Petőfi Népe, 1993. november (48. évfolyam, 254-280. szám)

1993-11-22 / 272. szám

2 PETŐFI NÉPE 1993. november 22., hétfő Jeszenszky külpolitikánkról Göncz szerint jobboldali veszély fenyeget „Budapesten a sajtó újra felfedezi a cenzúrát” címmel közölt cikket szombaton a La Stampa című olasz lap. A Torinóban megjelenő újság a magyar médiákkal foglalkozott, fel­használva a Göncz Árpád és külföldi újságírók egy csoportjának novem­ber 10-i kötetlen beszélgetésén erről elhangzottakat. Az államfő kijelen­tette: a helyzet azért különösen sú­lyos, mert tavasszal választások lesznek és az elektronikus tömegtá­jékoztatási eszközök „a kormány ke­zében vannak”. Göncz Árpád eleinte igyekezett valamelyest kisebbíteni a médiaháborút, lassanként azonban felszínre tört szabadságharcos termé­szete és végül kifakadt a veszélyben lévő kifejezési szabadság védelmé­ben - írta a tudósító. Göncz Árpád, az „öreg harcos és liberális értelmi­ségi” a külföldi újságírókkal folyta­tott beszélgetésben arra célzott: Ma­gyarországot nem baloldali, hanem jobboldali veszély fenyegeti. Földárverések a hónap végéig ÖREGCSERTŐ November 22-én, a Kalocsai ÁG„ Kalocsa által kijelölt termőföldterü­letre. KISSZÁLLÁS November 22-én, a Kossuth Mg. Szakszövetkezet, Tompa által kije­lölt termőföldterületre. KECSKEMÉT November 23-án, az AGRO-MIX Mgtsz, Kecskemét által kijelölt ter­mőföldterületre. KECSKEMÉT November 24-én, az AGRO-MIX Mgtsz, Kecskemét által kijelölt ter­mőföldterületre. TISZASAS November 24-én, a Búzakalász Mgtsz, Tiszaalpár által kijelölt ter­mőföldterületre. KISKUNHALAS November 24-én, az Új Élet Mgtsz, Imrehegy által kijelölt termő­­földterületre. KECSKEMÉT November 25-én, az AGRO-MIX Mgtsz, Kecskemét által kijelölt ter­mőföldterületre. SZALKSZENTMÁRTON November 25-én, a Béke Mgtsz, Dunavecse által kijelölt termőföldte­rületre. KECSKEMÉT November 26-án, az AGRO-MIX Mgtsz, Kecskemét által kijelölt ter­mőföldterületre. HOMOKMÉGY November 26-án, az Új Élet Mgtsz, Imrehegy által kijelölt termő­­földterületre. DUNAPATAJ November 26-án, a Kalocsai ÁG., Kalocsa által kijelölt termőföldterü­letre. KECSKEMÉT November 29-én, az AGRO-MIX Mgtsz, Kecskemét által kijelölt ter­mőföldterületre. MOHÁCS November 29-én, a Bajai Mg. Kombinát, Baja által kijelölt termő­­földterületre. Jeszenszky Géza az általa irányí­tott külpolitika céljaként az emberek mindennapi életének megkönnyítését jelölte meg. A magyar diplomácia vezetője erről szombaton este a kö­zép-európai kezdeményezés debre­ceni külügyminiszteri találkozóját követő lakossági fórumon beszélt. Kapcsolataink alakulásáról szólva a Nyugaton megvalósuló, határok nél­küli Európát említette, amely „szá­munkra is az igazi megoldást jelenti a jövőben”. Jeszenszky szerint az értékazonos­ság, a kereszténység már évszáza­dokkal ezelőtt a Nyugat részévé tette hazánkat, „az igaz magyar út ezer éve a nyugat-európai út, amelyen nagyjaink mindig is jártak” - mon­dotta. Ugyanakkor sajnálattal állapí-MDF-elnökök gyűlése A zárt ülésen Lezsák Sándor ügy­vezető elnök beszéde alatt jelen le­hettek az újságírók. Lezsák külön üdvözölte a sajtó képviselőit, amit a résztvevők - helyi szervezetek elnö­kei, parlamenti képviselők, miniszte­rek és politikai államtitkárok - taps­sal fogadtak. Az ügyvezető elnök elmondta: amióta az ügyvezető el­nökség három hónapja járja az or­szágot, ő mindenütt felteszi a kérdést a helyi sajtó képviselőinek, hogy há­rom és fél év alatt az MDF megsér­tette-e a sajtószabadságot. Lezsák Sándor kijelentette, hogy sok helyen még a kérdést sem értették. Az ügy­vezető elnök szerint a sajtó csekély része mögött álló jelentéktelen poli­tikai erők terjesztenek ellenkező ér­telmű rágalmakat. Hozzátette: az MDF soha nem sértette meg a sajtó­­szabadságot, nem élt vissza azzal az erővel, amit kapott. Reményét fe­jezte ki, hogy a párt választási kam­pányát is a nyugodt, de határozott erő jellemzi majd. Lezsák Sándor az or­szágjáró tapasztalatokra utalva hang­súlyozta: az MDF túlvan a mélypon­ton és felívelő korszakát éli meg. Göncz Árpád köztársasági elnök szombaton nyilvánosságra került saj­tónyilatkozatára reagálva - miszerint Magyarországot elsősorban jobbol­dali veszély fenyegeti - Lezsák kije­lentette: szerinte az országot elsősor­ban a demagógia veszélye fenyegeti. Az SZDSZ készül a kormányzásra Magyarország csak akkor tud ha­tékony gazdaságot létrehozni, ha ex­portorientáltan fejlődik. A magyar vállalatok jelentős kivitelük mellett ellátják a belföldi piacot is, illetve versenyeznek a külföldiekkel annak megszerzéséért. Az export ösztön­zése érdekében kell kialakítani a gazdaság szabályozórendszerét - ez az SZDSZ külgazdasági programjá­nak kiinduló tétele, amit Tardos Már­ton, a program kidolgozója ismerte­tett az újságírókkal, azt követően, hogy a párt országos tanácsa elfo­gadta a tervezetet. A szabaddemokra­ták a jövőre hatalomra kerülő kor­mány első 150 napjára exportélén­kítő csomagtervet is kidolgoztak. tóttá meg, hogy Közép-Európában gyengült a szolidaritás, s „az idegen­­gyűlölet, a rasszizmus Európában el­sősorban a magyarok és a magyar ki­sebbségek ellen irányul”. Ezzel ösz­­szefüggésben megerősítette Alois Mock osztrák külügyminiszternek a debreceni KeK-találkozón elmondott véleményét, miszerint Kelet- Kö­­zép-Európa országainak ma azt az utat kell választaniuk, amit Nyu­­gat-Európa járt be a második világ­háború után. Ha ugyanis nem sikerül hasonló módon félretenni az ellentéteket, s előtérbe helyezni az együttműködést, megismétlődhet a történelem, ami­­koris a kontinens állandó háborúját csak rövidebb-hosszabb ideig tartó időszakos békék szakították meg. Erre azért van szükség, mert a jelen­legi külkereskedelmi és fizetési egyensúly felborulni látszik. így nem lehet számításon kívül hagyni annak eshetőségét sem, hogy az új kabinet­nek nehéz és zavaros gazdasági helyzetben kell nekilátnia a stabilizá­lódás és a növekedés feltételeinek megteremtéséhez. Surján szerint erősödik a KDNP A Kereszténydemokrata Néppárt véleménye szerint 1994 után kie­gyenlített politikai mezőny lesz a parlamentben, a nagy pártok támoga­tottsága visszaesik 15-20 százalékra, ugyanakkor a jelenleg kisebb parla­menti erővel rendelkező pártok meg­erősödnek, így a KDNP is 15-20 százalék közötti eredményre számít - jelentette ki Surján László, a KDNP elnöke Egerben megtartott sajtótájékoztatóján. Az egri látogatás utolsó állomása volt annak az orszá­gos körútnak, amelynek során Surján László az utóbbi másfél hónapban ta­lálkozott a párt megyei szervezetei­nek vezetőivel és a tagsággal. Hang­súlyozta, hogy a KDNP legfőbb fel­adatának a jelöltek kiválasztását tartja, mert reményeik szerint a kö­vetkező parlamentben a jelenleginél sokkal nagyobb frakciójuk lesz és szeretnék, ha ezt a frakciót felkészült és hiteles emberek alkotnák majd. Neveket azért nem kívánnak egye­lőre említeni, mert véleményük sze­rint jobb, ha a választók nem a sze­mélyekkel, hanem a programokkal foglalkoznak. A sajtótájékoztatón Surján László kiemelte: a KDNP nem a jelenlegi koalíció részeként, hanem önállóan indul a választáso­kon. MSZP-program az államról A Magyar Szocialista Párt állam­­szervezet és önkormányzat működé­sére vonatkozó választási program­­tervezetéről tartottak fórumot szom­baton Szolnokon. A rendezvényt megelőző sajtótájékoztatón Jánosi György, a párt alelnöke hangsú­lyozta: az MSZP 1994-ben az eddigi ellenzéki pozícióból kormányzati szerepvállalásra készül, bízom ab­ban, hogy a szavazók is így akarják. Egyenruhás demonstráció? Határozott intézkedéseket sürget a katonák állampolgári jogainak érvé­nyesítése és szociális helyzetük javí­tása érdekében a Katonák Érdekvé­delmi Szövetsége. A KÉSZ, amely a hivatásos állomány 10 százalékát tömöríti, szombaton tartotta küldött­­gyűlését. A konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón Sörös István alezredes, a szervezet elnöke el­mondta: sérelmezik, hogy a Honvé­delmi Minisztérium vezetése nem fogadja el őket tárgyalófélnek. Az el­fogadott nyílt levélben katasztrófá­­lisnak nevezik a hadsereg haditech­nikai eszközeinek állapotát is. A rét­ságiak csendes, egyenruhás demonst­ráció megrendezését is fontolgatják. Választási programjuk minden feje­zete a teljesíthetőség jegyét viseli, azokat civil szervezetekkel egyezte­tik. Az államszervezettel és az al­kotmányossággal kapcsolatos fejezet ismertetésekor Vastagh Pál ország­­gyűlési képviselő kiemelte: a szoci­alisták jól elrendezett, demokratikus és szociális jogállamot akarnak. Ga­rantálják a jogbiztonságot, a kárpót­lás során szerzett jogokat sem kíván­ják csorbítani. Meggyőződésük, hogy az állam a nagy problémák - munkanélküliség és környezetvéde­lem - megoldásából, illetve a regio­nális politikából nem vonulhat ki. A parlament és a kormány viszonyában az MSZP erősítené az országgyűlés ellenőrző szerepét, elsősorban az Ál­lami Számvevőszék és a Legfőbb Ügyészség által. A köztársasági el­nökkel kapcsolatos MSZP-nézet sze­rint a legmagasabb közjogi méltósá­got az elmúlt három év keserű ta­pasztalatai miatt ki kell vonni a poli­tikai csatározásokból és felruházni olyan jogkörrel, hogy ellenjegyzés nélkül nevezhesse ki a nemzeti köz­­intézmények vezetőit. Kisgazdák nagygyűlése Két év alatt helyreállítható a ma­gyar mezőgazdaság, ehhez viszont 100 milliárd forintra volna szükség - hangoztatta Torgyán József a Füg­getlen Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt elnöke szombaton Bala­­tonfüreden tartott FKgP-nagygyűlé­­sen. A csaknem négyszáz résztvevő előtt bírálta a mai agrárvezetést, el­sősorban a földművelésügyi minisz­tert. Ellentétben más országokkal - hangoztatta - nálunk semmiféle ren­delkezés nem védi a mezőgazdasá­got. Azt a gondolatot pedig, hogy a földet külföldieknek is eladhatnák, egyszerűen árulásnak minősítette a pártelnök. Részletesen kitért a priva­tizációra is, úgy vélekedett: a do­hány- és növényolajipar elkótyave­tyélése után most a legnagyobb ve­szély a konzervgyárakat fenyegeti, amelyeket jóval tényleges áruk alatt kínálnak eladásra. Példaként a duna­keszi és a paksi konzervgyárat emlí­tette, amelyeket először több mint egymilliárdra értékeltek, most pedig 100 millió forint körüli áron kínál­nak. Torgyán József pártja győzelme esetén vidékcentrikus kormányt ígér. A pártok ismét aktívak voltak a hét végén Tibet egyetlen nagy katonai gyarmat? • A buddhista kolostorokat újjáépítették. A kínai csapatok bevonulása után 43 évvel Tibet, a „világ tetején” fekvő ország egyetlen nagy katonai településsé változott. A kínai hadse­reg az elmúlt hónapban felépített egy gigantikus kaszámyakomplexumot a tibeti főváros, Lhásza külső kerülete­iben: megfigyelők szerint az épület­­együttes a pekingi gyorshadtestek főhadiszállása lesz. — A kínaiak feladták azt a célju­kat, hogy megnyerjék maguknak a tibetieket - állítja Jean-Philippe Beja francia Kína-szakértő. — Az 1965 óta „autonóm terület” státusával rendelkező Tibetben Kína kettős taktikát folytat: egyrészt gaz­daságilag szorosan magához akarja kötni Tibetet, másrészt új csapatokat állomásoztat ott, hogy rögtön el tudja fojtani a zavargásokat - vélekedik Beja és hozzáteszi: ami a vallást il­leti, Peking pontosan tudja, hogy ab­ból pénzt csinálhat. A hatvanas évek „kulturális forradalma” alatt lerom­bolt buddhista templomokat és ko­lostorokat, amelyeket a kínai vörös gárdisták pusztítottak el, most a pe­kingi központi kormány támogatásá­val helyreállítják. Tibet vallási vezetőjének, az 1959 óta indiai száműzetésben élő dalai lámának Ihászai palotáját nagyvona­lúan felújították, a palota mögött azonban újonnán épített beton bérka­­számyákban szállásolják el a kínai bevándorlókat. Hogy a betonépüle­teknek helyet teremtsenek, lerombol­ták a régi tibeti házakat. Á hatmillió őslakos mellett már több mint hét­millió kínai él Tibetben. A nemzetközi prioritások listájáról szemmel láthatóan eltűnt Tibet, ami­óta sok nyugati állam ismét szoro­sabb kapcsolatokra törekszik Kíná­val. Helmut Kohl német kancellár ötnapos hivatalos látogatása is azt je­lezte, hogy Németország a kínai de­mokratikus megmozdulások véres leverése után négy évvel, az emberi jogok folyamatos, durva megsértését figyelmen kívül hagyva, kész a szo­rosabb együttműködésre Pekinggel. Amint a titkos utasításokból kitű­nik, a kínai kommunista rendszer arra törekszik, hogy a nemzetközi közvélemény elismerje Tibet feletti uralmát. A propagandának a No­­bel-békedíjjal kitüntetett dalai láma ellen kell irányulnia. A Kínai Kom­munista Párt Központi Bizottsága propaganda osztályának helyettes vezetője egy beszédében úgy foglalt állást, hogy a kínai propagandának nevetségessé kell tennie a dalai lá­mát. A cél az, hogy szétzúzzák a sze­paratista erőket Tibetben. A dalai láma ugyanakkor az em­beri jogok elképzelhetetlenül súlyos megsértésével vádolta a kínai kor­mányt. Szerinte egyebek között magzatelhajtásra, illetve sterilizáci­óra kényszerítik a tibetieket, és kul­turális népirtást hajtanak végre hazá­jában. A növekvő nyugtalanság miatt a kommunisták 1992-ben kampányt indítottak a tibeti ,nacionalizmus” ellen. Több mint 60 szerzetest bebör­tönöztek. Az Amnesty International nevű emberi jogi szervezet ugyan­csak figyelmeztetett arra, hogy a megszálló hatalom rendkívüli bruta­litással fojt el minden ellenzéki meg­nyilvánulást. A kínai rezsim ellenzőit megkínozzák, vagy önkényesen évekre börtönbe zárják. A hatóságok arra is fel vannak jogosítva, hogy az embereket mindenféle vád vagy bí­rósági eljárás nélkül börtönözzék be, illetve küldjék átnevelő táborokba. A gyermekek megkínzása vagy bán­talmazása szintén a kínai biztonsági erők mindennapos tettei közé tartoz­nak Tibetben. A letartóztatottakat megerőszakolják, felakasztják, pus­katussal ütik, vagy elektrosokkal kí­nozzák, állítják a helyi viszonyokat ismerő nyugati megfigyelők. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Clinton ellenzi Kína elszigetelését Kézzel fogható eredmény nélkül zárult Bili Clinton elnök találko­zója mind a kínai államfővel, mind pedig a japán miniszterelnökkel, mert egyiküket sem tudta rávenni konkrét kötelezettségek vállalására az országaik viszonyát megterhelő vitás kérdések megoldása érdeké­ben. A pekingi diáklázadás véres leverése óta ez volt az első csúcs­szintű találkozó amerikai és kínai vezetők között. Bili Clinton a tár­gyalások után újságíróknak nyilatkozva közölte, hogy az „igen őszinte légkörű” találkozón a viszony teljes körű normalizálása céljából fel­hívta a kínai államfő figyelmét az emberi jogok érvényesítésének a szükségességére. Világosan Csiang Cö-min értésére adta azt is, hogy Washington csak akkor tudja meghosszabbítani a legnagyobb kedvez­ményes kereskedelmi elbánást (MFN) Kína számára, ha Peking tény­legesen és érzékelhetően javít az emberi szabadságjogok helyzetén. Bili Clinton sajtóértekezletén ugyanakkor jelezte azt is: rövidlátó és helytelen politika volna részéről Kína elszigetelése. Mégsem csökken a szlovákiai műsoridő Az Új Szó szombaton megjelent értesülése szerint a tervekkel ellen­tétben mégsem csökkentik a Szlovák Televízió magyar adásának mű­soridejét. Mint kiderült, az eddigi havi háromszor harminc percnyi mű­soridőt havi kétszer huszonöt percre akarták csökkenteni, de ezt a ter­vezett döntés napján mégis sikerült megakadályozni. Ebben jelentős szerepe van a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom azonnali tilta­kozásának és annak is , hogy a mozgalom és az Együttélés vezetői a műsoridő csökkentését célzó tervről tájékoztatták az Európa Tanács épp Pozsonyban tartózkodó illetékesét, Walter Schwimmen. A magyar adás szerkesztője az Új Szót úgy tájékoztatta, hogy a műsoridő ennek köszönhetően változatlan marad, sőt, a Szlovák Televízió „a műsor to­vábbi bővítésének lehetőségét latolgatja”. Hozzátette, hogy a televízió vezetői „nem voltak elragadtatva a történtektől”. Katonák jár oroznék Róma utcáin Először választottak polgármestert közvetlenül számos olaszországi városban a részleges helyhatósági választásokon. Több mint 11 millió választópolgárt vártak a reggel 7-től este 10-ig nyitva tartó szavazóhe­lyiségekbe. 428 helység, köztük Róma, Nápoly, Genova, Trieszt, Ve­lence és Palermo polgármesterét, Trentino Álto Adige tartomány és to­vábbi három megye tanácsát választják meg. Különösen sok helyen tar­tottak polgármester-választást Szicíliában, ahol azért kellett feloszlatni közel száz város önkormányzatát, mert a maffia ellenőrzése alá kerül­tek. Palermo után egyébként nemsokára Rómában is katonák fognak járőrözni, vigyázni a középületekre, műemlékekre, követségekre. Fabbri védelmi miniszter hozzájárult, hogy a hadsereg egységeit be­vessék közbiztonsági feladatokra a fővárosban. Boszniában a tél az úr a harctereken A tél Boszniában sakkban tartja a polgárháborús ellenfeleket. Va­sárnap hajnalban az ország válságövezeteiből csak elszigetelt harcokat és lövöldözést jelentettek. Előzőleg a leghevesebb összecsapások Olovo városának környékén voltak az északi országrészben. Ott szerb és bosnyák katonák vívtak harcot a sűrű hóesés és a fagypont alá süly­­lyedt hőmérséklet ellenére. Közép-Boszniában szombaton muszlim és horvát katonai alakulatok ütköztek meg Gomji Vakuf térségében. Tűz ütött ki a Csatorna-alagútban Vasárnapi brit lapértesülések szerint tűz ütött ki a Csatoma-alagút­­ban, és a lángok fekete barlanggá változtatták a 38 kilométeres mű egy 750 méteres szakaszát az angliai kijárattól, Folkestone-tól 16 kilomé­terre. A múlt hét végén történt balesetet állítólag egy hibás kerámiaszi­getelő okozta, amely a vonatok felsővezetékét tartotta. Katasztrofális lett volna, ha már közlekedtek volna a vonatok - idézte a The Sunday Times az alagutat építő vállalat, a Transmanche Link meg nem neve­zett munkatársait. Az eddig 10 milliárd fontba került Csatoma-alagút­­ban az első becslések szerint 600 ezer fontba fog kerülni az elektromos kisülést követő tűzlabdában elolvadt vezetékek és más berendezések pótlása. A tervek szerint az első kereskedelmi szállítmányok jövő már­cius 7-én indulnak az alagútban, az utasforgalom számára pedig május 6-án nyitja meg az útvonalat II. Erzsébet királynő és Francois Mitter­rand francia elnök. A ARGOSZ BIZTOSÍTÓ RT. Mifelénk is megtalálja az Argosz helyi képviselőjét, aki szívesen fordítja idejét arra, hogy minden kérdésére részletesen válaszoljon, vagy akár személyesen is meglátogassa Önt. Hívja bizalommal az alábbi telefonszámot: Baja 79-321-743 Argosz Biztosító Rt., Budapest 1122, Maros utca 19-21.

Next

/
Thumbnails
Contents