Petőfi Népe, 1993. december (48. évfolyam, 281-305. szám)

1993-12-13 / 290. szám

PETŐFI NÉPE Egy magyar politikus életútja (Folytatás az 1. oldalról) Az 1956-os forradalom aktív résztvevője, egyik alapítója a később emigrációban tevékenykedő keresz­ténydemokrata ifjúsági szervezetnek, a Keresztény Ifjúsági Szövetségnek. Antall József részt vett a különböző politikai tervezetek elkészítésében, majd ezek alapján a forradalom és szabadságharc leverését követő poli­tikai kibontakozási tervezeteknek is egyik megfogalmazója. A forradalom leverése után letar­tóztatták, vizsgálatot folytattak el­lene. Fegyelmi eljárással áthelyezték a Toldy Ferenc Gimnáziumba, 1959-ben politikai magatartása miatt eltiltották a tanítástól. 1960-ban en­gedélyezték, hogy könyvtárosként dolgozzon, 1962-től pedig részt ve­hetett a felsőoktatásban. 1963-tól je­lenhettek meg ismét saját nevén tu­dományos dolgozatai. Miközben folytatta politika- és művelődéstör­téneti munkásságát is, orvostörté­nelmi szakterületen helyezkedett el 1964-ben tudományos kutatóként. Antall Józsefnek kiemelkedő szerepe volt a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár meg­szervezésében, amely azóta nemzet­közi elismertségű intézetté vált. Hu­szonöt évet töltött az intézetben: fő­munkatársként, igazgató-, majd fői­gazgató-helyettesként; 1984-től pe­dig e tudományos műhely főigazga­tója egészen miniszterelnökké történt megválasztásáig. Intézetvezetői tevékenysége, tu­dományos és szakirodalmi munkás­sága mellett a Magyar Orvostörté­nelmi Társaság főtitkára, majd el­nöke; az Orvostörténeti Közlemé­nyek főszerkesztője. Tudományos kutatásai a XIX. század magyar poli­tika- és művelődéstörténetre irányul­tak, főként a nemzeti önállóságért és az ország modemizáciájáért folyta­tott küzdelemmel foglalkozott. Több könyve és 300-nál több publikációja jelent meg itthon és külföldön. Tag­jává választotta a Nemzetközi Orvos­­történeti és Gyógyszerésztörténeti Akadémia, alelnökévé a Nemzetközi Orvostörténelmi Társasaság. 1974-től - miután nyugati or­szágba szóló útlevelet kapott — al­kalma volt találkozni nemzetközi hírű tudósokkal, egyetemi tanárok­kal, politikusokkal és magasrangú katonákkal, gazdasági és pénzügyi vezetőkkel is. Meghívásai, elismeré­sei, széles körű külföldi kapcsolatai segítséget nyújtottak az 1980-as években újra kibontakozó politikai tevékenységéhez. Antall József a Magyar Demok­rata Fórum alapító tagja. Részt vett a Független Kisgazdapárt újjászerve­zésének előkészítésében, felkérték a főtitkári tisztségre, hasonlóképpen felajánlotta a főtitkári posztot az 1989 tavaszán újjászervezett Keresz­ténydemokrata Néppárt is. Antall Jó­zsef azonban - hasonlóan az 1956-ban vallott felfogásához - egy középpárt, illetve pártkoalíció meg­teremtését tűzte ki célul. Más pártba nem lépett be, csak az MDF-be, amelynek II. országos gyűlésén vá­lasztották elnökké. Antall József fontosnak tartotta a magyar pártok - elsősorban a cent­rumerők - nemzetközi kapcsolatai­nak kialakítását. Ezért már 1989 nya­rán megállapodott az EDU vezetői­vel, hogy a későbbi három koalíciós pártot felveszik a szervezetbe. Ha­sonlóképpen készítette elő a Keresz­ténydemokrata Intemacionáléval az együttműködést. Antall Józsefet 1990-ben az, EDU alelnökévé válasz­tották. Az 1990. évi választásokon pártja budapesti listáján szerzett mandátu­mot. 1990. május 2-től kormányra kerüléséig az MDF képviselőcso­portjának vezetője. Május 3-án, mint a választásokon győztes, legnagyobb parlamenti párt vezetője a köztársa­sági elnöktől kormányalakítási meg­bízást kapott. Kormányalakítási tár­gyalásait megelőzte az MDF­­SZDSZ megegyezés (április 29.), amely az ország kormányzati stabili­tását biztosította. A három párt -MDF, FKGP és KDNP - koalíciós megállapodásán alapuló kormányát és programját 1990. május 22-én mu­tatta be az újonnan megválasztott parlamentnek. 1990. május 23-án este az Országgyűlés 218 igen, 126 nem és 8 tartózkodással megválasz­totta a Magyar Köztársaság minisz­terelnökévé, és elfogadta kormány­programjának irányelveit. Göncz. Árpád kqztársasági elnpk, a Magyar Köztársaság demokratikus, alkotmányos rendjének kialakításá­ban, függetlenségének, európai in­tegrálódásának és nemzetközi elis­mertségének helyreállításában, a magyarság felemelkedése érdekében kifejtett tevékenysége elismerése­ként Antall József miniszterelnöknek a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje kitüntetést adomá­nyozta 1993. december 11-én. Antall József halála pillanatáig be­töltötte a Magyar Köztársaság mi­niszterelnökének tisztét. Nemzeti sorskérdésekröi Lakiteleken Borúsan, fájdalmas arccal lépett be tegnap délután két órakor Lezsák Sándor, Boross Péter, Szabó Iván, Kónya Imre és Szabó Tamás a Laki­teleki Népfőiskola tanácskozó ter­mébe, ahol újságírók vártak a kétna­pos választmányi ülés utáni tájékoz­tatásra. Ugyan senki nem merte ki­mondani, hogy milyen közel a tragé­dia, de látszott a tekintetükből, érezni lehetett az elejtett szavakból, hogy nagy a baj: Antall József haldoklik. — Az MDF országos választmá­nyának ülését meghatározta az a tény, hogy Antall József miniszterel­nök egészségi állapotában váratlan rosszabbodás következett be — mondta Lezsák Sándor ügyvezető elnök tegnap, a tanácskozás után, a Lakiteleki Népfőiskolán tartott sajtó­­tájékoztatón. — Nehéz volt koncent­rálni a tervezett napirendre akkor, amikor barátunk, társunk drámai küzdelmét vívta a gyógyulásért. Mint ismeretes, Lezsák Sándor szerdán betegágyánál látogatta meg a miniszterelnököt, akit az ügyvezető elnök a körülményekhez képest jó ál­lapotban talált. Ezt az is jelzi, hogy miután a betegre való tekintettel fél­órái beszélgetés után távozni akart, Antall József kérte, maradjon to­vább. A kétórásra nyúlt látogatás alatt elsősorban az ország jövőjét tervezgető beszélgetés folyt, időn­ként viszont végrendeletszerű meg­nyilatkozásai voltak a miniszterelnök úrnak, a mondatokban érezhető volt a belső tusakodás, ami a szervezeté­ben folyt — emlékezett vissza Le­zsák. Ekkor azonban még remélni lehetett, hogy csak átmeneti zavar je­lentkezett Antall József egészségi ál­lapotában, szombatra azonban kide­rült, hogy a baj sokkal súlyosabb. A kritikus helyzetre való tekintet­tel az országos választmány a követ­kezőképpen döntött. Abban az eset­ben. ha miniszterelnök jelölése szük­ségesség válik, akkor az országos el­nökség összeül, majd kibővített ülést tart a parlamenti frakció elnökségé­vel, valamint MDF-es kormányta­gokkal. Személyi javaslatát a parla­menti frakció és az országos vá­lasztmány rendkívüli együttes ülése elé terjeszti. Talán éppen ez a drámai helyzet eredményezte, hogy a hétvégi vá­lasztmányi ülésen a viszálykodás szellemét senki nem eresztette ki a palackból, a péntek esti megbeszélé­sen is a megyei elnökök rendkívül nagy önmérséklettel nyilatkoztak. A elkeserítő hírek ellenére azonban ké­pes volt a választmány a konkrét cse­lekvést követelő munkára koncent­rálni, gazdasági és szervezeti kérdé­seket megvitatni, sorsfordító, az MDF jövőjét meghatározó döntése­ket hozni. Mint Lezsák Sándor el­mondta: sok biztató jel arra mutatott: az elkövetkező hetekben, hónapok­ban egy nagyon egységes és erős MDF lesz képes rokonszenves prog­ramját megértetni, s a választás során jelentős számú szavazókat maga mellé állítani. Külföldi részvét Első hírben számoltak be Európa rádióállomásai a magyar miniszter­­elnök haláláról. Antall József halálával a fiatal magyar demokrácia egyik megterem­tője távozott az élők sorából - mon­dotta Franz Vranitzky osztrák kan­cellár vasárnap este. Antall nyuga­lommal“ és körültekintéssel vezette Magyarországot a nehéz átmeneti időszakban a kommunizmusból a demokráciába, anélkül, hogy ez - mint sok más országban - tartós ne­hézségeket idézett volna elő. A kan­cellár az APA osztrák hírügynökség­nek adott nyilatkozatában felelevení­tette a tavaly októberi kismartoni ha­tártalálkozót, amelyen sikerült Ma­gyarország és Ausztria között jó tár­gyalási alapot teremteni. Mától politikai tárgyalások Göncz Árpád köztársasági elnök vasárnap este 8 órára magához ké­rette a parlamenti pártok frakcióve­zetőit, és tájékoztatta őket arról: a rendkívüli kormányülésen az Alkot­mány 33/A paragrafusának c. pontja alapján átadta Boross Péter belügy­miniszternek további intézkedésig szóló ügyvezető miniszterelnöki megbízatását. A Göncz Árpádnál va­sárnap este folytatott megbeszélésen megjelent Kónya Imre, az MDF, Kuncze Gábor, az SZDSZ, Gál Zol­tán, az MSZP, Kövér László, a Fi­desz, Csépe Béla, a KDNP frakció­­vezetője, valamint a 36-os frakció képviseletében Bejczy Sándor. A köztársasági elnök tájékoztatta a kia­lakult helyzetről a frakcióvezetőket. Faragó András szóvivő azt is el­mondta, hogy a köztársasági elnök hétfőn politikai tárgyalásokat kezd a pártok vezetőivel. Gyászmise Antall Józsefért Hívők sokasága imádkozott az el­hunyt miniszterelnök üdvösségéért vasárnap este a piaristák Duna-parti kápolnájában. Az istentiszteletet a Piarista Diákszövetség szervezte, eredetileg azzal a szándékkal, hogy az összegyűlt hívek a kormányfő fel­­gyógyulásáért könyörögjenek. Most, hogy elhunyt testvérünkért imádkozunk, azért is könyörgünk, hogy a döbbent csend, amelyet ha­lálhíre okozott, vezesse egymáshoz a vitatkozókat, mindazokat, akik a közjót igyekeznek szolgálni - mondta a misét celebráló Jeleníts István piarista tartományfőnök. Kije­lentette: Antall József készült a ha­lálra. A miniszterelnök tiszta fejjel kívánt meghalni, ezért visszautasí­totta azokat a gyógyszereket, ame­lyek könnyebbé tették volna utolsó napjait, de beárnyékolták volna tuda­tát. Antall József a piarista család tagjaként kívánt meghalni - idézte a miniszterelnök utolsó szavait a tar­tományfőnök. Jeleníts István emlé­keztetett: Antall József volt az, aki hosszú hónapok munkájával újjá­szervezte a Piarista Diákszövetséget. A miniszterelnök azt akarta, hogy a szövetség politikamentes legyen, és ehhez a meggyőződéséhez mindvé­gig következetesen ragaszkodott - szögezte le a tartományfőnök. Jele­níts István reményét fejezte ki, hogy mindazok az egykori piarista diákok, akik jelenleg különböző politikai pártokban tevékenykednek, a közjó­ért és a nemzetért dolgoznak majd, megbecsülve, tisztelve egymást. Vasárnap az esti órákban mind több országgyűlési képviselő érezte úgy, hogy kötelessége személyes je­lenlétével is kifejezni: a kormány mellett áll e nehéz órákban. Ezalatt az Országház lépcsőjénél lassan gyülekezni kezdtek az embe­rek, s Antall Józsefre emlékezve egy-egy szál gyertyát helyeztek el a lépcsőkön. Kegyelettel adózott az el­hunyt miniszterelnök emléke előtt Göncz Árpád köztársasági elnök is, gyertyát gyújtott az Országház lép­csőjénél. 