Petőfi Népe, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-17 / 40. szám

1994. február 17., csütörtök 11 NAPI PÉNZÜGYEK Forintárfolyam-változások Egy év alatt a legnagyobb mértékben, 26,8 százalékkal a svájci frankkal szemben értéke­lődött le a forint, míg a spanyol pezetával szemben nem válto­zott nemzeti fizetőeszközünk értéke. Egyebek közt ez is kide­rül, ha összehasonlítjuk a'forint február 16-i - a legújabb, 2,6 százalékos devalválás után közzé tett - MNB-bankjegyár- folyamát az egy évvel korábbi árfolyamokkal. Ebből az is kiderül, hogy egy év alatt a forint 24 százalékot veszített értékéből az angol fonttal, és 20 százalékot az ame­rikai dollárral szemben. A ma­gyar külkereskedelem szem­pontjából meghatározó német márkához viszonyítva „csak” 15 százalékot veszített erejéből a forint, ugyanannyit, mint az osztrák schillinghez képest. En­nél is kisebb mértékben, 10,6 százalékkal ér kevesebbet a fo­rint az olasz lírához képest. A görög drachmával szemben pe­dig 6,4 százalékkal értékelődött le a forint. Az 1993. február 16. és 1994. február 16. közötti idő­szakban hat alkalommal értékel­ték le a forintot, összességében mintegy 17 százalékkal. Rendelet az agrártámogatásokról Az Agrárrendtartási Hírlevél idei első száma arra a múlt év végén megjelent kormányren­deletre hívja fel a szakemberek figyelmét, amely egységes rendszerbe foglalja az agrárága­zat különféle támogatásait. A rendelet szerint támogatás vehető igénybe: a növényter­mesztés, a kertészet, valamint a szarvasmarha-, a sertés- és a juhtenyésztést szolgáló - éven belüli - hitelek kamatköltségei­hez; a gabonafélék termelésé­hez; a növénytermesztésben felhasznált gázolaj után; az ag­rárágazat szervezeti-szerkezeti átalakulását segítő reorganizá­ciós program keretében a melio­ráció és az öntözés fejlesztési költségeihez; az erdőtelepítés és az erdőszerkezet-átalakítás, va­lamint a fásítás költségeihez. A támogatás lehet: bevételnövelő, illetve termelési költséget csök­kentő közvetlen termelői támo­gatás; kamattámogatás és fej­lesztési célú juttatás. Emellett meghatározott célú termelési hi­telekhez az állam garanciát is vállal. A támogatások feltételrend­szerével, igénybevételével kap­csolatos szabályokat a szóban forgó kormányrendelet és mel­lékletei részletesen tartalmaz­zák. (Kivéve az erdészettel kap­csolatos támogatásokat, amely­nek részszabályait a szaktárca vezetője miniszteri rendeletben szabályozza.) A jogszabály meghatározza a támogatás formáit, feltételeit, mértékét, igénylésük és elszá­molásuk rendjét, sőt még a rendeltetéstől eltérő felhaszná­lás szankcionalizálását is. A szóban forgó rendelet szabá­lyai az adott tevékenységet folytató jogi személyre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra, valamint a termé­szetes személyekre egyaránt vonatkoznak. Termőföldárverés a megyében A Bács-Kiskun Megyei Kár- rendezési Hivatal 1994. március 19-én, 11 órakor termőföldárve­rést hirdet Kecskeméten, a Tu­domány és Technika Házában a Kecskeméti Agro-Mix Mező- gazdasági Termelőszövetkezet által kijelölt földekre. Ugyanebben az időpontban Kisszálláson, a Polgármesteri Hivatalban tartanak termőföld­árverést. Itt a Jánoshalmi Ha­ladás Mezőgazdasági Termelő- szövetkezet, a Jánoshalmi Pe­tőfi Mezőgazdasági Termelő- szövetkezet, valamint a Tom­pái Kossuth Mgtsz által kijelölt nagyüzemi táblák kerülnek ka­lapács alá. Szintén március 19-én, 11 órai kezdettel lesz termőföldár­verés Mátételkén, a Kultúr- házban, ahol a Felsőszentiváni Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezet, és a Tataházi Petőfi Mgtsz által kijelölt földekre le­het licitálni. Március 19-én, 11 órakor Dunapatajon, a Polgármesteri Hivatalban is lesz árveres. Itt a Dunapataji Új Élet Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezet ál­tal kijelölt nagyüzemi táblák kerülnek kalapács alá. Dunapatajon, a Polgármes­teri Hivatalban 1994. március 21-én, 11 órától is termőföl­dárverés. Ezúttal a ugyancsak a Dunapataji Új Élet Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezet ál­tal kijelölt termőterületek talál­nak gazdára. Nem emelkedik a benzin ára Egyelőre nem emelkedik a benzin ára - adott tájékoztatást a MÓL Rt. illetékese szerdán. Az árbizottság a jövő héten ül össze és dönt arról, hogy érvé- nyesítik-e a forint 2,6 százalé­kos leértékelését az üzemanya­gárakban. Más társaságok - mint például a Shell, a BP, az Esso - általában a MÓL Rt. be­jelentését követő napokban ala­kítják ki áraikat. MENNYIT ÉR A FORINT? AZ MNB VALUTAÁRFOLYAMAI (Érv.: 1994. február 16-án) Pénznem Vételi Közép Eladási árfolyam 1 egységre, Ft-ban angol font 152,18 153,68 155,18 ausztrál dollár 73,27 73,94 74,61 belga frank (100) 289,94 292,69 295,44 dán korona 15,23 15,38 15,53 finn márka 18,47 18,64 18,81 francia frank 17,52 17,69 17,86 görög drachma (100) 41,30 41,70 42,10 holland forint 53,19 53,71 54,23 ír font 145,77 147,17 148,57 japán yen (100) 100,06 100,99 101,92 kanadai dollár 76,31 77,07 77,83 kuvaiti dinár 348,34 351,67 355,00 német márka 59,63 60,23 60,83 norvég korona 13,80 13,94 14,08 olasz líra (1000) 61,53 62,14 62,75 osztrák schilling (100) 848,46 856,81 865,16 portugál escudo (100) 59,01 59,58 60,15 spanyol peseta (100) 73,09 73,82 74,55 svájci frank 70,95 71,61 72,27 svéd korona 12,86 12,98 13,10 USA-dollár 103,27 104,27 105,27 ECU (Közös Piac) 115,55 116,67 117,79 Kapa.szkod.0 NE JÖJJÖN DOLGOZNI, HA NEM TUD TÚLÓRÁZNI ( Elküldte a polgármester a nagycsaládos apát • A gáz bevezetését közmunkában végezték Bácsszőlősön. Kunbajapusztán a Bácssző- lősi Állami Gazdaság meg­szűnte óta alig van élet. A köz­igazgatásilag Bácsszőlőshöz tar­tozó területen a régi építőtábor épülete üresen árválkodik. Némi mozgás a volt gazdasági köz­pont (ma egy hajósi vállalko­zóé), és az egykori szolgálati la­kások körül észlelhető. Az egyik lakásban néhány helybéli család gyűlt össze. Elkeseredésükben egymásnak és az újságírónak panaszolják szomorú helyzetü­ket. Mityók József és felesége: - Kizárólagos jövedelemforrá­sunk mindössze a három gyer­mek utáni családi pótlék, vala­mint a gyermeknevelési támoga­tás, amit a feleségem kap. Ta­valy májusban járt le a munka- nélkülim, jelentkeztem a bácsz- szőlősi önkormányzatnál jöve­delempótló támogatásért. Ott közhasznú munkát ajánlottak, elfogadtam, dolgoztam. Akko­riban folytak Bácsszőlősön a kistartályos pébégáz bevezeté­sének munkálatai. Többször kel­lett túlórázni, maradtam, ha szükség volt rá. Június 30-án vi­szont szóltam a polgármester úrnak - miután közölte, hogy aznap hatig kell dolgozni -, nem tudok négy óra után maradni. A három gyermek egyedül lenne otthon, feleségemnek beteg édesanyjához kellett utaznia. A polgármester úr azt mondta, a gázátadó betonozási munkáinak akkor is el kell készülni. Ha nem maradok, ne is menjek többet dolgozni. Másnap mégis elmen­tem, de a polgármester úr haza­küldött. Szeptember elején be­adtam a jövedelempótló támo­gatás iránti kérelmet, de hosszú hónapokig választ sem kaptam.