Petőfi Népe, 1993. november (48. évfolyam, 254-280. szám)

1993-11-22 / 272. szám

1993. november 1., hétfő____________________ Félegyházán maradnak a bölcsődék A Darvas téri bölcsődében tartotta legutóbbi kihelyezett ülését Kiskun­félegyházán az egészségügyi, csa­ládvédelmi és szociális bizottság. A ritka eseményre a város minden böl­csődéjéből odasereglett gondozókat Ficsór József polgármester is meg­tisztelte jelenlétével. Az intézmé­­j nyék munkájának, gondjának-bajá­­; nak helyszínen történő megismeré­­sén túl a bizottság látogatásának kü­­|[| lönös jelentőséget adott az a tény, ! hogy bölcsődék fenntartása nem kö­­|j telező önkormányzati feladat. Sokan I tartanak ezen intézmények felszámo­lásától. Ficsór József polgármester a j jövő évi költségvetési tervezetből | idézve megnyugtatta a jelenlévőket. J Félegyháza jelenlegi képviselő-testü­letének legutolsó lépése lehet csak I bármelyik működő intézményének megszüntetése. A működőképesség megőrzése minden mást megelőzött a 1994-es tervek készítésekor is. A bizottság elvetette a gondozási díj bevezetésének gondolatát is, hiszen mára nem csupán a dolgozó anyák számára nyújt nagy segítséget ez az intézménytípus. A munkanélküli szülők gyermekei egyre nagyobb lét­számban csak a bölcsődékben kapják meg az alapvető szociális biztonsá­got. Értük semmilyen díjat nem tud­nak fizetni amúgy is nehéz helyzet­ben lévő hozzátartozóik. A félegy­házi önkormányzat áldozatvállalása tehát nagyon sok családot segíthet annak ellenére, hogy az egészség­­ügyi kormányzat csak az óvodától számítja az intézményes gyermek­gondozás kezdetét. G. O. Megváltható parkolóhelyek • Gépkocsikkal zsúfolt utca Kecskemét belvárosában. Sürgető a parko­lási gondok mielőbbi, hatékony megoldása. Kecskemét belvárosában rendkí­vül nagy gondot jelentett az Orszá­gos Építésügyi Szabályzat egyik elő­írása. Jelesül, hogy építési engedély csak akkor adható ki, ha a tulajdonos saját telkén kialakítja a gépkocsivá­­rakozó-helyeket, melyek száma a tervezett létesítmény jellegétől és nagyságától függ. Átalakított üzle­teknél ez sok esetben lehetetlen, de a kis telkekre tervezettt irodaházaknál vagy kereskedelmi létesítményeknél is nagy probléma a saját telken kiala­kítandó autóvárakozó-helyek biztosí­tása. Az önkormányzat, élve jogával, rendeletben tette lehetővé Kecske­méten a parkolóhelyek megváltását a nagykörúton belül. Az építtetőnek a parkolóhoz szük­séges telekérték felét kell befizetni a város kasszájába, továbbá egy főépü­letben kialakított várakozóhely épí­tési költségét. A nagykörúton kívül nincs lehetőség a megváltásra, ott to­vábbra is saját telken kell biztosítani az előírt számú parkolókat a tervezett épülethez. A megváltásból befolyó pénzt közcélú parkolóhelyek kialakítására kell fordítania a városnak. Kijelölték a Mátyási utca 3-5-7. szám alatti in­gatlanokat parkolóház, illetve a Szé­chenyi téren a helyi autóbuszközpont és a Homyik János körút által hatá­rolt zöldterületet mélygarázs építé­sére. Az atomerőmű Tizet a községeknek (Folytatás az 1. oldalról) A Paksi Atomerőmű Rt. végig partner az ügy korrekt rendezésében. Jelenleg is folynak azok a lakossági fórumok, amelyeken többnyire angol szakemberek adnak tájékoztatást ar­ról: az atomenergia felhasználása te­rületén nagy tapasztalatokkal rendel­kező hazájukban épült, hasonló táro­lók a környezetre semmi veszélyt nem jelentenek. Ennek ellenére csak nehezen oldódnak a görcsök, a tilta­kozás mindvégig megmaradt. Ezen álláspontról némi elmozdulást az je­lent, hogy a környező települések polgármesterei egységes álláspontot alakítottak ki abban: ha Paks kiadja az építési engedélyt, az atomerőmű árnyékában élők részére adjanak tá­mogatást! Áz erőmű vezetése — a tulajdono­sokkal egyetértésben — az első tár­gyalások alkalmával a nukleáris hul­ladéktároló bekerülési költségének 8, később 10 százalékát ajánlotta fel, lakossági kompenzációnak. Ezen összeg egyharmadát Paksnak, a fennmaradó részt a környékbeli 13 településnek szánta. A többi telepü­lés azzal érvel, hogy a Duna bal part­ján lévő Dunaszentbenedek közelebb van az erőműhöz, mint Paks városa. Ennél fogva a potenciális veszély is nagyobb. Nem beszélve az uralkodó szélirányról, amely, ha baj van, a su­gárszennyezett levegőt először fe­léjük hozza. Ám mint megtudtuk, ez a problé­mának csak az egyik oldala. A több tízmillió forint elosztásának lehető­sége a TEIT-be tömörült települése­ket is megosztja. Dunaszentgyörgy és más, a Dunántúlon lévő község képviselői nem lakosságarányos el­osztást akarnak. Nagyobb részben kívánnak részesülni a felajánlott tá­mogatásiból, mint a Dunán innen élők. Az ez ügyben nemrégiben meg­tartott tárgyaláson nem jutottak előre. Az elkövetkezendő hetek tárgya­lásai döntik el, hogy az erőmű mek­kora összegű lakossági támogatást ad, s azt milyen elvek szerint osztják el igazságosan. Zsiga Ferenc HÚSZ KÉRDÉS, HÚSZ FELEDET AZ ÚJ LAKÁSTÖRVÉNYRŐL 19. Hogyan alakul a vételár? A törvény a vételár összegét a forgalmi érték 50 százalékában maximálja. Az önkormányzat tes­tületi rendelettel ettől lefelé eltér­het. Árcsökkentő tényező lehet a bérlő által a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beru­házások összege. Ha például egy 60 négyzetméteres lakásra, amely­nek forgalmi értéke 1 800 000 fo­rint, a bérlő 200 000 forintot költött s ezzel növelte értékét, akkor az 1 800 000 — 200 000 = 1 600 000 forintnak maximum a fele, azaz 800 000 forint lehet. Van lehetőség részletvásárlásra is. Ebben az esetben a lakás vásár­lóját 25 évi részletfizetési kedvez­mény illeti meg. Ennél hosszabb törlesztési időt engedélyezhet az önkormányzat, kevesebbet nem. Ha a vevő a teljes vételárat egy összegben fizeti ki vagy 25 évnél rövidebb törlesztési időt vállal, en- • gedmény illeti meg. Az erre vonat­kozó konkrét, részletes szabályok­ról az önkormányzatok döntenek. A jogszabály szerint a vevőnek az első hat évben a lakás törlesztőrész­leteire nem kell kamatot fizetnie. (Holnap: Vásárolható-e lakás kárpótlási jegyre ?) MEGYEI KÖRKÉP __________ 3 TÖRTÉNELMÜNK LEGNAGYOBB BIRTOKRENDEZÉSE Elhúzódnak a földek kijelölései • A kimérést illetően kevés helyen várnak a földhivatalokra. Egyes ese­tekben a bizottságoknak - a hivatalos földkimérésig - maguknak is joguk van birtokba adni a földeket. (PN-archív) Sajnos több mint 600 településen ez idáig még egyetlen árverésre sem került sor, s jelentősen elhúzódik a részarány-tulajdonosi földek kijelö­lése is - hangsúlyozta egy szombati, Kaposvárott rendezett fórumon Zsámboki Sándor, a Földművelésü­gyi Minisztérium miniszteri biztosa. Elmondta azt is, hogy a kárpótlással és a részarány-tulajdonosi földek ki­jelölésével kapcsolatos munkákat je­lentősen alábecsülték. A földhivata­lok és a kárrendezési hivatalok mun­katársai az emberi teljesítőképesség határán vannak, előfordul, hogy a dolgozók azért mondanak fel, mert nem bírják a három év óta tartó, rendkívül megfeszített munkát. Az FM képviselője történelmünk legnagyobb földrendezésének ne­vezte a mostanit, s mindezt adatokkal támasztották alá: az ország földterü­letének több mint felén történik va­lamilyen tulajdonosi változás, és mindez hazánk lakosságának felét érinti. Ezek után nem csoda, hogy az el­húzódó árverések és kijelölések fe­szültségeket okoznak. A miniszteri biztos arra kérte a földkiadó és föld­kimérő bizottságok e fórumon jelen lévő vezetőit: próbálják megértetni a tulajdonosokkal, hogy rettentő nagy munkáról van szó. Szólt arról is, hogy a földkiadó és földkimérő bi­zottságok egyötöde abbahagyta a munkát, mert a működésükhöz és tagjaik tiszteletdíjához igényelt 750 millió forintból ez idáig egyetlen fil­lért sem láttak. Ennyi pénzt nem is tudott volna elkülöníteni a költségvetés, már csak azért sem, mert sok helyütt számító­gépekre, faxokra és másológépre is bejelentettek igényt, vagyis az ön­­kormányzatok ily módon próbálták gépesíteni a hivatalukat. De az is igaz, hogy - ismerte be önkritikusan Zsámboki Sándor - több hónapja vitatkozunk azon, mi­lyen paraméterek szerint osszuk el a Megkerült az öregcsertői kisfiú (Folytaás az 1. oldalról) Már a honvédséget is értesítették, mert a lassan leereszkedő köd miatt nőtt-nőtt az aggodalom, ha nem talál­ják meg, a gyerek kihűl, ami a halálát okozhatja. Á megközelíthetetlen te­rületeket honvédségi terepjárók fé­sülték át, de falubeliek saját terepjá­róval is segítkeztek. Az átláthatatlan köd miatt hajnali 2 órakor abba kel­lett hagyni a kutatást. Éppen a kora reggeli teendőket beszélték meg, amikor az önvédelmi csoport jelen­tette: pár perce a Szilas-tanyán lelték meg a kis csavargót. Kiderült, hogy a háziak nem búj­tatták a fiút, hiszen azt sem tudták, hogy az épületben van. A gyerek ki­leste, mikor mehet be észrevétlenül, s a hűtőgép mögött rejtőzködött, míg észre nem vették. A helybéliek a tör­ténteken nem bosszankodtak. Mint mondták: minden jó, ha a vége jó, a bajban történő összefogás pedig föl­ért egy polgárvédelmi gyakorlattal. Felső-Bácska településeinek kon­zultatív fóruma nyolcadik ülésén megtárgyalta az Országos Foglalkoz­tatási Alapítványhoz benyújtott pá­lyázat tapasztalatait. A kistérségek komplex fejlesztésére kiírt pályáza­ton Éelső-Bácska ezúttal nem nyert. A térségben lévő 32 település fó­rum jelleggel 1991 óta működik együtt. Idén augusztusban határoztak úgy, hogy a térség fejlesztésére kö­zösen vállalkoznak. Ä pályázatban Felső-Bácska térségének alapvető fejlesztési irányaként három területet jelöltek meg. A mezőgazdaság és a hozzákapcsolódó élelmiszeripari fel­dolgozást, a stratégiai jelentőségű vízgazdálkodást, valamint az idegen­­forgalom fejlesztését. Bötkösné Molnár Erzsébet, Bács­almás főépítésze, a pályázat koor­dinátora úgy vélte, hogy egy ilyen pályázat esélyteremtést jelent, száz­­húszezer ember életterének jobbító szándékú átalakítását. Véleménye szerint a programot tovább kell fej­leszteni, újra pályázni kell. A hozzá­szólók szinte kivétel nélkül egyetér­tettek abban, hogy a további munka célratörőbb és hatékonyabb lenne, ha az eddigi „laza” fórum helyett az ön­­kormányzatok szorosabb együttmű­ködési formát keresnének. Balogh László, a megyei közgyűlés alelnöke tájékoztatta a résztvevőket a kun­­szentmiklósi kistérségi program ta­pasztalatairól. Utalt az országban rendelkezésre álló 100 millió forin­tot. Várhatóan november végén azonban már megkezdődik az előle­gek kiutalása - jelentette be, hozzá­téve: az már most látszik, hogy az e célra jövőre tervezett összeg biztosan nem lesz elegendő. A fórumon felszólaló Tarján Lász­­lóné, a környezetvédelmi tárca ál­lamtitkára azzal egészítette ki, hogy a földkiadó bizottságok több esetben etikátlanul járnak el: gyakran a csa­ládtagjaikat részesítik előnyben, ne­kik mérik és adják ki először a földe­ket, s az önkormányzatok és a gazda­ságok sokszor megpróbálnak presz­­sziót gyakorolni a földkiadó bizott­ságokra. Sajnos e bizottságok szak­mai és a törvényességi felügyelete sem megoldott. Továbbra is kérdés - hangzott el az eszmecserén -, hogy vajon a rész­arány-tulajdonosi földek kimérési költségének hányad részét vállalja A helyi földrendező és földkiadó bizottságok munkájáról hallhattak tá­jékoztatót a jelenlévők a november 17-ei szanki önkormányzati ülésen. Zaka László polgármester bevezető­jében elmondta, hogy az árverések jól haladnak, bár egy földkiosztás elmaradt az idén. Az ezzel járó kia­dások már most meghaladják a nyolcszázezer forintot, év végére pe­dig az egymilliót is elérhetik. Az egyes bizottságok elnökei egyetértet-Az elmúlt napok Kalocsán megtar­tott földárverésének mintegy 60 résztvevője elégedetten távozott a városházáról, ahol 18,6 hektárnyi te­rület 634 aranykorona értékben talált új gazdára. Az elégedettség oka: a város központi helyén, az 51-es út melletti zártkertek aranykoronánként 600-700 forintos áron keltek el. A li­citálók kertszerűen kialakítható, nagy értékű zártkertekhez jutottak. már működő önkormányzati szövet­ségekre, javasolta a működés tapasz­talatainak hasznosítását. Baja polgármestere, Éber András úgy vélte, létre kell hozni a felső-bácskai települések szövetsé­gét. Ezen belül kisebb, azonos ér­dekű települések összefogására is le­hetőség nyílna. Közösen pályázhat­nának gázprogramra, úthálózat fej­lesztésére. Krizsán István, Kunbaja polgármestere az infrastruktúra kia­magára a költségvetés. Mindenesetre a miniszteri biztos azt javasolta a földkiadó bizottságok vezetőinek, beszéljék rá a tulajdonosokat, ha amúgyis bérbe adják a földet a gaz­daságnak, ne most méressék ki a te­rületet. Az 1,3 millió részaránytulaj­don esetén ugyanis ennek költsége legkevesebb 10 milliárd forintot tenne ki, s ennyi pénz aligha jutna erre egyszeriben. A tapasztalat egyébként az, hogy a tulajdonosok kétharmada bérbe adná a földjét és a tulajdon kimérése egyszer amúgyis mindenképpen járna a birtokosnak. Zsámboki Sándor szerint azért is indokolt a vagyoni kárpótlás lehető­ségének újbóli megnyitása, mert még mintegy 60 ezren vannak, akik vala­milyen okból nem tudták, vagy - fél­retájékoztatás, illetve megfélemlítés miatt — nem merték beadni az igé­nyüket. Ezzel kapcsolatban is türel­met kért a bizottságok tagjaitól. tek abban, hogy a végrehajtási tör­vény rossz irányban fejlődött, a kü­lönféle joghézagok is sok nehézséget okoznak. Bazsa Sándor, a Haladás Szövetkezet földkiadó bizottságának elnöke nehezményezte, hogy a mai napig is vannak olyanok, akik nem kaptak még kárpótlási jegyet. Maga a végrehajtás is rengeteg időt vesz igénybe. Az önkormányzatnak - egyebek helyett - a földkiadásra kell pénzt adnia. Álláspontjuk szerint reális áron, mert a műút közelében fekvő terüle­teket aranykoronánként 1300, illetve 3100 forintos áron adták. Az árveré­sen megjelentek közül többen azt hangoztatták: ilyen jól szervezett, a legnagyobb csendben lebonyolított földárverésen még nem voltak. Pedig abban a tudatban érkeztek, hogy az értékes területek miatt elszabadul­hatnak az indulatok. lakítását látta a térségi program el­sődleges feladatának. Kőtörő Miklós, a megyei közgyű­lés elnöke vázolta a résztvevőknek az önkormányzati szövetségek mű­ködésével járó feladatokat, kötele­zettségeket, egyben felajánlotta a megyei önkormányzat segítségét. A januári ülésig a megye szakértői ja­vaslatot dolgoznak ki az együttmű­ködés lehetséges szervezett formáira. Pásztor E. Szendrei Imrére emlékeztek Szentendrei Imrére, a város híres zongoraművészére emlékeztek a na­pokban Kalocsán. A helyi zeneisko­lások műsora után az elhunyt egykori kollégái, barátai: Szabó Antal fu­vola-, Zempléniné Szabó Andrea zongora-, valamint Vermes Mária hegedűművész kamaramuzsikával szórakoztatta a közönséget. Az em­lékest második felében Lakatos György fagottművész és Nagy Péter zongoraművész állt a pódiumra. A Szendrei-emléknap megrendezéséért dr. Huszka Lászlóné Szendrei Valé­ria mondott köszönetét. Bácsalmáson van elég telefon Az alakuló Bácstáv Kft. Bácsal­más városának is felajánlotta a csat­lakozás lehetőségét. Ä helyi képvi­selő-testület azonban úgy döntött, hogy — mivel Bácsalmáson 300 sza­bad ikervonal van, s a hálózat, illetve központ kihasználtsága mindössze hatvan százalék körüli - a helyzet nem teszi szükségessé a csatlakozást. Tanácskoztak a polgárőrök Évek óta eredményesen működik Kalocsán a közbiztonságot segítő egyesület, amelynek tagjai az elmúlt pénteken tanácskoztak arról, hogy csatlakozzanak-e a Polgárőrök Or­szágos Szövetségéhez. Igazából az alapszabály ismertetése győzte meg a vagyonőröket arról, hogy érdemes csatlakozni. Azt hangsúlyozták, hpgy végre jól körülhatárolt, az in­tézkedéseket, lehetőségeket, kötele­zettségeket részletező szabályzatot kaptak. Megoszlott a vélemény ab­ban, hogy az eredményes munkához elegendő-e annyi jog, amely csak annyiban különbözik a más állam­polgárt is megilletőtől, hogy az in­tézkedő polgári őr a közfeladatot el­látó személyt megillető védelemben részesül. Többen elzárkóztak attól, hogy a rendőrség által szervezett traffipaxos ellenőrzésekben közre­működjenek, vagy a járművek alváz - és motorszámát ellenőrizzék. Mint mondták, ez tipikus rendőrségi munka. Legfontosabbnak a közterü­leti megfigyelést tartották. Csak kérdezem Milyen munka várható el azok­tól, akik az adófizetők pénzéből kapják fizetésüket? Gondolom, minimun tisztességes. Csak félő, hogy ez a bizonyos minimális el­várás is többnyire túl sok. A múlt héten lapunk közölt egy listát a megyében még eladó vál­lalatokról. A névsort az Állami Vagyonügynökségtől kaptuk, s mint utóbb kiderült, jó, ha a fele igaz volt. Ebből azt a nem is túl merész következtetést vontuk le, hogy ott fönn a messzi Budapes­ten, az Állami Vagyonügynökség­nél pont azzal nem törődnek, ami a dolguk volna. Ha az eladó cé­geket nem tudják nyilvántartani, akkor mit tudnak? Csodálkozásra persze nincs ok, hiszen a közelmúltban néhány ember azért kapott több milliós végkielégítést az AVÜ-nél, mert új embereket hoztak helyettük. Az elbocsátáskor pedig a végkielégí­tés jár. A jelek szerint tehát az AVU-nél direkt megéri rosszul dolgozni, milliókkal a zsebben nem is olyan tragikus a kirúgás. Vagy mindez puszta véletlen? Csak kérdezem... Hámori Zoltán Tájékoztató a földrendezésről ÖNKORMÁNYZATI SZÖVETSÉGET TERVEZNEK? Felső-Bácska önkormányzatai most nem nyertek • Ha nem sikerül a térségnek összefognia, akkor a fentiekhez! hasonló házak szaporodnak el. A felvétel Jánoshalmán készült. (Fotó: Walter) Földárverés közmegelégedésre

Next

/
Thumbnails
Contents