Petőfi Népe, 1993. november (48. évfolyam, 254-280. szám)

1993-11-19 / 270. szám

1993. november 19., péntek MEGYEI KÖRKÉP 3 KÖZMEGHALLGATÁS TISZAKÉCSKÉN Sok a mezei lopás, piszkos a piactér ffi m 1 A kécskei piacon még a vastag hó sem takarja el a szemetet. Megszűnik a gázbekötés OTP-hitele? Kalocsán, ahol a gázbevezetés mi­att naponta 25-30 ügyfél kér ked­vezményes kamatozású hitelt az OTP helyi fiókjától, rohamosan ter­jed a hír: a jövő évtől már nem lesz lehetőség a fűtéskorszerűsítési hitel felvételére. A térségi gázberuházás miatt idén négyezer, a környékbeli települések bekapcsolódásával jö­vőre legalább tízezer családnak lesz szüksége nagyobb összegre ahhoz, hogy a hagyományos fűtési módról a gázenergiára átálljon. Minden bi­zonnyal az új bekötők egy jelentős részének sem áll rendelkezésére a kivitelezés költsége, ezért Trapp Mártont, az OTP-fiók igazgatóját a jövő évi lehetőségekről kérdeztük. — A hír alapját a lakáscélú támo­gatásokról szóló kormányrendelet megváltozása adja. Eszerint az ér­vényben levő támogatási rendszer január 1-jétől megváltozik. Az álta­lános törlesztési támogatás, amely je­lenleg 30 százalék, megszűnik. A kamattámogatás mértéke 1994-től az első öt évben négy, 5-10 év között három, 10-15 év között pedig egy százalék . lesz. Függetlenül attól, hogy valaki lakást épít vagy új lakást vásárol. Ez a kormányrendelet nem foglalkozik a fűtéskorszerűsítésre felvehető hitelekkel. Ám nagy való­színűséggel — bár ezt egyelőre nem pontosították — ezen a területen is változások történnek. Azoknak a te­lepüléseknek, ahová a jövő évben biztosan bevezetik a gázt, már jelez­tük, hogy az esetlegesen kedvezőtle­nebb feltételek a megvalósítást aka­dályozhatják. Amennyiben a szüksé­ges terv és költségvetés, a kölcsön elbírálásához szükséges más doku­mentumok rendelkezésre állnak, egy héten belül döntünk, és a pénzt is ki­fizetjük. Gyakorlatilag nincs keretha­tár, minden hozzánk forduló — a szükséges feltételek megléte esetén — számíthat a kölcsönre, hiszen fi­nanszírozási gondjaink természete­sen nincsenek. A december 31-éig benyújtott kérelmeket a most ér­vényben lévő szabályok szerint bírál­juk el, a hitelt is a jelenlegi feltéte­lekkel folyósítjuk. Zs.F. NEM FOGADJAK EL A FELTÉTELEKET? Vita az alapellátás átvételén A tiszakécskei művelődési köz­pont megfelelően akart gondoskodni a közmeghallgatás helyéről, mert négy szieszta kályhát is betettek az amúgy még fűtetlen emeleti nagyte­rembe. Hiába volt azonban az igye­kezet, az emberek csak nehezen gyü­lekeztek. Sem Tóth Dezső polgár­­mester, sem Albreht Sándor jegyző nem vett részt az eseményen, így a jelenlévőket Csemus Ferenc alpol­gármester tájékoztatta az önkor­mányzat eddigi munkájáról. A jövő évi tervek közül a többi között megemlítette az önerős tele­fonhálózat megvalósítását, az öregek otthonának és az ipari iskolának az elhelyezési gondját, a Tisza-parti idegenforgalmi lehetőségek kibonta­kozását. Nem kellett sokat várni a kérdésekre, mert a jelenlévők igen aktívnak mutatkoztak. Kocsis János, Kiss Ferenc és Su­­bicz Istvánná is azt tartaná helyes­nek, ha a szövetkezet irodájába az idősek költöznének be. Szerintük eb­ben az esetben kellene a legkisebb átalakítást végezni. Eszes Károly vi­szont amellett érvelt, hogy inkább az ipari iskola kerüljön oda. Szót kapott a két intézmény vezetője is, elmond­ván érveiket. Többen kérdezték, hogy hol tart a Turucz-ügy? Több­szöri fellebbezés után a bíróság tár­gyalja — adta meg a választ Szeidl József, a polgármesteri hivatal mű­szaki osztályának vezetője. Hegedűs Imre arra panaszkodott, hogy elsza­porodtak a mezei lopások. Vélemé­nye szerint ameddig orgazda létezik, Már az 1990. év végén a képvise­lők által elfogadott szervezeti és mű­ködési szabályzat rendelkezett arról, hogy Kisszállás község alkossa meg saját jelképeit, címerét és zászlaját. Dr. Szekfű László szegedi törté­nész professzor a művelődési és ok­tatási bizottság felkérésére a heraldi­kai (címertani) szabályoknak megfe­lelő terveket készített és tett le a kép­viselő-testület elé. Kisszállás község címere az úgy­nevezett elbeszélő címerek kategóri­ájába tartozik, és elsősorban a telepü­lés történetének szimbólumai jelen­nek meg a különböző mezőkben. A griff arra utal, hogy az avarkorban már éltek itt emberek. Az általa fel­emelt három nyíl jelképezi, hogy a mai közigazgatási határon belül há­addig tolvaj is lesz. Hangot adott an­nak a véleményének is, hogy a köz­­kutakat permetezésre, üvegmosásra, sőt, locsolásra is használják, holott azoknak nem az lenne a funkciójuk. Lovas István arról érdeklődött, mennyi lesz a jövő évi költségvetés. Szerinte szülőszobát kellene létre­hozni a városban, hogy mindenki la­kóhelyén születhessen. Jó lenne — mondta —, ha rönt­gengép is lenne az egészségügyi központban. Szeretné, ha a nyugdíja­sok bizonyos napokon ingyen me­hetnének be a termálfürdőbe. Sós Sándor azt kifogásolta* hogy nincs közterületfelügyelő. A gazdakörök­nek megfelelő helyet szeretne, ahol össze tudnak jönni. Tajti Erzsébet rom kis falucska volt a középkorban, Máda, Ivánka és Kis-Szállás. Az alsó vágás hét keresztje az Árpád-házi ki­rályok alatti településfolytonosságot hivatott szemléltetni. A címerpajzs felett a sisak és a tolldíszek arra utal­nak, hogy e tájat sem kerülték el a sorsfordító háborúk, amelyeket kü­lönböző nemesi családok birtoklása idején élt át a kisszállási lakosság. Az I. és II. világháború áldozatai­nak nemrégen készült el az emlék­műve. A círriÁr és zásilő haszíiálatát rendelet szabályozza, amelyet a leg­utóbbi ülésén hagyott jóvá az ön­­kormányzati testület. Az ünnepélyes birtokbavételre és zászlóátadásokra a lakosság előtt, méltó keretek között kerül sor 1994. március 15-én. Bór Józsefné annak érdekében szólalt fel, hogy a helytörténeti gyűjtemény állandó helyre kerüljön, akkor ugyanis to­vább lehetne fejleszteni. Szorgal­mazná egy második világháborús és egy ’56-os emlékmű felállítását. Sze­rinte nincs megoldva a piactér kör­nyékének a takarítása. Kristóf Márta az energiaárak emelkedése miatt ve­szélyesnek látja a könyvtár működé­sét, mivel villanykályhával fűtenek. A beszerzett könyvek az előző évek­hez viszonyítva a harmadára, a folyó­iratok a felére csökkentek. Balogh Gergely betegsége miatt nem tudott jelen lenni, így írásban tette fel kér­déseit. Csemus Ferenc a válaszadás­nál a hivatali dolgozók véleményét is kikérte. Sz. T. Téves lista az ÁVÜ-től Keddi PN-kalauz oldalunkon kö­zöltük a Bács-Kiskun megyében el­adásra váró vállalatok listáját. Illetve csak azt hittük, hogy a felsorolt cé­gek pályázatát még ezután írják ki, mert kiderült, hogy ez sok esetben nem igaz. Tegnapi lapunkban már ír­tuk, hogy két cég a névsorból már nem eladó, ma újabb kettő jelezte. A Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Rt. és'a bajai Nett, hogy túl vannak a pá­lyázat kiírásán, illetve a privatizáció megindításán. A téves listát az ÁVÜ megyei irodájától kaptuk, nekik vi­szont Budapestről küldték az adato­kat, mint azt az irodában mondták. Az Állami Vagyonügynökség egyébként a közelmúltban állítólag azért alakított megyei irodákat, hogy naprakész nyilvánosságot biztosítson a sörön lévő privatizációs ügyeknek. A témára lapunkban visszatérünk. (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Molnár Ilona, a kecskeméti önkormányzat egészségügyi bizott­ságának elnöke szerint a közös bi­zottságnak lett volna feladata — a megyei kórház 15 millió forintos vá­rosi támogatásának összefüggésében — komplexen tárgyalni az egészség­­ügyi alapellátás átvétele feltételeiről. Dr. Gubacsi László főorvos, a kecs­keméti alapellátás intézményeinek igazgatója is részt vett a tárgyalásó- • kon, és ő eleve elfogadhatatlannak tartotta az átvétel feltételeit. A kecskeméti önkormányzat egészségügyi bizottságának is igé­nye, hogy a város működőképesen vegye át Bács-Kiskun önkormányza­tától, illetve a megyei kórháztól az alapellátást. Ez a jelenlegi átadási pozíciókkal nem látszik biztosított­nak, mivel a körzeti fogászati ellátás nem működhet karbantartás és admi­nisztráció nélkül. Ezek költségeit világosan és pon­tosan ki kell számítani és fedezni. Amennyiben tárgyalási pozícióba ju­tott volna a kecskeméti egészségügyi bizottság elnöke, azt is megkérdezte volna: a kórházban dolgozók a köz­alkalmazotti törvényhez viszonyított átlagos bére mennyi? Molnár Ilona számára ugyanis megdöbbentő volt, hogy a fogorvosok átlagbére bruttó huszonkét-huszonhárom ezer forint havonta. A megyei közgyűlés által elfoga­dott előterjesztés tehát egy ajánlat­nak minősíthető, ami további tárgya­lásokat igényel, mivel a város diktá­tumot nem tud kezelni. Tudomásuk szerint a fogorvosi ellátás gépparkjá­nak 80 százaléka lecserélésre szorul. Amennyiben ezt Kecskemét önkor­mányzata átveszi, úgy nem biztos, hogy ad még 15 milliót is Bács-Kis­kun önkormányzati intézményének, a megyei kórháznak műszerfejlesz­tésre, mert akkor erre a pénzre a vá­rosnak is szüksége lesz saját fogor­vosi műszereinek cseréjére. Molnár Ilona szerint ezért szüksé­ges a kórház városi támogatását és az alapellátás átvételét együtt tárgyalni. Kiragadva egyik kérdés sem kezel­hető. Az elnökasszony szerint jogilag sem kötelezhető Kecskemét önkor­mányzata a még megyénél lévő egészségügyi alapellátási részek át­vételére. Az önkormányzati törvény hatályba lépésekor ugyanis az ingat­lanokkal együtt az akkori kezelő kapta meg a feladatokat is. El­mondta: korrekt tárgyalások folytak a megyével, számára ezért is érthetet­len Bács-Kiskun közgyűlésének ha­tározata. Kecskemét képviselő-testülete legutóbbi, hétfői ülésén egyébként nem fogadta el, hogy a város 15 mil­lió forinttal támogassa a megyei kór­ház műszerbeszerzését. Mihályka Gyula Helyi adók Jászszentlászlón Kisszállás címere és zászlaja MEGOLDÁS AZ ONKORMANYZATOK KEZEBEN? Bevásárlóturizmus versenyfutással 1 A hétvégi buszok a Szentháromság téren - egyelőre nincs más helyük. ben mindenképpen segítenünk kell nekik, nem lehet és nem is szabad fa­lakat építeni, mert mi az embargó után is egymás mellett kell, hogy él­jünk. Az önkormányzatokra ebből a fel­adatból most sokkál fontosabb sze­rep hárul. Operatívan be kell avat­kozniuk. Olyan vállalkozások létre­jöttét kellene ösztönözniük, amelyek levezetik ezt az ideiglenes problé­mát. Gondolok itt különböző raktár­­áruházak megnyitására. — A lakosság komfortérzése ér­dekében pedig éppen az előbb emlí­tett intézkedésekkel meg lehetne ol­dani, hogy a hatalmas gépjárműhul­lám elkerülje a város főterét. Nem hiszem, hogy a hétvégi buszoknak is a főtéreifevan a legjobb helyük. Eze­ket az Íítézkedéseket gyorsan meg lehet hozni. Papp Zoltán Betörőbanda rendőrkézen A legutóbbi jászszentlászlói ön­­kormányzati ülésen megvitatták a he­lyi adórendelet-tervezetet. Ehhez kapcsolódóan Papp József polgár­­mester felolvasta a Független Kis­gazdapárt helyi szervezetének a kép­viselő-testülethez írt levelét. Ebben a kisgazdák tiltakoznak a rendelet be­vezetése ellen, s egyúttal javasolják annak egy évvel való elhalasztását. Halász Mátyás képviselő szerint mindenképpen tudatosítani kell az emberekben, hogy ez az adó szüksé­ges. Kovács István jegyző, aki a ter­vezetet elkészítette, sajnálatosnak tartotta, hogy különféle szóbeszédek, légből kapott híresztelések élnek a testület munkájával kapcsolatosan. Úgy vélte, egy szűk csoport olyan in­formációkat ad a lakosságnak, me­lyek szerint a csatornaépítés az oka a helyi adó bevezetésének. Tavaly a költségvetési koncepció tárgyalása­kor már szó volt a helyi adó beveze­téséről. Ezt az indokolja, hogy három éve a kormány normatív támogatása nem tartalmazza az infláció kompen­zálását. A polgármester szerint ne­hézséget okoz az is, hogy a kisterme­lők jövedelmét sokkal nehezebb fel­mérni, mint a bérből élőkét. A képvi­selők úgy vélik, hogy a helyi adózás bevezetése is olyan probléma, ame­lyet csak a lakossági fórumon lehet kezelni. Erre november 26-ai falu­gyűlésen lesz mód. —Ádám— A múlt héten Kis-Jugoszláviában az árrobbanás teljesen felborította a termékhiánnyal küzdő belföldi ellá­tást. Egy kiló sertéshús 9 millió di­nárba kerül, a szalonna pedig 10 mil­lióba, a porcukor 8 millió 400 ezerbe. A töröttpaprika ára 11 millió dinár. Tetőzi a bajt, írja a Magyar Szó va­sárnapi száma, hogy az árak nemcsak dinárban, hanem márkában kifejezve is lényegesen emelkedtek. Például a húsé 5 márkáról 13 márkára. Ezek után nem csoda, hogy az ed­dig is jelentős bevásárlóturizmus minden rekordot megdöntött a héten. Baján, de a főút mellett lévő más te­lepülések üzleteiben (bármilyen jel­legűek), főleg a vásámapokon ál­landó a szerb szó, gyorsabban ürül­nek a polcok, egyre többször kell sorbanállni. Megkérdeztük a térség országgyű­lési képviselőjét. Nagy Andrást, okozhat-e ez a jelenség ellátási prob­lémát a déli határ mentén ? — Attól félek, hogy okozhat, és már vannak erre utaló jelek. Ember­ileg nagyon sajnálom a szerb népet, hiszen hideg lakásban, éhen és ál­landó veszélyben élnek. Úgy gondo­lom, hogy a bevásárlás lehetőségé-Imrehegyen is bevezetik a gázt Az imrehegyi önkormányzat is megkötötte a Dégáz Rt.-vel azt a szerződést, amely szerint jövő évben a községbe bevezetik a korszerű energiaforrást. A belterületen élő családok mindegyike igényli a föld­gázt. A tízezer forint lakossági hoz­zájárulást december 15-ig kell befi­zetniük az érintetteknek. A gázáta­dóhoz — ami Kecelen épül - a szük­séges fejlesztési forrást az imrehe­­gyiek már megfizették. A zöldség- és gyümölcsbeszerzés sajátos módját választotta november 16-án éjszaka a kunszentmiklósi Cs. József és Sz. Sándor, valamint három társuk — tudtuk meg dr. Rákosi Mi­hály városi rendőrkapitány heti sajtó­­tájékoztatóján. Az öt fős társaság az ajtót befe­szítve jutott be a Rákóczi úti zöld­ségboltba, ahonnan mintegy ötezer forint értékű árut vittek el. Távozá­suk előtt szórakozásként — az eltu­lajdonított dolgok értékénél jóval nagyobb kárt okozva —, vandál pusztítást végeztek; tojásokat vag­dostak a falhoz, szőlőt tapostak szét. A megszerzett „tiltott gyümölcsöt” _ azonban nem sokáig élvezhették, mivel a rendőrség másnap kora reg­gel elfogta őket. A nyomozás során arra is fény derült, hogy nem most jártak először nyitvatartási idő után ebben az üzletben, sőt, Cs. József és Sz. Sándor alaposan gyanúsítható a Marx téri ruhabutik feltörésével. Minkettejüket, az ügyészségnek tett előzetes letartóztatási javaslattal, őri­zetbe vették. A betörőket elfogó rendőrt a kapitány jutalomban része­sítette. (tetézi) HÚSZ KÉRDÉS, HÚSZ FELELET A7 ■f’f t t ATT áctäptt^ivivd ni iM £> IlO JL •t JEL? A^l JL JL/ 17. Melyek a lakáscserére vonatkozó főbb előírások? A lakáscsere feltételei az új tör­vény hatálybalépésével általában kedvezőbbek lesznek. Ónkor­mányzati lakás esetében az önkor­mányzat kikötheti, hogy a bérlő csak másik lakás bérleti jogára vagy tulajdonjogára cserélheti el bérleti jogát. Bizonyos esetekben viszont a törvény nem engedi meg az önkormányzatoknak, hogy meg­tagadják a hozzájárulást a cseréhez. Például akkor, ha a bérlő egészség­­ügyi okból, munkahelyváltozás miatt, illetve a lakásban állandó jel­leggel lakók számának megválto­zása (csökkenése vagy gyarapo­dása) miatt kívánja elcserélni laká­sát. Hozzá kell járulni a cseréhez akkor is, ha az említett indokok a bérlővel jogszerűen együttlakó személyek valamelyike esetében állnak fent. Nem cserélhető el az a lakás, amelynek cseréjéhez nem járul hozzá a bérlőkijelölésre vagy az ismételten gyakorolható bérlőkivá­lasztásra jogosult, illetve az el­tartó. A lakásbérleti jogot kizárólag a bérbeadó hozzájárulásával lehet el­cserélni. Az önkormányzat előír­hatja, hogy a tulajdonában lévő la­kást a bérlő csak másik lakásbér­letre vagy lakástulajdonra cserél­heti el. Ha az önkormányzat hozzá­járni a cseréhez, az új bérlővel ugyanolyan feltételekkel kell bér­leti szerződést kötni, mint a ko­rábbi bérlővel. Nem lehet például a korábbinál magasabb lakbért meg­állapítani. A jövőben nem vizsgálják, hogy a cserélő felek milyen szobaszámú lakáshoz jutnak s hogy egyáltalán beköltöznek-e vagy tovább cserélik a lakást. (Holnap: Kit illet meg a vételi jog?) A gazdálkodás halasi tervei Ismét összehívták a város képvi­selő-testületét Halason. A soron kö­vetkező ülés egyik legfontosabb na­pirendje a jövő évi költségvetés kon­cepciójának ismertetése lesz. A leg­utóbbi mérleg kapcsán annyit már tudni lehet, hogy kisebb vagy na­gyobb összegű hitel felvételére szük­sége lesz a városnak, hogy működő­képes maradjon. Két rendelet megal­kotása szerepel továbbá a testület napirendjén: a hivatali munka és fi­nanszírozás szabályozásáról, vala­mint a képviselők költségtérítéséről. Kisnyugdíjasokat támogatnak A Kalocsához közeli Homokmé­­gyen nő a szociális feszültség, mert a helyi termelőszövetkezetből kikerült nyugdíjasok rendkívül alacsony jö­vedelemmel rendelkeznek. Azoknak az időskorúaknak, akiknek a családja nem tud segíteni, az önkormányzat nyújt rendszeres támogatást. A falu­hoz tartozó szállások mozgáskorlá­­tozottainak —- szám szerint harminc­nak — ebédet szállítanak, amely kü­lönösen a szociális otthoni elhelye­zésre várók esetében nélkülözhetet­len. A fiatalok helyzete sem jobb, a regisztrált munkanélküliek száma el­éri a százötvenet. A helyzeten némi­képp a közhasznú munkával segíte­nek. KÖZÉLETI HÍREK • A Független Kisgazdapárt kis­­kunmajsai szervezete taggyűlést tart november 20-án, szombaton 17 órá­tól a majsai kultúrházban. Előadók: dr.Mihályi Lászlóné és Kalmár Jó­zsef megyei alelnökök. Megfelelő létszám esetén megalakítják a női ta­gozatot. A párt kiskőrösi szervezete november 21-én, vasárnap 15 órai kezdettek tart gyűlést a volt népfron­tépületben. Előadók: dr. Bemáth Ba­lázs megyei elnök, Gimes György, a POFOSZ megyei elnöke és Bogdány Károly, az 56-os szövetség megyei elnöke. • A Rendszer- és szemléletválto­zás a történelemtanításban címet vi­seli az a megyei szakmai fórum, amelyet Fekete Pál (MDF) országy­­gyűlési képviselő kezdeményezett az általános iskolákban történelmet ta­nító kollégái számára. A rendezvény előadói és válaszadásra felkért ven­dégei dr. Szentendrei Lászlóné. Né­meth László és Bardocz Attila lesz­nek. A fórumra ma délután 15 órai kezdettel, Kiskunhalason kerül sor a Zeneiskola épületében. • Közmeghallgatás Dunavecsén. A dunavecsei önkormányzat novem­ber 24-én, 18 órakor közmeghallga­tást tart a művelődési házban. Bolyó István alpolgármester beszámol az önkormányzat ezévi munkájáról, azt követően a lakosság kérdéseire vála­szol a képviselő-testület. A közmeg­hallgatáson jelen lesz Nagy Tamás, a 4. számú választókörzet országgyű­lési képviselője is. • November 19-én, 17.30-kor, a’ kunbajai művelődési házban lakos­sági fórumot tart Orosz Sándor, MSZP-elnökségi tag, agrárügyvivő és dr. Tabajdi Csaba, szocialista párti országgyűlési képviselő „Az agrár­válságból van-e kiút” címmel. A rendezvényre minden érdeklődőt várnak. • Endre Sándor, kiskunfélegyházi önkormányzati képviselő november 20-án, szombaton délután 15 órakor fogadóórát tart a félegyházi városi könyvtárban. A képviselő vendége lesz Glattfelder Béla, országgyűlési képviselő. ÉRIAE GALÉRIA E GALÉRIA E GA„ < CD LU < DC ■UJ —I < o LU < oc •LU _J < o LU < (X Erzsébet, Katalin IK névnapra egyedi, művészi kerámia, _ 4 üveg és bőr S | ajándéktárgyakkal «Széchenyitéru. várom a kedves vásárlókat az E-GALÉRIÁBAN! Festmények, grafikák kortárs művészektől az E-GALÉRIÁBAN Kecskemét, Széchenyi tér 14. Északi térfal, belső udvar (16793) ~1V9 3 ViaBTVO 3 3 r

Next

/
Thumbnails
Contents