- Végül január ötödikén sze­mélyesen bementem Bácssző- lősre, a polgármesteri hivatalba - veszi át a szót a feleség. - Ki­csit kiabáltam a jegyzőnővel, majd két nap múlva megkaptuk az elutasító határozatot, ame­lyen tavaly szeptember 20-ai dá­tum szerepel. Az indoklásban azt írták, hogy férjem a köz­hasznú munka során negatív magatartást tanúsított. Vélemé­nyünk szerint ez nem felel meg a valóságnak, ezért bírósághoz fordultunk. Félünk azonban, hogy kicsúsztunk a harmincna­pos határidőből az elutasító ha­tározat késése miatt. Bábity Józsefné érettségizett, szakmája bolti eladó: - Nekem is felajánlották azt a közhasznú munkát, amit a gáz bevezetése körül kellett végezni. Nem fo­gadtam el az árokásást köz­hasznú munkaként, kértem, ad­janak a végzettségemnél akár két fokkal is alacsonyabbat, de ne fizikai segédmunkát. A pol­gármester úr azt mondta, igazam van, adjam be újra a kérvényt. Végül október közepén én is megkaptam az elutasító határo­zatot.- Én egy teljes napot végig­dolgoztam tavaly augusztusban - meséli egy kétgyermekes csa­ládanya, aki a nevét nem meri megmondani. Gyermekei Bácsszőlősön járnak iskolába, fél az esetleges következmé­nyektől. - Árkot ásott egy férfi­ember, nekünk asszonyoknak a földet kellett kilapátolni a méte­res árokból. Nagy volt a hőség, nehéz a munka, többször rosszul lettem. Vérnyomás-problémáim vannak, de bírom a tűző napot. A munkanap végeztével vissza­kértem a papírjaimat. Most azért nem kapok jövedelempótló tá­mogatást, mert nem fogadtam el a közhasznú munkát. Megkérdeztük Mondovits Mihályt, Bácsszőlős polgármes­terét is.- A képviselő-testület dön­tése értelmében nálunk senki sem kap jövedelempótló támo­gatást. Aki kiszorul a munka- nélküli ellátásból, annak az ön- kormányzat közhasznú munkát ajánl. Elvünk az, hogy a foglal­koztatással tartozik valahová a polgár, nyugdíjeveket szerez, van biztosítása. Éves költségve­tésünk 17 millió, ebből csaknem öt milliót fordítunk a közhasznú munkásokra. Jelenleg is több, mint húszán dolgoznak. Mityók úr panaszát ismerem. Valóban mondtam neki, hogy ne jöjjön többet, ha nem tud egy-két órát túlórázni, amikor szükség van rá. Mindig megkér­tük az embereket a túlmunkára, hiszen a gázátadót határidőre csináltuk, de később szabad időt biztosítottunk ennek fejében. Az viszont nem felel meg a való­ságnak, hogy asszonyokat fog­lalkoztattunk az árokásásnál. Bábitynénak sem azt mondtam, hogy árkot kell ásnia. Azonkívül is rengeteg tennivalónk volt. A határozatok késői postázásánál vitathatatlanul hibáztunk. Meg­értem a panaszosokat, ismerem őket, tudom, hogy nehezek a kö­rülményeik. Nekünk azonban az egész kö­zösség érdekeit kell figyelembe vennünk.-pásztor­Mennyi jusson Bács-Kiskunban munkahelyek teremtésére? Baján támogatják az álláskeresők egyesületét A Munkanélküliek és Állás­keresők Bajai Egyesülete még novemberben támogatási kére­lemmel fordult a képviselő-tes­tülethez. Akkor azonban - bár a kérelmet megvitatták, és az egyesületet támogatásukról biz­tosították - úgy határoztak, hogy annak mértékéről csak az évi költségvetés megállapítása­kor döntenek. Az igényelt ösz- szeg havi 60 ezer forint, mely a négy munkatárs bérét, és annak járulékai 30 százalékát, vala­mint a működési költségeket fedezi. Az egyesület a magas taglétszám (802 fő), és a meg­emelkedett egyéb költségek mi­A Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ munka­erő-közvetítő kirendeltségein 1994. február 15-én az alábbi bejelentett, betöltetlen álláshe­lyeket regisztrálták: Kecskemét: esztergályos 10, marós 2, palástköszörűs 1, épü­letasztalos 5, hentes 5, kőműves 10, ács-állványozó 5, villany- szerelő 5, tetőfedő 2, festő és mázoló 2, fegyőr 2, palackozó üzemvezető 1, jogász 3, ve­gyészmérnök 1, ápoló 7, számí­tógépes adatrögzítő 1, szabó- varrónő 8, óvónő 1, titkárnő 4, konyhai kisegítő 2, takarí­tónő 4 fő. Baja: kőműves 10, varrónő 50, cipőfelsőrész-készítő 2, ru­hakészítő 5, víz-gázszerelő 6, hidegburkoló 3, vasszerkezetla- katos 10, autóvillamossági sze­relő- 1, bádogos 3, ofszet gép­mester 1, szakács 3, felszolgáló 7, húsipari munkás 10, admi- nisztrátor-főpénztáros 1, admi­nisztrátor 3, óvónő 1, építésve­zető 1, faipari mérnök 1, műve­zető 1, belső ellénőr 1, nevelő­tanár 1, orvos asszisztens 1, számítógépes csoportvezető 1, üzleti dolgozó 10, matema­tika-fizika szakos tanár 2, ma­gyar-történelem szakos tanár 2, könyvelő 1, kontírozó könyvelő 1 fő. Kalocsa: betanított varrónő 65, szakképzett gépi varró 40, att kényszerül arra, hogy lét­számot emeljem és a költségek emelését kérje. így a tervek sze­rint a város képviselő-testülete erre az évre 720 ezer forint ke­retösszeget biztosít az Álláske­resők Bajai Egyesületének. Kecskeméten más a helyzet. Az önkormányzatnak nincs ko­moly munkanélküliségi prog­ramja, a helyi álláskeresők egyesületének sem tudtak évek alatt helyet találni. A költségve­tésből sem támogatják őket, s információink szerint a szociá­lis bizottság 2. számú családse­gítő központból is ki akarja tenni az egyesületet. esztergályos 1, gumiüzemi cso­portvezető 1, asztalos 4, targon­cavezető 1, energetikus 1, szá­mítástechnikai rendszerszer­vező 1, fegyveres őr 10 fő. Kiskörös: szabó-varrónő 22, cipőfelsőrész-készítő 4, cipész 1, esztergályos 8, géplakatos 2, segédmunkás 10 fő. Kiskunfélegyháza: cipőfel­sőrész-készítő 10, gépi varró 50 fő. Kiskunhalas: villamosmér­nök 1, asztalos 2, gépkezelő 1, kárpitos-szabász 1, betanított keverőgép-kezelő 1, baromfi­gondozó 4, tehergépkocsivezető 1, szakács 2, vendéglátóipari el­adó 3, ápolónő 9, segédmunkás 1, gépkocsirakodó 1, könyvelő 1, gyors- és gépíró 1 fő. Bácsalmás: betanítom var­rónő 26, varró szakmunkás 10, felszolgáló 1, esztergályos 3 fő. Kunszentmiklós: cipőfelső­rész-készítő 10, varrónő 32, asz­talos 2 fő. Tiszakécske: lakatos 50, he­gesztő 5, asztalos 10, portás 1, laborasszisztens 1, könyvelő 1, tb.-ügyintéző és bérszámfejtő 1 fő. Kiskunmajsa: rendőr 2, ci­pőfelsőrész-készítő 9, cipőipari betanított munkás 2, varrónő 3, tartósítóipari betanított munkás 2, főkönyvelő 1, kőműves 9, vasbetonszerelő 1, ács 8, bizto­sítási ügynök 4 fő. Hogyan ossza fel a több mint 770 milliós - a foglalkoztatási gondok enyhítésére szánt - ke­retet a megyei munkaügyi ta­nács. Mely foglalkoztatási esz­közre jusson több pénz? Ez volt a tétje a keddi tanácsülésnek. A munkaadókat képviselő oldalt főleg az érdekelte, hogy meny­nyit is lehet munkahelyterem­tésre költeni. Nem is ok nélkül, mert a pályázó vállalkozók át­lagosan 300 ezer forintot kap­hatnak minden egyes tartósan munkanélkülinek számító után, ha öt évig alkalmaznak ilyen dolgozót. Az összeget öt év alatt kell kamatmentesen visz- szafizetni a munkaügyi köz­pontnak, ami egy kezdő vállal­kozó számára igazán jó üzlet, ha azt nézzük, hogy a banki kama­tok igencsak magasak. A terve­zett 150 millió helyett 225 mil­- Társaságunk az elmúlt évet nyereséggel zárta. Már hírlik, hogy a fejesek nagy összegű prémiumokat tesznek zsebre. Kérdésünk, ha a főnökeink je­lentős összegekkel megjutal­mazzák magukat, mi kisfizeté- sűek, azaz minimálbérrel vagy kevésbé többet kapók részesül- hetünk-e plusz jutalomban?- Igen. Nem látok kizáró té­nyezőt arra vonatkozóan, és ki­fejezetten emeli a munka haté­konyságát a fizikai dolgozók körében is, ha a cég nyereséges működéséből saját maguk is ré­szesednek. Ennek mértékét azonban kérem, ne hasonlítsák az igazgatóéhoz, mert sem ön­maguknak, sem neki nem tesz­nek jót. A jutalom összege lehet több is a havi bérnél, de általá­ban az a gyakorlat terjedt el, hogy egy havi bérrel ráfejelnek a beosztottaknak. Változott a szolidaritási alapba fizetendő járulék. Kér­désem, hogy a szolidaritási alapba befizetett járulékot a régi vagy a már sajtóban is lióra akarta a munkaadói oldal emelni az összeget, mindenek­előtt a foglalkoztatásbővítésre szánt összeg rovására. A mun­kavállalók részéről azonban nem támogatták az elképzelést. Talán azért nem, mert a megyei munkaügyi központ sok milliós összeget követel vissza azoktól a vállalkozóktól, akik évek so­rán nem teljesítették a munka­helyteremtés feltételeit. Azaz úgy vélhették, hogy az olcsó tő­kekiadás ezen formája nem se­gíti oly hatékonyan a foglalkoz­tatási gondok enyhítését. Végül az önkormányzati oldal komp­romisszumot ajánlott. Javasolta, hogy a közhasznú munkára szánt 260 millióból 10-et át­engednek, ha megegyeznek a munkaadók és -vállalók. Mind­két fél önmérsékletet tanúsított, s megszületett a megegyezés. napvilágot látott, csökkentett kulccsal kell-e kiszámítani.- Még a régi rendszer nem változott meg. A munkáltatók tehát a januári bérek után feb­ruár 20-áig a 7,2%-ot fizetik be, míg 0,3%-ot a bérgarancia­alapra képeznek, vagyis a bér­költséget 7,5%-kal terhelik meg. (Módosítása található az 1993. évi LXI. tv. 62 § 1. bek. 189-es Magyar Közlöny). Az 5%-ra tervezett csökkentés még terv, majd várhatóan az áprilisi bérek után válik esedékessé, amikor is 5,3% lesz a bérteher. Mindaddig, míg ez nem végle­gesítődik, a régi 7,2% + 0,3%-kal számoljanak. Termé­szetesen a munkavállalóktól eddig és az ezutáni időpont után is a most érvényben levő 1,5%-ot kell vonni, és befizetni a bruttó bér után. Kissné Kollár Eszter Kiskunsági Mg. Szövetség A rovatot szerkeszti: Barta Zsolt KERESNEK, KÍNÁLNAK, HÍVNAK Mennyit fizet a munkaadó a szolidaritási alapba?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents