Petőfi Népe, 1993. december (48. évfolyam, 281-305. szám)
1993-12-18 / 295. szám
1 10 ARANYVASÁRNAPI MAGAZIN 1993. december 18., szombat A cár antropológiai gyűjteménye Gyíkmadárköviilet Elképzelhető, hogy egy kis dinoszaurusz megkövült csontvázának segítségével megtalálják a hiányzó kapcsot a hüllők és a madarak között. Az orosz tudományos akadémia paleontológiái intézetének tulajdonában lévő egyedülálló leletet Finnországban állították ki. A megkövült csontváz darabjaira 1992-ben bukkantak a Góbi-sivatagban - nyilatkozott a Reuternak Heikki Lahelma, az orosz Paleontológiái Intézet kiállításának finn szervezője. A maga nemében egyedülálló, közel 70 millió éves és 15-20 centiméter hosszú csontváz egyes szakértők szerint - szerkezete miatt - a dinoszauruszok és a madarak közötti kapcsolatra utal. Annak ellenére, hogy a madaraknak van tollazatuk és szárnyuk, a hüllőktől származnak - vélekednek a tudósok. Erre a következtetésre csak a fajok vázbeli hasonlóságaiból jutottak, eddig ugyanis nem rendelkeztek a fokozatos átalakulás különböző lépéseit bizonyító kövületekkel. A kiállítás a helsinki vásárközpont után látható Stockholmban, majd Oslóban és Koppenhágában is. Az apró őshüllőn kívül a dinoszauruszok száz példánya látható a bemutatón. Nagy Péter cárnak a szentpétervári Néprajzi és Embertani Múzeumban őrzött gyűjteményéből nyújt eddig soha nem látott ízelítőt egy, a maga módján egyedülálló kiállítás. Formáimnál telt üvegtartályokban torzszülöttek, különböző kipreparált emberi szervek láthatók. A cár féltve őrzött, 900 darabos kollekciójából a lehető legtöbbet akarták bemutatni a szervezők. Néhány, a szekrényekből előkerült darabot azonban így sem mertek közszemlére tenni. A formaiinnal telt tartályokat mind a mai napig tökéletesen konzerválódott tartalmukkal, valóságos „művészi alkotásként”, csipketerítőkkel díszítve tekintheti meg a látogató. A Vaszilij-szigeten lévő múzeum egyik vezető konzerváló szakembere szerint a gyűjteménynek vannak szinte szépnek mondható darabjai is. Nagy Péter cár gyűjteményével mintegy nevelni akarta kortársait, bebizonyítva számukra, hogy a normálistól eltérő egyedek időnkénti előfordulása a természet egyik törvényszerűsége, nem pedig „isteni büntetés”, vagy az ördöggel kötött frigy következménye. (A XV. századig a torzszülötteket szülő szerencsétlen anyákat még be is börtönözték.) A Kunsztkamerának nevezett és még ma is építés alatt lévő múzeumban 1728 óta látható állandó kiállítás Nagy Péter cár ritkasággyűjteményéből, amely mintegy kétezer darabot vonultat fel. A cár 1717-ben egy hollandiai látogatása alkalmával alapozta meg gyűjteményét. Az utazás során nem habozott 30 ezer holland forintot - akkoriban egy hadihajó árát - áldozni arra, hogy megvegye Frederic Ruysch holland biológus híres gyűjteményét. 1718. február 13-án pedig egy rendeletében Szentpétervár egykori alapítója külön intézkedett arról, hogy az orosz kormány vásároljon állati és emberi torzszülötteket. A holland biológus, aki egyedülálló konzerválási módszert fejlesztett ki, annyira képes volt megőrizni az élő hatást, hogy a legenda szerint, mikor a cár Ruysch múzeumában járt, nem tudta megállni, hogy meg ne simogassa egy bebalzsamozott gyermek mosolygó arcát. A cár gyűjteményének egy része 1747-ben elégett, de még így is csaknem ezer darabja maradt az utókorra. A szentpétervári múzeum a ma is elsősorban az oktatást szolgálja. ÚJSZÜLÖTTEK LOMBIKBÓL New Yorkban dolgozik az életpárti program atyja • A legszebb feladat: segíteni világrajöttüket. Dr. Kaali Nagy Géza 1968-ban végezte el az orvostudományi egyetemet Szegeden. Alighogy megkapta diplomáját, vette a sátorfáját, és meg se állt Amerikáig. Ma a New York-i Albert Einstein College of Medicine professzora. Hazájával - a rendszerváltozás óta - egyfe bensőségesebb a kapcsolata. Tavaly májusban nyitotta meg kapuit Budapesten az általa létrehozott Kaali-intézet, Szeged szülészeti és nőgyógyászati klinikájához pedig szoros szakmai együttműködés fűzi. Recsk után New Yorkban- Most, amikor félő, hogy anyagiak híján ismét vándorbotot vesznek a kezükbe a tudománynak elkötelezett értelmiségiek, hadd kérdezzem meg: ön miért hagyta el az országot annak idején?- Tudja, megjártam Recsket...- Mondhatni: nem voltak egymásnak feltétlen hívei, ön és a rendszer?- Valahogy így. Fölmértem magamban: előrejutásom - származásom miatt - túlságosan sok nehézségbe ütközött volna. Energiáim nagy részét az emésztette volna föl, hogy átlendítsem magam ezeken a kötöttségeken, akadályokon.- Azért mégse vághat neki egy friss diplomás magyar csak úgy, a vak világnak!- Egyik ismerősünknek magánkórháza volt odakinn. New Yorkban szak vizsgáztam. 1975-től 85-ig a Columbia egyetemen dolgoztam, majd az Albert Einstein Egyetem nőgyógyászati fakultásán. Végigjártam a ranglétra minden fokát a professzorságig.- Nemrég idehaza a laparoszkópiáról tartott előadást. Elmagyarázná, mit értsünk ezen?- Ez hastükrözés. A hasfalon ejtett metszésen át teleszkópot, rajta keresztül műszereket vezetünk a hasüregbe. Műtétek végezhetők el így, nagy vágások, sebek nélkül.-Olvasóinknak ön a lombikbébiprogramot juttatja eszébe...- Az évek során egyik fő szakterületem a lombikbébimódszer tanulmányozása volt. Ezért is hoztam létre tavaly Budapesten ezt az intézetet, amely azóta országos hatáskörűvé fejlődött. Már 70 lombikbébi-Eddig hány baba látta meg a napvilágot az önök jóvoltából?- Babánk 70 született, 200 terhességet tartunk számon. Ez több. mint az edligi összes magyarországi eset.- Föltételezem, éppen a lombikbébiprogram iránti elkötelezettsége okán, hogy föltétlenül életpárti. Mégis megkérdezem: mi a véleménye a fogamzásgátlásról, a művi abortuszról, a körülötte zajló hazai vitákról?- Miközben a tudomány módszereivel igyekszem mindent megtenni, hogy egy anya gyermeket szülhessen, ha erre vágyik, nem ellentmondás, ha egyúttal megrögzött híve vagyok a nők szuverén döntési szabadságának. Minden nőnek, így a magyaroknak is, kizárólagos joguk, hogy maguk határozzák el, mikor szülnek és hány gyereket. Minden nő annyinak adjon életet, ahánynak akar, olyan fogamzásgátló módszert alkalmazzon, amilyet akar, akkor menjen abortuszra, amikor akar.- Nem hinném, hogy ezt a nézetet mindenki osztja önnel. Nem tart a katolikus egyház tiltakozásától?- Ismétlem: ebbe sem az állam, sem az egyház, sem az orvos nem szólhat bele. Az abortusz diktatórikus tiltása miatt naponta 500, terhességétől minden áron szabadulni akaró nő hal meg a világon.- Amerikában a reprodukciós kor végeztével sem esnek ki az egészségügy látószögéből a nők, nem úgy, mint nálunk. Mi erről az ön véleménye?- Amerikában valóban mindent megkap az egészségügytől az idősödő korosztály is. Külön programokat dolgoztak ki a számukra, amelyek révén szakemberek csoportja segíti át őket életüknek ezen a fontos állomásán. Az úgynevezett menopauza-klinikákon pszichés támaszt is nyújtanak, hogy ráállítsák a pácienseket az életnek erre a természetes, ám nem mindig panaszmentes szakaszára. El kellene érni, hogy egy klimaxos nő az állami praxisban se legyen nyűg: őket is megilletné egy ugyanolyan szakmai figyelem, mint a reprodukciós korban lévő nőket segítő lombikbébiprogram. Ösztöndíj medikusoknak- Mi a véleménye a hazai kutatásról és a gyakorlati orvoslásról?- A kutatás mértéke mindig egyenes arányban áll a ráfordított összegekkel. A magyar orvosok kiváló képzésben részesültek, a legjobbak idehaza is kiemelkedő eredményeket érnek el. Vendéglátóm, Kovács László professzor a bizonyíték erre: nemzetközileg elismert szaktekintély. Több magyar nőgyógyász is dolgozik New Yorkban, állítom, valamennyien megállják a helyüket, beilleszkedtek az ottani szülésztársaságba.- Az imént fiatal orvosok, hallgatók egy csoportjával beszélgetett. Személyes ismerősök talán?- Miután a magyar hallgatók számára ösztöndíjat létesítettem, meglehetősen sok ismerősre tettem szert. Már hat ötödéves medikust fogadtunk egy-egy hónapos szülészeti gyakorlaton a New York-i intézetben.- Igazán élő kapcsolatban maradt a hazájával. Nem bánta meg, hogy akkor, 25 évesen távozott innen?- Kifejezetten örömmel tölt el a kibontakozás lehetősége. Nincs mit megbánnom: nekem csak előnyt adott az akkori rendszer: azt, hogy politikai menedékjogot kaphattam, s elindulhattam az úton... Vakcina bárányhimlő ellen Vizsgálódás léghajóról Az aacheni Gefa-Flug vállalat kutatói fantasztikus kísérletet hajtottak végre. 36 méter hosszú, propellerekkel hajtott és meleg levegővel töltött zeppelint bocsátottak a magasba. Fedélzetén a műszereken, kívül két kutató is helyet foglalt. Amellett, hogy mérték a légszennyeződést, fényképfelvételeket készítettek az alattuk elterülő tájról - többek között egy régi kastélyról. Mivel csak kis magasságban szállt, pontosan meg lehetett állapítani, milyen károkat szenvedett az idők folyamán az építmény. Az orvosok eddig nem sokat törődtek a bárányhimlő megelőzésével, hiszen ez a betegség, amelyen szinte minden gyerek átesik, általában enyhe lefolyású. A viszketésen kívül csak nagy ritkán okoz más, kellemetlen panaszt. Japánban - mint a Time magazin orvosi rovata hírül adja - most mégis kidolgoztak ellene egy vakcinát, amely legyengített bárányhimlővírusokat tartalmaz. Nem mindig nyújt élethossziglani immunitást, így a beoltottaknál nagyobb a valószínűsége annak, hogy felnőttkorukban kapják meg ezt a betegséget, ami ilyenkor sokkal veszélyesebb lefolyású: olykor övsömört, bőrkiütéseket, és más komplikációkat okozhat. De a gazdasági szempontok is fontosak: megéri-e bevezetni a kötelező védőoltást, beindítani egy nemzetközi immunizációs programot, ami nagyon drága. De ha a nem közvetlen kiadásokat, például a kiesett munka és tanulási időszakot is beszámítjuk - véli a pártolók tábora -, ebben az esetben ez ötször akkora összeg, mint amibe a védőoltások kerülnének. Emellett a bárányhimlő némileg legyengíti a szervezetet, és így az fogékonyabbá válik más, komolyabb fertőzésekre. Ne skatulyázzuk be a gyerekeket, mert beválik a jóslat Azt hihetnénk, boszorkányság (vagy a most divatos hiedelmek szerinti „tisztánlátás”, jövőbelátás eredménye), ha egy „rossz” kisfiúról kijelentik, hogy „ez a gyerek még akasztófán fogja végezni”, és felnövekedve az ifjú valóban börtönbe kerül. Kellemesebb jóslatokat is hallhatunk szerencsére, például „ebből a fiúból még nagy ember válik egyszer”, és ez is teljesülhet. Az ún. önmegvalósító jóslatot a szociálpszichológus R. K. Merton nevezte el, és írta le tudományos igénnyel az ötvenes években (fordítják önteljesítő próféciának is). Ha egy gyermeket korai tulajdonságai következtében „beskatulyáznak”, abból nehezen szabadulhat. A gyermek végül olyanná válik, ahogy fogadják őt, ahogy „elvárják” tőle. A gyermek énképe ugyanis nemcsak a saját önmegfigyelése és tapasztalatai, hanem a mások véleménye alapján is csiszolódik. Ha sokszor hallja azt, hogy „te rossz gyerek vagy”, akkor fokozatosan megszilárdul benne a rosszaságnak megfelelő azonosságtudat, és lassanként egyre inkább annak a sémának megfelelő magatartásformákat választ. Nemcsak a szóbeli „ ítélet” , hanem a feléje áradó érzelmek is alakítják a gyermek személyiségét. Példánknál maradva, ha a rossznak tartott gyermeket szülei elhanyagolják, ha érdeklődésük másfelé (például a kistestvér vagy a pénzkeresés, stb. felé) irányul, akkor a gyermek még „roszszabb” lsz. Ugyanis már a kezdeti csínytevései is feltehetően azért voltak, hogy felhívja magára a figyelmet: foglalkozzanak már ővele is. (Sikerült, csak nem jó értelemben.) Ez már az ördögi kör kezdete, amit később nehéz lesz megszakítani. A • Vajon szép ez a nő, vagy csúnya? Eldönthetetlen. De a hölgy önbizalommal telt, elhiteti szépségét. csúfnak, butának stb. minősítés és lenézés hasonló mechanizmus alapján ártalmas. A pozitív tulajdonságokkal („jóság”, okosság, ügyesség stb.) jellemzett gyermek énképe, önértékelése, önbizalma kellő talaj lesz ahhoz, hogy meglevő jó tulajdonságait továbbfejlessze. A szeretet és elfogadás, mely szüleiből és más emberekből feléje sugárzik, arra ösztönzi, hogy megfeleljen az elvárásoknak, és erőt ad neki, ha nehéz is olykor „jónak lenni”. Tehát a szülők nemcsak a szándékos intelmeikkel és többé-kevésbé szándékos saját példájukkal nevelik gyermekeiket, hanem ezekkel a bizonyára teljesen szándéktalan jóslásaikkal is irányítják őket. Minden más emberi viszonylatban, felnőttek között is működik ez a jelenség. A féltékeny férj önteljesítő próféciája nevelhet a tetszeni vágyó nőből kifejezetten kikapós feleséget. A lustának, ügyetlennek, nemtörődömnek vagy részegesnek bélyegzett férj előbb-utóbb ilyenné válik (bár ezek a minősítések nyilván kezdetben sem ok nélkül hangzanak el, de az biztos, hogy ezek hatására a hibák erősödnek és rögzülnek). Még a betegség és a baleset is hamarabb felkeresi azt az embert, aki a figyelemfelhívás, a „rábeszélés” és a benne megszilárduló hiedelem következtében szinte készül rá, és elébe megy. A negatív jóslatokkal tehát nem árt óvatosan bánni. A pozitív tulajdonságok fejlesztésére viszont jó lehetőség. Csodaszernek azért nem mondható, például, ha egy kétbalkezes embert folyton dicsérünk ügyességéért, akkor legalább annyiszor elejti a poharat, mintha ügyetlensége miatt szidnánk. A szépség, okosság túlzott emlegetése hiúvá, önteltté tehet. Szóval legyen valami valóságalapja a dicséretnek és a jó prognózisnak, mert másképp elveszti a hitelét, és a visszájára fordul, és ugyanezért eltúlzott se legyen. A realitásokból, a mindenkiben meglevő valamely jó tulajdonságból kiinduló megerősítések, pozitív előrevetítések javítják az illető önértékelését, és arra motiválják, hog> megfeleljen a reá vetített képnek. Az őszinte bizalom és önzetlen biztatás ráadásként a kapcsolatot is szorosabbra fűzi. Dr. Ignácz Piroska Korsóban őrzött hangok # A fizika lehetővé teszi, hogy a régészek ne csak lássák, hanem hallgassák is az antik vázákat. A rendszer vázlata: 1. Forgótárcsa; 2. Letapogatóhegy; 3. Letapogatókar; 4. Detektor; 5. Elektronika; 6. Lézersugár; 7. Visszacsatolás. A raszter-alagútmikroszkóp kifejlesztőjének, a Nobel-díjas Gerd Binngnek egyik munkatársa a mikroszkóp fantasztikusnak tűnő felhasználását gondolta ki: régen, a történelmi időkben elhangzott szó- és hangtöredékeket akar újból hallhatóvá tenni. A hangforrás rezgéseit mindig átveszi a környezete is, és vele együtt rezeg. így, ha egy ókori fazekasműhelyben a mester munkája közben odaszólt a társainak vagy énekelgetett, ezt a rezgést átvette annak a tűnek a hegye is, amivel éppen barázdát vágott a puha agyagba. A szerszám rezgő hegye által vágott barázdák tehát hanginformációt is hordoznak, s ezeket akarja dr. Wolfgang Heckl ismét hallhatóvá tenni. Erre a célra a raszter-alagútmikroszkóp egy általa kidolgozott változatát akarja felhasználni. Mikroszkópjával, amely nanométeres részleteket (1 nanométerül milliomod milliméter) már láthatóvá tesz, a kristályok szerkezetét, sőt, egyes molekulákat is azonosítani lehet. A mikroszkóp tűjének hihetetlenül finom hegyével a lemezjátszó pick-up-jához hasonlóan le akarja tepogatni a régi vázákon és hasonló edényeken levő barázdákat. Az egyes tárgypontokra vonatkozó információkat egy lézertükörrendszer regisztrálja, aztán egy fotodióda elektromos impulzusokká alakítja, végül komputer összegzi, s így a vizsgált felületről térbeli képet lehet nyerni. A módszer alkalmazhatóságának két feltétele van: az edény anyagának részecskéi ne legyenek nagyobbak 2 mikrométernél (1 mikrométer=0,001 milliméter), és az edény legfeljebb vékony mázzal lehet bevonva, mert a vastag mázréteg kitölti és elsimítja a barázdák egyenetlenségeit. Heckl ezért elsősorban a nem égetett óegyiptomi cserépedények, és a csak vékony ónmázzal bevont itáliai fajanszok iránt érdeklődik. Körbefutó barázdákkal díszített darabok a magángyűjteményekben és múzeumokban bőven találhatók. Heckl álma egy olyan váza, amelyen egyetlen, csavar alakú barázda fut körbe: ez lenne a világ legrégibb hanglemeze. Vörösborral az infarktus ellen? Kócos Petiszindróma A múlt század közepén írta Heinrich Hoffman frankfurti orvos az idő tájt bestsellerré vált ifjúsági regényét, a Kócos Peti kalandjait. Az ifjú mesehős arról volt nevezetes, hogy dús, fésüihetetlen szőke hajkoronát viselt. A mese azonban, úgy tűnik, valósággá vált. Olyannyira, hogy húsz évvel ezelőtt figyeltek fel a bőrgyógyászok arra, hogy ez a hajbetegség valóban létezik. Hoffmann találkozhatott is ilyen esetekkel, és ezek lehettek mesehősének valóságos modelljei. Az amerikai bőrgyógyászok szakfolyóirata szerint elektronmikroszkóppal megvizsgálták ezeket a fésülhetetlen, törékeny hajszálakat, és hosszanti barázdákat találtak rajtuk, a szélek keresztmetszete pedig háromszög vagy vese alakú volt. Tehát egy hajbetegségről van szó, amelyet tréfásan Kócos Peti-szindrómának neveztek el. Főleg 3-12 éves gyerekeknél fordul elő. Az egyetlen kivétel, amivel eddig találkoztak: egy 39 éves aszszony. Erős hajhullás ellen kezelték. Ennek hatására kinőtt a haja, de ez olyan, mint Kócos Petié, tehát törékeny és fésüihetetlen. Hogy mi okozhatja e furcsa hajbetegséget, az egyelőre rejtély, de a kutatók már megkezdték a felderítését. „Francia paradoxon” - így emlegetik a kutatók azt a megfigyelésüket, hogy a gallok országának egyes régióiban sokkal kevesebb szívinfarktus fordul elő, mint átlagosan a fejlett országokban. Pedig e vidékeken is ugyanannyit dohányoznak, ugyanannyi zsíros ételt fogyasztanak a polgárok, mint másutt. Amerikai és izraeli kutatók úgy vélik, felderítették, mi lehet a rejtély oka: a franciák • Lefekvés előtt a legnagyobb hidegben is szellőztessük ki a hálószobát, a légcseréhez elég néhány perc is. • A nyugodt alváshoz legjobb a hűvös, de nem hideg szobai klíma, a 18-20 fokos hőmérséklet. • Akik légzőszervi betegségekre hajlamosak, azok télen semmiképp ne aludjanak nyitott ablaknál. • Minthogy fagypont alatt a hideg levegő általában száraz - éjszakára is jót tesznek a hidratáló krémek, erről is gondoskodjunk. • Panellakásokban feltöltött párologtatók mellett is alacsony a levegő páratartalma, tehát tartsunk vizes törülközőt a fűtőtesteken. • Telente kockázatos hálóing, pizsama nélkül aludni; ha alvás közben nemzeti itala, a vörösbor, amiből a szőlőtermelő vidékeken még a francia átlagnál is többet fogyaszt a lakosság. A kevesebb szívhalál azonban korántsem az alkoholnak tulajdonítható, hanem a vörösborban jelen lévő különféle egyéb anyagoknak - különösen az úgynevezett fenolvegyületeknek, amelyek meggátolják, lassítják a koleszterin lerakódását a szívkoszorúerek falaira. kitakaróznak, könnyen meghűlhetnek, annak nyomán pedig valamilyen szövődmény is kialakulhat • A beázások, a nedves falak télen különösen veszélyesek a reumára hajlamosakra. Ők napközben erős fűtéssel próbálják szárítani a helyiségeket, lefekvés előtt pedig 5-10 percet töltsenek friss levegőn. • A zöldségben, gyümölcsben levő vitaminok, ásványi sók hidegben kivált fontos fűtőanyagok a szervezet számára. Hiányukat meg-megszakadó, felszínes alvás is jelzi. • A lefekvés előtti bőséges, zsíros vacsora, a legfeljebb nyújtózásig terjedő testmozgás minimálisra csökkenti a jó alvás, a szép álmok esélyét. Ferenczy Europress Tanácsok jó és rossz alvóknak