1993. december 13., hétfő EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Egyre súlyosabb helyzet Tuzlában Az ENSZ-erők vasárnap feladták azt a törekvésüket, hogy segélyt juttassanak el a kelet-boszniai Gorazdébe, ahol mintegy hatvanezer he­lyi muzulmán lakos és menekült csak ejtőernyős segélycsomagokat kap, mivel a szerbek ide végképp nem engedélyeznek semmilyen köz­úti segélyszállítást. Egyre súlyosabb a helyzet a közép-boszniai Tuzlá­ban, ahol a szerbek - a nyugat-boszniai Cazin térségtől eltérően - nem tudtak belső ellentéteket szítani, s a muzulmán vezetés a nyilvánvaló szerb fenyegetések miatt általános mozgósítást hirdetett, még nők is részt vesznek a város védelmében. A szerbek előbb amiatt akartak ost­romot kezdeni itt, mert rá akarják tenni a kezüket a város ipari létesít­ményeire, most már inkább azt hangoztatják, hogy meg akarják védeni a Tuzlában rekedt szerbeket, de valójában csak újabb területeket akar­nak meghódítani. A városban szerb állítások szerint mintegy húszezer szerb él, de egyetlen evakuálási lista sem igazolja ezt az állítást, inkább csak arról van szó, hogy Kelet-Boszniából a szerbek húszezer embert át akarnak telepíteni, s onnan mintegy húszezer muzulmán távozását sze­retnék kikényszeríteni - mutatnak rá muzulmán források. Tuzlát egyébként időről-időre lövik, még Tadeusz Mazowiecki ENSZ-megbí­­zott ott tartózkodása idején is támadták a várost. Parlamenti választás Oroszországban Oroszországban megkezdődött a parlamenti választás és a népszava­zás az ország új alkotmányáról. Miközben Moszkvában a sötétségben szállingózni kezdtek az első választók, az ország keleti felében az idő­eltolódás miatt már javában folyt a voksolás. Borisz Jelcin elnök az el­sők egyikeként szavazott Moszkva központjában. Az orosz elnök a je­lenlévő újságíróknak derűlátóan nyilatkozott az alkotmány elfogadásá­nak esélyeiről és az új parlament összetételéről. Derűlátóan nyilatko­zott az alkotmány elfogadásának esélyeiről Csemomirgyin is. A volt lengyel kormányfő veresége Pártjában is megbukott Jan Olszewski volt miniszterelnök. A Moz­galom a Köztársaságért (RdR) hét végén tartott kongresszusán 106 szavazattal 100 ellenében az RdR új vezetőjévé Romuald Szeremietie­­wet választották. Az első hírek szerint a vereség hírére Olszewski és több küldött kivonult a kongresszusról. Olszewski annak ellenére ma­radt alul, hogy megnyitó beszédében és programnyilatkozatában a ko­rábbinál élesebben jobboldali irányt hirdetett meg. Jelcin üdvözlete Szolzsenyicinnek Borisz Jelcin orosz elnök üdvözletét küldte Alekszandr Szolzsenyi­cinnek az író 75. születésnapja alkalmából, és reményét fejezte ki, hogy orosz földön hamarosan találkoznak. Jelcin méltatta a Szovjetunióból 1974-ben száműzött Szolzsenyicint, amiért volt bátorsága elmondani „a keserű és szörnyű igazságot az országáról és annak népéről”, hozzá­téve, hogy az író sokat szenvedett a háborúban, a szovjet munkatábo­rokban és a száműzetésben. Az 1970-ben irodalmi Nobel-díjjal kitünte­tett Szolzsenyicin jelenleg az Egyesült Államokban, Vermont államban él. Korábban közölte, hogy 1994-ben kíván visszatérni Oroszországba. Újabb Arafat-Rabin tárgyalás Kairóba érkezett vasárnap délelőtt Jasszer Arafat, a PFSZ VB el­nöke, hogy Jichak Rabin izraeli kormányfővel megkíséreljék elhárítani az autonómiamegállapodás életbe léptetése útjában álló akadályokat. A szeptemberben Washingtonban aláírt egyezségnek hétfőn, december 13-án kell elméletileg érvénybe lépnie, az izraeli hadseregnek ekkor kell megkezdenie a kivonulást a Gáza-övezetből és a ciszjordániai Je­rikó körzetéből. Robbantással fenyegetőzött a géprabló Vasárnap egy huszonhárom éves kínai fiatalember eltérítette a Hszi­­amen kínai légitársaság egyik utasszállító repülőgépét 92 utassal és 8 főnyi személyzettel a fedélzeten. A légikalóz pokolgépes robbantással fenyegetőzött, és arra kényszerítette a Boeíng-737-es pilótáját, hogy a dél-kínai Hsziamen városa helyett Tajvan felé vegye az irányt. Öt na­pon belül ez volt a második kínai utasszállító, amely kényszerből Taj­pej légikikötőjében landolt. A fiatalember azért térítette el a gépet, mert összetűzésbe került főnökével - jelentette a Reuter. Az AP hír­ügynökség szerint viszont a gépeltérítés politikai indíttatású volt. Az eltérített gép néhány órával később visszatért Kínába. Tüntetés az orosz nagykövetség előtt A román hatóságok kiegészítő rendfenntartó erőket vezényeltek a bukaresti orosz nagykövetség térségébe, és minden szükséges intézke­dést meghoznak a nagykövetség és dolgozóinak biztonsága védelmé­ben - hangoztatta vasárnap a román külügyminisztérium. A nagykö­vetség előtt tiltakozó tüntetést tartottak amiatt, hogy a tiraszpoli ható­ságok halálra ítélték Ilié Ilascut.. A megmozdulásokon gyakran hang­zottak el oroszellenes jelszavak - a román külügyi közlemény azonban nem tér ki erre. A romániai ortodox templomokban imádkoztak vasár­nap az Ilascu-csoport tagjaiért - jelentette a bukaresti rádió. * Visszafizette a kenőpénzeket A családi ingatlanok eladásából az utolsó fillérig visszafizette az ál­tala zsebrevágott kenőpénzeket Alfredo Vito olasz parlamenti képvi­selő. A nápolyi illetőségű kereszténydemokrata politikus, akit külön­féle bűncselekményekkel vádoltak a korrupciótól a hivatali befolyással való visszaélésen és a pártfinanszírozási törvény megsértésén át a vá­lasztási csalásig, 5 milliárd 50 millió lírát fizetett büntetlenségéért: a bírósággal kötött különalku értelmében a politikusnak nem kell letölte­nie 2 évi börtönbüntetést. A pénz oroszlánrésze, 4 milliárd líra Nápoly városát gazdagítja: az újonnan megválasztott baloldali polgármester a gyermekek támogatására akarja fordítani a pénzt. Behívták a Magyar Szó főszerkesztőjét Vasárnap délelőtt katonai behívót kapott Bálint Sándor, a Magyar Szó című újvidéki lap főszerkesztője, akinek január 4-én kellene két­hónapos gyakorlatra bevonulnia. Bálint Sándor a behívó átvételét meg­tagadta, s kijelentette, hogy a helyén marad, amíg lehetséges, folytatja munkáját. A lap a sorozatos megpróbáltatások ellenére nem szűnt meg, hetente kétszer megjelenik, s emiatt a hatóságok kezdik elveszteni tü­relmüket - mondta, majd rámutatott, a kétszeri megjelentetés azért is szükséges, mert egyébként megindíthatnák a lap szerkesztősége elleni csődeljárást, ami beláthatatlan következményekkel járna. A szerkesz­tőségből korábban több más neves újságíró már kapott katonai behívót, de most egyedül a főszerkesztő számára kézbesítettek bevonulási pa­rancsot. Castro szónoklata éhezés ellen A kapitalizmus elleni kirohanásnak szentelte beszéde nagy részét Fidel Castro kubai állam- és kormányfő a szigetországot támogató európai szolidaritási mozgalmak képviselőinek szombaton zárult havannai ta­lálkozóján. A kubai vezető szerint az emberiség legnehezebb pillana­tait éli. Figyelmeztetett arra. hogy egy napon bánnely afrikai ország Szomália sorsára juthat, mert „ágyúkkal, a világ csendőrének szerepét játszva nem lehet megszüntetni az emberiséget sújtó éhséget”, ám ő in­ternacionalista elkötelezettséggel harcol tovább.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents