Petőfi Népe, 1993. december (48. évfolyam, 281-305. szám)

1993-12-01 / 281. szám

1993. december 1., szerda MEGYEI KÖRKÉP MÉLTÓSÁGON ALULI HELYZETBEN A KATONÁK Nem csak pénz, a szabályzat is hiányzik Lapunk tegnapi számában közre­adtuk annak a levélnek a rövidített változatát, amelyet a Katonák Ér­dekvédelmi Szövetsége (KÉSZ) fo­galmazott meg, és küldött el Göncz Árpád köztársasági elnöknek, Antall József miniszterelnöknek és Szabad Györgynek, az Országgyűlés elnö­kének. A megjelentetett írás főbb pontjaiban összegződik mindaz a gond és probléma, amely a haza vé­delmére hívatott tisztek felelősségtel­jes munkáját megnehezíti, s már-már a ellehetetlenülés rémét is előrevetíti. Mindezzel kapcsolatban megkérdez­tük Török János őrnagyot, a Bajai Mészáros Lázár Gépesített Lövész­­dandár érdekvédelmi szövetségének elnökségi tagját, hogy ők milyen ész­revételeket tettek a KÉSZ közgyűlé­sén. — A közgyűlés levelét minden­képpen ki kell egészíteni a nyugdíjas katonák gondjával, mert sokan közü­lük a nyomor szintjén élnek. Szól­tunk arról, hogy téves kép alakult ki a társadalomban a katonák életkö­rülményeiről, holott kevesen tudják, hogy egy tiszt nem tud nyugodtan koncentrálni — akár többnapos tá­voliét esetén a — feladatára, ha a családja nem él megfelelő körülmé­nyek között. A laktanyán belül nin­csenek meg a feladatokhoz az anyagi, technikai, emberi feltételek, ezek egy részét eddig a hivatásos ál­lomány lelkesedéssel oldotta meg, de ez egyre fogy. Nálunk is el van ke­­nődve az állomány, mert bizonytalan a honvédség jogi helyzete, minél előbb szükség lenne a parlament által jóváhagyott törvényre. Olyan szolgá­lati szabályzatból dolgozunk, amely a régi rendszerből maradt ránk, a napi kiegészítésektől pedig tele van beragasztásokkal, így sokszor gondot okoz a parancsnokoknak az ezen való kiigazodás. Mi is megkérdez­tük, hogy ezek után hogyan képvi­selje egy tiszt vagy tiszthelyettes a civil társadalom rendezvényein mél­tósággal a Magyar Honvédséget. Hangsúlyozom, hogy ez nemcsak ba­jai jelenség, valamennyi alakulatnál megmutatkozik. (Szerkesztői megjegyzés) Mindezek mellett a városban olyan hírek terjengnek, hogy a bajai alakulatnál a bankszámláról elfo­gyott az utolsó forint is, ezért nem tudtak üzemanyagot vásárolni, és le kellett állítani a kiképzések egy ré­szét. A közvélemény ezt nehezen tudja elfogadni, hisz pár tíz kilomé­terre a várostól, változatlan heves­séggel zajlik a jugoszláv polgárhá­ború, és gondolni sem mernek arra, hogy a katonaság adott szituációban nem tudja megvédeni őket. Arról is van hír, hogy egy Bajától távolabbi helyőrség létminimumon élő tisztjei egyenruhában akarnak sorban állni ott, ahol az ingyenes karácsonyi csomagokat osztják majd. Papp Zoltán Szükség a kedvezményezésre • Fülöpházi harangok a tavaly nyáron felszentelt új katolikus tepmlom tornyában. A település lakóinak összefogása is példa arra, hogy még többre is képesek lennének a hátrányos helyzetű települések polgárai, ha megfelelő támogatást kapnak. (Walter Péter fotója) A Magyar Közlöny 168. számában jelent meg a területfejlesztés ked­vezményezettjeinek jegyzéke. A lis­tán húsz Bács-Kiskun megyei telepü­lés - Bugacpusztaháza, Bácsszőlős, Csólyospálos, Dunavecse, Fülöp­­háza, Fülöpjakab, Imrehegy, Kis­­kunmajsa, Kunadacs, Kunpeszér, Kunszentmiklós, Kéleshalom, Köm­­pöc, Soltszentimre, Szabadszállás, Szalkszentmárton, Szánk, Tass, Új­­solt és Zsana - szerepel, ami azt je­lenti, hogy ezek a helyiségek gazda­sági-társadalmi szempontból elma­radott térségnek minősülnek. Ezeken a településeken a munkanélküliek aránya minimum másfélszer akkora, mint az országos átlag. Emiatt kerül­tek ezek a települések a kedvezmé­nyezett kategóriába. Zsanai költségvetési gondok A legutóbbi zsanai képviselő-tes­tületi ülésen tájékoztató hangzott el a jövő évi előzetes költségvetési kon­cepcióról: a bevételekről egy, a kia­dásokról pedig két változat készült. Az önkormányzat a várható nem egész 22 millió forint bevétellel szemben 25 és fél milliós kiadási igényt állapított meg az első válto­zatban. Ez három és fél milliós for­ráshiányt jelent. A tervezett kiadások második változata teljes egészében igazodik a bevételekhez. Hiába néz­zük ezeket a terveket, sehonnan nem tudunk pénzt elvenni - hangzott el mintegy zárszóként. Nacsa István polgármester javasolta, dolgozzák át újra a terveket. Húsipari helyzetkép (Folytatás az 1. oldalról) Számos magánosítás előtt álló cég esete is igazolja: erőteljes a törekvés a magyar többségi tulajdon és érde­kek, ezzel együtt a piaci biztonság és a márka megőrzésére. E törekvések jegyében történt kezdeményezés a nyereséges Herz-márka megmenté­séért is. Ennek a privatizációs mi­niszter által is elvben támogatott tervnek a lényege: egy, jórészt hazai gazdasági szervezetek és pénzintéze­tek alkotta konzorcium vásárolná meg a budapesti céget. Előzetes adatok alapján - tulaj­doni, szervezeti helyzetétől függetle­nül - csaknem mind a hat húsipari vállalat kedvező termelési, bel- és külföldi értékesítési eredménnyel zárja az évet. A leginkább dobozolt sonkájukról ismert, teljes kapacitás­sal dolgozó pápaiak például ez évre már semmilyen hústermékükre nem tudnak fogadni külföldi rendelést. Az embargós időszak ellenére is szélesí­tette hazai és exportpiacait a 15 új gyártmányával éllovasnak minősít­hető Zalahús, amelynek gazdasági kondícióit nemcsak a „hitelkínála­tukkal sorban álló” bankok jelzik, hanem egy külföldi közös vállalko­zás terve is. A Pick növelte szára­záru-kivitelét és új, exporthús-dara­­bolót állított üzembe. Használt az 1,7 milliárd forintos állami injektálás a Kaposhúsnak: sikerült visszahódíta­nia korábban elvesztett bel- és külpi­acait. Ezek az eredmények jobbára „ser­téshús-alapúak” és - annak ellenére, hogy a cégek első osztályú sertésért fizetett felvásárlási árai között is 8- 10 forint különbség van - egyben vi­szonylag biztonságos hizlalási háttér megteremtésére utalnak. Pápán pél­dául hároméves szünet után félévre előre kötöttek a gazdákkal szerződé­seket, minőségre és mennyiségre egyaránt. A Zalahús egy állandó mi­nőségi nagytermelői kör érdekeltté tételével, a hústermelői forgóeszkö­zöket garantáló sajátos finanszíro­zással és saját hizlaldák beállításával teremtett hosszú távú biztonságot. Gyula kivételével - ahol három év alatt negyedmillióval csökkent a fel­kínált sertések száma - sehol nem tartanak a tenyésztés, hizlalás vissza­esésétől. Gondot okoz viszont a húsiparnak a katasztrofálisnak ítélt vágó­marha-állomány. Eközben igen je­lentős külpiaci igények mutatkoznak a marhahús iránt. Farkas Imre, a hús­ipari szövetség elnöke szerint meg­oldást csak a „kéthasznú” és értékes húsú magyar tarka ismételt fölfede­zése, vagy hasonló külhoni fajták el­terjesztése hozhat. A szakma úgy véli - és ez a sertéstenyésztésre is ér­vényes -, hogy az állam részéről sür­gető a magasabb intervenciós és ter­melői ártámogatás bevezetése, mert a húsárak emelése már nem vezet eredményre, sem a gazdálkodók, a feldolgozók, sem pedig a hazai ellá­tás és az export biztonsága szem­pontjából. Avatóünnep a népfőiskolán December 3-án, pénteken, 16 óra­kor szentelik fel a Lakiteleki Népfő­iskola Kölcsey-házát és megnyitják az Emigráció a hazáért című állandó kiállítást. Az avatóünnepség vendége lesz többek között Tőkés László, a Királyhágómelléki Egyházkerület püspöke, Dankó László kecskemét­­kalocsai érsek, Gálfalvi György és Tollas Tibor írók, Ghéczy Iván köz­gazdász, Budai Ilona népdalénekes, valamint Gyarmati Dezső országgyű­lési képviselő. Érvénytelen szavazás? A múlt heti ülés óta nemhogy fo­gyott volna, inkább szaporodott azoknak a témáknak a száma, melye­ket a tiszakécskei képviselő-testület­nek holnap meg kell vitatnia. Napirenden lesz ismét Deme Attiláné ügye, aki azzal a kéréssel fordult az önkormányzathoz, hogy azért, mert nem tudta vállalni a kötelezően előírt varrótanfolyamot, ne vonják meg tőle a jövedelempótló támogatást. Kérése nagy vitát váltott ki, végül elutasítot­ták fellebezését. Azóta viszont kide­rült, hogy a szavazás törvénysértő volt, a köztársasági megbízotti hiva­tal érvénytelenítette. Miután Kovács Ernő módosító javaslatát, hogy gya­koroljon a testület méltányosságot, leszavazták, a 16 képviselő közül nyolcán voksoltak úgy, hogy adják meg Deménének a támogatást és ugyancsak nyolcán ennek ellenkező­jét akarták, illetve tartózkodtak. Ép­pen ezért a jegyző - hivatkozva az SZMSZ-re - a polgármester szavaza­tával döntötte el a kérdést, holott a működési szabályzat szerint szavaza­tegyenlőség esetén — a képviselők egynegyedének kérésére — újra lehe­tett volna szavazni. Ha az ismételt szavazás is egyenlő, akkor dönt a polgármester. Deméné ügye tehát is­mét szóba kerül, sőt, sorstársa Szecskó Erzsébet is a testülethez for­dult, hogy a varrótanfolyam nem vál­lalása miatt ne vonják meg tőle a jö­vedelempótló támogatást. ELŐBB A CÉGBÍRÓSÁGI BEJEGYZÉS Másodszorra nincs elnézés • A cégbíróságok küszködnek a nagy mennyiségű elvégzendő munkával. Az Adó- és Pénzüggyi Ellenőrző Hivatal (APEH) jövőre szeretné megtöbbszörözni a kezdő vállalko­zóknál végzett, úgynevezett meg­előző vizsgálatok számát. Idén eddig 10 ezer ilyen ellenőrzést végeztek. Hajdú Miklósné, az APEH főosz­tályvezetője elmondta, hogy a vizs­gálatok általában nem vonnak szank­ciót maguk után, csupán a hiányos­ságokra hívják fel az adózók figyel­mét. A tapasztalt hibákat az APEH nyilvántartja és a következő alka­lommal az adózó már nem számíthat „elnézésre”. A kezdő vállalkozók főként az áfa-visszaigénylés, a pénztárkönyv, illetve a naplófőkönyv pontos veze­tése, a bizonylatolás területein véte­nek az adózás szabályai ellen. A megelőző vizsgálatokkal sok kiszűr­hető a fiktív vállalkozósok közül, melyek csupán az adóelőnyök miatt alakultak. A fővárosban a megelőző módszerrel novemberben vizsgált 800 vállalkozás közül száznál bizo­nyosodott be, hogy nem működik, és olyan esetek is előfordultak, hogy a bejelentett címen még épület sem volt. A közeljövőben várhatóan úgy változnak a jogszabályok, hogy a cégbírósági bejegyzést meg kell előznie az adószám elnyerésének. Ez esetben az APEH-nak módja lesz rá, hogy ellenőrizze a bejelentett adatok valódiságát és így kezelhetővé válik a fiktív vállalkozások gondja - mondta Hajdú Miklósné. MI LESZ A FÜLÖPJAKABI FÖLDEK SORSA? Patthelyzet a bizottságban Lemondott tisztéről Dinnyés Jó­zsef, a fülöpjakabi földkiadó bizott­ság elnöke. Ez azonban egyelőre ér­vénytelen, mivel a bizottsági tagok több mint egyharmada otthon ma­radt, s így a testület határozatképte­len volt - ekkor már sokadszorra. Az elnök többek közt ezért mondott le. Mások véleménye viszont az, hogy Dinnyés József lemondását egyéb­ként sem lenne szabad elfogadni: ő kezdte, fejezze is be a dolgot.- A helyzet tarthatatlanná vált, miközben több ezer aranykorona ér­tékű föld sorsa rendezetlen - mondja Csáki Béla, a falu polgármestere. A tizenhét fős bizottságból egy fő már a megalakulást követően lemondott, a kunszállásiak közül négyen pedig az utóbbi időben maradtak el. Talán megsértődtek, mert még maguknak sem tudták elintézni, hogy ott kapja­nak földet, ahol szeretnének. Ezek után el lehet képzelni, milyen sok a vitás kérdés, a néha személyeskedé­sig fajuló perpatvar a bizottság dön­tései miatt. Hivatalos fellebbezés ugyan csak egy volt eddig, de sértő­dött ember viszont annál több van.- Azt pedig igazságtalannak tart­juk, hogy bár az Alkotmány szövet­kezet két község területén gazdálko­dik, a földkiadással kapcsolatos ösz­­szes kiadás minket terhel - kapcso­lódik a beszélgetésbe dr. Kondor Sándor, Fülöpjakab jegyzője. A Kunszállásról átjáróknak például ezért nem is tudunk útiköltséget fi­zetni. Ha ezt vállalná az ottani ön­­kormányzat, talán összejönne a hatá­rozatképesség. Ez pedig azt jelen­tené, hogy végre ki tudnánk moz­dulni erről a holtpontról. A helyzet ugyanis pillanatnyilag eléggé kusza. Hiszen a bizottság elnöke azért mon­dott le, mert a tagok egy része nem jár az ülésekre. De a lemondása a bi­zottság határozatképtelensége miatt érvénytelen. A kör tehát bezárult. A megoldás talán az lenne, ha azok, akik nem akarnak tovább dolgozni, lemondanának. így helyettük új ta­gokat lehetne választani. De ki az, aki felszólíthatja őket a lemondásra? Az érvénytelenül lemondott elnök? Talán én, mint a község jegyzője? Esetleg az állandó létszámhiánnyal bajlódó bizottság? - g -Közmeghallgatás: csólyosi tervek, remények 1 Baj mindig van. Húsz évvel ezelőtt a belvízzel küszködtek, ma örülnének, ha esne. (Fotó: PN-archív) Az előzetes felmérések alapján jö­vőre igencsak össze kell húzniuk a nadrágszíjat a csólyospálosiaknak. Amint azt a múlt héten megtartott közmeghallgatáson Csányi Mihály polgármester elmondta, a számítá­saik szerint jövőre mintegy kétmillió forintos hiány várható a gazdálkodá­sukban. Ez mindenesetre már most is takarékos gazdálkodásra inti a köz­ség vezetőit. Amint az a polgármes­ter beszámolójából kiderült, az idén is jóval kevesebb pénzmaradványa lesz a településnek — körülbelül egymillió forint — , ami az 1992-es 8,5 millióhoz képest lényegesen ki­sebb tétel. Pedig ezek a pénzmarad­ványok rendkívül fontosak a község számára, hiszen a fejlesztéseiket ed­dig ebből tudták finanszírozni. A ne­hézségek ellenére azonban eredmé­nyesnek mondható az ez évi gazdál­kodás. Az ötvenmilliós költségvetés legnagyobb részét az intézmények működtetésére, a bérek és a közter­hek kifizetésére fordították. Nagy té­telt jelentett az új kövesút megépí­tése, ami tízmillió forintba került. Szolgálati lakás felújítására hatszáz­ezer forintot költöttek. Jelenleg is folyik a sportpálya teljes felújítása, amely eddig közel háromszázezer fo­rintot emésztett fel, de a község lakói társadalmi munkában közel félmillió forint értékű munkát végeztek. Nagy gondot okozott Csólyoson is a föld­kiadó bizottságok működtetése, amely év végéig közel hárommillió forint terhet ró — be nem tervezett kiadásként — a településre. A köz­ségben rövidesen tovább növeked­nek a foglalkoztatási gondok, hiszen ötvenen kerülnek ki a munkanél­küli-ellátásból. Pályázaton sikerült 1,4 millió forintot elnyerniük a beis­kolázási támogatásra, és így minden csólyospálosi általános és középisko­lás diák 2500 forint egyszeri támoga­tásban részesülhetett. Jövőre is több pályázatot kívánnak benyújtani, de ezekre nem lehet előre számítani. Mindenesetre mértéktartóan, de bíz­nak a jövőben a település vezetői. Tapodi Kálmán Csökkentek a térítési díjak Kecskemét képviselő-testülete módosította a személyes gondosko­dást nyújtó ellátásokért fizetendő té­rítési díjakról alkotott helyi rendele­tét. A módosítás szerint az idősek gondozóházában a korábbi napi 800 forintos térítési díj helyett 300 forin­tot kell fizetni naponta. A Margaréta Otthoni rendkívüli elhelyezés napi összege pedig ezután 500 forint lesz. A menekültekért A hazánkba érkező menekültek támogatására Exodus címmel há­romnapos rendezvénysorozatot szer­vez a Magyar Vöröskereszt. A prog­rammal a menedéket kérők szociális és egészségügyi ellátását, haza- vagy letelepedését, illetve továbbutazását szeretné támogatni a vöröskereszt. A rendezvénysorozatnak a Fővárosi Nagycirkusz ad otthont december 20-án, 21-én és 22-én. Ezeken a na­pokon ismert előadók - többek kö­zött a Dolly Roll, Nagy Feró, Bíró Ica, a Prognózis együttes - lépnek fel. A vöröskereszt mellett a védnö­kök sorában szerepel a Menekültügyi és Migrációs Hivatal, a Vállalkozók Országos Szövetsége, az Ökumeni­kus, valamint a Magyar Máltai Sze­retetszolgálat is. Találka a határon A hét végén a Szegedi Hungaro Papír Kft. telepéről egy Mercedes kisbusszal érkezett a tompái határál­lomás közelébe L. Pál. A határőrök felfigyeltek arra, hogy a kisbusz az átkelőhelyet elkerülve, a zöldhatáron át, Jugoszlávia felé vette az irányt. Elfogása után 130 darab Panasonic márkájú, telefonos üzenetrögzítő a hozzávaló tartozékokkal került elő a járműből. Megfelelő okmányokat azonban a gépkocsivezető nem tu­dott felmutatni. Elmondta, hogy neki S. János közvetítővel kellett volna ta­lálkoznia a határon, aki segítette volna a szállítmány átjuttatását Jugo­szláviába. Vesztére ő előbb ért a megadott találkahelyre, ahol a közve­títő helyett a határőrökkel futott ösz­­sze. A halasi rendőrkapitányságra előállították S. Jánost is, aki „nem emlékszik” semmiféle határ menti ta­lálkamegbeszélésre. Mindkét urat a nemzetközi jogi kötelezettség meg­sértésének gyanúja miatt őrizetbe vették, a többmilliós telefonkészü­lék-szállítmányt lefoglalták. Még keresik Semmi hír nincs még a több mint két hete eltűnt, 89 éves tiszakécskei Szíjj Jánosról. Az ügy a kecskeméti rendőrökhöz tartozik, de ez nem je­lenti azt, hogy a tiszakécskeiek ne foglalkoznának vele. Mindent meg­tesznek annak érdekében - tudtuk meg Vakulya Ottó századostól -, hogy megtalálják az idős embert, sajnos az időjárás nem kedvező a munkájukhoz. KÖZÉLETI HÍREK • December 2-án, 17 órai kezdet­tel Merre tart Magyarország címmel lakossági fórum lesz a jánoshalmi Honvéd Kaszinóban. A fórum ven­dégei: Lengyel László politológus közgazdász, dr. Tabajdi Csaba szoci­alista párti országgyűlési képviselő és Rigó Béla újságíró. Az érdeklődő­ket szívesen látják a rendezők. # Belpolitikánk Keleti-szemmel. December 2-án 18 órától Kiskun­­majsán a művelődési központban Keleti György, a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselője tart előadást. Jó bőrkabát vásár, férfi és női bőrkabátok, jackeyk kedvező áron december 3-án, Kiskőrösön a Művelődési Házban, ________9-16 óráig. (19937) 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents