Petőfi Népe, 1993. november (48. évfolyam, 254-280. szám)

1993-11-06 / 259. szám

6 RE JTVÉ NYMAGAZIN 1993. november 6., szombat ■ vegyíti ■ ele GYÍTI A VICC POÉNJA 1 H ÉSZ TEASÜ­TEMÉNY SVÉD VÁROS —7 SZÍN­ÜLTIG —V HA a NYATLO HANGO­SAN QRUl _ RUTÉ-nium OROSZ FILMR IN ... VERITAS \> V V V V V A IDILLI­KUS HANGU- 1 ATCJ > P* 1 NULLA FOGÁGY > A if \yi AVI­CENNA ACÉ LOZ2A > GERMÁN ISIÉN__ VALA­MIKORI > 1 V 'V \1 1ts (JE i ^ * L> EGYENl balato­ni TA­­NUHEGY > ÜNNE­PELT SZÍ­NÉSZNŐ GYARAP­SZIK > V ENGE­DÉLY. RÖV > SÍNYLŐ­DIK. VE­GETÁL V­BLÖD NUMERO nov. IDEGES AMERI­CIUM AAAI PUDING­MÁRKA l V V * \1 OROSZ NŐI NÉV ANGOL FOCI > V V V ERED­IG FNVFS BIZO­MÁNYI > VAS KILO­HERTZ , V i> HIBÁZIK > HELYI­SÉG VISSZ­HANG­ZIK V > GRAMM > ISMEIU SZÍNÉSZ (DEZSŐI NÉVÉLÖS TEJ­TERMÉK HUBA TÁRSA > V GÉP­KOCSI GÖRÖG BETŰ > APÓÉN 2. RÉSZE > V MEG­FELELŐ VÍVÓ IRENCE) t> OLASZ KIKÖTŐ > V v ■ USA - ÁLLAM > t GABONA NÖVÉNY SOR IGÉJE LÓNÉV IL­LUSZT­RACIÓ > V PÁROSÁN OROZ! > BÓR. KÁ­LIUM > V AZ OR­RÁHOZ > MÁRKÁS SZALÁMI KICSI­NYÍTŐ > RÉZ V JAPÁN MÁRKA > V IDEGEN JÁNOS ÁZSIAI FALU > BECÉ­ZETT SZÜLŐ > V BOTOR. DÖRE > v 1 NEMZE­TI BAJN. > GYALÁ­ZATOS ÖTÖD­RÉSZ VEHUI OPE RÁJA IÁM > V _BÉS _ .... NEM JÁR EGYE­DÜL > — V ÜVEG. RÖV KÖZ­TEHER > t> AMERI KAI RA­­KÉTA­­»ROG RAM PÉNZ­INTÉ­ZET kiej­tett BETŰ ÉGITEST KUTYA HÁZA V FOGY A VOLGA MELLÉK­FOLYÓJA > V HALKAN LEPOEL 1 V V V GÖN­GYÖLEG A > V V MEGÁL­­LITHA 1 ATLAN! > & N V SÜRGETŐ SZÓCS­KA URÁN NEVES I RIPOR­TER VOLT IPÁÜ u KELET­­SZIBÉ­RIAI NÉP > V 9 • Szőnyegért cserélt kábítószer Tudományos híreink • AIDS vagy nem AIDS? Fran­ciaországban már 31 különféle tesztmódszert használnak annak ki­mutatására, hogy valaki fertőzött-e AIDS-szel vagy sem. A hatóságok most e vizsgálati módszerek közül kilencnek a használatát betiltották. Kiderült ugyanis, hogy nem elég megbízhatóak. A tilalom, persze, nemcsak a hivatalos és magánlabora­tóriumokat érinti, hanem a gyógy­szergyárakat is. Nemcsak gyártásu­kat kell beszüntetni, hanem mind a kilenc készítményt ki kell vonni a forgalomból. A szakemberek szerint a téves diagnózisok száma valószínű­leg csekély. De az intézkedés érthető módon mégis nyugtalanságot keltett több millió ember körében, akikről e készítményekkel állapították meg, hogy nem fertőzöttek-e AIDS-szel. • Az üvegmozaikok pusztulása. A würtzburgi Frauenhofer intézet ku­tatói olyan üveglapkát dolgoztak ki, amelyen szinte le lehet olvasni: mi­lyen mértékben károsítják a környe­zeti hatások a középkori templomok üvegmozaik ablakait. Aki ilyen ka­­tedrálisokban szemlélődik, maga is megfigyelheti, hogy ablakuk üvege elvékonyodik, a színes ábrák kontúr­jai elmosódnak, és más hibák is je­lentkeznek. De miért csak mostanság kezdenek tönkremenni ezek az üveg­festékek? A magyarázat egyszerű: századokon át csak az esővíz mosta őket. Az elmúlt évtizedekben viszont ózonnal, kén-dioxiddal és a civilizá­ció sok más termékével szennyezett levegő és a savas eső támadja meg anyagaikat. A Frauenhofer intézet mindössze négy négyzetcentiméte­res, különleges és a környezeti hatá­sokra rendkívül érzékeny üveglapká­járól viszont — amelyet a vizsgált ablakra helyeznek — ez közvetlenül leolvasható. így ki lehet dolgozni azokat az eljárásokat, amelyekkel a felbecsülhetetlen értékű remekmű­vek további károsodása vagy pusztu­lása meggátolható. • Krdők a vízben. A vízi erőmű­vek állítólag nem is olyan környe­zetbarát energiaforrások, mint ko­rábban hitték. Kanadai kutatók vizs­gálatai ugyanis azt mutatják, hogy egyes víztárolók akár annyi szén-di­­oxidot és metánt bocsáthatnak ki, mint az ugyanennyi elektromos energiát termelő szénerőművek. Márpedig főként ezek a gázok idézik elő az üvegházhatást, Földünk globá­lis felmelegedését. Hogy mi lehet ennek az oka? Egyes víztárolók léte­sítésénél erdőket, talajokat, tőzeglá­pokat árasztanak el. Ezek a víz alatt rothadásnak indulnak, és káros gázo­kat bocsátanak ki. Afganisztán és Tádzsikisztán hatá­rán, a Pamír-hegység égig érő csú­csai között már nemcsak a tádzsik lá­zadók betörései ellen kell védekez­niük az orosz határőröknek. A zűrza­varos helyzet ideális körülményeket teremtett a csempészek, s legfőkép­pen a kábítószer-kereskedők szá­mára, akik rövid idő alatt kiépítették az Európába tartó ázsiai kábítószer új útvonalát. A keleti határ 700 kilométer hosz­­szú, a határőrök felszereltsége sze­gényes: nehézfegyverek híján alig képesek megbirkózni az Afganisztán területéről támadó gerillákkal. A hegygerinceken átsurranó kis csem­pészcsoportokat pedig már végképp képtelenek feltartóztatni. Szamárhá­takra szíjazva, hatalmas mennyiségű afganisztáni ópium jut át Tádzsikisz­tánba, ahonnan Kirgizisztánon át Oroszországba kerül. A következő állomás már Németország, ahol tit­kos laboratóriumokban heroint állí­tanak elő az ópiumból. A tádzsik belügyminiszter-helyet­tes sóhajtozva ismeri be, hogy a köz­társaság keleti fele, a több mint 63 ezer négyzetkilométeren elterülő Badahsáni Autonóm Terület valóban az Afganisztánból érkező kábítószer elosztóállomásává vált. Két évvel ezelőtt a drogcsempé­szet még néhány apró csoport jelen­téktelen üzlete volt. Mára a helyzet megváltozott: az üzérkedés és az eb­ből származó jövedelmek robbanás­­szerű növekedése azt eredmé­nyezte, hogy egy hatalmas, jól felépí­tett maffia alakult ki. A drogmaffia valódi kiskirályságokat épített ki, s nem titkolja létezését. A kábító­szer-kereskedelem elleni harc egyik, névtelenségbe burkolózó vezetője szerint a maffia hatalmában tartja Badahsán hatóságait, sőt az egyik csempészvezér Horog város bizton­sági erőinek vezetői közé tartozik. „Elegendő eszköz áll rendelkezé­sünkre ahhoz, hogy nyomást gyako­rolhassunk a tádzsik állam vezetőire is” - jelentette ki a maffia „bizton­sági embere”. Badahsánban az ópium gyakorlati­lag fillérekbe kerül: Horogban 2 ezer rubelt (alig két dollárt) kémek száz' grammért. Ugyanez a mennyiség Moszkvában már tízezer rubelbe ke­rül. Nyugaton viszont a heroin grammját már 180 dollárért adják. Fél évvel ezelőtt, amikor a nyugati humanitárius segélyek elárasztották a volt szovjet köztársaságot, az ópium lisztért és cukorért cserélt gazdát. Most a Kirgizisztánban fel­vásárolt szőnyegeket használják fize­tőeszközként. Egy tucat szőnyegért 9 kilogramm nyers ópiumot vásárolt a napokban az egyik drogkirály. • Az idelátogatók nem ezt a múzeumot keresik fel. A legpatinás párizsi hotel: ahol zajlik az élet Scott Fitzgerald egykor a Ritz bár­jánál nyújtott át egy orchideát egy csinos ismeretlennek és midőn az visszautasította, még ott szirmonként le is nyelte. Marcel Proust az étte­remben lévő törzshelyéről merengve figyelte a világ kavargását. Coco Chanel a szállodában élt és itt is halt meg. Ernest Hemingway 1944-ben tért be a Ritz bárjába és gurított le egy-két pohár Martinit a szövetséges csapatok párizsi bevonulásokor. • Örömét, bánatát idehozta. Ernest Hemingway Időről időre beugrott a Ritzbe a windsori herceg és hercegnő, de járt itt az orosz cár is. A Ritz nem a leg­régibb, de alighanem a legpatinásabb szálloda Párizsban. Cesar Ritz, egy svájci szállodatulajdonos alapította, aki 1918. október 26-án, 75 eszten­dős korában jobblétre szenderült. Szállodája a jólét szimbólumaként ment át a köztudatba. Cesar Ritz 1850-ben középosz­tálybeli családban született és vi­szontagságosán kezdte pályafutását - emlékezik Claude Roulet, aki a Ritz vezetőjének asszisztenseként a hotel mintegy nem hivatalos történésze is. Ritz első munkaadója úgy véleke­dett, hogy nem lesz belőle jó szállo­dás, mert híján van az ehhez szüksé­ges érzéknek. Cesar Ritz azonban az idők folyamán alaposan rácáfolt erre. Párizsban. Bécsben, Monte-Carlo— ban és Cannes-ban dolgozott és gyűjtötte a tapasztalatokat, hogy egykoron álmai netovábbjaként maga is hotelt alapítson. Az 1890-es években a londoni Savoy vezetője volt és ekkor eljött a pillanat, hogy valóra váltsa elképzelését. Zsebében a szükséges indulótőkével a párizsi Vendome téren megtalálta az ideális helyet is hotelje számára. Ritz úr és felesége, Marie-Louise arra törekedett, hogy szállodájukat a szolgáltatások és a technikai felsze­reltség etalonjává alakítsák. Az eredmény nem váratott magára. A Ritz az első hotel volt Európában, ahol bevezették a villanyt. Minden szobát fürdőszobával láttak el, ami valósággal felbőszítette Oscar Wilde-ot, aki a hagyományos forró vízzel telt, kerekeken guruló kádat részesítette előnyben. Az akkori nagyságok azonban csodálattal adóz­tak a Ritz nyújtotta kényelemnek és hűségesek is maradtak a szállodához. Cesar Ritz halála után felesége irányította a szállodát egészen halá­láig. A szállodát igazából a Ritz törzsvendégei népszerűsítették és ajánlották barátaiknak, ismerőseik­nek. F. Scott Fitzgerald utolsó bókja a szálloda iránt novellájának címe volt A Diamond as big as the Ritz. Coco Chanel, a divatdiktátor az 1929-es tőzsdekrach után költözött be a Ritzbe és egy német tábornokkal együtt itt lakott a német megszállás alatt is. Hemingway a háború után többször is megszállt a Ritz-ben. Itt jött rá, hogy akkori felesége el akar válni tőle. Vette az asszony képét és a mellékhelyiségbe ment vele, be­dobta a csészébe és a nála lévő pisztollyal szétlőtte a WC-kagylót. Amióta 1979-ben a szállodát megvette Mohamed al-Fajed, egy egyiptomi befektető, akié a híres londoni Harrod’s áruház is, a Ritzet 150 millió dollárért a régi Belle Epo­­que-nak megfelelően felújították. Megerősítették a hotel biztonságát is, különösen azt követően, hogy 1991-ben egy hajnalon öt férfi rob­bant be a hotel előcsarnokába és ba­seballütőkkel összetörtek néhány ék­szeres kirakatot és zsákmányukkal együtt egy tűzpiros Ferrarin elmene­kültek. A világon sok Ritz-szálló van, de a Cesar Ritz által alapított pá­rizsi hotelt egyik sem közelíti meg. A Ritzben egy vendégre minimum há­rom alkalmazott jut. Egy éjszakára a legolcsóbb szoba is ötszáz dollár, a legdrágább lakosztály nyolcezer dol­lárt taksál. • Madonna is kedveli. Mint minden a világon, a Ritz is sokat változott az évek során, s ez alól a vendégkör sem kivétel. A szálló hűséges visszajáró vendégei­nek testőrök hadán kell átvereked­niük magukat, mikor mondjuk olyan sztár is a szálló vendége, mint Ma­donna, a popcsillag. A személyzet figyelmessége azonban ma is a régi. Az íróknak sem volt kegyelem Könyvespolc • A könyv címlapja. A csecsemő kicsi, esendő és be­szédképtelen, ugyanakkor csupa erő, bámulatos képességek birtokosa. Mennyire értjük, mennyire ismerjük a kis emberpalánták viselkedését, a külvilág jelzéseire adott reakcióikat? A bébik egész lénye talány. Miért sír a baba, miért ásít születésekor, miért van lágy rész a fejükön, miért tág a pupillájuk, mekkora ereje van egy újszülöttnek, milyen a baba látása, hallása, szaglása, ízérzékelése, mi nyugtatja meg őket ... kérdések tö­mege, amire a szülők, a csecsemőt körülvevő környezet keresi a választ, s D. Morris Babuligyelőben című könyvében most a magyar olvasó is megtalálhatja. A Park Kiadó új köte­tében az élet első tizenkét hónapjával kapcsolatos talányok megfejtésében segít a neves orvos szerző, úgy köze­lítve a kicsikhez, hogy a baba szem­szögéből vizsgál, magyaráz mindent. A hangulatos, különleges varázs­­zsal megírt könyv sikerét, keresett­ségét nem nehéz megjósolni, hisz a szülők, az egészségügyben dolgozók mellett még a pszichológusok érdek­lődésére is számot tarthat. Génmanipulált élelmiszerek A Nature tekintélyes amerikai tu­dományos folyóirat szerint az USA-ban nem nagy lelkesedéssel fogadják a^ emberek a génmanipulá­cióval előállított élelmiszereket. Chi­cagóban például a helyi hatóságok törvényt hoztak, hogy jellel lássák el az efféle gyümölcsöket, vagy a ilye­nekből készült élelmiszereket. Való­ságos kampány bontakozott ki, amelynek résztvevői attól tartanak, hogy a genetikailag manipulált élel­miszerek károsítják az egészséget, és különben sem etikus eljárás — leg­alább is szerintük — géneket átvinni egyik fajból a másikba. A Sztálin-korszakban kétezer írót tartóztattak le, közülük 1500-an hal­tak rtieg börtönökben vagy kény­szermunka-táborokban - ezeket az adatokat Vitalij Sentalinszkij közölte berlini tájékoztatóján, amelyen kuta­tásainak legfrissebb eredményeit is­mertette. Az 55 éves orosz szerző egy olyan moszkvai csoport veze­tője, amely 1988 óta fáradozik a KGB titkos archívumának megnyit­­tatásán. valamint azon, hogy a sztá­lini terrornak áldozatul esett írókol­légáit rehabilitálják. Csoportja a szovjet titkosszolgálat A rejtvény megfejtésével öt ke­vésbé közismert Lehár-operett cí­mét kapják. VÍZSZINTES: 1. Kupac. 8. Hely­ség Baranya megyében. 15. Az első operett. 17. Ódon. 18. Becenév. 19. „Goriot ...” (Balzac). 20. Asszony­névképző. 21......kérdez” (Ady). 22. Dedó. 24. Európai Gazdasági Közös­ség rövidítése. 25. Mongol kán. 26. Történelmi országgyűlés. 27. Sajtjá­ról ismert holland város. 28. Időegy­ség. 29. Rangjelző. 30. Szolmizációs hang. 31. Lám. 32. A neodim vegy­­jele. 33. Mértani test. 35. A „Niebe­­lung gyűrűje” tetralógia törpe ková­csa. 37. Kettős betű. 36. Portéka. 39. Dettó. 41. Igen, románul. 42. Fában lakik. 43. Férfinév. 45. Francia fizi­kus, csillagász (D. F. 1786-1853). 47) Kerek szám. 48. Kerti szerszám. 50. A szittyák régebbi neve. 51. Mint a 19. sz. sor. 53. Sport. 54. Finn vá­ros. 56. Kultúrintézmény névjele. 57. Rajzlapformátum. 58. A második operett. 61. A harmadik operett. 63. „Szép Ilonka” c. régi opera szer­hírhedt börtöne, a Ljubljanka pincé­jében fogva tartott, és más - nem le­tartóztatott - szovjet írók kézirataira bukkant - írja a DPA. Ezek az iratok nem/csupán a sztálini elnyomógéper zet sajátosságait dokumentálják, ha­nem irodalmilag is érdekes és értékes tanúi a komák: levelektől kezdve egész regényeket találtak, olyanokat, amelyek létéről eddig nem tudtak. Sentalinszkij kezében bizonyítékok vannak az egykori szovjet rendszer önkényuralmáról, amely nem járt messze az Orwell 1984 című írásá­ban felvázolt rémlátomástól. zője (Mihály). 64. Helyszínen gyár­tott vasbeton födém. FÜGGŐLEGES: 1. A negyedik operett. 2. „... és Héloise”. 3. Hosszú ideje. 4. Római 1101. 5. Az arzén vegyjele. 6. „Fra ...” (Auber vígoperája). 7. Árongyökér, konty­­virág. 8. Egyforma betűk. 9. A Ti­sza mellékvize. 10. Kutyafajta. 11. Olimpiai bajnok tornász. 12. Világ­­táj jele. 13. Hordó alkatrésze. 14. Az ötödik operett. 16. Fémtisztító. 23. A „Giselle” szerzője (Adolphe). 24. Férfinév. 27. Mutató névmás. 29. Tromf. 31. Fohász. 33. Alko­tóművész. 34. Természetes gyógy­víz. 36. Idomár. 37. Az MLSZ egykori elnöke. 38. A kapával e­­gyütt emlegetik. 40. Szeglet. 42. Verset mond. 44. Forgatmány. 46. A Duna mellékvize. 49. Nemes fa. 52. Számtani műveletet végez. 54. Állami bevétel. 55. grófja”, Rossini operája. 57. Férfinév. 58. Folyóméter rövidítése. 59. Szintén. 60. Egyforma betűk. 62. Szovjet repülőgéptípus.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents