek. Amennyiben kitöltik, a szel­vényen rögzíteni kell a nevet, a lakcímet és a személyi számot is.(Az Alkotmánybíróság dön­tését követő törvény választá­sok esetében kötelezően előírta a személyi szám használatát.) Emellett a szelvényen fel kell tüntetni az ajánlott személy, il­letve az őt indító párt nevét. Független jelölt esetén pedig ezt a tényt kell rögzíteni. A saját kezűleg aláírt ajánlószelvényt dátumozás utár adja majd át a választópolgár a szelvénygyűj­tőnek. Az ajánlószeh'ényeket a névjegyzék elkészítésétől (már­cius 9-től) április 8-ig lehet gyűjteni. Általában mindenütt gyűjt­hető a szelvény, kivéve a mun­kahelyeken, munkavégzés köz­ben (például postás, díjbeszedő) az egészségügyi intézmények betegellátó részlegében, vala­mint fegyveres testületeknél a szolgálati időben, és a tömeg- közlekedési eszközökön. Fon­tos tudnivaló, hogy az ajánló­szelvényért cserébe tilos ellen­értéket átadni. A jelöltek indulásához szük­séges 750 ajánlószelvényt ápri­lis 8-án délután 16 óráig kell le­adni a polgármesteri hivatalok­ban, ahol ezeket utólag ellenőr­zik. A törvény szerint ugyanis egy választópolgár csak egy olyan jelöltet ajánlhat, aki az ő lakóhelye szerinti választókerü­letben indul. Több ajánlószel­vény kitöltése esetén mindegyik szelvényét érvénytelenítik. Melyik pártra nem szavazna semmiképpen? [SZONDÁI Országos adatok □□ HD úA, iLFiOi r A keleti országrész adatai MDF 21 FKGP 12 FIDESZ 3 MSZP 6 ,egyób párt 11 y nine ifi (von, bizonytalan 4ii i A válaszok szá ékos megoszlása a választókorú népesség körében a keleti országrészben, illetve az egész országban. Sajtótájékoztató az Alföldi számadásról Nemzeti agrárprogram kell. Ezt a pártok több szakembere is belátja, a civil társadalom vi­szont már tudja - mondotta Markó István MDF-es országy- gyűlési képviselő azon a szom­bati sajtótájékoztatón, amelyet az „Alföldi számadás” című gyulai rendezvény alkalmából tartottak. Markó István úgy véli, hogy az egyébként eltérő érdekű földművelő rétegek közös képviseletéhez szükség lenne egy agrárpártra. Indoka szerint ugyanis a parasztság és az Al­föld érdekeit egyetlen „fővárosi párt” sem képes megjeleníteni. Tóth Albert kisújszállási MDF-es képviselő, a keleti or­szágrész fölemelkedését segítő Alföld-program vezetője el­mondta: annak valóra váltását nem politikai, hanem szakmai műhelyként igyekszik segíteni a Számadás-sorozat, amely szel­lemi „hátszélként” támogatja a programot. A képviselő szólt arról, hogy a legközelebbi, ötödik Szám­adást az idén ősszel, az első magyar állami énekiskola mű­ködésének helyszínén tartják. Tarhoson az énekoktatás, a népzenei hagyományok ápolása lesz napirenden, illetve a tánc­házi mozgalom eredményeit veszik majd számba. A negye­dik „Alföldi számadásion el­hangzó tudományos előadások és a vita anyaga kötetben is megjelenik - hangzott el a sajtó- tájékoztatón. Mint Markó Ist­ván bejelentette, a nyárelőn a nagy kisgazda politikus, egy­kori földművelési miniszter szü­lőfalujában, Csokonyavisontán fölavatják Nagyatádi Szabó Ist­ván szobrát, amelynek leleple­zésére a következő földműve­lésügyi minisztert kérik föl. A Civil Parlament javaslata Az 1994-es országgyűlési vá­lasztások előkészületeit és le­bonyolítást segítő, megfigyelő, azt elemző társadalmi csopor­tok, egy társadalmi hálózat lét­rehozását kezdeményezte szombati ülésén a Civil Parla­ment. A javaslatot előterjesztő Kemény László, a Társadalmi Érdekegyeztető Tanács (TÉT) társelnöke elmondta: az érez­hető feszültségek előrevetítik, hogy a választások demokra­tizmusát, az állampolgárok sok­rétű érdekeinek megjelenítését az esélyegyenlőség alapján csak közmegegyezéssel lehet biztosí­tani. Számos párt aláírta a vá­lasztásokra szóló etikai kóde­xet, a tömegkommunikáció résztvevőinek többsége pedig etikai szándéknyilatkozatban vállalta az objektív nyilvános­ság megvalósítását. A pártok megállapodása és a tömeg­kommunikációs szándéknyilat­kozat a demokratikus választás alapfeltétele ugyan, de jogilag nem garantált, így nem is szankcionálható - figyelmezte­tett az előadó. A választásoknak két szereplője van - hangsú­lyozta Kemény László. Az egyik a képviselőjelölt, illetve a politikai párt, a másik a válasz­tópolgár. A jelenlegi gyakorlat­ban a főszerep a képviselője­löltnek és a pártnak jut, ám az igazi főszereplő a választópol­gár. Épp ezért lehetővé kell tenni, hogy a civilek elmond­hassák gondolataikat, kérdez­zenek a képviselőjelölttől, is­merjék meg a programját, és csak azt követően töltsék ki a „kopogtató cédulát”, illetve ad­ják le szavazataikat. A valósá­gos választásnak, a közvetlen és a közvetett demokráciának a fo­lyamatos párbeszéd az alapja. Ha ez így lenne, akkor biztos, hogy többen mennének el sza­vazni - mondta a TÉT társel­nöke. A Társadalmi Érdeke­gyeztető Tanács úgy véli, hogy a pártok és a médiumok széles körű társadalmi felügyelete hi­telesíthetné az etikai alapelvek betartását. Az Érdekegyeztető Tanács ezért javasolta a Civil Megfigyelő Csoportok Társa­dalmi Hálózatának létrehozását. Feladata a választások tisztasá- gánk, etikusságának vizsgálata, a problémák nyilvánosságra ho­zatala. Tagjai a lakossági ér­dekképviseleti szervek képvise­lői, így számítanak a nyugdíja­sok, az ifjúsági szervezetek részvételére. A kerületekben, megyékben, kistelepüléseken megalakuló hálózati csoportok az anyagi és technikai feltétele­ket a választásokon induló pár­tok felajánlásaiból és lakossági támogatásból fedeznék. DEMYC­konferencia Két állásfoglalás-tervezet el­fogadásával fejeződött be va­sárnap a DEMYC budapesti végrehajtó bizottsági ülése. Az európai jobbközép pártok ifjú­sági szervezeteit tömörítő DEMYC tanácskozásának kül­döttei részt vettek egy nemzeti kisebbségek problémáival fog­lalkozó szemináriumon, és ta­lálkoztak több vezető magyar kormánypárti politikussal, köz­tük Boross Péter miniszterel­nökkel és Jeszenszky Géza kül­ügyminiszterrel. Pászkán Zsolt, a házigazda Ifjúsági Demokrata Fórum külügyi csoportjának vezetője elmondta: az egyik tervezetet a DEMYC szlovén alelnöke dolgozta ki, a másik az IDF saját javaslata. Ez utóbbi határozottabb állásfoglalást irá­nyoz elő, az IDF szeretné elérni, hogy a DEMYC nyilvánítsa ki: a nemzeti kisebbségek autonó­miáját alapvető emberi jognak tekintik. Mindkét dokumentum elfogadásáról a szervezet kö­vetkező végrehajtó bizottsági ülésén döntenek, amelyet két hónap múlva tartanak Strassbo- urgban. Ha elfogadják a terve­zeteket, azokat továbbítják az Európai Demokrata Unióhoz. Strassbourgban akkor döntenek több határon túli magyar ifjú­sági szervezet kérelméről.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents