Petőfi Népe, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-17 / 40. szám

AII.AMI VAiilOAKiYAOKSI«; P RI VATIZACIO CSÉPI LAJOS, AZ ÁV RT. VEZÉRIGAZGATÓJA: A kisbefektetők jobb tulajdonosok lesznek- Ön eddig az Állami Vagyon­ügynökség egyik felelős veze­tője volt, nemrégiben nevezték ki az Állami Vagyonkezelő Rt. ve­; stratégiája?- Némi változás várható, hi­szen a privatizációért felelős mi­niszter azzal delegált az rt. igaz­gatóságába, hogy a szervezet­nek nemcsak biztonságos va­gyonkezelőnek, hanem tudatos „privatizátornak” kell lennie, vagyis meg kell találnunk az összhangot az ésszerű ütemű eladások, illetve a hatékony va­gyonkezelés között.- Ez miért változás a korábbi stratégiához képest? ,- Azért, mert az ÁV Rt.-nek korábban a vagyonkezelés volt az alapvető feladata, vagyis hogy megőrizze és „följavítsa” a meglévő vagyont. Mostantól - ami eladható - vagyis a kor­mány nem minősítette eladha­tatlannak azt mindenképpen meg kell próbálni eladni. Olyan szakmai vagy intézményi befek­tetőket kell keresni, akik leve­szik a vállunkról az állami va­gyon kezelésének terhét, mert jobban értenek hozzá. Remé­lem, nem kerül sok energiámba meggyőzni ennek az elvnek a helyességéről az igazgatóság tagjait.- Tekintélyes közgazdászok is elmondták már többször is, hogy a kisbefektetők a KRP vagy az MRP kisrészvényesei nem lesznek igazi tulajdonosai azoknak a vagyonrészeknek, amelyeket megvesznek. Osztja ezt a vélekedést?- Ezek az észrevételek rész­ben jogosak, de úgy is föltehető a kérdés, hogy jobb gazdák-e, jobb tulajdonosok-e ezek a - ha úgy tetszik - botcsinálta tulajdo­nosok, mint az állami vagyonke­zelők. Én azt gondolom, igen. Az igaz, hogy még náluk is job­bak, hozzáértőbbek a szakmai vagy intézményi befektetők, kö­zöttük a magánbefektetőkre is gondolok, mert a folyamatossá­got képviselik, nagyobb a felké­szültségük, kialakult szerveze­• Csépi Lajos, az ÁV Rt. vezérigazgatója. tűk van, végül is az a vélemé­nyem, hogy bár nem ideális megoldás a kisbefektetői va­gyonkezelés, mégis ha ideális tulajdonosokat nem találunk, mert éppen nincsenek a piacon, akkor átmeneti megoldásként igenis jobbak, mint az állami va­gyonkezelés. Mi is az a KRP?- Ha április elején elindítják a kisbefektetői részvényprogra­mot, akkor gondolom némikép­pen módosul az A VÜ eladási po­litikája is.- Valóban némiképpen más lesz a helyzet, mert eddig ál­talában 51% vagyonrészre ke­restünk szakrfiai befektető­ket, akik többségi joguk alap­ján voltak az irányítók. A KRP program célja az, hogy a fenn­maradó 49,35 vagy meg kisebb százalék vagyonrészre kis­befektetőket találjunk, mert ők a nagyok árnyékában hasznos kiegészítői lehetnek a vagyon működtetésének. Mindezzel azoknak a polgároknak is le­hetőség nyílik bekapcsolódni a magánosításba, akiknek nem volt, vagy nincs saját induló tő­kéjük. Ézzel a többlettel a kistu­lajdonosok részvételével rész­ben oldhatjuk a privatizáció kö­rül meglévő gyanakvásokat, másrészt elősegíthetjük a piac- gazdaság kialakulását.- Azokat a bizonyos gyanak­vásokat nemcsak a helyi plety­kák, híresztelések növelhetik, hpnem ha azt olvassuk, hogy „az AV Rt. legyen átlátható szerve­zet, de tudomásul kell venni azt is, hogy vannak a nyilvánosságra nem tartozó ügyek is. ”- Szabó Tamás miniszter úr ezzel arra célzott, hogy a legfon­tosabb személyi döntések hát­tere a dolgok természeténél fogva zártkörű. Különben nem­igen tarthatók titokban olyan dön­tések, amelyeket egy tizenegy tagú testület hoz és amelyeket egy több mint százfős apparátus készít elő. Már csak ezért is, de egyébként is az ÁV Rt. munkáját a nyíltságnak és a nyitottságnak kell jellemeznie és a minimálisra kell szorítani azokat az eseteket, ame­lyeket a közvélemény nem ismer­het meg. Az viszont természetes, hogy pályáztatás közben egyetlen eladó, így az AV Rt. sem közölheti a beérkező árajánlatokat és a ver­senyt minősítő feltételeket, mert ezzel saját üzletét rontaná. Min­den testületi ülés után sajtótájé­koztatót tartunk és a döntések ér­demi részleteiről beszámolunk a pályázatok végeredményének közlésekor. Ábécé a privatizációhoz Átalakulási folyamat: az át­alakulás során megszűnik az ál­lami vállalat és helyette létrejön egy kft. vagy egy rt., amely a megszűnő cég általános jog­utódja. Ez azt jelenti, hogy át­száll rá a megszűnt állami válla­lat valamennyi joga és köteles­sége. Átkerülnek hozzá a válla­lat tartozásai és kötelezettségei, így tehát a vállalat helyett a gazdasági társaság köteles helytállni. Hogy a hitelezők is tudjanak a változásról, az átala­kulásról hozott döntést, az át­alakulási tervet és a vagyonmér­leg legfontosabb adatait a válla­lat köteles közzétenni a Cégköz­lönyben, kétszer egymás után, legalább 15 napos időközzel. Döntési jogkör: az állam- igazgatási felügyelet alatt álló vállalatok átalakulásáról az ÁVÜ, egyéb vállalatokról a válla­lati tanács, illetve a dolgozók közgyűlése dönt. Külső vállalkozók - bel-, kül­földiek jogi vagy természetes személyek - az átalakulás so­rán vagy az után léphetnek be a privatizációba. Az átalakulás so­rán jelentkezők vagyoni hozzá­járulásával az eredeti vállalati vagyon kiegészül, és a külső vállalkozók lesznek a létrejövő gazdasági társaság részvényei­nek (rt.) vagy üzletrészeinek (kft.) tulajdonosai - mégpedig hozzájárulásaik arányában. Ha az átalakulás során külső vállalkozók nem vállalnak ré­szesedést, akkor a vállalat ere­deti vagyonával átalakul kft.-vé vagy rt.-vé: minden üzletrész, részvény az ÁVÜ-höz kerül, és az ÁVU értékesítheti azokat egyben vagy külön. (A következő héten: Egyszerűsített átalakulási eljárás) Sikerrel kecsegtet a mentőakció- A budapesti Investment Rt., a Földművelésügyi Minisz­térium, a Pénzügyminisztérium, az ÁVÜ és a Kereskedelmi Bank Rt. együttműködésével elérhető volt, hogy a Kaposvári Húskombinát termelése újrain­duljon. Szigorú feltételek , - Elsőként 55 cég kerül be az ÁVÜ reorganizációs program­jába - szigorú feltételek mellett - azok, amelyeknél az AVÜ esélyt lát a gyors privatizációra. Összességében maximum 20 milliárd forint tartozás elenge­déséről lehet szó, az 55 vállalat adóskonszolidációjánál. Az érintett cégeknek alapos reor­ganizációs tervet kell készíte­niük, amelyet a reorganizációs bizottság bírál majd el. Biogal-részvények jegyezhetők- 1994. január 24-étől je­gyezhetők a Biogal Gyógy­szergyár Rt. részvényei. A tár­saság részvénycsomagjának 10 százaléka, azaz 439 millió forint értékű részvény kerül fel­ajánlásra. Az átváltási arány: 1:1, jegyzéskor az eredeti kár­pótoltak élveznek előnyt. A jegyzés március 25-éig tart, de a zés esetén február 4. az határidő. A Biogal-rész­vények a közeljövőben nem ke­rülnek tőzsdére, amely nem zárja ki - hosszú távon - a tőzsdei bevezetés lehetőségét. Adókedvezmény az MRP-tagoknak- Az adójogszabályok befek­tetési kedvezményt biztosítanak azoknak a dolgozóknak, akik MRP-szervezetekben kapcso­lódnak be a privatizációba. Korszerűsítési program- A Délmagyarországi Áram- szolgáltató Részvénytársaság, közismeret rövidítéssel, a DE- MÁSZ, sokat fáradozik azon, hogy a kapcsolatot szoro­sabbra fűzze a közösséggel, az áramfogyasztó lakossággal, szolgáltatásai javítása által. Ennek a programnak lényeges része az ügymenet korszerűsí­tése, a technikai fejlesztés - tudtam meg Ottmár Lászlótól, a DÉMÁSZ Rt. bácsalmási kiren­deltségének vezetőjétől. A bácsalmási kirendeltség két város: Jánoshalma és Bá­csalmás, továbbá tíz község húszezer fogyasztóját látja el elektromos árammal. Mivel a villamos energia iránti igény állandóan nő, a részvénytársaság igyekszik a kihívásnak eleget tenni. Vi­szont a gépesítésre régi épü­lete alkalmatlan volt, ezért a cég Bácsalmáson egy új, a mai kor követelményeinek megfe­lelő épületet emelt. Elhelyez­hették a szakemberek a számí­tógépeket, de van hely az ügy­félszolgálatnak is, sőt - amire régen végképp nem volt lehe­tőség - éjszakai ügyeletet is tarthatnak. A régi kirendeltségi épületet viszont privatizálják. Nem jár Dalyázat útján megszerzi a 129 négyzetméte­rosszul, aki Pé rés utcafronttal is rendelkező és az 1500 négyzetméteres telket. A bácsalmási kirendelt­ség pedig a kapott ellenérték­ből tovább folytathatja korsze­rűsítési programját, minden bi­zonnyal az egész térség lakos­ságának javára. Kalocsán népszerű a privatizációs lízing A privatizációs lízing sorsfordító módon kapott - vagy kap - fősze­repet több jelentős kalocsai cég életében. Tavaly februárban eb­ben a konstrukcióban vásárolták ki, a Karamell Sütő- és Édesipari Részvénytársaságot. A lízing- szerződést követően struktúraáta­lakítást hajtottak végre, amelynek eredményeként közelebb került egymáshoz a termelés és az érté­kesítés. A kereskedelmi hálózatot öt új üzlettel gyarapították, és képviselői hálózatot építettek ki az egész ország területére. Új ter­mékekkel hívták fel magukra a fi­gyelmet, amelyek új, esztétiku- sabb csomagolóanyagokban je­lentek meg a kereskedelmi forga­lomban. A lízingszerződés meg­kötése óta mintegy negyvenmillió forintos beruházást végeztek. Te­vékenységük bővítésére létesítet­tek egy autószalont, a FIAT Már­kakereskedést, valamint pékséget nyitottak Fajszon. Lízing formájában is beadható pályázatot írtak ki a közelmúltban a Kalocsai Mezőgazdasági Rész­vénytársaság privatizációjára, be­adásának határideje március 8. Az ugyancsak kalocsai Start Autó­javító és Kereskedelmi Részvény- társaság valószínűleg ugyancsak ezt a formát választja. A Kalop- lasztik Műanyag- és Gumiipari Kft. privatizációs lízingajánlatát pedig éppen jelenleg értékelik. T ulajdonjog-vásárlás hosszú futamidőre Az Állami Vagyonügynökség Bács-Kiskun megyei ügyfélszolgá­lati irodájának vezetője, Róka Ist­vánná, a lízing lehetőségeiről tá­jékoztatva, a többi között el­mondta, ez a megoldás csak ak­kor lehetséges, ha előzőleg nem zárult eredménnyel a pályázati kií­rás, esetleg érkezett be pályázat, de az nem elfogadható. A máso­dik fordulóban egészítik ki az újabb pályázatot azzal, hogy pri­vatizációs lízing is beadható. Jellemzőiről elmondta, lízingpá­lyázat csak az ÁVÜ tulajdonát ké­pező vagyonrészre nyújtható be. Ez a forma a többi között azért előnyös, mert részletfizetési lehe­tőséget ajánl. Meghatározott idő alatt, évente a szerződésben rög­zített összegekben kell kifizetni a „bérleti”, illetve lízingdíjat. Mindez jelentősen különbözik egy általá­nos részletfizetéstől, ugyanis a lí­zing vállalója tulajdonosi jogokat gyakorol. A teljes körű jogot vi­szont csak akkor szerezheti meg, ha a legutolsó lízingdíjat is befi­zette. A privatizációs lízingtech­nika előnyei közé tartozik például a viszonylag hosszú - hat-nyolc éves - futamidő. A lízingdíjak évente csak az egzisztenciahitel kamatlábával növekednek. A lí­zingdíjhátralék egyösszegű, na­gyon kedvezményes törlesztése is lehetséges, ebben az esetben kárpótlási jegy is felhasználható. Lízingpályázatot kizárólag ma­gyar állampolgár adhat be. Pályá­zatának tartalmaznia kell a lízing- díjvállalást, az ajánlatát megala­pozó üzleti tervet, némi biztosíté­kot, a pályázó(k) szakmai önélet­rajzát, szakmai referenciáit. Az el­bírálásnál a legmagasabb lízingdíj ajánlója élvezhet előnyt, de a hi­ánytalan összeggel és a megala­pozott üzleti tervvel is rendelkez­nie kell. Ami a futamidőt illeti, az évi százmillió forintot meg nem ha­ladó lízingdíj esetében hat esz­tendő, százmillió felett nyolc év a törlesztés ideje. Ha a pályázat mező-, erdőgazdasági vagy élel­miszer-ipari tevékenységgel fog­lalkozó cég privatizációjához kö­tődik, akkor tíz év a teljes futam­idő. Ugyancsak kedvezmény, hogy a törlesztés első évében csak az éves díj fele fizetendő. TALLÓZÓ Vizsgáznak a vállalatvezetők- Menedzserszerződéseket kötött az ÁVÜ a feljavítandó cégek vezetőivel - a reorgani­záció céljára. Az újabb meg­mérettetés a cégek privatizá­ciós előkészítését szolgálja. (Népszabadság, II. 08.) PM-közlemény az adós­konszolidációról- A résztvevőknek március 10-éig kell beadniuk jelentke­zésüket. A döntést meghatá­rozott vállalati körben gyorsí­tott eljárással hozzák meg. Va­lamennyi jelentkezőnek olyan reorganizációs tervet kell ké­szítenie, amelynek alapján a cég hosszú távon is képes lesz jövedelmező gazdálko­dásra - olvasható a PM köz­leményében. A külföld a legnagyobb befektető- Az Állami Vagyonügynök­ség tavaly 77 milliárd 900 mil­lió forintnyi bevételt könyvelhe­tett el, amiből 32,7 százalékot - 22,5 milliárd forintot - tett ki a devizáért való értékesítés. Az ÁVÜ készpénzbevétele összesen: 43,2 milliárd forint volt. Kárpótlási jegyek föl- használására 13 milliárd fo­rintnyi, egzisztenciahitel igénybevételével pedig 21,7 milliárd forint értékű vagyont adott el az ÁVÜ. Eladandó milliárdok- Az ÁV Rt. az idén húsz­milliárd forintos vagyont érté­kesít. Elsőként - várhatóan tavasszal - a Magyar Villa­mosművek Rt. részvényeinek egy részét kínálja föl megvé­telre. Az rt. a villamosener- gia-iparban 51 százalékos tu­lajdoni részt kíván megtartani. (Figyelő, il. 03.) 1994. március 16-ig még igényelhető kárpótlás. A kiadvány megvásárolható az AVÜ budapesti és vidéki Ügyfélszolgálati Irodáiban február 7-től. 1 133 Budapest, Pozsonyi u. 56. Telefon: 269-8990 Fax: 269-8991 Félfogadás: Hétfőtől-csütörtökig: 8.00-16.00, Pénteken: 8.00-15.00 f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents