Petőfi Népe, 1993. november (48. évfolyam, 254-280. szám)

1993-11-29 / 279. (278.) szám

1993. november 29., hétfő MEGYEI KÖRKÉP 3 A VÖRÖSKERESZT FŐTITKÁRA NYILATKOZTA Nincs pénz a véradás megszervezésére A véradók napja tiszteletére ren­dezett kiskunfélegyházi ünnepségen dr. Szilárd István, a Magyar Vörös­­kereszt főtitkára mondott ünnepi be­szédet. A rendezvény apropóján a hazai vérellátás gondjairól, problé­máiról kérdeztük. Elmondta: mint­egy három százalékkal csökken évente a véradók száma. Ma közel félmillió rendszeres véradót tartanak nyilván. Ezzel a létszámmal a jelen­legi igények kielégíthetők, de a to­vábbi csökkenést feltétlenül meg kell állítani, különben súlyos gondok adódhatnak. De a legnagyobb prob­léma nem is az önkéntes áldozatot meghozókkal van. Először is kidol­gozatlan annak intézményes rend­szere, hogy a lehető leggyorsabban odajusson el a vér, ahol arra a legna­gyobb szükség van. Másodsorban a szervezés anyagi háttere bizonytalan, a finanszírozás megoldatlan, sokszor postaköltségre sincsen pénz. — Hogyan tud így eleget tenni a Vöröskereszt törvény által előírt kö­telességének a véradás megszervezé­sében? — Szervezetünk 1939 óta bázis­­intézménye a szervezésnek. Ezt a feladatunkat a jövőben is meg kí­vánjuk tartani. De anyagiak hiányá­ban ezt csak úgy tudjuk megoldani, hogy más fontos tevékenységi kö­rünkre szánt pénzeket csoportosí­tunk át. Ez hosszú távon nem tart­® Jobban meg kellene becsülni a nemes cselekedetre vállalkozókat. ható. Kellene tehát egy gazda, aki rendelkezik finanszírozási kerettel, s állni tudná a szervezés költségeit. Ez biztosítaná azok sokkal nagyobb megbecsülését, akik saját testükből, egészségükből áldoznak fel egy részt beteg, rászoruló embertársaik érdekében. — Mit tud tenni ennek érdekében a Vöröskereszt? — Mindezt levélben megfogal­maztuk, és elküldtük Surján László miniszter úrnak, valamint az illeté­kes egészségügyi hatóságok vezető­inek. Remélhetőleg kedvező vissz­hangra talál majd kérésünk, amit konkrét nyugati példával is alátá­masztottunk, hiszen ott a vérké­szítmények térítési díjából 10%-ot a véradás szervezési költségeire kü­lönítenek el. Nálunk ez alig éri el az egy százalékot. Ezen kellene vál­toztatni — mondotta dr. Szilárd István főtitkár. Mire költheti a doktor a kártyapénzt? Ugyan a kalocsai önkormányzat törkevéseinek középpontjában ki­mondva is a privatizáció segítése áll, mégis indulatokat váltott ki az egyik háziorvos magánvállalkozásának megítélése. Dr. Szvétek József uro­lógus háziorvos, szakorvos, élve a törvény adta lehetőséggel, arra kérte a helyhatóságot, hogy feladatát a jö­vőben egészségügyi vállalkozásban láthassa el. Elképzelései között az is szerepel: vállalja a jelenlegi terület ellátását, munkáját az önkormányzat rendelőjében végzi, vállalkozóként közvetlen társadalombiztosítási fi­nanszírozást kér. Nem lévén teljesen biztos a dolgában, azt javasolta a képviselőknek, foglalják szerző­désbe: ha nem lenne sikeres a vállal­kozás, akkor visszakerülhet a jelen­legi háziorvosi státusba. A hozzászólók ugyan nem ellenez­ték a vállalkozást, de kikötötték, hogy a kérelmező a kártyapénz felét műszerre és felújításra köteles fordí­tani. Hiszen csak ez nyújthat garan­ciát arra, hogy színvonalas betegellá­tás történik. Ugyanakkor jogszabály írja elő azoknak a műszereknek a kö­rét, amelyekkel az alapellátást végző orvosoknak rendelkezni kell. Ezt a felszerelést az önkormányzat rendel­­kezére bocsátja, ám garanciát kér arra, hogy azok műszaki színvonalát megőrzik. Dr. Szvétek nem értett egyet a felvetéssel. Szerinte mint vál­lalkozónak joga van a teljes összeg fölött rendelkezni, s azt belátása sze­rinti célokra költeni. Már-már kétsé­gessé vált, hogy megszületik a terve­zett határozat, amikor arra a döntésre juttottak: az idő rövidsége miatt en­gedélyezik a háziorvos vállalkozó­ként! működését, ám garanciát az esetleges visszafogadására nem ad­nak. Ha mégis sikertelen lenne a vál­lalkozás, meghirdetik az álláshelyet, amelyre természetesen Szvétek dok­tor is pályázhat majd. A kalocsai önkormányzat — sok más helyhatósághoz hasonlóan — a háziorvosi rendszer bevezetésénél nem vállalta fel az álláshelyek meg­pályáztatását. A kilenc körzet ellátá­sát körzeti orvosokra bízta. Többen azon a véleményen voltak, hogy hosszú távon nem ez a jövő útja. Megüresedő állás esetén, pályázat út­ján, azzal kell majd szerződést kötni, akf a legkorszerűbb műszerekkel, szaktudással rendelkezik, a legjobb feltételeket nyújtja. Hiszen a kör­zetbe tartozó betegek a település polgárai, színvonalas egészségügyi ellátásukért a képviselő-testület felel. A képviselők módosították az ál­lattartási rendeletet. Ennek értelmé­ben a kutyamenhelyre beszállított ebet 15 nap múlva humánusan meg kell semmisíteni. Ám csak akkor, ha a gazdája a rendelkezésre álló idő alatt nem jelentkezik. Egyes javasla­tok szerint a megkerült gazdi köteles a menhelyben töltött napokért tartási díjat fizetni. Ezt ugyan elvetették, annyi szigorítást azonban mégis ren­deletbe foglaltak: a beszállított álla­tot meg kell figyelni, s ha veszettség vagy más fertőzés gyanúja áll fenn, azonnal meg kell semmisíteni. Zsiga Ferenc Együttműködés Beregszásszal Vasárnap délelőtt rövid ünnepség és tájékoztató keretében a városhá­zán írta alá Merász József, Kecske­mét és Pataki István, Beregszász polgármestere a két város együttmű­ködési szerződését. Létrejöttét a Be­regszászról elszármazottak — köz­tük elsősorban dr. Szájbei István — is szorgalmazták. (A megállapodás ismertetésére alkalomadtán visszaté­rünk.) Az ünnepségen részt vett a kárpátaljai város alpolgármestere, a kecskeméti polgármesteri hivatal több vezetője, néhány önkromány­­zati képviselő. Ott volt Radó Vilmos, a színház örökös tagja és Illés István, a színház igazgatója. Mint ismert, a társulat a vasárnapi Marica grófnő előadás tiszta bevételét fölajánlotta a 80. születésnapját ünneplő Radó Vilmosnak. A köztiszteletben álló ViU bácsi a neki szánt mintegy 90 ezer forinttal pedig a most alakuló beregszászi magyar színházat támo­gatja. —i —r Megszűnik-e a kamatmentes hitel? Kecskemét képviselő-testülete ma dönt a vállalkozók kommunális, il­letve az iparűzési adó módosításáról. Utóbbit ha elfogadják, megszűnik az önkormányzat vállalkozásfejlesztési alapja, melyből 1 millió forintig ka­matmentes hitelt nyerhettek a vállal­kozók. A közgyűlés határoz az idegenfor­galmi adó kivetéséről is. A városháza dísztermében ma, 13 órakor kezdődő közgyűlés napirendjén szerepel az Erdei Ferenc Művelődési Központ igazgatói állására kiírt pályázat elbí­rálása. A képviselők Csörszné Zele­­nák Katalin és Bárdos Ferenc között választhatnak, ők nyújtottak be pá­lyázatot. Jótékonysági estély Kecskeméten A Zrínyi Ilona Alapítvány nevé­ben köszöntötte Boros Pétemé, az alapítvány kuratóriumának elnöke szombaton este a kecskeméti Tudo­mány és Technika Házában rendezett jótékonysági estélyen résztvevőket. Az aznapi öt közszereplése után megérkezett Jeszenszky Géza kül­ügyminiszter is. Közvetlen hangú köszöntőjében jó szórakozást kívánt a megjelenteknek. A kapcsolatteremtést is szolgáló jótékony célú összejövetelen a kül­ügyminiszter hosszasan elbeszélge­tett Beregszász polgármesterével és helyettesével. Noha a várt fővárosi vendégek kö­zül sokan elmaradtak, végül is egy kellemes összejövetel emlékével tá­voztak éjféltájban a meghívott urak és hölgyek, köztük Antall Józsefné, Mándl Ferencné, Keresztes