Petőfi Népe, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-29 / 24. szám
10 Hét végi magazin 1994. január 29., szombat A FOKHAGYMA TITKAIRA FÉNY DERÜLT A tudomány is igazolta a tapasztalatot • A magyar paraszti gazdaságban termelt és kedvelt fűszernövény a fokhagyma, Évszázadokon át csupán a a tapasztalat adott különleges rangot a fokhagymának. Az utóbbi időben azonban vegyi, klinikai és egyéb vizsgálatok sora is igazolta, hogy eleink joggal tartották az átható illatú fűszernövényt a természetben föllclhető egyik legsokoldalúbb és leghatásosabb gyógszemek. A vegyelemzések szerint a fokhagyma összsúlyának mindössze 1 százaléka az, amely a legfontosabb hatóanyagokat - köztük illóolajakat, különböző szulfidokat, A-, B-, Bp-, C-vi- tamint - tartalmazza. A klinikai vizsgálatokon bebizonyosodott, hogy fokhagymakészítmények eredményesen alkalmazhatók a vércukorszint csökkentésére, gombás, gyulladásos betegségek kezelésére, a gyomor- és bélrendszer fertőzéseinek gyógyítására. A természetgyógyászat a fokhagymát mindezen túl hatékony vértisztítóként, a szervezetet méregtelenítő gyógynövényként tartja számon. Igen jó hatásfokkal alkalmazható a torok- és mandulagyulladások ellen, a rendetlenkedő vérnyomás normalizálására, az infarktus megelőzésére, és az erek me- szesedésének lassítására is. A tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a fokhagyma nem egyik napról a másikra gyógyító csodaszer; jótékony hatását csak folyamatos és rendszeres fogyasztása esetén fejti ki. Ezért általában 3-5 hónapos kúrát célszerű tartani; ez idő alatt esténként 1-2 gerezdet kell fogyasztani. Alkalmazható - igaz, ennél hosszabb időtartammal - az úgynevezett hétvégi kúra: péntek estétől vasárnap délig kell egy-egy gerezdet minden étkezés alkalmával elfogyasztani. Akik az átható és nehezen múló fokhagymaillattól idegenkednek, a fogmosás és szájöblítés után el rágott egy-két szem borókabogyó segítségével megszabadulhatnak a fűszer- növény szagától. Ráadásul az örökzöld cserje termése maga is gyógynövény: vízhajtó, javítja az étvágyat, s gátolja vesevagy epekő kialakulását. A környezetvédelem így kezdődik Az, hogy minél kevesebb szemetet gyártsunk, ne pazaroljuk a vizet, és ne használjunk sok vegyszert a háztartásban, szezontól függetlenül mindig érvényes. Télen a legfontosabb azonban, hogy hogyan gazdálkodunk a fűtési energiával. A háztartásokban ugyanis a legtöbb energiát a fűtés által használjuk fel. Sok mindent tehetünk annak érdekében, hogy energiát takarítsunk meg. Ha csak egy fokkal csökkentjük a szoba hőmérsékletét, máris öt-hat százalék a megtakarítás. Ügyel jünk azonban arra, hogy a levegő nedvességtartalma megfelelő legyen. Ha a levegő túl száraz, hidegebbnek tűnik a szoba. Zárt térben általában a 45-55 százalék nedvességtartalom a kellemes. Ha az ablakok nincsenek jól szigetelve, hideg levegő áramlik be kívülről a lakásba. A huzatos ablakók állandó légáramlásról gondoskodnak, ami drága energiába kerül. Ezért tanácsos az ablakokat jól szigetelni, és időnként, de csak rövid ideig szellőztetni. Ügyeljünk arra, hogy a fűtőtestek a meleget zavartalanul tudják leadni. Kerettel beépített, vagy hosszú függönnyel eltakart fűtőtestek rosszul adják le a meleget. Vizsgáljuk rendszeresen át a radiátorokat, hogy nincs-e levegő bennük. Ha a fűtőtest bugyog, vagy pedig nem egyforma a meleg, akkor a kis szelep segítségével engedjük ki a levegőt. Ha magunk nem tudjuk ezt elvégezni, hívjunk szakembert. Az autósok is sokat tehetnek a téli környezetvédelemért. Sok olyan téli nap van, amikor indulás előtt le kell takarítani a havat és a jeget az autóról. Ezalatt az idő alatt ne járassuk a motort, ez ugyanis egyáltalán nem használ az autónak, csak a benzint pazaroljuk, és ezenkívül szennyezzük a környezetet a felesleges kipufogógázzal és a lármával. Télen sok régi akkumulátor tönkremegy. Ne dobjuk el a rossz akkumulátort, mert az abban lévő anyagok súlyos környezeti károkat okoznak. Adjuk le javítóműhelyben vagy a hulladékgyűjtőben. Normális lelki betegségek? Félrevezetett rovarok Sok szó esik manapság a különféle rovarirtó szerek káros mellékhatásairól. Ezért egy japán vegyi konszern kutatói olyan anyaggal kísérleteznek, amely szaporodásra képtelenné teszi a tetveket, molyféléket és más rovarkártevőket. De hogy lehetne rávenni a rovarokat, hogy meg is egyék ezt a sterilizálószert? Szerencsére, minden kártevő fajnak van egy kedvenc színe, például az édesburgonyát megtámadó fehérlégy a sárgát és a zöldessárgát szereti, bizonyos molyféléket a sárga, a hagymakukacokat a halványkék, bizonyos szöcskcféléket a fehér szín vonzza. Ezért a sterilizálószer anyagát ilyen festékekkel színezik, és parányi golyócskákká formálva juttatják a termőföldekre. A kutatások eredményei azonban mindaddig csak tudományos érdekességgel bírnak, amíg mindennapi használatuk nem válik lehetségessé. Az amerikaiaknak csaknem a fele megy át valamiféle lelki betegségen életének valamely időszakában - közölte egy most nyilvánosságra hozott tanulmány. „Ettől nem kell megijedni, mert ez része az életnek” - mondta a tanulmányt készítő csoport vezetője, Ronald C. Kessler, a michigani egyetem szociológiai professzora. A tanulmány készítői 8098 tizenöt és ötven év közötti férfit és nőt kérdeztek ki. Az eredményt az amerikai Általános Pszichiátriai Archívum című szakfolyóirat közölte. A kutatók a 14 legáltalánosabb lelki betegséget vizsgálták. A megkérdezettek 48 százaléka élete során legalább egyfajta lelki betegségben szenvedett. Ez az eredmény nem változtatja meg azt a korábbi becslést, hogy az amerikaiaknak csupán 3-5 százaléka szorul pszichiátriai kezelésre. Mint Kessler professzor mondta, a legtöbb lelki rendellenesség enyhe és az emberek segítség nélkül is megszabadulnak tőle. A legtöbb rendellenesség fokozatosan alakul ki. A szorongás például iváshoz vezethet, ami azután depresszióba csaphat át. A tanulmány szerint a leggyakoribb lelki betegségek: • Átmeneti depresszió, amely legalább két héten át rossz kedvben és minden örömteli dologtól való idegenkedésben nyilvánul meg. A vizsgált személyek 17 százaléka ment át ilyen időszakon. • Alkoholizmus: a lakosság több mint 14 százaléka szenvedett benne legalább egy időszakon át élete során. • Szociális fóbia: állandó félelem attól, hogy a társadalmi élet során nem állják meg helyüket. Ez a lakosság 13 százalékánál volt kimutatható. • Egyszerű fóbia: állandó félelem állatoktól, rovaroktól vagy vértől, zárt helyiségektől vagy repüléstől. Ez a lakosság 11 százalékát érinti. Miért jó a svéd cukorbeteg-gyógykezelés? Egy közelmúltban elvégzett svéd vizsgálat szerint, amelyet az amerikai The New England Journal of Medicine című gyógyszerészeti újságban tettek közzé, az a módszer, amellyel Svédországban a cukorbeteg gyermekeket gyógyítják nagymértékben csökkenti a kezelés során fellépő vesekárosodás veszélyét. Az USA-ban még mindig azzal a módszerrel gyógyítják a cukorbetegséget, amelyet Svédországban 20 évvel ezelőtt alkalmaztak. Eszerint az úgynevezett fiatalkori cukorbetegségben szenvedő gyermekek naponta kétszer kapnak meghatározott mennyiségű inzulint, amelyet normál esetben a hasnyálmirigyüknek kellene megtermelni. Svédországban az újabb módszer szerint a páciensek napi négy alkalommal kapnak injekciót, és az adagot maguk tudják meghatározni. Az utóbbi 15 évben széles körű továbbképzést kapott mind az ápoló- személyzet, mind pedig az érintettek, hogy az új eljárást alkalmazni tudják. A módszer nagy felelősséget ró a betegekre, de a felmérések bizonyítják, hogy megéri a fáradtságot. Az eljárás lényege, hogy a paciensek időről időre saját maguk által elvégzett vérvizsgálattal megállapítják a vércukor- szintet, s meghatározzák a szükséges inzulin mennyiségét. Figyelembe veszik például azt is, hogy mit csinálnak a nap folyamán, mert például, ha nagyobb fizikai megterhelésnek vannak kitéve, akkor alacsonyabb dózis inzulint kell hogy kapjanak, míg például, ha egy ünnepi vacsora előtt állnak, akkor pedig növelni kell az adagot. Az elmúlt 15 év során 213 olyan gyermek életútját kísérték figyelemmel, akik 1961 és 1980 között lettek cukorbetegek és 1991-ig kezelték őket az egyetemi kórházban, Linköpingben. Ilyen hosszú idő alatt a régi módszer szerint kezeltek közül minden harmadik beteg veséje nagymértékben károsodhatott, sokan közülük valószínűleg művesekezelésre szorultak volna. Azoknak a gyermekeknek, akik 1960-65 között betegedtek meg, 30 százaléka 20 évvel később komoly vesebetegséget kapott. Azon gyermekek közül viszont, akik a 70-es évek eleje után lettek cukorbetegek, csupán 6 százalék lett vesebeteg. A módszert több európai országban is bevezették. Valószínűség szerint az Egyesült Államokban is újabb lendületet vesz a „svéd módszer” vitája. Lábuk is volt a mai bálnák őseinek? • A a ma élő kékbálna hátulnézetben. Nem ismerne rá a harmadkorban kipusztult ősére. Amerikai kutatók egy olyan ősi bálna megkövesedett maradványaira bukkantak, amely képes volt járni a szárazföldön, és amely a mindeddig hiányzó evolúciós láncszemet jelentheti a szárazföldi állatok és a mai bálnák közötti fejlődésben. Az 52 millió éves kövületet, amely egy szabályos végtagokkal rendelkező állat egykori létezését bizonyítja, Pakisztánban fedezték fel, egy őstenger nyomán visszamaradt üledékes kőzetben - írja az amerikai Science magazin. A cikk szerzőinek az a véleménye, hogy a kutatók egy eddig ismeretlen állatfaj nyomait találták meg: az Ambulocetus natansét, amely állítólag a harmadkorban kihalt bálnák csoportjához tartozott. A felfedezés ismertetői szerint a feltehetőleg 270 és 315 kilogramm közötti tömegű állatnak nagy méretű, jól kifejlett hátsó és rövid, zömök mellső lábai voltak. Ha a rendkívüli tudományos jelentőségűnek beharangozott felfedezés bizonyítékai valósak, akkor el kell fogadni a kutatók azon képtelennek tűnő állítását, mely szerint ezek az ősbálnák képesek voltak sétálni a szárazföldön. A kutatók jelentése szerint a ma élő bálnák szárazföldön is élő őseinek számos kövületét megtalálták már, közülük azonban a mostani egyedülálló. Egyedül ez a megkövült maradvány tanúskodik ugyanis egy olyan állatról, amelyet végtagjai, gerincoszlopa és farka képessé tettek mind a szárazföldön, mind pedig a vízben történő mozgásra. A tudomány mind ez ideig sötétségben mozgott azzal kapcsolatban, hogy milyen utat járt be a biológiai fejlődés a szárazföldről a vízbe. J. G. M. Thewissen őslénykutató, az északkelet-ohiói orvosi egyetem Rootstownban dolgozó munkatársa - a tanulmányok vezetője - elmondta: az ősbálna minden valószínűség szerint a mai vidrákhoz hasonlóan úgy úszott, hogy hullámzó mozgást végzett a farkával és evezésszerűen csapkodott hátsó végtagjaival. A szárazföldön pedig az oroszlánfókáéhoz hasonlított mozgása: mellén és hasán csúszott előre helyváltoztatás közben. A mai bálnáknak már egyáltalán nincsenek hátsó végtagjaik, de még mindig elevenszülők. Testük izomzatában még felfedezhetők az egykori medencecsontnak és a hátsó végtagoknak a csökevényei - mondta az amerikai kutató. A tudományos elméletek szerint a ma élő bálnákhoz több millió év fejlődése vezetett a szárazföldi ősöktől. Az evolúciós lánc igen hiányos: a tudósoknak számos helyen még nem világos, hogy milyen módon alakultak ki a mai tengeri emlősök. Annalisa Berta, a San Diego Állami Egyetem biológusa kétkedve fogadta a felfedezést. Ugyancsak a Science magazinban megjelent cikkében azt állította: bár a kutatók számos meggyőző érvet felsorakoztattak annak bizonyítására, hogy megtalálták az evolúció egyik hiányzó láncszemét, több bizonyíték szükséges. (Az USIA kiadványa alapján.) Jönnek a személyi robotok? A PC, a személyi számítógép után jön a PR, a perszonális robot - legalábbis ezt ígérik a Siemens kutatói. Évtizedünk végére ugyanis egy olyan - talán leginkább a zsúrkocsihoz hasonló -, a lakásban tájékozódni tudó robotot fejlesztenek ki, Ropogós csirkecombot lehet készíteni abban a gyorssütőben, amelyet a kaliforniai Quadlux vállalat fejlesztett ki. A komputervezéreit Flashbake ráadásul ötödannyi idő alatt készíti el az ételt, mint a mikrohullámú sütő. A gyorsaság nem boszorkányamely megkönnyíti a háziasz- szonyok munkáját: megterít, leszedi és elmossa az edényeket, segít a takarításnál. De az iparban is jól használható, például alkatrészek, műszerek, szerszámok szállítására, árucikkek mozgatására és így tovább. ság: nagy teljesítményű halogén-kvarclámpák nagy energiájú, vakító fényvillanásokat sugároznak az ételre, és másodpercek alatt megfőzik. Az új sütőautomatát már kis is próbálták a gyorséttermekben. Csak egy a baja: ára 7500-9500 dollár! Az Amerikában bevált eljárás már Európában is siker: GYÜMÖLCSSAVAS HÁMLASZTÓ KEZELÉSEK FÁJDALOMMENTESEN Dr. Varjú Gábor bőrgyógyász irányításával- pattanásos, zsíros bőrre - idősödő, ráncos bőrre- festékfoltos, heges bőrre Tk ‘D&im L«É»Z«E*R \T Z £ P S £ G S Z A L olN Kecskemét, Bocskai w. 13. Teí.: 76 328-024 Részletes leírás a PN jan. 15-ei számában . (2232) Sütés fény villanásokkal
