Petőfi Népe, 1993. december (48. évfolyam, 281-305. szám)

1993-12-11 / 289. szám

HÉT VÉGI MAGAZIN 1993. december 11., szombat INFRAVÖRÖS KAMERÁVAL A TITKOK NYOMÁBAN Olvashatók a kétezer éves qumrani tekercsek 9 Izrael földje a történelmi korok emlékeit őrzi. A rómaiak ezekkel a szobrokkal hagytak jelet maguk után. Azért eszelték ki őket, hogy felhő­kön és ködön át is ki tudják kémlelni az ellenséges országokat, ehelyett most abban kell segíteniük, hogy fel­­lebbentsék az idő fátylát. Amerikai tudósoknak sikerült az egykor kém­műholdak számára kifejlesztett digi­tális infravörös kamerákkal megfej­teni a világhírű Qumran-papiruszte­­kercsek eddig olvashatatlan perga­mentöredékeit. A tekercseket 1947-ben Qumran közelében, a mai Ciszjordániában fedezték fel, és az évszázad egyik legfontosabb régészeti leleteként tartják számon. A Krisztus előtti má­sodik évszázad és a Krisztus szüle­tése utáni 100 között íródott teker­cseken a zsidóság történelméről és a kereszténység eredetéről szóló szö­vegek találhatók. Az évszázadok fo­lyamán a tekercsek egy része több ezer darabra hullott szét. Ezek közül sok megkérgesedett vagy összera­gadt egy másikkal, ezért alig lehet kibetűzni őket. A kérgesedés és a megfeketedés miatt az épségben ma­radt tekercseken is vannak olvasha­tatlan részek. A mostani áttörés Gregory Bear­­man fizikus hobbijának köszönhető. Bearman a kaliforniai Pasadenában, a sugárhajtású repülőgépek hajtómű­vét kutató laboratóriumban dolgozik. A hidegháború idején az intézet ka­tonai célú kutatásokra szakosodott, azóta egyre inkább az űrtechnika bé­kés felhasználásával foglalkozik. Munkája, az infravörös eljárás kifi­nomítása mellett Bearman érdeklő­dik a régészet iránt is. Kedvtelésének köszönhetően Bruce Zuckermann egyik előadásában hallott először a Qumran-tekercsekről és megfejtésük nehézségeiről. Bearman ekkor arra gondolt, vajon nem alkalmazható-e a jövő technológiája a múlt titkainak feltárására. Zuckermannal együtt el­végzett egy kísérletet, amelynek eredménye izgalomba hozta a teker­csekkel foglalkozó tudósokat. EIőszöt az egyik infravörös kame­rát, amelynek kifejlesztésében Be­arman is részt vett, ráirányították az egyik kézírásos tekercstöredékre, amelyen Noéról és az özönvízről ír­tak. Míg az emberi szem csak 400 és 700 nanométer hullámsávban érzé­keli a fényt, addig egy hagyományos infravörös kamera 890 nanométeres ingert is képes felfogni. A megfeketedett és összeragadt töredékeket azonban sem szabad szemmel, sem a szokásos infravörös kamerával nem lehetett elolvasni. Az új kamera, amely 3000 nanométeres ingert is érzékel, felfedte a papirusz titkát. A több ezer digitális pontra felbontott, majd végül egy képer­nyőre vetített tekercstöredéken ol­vashatóvá vált: a férfi Noé szavait jegyezte le. A technikai részleteket Gregory Bearman szemléletes pél­dával világítja meg: az ember egy vörös gumimacit keres a szemével több millió kék mackó között, amely ilyen háttér előtt észrevehetetlen. Ha azonban van egy kameránk, amely csak á vörös színt látja, akkor világo­san kivehető a mackó - állítja Bear­man. James Sanders, a bibliai írásokat kutató claremonti intézet igazgatója minden elővigyázatossága ellenére is alig tudja leplezni a sikeres kísérlet feletti lelkesedését. - Lehetséges, hogy csak véletlen szerencsénk volt, de itt mi mindannyian fellelkesed­tünk és hiszünk benne, hogy ez igazi áttörés - nyilatkozta Sanders a DPA tudósítójának. Az új módszer segítséget nyújthat a múlt egyéb rejtélyeinek megoldá­sában is. így a digitális infravörös kamerával olvashatóvá válnak a többszörösen átírt pergamenek, az úgynevezett palimpszesztusok ere­deti szövegei és megfejthetők lesz­nek az agyagtáblák elmosódott fel­iratai is. A kamerák teljesítményükhöz ké­pest kifejezetten olcsónak mondha­tók: az egész rendszer mintegy 35 ezer dollárba kerül és elfér egy fém­bőröndben - hangsúlyozta Bearman. Az új eljárást elsősorban más régé­szeti leletek feldolgozására akaiják felhasználni. Mivel Ciszjordániát hamarosan át kell adniuk, az izrae­liek most felgyorsították az ásatáso­kat a Holt-tenger partján, hogy feltár­ják mindazt, ami még fellelhető. Tudományos híreink 9 Mitől megy fel? A túlzott sófo­­gyasztás- növeli a magas vérnyomás kialakulásának veszélyét. Amerikai kutatók nemrég egy legújabb „tettes” nyomára bukkantak. Ez egy nitro­génvegyület hiánya. A nitrogén-oxid a véredényeket kibélelő, úgynevezett endoteliális sejtekben képződik. E vízben oldható gáz elősegíti az érfa­lak izmainak fellazulását, kitágulá­sát, és ezáltal csökken a vérnyomás. Ha valami gátolja a nitrogén-oxid termelődését, ez is hozzájárulhat a magas vérnyomás kialakulásához. 9 Fél vese is elég? Annak elle­nére, hogy Amerikában évente 9 ezer veseátültetést hajtanak végre, mégis 23 ezren vannak a várakozási listán, mert nincs elég donor. Baltimore-i orvosoknak most az az ötletük tá­madt, nem lenne-e elegendő csak az egyik vese felét beültetni, hiszen így a befogadók számát a kétszeresére lehetne emelni. Az állatkísérletek si­keresek voltak. A sertésekbe ültetett félbevágott vese ugyanannyi mér­gező anyagot szűrt ki, mint korábban az egész. Mielőtt azonban embere­ken is kipróbálnák az eljárást, azt is tisztázni kell, meddig bírja a fél vese a jóval nagyobb megterhelést. 9 A tévé és az elhízás. Aki szun­dikálva üldögél a pamlagon, több ka­lóriát fogyaszt, mint az, aki közben tévét néz. Ezt valószínűsíti egy ame­rikai vizsgálat. Memphis! kutatók fo­lyamatosan mérték egy kórházban kislányok egy csoportjának anyag­cseréjét, akik hol nézték a tévét, hol pedig nem, miközben kórházi ágyu­kon üldögéltek. Az orvosoknak egye­lőre fogalmuk sincs, mi lehet ennek az oka. Talán az, hogy tévénézés közben lazult, elengedett állapotba kerülnek, nem gyötrődnek bajai­­kon-gondjaikon, vagy egyszerűen azért, mert tévénézés közben nem mozognak, szinte mozdulatlanul né­zik a műsort. Gondozzuk a megfáradt lábat! Az előrehaladott életkor és a súly­­felesleg is megterheli a lábakat. Ha könnyen fárad a lábunk, ha csak le­het, helyezzük magasra. így teher­mentesítjük a visszereket, és javítjuk a vérnek a szívhez való visszajutását. Ha erre nincs módunk, használjunk napközben is frissítő lábsprayt, me­lyet a sportolók is használnak dagadt, megerőltetett és fájós lábuk ápolá­sára. Otthon bújjunk ki a cipőnkből. A friss levegő és a mezítláb járás ja­vítja a láb vérkeringését és erősíti a lábizmokat. A lábak Dianával való bedörzsölése valóságos csodát mű­vel. Jót tesz a kefével való masszázs is. Alulról, a lábujjaktól kezdjük, és egészen fel a combokig masszíroz­zuk végig a lábakat. Ha forró vagy 9 Fájós lábunkat ne ülve pihentes­sük, hanem polcoljuk fel magasra. izzad a lábunk, használjunk speciális lábdezodort, de egy kanál ecet a láb­vízbe is hasznos. Együtt élni a fejfájással? Mire jó a fejfájás? Dr. Oliver Sacks, a New York-i Albert Einstein Egyetem neurológus professzora meglepő válasszal szolgál. Egyik pá­ciense, egy 32 éves matematikus egész héten át fontos alkotó munkát végzett, és minden vasárnap fájdal­mas migrén tört rá. Miután meggyó­gyították, a matematikus panaszko­dott, hogy hiányzanak vasárnapi fej­fájásai. A gyógyszerek nemcsak migrénjét mulasztották el, hanem képzelőerejét is megbénították - mondta. Nem sokkal ezután egy má­sik, migrénben szenvedő beteg, akit az orvos meggyógyított, panasszal fordult hozzá. - Vasárnapjain mig­rénben szenvedett, most unatkozik, és nem tudja, mivel töltse a napot. A professzor szerint betege valósággal visszakívánta fejfájásait. Dr. Sacks - írja az AP amerikai hírügynökség - legutóbb visszatért szülővárosába, Londonba, hogy szakkörökben meg­vitassa Migraine című könyvének legújabb kiadását. A neurológiai rendellenességek és a személyiség között szoros összefüggés van - hangoztatta az orvos. A kérdés az, hogy a betegség formálja-e a szemé­lyiséget, vagy megfordítva? Van-e különbség az igazi személyiség és egy kémiai szerekkel befolyásolt személyiség között? Az orvos han­goztatta, hogy páciensei nem hipo­­chonderek, akik betegségüket kifo­gásnak használják, hogy aktivitásu­kat csökkentsék. Éppen ellenkező­leg. Nem mindenki, de több ember úgy hozzászokott betegségeihez, hogy nem képesek nélküle elkép­zelni életüket. Charles Darwin, az evolúció elméletének atyja életrajzá­ban például azt írta, hogy hálás kró­nikus betegségének. Darwin órák hosszat feküdt heverőjén, de agya in­tenzíven dolgozott. Az orvos ír egy 24 éves fiatalemberről is, akinek arca rendszeresen rángatózik, és aki néha akaratlanul heves dührohamokat kap. Gyógyszeres kezelés után az arcrán­gatózás megszűnt. A fiatalember egy hét múlva visszatért, és dühösen kö­zölte, hogy hiányoznak a személyi­ségéhez tartozó arcrángatózások. Sacks kénytelen volt megállapodni betegével, hogy az orvosságot csak hétfőtől péntekig szedi... A természet a legzseniálisabb konstruktőr Az ember elcsodálkozik, az első pillanatban legalábbis, ha arra gon­dol, hogy a természet nem találta fel az emberiség legnagyobb találmá­nyát, a kereket. Csányi Vilmos eto­­lógus természetes magyarázattal szolgál erre a kérdésre.-A kereket a természet is felta­lálta, pontosabban a csapágyat. Van­nak olyan mikroorganizmusok, me­lyeknek ostorai úgy működnek, hogy egy hosszú fehérjeszál forog szabá­lyosan egy ugyancsak fehérjékből álló „csapágyban”. Ez is egy kerék­hez hasonló szerkezet, de a nagy makroszkopikus kereket, ami az au­tóknak és egyéb technikai szerkeze­teknek a része, azt azért nem találta fel a természet, mert a konstrukció elve teljesen más. Vegyünk egy nagyon egyszerű példát: a szív kitűnő motor, olyan pumpa, ami az ember esetében 60-70-80 évig kitűnően dolgozik, ám az analógia csak látszólagos azokkal a pumpákkal, amelyeket az ember tud csinálni. Tudniillik, a szívpum­pának minden egyes alkatrésze, min­den egyes sejtje képes arra az alap­vető mozgásra, amit a szív is végez. Ha szívsejteket táptalajon tenyészte­nek, akkor lassan kis kör alakú foltok keletkeznek a sejtekből, és megfi­gyelhető, hogy ezek ritmikusan mo­zognak, tehát összehúzódnak-eler­­nyednek. Ez a szívizom munkájának az alapja. Minden egyes sejt ugyan­azt a funkciót csinálja lényegében, amit az egész tud. Ez