Petőfi Népe, 1993. december (48. évfolyam, 281-305. szám)

1993-12-27 / 301. szám

PETŐFI NÉPE 1993. december 27., hétfő 7 ADALÉKOK A TISZAKÉCSKEI SORTUZHÖZ Egy kórház helytállása 1956-ban Az 1956-os sortüzek miatt 27 ügyben rendeltek el nyomozást. Az egyik megtorlás helyszíne Tisza­­kécske volt, ahonnan a sebesülteket a környékbeli kórházakba szállították. Akkoriban a kiskunfélegyházi kór­házban dolgozott dr. Török László majsai szülészorvos, aki így emléke­zik vissza a történtekre: — Feleségemmel egy Félegyháza melletti községben voltunk 1956. ok­tóber 27-én. Amikor visszatértünk a városba, a főutcán elszaladt mellet­tünk a kórház igazgatója, s odaszólt nekünk is: igyekezzünk, mert Tisza­­kécskén repülőtámadás érte a gyűlé­­sezőket, s a sebesülteket ide szállít­ják. Később tudtam meg, hogy há­rom kórházba, Szolnokra, Kecske­métre és Kiskunfélegyházára vitték a sebesülteket. Hozzánk negyven-öt­ven ember került. Mi akkor értünk oda, amikor a második teherautó ér­kezett be a kórházba, nagy dudálás­sal és óriási fehér lepellel. Érdekes módon senkinek sem mondták meg, hogy mi a teendője. Mégis tudta mindenki. — A kórházban akkor - folytatja Török doktor - a főorvosokkal egy­ütt mindössze tíz orvos dolgozott. Közülük néhányan bent laktak, így pillanatok alatt felálltak a különböző csoportok. Egy sebész és egy szülész a sebészeti műtőbe, egy másik ilyen páros pedig a nőgyógyászati műtőbe került, ahol a nagyobb sérüléseket látták el. Egy belgyógyász kolléga a vércsoportok elemzését végezte a sebesülteknél. Én magam a laborató­riumba vonultam be. Időközben han­gosbemondón keresztül véradásra szólították fel a lakosságot, s perce­ken belül csaknem százan jelentkez­tek. Volt a jelentkezők között egy alig tizenhat éves gimnazista fiú - akiről tudom, hogy később orvos lett —, ő is jött vért adni, de mondtam neki, hogy a kora miatt ez nem lehet­séges. A levett vért azonnal felvittük a sebészetre. Érdekes, hogy az akkori viszonyok között, a nem kellő sterili­tással és technikával végzett vérát­ömlesztések során semmilyen komplikáció és semmilyen szövőd­mény nem fordult elő. Emlékezetem szerint mindösze négyen haltak meg a beszállított sebesültek közül, ami annak köszönhető, hogy a kórház va­lamennyi orvosa pillanatok alatt, minden egyeztetés nélkül azonnal összefogott és tette a kötelességét. Tapodi Kálmán KÉZIRATBAN HEVERŐ HELYTÖRTÉNETI MUNKA NYOMÁN Bácsalmáson a régi temetőt találták meg? Ásatásokról adtunk hírt az idén augusztus végén, szeptember elején. Bácsalmáson fordultak ki csontok a földből, s Wicker Erika, a kiskunha­lasi múzeum igazgatója, amint te­hette, ásatáshoz kezdett. Egy olyan szabályos temető került felszínre az óalmási határban, melyet legalább százötven éven át használtak. Kér­dés volt viszont, hogy kik és mikor temetkeztek ide. Már akkor felvető­dött, hogy rác temetőt találtak - köz­vetlenül a török hódoltság után ők lakták a vidéket -, s valószínűsíthető volt a XVII-XVIII. század is. Dr. Sövény Mihály, Bácsalmás al­polgármestere, a helytörténet kiváló ismerője a napokban egy kéziratban fekvő munkára hívta fel a figyelmet, amely a szakembereknek segíthet a megoldásban. Eszerint a régi Óalmás község temetőjét találták meg. A bácsalmási születésű dr. Ud­­vardy József, nyugalmazott római katolikus szeged-csanádi megyés­püspök, fiatal pap korában Kalocsán teljesített szolgálatot. Módja volt át­nézni az érseki levéltárnak azokat az iratait, amelyek Bácsalmásra vonat­koznak, s ezek, valamint egyéb isme­retei alapján feldolgozta szülőhelye plébániájának történetét. A munka kéziratban van, s egy másolata meg­található a bácsalmási könyvtárban is. Ebben a dolgozatban olvashatjuk: „...a már eddig vizsgált történeti források, úgyszintén az ezután ismer­tetendők, továbbá a közismert ha­• A kiásott temető az óalmási határban. gyomány szerint a község a mai he­lyétől nyugatra, az Ó-Almásnak ne­vezett határrészben feküdt.” Óalmás települést Udvardy József szerint 1719-ben hagyták el véglegesen, de temetőjét évtizedek múltán is hasz­nálták. A Visitatio Canonica ugyanis Batthyány érsek 1767-es látogatásá­val kapcsolatban is említ temetőt. A Temetők fejezetnél írja Udvardy Jó­zsef: „...mindig ez a messze fekvő te­mető volt használatban, amelyről azt mondja, hogy háromnegyed órányira van a községtől, és hogy a temető régi, a török kivonulásának idejéből való.” „Azt hiszem, ez a régi óalmási temető lehetett, amelyet a község át­­települése után is tovább használ­tak.” „...Batthyány érsek látogatása idején nagyon el' volt hanyagóivá, v nem volt kerítése, ezért,a jószág be­járt legelészni, sőt a csordapásztorok tüzet rakván...” A kiásott temető körülbelül há­romnegyed órányira lehet a mai Bácsalmástól... Bálái F. István EGY PEDAGÓGUS REHABILITÁCIÓJA 36 ÉV UTÁN Tizennégy pufajkást küldtek érte Kirakatrendezőként lett leszázalé­kolt rokkantnyugdíjas Jánoshalmán 1981 májusában az akkor 56 eszten­dős Kollár István. Mivel nyuga­lomba vonulása előtt 22 évig a helyi áfésznél dolgozott, a fiatalabbak úgy gondolhatták: mindig is kirakatren­dező volt. Csak idősebb munkatársai közül emlékeztek néhányan arra, hogy Kollár István az ötvenes évek első felében iskolaigazgatóként mű­ködött Jánoshalmán. Ám 1957-ben a hatalmon lévők - akkor azt hitték, hogy örökre - eltiltották őt a pedagó­guspályától. Most levelet kapott a művelődési minisztériumból, mely­ben felajánlották neki a rehabilitá­ciót. Kollár István élt a lehetőséggel, s ha ajánlatot kap, s ha akar, újra ta­níthat. A jánoshalmi képviselő-testü­let - melynek az SZDSZ színeiben megválasztott tagja - legutóbbi ülé­sén, mikor ez szóba került, elmondta: jobb későn, mint soha, ennyi idő után is jólesik neki, hogy valakik észre­vették, s legalább egy gesztussal jó­­vátették az őt ért méltánytalanságot. Életpályájáról beszélgettünk. — Sükösdi vagyok - kezdi Kollár István. - Baján végeztem a tanító­képzőben 1944-ben. Még ugyanazon az őszön Jánoshalmán, Kecskésben • Kollár István kezdtem tanítani. Külterületi iskola volt, de akkor még 131 gyerek járt oda. Negyvenkilencben hoztak be a fiúiskolába igazgatóhelyettesnek, majd 1950-ben lettem - pártonkívü­­liként - a jánoshalmi leányiskola igazgatója. Ötvenkettőben meg­mondták, hogy csak úgy lehetek igazgató, ha belépek a pártba. Meg­tettem. Igazgatói tevékenységem alatt a napközi otthonok és napközi otthonos óvodák megteremtésében voltunk élenjárnak a megyében. — Ötvenhatban - folytatja - elvit­tem a gyerekeket a templomba, kivit­tem őket halottak napján koszorúzni, részt vettem a követelések megfo­galmazásában, s volt fegyverem is. Aktívan a forradalom mellett álltam, de hivatalosan nem voltam semmi­lyen forradalmi testületnek a tagja. Őtvenhét márciusáig továbbra is igazgatóként dolgoztam, de 12-én éj­szaka házkutatásra jött hozzánk 14(1) pufajkás. Fegyvert kerestek. Azt ugyan nem találtak, de Halasra vit­tek, ahol napokig vertek. Börtönbe végül nem kerültem, április 17-én Kecskemétről engedtek haza. Egy évet kórházban voltam, majd egy ideig még a kisrátai iskolában dolgozhattam. A járási tanács műve­lődési osztálya közölte velem szó­ban, hogy eltiltottak a tanítástól. Hatvannégyben hívott az akkori igazgató, mert rajztanár kellett volna neki, de nem engedtek vissza a fel­sőbb szervek. Baráti segítséggel ki­rakatrendezőként kaptam állást. On­nan mentem nyugdíjba. B. F. I. Moszkvai jelenlét a Balkánon Jól értesült athéni körök szerint orosz érdekszféra húzódik a jugo­szláviai Koszovótól egészen a Kau­kázusig. Ezen a területen Moszkvá­nak kiemelt szerepe van, s minden külföldi beavatkozás csak erősen korlátozott lehet. Gejdar Alijev volt azerbajdzsáni kommunista vezető visszatérése a hatalomba komoly csapást jelent Törökország szovjet Közép-Azsia politikájára, s egyben azt is megerősíti, hogy Moszkva nem mond le Ankara javára a térségre gyakorolt befolyásáról. Nyilvánvaló, hogy Oroszország jelenléte a Kauká­zusban és a Balkánon akadályozza Törökország előretörését a térség­ben. Ilyen körülmények között rend­kívül nagy jelentősége van a gö­rög-orosz kapcsolatoknak, a Nyugat ugyanis '< Törökországot támogatja,11 nekijizáota a muzulmánok, lakta 'yolt szovjet "köztársaságokban a „ren­dező” szerepét. Ám egyre jobban megerősödik a pravoszláv népek egysége. A megfigyelők szerint az orosz jelenlétnek meghatározó sze­repe lesz a Balkánon a jövőben is. Értelmetlen áldozatok Saját embereiket lőtték A második világháború utáni években - egészen mostanáig - szi­gorúan titkosan kezelték a szovjet hadsereg áldozataira vonatkozó számadatokat. A hivatalos propa­ganda mindvégig hazudott. A kö­zelmúltban tettek közzé egy adatot 27 millió áldozatról. Döbbenetes adat, de még ennek sem lehet hinni, hiszen majdnem biztos, hogy nem tartalmazza a polgári áldozatoknak és azoknak a számát, akiket saját baj­társaik gyilkoltak meg. „1945. augusztus 13-án - a japán háború negyedik napján - a szemem láttára törölte el a föld színéről 27 da­rab IL-4-es gép a mandzsúriai Mulin kisvárost, amelyet egy nappal azelőtt foglalt el 5. hadseregünk - írja visz­­szaemlékezéseiben Szokolov hábo­rús veterán, -J943.,december 24-én Mormal belorusz kisváros közelében három hadosztályunk kiűzte a lövészárokból a németeket, s ami ezután történt, felfoghatatlan és megmagyarázhatatlan: tüzéreink nem a menekülő németekre, hanem saját tisztjeikre és katonáikra lőttek. Három hadosztály maradt a fagyos földön... Más frontvonalakon is tör­téntek hasonló szörnyűségek, ame­lyekről a túlélők tudnának mesélni”. A Szovjetunió valóban nagy árat fizetett a győzelemért, de ez nem ok arra, hogy futni hagyják a hasonló cselekmények végrehajtásában vét­keseket. Amikor az Öböl-háborúban egy amerikai katona meghalt, a hazai közvélemény nyomban tudomást szerzett az esetről, és követelte a vét­kesek felelősségre vonását. Ezzel szemben a szovjet hadsereg egyes tehetségtelen tisztjei egész városokat és hadosztályokat semmisítettek meg, s mindez titok maradt mind a mai napig. A társadalomnak joga van megtudni, mekkora vérátdozat árán született a szabadság, és hány millió ember pusztult el feleslegesen, ér­telmetlenül. Oroszországban és az utódállamokban is most fontolgatják hivatásos hadsereg felállítását. A jól képzett, hivatásos állomány talán nen fog tüzet nyitni a bajtársakra... ANYAKÖNYVI HÍREK KECSKEMÉT Születtek: Tóth Barbara (a. n.: Szabó Éva), Faragó Aranka Julianna (Lesi Aranka), Lengyel Krisztián (Szeidl Anna), Orosz Gábor Barbara (Bakó Irén), Szabó János Ádám (Gidró Ibolya), Sinkó István (Kiss Mária), Szijjártó Ágnes (Kullai Er­zsébet). Kugelmann Nikolett (And­­rékovics Erzsébet), Kökény Niko­letta (Kövecses Veronika), Zele­­nyánszki Bianka (Kindli Ilona), Nagy Alex (Kiss Tünde). Hefler Henrietta (Bodor Ilona), Károly Márk (Ács Melinda), Jakab Ale­xandra (Bokor Annamária), Jakab Alex Zsolt (Bokor Annamária), Ko­vács Máté (Takács Mária), Bozóki Krisztina Melinda (Kollár Krisz­tina), Halász Dóra (Kádár Ilona), Fa­ragó Ramóna (Deák Rita), Szalontai Tímea (Szántó Margit), Könnyű Fruzsina (Bíró Erika), Szobodek Zoltán (Tuska Mária), Sinka László (Hovodzák Katalin), Farkas Dániel Zsolt (Bíró Gyöngyi), Tenke Csaba (Ritter Andrea), Spinyhért Anita (Trepák Anita), Budai Ida (Tóth Ida), Várszegi Döniz (Bognár Csilla), Kisnagy Szabolcs (Makai Edit), Juhász Veronika (Lakatos Ilona), Ipacs-Szabó Anita (Kállai Éva), Tallér Blanka (Fück Tünde), Felnagy Dávid (Geri Emese), Puli­­usz Vivien (Nagy Edina), Szórád Petra (Deák Tünde), Diószegi Klau­dia Rózsa (Murán Mária), Fehér Ni­kolett (Nagy Ilona), Szakái Bence (Kincses Emma), Drahos Gábor (Farkas Mária), Lehoczki Nikolett (Nehéz Ildikó), Vörös Liza (Csekei Rita). Gráczia Levente István (Ha­lász Katalin), Berényi Ádám (Pusz­tai Mónika). Házasságot kötöttek december 3-án és 4-én): Bárdy Géza és Ko­vács Erzsébet, Kovács Tamás és Tóth Erika, Bimbó Róbert és Bar­­dóczi Adrienn, Dugár Sándor és Kó­lán Katalin, Szűcs Antal és Gyön­gyösi Ildikó. Meghaltak: Zsoldos Mihály (Kecskemét), Jávorka Ferenc (Izsák), Fok Antalné Lapéta Mag­dolna (Helvécia), Tamási Imréné Gál Irén (Jakabszállás), Szeme— Varga Dezső (Kecskemét), Kucsera András (Lajosmizse), Kővári Ist­vánná Kolompár Erzsébet (Soltvad­­kert). Fölföldi Elekné Szabó Gizella (Kecskemét), Kovács László (Kecs­kemét), Csorba János (Fülöpháza), Fülöp Ferencné Szabó Margit (Kecskemét), Pöszmet János (Kecs­kemét), Csík Sándor (Sárbogárd), Oláh Jánosné Kovács Mária (Szent­király), Nagy Józsefné Gál Mária (Kecskemét), Bálint Lajosné Papp Mária (Lakitelek), Kiss Bálint (Bal­­lószög). Tormási Pál (Kecskemét), Dudás Mihály (Kecskemét), Supka István (Páhi), Farkas Elek (Kecske­mét), Nagy Pálné Molnár Erzsébet (Kecskemét), Törteli Ilona (Kecs­kemét), Farkas Gyula (Kecskemét), Aczél-Szabó Sándor (Kecskemét), Kókai László (Kunpeszér), Varga János (Lajosmizse), Tóth Mátyás (Jakabszállás), Dunai István (Kecs­kemét), Balogh Dezső (Kecskemét), Kuli József (Izsák), Lévai Sándor (Tiszakécske), Fodor Tivadar (Izsák), Lajos Józsefné Nagy Teréz (Bocsa), Ánga-Kiss Árpád (Kis­kunfélegyháza), Pallagi Mihályné Urbán Ilona (Bugac). Gszelman Ist­vánná Klam Margit (Soltvadkert), Péczeli Mihályné Juhász Mária (Kecskemét), Csekó Gábor (Balló­­szög), Bodor-Tóth Jánosné Farkas Jolán (Kecskemét), Csejka Matild (Kecskemét), Gyöifi Julianna (Kecskemét), Tálas Istvánná Kállai Lídia (Kecskemét). KECSKEMÉT Születtek: Pohánkovics Ádám Pál (Pitrik Erika). Molnár Adrián (Ricza Mária), Tóth Dóra (Nagy Mária), Kun Árpád (Molnár Bernadett), Mu­­ráncsik Dávid (Varga Annamária), Hajdú Dávid Levente (Szeleczki Zita), Kis István János (Tóth Csilla), Putnoki Dávid (Juhász Judit), Virág Melinda (Horváth Márta), Kis Nor­bert Zoltán (Püll Ilona), Tóth Kitti (Bodor Gabriella), Krizsán Petra (Pék Marianna), Krizsán Helga (Pék Marianna), Oroszi Krisztina (Bereg­szászi Erzsébet), Gyulai Zoltán Ar­nold (Gyuris Jolán), Hajas Norbert (Haász Márta), Marusa Richárd (Kővágó Edit), Kovács Martin (Pász­tor Ágnes), Kulmann Bence (Sudár Sarolta), Lukács Laura (Wolf Szil­via), Pető Zsolt (Keserű Katalin), Waéter Zita (Gilly Csilla). Juhász Laura (Ormándi Katalin), Dózsa Ni­kolett (Rapi Erika), Fetter Szimo­­netta Petra (Radics Ilona), Daróczi Dalma Mariann (Cseuz Marianna), Martinkovics Kitti (Keresztes Mari­anna), Szatmári Aranka Zsanett (Tenke Andrea), Balogh Dávid (Ba­­ranyi Aranka), Bárdi Szabolcs (Ke­resztes Anikó), Lakatos Ferenc (Ba­logh Anita), Rákosi Krisztián (Szabó Lenke), Csonka Ildikó (Szappanos Katalin), Egri Dorottya Viola (Dr. Meláth Viola), Kovács Vivien Döniz (Szatmári Tünde), Mák Anita (Sző­rös Gyöngyi), Orlov Ildikó (Szigeti Ildikó), Nyúl Attila (Kiss Mag­dolna), Kása Szilvia (Tákos Mária), Litkei Julianna (Pán Marianna), Szentkirályi Konrád (Zubor Klára), Bartal Imre (Terenyi Tímea), Csenki Nikolett (Herczeg Aranka), Jusztin Péter (Fehér Orsolya), Fülöp Luca (Farkas Nikolett), Tóth Tímea (Kiss Hajnalka), Oláh Bettina (Ács Erzsé­bet), Fazekas Dávid Viktor (Kecs­keméti Györgyi), Kis Norbert (Ga­lamb Erika)^ Megyesi József (Vadá­szi Mária), Ézsiás Melinda (Tóth Pi­roska), Baranyi Renáta (Radics Kata­lin), Saiga Orsolya (Mészáros Márta). Házasságot kötöttek (december 10. és 11-én): Berente Zoltán és Bé­res Mária, Török Csaba és Márton Zsuzsanna, Szabó Róbert és Habran Margit, Tapodi Béla és Rácz Margit, Janurik Zsolt és Balanyi Márta, Ár­vái László és Szabó Klára. Meghaltak: Somodi György (Kecskemét), Bogáromi László (Kecskemét), Szabó Jánosné Juhász Irén (Tiszakécske), Pálinkás Ferenc (Lakitelek), dr. Virág Pál (Kecske­mét), Dokopil László (Kecskemét), Kerekes Ferenc (Szentkirály), Trecskó Sándor (Kecskemét). Bene Sándor (Kecskemét), Halasi Lász­­lóné Gábor Julianna (Kecskemét), Nagy Rózsa (Jakabszállás), Almási Mihály (Kecskemét), Csurka József (Kecskemét), Kovács Ferenc (Kecs­kemét). Schuch Ilona (Kecskemét), Vass Antal (Lajosmizse), He­­rédi-Szabó Éva (Kecskemét), Ve­­zsenyi János (Kecskemét), Nagy Fe­renc (Kecskemét), Cservencsik Györgyné Kopomyik Eszter (Kerekegyháza), Holi Ferenc (La­josmizse). Tóth Mihály (Kecske­mét). BAJA Születtek (december 13. és 18. között anyakönyvezettek): Domi­nies Nikolett (Hodovány Zsuzsanna) Baja, Michelisz Melinda (Bognár Mária) Bátmonostor, Vujkov Ale­xandra (Temesvári Gyöngyi) Bács­­bokod, Éehér Attila (Koczán Erika) Vaskút, Hoffmann Vivien (Koch Mónika) Baja, Kárpáti Roxána (Ba­lázs Ildikó) Sükösd, Medgyesi Ist­ván Dániel (Kovács Mária) Bácsal­más, Hornyák Máté (Tusa Erika) Csátalja, Szőke Bence (Mihalik Anita) Baja, Hercz Dávid (Csőke Csilla) Baja, Dévényi Erzsébet (Ma­­tacz Erzsébet) Szeremle, Kelemen Balázs (Heincz Gabriella) Baja, Varga Dzsenifer (Kovács Katalin) Baja, Facskó Aletta (Wiener Mária) Nemesnádudvar, Sereg Roletta (Buchmüller Csilla) Sükösd. Pfeifer Cintia Fatime (Kubatov Terézia) Baja, Komán Attila (Mojzes Mária) Baja, Nagy Milán Ferenc (Ódor Edit) Bácsbokod, Török Milán (Ko­vács Judit) Baja, Zsemberi Bianka (Varga Erzsébet) Bátmonostor, Po­­nácz Dorka (Éhen Zsuzsanna) Baja, Komáromi Nikolett (Frank Erzsébet) Madaras, Heincz Szilárd (Hangyási Emese) Baja, Zalubil Krisztián (Németh Ibolya) Bácsalmás, Pálmai Mirandella (Podlovics Beáta) Bá­csalmás, Darabos Viktor (Madajcsek Zita) Bácsbokod, Snyehola Gábor (Szarvas Beáta) Baja, Schultz Attila (Kirschner Mónika) Nemesnádud­var, Sramkó Dániel (Fónagy-Huszár Mária Teréz) Baja, Bundzsák Cintia (Füldeák Hajnalka Marika) Máté­­telke, Cser Richárd (Vuits Erika) Nemesnádudvar, Eleki Bence (Ko­vács Ildikó) Baja, Szalai Cintia (Ecsődi Erika Zsuzsanna) Mélykút, Bujdosó Helga (Takács Tímea) Sü­kösd. Házasságot kötöttek (december 11-én): Szabó János László és Sü­veges Lídia. Meghaltak: Bodor Istvánná Fu­­macs Borbála (Baja), Barta Imréné Tóth Irén (Baja), Istvánovity István (Kiskunhalas), Kertész Ferenc (Gara), Csapó Györgyné Vollweiter Olga (Bácsborsód), Berger András (Baja), Folkmann Antal (Baja), Ne­­toliczky Jánosné Kotescher Katalin (BajaK Csurej Józsefné Mácsai Bor­bála (Érsekcsanád), Szűcs Ferencné Likár Katalin (Baja), Merber Ádámné Hesz Éva (Baja), Imre Ist­vánná Halász Anna (Baja), Talabér Istvánná Szalay Katalin (Bácsszent­­györgy), Torma Ferenc (Bácsalmás), Csóka László (Baja), Ott Antalné Pfeil Johanna (Baja), Arató Márton (Baja), Somogyi Péter (Felsőszenti­­ván), Kusztor Mihály (Sükösd), Ár­vái Gyula (Vaskút), Kiing Istvánná Schweibert Julianna (Vaskút), Arató Sándor István (Baja), Fekete Győző Imre (Bácsbokod), Várszegi János Mihály (Baja), Schmidt Jakab (Baja), Schwab Istvánná Schoblo­­cher Anna (Baja), Hubert Ferencné Földesi Marcella (Dusnok), Molnár Vendel (Baja), Szabó Erzsébet (Baja), Szilágyi Istvánné Virágos Érzsébet (Baja), Sári Kitti (Bácsbor­sód), Vuity Kálmán János (Csá­­voly). Kürtös Endre László (Rém). KISKUNHALAS Születtek (december 10. és 19. között anyakönyvezettek): Nemes Anna (Bajnai Leonóra), Tamaskó Panni (Gábor Ilpna Gyöngyi), Heidl Gábor (Szabó Éva), Nagy Nikolett (Fülöp Zsuzsanna), Kovács Alex Jó­zsef (Pillér Helga), Marácsi Richárd (Scheitzer Györgyi), Breznyán Bar­bara (Tóth-Baranyi Anita), Bognár Árpád (Kriszt Erika), Zsamóczai Zsolt (Lingurár Erzsébet), Patyi Gergő (Brezovich Éva), Gersits Zsolt (Kiss Andrea), Szekszárdi Kitti (Lajos Erika), Bundula Edina (Híz Tünde). Meghaltak (december 14. és 20. között anyakönyvezettek): Köles Lajos (Kiskunhalas), Bobár János (Jánoshalma), Faragó Balázs (Kis­kunhalas), Balogh János (Kiskun­­majsa), Hamóczi József (Kiskunha­las), Kovács Ferenc (Csengőd), Né­meth Istvánné Tóth Mária (Kiskő­rös), Kozma József (Kunfehértó), Körösi Imre (Kiskunhalas), Takács Gyula Tibor (Kiskunhalas), Balogh Istvánné Boros Franciska (Kiskun­­majsa), Filipovics János Balázs (Kiskunhalas), Harczi Pongrác (Já­noshalma), Maczkó János (Kelebia), Baranya János (Akasztó), Tar Mária (Kiskunhalas), Szögi István (Kis­szállás), Kiri Tibor (Kelebia). KISKUNFÉLEGYHÁZA Születtek (dec. 13. és 17. között anyakönyvezettek): Cseszkó Bence (anyja neve: Csemák Anita), Szabó László (Dózsa Ilona), Gombár Anita Judit (Szalai Katalin Piroska), Lu­­czás Nikoletta Aranka (Varga Er­zsébet Katalin), Tóth Zoltán (Dóczi Erzsébet), Szöllősi Nikolett (Endre Katalin), Huszka Enikő (Enying Zsuzsanna), Hojsza Henrietta Erzsé­bet (Patyi Erzsébet). Házasságot kötöttek: Buri Edina Julianna és Szabó János, Macska Rozália és Bera József István. Meghaltak: Tóth Lászlóné Sörös Veronika (Kiskunfélegyháza), Vajda József (Ózd), Tóth József (Kiskun­félegyháza), Kanizsai-Nagy Zoltán (Kiskunfélegyháza), Szegedi József (Kiskunfélegyháza), Könyves István (Kiskunfélegyháza), Lantos Györgyné Parádi Mária (Kiskunfél­egyháza), Bajáki János Lajos (Kis­kunfélegyháza), Bacsa István (Pető­­fiszállás), Sipos-Szabó Rozália (Jászszentlászló), Mészáros János Dezső (Kiskunfélegyháza), Schmi­­dinger Béláné Székely Irén (Kiskun­félegyháza), Bense Mihály (Gátér), Kis László Józsefné Cseh Rozália (Kiskunfélegyháza), Szabó Lászlóné Rádi Mária (Kiskunfélegyháza), Almási Lászlóné Csuka Erzsébet (Kiskunfélegyháza), Csányi ímre (Kiskunfélegyháza), Csányi Imréné Kállai Mária (Kiskunfélegyháza). KALOCSA Születtek (december 1. és 13. kö­zött): Czár Bence (anyja neve: Csefkó Andrea), Korsós Szilveszter (Balogh Anikó), Romsics Liza (Markella Zsuzsanna), Tusori Bri­gitta (Budafalvi Katalin). Bakai Bet­tina (Práger Anna Zsuzsanna), Busa Gábor (Bari Erika). Házasságot kötöttek: Sinegcr Andrea és Vörös Zoltán Csaba. Meghaltak: Sánta Péter (Kalo­csa), Antal János (Kalocsa), Szabó Lajosné Benedek Julianna (Úszód), Geri Imréné Szigeti Mária (Kalo­csa), Urbán Győző (Kiskőrös), Bu­zogány János (Kalocsa), Ginál Ist­ván (Hajós), Balogh Gergelyné Romsics Margit (Homokmégy), Ta­kács Mária (Kalocsa), Király István Károly (Kalocsa), Nemes Ignác (Úszód), Ignácz Kálmánná Janó Ka­talin (Kalocsa).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents