Petőfi Népe, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-18 / 14. szám
1994. január 18., kedd Pénz, mezőgazdaság, piac ll Csökken az exporttámogatás • A versenyképességet a kutatóintézetekben alapozzák meg. Várhatóan ebben az évben csökken a napraforgómag és a napraforgóolaj eddigi 10, illetve 15 százalékos állami exporttámogatása, az olajgyártás során keletkező, takarmányozásra igen jól használható daráé pedig meg is szűnik. Ezt Botos Károly, a Földművelésügyi Minisztérium Agrárrendtartási Hivatalának elnökhelyettese közölte hétfőn egy háttérbeszélgetésen a sajtó munkatársaival. A beszélgetés célja az volt, hogy felhívja a termelők figyelmét: gondolják meg, milyen szerződési feltételekkel értékesítik ebben az évben a napraforgómagot. Az elmúlt évi termést igen jó áron lehetett eladni, mivel hiány volt a világpiacon. A rotterdami tőzsdén az árak a szokásos tonnánkénti 500 dollárról az év végére mintegy 700 dollárra emelkedtek. Ennek fényében sok hazai termelő kétségbevonja, hogy a CEREOL által kínált 20 500 forintos tonnánkénti ár nem kevés-e a napraforgómagért. Egyáltalán nem biztos, hogy megismétlődik a tavalyi helyzet. Az Európai Közösség országaiban például növelték a napraforgó vetésterületét. Ezért az Agrárrendtartási Hivatal képviselője arra utalt, hogy a 20 500 forintos tonnánkénti alapár, amely prémiumokkal 23 400 forintot ér el átlagosan, jónak minősíthető. Csapadékos téli hónapok A csapadékos időjárás ellenére az ország egész területén mindössze hatezer hektár szántót borít víz - állapítható meg a Földművelésügyi Minisztérium legfrissebb, a mezőgazdaság decemberi helyzetét összegző jelentéséből. A múlt hónapban az ország területének nagyobb részén a sokéves átlagnál több - 45 milliméternyi - csapadék hullott. így a talaj felső, 50 centiméteres termőrétegének nedvességtartalma a Baja-Abony- Heves-Ózd vonaltól nyugatra elérte a 95-100 százalékot. E vonaltól keletre, tehát az Alföld nagy részén viszont még mindig csupán 70-90 százalék között mozog. Decemberben folytatódtak a megkésett mezőgazda- sági munkák - a kukorica és a cukorrépa betakarítása -, továbbá az őszi szántás. A kedvezőtlen időjárás - hó és fagy - miatt azonban végül is a földben maradt cukorrépát mintegy 2400 hektárról, a kukoricát pedig 40 ezer hektárról nem sikerült betakarítani. A LAKITELEKI HENTES Megjárta a hadak útját Lesz elegendő kerti vetőmag Lesz elegendő kerti vetőmag a tavaszi munkák megkezdésekor - tájékoztatta a sajtót Fri- eszné Kaszás Mária, a Kertimag Vetőmagkereskedelmi Kft., az egyik legnagyobb forgalmazó cég ügyvezető igazgatója. A keresletet jórészt hazai termeltetésű fajtákkal lehet majd kielégíteni. A vásárlók elsősorban a borsót, babot, paprikát, paradicsomot, salátát, káposztaféléket keresik, ám keletje van a gazdasági vetőmagoknak is. A magyar fajták közül világszínvonalú a paradicsom-, a paprika-, ezen belül is a fűszerpaprika-,' a vöröshagyma- és a görögdinnyefajták minősége. Egységes erdő- és vadgazdálkodás Miután a hazai erdők több mint egyharmadát kétszázezer új magántulajdonos birtokolja, fennáll a veszély, hogy az új gazdák némelyike rövid távú érdekeitől vezérelve elhanyagolja erdejének megfelelő kezelését. A szakszerű gondozásra és pótlásra az erdőbirtokossági társulások adhatnának biztosítékot, ehhez viszont a működésüket szabályozó törvény megalkotására volna szükség - hangsúlyozták a hétvégi szigetvári konferencián. A lakiteleki Magyar Zoltánról igazán nem lehet azt mondani, hogy ölébe hullt a gazdagság. A falu szélén működő vágóhídja csaknem hároméves kemény munkát követelt. A földterületen kívül, amely apai örökség, szinte semmije nem volt a Magyar családnak, amikor hozzákezdtek a vállalkozáshoz.- A szegénység vitt rá - idézi fel a történteket. - Mindig volt paradicsomföldünk, próbálkoztunk, de nem nagyon haladtunk előre. Kilenc évet dolgoztam a tiszakécskei pékségben, majd a téeszben, az eredeti szakmám egyébként hentes. Amikor kigondoltam a vágóhíd tervét, senki nem bízott benne, egyedül én. Bár néha már én is elbizonytalanodtam, annyi akadályt kellett legyőzni. Mondhatom, megjártam a hadak útját ezzel a vállalkozással. Egy fillér nélkül indultam, a bankigazgató el sem akarta hinni, hogy a telken kívül semmim nincs. Hiteleket vettem fel, s csaknem egy évig tartott, míg a különböző engedélyeket megszereztem. Szolnokon például a környezetvédelmi hatóságnál, ha nem találkozom ismerőssel, talán még ma sincs meg a vágóhídhoz szükséges papír. Rendkívül lassan haladt minden, holott engem sürgetett az idő. Utólag visszagondolva a történtekre, azt tudom mondani • Magyar Zoltán. azoknak, akik hasonló vállalkozásba fognak: idő kérdése az egész és türelemjáték. Az a fő, hogy az ember ne boruljon ki, s ne adja fel idő előtt. A Magyar Zoltán által javasolt magatartásforma eredményes lehet, hiszen - ha nehezen is - végül felépült a vágóhíd. Ma tizenhatan dolgoznak a vállalkozásban, tavaly május óta teljes húsfeldolgozás folyik az üzemben. A harmincféle terméknek elsősorban Tiszakécske a piaca, de szállítanak töltelékárut Kiskunfélegyházára és Kecskemétre is, ahol már saját húsboltot is nyitott a Magyar család. Naponta 15 disznót, hetente 10 marhát vágnak le. Egyetlen hűtőkocsival szállítják az árut, Magyar Zoltán ezért szinte minden nap reggel 6 órától este 9-ig úton van. A családi vállalkozásban nagy segítségére van felesége és bátyja, aki ugyancsak a vágóhídon dolgozik. Egy húsüzem működtetéséhez azonban nem elég, hogy valaki jó hentes legyen. Érteni kell a pénzügyekhez, a könyveléshez, a kereskedelemhez, a piacszervezéshez. Furcsamód mindez a teher egyedül Magyar Zoltán vállán fekszik. Hogyan birkózik meg vele?-Tudtam, hogy nehéz lesz, sok dolog nem is sikerült azonnal, de mindenki a saját kárán tanul - magyarázza. - A különböző üzletekbe csak lassan, fokozatosan lehet belemenni, itt is fontos a türelem. Szerencsére, dolgoztam a kereskedelemben is, így nem teljesen idegen a terep. Azt tartom szem előtt, hogy nem a kereskedők vannak értünk, hanem mi vagyunk a kereskedőkért. Sajnos, nem forog vissza olyan gyorsan a pénz, mint ahogy szeretnénk, a vágóhíd azonban - ha nehezen is de üzemképes. Terveim is vannak: szeretnénk bővíteni az üzemet, gépeket cserélni, új autót venni, beállítani egy hizlaldát, valamint egy Mini ABC-t nyitni Lakiteleken. (benke) KABINETKÉRDÉSEK s * Ujjaszületik a falugazdász-hálózat Ma már mintegy 300 ezer önálló mezőgazdasági vállalkozás működik és több százezerre tehető azoknak a száma is, akik nem főállásban foglalkoznak mezőgazdasági termeléssel. Ezek a vállalkozók magukra utalva keresik lehetőségeiket a piacgazdaságban. Problémáik enyhítésére a kormány a falugazdász hálózat bevezetéséről döntött. A múlt században Az e hálózathoz hasonló szervezetek már a múlt században is működtek. Az 1883-ban felállított tejgazdasági felügyelet tanácsokkal szolgált a tej- gazdasági üzemek létesítéséhez. Az 1942. évi mezőgazdaságfejlesztési törvény az egyéni termelőkkel még közvetlenebb kapcsolatot kívánt kialakítani a gazdasági elöljáró révén, akinek a feladatköre hasonlítható leginkább a falugazdászéhoz. De ki lehet majd falugazdász? Olyan, felsőfokú végzettséggel és mezőgazdasági gyakorlattal rendelkező szakember lehet, aki a működési körzetéhez tartozó településen lakik, szakismerete és emberi tulajdonságai alapján az ott élők elfogadják, valamint azonosulni tud a magántulajdonon alapuló piacgazdaság létrehozását célzó agrárpolitikával. Az ilyen szakembereket nem kell nagyítóval keresni. A földművelési tárca elsősorban a szövetkezetek átalakulásával, illetve megszűnésével munka nélkül maradt vagy saját földjüket művelő agrármérnökökre számít. Mindenben segít A falugazdász tájékoztatja a kormányzat ágazati döntéseiről a gazdálkodók legszélesebb körét, megismerteti velük a beruházási, fejlesztési, termesztési, illetve tenyésztési támogatásokat, pályázati rendszereket. Segít a támogatási kérelmek elkészítésében és a földművelésügyi hivatalok irányítása alapján részt vesz az azokhoz kapcsolódó véleményezési és ellenőrzési feladatok megoldásában. Közreműködik az Agrárpiaci Rendtartás információs rendszerében: egyrészt tájékoztatja az Agrárrendtartási Hivatalt a piac változásairól, esetleges zavarairól, másrészt a termelőket informálja az Agrárpiaci Rendtartás szabályairól. Részt vesz a terméktanácsok szervezésében és kapcsolatot tart az élelmiszer-feldolgozó és -forgalmazó szervezetekkel. Hétszáz gazdász A gazdálkodókat érintő egyik legfontosabb feladata, hogy segít a hitelkérelmek megírásában, s a bankok igénye szerint közreműködik azok elbírálásában. A falugazdász-hálózat alapegysége a település. Az egymáshoz közel eső kistelepüléseken azonban célszerű közös szakembert alkalmazni. A kormány első lépésként mintegy 700 fős hálózat kialakítását tervezi, de hosszú távon azt szeretné, ha az ország 3300 településén 1500 falugazdász segítené a termelők munkáját. Juhász Judit kormányszóvivő Agrovegyipari cég alakult Létrejött Németországban a Hoechst Schering AgroEvo GmbH., s annak hazai leányvállalata, az AgroEvo Kft. Az új cég, melyet a két ismert vegyipari mamutvállalat, a Hoechst AG és a Schering AG mező- gazdasági részlege, illetve növényvédelmi ágazata hozott létre, azért kezdte meg működését, hogy jobban megfelelhessen a növényvédelmi területen nehezedő piaci feltételeknek. Ezért a két cég ebben az üzletágban, kiküszöbölve a konkurenciát, úgy döntött, hogy 60:40 százalékos tőkearányban új vállalatot alapít. E cég teljesen független az anyavállalatoktól, és a világ második legnagyobb ilyen jellegű vállalkozása lesz forgalmát tekintve. Az előzetes számítások szerint a vállalkozás forgalma megközelíti majd a 3 milliárd német márkát. Az új cég hazánkban is létrehozta leányvállalatát, az AgroEvo Kft., melynek alaptőkéje 10 millió forint, és a két cég növényvédőszereit forgalmazza az országban. Ki mint vetett, úgy aratott? Hitel nélkül gazdálkodtak Az elmúlt év részben a gazdasági változások, részben a mostoha időjárás miatt nem volt kedvező a mezőgazdaság számára. Ennek ellenére voltak olyan gazdálkodó egységek, melyek ha nem is nagy haszonnal, de sikeresen zárták a ’93-as esztendőt.- A szanki Haladás Szövetkezet várhatóan egy-két millió forintos nyereséggel zárja az elmúlt évet - tudtuk meg Vágó Györgytől, a szövetkezet elnökétől. - Nagyon nagy pozitívumnak tartom, hogy hitelfelvétel nélkül gazdálkodtunk, minden tartozásunkat kiegyenlítettük, és a ’92-es évhez hasonlóan némi osztalékot is tudunk adni. Mélyponton volt a gyümölcs- termesztésünk, erősödni látszott a baromfitenyésztésünk - 700 ezer darab csirkét adtunk el külföldre - és jelentős forgalmat bonyolított le a kereskedőegy- ségünk zöldség-gyümölcsből. Jelen pillanatban azon dolgozunk, hogy a tagsággal és a tulajdonosokkal megbeszéljük a jövőnket, vagyis azt, hogy társasági vagy szövetkezeti formában tudunk-e tovább működni. A bent dolgozók természetesen az utóbbiban gondolkodnak, ugyanakkor a „kitörés”, a fejlesztés a társasági forma irányába mutat. Az üzleti forgalom megindulását is ez segítené. A tulajdonviszonyokhoz kapcsolódva még fontosnak tartom megemlíteni, hogy a kárpótlási ügyek rendben zajlanak a községben, a földkiadások körül békés a helyzet. Nálunk egyébként a foglalkoztatás is stabilizálódott a jelenlegi 80 fővel. Egészében tehát egy elfogadható évet zártunk, egyedüli gondunk az értékesítésben jelentkező alacsony árszínvonal volt, ami remélhetően a jövőben emelkedni fog. Csávában hagyta őket a cipőgyár- A hartai Erdei Ferenc Szövetkezetnél minimális nyereség mutatkozik - hallottuk dr. Barabás Imre elnöktől. - A fő profilunk és egyben húzóágazatunk a 4000 hektár termőföldön folytatott növénytermesztés - búza, árpa, napraforgó. Szerencsénk volt, hogy aratás után a termést raktározni tudtuk, ez hozzásegített ahhoz, hogy később viszonylag magasabb áron értékesíthettük. Nagy ágazat volt a 80-as évek végén a sertéstenyésztés - ez ma minimális létszámmal, az állomány fenntartásához szükséges 500 kocával vegetál, ugyanis az előző két évben veszteséges volt. Tavaly, a negyedik negyedévben minimális fejlődés jelentkezett. A szövetkezeti kereten belül ipari tevékenység is folyik. Az egyik a cipőfelsőrész-, a másik a tésztagyártó üzem. Az utóbbit be kellett zárni, mert áprilisban 7 vagonnyi áru halmozódott fel. A cipőüzem 250 főt foglalkoztat Dunatetétlen és Harta területéről. Inkább szociális, mint üzleti jellegű munkahelynek tekinthető, hiszen a cipőgyárak kihasználják monopolhelyzetüket, és nagyon keveset fizetnek a bérmunkáért. Tavaly például a dunaújvárosi Junior Cipőgyár 5 millió forinttal hagyott „csávában” bennünket. A veszteségek ellenére vállaljuk az üzem fenntartását, hiszen a faluból nagyon sok családnak ad megélhetést. Van két tevékenységünk, melyet vállalkozói formában működtetünk. A tetétleni szarvasmarhatelep elmúlt évekbeli krízisét csak ez a forma tudja túlélni. Kft.-ként minimális eredménnyel dolgozik a takarmánykeverő üzemünk. Természetesen keressük a hatékonyabb termelés lehetőségeit, de az állandó jogszabályváltozások nem könnyítik meg a helyzetünket. Takarmánykeverő összefogással A magángazdálkodók közül a tizedik éve tevékenykedő vállalkozót, a fülöpszállási Csóti Istvánnét kérdeztük az elmúlt év eredményeiről.- A mi gazdaságunk vegyes, magyar paraszti gazdaság, fő tevékenységünk a sertéstenyésztés - mondta. - Mivel ezen a területen már 2 éve nagyon magas színvonalon teljesítünk, ’93-ban is szép eredményeink születtek. Egy anyakocára kivetítve 20 mázsa hízott sertést adtunk el. Egyébként kocánként 10 darab felett van a szaporulat. Ebben a munkában négy alkalmazott segít. Foglalkozunk szőlő- és gyümölcstermesztéssel is. A szőlőt az idén jó áron sikerült értékesíteni, almából viszont gondot okozott a nagy termés, csak a felét tudtuk piacra vinni. A maradékot bornak dolgozzuk fel. Vetettünk 15 hektár őszi búzát, szépen kikelt, reméljük, jó termést hoz. Annál is inkább fontos ez számunkra, mert nagyon magasak a takarmányárak. A többi gazda segítségével létesítettünk egy takarmánykeverőt, egyre többen veszik igénybe, így ugyanis sokkal olcsóbban lehet a takarmányt előállítani. Mellesleg nem tartom túl tisztességesnek a takarmánytermelők részéről, hogy felveszik az aszálykár után járó támogatást, ugyanakkor a takarmányt drágábban adják, mint valaha. Ráadásul még vetési támogatást is kapnak. A terveinkben szerepel a gazdaság fejlesztése, már vettünk is egy tanyát. Hátráltat bennünket, hogy Fülöpszálláson nem történt még meg a földosztás. A termelés növeléséhez pedig nagyobb piacbiztonságra lenne szükség. Csökkenteni kellene még a munkabér után fizetendő közterheket, hiszen ez az egyik olyan tényező, ami visszafogja a mezőgazdasági vállalkozó fejlődését. -baráthA vidéki összefogás alapja 1994 az „aprómunka” éve lesz. Az agrárágazat ugyan válságban van, de nem omlott ösz- sze. Van működő struktúrája, vannak eszközei, jelentős üzleti kapcsolatrendszere, felkészült, tapasztalatokon nyugvó szakmai ismeretanyaggal rendelkező szakemberei, szellemi háttere. Ez nagyobbrészt a szövetkezetekben van, és ezért a szövetkezetek felelőssége is, hogy ezt megőrizzék, fejlesszék. A szövetkezeteknek gazdasági központtá kell válnia az egész közösség számára, vállalnia kell továbbra is, amit eddig is tett, a helyi termelők termelésének, beszerzésének, értékesítésének szervezését és támogatását, integrálását. Túl kell lépni a „kicsi” és a „nagy” mesterséges szembeállításán. A szövetkezet korábban is háttere volt a kisárutermelésnek (akár a háztájiban, akár kiegészítő gazdaságban) és a kistermelők ma sem nélkülözhetik ezt a hátteret. Nem lehet a piacon egyedül megélni, nem lehet fejlesztő gazdaság nélkül minőségi árut termelni. Vissza kell hozni, illetve a tagokon túl ki kell terjeszteni mindazokat a szolgáltatásokat, amelyeket ésszerűbb a szövetkezettől igénybe venni. Horváth Gábor, a MOSZ főtitkára
