Petőfi Népe, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-19 / 42. szám

041902 Petőfi Népe 4 Kultúra-művelődés 1994. február 19., szombat Naptár Február 19., szombat. Névnap: Zsuzsanna. N évnapozóknak Zsuzsanna: a hé­ber Sosanna névből, latin fordítással vet­tük át. A héber szó jelentése Liliom, virága a királyliliom. Köszöntjük a névnapjukat ma tartó Anna, Borbála, Bor- bás, Buda, Kabos, Konrád, Kúnó, Oszvald, Ozsvát és Szende nevű olvasóinkat is! Évforduló 80 éve született C* Kerekegyházán, 'w 1975-ben Budapesten /^N hunyt el Fehér Mik- lós antropológus. Egyetemi tanulmányait a bécsi és a budapesti tudományegye- ten végezte, 1937-ben nyert bölcsészdoktori címet. A budapesti tudományegye­temen dolgozott, a jelenkori magyarság antropológiai jellemzőit vizsgálta. Ökumenikus naptár Az ortodox és a görög katolikus nap­tárban Szent Archip- posz és Filemon apostolok napja van ma. A magyar népi kalendárium szerint Zsuzsanna söpri el a havat és ekkor szólalnak meg a pacsirták. Mi, hol, mikor? • A kiskunfélegyházi Szak­maközi Művelődési Házban ma délután öt órakor kezdődik a nyugdíjasok városi szövetségé­nek farsangi bálja. # A ma­gyarországi ásványok bemuta­tója február 23-áig látható a kecskeméti Erdei Ferenc Műve­lődési Központban. # Ma este 7 órakor kezdődik az a sváb bál, amelyet a német gimnázium szervez a Magyarországi Néme­tek Általános Művelődési Köz­pontjában. A műsort a német gimnazisták, a talpalávalót a csávolyi Fischer-zenekar szol­gáltatja. • A Városföldi Klub­könyvtárban február végéig lát­ható a meseillusztrációkból álló kiállítás, melyet Horváth Mária, Kalmámé Horóczi Margit, Ne- uberger Gizella, Molnár Péter és Szilágyi V. Zoltán készített. Február 21-én 15 órakor Hor­váth Máriával, az Animációs Filmstúdió munkatársával ta­lálkozhatnak az érdeklődők. Hadtörténeti kiállításmegnyitó Baján • A Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége az útrabocsátója annak a vándorkiállításnak, amelyet Sztánó Géza, a szövetség alelnöke nyitott meg a napokban a bájai helyőrségi klubban. A megnyitón nagy sikerrel szerepelt a klub Rekettye Sándor vezette Lyra blockflőte-együttese. A kollégiumi székekről Az oktatási törvény az isko­laszékek létrehozását február 28-ai hatállyal bezárólag jelölte ki. De mi a helyzet a kollégiu­mok esetében? lyleg kell-e ala­kítani ott is a kollégiumi széke­ket, van-e a törvényben erre vo­natkozó utalás? Van-e különb­ség ilyen szempontból a külön­álló kollégiumok és az iskolá­val azonos költségvetésben mű­ködő kollégiumok között? Erre kerestünk választ. Az oktatási törvény a kollégiumok számára feltételesen, nem kötelező jel­leggel írja elő a kollégiumi szé­kek létrehozását. Ahol a helyzet megköveteli, s lehetőség is van rá, ott kezdeményezni kell a lét­rehozását. Ezt megteheti a kol­légium nevelőtestülete, a kollé­gista tanulók szüleinek legalább 20%-a, valamint az intézmény fenntartója, ami legtöbb esetben a helyi önkormányzat. Ha a há­rom közül valamelyik kezde­ményezi, akkor viszont már kö­telező megalakítani. A kollé­gium vezetője a testületből és a szülőkből 3-3, illetve a fenn­tartó 1 képviselőjéből álló bi­zottságot hoz létre, amely elő­készíti a kollégiumi szék meg­alakulását. E testületbe a fenn­tartó, a nevelőtestület és a szü­lők azonos számú képviselőt ál­lítanak. Az így létrejövő kollé­giumi szék maga határozza meg működési rendjét, tisztségvise­lőit önmaga jelöli ki. A tagok tanácskozási és szavazati joggal rendelkeznek. A döntési jogkört a fenntartó és a nevelőtestület határozza meg, viszont az egész kollégi­umra kiterjed az egyetértési és véleményezési joga. A kollégi­umi szék megalakulásával ki­épül egy közvetlen kapcsolat a szülők és a fenntartó között, ez­által lehetőség nyílik érdekér­vényesítésre is. Általa nyilvá­nosságot kap az intézményben folyó szakmai munka, lehetőség van a működés ellenőrzésére. Ki kell használni minden olyan lehetőséget, ami elősegíti a kol­légium fejlődését. Ennek egyik eszköze lehet a kollégiumi szék. Mester B. László Nyugdíjasok vendégségben A félegyházi vöröskeresztes klub a közelmúltban Páhira lá­togatott, ahol a helyi nyugdíjas­klub tartotta éves beszámolóját. Ifj. Oroszi István polgármester köszöntötte a vendégeket, aki­ket B. Varga József tájékozta­tott a klub munkájáról. El­mondta, 1985-ben negyvenen alakították meg a klubot, s most már száznegyvennégy aktív tag­juk van. Közülük a legidősebb a 85 esztendős Andrási Imre, aki még dolgozik a háztájiban. Most köszöntötték Andrási Im- rénét és Nagy Eleket, akik 80. évüket töltötték be. Szabó Mihályné, a Kiskun­félegyházáról érkezett vöröske­resztes klub vezetője elhozta a klubtagok üdvözletét és jó egészséget kívánt Páhi nyugdí­jasainak. A beszámoló után kö­zös vacsorával folytatódott az ünneplés, énekszó, tánc, jó han­gulat. Héjjas István Versek, próza cigány nyelven Országos cigány nyelvű vers- és prózamondó versenyre vár­ják a 7-14 éves gyerekeket, a 15-19 esztendős ifjúságot és a 20-30 év közötti felnőtteket. Je­lentkezni március 1-jéig lehet: Magyar írószövetség, 1062 Bu­dapest, Bajza u. 18. A borítékra írják rá: Rom Som szavaló- és prózamondó verseny. Az elő­döntő időpontjáról a jelentke­zők értesítést kapnak. A határok nélküli Európáért küzdünk A kecskeméti Petőfi Sándor Gyakorló Általános Iskola a kö­zelmúltban rendezte meg azt a nagyszabású alapítványi esté­lyét, amellyel megköszönte mindazok segítségét, akik tá­mogatták az iskola Oktatásért Alapítványát. Az eseményre többen vállaltak védnökséget. Dr. Habsburg Ottó, a Páneuró­pai Unió elnöke meleghangú levélben köszöntötte az iskolát, s kívánt további sikeres munkát. Nevében is beszélt dr. Almacht Ottó, a Páneurópai Unió Ma­gyar Egyesületének elnöke, mi­kor a mozgalom céljáról, jövő­jéről beszélgettünk.- Elnök úr, miért vállal egy nemzetközi szervezet védnök­séget ilyen rendezvényeken?- Nagy örömmel vállaltuk a védnökséget, mert megismerve az iskolában folyó nyelvokta­tást, úgy látjuk, az intézmény mindent megtesz azért, hogy fa­lai közül művelt, nyelveket be­szélő emberek kerüljenek ki. Ezen a ponton közösek a célja­ink, s a továbblépéshez szeret­nénk segítséget nyújtani.- Milyen jellegű segítségre gondol?- Pénzt nem tudunk adni, ez nem is célunk. Viszont az oktatás tárgyi feltételeihez segítséget tu­dunk nyújtani nyelvkönyvek, fo­lyóiratok, továbbképzések, cse­rekapcsolatok formájában. Ezekhez rendelkezünk nemzet­közi támogatással, amit remél­jük, az iskola igénybe vesz majd.- Milyen a mozgalom hely­zete ma Magyarországon?- 1989-ben alakult újjá a magyar egyesület, több mint 40 éves kényszerszünet után. A második világháború előtt ez egy jól működő szervezet volt, reméljük, sikerül újjáéleszteni. Annak idején Lukács György is a vezetője volt egy ideig. Jelen­leg 2200 tagot számlálunk, de ez a szám napról napra növek­szik.- Milyen tervei vannak a mozgalomnak a jövőre nézve?- Mi a határok nélküli Euró­páért küzdünk. Ez, azt hiszem, már az első magyarországi ren­dezvényünkön is kiderült, hi­szen mi rendeztük meg 1989— ben a páneurópai pikniket, ami azután fontos politikai, gazda­sági változásokat eredménye­zett. Ennek az idén lesz öt éve, s szeretnénk visszakapni a ren­dezvényt, mert az utóbbi évek­ben a hatalmon lévő pártok igyekeztek kisajátítani maguk­nak. Ebben mi is hibásak va­gyunk. Hosszabb távon pedig szeretné elérni a mozgalom azt, hogy Európa minden országa, állampolgára egyenrangú le­gyen, a határok kölcsönösen át­járhatóak legyenek. Ennek megvalósítása még nagyon sok munkát igényel, de bízunk a megvalósulásban, még akkor is, ha csak olyan kis lépésekkel ha­ladunk, mint az ezen az esté­lyen való részvétel. M. L. 150 éve született Munkácsy Mihály Művésznevét szülővárosától, Munkácsról választotta magá­nak. Ezt a nevet 1863-tól hasz­nálta. 1844. február 20-án szüle­tett. Szüleit kicsi korában el­vesztette. Nagybátyja asztalos­tanulónak adta Mihályt. Segéd­levele megszerzése után Aradra ment. Kevés szabadidejében fő­leg a rajzolás érdekelte. Gyulán megismerkedett Sza- mossy Elek festőművésszel, aki segített neki a festés- és rajzismeretek elsajátításában. 1863-ban Pestre költözött, itt több festőművésszel is megis­merkedett. Ekkor festette a Re­gélő honvédet. Ligeti Antal éveken át támogatta pályáját. Segítségével 1865 elején Bécsbe került, ahol felvették a Képzőművészeti Akadémiára. Visszakerült Magyarország­ra, itt arcképeket festett, s il­lusztrációkat készített. 1866— ban újabb utazás, ekkor Mün­chenbe került a festőakadémi­ára. Ott festette az Árvízzel, Vi­har a pusztán című műveit, ez­zel a hazai körök elismerését kivívta. Tehetségét elismerve, állami ösztöndíjjal Párizsba utazott 1867-ben a világkiállí­tásra. 1869-ben festette a Sira­lomházat, amellyel világsikert aratott. Tehetsége, géniusza ek­kor kezdettt kibontakozni. Vi­lághírű műveit ebben az időben rakta vászonra. Közben házas­ságot kötött Marches báró öz­vegyével, így anyagilag is révbe ért. A Miltonnal elnyerte az 1878-as párizsi világkiállítás nagy aranyérmét. Az óriási si­ker ösztönözte Munkácsyt ha­talmas bibliai műveinek alkotá­sára. 1881-ben készült el a Krisztus Pilátus előtt. A vallá­sos és történelmi festészet a pá­ratlanul nagy modem alkotásá­val az egész művelt világ érdek­lődését felkeltette. Ez idő tájt festette remek virágcsendéleteit és tájképeit. A művész 1900. május 1-jén hunyt el a németországi Ende- nichben, de holttestét hazaszál­lították. Igazi zseni, a legnagyobb fes­tőtehetség, akivel a sors hazán­• Munkácsy Mihály kát megajándékozta. Különös érzéke volt a monumentális tör­ténelmi festmények megfesté­séhez. A magyar művészettör­ténelem legnagyobbja, akinek nagyságát az egész művészvilág elismeri. K. D. GRENDEL LAJOS: Egy történet nyitánya (A kisregény szerzője szlovákiai magyar író, a helyszín pedig Szlovákia magyarok lakta vidéke.) Nóta- és tánckedvelök baráti köre Tompán (9.) Marek lódításaiból Robi sohasem csinált nagy ügyet. A széles gesztusok, a nagyképű fogadkozások, a kisebb és na­gyobb hazudozások formálták Marekot azzá a Marekká, aki­nek ismerte. Ezúttal azonban barátja állta a szavát. Talán nem is bukott volna meg, ő azonban meg sem jelent a bi­zottság előtt, még csak üzene­tet sem küldött, hogy beteg, vagy hogy mondjuk halasztha­tatlan teendői éppen Melbour- ne-be szólították. A vizsgát követő napon azonban megje­lent Robiék lakásán.-Egy szót sem akarok hal­lani - mondta már a küszöbről. - Sosem fogok leérettségizni, és nem is akarok. Ebbe te is nyugodj bele.-De...-Nincs de! Indulás! Átme­gyünk egy napra Bécsbe. A ház előtt vár egy autó. Az autó gazdáját Helmutnak hívták, és ez a Helmut állítólag üzletember volt. A Helmut melletti ülésen Gita feszített egészen szolid öltözékben, és azon nyomban kifaggatta Robit a vizsgaeredményeiről. Az üz­letemberről annyit kellett tudni, hogy Gita egyik barátja. Ezt a megrázó hírt maga Marek kö­zölte Robival, méghozzá szem­rebbenés és arcpirulás nélkül, mintha csak azt mondta volna: az én szeretőm szeretőit a bará­taimnak tekintem, aki Gitát szereti, azt én is szeretem. Robi egy pillanatig úgy érezte, hogy mérhetetlen távolság választja el Maréktől, s hogy Marek egy közönséges, gyáva és cinikus alak, aki a romlottság és a zül­lés útjára lépett. Ki kellett volna szállnia az autóból. Ehe­lyett velük tartott Bécsbe. Helmut, az osztrák üzletember, undorítóan kedélyeskedett és kópéskodott, mintha egész Ausztria a zsebében volna, és bármikor eladhatná tartomá­nyonként az amerikaiaknak vagy a japánoknak. Gita viho­gott, Marek azonban nem értett németül, és kussolt. Robinak az volt az érzése, hogy az osztrák lenézi őket, Gita lenézi Mare­kot, Marek pedig őt nézi le, mert elment érettségizni, mert még szűz, mert még egyszer sem volt Bécsben. Őt és Mare­kot az osztrák kitette a Ringen, aztán Gitával tovaviharzott. Marek tele volt schillinggel. A nap mint egy hatalmas fém- schiliing trónolt Bécs fölött, és döglesztő meleget lehelt a szűk utcákba. M-Ä"$xxx­- Ez a kövér bártulajdonos tel­jesen beleesett Gitába - magya­rázta meg a furcsa helyzetet Ma- reknak.- Rohadt dolog - mondta Robi.- Az. Egész nap a Hilton környékén ténferegtek, mert nem ismerték Bécset, és féltek, hogy eltéved­nek. Marek szórta a pénzt, legin­kább sörre. Robinak nem volt egy vasa sem. Délután a hőség elől egy kerti étterem gesztenye­fái alatt kerestek menedéket.-A kurva életbe! - rikkan­totta Marek minden ok nélkül. Robi lesütötte a szemét, s arra gondolt, Marek azért borult ki, mert eszébe jutott, hogy a szeretője talán éppen ezekben a pillanatokban hálálja meg az osztrák hólyagnak, hogy el­hozta magával Bécsbe. A szomszéd asztaloknál elégedett osztrákok vedelték a sörüket. Vajon jámak-e éjszakai mula­tókba és masszázsszalonokba? Nem olyanoknak látszottak. Gazdagoknak, jóllakottaknak és nagyon butáknak látszottak. Robi megfogadta, hogy soha többé nem jön Bécsbe.- A kurva életbe - mondta Marek még egyszer, de most már vigyorgott. - Milyen jó, hogy nincs semmi - mondta. (Folytatjuk) Annak a korosztálynak, ame­lyik már nem a diszkót, hanem a csendesebb mulatozást kedveli, kevés lehetősége nyílik Tompán az ilyen kikapcsolódásra. Ezért is vállalta fel Szalma Mihály és felesége a nóta- és tánckedvelők baráti körének a megszervezé­sét. Az alakuló összejövetelt a múlt szombaton tartották a mű­velődési ház előterében. Máshol egyelőre még nem találtak he­lyet. A meghívottak közül har­mincán voltak, de többen jelez­ték, hogy tagjai szeretnének lenni a körnek. Szolid vacsora önköltséges áron, beszélgetés, nótázás, társasági tánc szerepelt az éjszakába nyúló vidám talál­kozón. Az igényeknek megfelelően tartják a további összejövetelei­ket. Név- és születésnapok, de más megemlékezések közös megtartása, kirándulások is sze­repel a programjukban. SZÍNHÁZ, MOZI, VÁROSI TÉVÉK 1994. február 19., szombat KECSKEMÉT. Katona József Színház. Este 7 óra: GYPSY. Berky Lili-bérlet. A mozik műsora. Városi: fél 4, 3/4 6 és 8 órakor: ROBIN HOOD - A FŰSZERÜK FEJE­DELME. Színes, magyar beszélő ame­rikai filmvígjáték. Árpád: 3/4 6 és 8 órakor: JÉG VELED! Színes amerikai film. Stúdió: 7 órakor: VILÁGOK ARCA. Színes amerikai film. KTV: 9.00: Képújság. 10.00: Tegnapi maga­zin (ism.). 11.00: Happy Énd TV. 15.00: HTV (III) film: Matador. Spa­nyoljátékfilm. Kb. 16.25: Műsorzárás. Telemozi Kft.: 19.30: Képújság. Rek­lám. 20.00: ATV Víkend fiataloknak. 24.00-1.30: ATV Night Show 2. rész. Kiskun TV: 5.00-8.00: Képújság. 8.00- 12.00: Agro TV műsora. 12.00- 13.00: Képújság. 13.00-17.00: ATV Délutáni műsora. 17.00-24.00: Képúj­ság. 1994. február 20., vasárnap KECSKEMÉT. Katona József Színház. Este 7 óra: MESEL A BÉCSI ERDŐ. Jászai Mari-bérlet. A mozik műsora azonos a szom­batiéval. KTV: 8.00-12.00: TV 4 (II) A csütörtöki adás ismétlése. 12.00- 13.00: Képújság. 20.00- 24.00: TV 4 (III) A pénteki adás ismétlése. Kiskun TV: 5.00-8.00: Képújság. 8.00-11.30: Kiskun Kok­tél. 11.30-12.00: Telefonos játék. 12.00- 16.00: TV Plusz. 16.00- 20.00: Képújság. 20.00-24.00: TV 4 műsor (ism.).

Next

/
Thumbnails
Contents