Petőfi Népe, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-05 / 3. szám
1994. január 5., szerda Nők világa AZ INTERJÚT KÉSZÍTETTE: FRANCOISE SAGAN AZ OLASZ DOKTOR ÚJ SZENZÁCIÓT ÍGÉR Catherine Deneuve önmagáról vall A kismama ezúttal hatvankét éves • A világsztár új filmje, az Indokína forgatásán. Catherine Deneuve-öt, az Indokína című film főszereplőjét mindenki ismeri, mégsem tud róla sokat. Magánéletéről nem nyilatkozik, élettörténetét a 30 év alatt forgatott 66 film írja. Most mégis kivételt tett az 50 éves világsztár, akit több újság is az évszázad legszebb asszonyának választott: interjút adott a világhírű írónőnek, Francoise Sagannak. Gyermekkoráról: (Az író apa és a színésznő mama szigorúan nevelte két lányát.) „Biztos vagyok benne, hogy neveltetésem során valamilyen sokk ért, ami miatt állandóan bűntudatot érzek. A mi házunkban nem volt sok nevetés, talán az örökös pesszimizmussal akartuk túltenni magunkat a nővérem halálán.” (Az egy évvel idősebb nővér autóbalesetben hunyt el 1967-ben.) A boldogságról: Vannak olyan pillanatok, amikor nagyon boldog vagyok, meg olyanok, amikor nagyon boldogtalan és depressziós. Köztes állapot nem létezik. De amikor boldog vagyok, akkor félek. Azt hiszem, a boldogtalanság sokkal normálisabb állapot, mint az öröm meg a vidámság. A nézőkről: Soha nem tudtam színházban játszani. A sötét teremben ülő nézőktől féltem volna. De félek a rajongóimtól és a tisztelőimtől is. A pénzről: A pénz nem érdekel, széttör minden kapcsolatot. Sokszor elfeledkezem a pénz értékéről. Ha meglátok egy szép tárgyat, megveszem, és nem nézem, mennyibe kerül. Az alkoholról: Sokszor két-három pohár whiskyt is megiszom. Ez feloldja gátlásaimat, vidám leszek tőle, kellemesen és biztonságban érzem magam. Orvosi vizsgálatok szerint a veszekedés beteggé tesz: minél inkább eldurvul, annál jobban kihat a felek immunrendszerére. Erre a következtetésre jutottak az Egyesült Államok Ohio állami egyetemének kutatói. Azt is megállapították, hogy a nők A férfiakról: Hiába az évszázad szépasszonya, Catherine Deneuve-nek nem sok szerencséje volt életében a férfiakkal. Két lánya két szívtiprótól, Marcello Mastroiannitól és Roger Vadimtól származik, akikkel nem házasodott össze, férjétől, az angol David Bailey-től viszont öt év után elvált. Legutóbbi nagy szerelme, a Liberation főszerkesztője, Serge Guly három évi együttélés után idegrendszerét jobban megviselik a veszekedések, mint a férfiakét. A tanulmány készítői szerint normális „veszekedéskultú- rát” kellene kialakítani, mivel minél alacsonyabb színvonalú a párok összetűzése, annál károsabb az egészségre. Egy kiadós hagyta el egy 25 éves fotómodellért. „A válás teljesen kikészített, Serge-zsel életem végéig szerettem volna együtt maradni. Nem könnyű egyedül élni, mégis, elegem van már abból, hogy harcoljak a férfiakért. Belefáradtam a küzdelmekbe.” Az öregedésről: Igen, félek a kortól, a ráncoktól, az öregedéstől. Senki sem tudja bemesélni nekem, hogy megvannak az előnyei is. vita alatt ugyanis magas lesz a vitatkozók vérnyomása, erős a szívdobogásuk és rövi- debb-hosszabb időre károsodik az egész immunrendszer is, azaz a veszekedés hosszú távon is maradandó károkat okoz, elsősorban tehát a nőknek. Angliában még el sem csitultak a viták az 59 éves Jennifer F. körül, aki a világhírű olasz nőgyógyász, Severino Antinori közreműködésével a klimaxon túl hordta ki a férje spermájával mesterségesen megtermékenyített petesejtet, és karácsonykor egészséges ikreknek adott életet. S máris itt az újabb szenzáció: Rómában most bejelentették, hogy minden eddigi rekord hamarosan a múlté. Antinori doktor már évek óta kezel egy idős hölgyet, akinek egyetlen fiát baleset érte. Az olasz törvények értelmében nem jöhet szóba az örökbefogadás, mert a nevelőszülők és a gyerek között legfeljebb 33 év lehet a korkülönbség. A most 62 éves Ros- sana Dalia Corte tehát legfeljebb 29 éves „fiút”, vagy „lányt” adoptálhatna. A falusi asszony ezért már három évvel Tanuljunk A gyerekek nagy bánatára megkezdődött az iskola, s közeledik a félév vége is. Ha máskor nem, most igazán fontos, hogy jó jegyeket szerezzenek a gyerekek, akár a továbbtanulás miatt, akár azért, mert a jó bizonyítvány biztos alap a következő félévhez. A gyakorló szülők azonban jól tudják, hogy a kisiskolások nagy része nem veszi szívesen, ha a fárasztó iskolai délelőtt, vagy nap után még otthon is gyötrik őket. A szülők, s általában az anyák feladata az, hogy megtalálják a módját: a gyerek ne érezze az otthoni gyakorlást nyűgnek. Erre több módszer is van. Az olvasást például remekül lehet gyakoroltatni azzal, hogy megkérjük a gyereket, olvasson fel valamit egy-két újságból. Okos érvekkel rávehet- jük arra is, hogy írjon levelet a barátnőjének, nagymamájának, s ezzel a helyesírást is gyakorolja. A matematika tudományában való elmélyedéshez vezethetnek a közös bevásárlások, s a közös játék. A kirakójátékokkal, a sokféle, nem mindig túl szellemes társasjátékokkal. Mindez persze csak a kisiskoláezelőtt felkereste Rómában An- tinorit azzal a kéréssel, hogy szülni szeretne. Rossana jelenleg három hónapos terhes, és ha nem vetél el, már csak négy és fél hónapot kell „kitartania”. A klimaxon túli nők esetében ugyanis mindig előrehozzák a szülést császármetszéssel. A római orvosnak sikerült kidolgoznia egy olyan módszert is, amivel segíteni tud a meddőségre hajlamos, szülőképes nőkön. Mint mondotta,,,hideg lézerrel sávokat rajzol az anyaméhre”, s ezzel elősegíti a petesejt beágyazódását, ám így könnyen ikerterhesség idézhető elő. Míg Olaszországban elismerés övezi a nőgyógyász tevékenységét, Angliában - a brit asszony esete nyomán - mind hevesebben ellenzik a „meg- termékenyítési turizmust”. Virginia Bottomley egészségügyi sokra igaz, de talán éppen őket kell a leginkább ilyenféle praktikákkal segíteni. A közös gyakorlás arra is fényt derít, milyen problémákkal küzd a gyerek. Mennyire képes egy adott feladatra koncentrálni, mennyire fáradékony, miniszter kétli, hogy egy nőnek „mindenáron joga van a gyerekhez”. A szigetország kormányának azonban nincsenek eszközei annak megakadályozására, hogy állampolgárai külföldön végeztessék el a mesterséges megtermékenyítést. Ami az orvostudomány szempontjából lehetséges, nem feltétlenül helyes morális szempontból, véli a miniszterasszony. Angliában azt tervezik, hogy felhívják a problémára az Európai Unió illetékeseinek a figyelmét, hogy egységes szabályozás születhessél:, egyebek között arról, vajon egyértelműen anyának tekinthető-e az a nő, aki más megtermékenyített petesejtjét hordja ki. Olasz megfigyelők érdekesnek tartják, hogy a Vatikán még hallgat a nagy vihart kavaró ügyben. Toronyi Attila mennyire terhelhető. A közös gyakorlásokon ugyanis a gyerekek általában úgy viselkednek, mint az iskolában. A szülők tehát könnyebben szót érthetnek ezután a pedagógussal is, hiszen mindketten ismerik a gyermek tanulási képességeit. Á.E. A veszekedés a házastársakat beteggé teszi együtt a gyerekekkel • A közös tanulás eredményesebb, ha játékos. Miniteszt a szerelemről Hogyan bizonyosodhatunk meg arról, hogy a. szerelem, amely testünket, lelkünket hatalmába kerítette, valóban mély-e és megingadhatatlan. íme, néhány megállapítás, amely bizonyságot ad az Ön felkavaró érzelmeiről. Hölgyem, Ön menthetetlenül szerelmes, hiszen:- diéta nélkül is fogy;- nem érdekli, hogy választottja kopasz-e vagy dúshajú;- inkább a „mi” , mint az „én” szócskát használja;- a legjobb barátnőjével olyan régen nem találkozott, hogy lassan már a haja színére sem emlékszik;- együtt örül kedvesével a hétvégi focimeccsnek, partiknak;- állandóan, mindig másképp becézgeti a szerelmét;- nem unja, hogy már huszadszor hallja tőle ugyanazt a történetet;- azon gondolkodik, hogy feladja-e állását még meg sem született gyermekük kedvéért. Ha Ön mindenre igennel válaszol, szerelme mély és megmásíthatatlan. Vigyázzon! GYEREKEK MONDTÁK Milyen az én nagyim? Amerikai gyerekeket kérdeztek meg arról, milyennek látják a nagymamájukat, illetve mit gondolnak általában a nagymamáról. A válaszok közül idézünk néhányat. ”A nagymama olyan nő, akinek nincsenek saját gyerekei. Szereti mások kislányait és kisfiáit. Sétálni megy velük, s mindenféléről beszélgetnek.” „A nagymamáknak nincs más munkájuk, mint hogy otthon legyenek. Öregek, így nem játszanak fárasztó játékokat és nem szaladgálnak. Elég, ha kivisznek minket a piacra az automata lóhoz, s elég aprópénz van náluk készenlétben.” „Ha sétálni visznek minket, le kell lassítaniuk időnként, például szép levelek és hernyók mellett. Sosem kellene a „siessünk” szót kimondaniuk.” „A nagymamák rendszerint kövérek, de a cipőjüket meg tudják kötni. Szemüveget és furcsa fehérneműt hordanak. Ki tudják venni a fogaikat.” „A nagymamáknak nem kell nagyon okosnak lenniük, csak tudjanak válaszolni olyan kérdésekre, mint például: Isten miért nem nős? vagy Miért van az, hogy a kutyák üldözik a macskákat?” „A nagymamák nem beszélnek gügyögve, mint a látogatók, mert ezt nehéz megérteni. Ha felolvasnak nekünk, nem hagynak ki részeket, s nem bánják, ha ugyanazt olvassák újra és újra” „Ok sütik a legfinomabb sü- tiket, mindig jó sokat.” „Mindenkinek szereznie kellene otthonra egy nagymamát, különösen akkor, ha nincs otthon televízió, mivel ők az egyedüli ráérő felnőttek.” Új orosz divatőrület • Caroline családjával még Monacóban, egy ünnepségen. Amióta Caroline monacói hercegnő gyermekeivel együtt Saint-Remy-de-Provence-be költözött, felkapott helynek számít a dél-francia Alpilles vidéke. Immár a hercegnő szomszédjának vallhatja magát Catherine Deneuve filmszínésznő, Amanda Lear discoki- rálynő, és ideköltözött Yves Saint-Laurent menedzsere, Pierre Berge is. A provence-i vidék Sa- int-Remy, Salons és Manssane között az új francia „arany háromszögnek” számít. Franciaország prominensei szívesen választanak újabb és újabb üdülőhelyeket. Ä hatvanas-hetvenes években Saint-Tropez volt a felső tízezer „dédelgetett gyermeke”. Caroline hercegnő parasztházban lakik, mint a környék földművesei. Gyermekeit saját maga szállítja a falusi iskolába és maga intézi bevásárlásait a helyi szupermarketben. Személyesen megy a hetipiacra is, ahol ismerősként üdvözlik, és szívesen kávézik a Boulevard Mirabeau-i presszóban. Az orosz nők, főként az idősebbek, emberemlékezet óta olyan formájúak voltak, mint nemzeti eledelük, a krumpli. Most azonban a nyugati importholmik térhódításával szinte divatőrületként terjednek a legkülönbözőbb amerikai fogyasztószerek, mint például a Slimfast vagy a Herbalife. A nyugati televíziós programok és reklámok nyomán kezd itt is tért hódítani az az amerikai elv, miszerint az ember nem lehet elég gazdag és elég karcsú. Az az igazság, hogy a fiatalabb orosz nők már eddig sem voltak olyan kövérek, mint a „bábuskák”, de aki adott magára, azt nemegyszer kibeszélA dada fiú Noha az utóbbi időben több amerikai filmben is arra épül a sztori, hogy férfi dajkálja a gyereket, az igazság az, hogy továbbra is ugyanolyan ritka ebben a szakmában a férfi, mint a vállalatok igazgatótanácsában a nő. Igaz, egy bostoni cég, amely európai gyerekgondozókat közvetít ki amerikai családokhoz, 2049 hölgy mellett már 40 férfit is tart a listáján. Az utóbbiak közül a legtöbb minden valószínűség szerint olyan otthonokba kerül majd, ahol hiányzik az apa. Általában azonban, bár nagy hiány van a minden tekintetben megfelelő gyerekgondozó nőkben, az amerikai családok túlnyomó többsége idegenkedik attól, hogy erre a munkára férfit alkalmazzon. ték. Még Raisza Gorbacsova is tapasztalhatta, mennyire ferde szemmel néznek arra, aki elegánsan öltözik és vigyáz az alakjára. A táplálkozástudomány modem orosz művelői szerint az itteni emberek nem annyira a bőséges koszttól kövérek, mint inkább az egészséges ételek hiánya miatt. Valóban nem könnyű egészségesen táplálkozni ebben az országban, ahol a makaróni, a krumpli a fő köret, gyakori étel a zsíros hús, a kolbász meg a tejföl. A zöldség és a gyümölcs pedig szinte megfizethetetlen, sok helyütt pedig az év nagyrészében egyszerűen hiányzik. Anyaság, oh! Dr. James Dobson írja vala- hol:„Semmi sem hasonlítható egy fiatal anya délután és este kilenc közötti energiahiányához. Megvolt a vacsora, tornyosulnak az edények. Ágyba kell vezényelni a csapatot. Áz anya fürdet, megmossa a gyerekek fogait, rájuk adja a pizsamát, felolvas egy könyvből vagy mesél, s bevisz néhány pohár vizet. S amikor ennek vége, a mama kibotorkál a gyerekszobából, nekidől a falnak és akkor még vár rá egy feladat, hogy egy másik fokozatba kapcsoljon és örömmel fogadja szerető férjét a hálószobában. Jó esélyek!” I Az oldalt szerkeszti: Ábrahám Eszter Caroline példáját követik