K. Sán­dor, Józsa Fábián, Merász József. • Színvonalas volt a műsor. Imrehegynek újra van rendőre Nem kevesebbet tettek az imrehe­­gyi közbiztonság megszilárdításáért, minthogy visszaállították a körzeti megbízotti irodát, ami ezelőtt 22 év­vel kiválóan működött, Babák Péter - akkor még tizedes - vezetésével. Távozásával megszűnt a nyugalom. Sajnos az utóbbi időben már az is előfordult, hogy elmebeteggyanús ember a rendőrség bennfentesének adta ki magát, megfélemlítve a ta­nyán élő elesettebb vagy fiatal lako­sokat. Ennek kívántak véget vetni, amikor Bagó István törzsőrmestert kinevezték a falu körzeti megbízott­jának. Bagó Istvánról annyit: olyan körözött személyt fogtak el közösen Flaisz Pál törzsőrmesterrel, akit még a kommandósegységnek sem sikerült kézre keríteni. Az önkormányzat mintegy három­­százezer forintot költött az iroda rendbetételére, felszerelésére. A la­kosság nagy megnyugvással fogadta az új körzeti megbízottat, tekintettel arra, hogy a település 7043 hektár te­rületének 80 százaléka tanyavilág, amit az alvilág búvó- illetve rejtek­helynek használt az utóbbi időben. T. J. Tűz a pékségben A fővárosi tűzoltókat vasárnap hajnalban riasztották a XXII. kerület Rákóczi út 20/B szám alatti szolgál­tatóházban lévő Első Magyar Házi­sütödében keletkezett tűzhöz. A tűz­eset körülményeit vizsgálva a Bu­dapesti Rendőr-főkapitányság va­gyonvédelmi osztálya nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen. Az elkövető a pékségbe bejutva leen­gedte az üzemben lévő gázolajtartály tartalmát. így szándékosan tüzet okozott, mely következtében robba­nás történt. A keletkezett kár megkö­zelítőleg húszmillió forint. A tűz ke­letkezésének körülményeit és a pon­tos kármegállapítást szakértők bevo­násával végzik. Vállalkozó orvos Érsekcsanádon Érsekcsanádon kisebb az öregko­rnak aránya, mint más falvakban, de ez nem jelenti azt, hogy ezzel együtt a betegségek is kevésbé jelentkez­nek. A leggyakoribb betegségcsopor­tok a keringési problémák, a moz­gásszervi panaszolj az alkoholizmus és a daganatos betegségek. Dr. Aszalós György körzeti orvos három és fél éve került a községbe. Most úgy döntött, hogy december 1-jétől vállalkozó lesz. Amint mondja, ez a finanszírozás oldaláról jelent változást. Az önkor­mányzat eddig is több műszerrel se­gítette munkájában, például számító­gépet, háromcsatornás EKG-t, ultra­hangos készüléket kapott a rendelő. Talán a társadalombiztosítás is hoz­zájárul a terve megvalósításához, de itt még további egyeztetésre van szükség. Ezután saját maga döntheti el, hogy mire használja fel az össze­get, amit kap. Elsősorban orvosi mű­szerek és berendezések fejlesztésé­ről, illetve vásárlásáról lenne szó, va­lamint arról, hogy a háziorvos minél több betegséget itthon, a faluban gyógyítson meg. A feltételek megte­remtéséhez idő és pénz kell. Mivel a pénzforrások megcsappantak és az egészségügyben költségrobbanás, drágulás van, kevesebb pénzzel kell gazdálkodni. Vállalkozóként talán jobban ki lehet jönni. Dr. Aszalós György helyben tör­ténő labor- és fizikoterápiás kezelé­seket tervez, amihez bővíteni szán­dékozik a rendelőt. Mindenképpen szeretné az ellátás színvonalát meg­tartani, illetve emelni. Kézi gyógy­szertárat működtet, amely nagyjából kielégíti a szükségleteket. Önálló gyógyszertárat ekkora falu nem lenne képes fenntartani. Érsekcsanádon működik a hét végi ügyelet, mely kissé tehermentesíti az orvost. Ha azonban szabad idejében otthon tartózkodik, természetesen el­látja betegeit. T. R. Pénzre vár Balotaszállás — Azt, hogy a Kárpótlási Hiva­taltól mikor kapjuk meg végre a földkiadó bizottságoknak a törvény által előírt bér, tb.- és dologi kiadása­inak fedezetét, nem tudom — vála­szolta Németh Vendel, Balotaszállás polgármestere, amikor a legutóbbi testületi ülésen az'intézményi béra­lap-felhasználás időarányos túllépé­séről kérdezték. A gond — amely nem egyedülálló — az idei önkor­mányzati gazdálkodás háromnegyed éves helyzetéről szóló beszámoló kapcsán merült fel. A községben működő Kossuth és Aranyhomok földkiadó bizottságok költségeire eddig 616 ezer forintot költöttek el. Már november vége van, s ha december közepéig nem ér­kezik meg a törvényben előírt fede­zet — a polgármester tájékoztatása szerint —, a község saját gazdálko­dási tartalékának terhére kell elő­irányzatot képezni erre a feladatra. Szavaiból kiderült: az, hogy a pol­gármesteri hivatal helyet adott a földkiadóknak, egy sor konfliktus­helyzetet okozott a lakosság körében. A bizottság ugyanis a polgármesteri hivatal bélyegzőjét használta, s ezzel az egyszerű emberekben tévképzetet okozott, hiszen a legtöbb esetben a földkiadást a polgármesteri hivatallal azonosították. Mindenkinek jut föld Alpáron • A föld iránt nem közömbösek a tiszaalpáriak sem. Tiszaalpáron várhatóan hamaro­san — 1994 első negyedévében — befejeződnek a földárverések, ame­lyek eddig, kisebb zökkenőktől elte­kintve, rendben zajlottak le. Az árve­rések során mintegy 11 145 aranyko­rona értékű földterület talált gazdára. Ennek egy részét a tulajdonosok a földkimérések elhúzódása miatt még nem vehették birtokba. A Kárrendezési Hivatal által 1992. szeptember 3-ra és 4-re meghirdetett földárverés az árverezni szándéko­zók hiánya miatt elmaradt. Ekkor ugyanis még csak néhány ember rendelkezett kárpótlási jeggyel és a többi árverezni kívánó érdekét figye­lembe véve ők is elálltak földvásár­lási szándékuktól. 1993. január 25- és 26-án a Búzakalász Szövetkezet kárpótlásra kijelölt területének 30 százalékára licitálhattak a kárpót­lásra jogosultak. Itt 2140 aranyko­rona értékű föld talált gazdára az al­pári felső területekből, aranykoro­nánként 500 forintos áron. A követ­kező földárverésre, a Tiszatáj Szö­vetkezet kárpótlásra kijelölt területé­nek 70 százalékára 1993. március 23-, 24-, 25- és 26-án került sor. Az árverés iránt igen nagy volt az érdek­lődés, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy 83 személy szerzett ki­sebb vagy nagyobb területet. Ez alka­lommal 3545 aranykoronányi föld került magántulajdonba. A harmadik árverés a Tiszasas község közigazga­tási területéhez tartozó, de a Búzaka­lász Szövetkezet tulajdonát képező réti területekért zajlott 1993. április 23-án. A licitálást csak hosszas egyezkedés után lehetett megkez­deni, mivel a rendelkezésre álló 960 aranykorona értékű szántó rendkívül kevésnek bizonyult. Ez volt a magyarázata annak is, hogy a meghirdetett földterületek 1000 forintos aranykoronánkénti áron kerültek az emberek tulajdo­nába. A következő és eddig egyben utolsó árverésen (1993. június 3-án és 4-én) 4500 aranykorona értékben kelt el terület a Búzakalász Szövet­kezet egykori földjeiből. A Tiszaalpáron lezajlott földárve­rések mérlögét áttekintve megálla­pítható, hogy a községben élőknek jelentős része rendelkezik kisebb bir­tokkal - elsősorban ez jellemző - és csak egy nagyon szűk rétegnek lesz nagyobb területe. Föld mindenkinek jut. T. K. VÁDOLJÁK AZ IGAZGATÓHELYETTEST Mire vállalkozhat egy iskola? Több anomália kísérte a Kalocsán november 25-én, a budapesti székhe­lyű Balodali Ifjúsági Társulás szer­vezte fórumot. A pártok reagálását az váltotta ki, hogy a Kossuth Zsu­zsanna Egészségügyi Szakközépis­kola egyes hírek szerint nemcsak he­lyet adott a mintegy 10 ezer tagot számláló baloldali társulás bemutat­kozásához, hanem.a szervező mun­kában is részt vett. Szabó Pálnénál, az iskola igazgatóhelyettesénél lehe­tett jelentkezni