hihetetlen biz­tonságot jelent. Tehát akár a szív-9 A szívátültetések húszéves története során az orvosok mindent tisztáztak a szervezet motorjának működéséről izomnak jó része el is pusztulhat, de mégis tud működni. Az ember által készített pumpa egészen más elven működik. A pumpában nincsenek pici pumpák, a különböző alkatré­szek között van egyfajta kapcsolat, és ez hozza létre azt a hatást, amit el­érni kívánunk. Tehát nincs meg a szerveződési szinteknek az egymásra épülése, ami az élővilágban megvan. Ez teljesen külön szerkezeti felépí­tést, teljesen külön konstrukciós el­vet jelent, ebbe a konstrukciós elvbe a nagy kerék nem fér bele. Más mó­don oldja meg az állati szervezet ezt a problémát, megoldja izomműkö­déssel; a vállizmok, lábak, szárnyak, uszonyok működtetése is az előbb említett konstrukciós elven alapszik: az izomszálak, az izomsejtek ugyan­azt tudják, amit az egész izom tud. Összehúzódnak-elemyednek, megfe­lelő ütemben. Egy autókonstruktőr erre képtelen. Egy igazán jó nap: a dologtiltó Luca A magyar néphagyomány szoká­sokban és hiedelmekben leggazda­gabb időszakai mindig valamely ke­resztény ünnepkörhöz kapcsolódnak. Ezek közül is kiemelkedik az adventi várakozás időszakában december 13., Luca napja, amely a mai napig ókeresztény és antik képzeteket őriz. A 16. századi, Gergely-féle naptárre­form előtt ez volt az év legrövidebb napja, ezért került ekkorra a nevében a fényre utaló szent ünnepe. December 13. dologtiltó nap. Or­szágszerte úgy tartották, hogy aki ekkor varr, az egész évre bevarrja tyúkjai fenekét, így tojásra nemigen számíthat. Éppen ezért inkább régi ruhákat bontottak szét ilyenkor, hogy a tyúkok tojókája is nyitott legyen. A Luca-legendák szerint tűvel kínozták rabtartói a szentet, nyilván innen a varrás tilalma. Meszelni is tilos ilyenkor, és ez szintén legendán ala­pul: eszerint Lucia rossz lányokat ke­res fel ünnepe előestéjén, hogy őket erényes életre biztassa, és mésszel megtisztítsa. A szlovák Luca-napi alakoskodók egyike éppen ezért há­zalt meszelővei, épületes rigmusok­kal dicsőítve az önmegtartóztató élet szépségét. Nálunk azonban a far­sangi alakoskodók jártak Lucát kö­szöntem. Mondókáik a baromfi ter­mékenységét mozdították elő, némi adomány fejében. Ha - már a tojót megvarázsolták, jutott néhány évődő szó a házbeli lányoknak, menyecs­kéknek is. Olyanfélék, hogy: akkora kebele legyen kendtek lányának, mint a bugyogós korsó. Jóslásokra is sort kerítettek ilyen­kor. Vöröshagyma-levelekből áll az a kalendárium, amely a következő év időjárását árulja el oly módon, hogy ha az egyes levelekre szórt só más­napra elolvad, akkor az előzőleg va­lamely hónap nevére keresztelt hagymalevél nedve sok esőt ígér a jövő év azon hónapjára. A jól ismert lucabúza pedig a termésjóslás esz­köze. A Luca-napi pogácsa némelyike a család egyes tagjainak nevét kapja. Ha ilyen pogácsába tollat tűznek, és így sütik meg, akkor akinek megég a tolla, az bizony jól teszi, ha felveszi az utolsó kenetet. - rémi-TÖRVÉNYNEK KELLENE VÉDENI Fosszíliatolvajlás, -gyűjtés Új Csontváry A Galerie Blitz (Budapest, MOM Művelődési Ház) téli bemutatójának szenzációja egy Csontváry-kép. Csontvárynak ez a festménye idáig ismeretlen volt a művészettörténet előtt is. Az 1890-es évek első felében készült műalkotás egy piros ruhás gyereket ábrázol. Egy magángyűjte­ményből több Csontváry-műnek hitt alkotás közül csak erről bizonyoso­dott be, hogy a művész festette. Az alkotás hitelesítését a pécsi Csont­váry Múzeum, illetőleg a Magyar Nemzeti Galéria szakemberei végez­ték el. A piros ruhás gyermek címet is végül a művészettörténészek adták a műnek, a kép témája alapján. Az ősmaradványok, a fosszíliák a földtörténeti múlt élőlényeinek ma­radványai. A fosszíliák segítségével a tudomány nyomon tudja követni az élet fejlődését Földünkön, és meg tudják állapítani a bezáró kőzetek földtani korát is. Franciaország gazdag a fosszilis maradványokban. Igen furcsa hely­zet alakult ki a fosszíliakutatás terén ebben az országban. Tulajdonképpen nem is beszélhetünk tolvajlásról, mert törvény nem szabályozza ezt a kérdést, magyarán mindenki szaba­don hazaviheti fosszíliazsákmányát a lelőhelyekről. Több ízben próbálkoz­tak már a képviselők szabályozni ezt a kérdést, de eddig a parlamentben nem sikerült olyan törvényt hozni, amely megvédné az ősidők emlékeit a szabad gyűjtéstől. Egyes francia kutatók is lazán kezelik ezt a kérdést, mondván, a fosszíliákat az erózió úgyis tönkreteszi idővel, ezért jobb, ha minél többen gyűjtik a kövülete­ket. Kanadában más a helyzet, ott a törvény és az etika is előírja, hogy fosszílialelettel „irány a múzeum.” Nem árt a gyűjtőszenvedélyt kordá­ban tartani. így készül a legegyszerűbb karácsonyfatalp Nem igazi a karácsony kará­csonyfa nélkül. Különösen ott nem, ahol gyermekek is várják a Jézuskát, s vele az ajándékokat, amelyek leg­kedvesebb helye a fa alatti rejtek. Ám csak akkor lesz maradéktalan az öröm, s bosszantó eseményektől mentesek az ünnepek, ha a fa bizton­ságban áll. A két, kereszt alakban összeszege­zett lécből álló talp csak kis fát tart meg biztonsággal, közepes vagy na­gyobb fenyőket a feldőlés ellen biz­tonságosabb talpba kell helyezni. Nagyon egyszerű, biztonságos, amellett a lehető legolcsóbb az ábrá­inkon látható deszkaalap. Anyaga célszerűen egy 80-120 cm hosszú és fél-háromnegyed coll (12-18 mm) vastagságú puhafa deszka. (A kisebb méretek másfél méter magas fácská­­hoz, a nagyobbak az efölöttihez aján­lottak.) Első műveletként a deszkából fű­részeljük le az ábrán alul látható négy talpdarabot, a fűrészek nyomán keletkezett bütüket csiszoljuk si­mára, s a deszka felületére pontosan merőlegesre. Ezután 3-3 darab, 40-es szeggel egymás után szegeljük össze a talp­elemeket. Úgy, hogy az azok által közrefogott középső lyuk egy négy­zet keresztmetszetű „aknát” alkos­son. Az „akna” keresztmetszeti mé­rete - az ábránkon megadottól elté­rően - akkora legyen, hogy abba (az esetleg egyenesre faragott) fenyő­törzs beilleszthető legyen. Semmi­i*» j. * 9; _ 9 A rajz alapján elkészülhet a karácsonyfatalp. képp sem szűkebb, mert akkor a fe­nyő beleerőszakolásakor az egész talp szétnyílhat, megrepedhet. Ha egy kicsit bő, úgy a fatörzs közé szo­rított faékekkel rögzíthető, s esetleg a kívánt irányba dönthető, egyenesít­hető a fa. Ha szép a deszka, simára gyalultan-csiszoltan önmaga is muta­tós, és még a szaga is kellemes, a hangulathoz illeszkedő. Ám ha nem szép a felülete, csiszolás és leporolás után ajánlatos gyorsan száradó lakk­festékkel átvonni. Ne páccal, glazúr­­ral, mert az mérgező is lehet, s ne olajfestékkel, mert az teljesen csak sokára szárad meg. A fához illesz­kedő színek a következők: a zöld, az arany és a narancsosbama.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents