Petőfi Népe, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-19 / 42. szám
1994. február 19., szombat PETŐFI NEPE KISKUNFÉLEGYHÁZÁRÓL INDULT A KEZDEMÉNYEZÉS Az egészséges életmód utazó nagykövete t Az Etka-jógagyakorlatok a kiegyensúlyozott életvitel megteremtésében segítenek. Egészséges életmódra neveléssel, természetgyógyászattal, a természet- és környezetvédelem kérdéseivel is foglalkoznak hagyományos feladataik mellett a Vöröskereszt félegyházi szervezetének aktivistái. Folyamatosan bővítik és megújítják tevékenységünket, 1986-ban létrehozták a Sanitas Egészségkultúra Központot.- Ez egy önszerveződő csoport, mely Magyarországon először vállalta föl és alkalmazta a természetgyógyászatot, mint egészségnevelési módszert - mondja Mindszenti Lászlóné, a helyi szervezet vezetője. - Az Etka-jóga kiváló élettani hatásaira dr. Tamasi József hívta fel a figyelmünket. Az elsők között végeztem el a jógatanfolyamot, s természetesnek tartom továbbadni a megszerzett ismereteket, melyek segíthetnek az egészséges, kiegyensúlyozott élet megteremtésében. Mindszenti Lászlóné járja a megyét, az országot és foglalkozásokat tart a helyes életmód alapelveiről: a légzéstől a mozgáson, a főzésen át a táplálkozásig. A foglalkozások helyszínei főleg az iskolák, a művelődési házak és az egészségügyi intézmények. De az egyházak, munkahelyek, klubok is igénylik tanácsait. Nem ritka, hogy több száz fős csoportoknak tartja foglalkozásait. Hallgatói között megtalálhatók diákok, tornatanárok, orvosok éppúgy, mint háziasszonyok és nyugdíjasok. Mindezt ellenszolgáltatás nélkül, önzetlenül végzi. Rengeteg szabad idejét és energiáját áldozza erre. Kártyikné Benke Etka fent említett könyvében a félegyházi kezdeményezésről az alábbit olvashatjuk: „Azóta a módszer modell értékű kisvárosi egészségkultúra-mozgalommá alakult.” Nagy György HETSZAZ HEKTÁRON KÖZÖSEN Erdönevelés a Kiskunságban Azok negyvennyolcán, akik a kiskunfélegyházi Zöldmező Tsz tagjaiként részaránytulajdonukat erdőben kapták meg, 1992-ben megalakították a Nemesnyár Erdő Szövetkezetét. Hétszáz hektáros birtokuk Kiskunfélegyházán és Bugacon szétszórtan található, s bár ez megnöveli a termelési költségeket, a szövetkezet kiegyensúlyozottan gazdálkodik. Tulajdonosai tudomásul vették, hogy a sokfelé osztott hétszáz hektárt az erdőtörvénynek megfelelően egységes egészként kell kezelni. A faállomány kor szerinti összetétele szerencsés: vannak egy-két éve telepítettek, de vágásra érettek is, így a kitermelés, értékesítés, telepítés folyamatos lehet, a kiadás mellett ott a bevétel. A gazdálkodás egyensúlyát veszélyezteti viszont, hogy a tuskózás felújítási támogatását a munka elkezdése után két évre kapják. Eddigi bevételéből gépeket vásárolt a szövetkezet, amint ilyen nagyobb kiadása nem lesz már, a haszonbér mellett osztalékot is fizethet tagjainak. Megrendelés az Ansaldónak Újabb, jelentős megrendeléshez jutott a Ganz Ansaldo Villamossági Rt. a svéd Vattenfall AB megbízásából. A 6,1 millió svéd korona értékű, nagyteljesítményű transzformátor gyártására és helyszíni telepítésére vonatkozó megbízást nemzetközi tenderen nyerte el a többségi olasz tulajdonban lévő magyarországi vegyes vállalat. Mint ismert, Baján is jelentős üzemegységet üzemeltet a cég. A megbízás szerint a berendezést szeptemberig kell leszállítania a Ganz Ansaldónak. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Emberölésért életfogytiglant kapott Lassan őrölnek az igazságügy malmai. Ezért ne csodálkozzon az olvasó, ha egy olyan ügyről írunk, amelyben az elsőfokú ítélet még 1988. februárjában született Kecskeméten, aholis a megyei bíróság dr. Szenáky János vezette büntetőtanácsa az akkor 34 éves Sípos József, kecskeméti (Izsáki út 27.) lakost nyereségvágyból elkövetett emberölés és további tizenkét, különböző bűncselekmény, vétség, illetve azok kísérlete miatt, mint többszörös visszaesőt halmazati büntetésként életfogytig tartó fegyházra ítélte, további tíz esztendőre eltiltotta a közügyektől. Ki ez a vádlott és mit követett el? Hosszú lenne felsorolni mindazt, amit Síposnál a „büntetett előélet” alatt tartalmaz az ítélet indoklása. Elégedjünk meg annyival, hogy mielőtt ebben az ügyben a vádlottak padjára került volna, már öt alkalommal ítélték el, főleg lopások miatt, de volt közte súlyos testi sértés és hivatalos személy megsértése is. A most elbírált cselekményei közül természetesen az emberölés volt a legsúlyosabb, de ehhez is „társult” tíz rendbeli lopás, illetve annak kísérlete, devizagazdálkodás megsértésének bűntette is. Az egyik bűnüggyel összefüggésben felmerült Sípos József pszichiátriai vizsgálatának szükségessége, be is utalták a kórházba. Ott megismerkedett későbbi áldozatával, a kecskeméti dr. Sz. J.-névéi, akivel a kórházból történt kikerülésük után is találkoztak, beszélgettek. A férfi már a kórházban felfigyelt arra, hogy az asszonynak arany ékszerei vannak. Sőt, maga az asszony is dicsekedett azzal, hogy például a karkötője legalább 50 ezer forintot ér, annyiért el tudná adni. Az anyagi gondokkal küszködő, egyébként családos férfi úgy döntött, hogy kicsalja az asszonytól legalább a karkötőt, eladja és a pénzt adósságai törlesztésére fordítja. Úgy tűnt, hogy ez a terve sikerrel jár, hiszen az asszony többször meghívta a lakására, beszélgettek, kávéztak, megmutatta vendégének a karkötőt, ugyanakkor Sípos látta, hogy más aranytárgyai is vannak. Többször kérte az asszonyt: adja oda neki a karkötőt, mert arról másolatot akar csináltatni, hogy feleségét megajándékozza vele. Sz. J.-né azonban minden ilyen alkalommal elzárkózott a kölcsönügylettől. így érkezett el 1987. március 24-e, amikoris — puszta véletlenül — Sípos az utcán összetalálkozott az asszonnyal. Beszélgetni kezdtek, majd felmentek az asszony közeli lakására, ahol folytatták a beszélgetést. Síposnál azonban már ott volt egy 13,5 centiméter pengehosz- szúságú tőrkés, amit mindig magánál hordott, amióta megszerezte. A lakáson, kávézgatás közben most is felvetette a karkötő kölcsönadásának ötletét, de az asszony újból elzárkózott ettől. Telt az idő, majd déli tizenkettő körül az asszony készülődött, hogy ebédelni megy, mert előre megváltott ebédjegye volt. Fel is vette a kabátját. Sípos ekkor elővette a tőrkést és a vele szemben álló asszony bal oldalába szúrta. A megrémült és súlyosan sérült áldozat a mögötte lévő szekrénysornak esett. Sípos ekkor újra az asz- szonyra emelte a tőrt és szúrt, méghozzá nagy erővel a bal oldalra. Átszúrta a szívet és a verőereket, majd kihúzta a kést és ismét beledöfte áldozatába. A asszony az elszenvedett sérülések következtében rövid időn belül meghalt. Ezután megkereste, illetve elővette a karkötőt, fülbevalókat, sőt egy kvarcórát is, amely az asszony kezéről esett le. Aztán bezárta a lakást. Nem sokkal ezt követően a karkötőt és a fülbevalót 7 100 forintért eladta. Az eljárás során ezek megkerültek. Akkori forgalmi értékük meghaladta a 30 ezer forintot. Amint említettük, a megyei bíróság Sípos Józsefet nyereségvágyból elkövetett emberölés és egyéb bűncselekmények miatt, mint többszörös visszaesőt, halmazati büntetésként életfogytig tartó fegyházra ítélte. Kimondta, hogy a vádlott legkorábban csak akkor bo- csájtható feltételesen szabadságra, ha büntetéséből legalább húsz évet letöltött. Az ítélet fellebbezés folytán a Legfelsőbb Bíróság elé került — a legfőbb ügyészség is indítvánnyal élt ellene — ahol azt a napokban helybenhagyták, így jogerőre emelkedett. Gál Sándor A DOLGOZÓK KIMARADTAK A VÁSÁRBÓL Hogyan kelt el a tiszakécskei Remix? (Folytatás az 1. oldalról.) A megállapodást viszont, mely azt tartalmazza, hogy az önkormányzati telkek értékét nem pénzben adja ki az AVÜ, hanem üzletrészt kap a kécskei önkormányzat, aláírta a polgár- mester. Kovács Ernő képviselő szerint ez óriási hiba volt, ehhez nem volt joga Tóth Dezsőnek, a testületnek kellett volna erről döntenie. így tagja lettek egy társaságnak, amiről igazából nem is tudtak. Anka Vince képviselő szerint éppen ezért az ÁVÜ-vel kötött megállapodás törvény- sértő, meg kell semmisíteni. Már csak azért is, mert rendkívül hátrányos a városra nézve. Egyrészt azért, mert nem nagy üzlet 1,13 százalékban társtulajdonosnak lenni egy társaságban, másrészt csak az önkormányzatnak kellett készfizető kezességet vállalni, a vagyonügynökségnek nem. Arról már nem is beszélve, hogy amikor tavaly a Remix épületeinek eladásáról volt szó, a tiszakécskei önkormányzat többet ajánlott fel a kécskei részre, mint a mostani vevő az egészre. Az is kiderült, s ezt Szitár Já- nosné, a Remix Telco Kft. képviselője mondta el, hogy a dolgozók szerették volna MRP keretében a tőke 10 százalékát megvásárolni. Erre azonban azért nem mertek vállalkozni, mert a pályázat a budapestivel együtt az egész Remixre vonatkozott, résztulajdonszerzésre nem volt lehetőség. Amikor megtudták, hogy 60 millióért kelt el az egész állami rész, kiszámolták, hogy ez alapján rájuk csupán 8-9 millió forint esett volna. Babák Ferenc, a Telco igazgatója is próbálta elmagyarázni az egyre bonyolultabbnak tűnő ügyet. Mint mondta, 91-ben a kécskei Remix Telco Kft.-vé alakult, s ez a társaság a Remix Elektronikai Kft. teljes tulajdona. A kécskei vagyon két részből áll: a társaság törzstőkéje, amit az alapító vitt be, 51 millió forint, a másik rész az ingatlanokból áll, melyek a nagy Remix birtokát képezik, s a kécskei kft. bérleti díjat fizet értük. Babák úr azért nem javasolta a dolgozóknak a munkavállalói részprogramot, mert hitelt kellett volna felvenni, s mivel a gyár folyamatosan veszteséges, nem tudták volna visszafizetni. Szitár Já- nosné szerint a veszteség több oldalú, hiszen a megalakuló kft. nyakába sóztak egy csomó hitelt, amit azonban rendszeresen tör- lesztenek s már alig van belőle. Mindezekről értesülve úgy döntött a testület, hogy az ÁVÜ-től tájékoztatást kémek a tiszakécskei vagyonról és élni kívánnak az elővásárlási jogukkal. Százhatvan ember munkahelyéről van szó, s mint hallani^ Go- larich úr, akit egyébként az AVÜ bízott meg a Remix átalakításával, s aki a 60 milliós vételárból 55 milliót kárpótlási jeggyel fizetett ki, el akarja adni a potom áron megszerzett gyárat. Ez lehet, hogy a befektetőknek jó üzlet, de a kécskeieknek semmiképpen nem. (benke)- '< I f t i t -1 **•: á' U n __ ; • Ma már csak emlékezni lehet a 80-as évek virágkorára, amikor a fotó készült. EGYÜTT MEGOLDJUK! Kedves Olvasó! Ezzel ajátékkal mától még 9 hétig találkozhat. A VÁLASZTOTÓ kérdéseit a hétköznapok vetik fel, a megoldást az SZDSZ kínálja. A játék legfontosabb nyereménye maga az információ, de ha összegyűjti mind a 13 ellenőrző szelvényt, és felragasztva 1994. április 25-ig elküldi címünkre (SZDSZ-VALASZTOTÓ, 1537 Budapest, 114. Pf„ 453/408.), sorsoláson vesz részt. Főnyeremény: egy Volkswagen Golf személyautó, ezenkívül 30 további értékes nyeremény. A sorsolást 1994. április 30-án tartjuk Budapesten. A nyerteseket levélben is értesítjük az eredményről. Jó szórakozást, tanulságos játékot és sok szerencsét kívánunk! MUNKANÉLKÜLISÉG - SZOCIÁLPOLITIKA - NYUGDÍJ 1. Mi volt a rendőrségi elnevezése a munkanélküliségnek az „átkos”-ban? 1. látens 2. kapun belüli X. közveszélyes munkakerülés 2. Mennyi volt a hivatalosan megállapított minimálbér hazánkban 1993-ban? 1.12.450,- Ft 2 9.000,-Ft X. 8.000,-Ft □ o 3. Hogyan alakult hazánkban a munkanélküliségben töltött idő 1993-ban? 1. kevesebb lett 2. nem változott X. nőtt □ 4. Finnországban 12 évet nőtt a születéskor várható élettartam az elmúlt 30 év során. Nálunk mennyit? 1.9 évet 25 évet X. 2 évet EH 5. Lépést tartott-e a munkanélküli segély növekedése az inflációval 1993-ban? 1. igen 1 nem X. még meg is előzte 6. Magy arországon 1993-ban a lakosság hány' 1.18,6%-a 212,5-a-a részesült nyugellátásban? X. 27,1%-a □ □ 7. A pályakezdő munkanélküüek hány % -a rendelkezett valamilyen szakmával 1993 szeptemberében? 1.77%-a 2.50%-a X. 25%-a □ 8. Melyik képzettségű réteg adta a legtöbb munkanélkülit 1993 októberében: a szakmunkások, a betanított munkások, vagy a segédmunkások? 1. segédmunkások 2 szakmunkások X. betanított munkások EH 9. Mit tenne az SZDSZ kormány ra kerülése esetén a munkanélküliség csökkentése érdekében? 1. emelné a munkanélküli segélyt 2 többlet-adót vetne ki a megszüntetett munkahelyek után X. jelentősen csökkentené az új munkahelyek teremtésének terheit 10. Milyen egyéb programja van az SZDSZ-nek - kormány ra kerülése esetén - a munkanélküliség csökkentésére? 1. bővítené a munkanélküli tanácsadói hálózatot 2. korlátozná a munkaadó felmondási jogkörét X. minden eszközzel segítené a részmunka és bedolgozói munkavállalás kiszélesítését 11. Jelenleg az alkalmazottak hány százaléka dolgozik részmunkaidőben? 1.22,6%-a 213,8%-a X. 2,7%-a N (A < □ 12. Ausztriában 25, Portugáliában 56 percet kellet dolgozni átlagban 1993-ban egy kiló karaj áráért Nálunk mennyit? 1.2 óra 18 percet 2 másfél órát X. egy óra tíz percet EH 4167 (Fizetett politikai hirdetés) FORDÍTS! # * V