Petőfi Népe, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-31 / 25. szám
6 Pártrendezvények a hét végén 1994. január 31., hétfő Az SZDSZ küldöttgyűlése Pető Iván, a szabaddemokraták elnöke a párt programalkotó küldöttgyűlésének második napján úgy értékelte, hogy az SZDSZ egyértelműen a politikai paletta közepén helyezkedik el, tőle valamivel jobbra a Fidesz, illetve távolabb a kormánykoalíció pártjai állnak, míg balra az MSZP foglal helyet. A rendszerváltás harcias pártja napjainkra egy józan megoldásokat kereső és képviselő politikai erővé vált - hangsúlyozta. A pártelnök részletesen szólt a szabaddemokraták választási stratégiájáról. Első és legfontosabb alapelvként említette a választások tisztaságának megőrzését, valamint azt, hogy a párt tartózkodjon a személyeskedő, rágalmazó hangvételű, negatív kampánytól. Pető Iván mindemellett fontosnak tartotta hangsúlyozni azt is, hogy a szabaddemokraták valódi és hirdetett programja egységben legyen, hiszen az SZDSZ - mint fogalmazott - szavahihető párt. Az MSZP-vel kapcsolatosan az SZDSZ elnöke úgy fogalmazott: a szocialisták politikai és választási ellenfelei a szabad- demokratáknak. olyan ellenfelek, akiket le kell győzni a választásokon. Az önkormányzati szekció munkájáról beszámoló Wekler Ferenc bejelentette: ha a szabaddemokraták kormányra kerülnek, a személyi jövedelemadóból már ebben az évben a mostani 30 százalék helyett 35-öt térítenének vissza az ön- kormányzatoknak. Az egészségügyi szekcióban elhangzott, hogy az ország egészségügyi állapota, a halandósági adatok a húszas évek statisztikájának felelnek meg, ezért is kellene politikai prioritást biztosítani az egészségmegőrzésnek. Mivel ez nem lehet egy tárca belügye, az SZDSZ a minisztériumok közötti együttműködés összehangolására Egészségvédelmi Tanács létrehozását indítványozza. A közbiztonsági és igazságügyi szekció munkáját vezető Hack Péter arról tájékoztatta az újságírókat, hogy az SZDSZ hosszú távú bűnmegelőzési program kidolgozását tartaná helyesnek, és a bűnmegelőzésben széles körű társadalmi összefogásra szólít fel. A szabaddemokraták olyan kormányzást ígérnek, mely - a jelenlegivel ellentétben - baráti együttműködést ajánl az ellenzék soraiba kerülő érdekcsoportoknak, és a társadalmi állóháborúk után a békeszerződések idejét akarja elhozni - jelentette ki Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere szombat este az SZDSZ-küldöttgyűlés plénuma előtt. Az SZDSZ-kor- mánynak Demszky szerint nem politikai pártok vagy szervezetek lennének az ellenségei, hanem a munkanélküliség, a szegénység, a korrupció, az idegengyűlölet és általában mindenfajta válság. A főpolgármester beszéde után a küldöttek elfogadták a párt 1994-re szóló, 416 millió forintos költségvetését, majd ellenszavazat nélkül, két tartózkodás mellett elfogadták a párt programját. Bauer Tamás, a tervezet kidolgozását összefogó programtitkárság vezetője a szavazást megelőzően hangsúlyozta: a program egységes, és visszatükrözi, hogy az SZDSZ szociálliberális néppárt - ahogyan Pető Iván 1991 novemberében, pártelnökké választásakor meghatározta. Amint azt a küldöttgyűlést követő sajtótájékoztatón bejelentették, az SZDSZ hét kivételével minden választókerületben véglegesítette már a képviselőjelöltjeit - tudhatták meg az újságírók Pető Ivántól. Három körzetben egyelőre több jelölt is van, négy választókerületben pedig a hétfői, liberális pártvezetői találkozó után születik meg a végleges döntés. MDF-képviselők fóruma Heves vitákat kiváltó fórummal kezdődött vasárnap délelőtt Mosonmagyaróváron az MDF országgyűlési képviselőcsoportja kihelyezett elnökségi ülésének második napi programja. Az önkormányzati és igazságtételi szekcióban az 1956-os sortűz helyi áldozatainak hozzátartozói kemény szavakkal követelték a bűnösök bíróság elé állítását. A rendezvényen Kónya Imre belügyminiszter mondott bevezető beszédet: - Stabilitás nélkül nincs felemelkedés - hangoztatta -, a stabilitás egyik feltétele pedig a közbiztonság, amelynek a fenntartásához erős rendőrségre van szükség. A készülő rendőrségi törvényről szólva kijelentette: kész vagyok minden értelmes kompromisszumra, de a rendőrség működésének mindenképpen a kormányzati felelősséghez kell kapcsolódnia. A belügyminiszter a szervezett, valamint a gazdasági bűnözés elleni harcot tartja a rendőrség kiemelkedően fontos feladatának. Bejelentette, hogy a kormányzati tartalékból 2 milliárd forintot különítettek el a rendőrök fizetésemelésére. Balsai István igazságügyminiszter azzal kezdte beszédét: „Nem fordíthatjuk arcunkat hitelesen a jövő felé addig, amíg alkotmányos választ nem adunk 50 év diktatúrájának jogfosztó tömeges cselekményeire”. Sikerként említette, hogy a kormány és a parlament nagyon sok akadályt leküzdve végül is megalkotta azt az igazságtételi törvényt. Sajnálattal állapította meg: közel négy évvel a rendszerváltás után eddig egyetlen gyanúsított sem állt a bíróság elé. A késlekedésért a miniszter az ügyészségek munkáját is bírálta. Szerinte néhány ügyészi megnyilatkozás azt sugallja, hogy nem is olyan fontos és sürgős a vizsgálat befejezése.-Talán mégsem a legcélravezetőbb módszer újsághirdetésekben, postafiók megjelölésével keresni a tanúkat - mondta a miniszter. A felszólalók közül többen is az ügyészségeket tették felelőssé a késlekedésért, és vezetők eltávolítását követelték. A privatizációval és az érdekvédelemmel foglalkozó tanácskozáson Szabó Tamás miniszter azt hangsúlyozta: Magyarországon nő az ipari termelés, és csökken az infláció mértéke. A külföldi befektetők értékelik hazánk gazdasági és politikai stabilitását. Szerinte a volt kommunista országok közül Magyarországnak Csehország és Lengyelország jelentett versenytársat a külföldi tőkebevonás tekintetében. Lengyelország pozíciói a baloldal előretörése miatt romlottak, és Csehország sem tudta eltéríteni a hazánkba irányuló külföldi tőkét. A miniszter a magángazdaságok megerősödése érdekében a közterhek csökkentését és a hitelezési struktúra átalakítását szorgalmazta. Szerinte módosítani kellene a gazdaságirányítási rendszert is és csökkenteni lehetne a tárcák és a miniszterek számát. Kulin Ferenc frakcióvezető elmondta: az elnökségi ülésen megvitatták azt is, hogy mely törvények megalkotását vagy módosítását tartják feltétlenül szükségesnek a választásokig hátralévő hónapokban. Megítélésük szerint 20-30 törvény születhet meg, közülük kiemelkedően fontos a rendőrségi, az ügyészségi és a médiatörvény. Ugyancsak szorgalmazzák az úgynevezett ügynöktörvény megalkotását, s az erdőgazdasággal kapcsolatos jogszabályokra is nagy szükség volna. A parlamenti vitákat pártközi egyeztetésekkel próbálják lerövidíteni. A szekcióüléseket követően az elnökség tagjai megkoszorúzták az 1956-os mosonmagyaróvári sortűz áldozatainak emlékművét! • A köztársasági elnök már vágja a választási centit. KDNP-gyűlés Mélykúton Nagygyűlés keretében mutatkozott be a mélykútiaknak Szente Károly, a Keresztény- demokrata Néppárt országgyűlési képviselőjelöltje. Az összejövetel vezérszónoka Farkas István, a kecskeméti piarista gimnázium igazgatója volt. A kétszázötven fős hallgatóság előtt a tisztelendő úr a keresztény embernek a társadalomban, a társadalomért viselt felelősségéről beszélt. Elmondta, hogy a keresztény hit indítékot ad a politikai cselekvésre, alapot teremt az igazi becsületes kritikára. A hívő embernek mindig többet, de felelősen kell tevékenykednie. A mélykúti nagygyűlésen felszólalt dr. Michna Ottó, a párt megyei elnöke is. Hangsúlyozta, hogy a KDNP nem az egyház pártja, hanem világnézeti szervezet, a keresztény és keresztyén emberek pártja. Fidesz-napok Pásztón Az emberek aszerint ítélkeznek egy politikai rendszerről, hogy gazdasági értelemben bi- zonyította-e az előzővel szembeni fölényét - mondta Orbán Viktor szombaton, a pásztói Fidesz-napok keretében tartott nagygyűlésen. Mint a fiatal demokraták pártelnöke rámutatott, az elmúlt három évben a magyar többpárti demokrácia nem „szállította” ezt a bizonyítékot a választópolgároknak, nem tudta azt a viszonylagos jólétet megteremteni, amit előzőleg élveztek az emberek. Ellenkezőleg, a gazdaság helyzete mostanra súlyosra fordult: romlott a külkereskedelem teljesítménye, s Magyarország újból a külső eladósodási pályára áll rá. Jóllehet a munkanélküliek zöme nem a fiatalok közül kerül ki, roppant veszélyeket hordoz az ifjúsági munkanélküliség, hiszen egész generáció marad ki a normális életvitelből. Mindez a szocialista párt választási esélyeit növeli, s ebben a betegségben szenved a Magyarországot körülvevő régió is. Mit tehet ebben a helyzetben a Fidesz? Orbán Viktor szerint a mostani kormánypártok oly mértékben felélték bizalmi tőkéjüket, hogy aligha kerekedhetnek a szocialisták fölé. A fiatal demokraták azonban szeretnék meggyőzni a választópolgárokat arról, hogy a bukott kormánypártoknak nem egyetlen alternatívái azok, akik az elmúlt évtizedekben szerepeltek le. Magyarországon más választási lehetőség is van: a Fideszből, SZDSZ-ből, Agrárszövetségből és Vállalkozók Pártjából alakult liberális blokk, mely a következő kormány vezető ereje lehet. A MIÉP országos gyűlése Meg kell kezdeni az igazi rendszerváltást; a hatalmat nem szabad meghagyni az eddigi uralkodó rétegek kezében. Olyan körülményeket kell teremteni, amelyek biztosítják a nép fennmaradását. Ehhez pedig le kell váltani a jelenlegi vezetőket, akik bizonyították: mindenkor készek az ország eladására. A váltás az első körben öt-hat ezer, vezető pozícióban lévő embert érintene; 50-60 ezres vazallusrétegük pedig majd alkalmazkodik, beilleszkedik - hangzott el a MIÉP Budapesten rendezett programalkotó gyűlésén. „Igazodás jobbra!” - adta ki a választási harc parancsát Csurka István társelnök, a Magyar Igazság és Élet Pártjának második országos gyűlésén, mintegy 400 küldött előtt. A radikális programot indokoló beszédében Csurka István hangsúlyozta: a MIÉP fel akarja borítani a mostani álrendet, hogy valódi rendet teremtsen. Minden, ami most van, hazugságon alapul. A párt ezért meg akarja változtatni az Antall-kor- szakban kialakult rendszert, ami sokszor ugyanazt a követelést jelenti, mintha a kommunizmussal állnának szemben. A II. országos tanácskozáson elfogadták a küldöttek a párt választási programját. A programot fejezetenként ismertető referátumok sorában elhangzott, hogy erőteljes változásokat szorgalmaz a MIÉP a katonapolitikában és a külpolitikában. Az utóbbiról szóló fejezet referátumában elhangzott: itt az ideje, hogy Magyarország szakítson Kádárék - Homék - Jeszenszkyék kapitulációs politikájával. A gazdasági programba a küldöttek javaslatára bekerült: mérsékeljék 15 százalékra a társasági adót, nyomozati jogosítvánnyal ruházzák fel az APEH-et és indítványozzák gazdasági titkosrendőrség felállítását. Élvetették viszont Pősze Lajos indítványát, hogy a program egyelőre ne foglalkozzék Magyarország külső adósságai átütemezésének gondolatával. Az MSZDP pártértekezlete „Itt, és most nem kormányzati alternatívát kínálunk, hanem azt, hogy a Magyarországi Szociáldemokrata Párt visszatérjen a parlamentbe és parlamenti erőként befolyásolja a törvényhozást” - mondta Király Zoltán, az MSZDP elnöke az országos pártértekezlet szünetében megtartott sajtótájékoztatón, a Dohány utcai székházban. Reményét fejezte ki, hogy 1998-ra már kormányzati erővé nőhet az MSZDP, amelynek már jelenlegi pártprogramja is a munkavállalók követeléseire épül. Két héten belül már valamennyi választókörzetben meg tudják nevezni országgyűlési képviselőjelöltjeiket, és az MSZDP kampánya február 4-én indul a Csepeli Munkásotthonban szervezett nagygyűléssel. Király Zoltán pártelnök azt hangsúlyozta, hogy az MSZDP nem mások lejáratására építi kampányát, hanem más pártok értékeinek elismerésére, és a szociáldemokrata értékek erősítésére. A pártelnök azonban hozzátette: vannak félelmei, hogy eldurvul a kampány, „és sokan már gyűjtik páncélszekrényeikbe a terhelő aktákat, de miután a szociáldemokrata pártnak nincs székházügye, sem korrupciós botránya, miután nem került közel a hatalomhoz”, reméli, a pozitív kampány besegíti a parlamentbe a pártot. A sajtótájékoztatón részt vett és a lengyelországi viszonyokról adott tájékoztatást Wojciech Lamentovicz, annak az 1992 nyarán alakult Munka Unió elnevezésű pártnak az alelnöke, amely az 1993-as választásokon 7,4 százalékkal került be lengyel parlamentbe. Az MSZDP országos pártértekezletének munkájában egyébként részt vettek a szlovák, szlovén, a német és a holland szociáldemokrata pártok képviselői is. Készül a Köztársaság Párt Az amerikai Nemzetközi Kapcsolatok Nemzeti Demokratikus Intézetének szakértői delegációja január 28-29-én a Köztársaság Párt Országos Központjába látogatott. A Lisa C. McLean vezette delegáció tájékozódott a térségben lévő, mind ez idáig egyedülálló programpártként tevékenykedő Köztársaság Párt eddigi eredményeiről, megismerkedtek a párt miniszterelnök-jelöltjével, képviselőjelöltjeivel, a kampány szakembereivel és vezetőivel. A delegáció szakértői kétnapos felkészítést tartottak a párt képviselőjelöltjei és kampányszakemberei számára, ahol a választópolgárokkal való kapcsolattartás módszereiről, a médiában való szereplésről, a támogatók szervezéséről adták át tapasztalataikat. A szakértők azt a nézetet fejtették ki, hogy a modern társadalmakban az ideológiai pártok helyett a programpártok képesek a napirendre kerülő feladatokra sikeres válaszokat adni. Liberális blokk alakul? Négyek liberális választási blokk létrehozásáról tárgyal hétfőn az SZDSZ, a Fidesz, a Vállalkozók Pártja és az Agrár- szövetség elnöke. A tanácskozáson a pártvezetők várhatóan aláírják azt az SZDSZ-Fidesz megállapodáshoz hasonló okmányt, amely a négyek első és második választási forduló közötti együttműködését célozza. Az előzetes értesülések szerint emellett szó lesz arról is, hogy a négy párt egyes választási körzetekben együttes támogatással indít jelölteket. Ez az elképzelés elsősorban a négy párt elnökeire vonatkozna, s a gyakorlatban azt jelentené, hogy ahol a négy liberális párt egyikének elnöke indul, ott a másik három párt nem állít jelöltet, s támogatja az adott pártelnök jelölését. Baloldali tömörülés? A baloldali egység összekovácsolására tett újabb kísérletként értékelte az MSZOSZ Baloldali Munkásplatformja és a Munkáspárt között született választási megállapodást a Fidesz ügyvezető alelnöke. Áder János ezzel összefüggésben fontosnak tartotta közölni az MTI-vel véleményét, amely szerint ez a lépés azt mutatja, hogy az MSZP és a Munkáspárt között az MSZOSZ képez kapcsot. A fiatal demokrata politikus szükségesnek ítélte rávilágítani:- Nem véletlen, hogy az MSZP színeiben az MSZOSZ képviselői is indulnak, s a párt listáján korábban független civil szervezetek, például a nyugdíjasok képviselői is helyet kaptak. Mindenképpen szerencsés, hogy ezek az információk a választások előtt napvilágra kerültek, hiszen így segítik a választókat a tájékozódásban. A választók könnyebben eligazodnak a pártok között, miután az MSZOSZ baloldali platformja a Munkáspárttal választási szövetségre lépett, és előzőleg az MSZOSZ szocialista platformja az MSZP mellé állt. Ez nyilvánvalóvá teszi, hogy a Munkáspárt, az MSZP és az MSZOSZ létrehozott egy rnasz- szív baloldali tömörülést - mondta Kulin Ferenc az MDF frakcióelnökségének sajtóbeszélgetésén. Kulin hozzátette: a baloldali tömörüléssel szemben található a nemzeti, konzervatív, keresztény csoportosulás, melynek fő erejét az MDF adja. Kulin lehetségesnek tartja, hogy a baloldali mag héját a liberálisok fogják alkotni, mely elsősorban a Fidesznek jelent dilemmát. Kulin szerint elképzelhetetlen, hogy a szélsőjobb és az MDF között egyezkedésre kerüljön sor, ugyanakkor megemlítette: a szélsőjobbnak nincs esélye a választásokon. Kulin a MIÉP-et nem tekinti szélsőjobbnak, de ezzel a párttal szintén elképzelhetetlennek tartja az együttműködést. • Úgy beszél, mintha nem is egy bolygón élnénk.