a rendezvényre, aki névsort állított össze a résztvevőkről. Névre szólóan adta ki a BIT-bulira szóló belépőket. Egyes állítások sze­rint ezzel mintegy presszionálta a di­ákifjúságot, aktív szerepet vállalt a politikai színezetű diákfórum meg­szervezésében. Hiszen a pártsemle­ges iskola jegyében elegendő lett volna a hirdetmények kiragasztásá­nak engedélyezése, a terem rendel­kezésre bocsátása, más közreműkö­dés nem is képzelhető el az iskola ré­széről. A város középiskoláiból érkező tanulók a fórumon a színvonalas diákélet kialakításáról beszélgettek, amit esti bulival zártak. A vádakról az érintett iskolaveze­tőt is megkérdeztük, aki közreműkö­dését azzal magyarázta: csupán azért készített névsort, hogy az iskola a szülők felé tudja igazolni, hogy gyermekük hol járt a kérdéses idő­pontban. Egyébként sem tudta, mi­lyen szervezet áll a rendezvény mö­fött, csak a célt tartotta fontosnak, így fogalmazott: talán kicsit naiv­nak bizonyult az ügyben, pedig végig a jó szándék vezette. Zs.F. Elkészült a szanki vízmű Másfél éves folyamat eredménye­ként a közelmúltban befejeződött a szanki vízmű átalakítása. A meg­szűnt vízmű vállalat helyett létrejött két új gazdasági társaság — a Délvíz Rt. és a Halasvíz Kft. — közül a szanki képviselő-testület az utóbbi­val kötött szerződést a vízmű üze­meltetésére. Móricgát első költségvetése A móricgáti önkormányzat mai ülésének első napirendi pontja a köz­ség jövő évi költségvetési koncepció­jának megtárgyalása lesz. Döntés várható a háborús emlékmű helyének kijelölésében és elkészítésének mód­jában is. Megbeszélés tárgya lesz to­vábbá az önkormányzati dűlőutak hóeltakarításának megszervezése, s a testület rendeletalkotási koncepciója is. Az ülésnek a helyi művelődési ház ad otthont. Nemzeti szabványosítás Megjelent a Szabványügyi Köz­löny különszáma, amely a nemzeti szabványosítás 1994-96. évi tervét tartalmazza. A hároméves program értelmében elsődleges feladat az eu­rópai szabványok, előszabványok, egyeztető dokumentumok és a nem­zetközi szabványok (ISO, IEC) hazai bevezetése. T e in pl o niszen teles A Jézus Szíve és Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére emelt békéscsa­bai római katolikus templom szom­bati átadási ünnepségén és vasárnapi fölszentelésén egyaránt másfél-két­ezren vettek részt. A mintegy száz­millió forint eszmei értéket képviselő csabai templomot Gyulay Endre Csa­nádi püspök szentelte föl. Csak kérdezem Mikor veszítheti el a humorér­zékét egy ember? Két esetben. Ha egyáltalán volt neki, vagy, ha va­lami nyomós oka van az elkesere­désre. A minap egy városi pedagógus mondta, hogy elveszítette a hu­morérzékét. Az iskolájának igaz­gatója már hetek óta kilincsel, fe­nyegetőzik, könyörög - attól függ, kivel áll szemben, hogy olyan két-háromezer forint jutalmat ka­rácsony előtt kioszthasson a munkatársainak, a tanároknak. Mert erre amúgy nincs pénz. Ezt talán még föl tudta volna fogni humorosan is, de amikor az a hír járja, legalább is az ő városában, hogy a pedagógusok csak janu­árban kaphatják meg a tizenhar­madik havi - egyébként törvény szerint járó - fizetésüket, ezen már nem tud elmosolyodni. Ráa­dásul az önkormányzati hivatal­nokok mind megkapták. Hogy a humorérzéke átcsapott valami másba, az már annak volt következménye, hogy állítólag azért nem kapták meg idén a já­randóságukat, mert tavaly se. Azazhogy tavaly is késtek egy hó­nappal, ha idén időben kapnák, akkor duplán fizetnének nekik. Mint mondta, ez aztán a brilliáns logika, eszerint ebben a városban az idők végezetéig csúszni fog a pénzük. És, ha valaki ebben az évben kezdett el dolgozni, az mit kap? Csak kérdezem... Hámori Zoltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents