Petőfi Népe, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-19 / 15. szám

1994. január 19., szerda Megyei körkép 5 RENDKÍVÜLI KÖZGYŰLÉST KÉRNEK A TAGOK Szétválik-e a szövetkezet Bácsalmáson? Egy héttel ezelőtt a Bácsal­mási Petőfi Szövetkezet igazga­tósága megbeszélésre hívta a kiválni szándékozó tagokat. Ennek előzménye, hogy de­cemberben két beadvány érke­zett a mezőgazdasági üzem ve­zetéséhez, mely levelekben a kiválásra jelentkezett emberek kezdeményezik egy rendkívüli közgyűlés összehívását. A 12-ei összejövetelen több érvelés hangzott el a szétválással kap­csolatban, sőt vihart kavaravó kérdéseket is felvetettek, ami érthető, hiszen ez az ügy még ’92 decemberében kezdődött, akkor több 100 kiválni szándé­kozó tag írásban jelezte a szán­dékát. Ez közel 100 millió fo­rint üzletrésznek a kivitelét je­lentette akkor. Határozatképte­lenség miatt az elmúlt év már­ciusában megtartott közgyűlés azonban nem tudta elfogadni a jelentkezők kilépési szándékát. Azon még ma is vitatkoznak, hogy melyik fél nem teljesítette feladatát, viszont a szövetkezet vezetősége e megbeszélés ösz- szehívásáig úgy tekintette, hogy nincs érvényes kilépési kérelem leadva. A kiválni szándékozók ezt erősen sérelmezik, hiszen ők nem adták írásba, hogy vissza­lépnének elhatározásuktól. Nem értik, miért húzza, halasztja az ügyet a szövetkezet, és hogy egy évig nem történt semmi. Felvetődött még az „időszaki” munkanélküliség problémája is. Tavaly novemberében jó né­hány dolgozónak közös meg­egyezéssel megszüntették a munkaviszonyát. Ma azonban a dolgozók körében nagy a bi­zonytalanság, hogy hány főt vesznek vissza, és akiket már nem akarnak alkalmazni to­vább, hányféle járandóságtól, például a végkielégítéstől es­hetnek el. A tanácskozás résztvevői kö­zül többen felvetették, hogy a kiválás ügyét nem lehet tovább halasztani, és azok, akiknek le­jár a munkanélküli-járadéka, lehetetlen helyzetbe kerülhet­nek. Megegyeztek a rendkívüli közgyűlés összehívásában, melynek időpontja február 25. A kiválni szándékozó tagok azt is kérték, hogy itt hangozzék el az elmúlt gazdasági év eredmé­nyeiről szóló tájékoztató is. Hogy újabb formai kifogás ne legyen, a kiválni szándékozók hivatalos beadványban megerő­sítették korábbi kilépési igé­nyüket. Az ügy bonyolultságára való tekintettel szerettük volna megkérdezni a szövetkezet igazgatóját is, azonban ő egye­lőre elzárkózott a tájékoztatás­tól. Juhász Jenő KÖZVETLENEBB TANÁR-DIÁK KAPCSOLAT KELL A bajai túszdráma tanulságai • Még ma sem világos, hogy a jó nevű intézményben miért is történhetett meg a sajnálatos esemény? Változatlanul foglalkoztatja Baja közvéleményét a tavaly decemberben történt, valóban rendkívüli esemény, amikor egy diák a III. Béla Gimnáziumban túszul ejtette öt társát. A végül szerencsés kimenetelű akció után a fiatalember vizsgálati fogságban van. (Ezt 30 napra rendelték el a december l()-ei történtek után, majd ugyaneny- nyivel meghosszabbították.) Az igazságügyi szervek ismét meghallgatják a tanúkat, hogy az ügy legapróbb részleteire is fény derüljön. A III. Béla Gim­názium nevelőtestülete elsősor­ban a diákok véleményét igye­kezett megismerni, de foglalko­zott saját szerepével is. Annál is inkább, mert a képviselő-testü­let egy ezzel kapcsolatos vizs­gálatot is elrendelt, bár a szem­pontokat, vagy azt, hogy a vizs­gálat mire terjedjen ki, nem adta meg. — A történtek után egy kis megütközéssel fogadtuk, hogy még hivatalos helyen is a peda­gógusok felelősségét kezdték emlegetni -— mondja Bálint László igazgató. — Állítom, hogy ez a dolog bárhol megtör­ténhetett volna. Nincs össze­függés az iskolában folyó ne­velő-oktató tevékenység és aközött, hogy egy nyolcszázas létszámú diákközösségben akad egyetlen valaki, aki ilyen- olyan indokok alapján olyas­mit követ el, ami a társadalmi normákkal ütközik. Igenis, fel­elősséggel viseltetett a tantestü­let azon a napon is, amikor rendkívül higgadtan, nyugod­tan, a lehető legnagyobb bizton­ságot megteremtve működött közre az épület kiürítésében. Többen beszéltünk az illető gyerekkel, és Bogárdi Mészöly Gyula kollégánk ezért kapott miniszteri kitüntetése is bizo­nyítja, hogy a szerencsés végki­fejletben a tantestületnek pozi­tív szerepe volt. — Milyen eredményre jutott a nevelőtestület a történtek mér­legelése után? — Természetes, hogy azon­nal megvizsgáltuk a pedagógiai szituáció jellegét. Történt egy esemény, amelyet értelmeznünk kellett, melynek tanulságait le kellett vonni. Már a következő tanítási napon rendkívüli osz­tályfőnöki órákat tartottunk, majd a téli szünet után jómagam is a felső évfolyamok vala­mennyi osztályával találkoz­tam, és megkíséreltem befolyá­solni a tanulói közvéleményt. Egyrészt igyekeztem rávilágí­tani a dolog rendkívüli társa­dalmi veszélyességére, más­részt olyan irányban befolyá­solni a gondolkodásukat, hogy egyfajta természetes önmegva­lósítási szándék, kamaszos ma­gamutogatás, „én is vagyok va­laki” gondolkodásmód abban az esetben, ha ilyen kóros módon nyilatkozik meg, nyilvánvalóan elfogadhatatlan. Normális kö­rülmények között egy fiatalem­ber a maga önmegvalósítási szándékát nem géppisztollyal a kezében tudja gyakorolni, ha­nem munkával, napi erőfeszí­téssel, és főleg úgy. hogy elfo­gadja a társadalom normáit, hozzáigazodik a szabályokhoz. Ezt a két dolgot szerettük volna a diákjainkkal elfogadtatni. — Hogyan érzi, igazgató úr, milyen eredménnyel? — Úgy látom, hogy ez nagy- jában-egészében sikerült is. Azt is tapasztaljuk azonban, hogy akik a fiúval közelebbi kapcso­latban voltak — osztálytársak, baráti kör —, mentségeket pró­bálnak keresni. Igyekeznek el­bagatellizálni a történteket, hogy mégsem akart a Józsi rosszat, lám, nem is történt semmi. Ezzel elfedik a dolog társadalmi veszélyességét. Pe­dig az egyébként érthető sajná-» lat nem kisebbítheti a történte­ket. Szerencsére, ez csak meg­lehetősen szűk körben megfo­galmazott vélemény. Az akció, melyet a diákközvélemény be­folyásolására indítottunk —, ál­talában eredményesnek bizo­nyult. De levontuk a tanulságot is, hogy az oktatómunka szín­vonalának megtartása mellett még szorosabbra kell fűzni a ta­nár és diák kapcsolatát, hogy a jövőben az esetleges megelő­zésben is sikeresek lehessünk. Gál Zoltán ÚJ FELTÉTELEK, SZIGORÚBB SZABÁLYOK Mozgáskorlátozottak támogatása Január elsejétől lépett életbe az a kormányrendelet, amely új­raszabályozta a mozgássérültek közlekedési támogatásának fel­tételeit. E szerint a közlekedési támogatás ezután hároméves kor alatt nem jár. Ha a súlyos mozgáskorlátozott beteg 3-18 éves korú, illetve a hatvanadik évét már betöltötte, a támogatás évente 6 ezer forint, de továbbra is 12 ezer forint évente a 18-60 év közötti súlyos mozgáskorlá­tozottak közlekedési támoga­tása. A háziorvos szakvélemé­nye alapján a település jegyzője dönt a támogatás odaítéléséről, s intézkedik a kifizetésről. A mozgáskorlátozottak gép­kocsiszerzési támogatásának feltételeit is újraszabályozták, így a támogatást csak azok a mozgássérültek vehetik igény­be, akik maguk vezetik a gép­kocsijukat, és azok, akiknek ezt szülője vagy házastársa vállalja. De azok a szülők is részesülhet­nek ebben, akik mozgássérült gyermeküket szállítják iskolába vagy kezelésre - gyermekük 3 éves korától 18 éves koráig. Változás, hogy a mozgáskorlá­tozottságot, illetve annak sú­lyosságát ezután a háziorvos ál­lapítja meg, a rendelet mellékle­tében felsorolt diagnózis alap­ján. (Ezek között nem szerepel a gyógyszeres kezeléssel nem be­folyásolható veseelégtelenség.) A gépkocsiszerzési támogatást igénylőknek - függetlenül attól, hogy kérelmüket már elbírálták - újra kérelmet kell beadniuk a település jegyzőjének, a pol­gármesteri hivatalokban kap­ható nyomtatvány alapján. A benyújtási határidő: március 15-e. Német és horvát programok is szerepelnek a Bajai Rádióban A „Bajális Rádió” többéves Hanyatt-homlok át a határon A bajai rendőrség sajtótájé­koztatóján jelentették be, hogy szerdán egy jugoszláv férfi ki­lépésre jelentkezett, de a vám- vizsgálatot már nem várta meg, iratait magához véve gyalogo­san átszökött a határon. A név­telenségbe burkolódzó határ- sértő hátrahagyta Nissan Patrol típusú személygépkocsiját, amelyben ráadásul még értékes műszaki cikkek is maradtak hátra. A Bácsalmás-Bajmok ha­tárátkelőhelynél történt esemé­nyeket tovább vizsgálják. Az ér­tékeket a hatóságok lefoglalták, valószínű, valamely körözési listáról kiderül eredetük. A műsorszóró nem működik Szép karácsonyi ajándéknak hitték a foktőiek, hogy a falu­ban elhelyezett műholdas mű­sorszóró ismét működni kez­dett. Örültek az uszódiak és a benedeki polgárok is, hiszen ők is erről az adóról vették a kábel­tévés rendszernél jóval olcsóbb televíziós jeleket. Az öröm azonban korainak bizonyult. A ünnepeket követően ugyanis az adó ismét elhallgatott. A Frek­venciagazdálkodási Intézet újabb intézkedéséig ismét nem használhatják a több millió fo­rinton felépített műsorszórót a foktői és a többi falu polgárai. szárnypróbálgatásait követően 1991 októberétől vált rendsze­ressé a Bajai Rádió működése. Híranyagai — amelyek termé­szetesen elsősorban helyi jelle­gűek — és rendkívül kellemes zenei összeállításai révén, mél­tán örvend közkedveltségnek a városban és környékén. Nem lenne azonban teljes értékű a helyi rádiózás a térségben élő nemzetiségi kisebbségek ez irá­nyú igényeinek figyelembevé­tele nélkül. — Marton Pétert, a Bajai Rá­dió ügyvezetőjét arról kérdezte, hogy mit tesz a rádió a térség­ben élő nemzetiségi lakossá­gért? — A Bajai Rádió lehetőséget ad a nemzetiségi lakosságnak, hogy megjeleníthesse nemzeti sajátosságait. Nemzetiségi mű­sorokat 1991. októberi indulá­sunkkor már sugároztunk, 1992. márciustól pedig rendszeressé váltak a horvát nyelvű adásaink is. A jelenlegi műsorszerkezet­ben hetente négyszer 45 perc­ben hallhatóak nemzetiségi nyelveken műsor­összeállításaink. A bunyevá- cok műsora a horvát nyelvű „Hrvatski odjeci” (műsorvezető Gorjánác József). Hetente kétszer, a német nyelvi műsorok közül a „Radio Cafe” című zenés magazin he­tente egyszer jeletkezik. Német nyelven azonban még két to­vábbi, elsősorban fiataloknak szóló műsort is sugározunk, amelyeket nagyrészt maguk a fiatalok szerkesztik és vezetik. Az egyik címe „Gefühl Harte”, a másiké „Hör zu, mach mit”. Ezzel már arra is utaltam, hogy mennyire számítunk a nemzeti­ségiek aktivitására, hiszen eze­ket a műsorokat — lelkes kép­viselőik által — már most is ők maguk szerkesztik. — Mi itt tehát egy segítő sze­repet szeretnénk felvállalni, se­gíteni ezzel az anyanyelv ápolá­sát, illetve újratanulását, ha­gyományainak őrzését. — A „Hör zu, mach mit" (Hallgasd meg, csináld velünk!) című német nyelvű iskolarádió 1993. szeptembere óta jelentke­zik kéthetenként. Mint azt a címe is jelzi, ez már az aktív rá­diózás megvalósítására irányuló kísérlet. A műsor kitalálójától és egyben vezetőjétől, Manz Alfréd középiskolai tanártól azt kérdeztem, hogy mennyire sike­rült mozgósítani a tanulóifjúsá­got? — Műsoronként 40—50 le­vél érkezik. Szeptember óta több mint 80 tanuló vett részt a feladat megoldásában. Túl­nyomó többségük a bajai általá­nos iskolák felső tagozatára jár (II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Központi Általános Is­kola), de Gáláról, Csátaljáról, Nemesnádudvarról, Bátaszék- ről, sőt Szekszárdról is érkeztek válaszlevelek. Schmidt Antal A FÉLKARÚ RABLÓK KÍSÉRTÉSE Jogi dilemmák a pénznyerő automaták körül Az utóbbi hetekben Kecske­mét város több frekventált he­lyén állítottak fel olyan pénz­nyerő automatákat, melyekből néhány maroknyi húszforintos pénzérme bedobása után, némi szerencsével, nagy csörömpölé­sek közepette hullik ki néhány száz forint. Szenvedélyes játékosok és nézők serege gyűlik az ilyen gépek köré az áruházakban, a Volán-pályaudvaron és hasonló helyeken, olykor kisebb for­galmi dugót okozva. Az, hogy kinek mennyi pénze van a sze­rencse eme kétes megkísérlé­sére - magánügy. Az viszont, hogy ezeknek az automatáknak a működése engedélyezett-e, az engedélyek megfelelnek-e a jogszabályi előírásoknak, il­letve a működtetés az enge­délyben foglaltak szerint törté- nik-e - súlyos közügy. A szerencsejátékok szervezé­séről szóló, 1991. évi XXXIV. törvény ugyanis úgy rendelke­zik, hogy pénznyerő automatát csak játékkaszinó, illetve 100%-ig magyar tulajdonban lévő gazdasági társaság üzemel­tethet. A gazdasági társaságra nézve további megkötés, hogy ilyen automatákat csak játékte­remben üzemeltethet. A törvény szerint játéktermet kizárólag az e célból kialakított, más tevékeny­ségtől biztonságosan elkülöní­tett és az építésügyi hatóság által engedélyezett olyan helyiségben lehet üzemeltetni, amelyben a pénznyerő automaták biztonsá­gos elhelyezése, a játékosok és a berendezések ellenőrzése fo­lyamatosan biztosítható. A játékteremmel kapcsolatos követelményeket a törvény vég­rehajtására kiadott 25/1991. (X. 16.) PM. számú rendelet 2. számú melléklete részletezi. Ezek szerint a játékteremnek a közterület felől saját bejárattal kell rendelkeznie. Benne gépen­ként legalább 2 nr-t kell figye­lembe venni, és a játékteremnek legalább 10 db pénznyerő auto­mata elhelyezésére kell alkal­masnak lennie. A játékterembe kívülállók nem láthatnak be, ott más tevékenység nem folytat­ható. Jól látható helyen ki kell függeszteni a látogatási szabály­zatot, melyben, többek között, ki kell tiltani a 18 éven aluliakat. A városban járva-kelve felis­merhető, hogy ezeknek a köve­telményeknek az áruházakban,a Volán-pályaudvaron és hasonló forgalmas helyeken felállított automaták nem felelnek meg. Többségüknél valamennyi felté­tel hiányzik. Ha viszont ez így van. kérdések sora vetődik fel. Engedélyezett tevékenységről van-e szó. mely után a működ­tető nem csak a valószínűleg komoly helybérletet fizet ki. ha­nem adózik is utána? Ha engedé­lyezett a tevékenység, az enge­dély megfelel-e a jogszabályi előírásoknak? Hozzájárult-e az önkormányzat építésügyi ható­sága az automaták ilyen helye­ken történő felállításához? Ha az engedély, melyet a Szerencsejá­ték Felügyelet ad ki, mindenben egyezik a jogszabályokkal, az üzemeltető hogyan térhet el az abban foglaltaktól, s ha az elő­írásokat megszegi, miért nem lépnek fél vele szemben a ható­ságok? Ki-ki annyi pénzt kockáztat ezeken a gépeken, amennyit anyagi helyzete enged. Az azon­ban már nem hagyható szó nél­kül, hogy 10-15 éves gyerekek tömik ezeknek a kielégíthetetlen étvágyú szörnyeknek a gyomrát. Mint a fiatalkorúak bűnügyeivel foglalkozó ügyész nap nap után találkozom olyan esetekkel, amikor a gyerekek a játékauto­matákon költik el a bűncselek­ményekből származó több ezer forintot, vagy egyenesen azért lopnak, hogy automatán játsz­hassanak. A pénznyerő automa­ták által kínált lehetőségek pedig igen kecsegtetőek... Emellett a jelen körülmények között működtetett gépek akadá­lyozzák a forgalmat, elhelyezé­sük miatt pedig lehetetlen a játé­kosok és a berendezések folya­matos ellenőrzése. Miután az üzemeltetésük ilyen nagy mér­tékben eltér az előírásoktól, az il­letékesek azonnal i, hatékony fel­lépése szükséges. Dr. Pálfi Péter, a fiatalkorúak ügyésze • Vagyonokat lehet eljátszani rövid idő alatt a pénznyerő automatákon.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents