Petőfi Népe, 1993. november (48. évfolyam, 254-280. szám)

1993-11-18 / 269. szám

Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály, Tiszaalpár Földárverések November 24-re írták ki Laki­teleken az első földárverést a Szikrai Állami Gazdaság terüle­tére. A kárrendezési hivataltól kapott információ szerint még nem biztos, hogy ezen a napon tartják meg az árverést, ugyanis ez az időpont is rajta van a ké­sőbbre halasztott árverések listá­ján. A sokára tisztázott Szikra szövetkezet területén december 22-én és 28-án árverezhetnek a kárpótlási jeggyel rendelkezők. Tiszakécskén a Solohov szövet­kezet földjére december 21. és 22-én lehet licitálni. Új buszvárók Alpáron Öt buszváró készült már el a hétből Tiszaalpáron. A három ol­dalán üvegből lévő építményt a napokban helyezték el a község területén. A hátralévő kettő építé­sét is hamarosan megkezdik. A szilárd burkolatú kiemelt szegé­lyű út miatt három autóbuszöblöt is kialakítanak. A bemházási költség több mint 2,5 millió fo­rintba kerül. A munkálatok no­vember végére teljesen befeje­ződnek. Száz mázsa ponty November elejétől csak raga­dozó halakat lehet fogni a szikrai Holt-Tiszában. Ahhoz, hogy a következő évben is megfelelő halállomány álljon a horgászok rendelkezésre, az elmúlt napok­ban száz mázsa pontyot telepítet­tek. A halak átlagos sűlya elérte a másfél kilót. Intézményi átszervezések A kommunális intézmény ja­nuár 1-jétől falugondnokság né­ven önálló intézményként dolgo­zik Lakiteleken. Az átszervezési folyamat érinti az iskolát, az óvo­dát, a művelődési házat, valamint a könyvtárat. Az általános iskola továbbra is önálló intézményként tevékenykedik, a gazdálkodási feladatai viszont bővülnek a fent említett három intézményével. A szakmai feladatok ellátását az in­tézmények továbbra is önállóan végzik. Emelkednek a telekárak Megnőtt az érdeklődés Lakite­leken a lakótelkek iránt, főleg német állampolgárok részéről. Az önkormányzat most úgy döntött, hogy a telkek árát — amelyeket 1987-ben állapítottak meg —, felemelik. A község területén 120 forintról 250-re, az üdülőrészen 278-ról 500 forintra változik a négyzetméterenkénti ár. Szociális rászorultság esetén a helyieknek csökkenteni lehet ezt az összeget, ha belterületen kívánnak építeni. Községházi átalakítások Átalakítási munkák folynak a tiszaalpári községházán. Az épü­let falának egy része vizesedett, ezért újravakolták, s víztaszító anyagot tettek bele. A vakolás után festenek is. Az eddigi ta­nácskozóteremből három irodát is kialakítanak, hogy a zsúfoltság megszűnjön. A munkákat köz­hasznú munkások végzik, s ki­mondottan erre az időszakra ter­vezték be. Új tornaterem Lassan befejezik a, tornaterem építését Ókécskén. Átadása de- I cember 4-én lesz kis ünnepség I keretében. " 1 Az oldalt szerkeszti: Benke Márta • .. ; Tiszakécske és vidéke A tanyákon élők is jó lakásra vágynak • A táj festői, de itt lakni télen nem kellemes. A képen látható kis tanyát Triza­­kécske külterületén, az Árkus-dűlő­ben fényképeztük le. Noha a táj fes­tői, közelebbről megnézve a házat, bizony, nem jött meg a kedvünk ah­hoz, hogy ebben a viskóban éljünk. Nemcsak azért, mert télvíz idején nehéz innen a városba bejutni, ha­nem azért is, mert ebben a tanyában sem víz, sem villany nincs. Falai om­ladoznak, ablakain besüvít a szél, aj­taját már rendesen be sem lehet csukni. Gazdáját, Bágyi Ferencet nem találtuk otthon, mint mondták a környéken élők, napközben a szom­szédos tanyában lakó fiánál tartóz­kodik, s csak este tér haza. Sajnos, ebben a dűlőben nem ez az egyetlen ház, amely lassan-lassan emberi ott­honnak alkalmatlan. Ezen a vidéken több helyre nem jutott el a villany­áram, s így esténként csak a petró­leumlámpa világít. A tanyavilág szélén, a szeméttelep mellett laknak a téesz egyik épületé­ben Szikszai Sándorék. Sírva pana­szolta az asszony siralmas helyzetü­ket. Sokszor elviselhetetlen a telep felől áramló bűz, a vizet a több kilo­méterre lévő konzervgyári kútról hordják, s mivel nincs villany, sem mosógépet, sem hűtőszekrényt nem tud használni. Próbált már lakást kérni az önkormányzattól, de biztató választ nem kapott. Persze a városban is élnek csalá­dok rossz körülmények közt, s olya­nok is akadnak, akiknek még albér­letre sem futja a pénzük. Helyzetük ezekben a téli napokban még elvisel­hetetlenebb, kilátástalanabb. Vajon milyen módon tud segíteni az ön­­kormányzat? Vannak-e üres bérlaká-i Szikszai Sándorné is jobb lakást szeretne a városban. sai a városnak, illetve milyen támo­gatást tudnak nyújtani lakásvásárlás­hoz, építéshez, vagy éppen a téli tü­zelő beszerzéséhez? Tiszakécske városnak összesen 68 önkormányzati lakása van — tudtuk meg a polgármesteri hivatal illetéke­sétől. Ezek között néhány szükségla­kás, s igen nagy a száma azoknak, melyekre a bérlőkijelölési jogot kü­lönböző vállalatok kapták meg. Több szolgálati lakással és 37 bérlakással rendelkezik az önkormányzat. Saj­nos, egyetlen lakás sem üres, holott sorban állnak az igénylők. Biztató viszont, hogy a város szociális rende­leté szerint kamatfnentes kölcsön ad­ható lakásfelújításra, bővítésre, kom­fortosításra, telekvásárlásra, lakás­építésre és -vásárlásra. A költségve­tésben erre a célra mintegy 9 millió forintot különítettek el, s ebből már 5 millió 700 ezret használtak fel. Ez azt jelenti, hogy 36 kécskei polgár részesült eddig ebben a támogatás­ban, amely azért is előnyös, mert a kölcsönt csak 2 év után kell elkez­deni és 5 év alatt lehet törleszteni. Természetesen csak azok kaphatják meg ezt a támogatást, akiknél a csa­ládban az egy főre eső nettó jövede­lem nem haladja meg a mindenkori minimálbért, ez esetben a 9 ezer fo­rintot. Az igényléshez csatolni kell a szükséges dokumentumokat, vala­mint két képviselő támogatása is kell, a kérelemről végül a szociális bizottság dönt. Hasonlóan a rászorulóknak nyújt segítséget a lakásfenntartási támoga­tás, amelybe beletartozik akár az OTP-részlet bizonyos ideig való át­vállalása, az albérlet megfizetése, vagy a fűtés, a magas gázszámla, a rezsidíj egy részének az önkormány­zat részéről történő kifizetése. Ebben a támogatásban azok a családok ré­szesülhetnek, ahol a család bevételé­nek 35 százalékát meghaladják a ki­adások. Pillanatnyilag 100 ilyen jellegű kérelem fekszik a polgármesteri hi­vatal szociális előadójának az aszta­lán. A döntés ugyancsak a szociális bizottságra vár, s feltehetően erre a hónap végén kerül sor. Vita a Holt-Tisza tulajdonjogáról Néhány héttel ezelőtt számoltunk be olvasóinknak Tiszaalpáron, a Holt-Tisza tulajdonjoga körül kiala­kult vitákról és nézetkülönbségekről: mint az sokak számára talán már is­meretes, a Tiszaalpári Halászati Kft. tagjai részaránytulajdon címén igényt nyújtottak be a földkiadó bi­zottsághoz az 1992-ig a Búzakalász Szövetkezet birtokában lévő Holt-Tisza-szakasz tulajdonjogára. A tagi részaránytulajdon kiadására vonatkozó jogszabályok elméletileg meghatározott aranykorona-értékű földterületek igénylésére biztosíta­nak lehetőséget a szövetkezeti tagok számára. Ebben az esetben azonban nem egyszerű szántóföldről, hanem a folyó Tisza egykor levágott kanyaru­latáról és annak élővilágáról van szó. Az ügyben új fejleményként annak a hivatalos tájékoztatásnak tartalmáról számolhatunk be, amelyet a Kiskun­félegyházi Körzeti Földhivatal veze­tője, Csányi György november 11-én küldött a tiszaalpári önkormányzat kérésére, és amely azokat a körülmé­nyeket próbálja tisztázni, hogy mikor és milyen módon kerülhetett a Holt-Tisza alpári része a Búzakalász Szövetkezet tulajdonába. A hivatalos állásfoglalás szerint a Holt-Tisza ezen szakaszára 1940-ben a Váci Püspökség tulajdonjogát je­gyezték be, majd 1947-ben juttatás címén magánszemélyek birtokába került. Az iratok szerint „a földren­dezés során a magánszemélyek tu­lajdonaként számbavett területek a Búzakalász Mg. Szövetkezet haszná­latába kerültek”, így a többi között a szóbanforgó rész is. Arra vonatko­zóan nem tartalmaz pontos adatokat az állásfoglalás, hogy a földrendezés melyik évben történt és nem szolgál bizonyítékkal, hogy az adott évben az adott helyrajzi számon (sajnos, ez sem szerepel a tájékoztatásban) a Búzakalász Szövetkezet tulajdonába jogosan jegyezték-e be az alpári Holt-Tisza-szakaszt. A tiszaalpári önkormányzat képvi­selői, akik a Tisza jelenlegi vízminő­ségének javítása és Tiszaalpár kö­zösségi érdekeinek szem előtt tartása érdekében szeretnék elkerülni, hogy magántulajdonba kerüljön, úgy ér­zik, hogy nem kaptak megnyugtató választ felmerült kérdéseikre és to­vábbi információkért személyesen fognak a földhivatal vezetőjéhez’for­dulni. Tóth Katalin Sertésfeldolgozás kicsiben • Megérkezett a szállítmány. Az áfész a sertéseket termelőktől vásárolja. Régebben több vágóhíd is műkö­dött Tiszakécskén, most már csak egy van, Zámbori Györgyé. Ő ugyan tizenegy évig buszsofőr volt, eredeti szakmája pedig géplakatos, de tizen­négy éves kora óta rendszeresen vág rokonoknak, ismerősöknek. Most a helyi áfésznak adta bérbe a vágóhi­dat, amely teljesen úgy működik, ínint egy nagyobb, csal kicsiben. Zámbori György csak hétvégeken használja a vágóhídját. Akkor ké­résre bárkinek levágja a sertését. Ha szükséges, akkor teljesen feldol­gozza a disznót, úgy, hogy a húst még zacskóba is rakja. Tervei között szerepel egy hűtőpult megvásárlása, ezáltal a bögieknek nem kellene be­menniük a városba, nála is tudnának vágott sertést vásárolni. Hatosztályos gimnázium A tiszakécskei Móricz Zsigmond Gimnázium és Általános Iskola tan­testülete azt tervezi, hogy a követ­kező tanévben — legalább egy osz­tály erejéig — megpróbálkoznak a hatosztályos gimnáziummal. Ez az új oktatási forma nem igényelne plusz költséget, csupán belső átszervezést. Az elképzelés megvalósítása érdeké­ben felvették a kapcsolatot a bajai III. Béla Gimnáziummal, ahol már hasonló képzés folyik, s így az ott ta­nító tantestület át tudja adni tapaszta­latait. A hatosztályos gimnázium előnye, hogy hat évre lehet elosztani a tan­anyagot, ami azért sem elhanyagol­ható kérdés, mert az új oktatási tör­vény szerint minimalizálják a napi órák számát, a tanulnivaló viszont nem csökken. Emellett az sem mind­egy, hogy a hatosztályos gimnázi­umba járók már a hetedik és a nyol­cadik osztály ideje alatt egy maga­sabb követelményszint szerint tanul­nak. Az elképzelést hamarosan a szü­lőkkel is ismertetik. Amennyiben igény lesz erre a korszerű oktatási formára, akkor a Móricz-iskola veze­tése az önkormányzathoz fordul en­gedélyért. Útépítés kis költséggel Néhány nappal ezelőtt Tiszaalpá­ron befejeződött a IV. Béla és a Bu­dai Nagy Antal utcai szilárd burko­latú utak kiépítése. A kivitelezést az önkormányzat által erre a munkára felkért vállalkozó, a tiszakécskei Va­kond Kft. dolgozói végezték a már korábban is alkalmazott technikával: kohósalak alapra 5 centiméteres asz­faltburkolat-borítás, 4 méteres utca­szélességben. Még be sem fejeződtek a Budai Nagy Antai utcai munkála­tok, amikor a Bercsényi utcai lakók is benyújtották a kövesút kiépítésére vonatkozó kérelmüket az önkor­mányzathoz. Mivel a Bercsényi és Dobó István utca csatlakozik egy­máshoz, a kivitelezésnél a munkák szorosan összekapcsolódnak, s így az építési költségek nagymértékben csökkennek. A Dobó István utcában korábban megállapított 32 000 forin­tos lakossági hozzájárulás helyett 23 400 forintot kell majd fizetniük az itt lakóknak, akik a kedvező alkalmat megragadva úgy döntöttek, hogy ké­rik a szilárd burkolat létesítését. Az útépítés mindkét utcában elkezdő­dött, és ha az időjárás engedi, még ebben az évben be is fejeződhet. NEM KELL A KÁPOSZTA? Alpári kistermelők gondjai 1 Mit csináljak a sok káposztával? — kesereg Bálint György. Az idei évben Tiszaalpáron több kistermelő foglalkozott fejeská­poszta- és kisebb mennyiségben kel­káposzta-termeléssel. Közülük né­­hányan most rendkívül nehéz hely­zetbe kerültek, mivel az időjárás téli­esre fordult és eddig nem tudták ér­tékesíteni káposztájukat. így mintegy 500-600 mázsa fejes káposzta vár be­takarításra és eladásra a községben. A termelők egyike, az újfalui Bálint György és családja éppen látogatá­somkor készültek a kertjükben meg­termelt káposzta felszedésére. — Hány kilogramm fejes káposzta termett itt? — kérdeztem a váratlan időjárás-változás miatt kissé izgatott gazdát. — Legalább 160-170 mázsa, per­sze, ezt ilyenkor még pontosan nem lehet tudni. — Mi lesz a sorsa a tőből már ki­vágott káposztafejeknek? — Egyelőre megpróbáljuk szal­mával kibélelt vermekben tárolni. ahol mínusz 10 Celsius-fokig a fagy­tól óvni tudjuk és szellőztetni is. Ez, persze, csak átmeneti megoldást je­lent, hiszen nem tudjuk, hogy meny­nyi ideig tárolható ilyen körülmé­nyek között anélkül, hogy romlásnak indulna. — Korábban nem próbáltak meg piacot találni a káposztának? — Dehogynem. A környék min­den kereskedőjénél érdeklődtünk, sőt, még Szolnokon is, de a „káposz­tára nincs kereslet” választ kaptuk valamennyitől. így most kénytelenek vagyunk a sok munkával és költsé­gesen megtermelt fejeket földver­mekben tárolni — válaszolt Bálint György, miközben már hozzá is lá­tott a cseppet sem könnyű betakarí­táshoz. A tiszaalpári termelők utolsó re­ménye az, hogy az országos és me­gyei hirdetési lapokban sikerül vásár­lót találniuk erre az egészséges és nélkülözhetetlen zöldségnövényre. NYUGDÍJAS POSTÁS A LAPTERJESZTÉSRŐL Huszonöt éve olvasónk véloldalt szeretem, amit az olvasók írnak, a férjem pedig főként a sportot kedveli, valamint a sorozatokat. Va­lamikor folytatásos regény is volt az újságban, azt is nagyon szerettük. Én délelőtt főzök az unokáimnak, ebéd után a férjem szundikál, addig, én el­olvasom a Petőfi Népét. Egy kicsit idehozza a világot. Ázt hittem, na­gyon fog hiányozni a munkahely, de nem. Olyan szépen megvagyunk itt­hon, s így az újsággal is megmaradt a kapcsolatom. Szerettem a munká­mat, pedig akkoriban nem volt köny­­nyű. Én osztottam szét az árusoknak és a kihordóknak a lapokat. Kécskén legtöbben a Petőfi Népét rendelték meg. Különösen nehéz volt nyáron, ugyanis az üdülőterületen is meg kel­lett szervezni a terjesztést. Akkor még nem volt számítógép, s a nyil­vántartást néha éjszakáig írtam, sokszor a családot is bevonva. Pró­bálkoztunk mi betétkézbesítővel is, aki csak az újságokat hordta, de csak a belterületen volt jó, a külterületre már nem ment ki, s így abbahagytuk. Olyan is volt — emlékszem —, hogy szombat-vasárnap diákok hord­ták a lapokat. Még az én fiam is be­szállt a munkába. Jól csinálták a fia­talok, nem is tudom, végül miért állí­tották le. Sajnos, a nagy terület miatt sok helyre csak későn ért oda az új­ság, mert ha az országos lapok kés­tek, nem tudtak elindulni a kézbesí­tők. Hallottam, hogy januártól nem a posta fogja kihordani a Petőfi Népét. A napokban kaptam egy kedves hangú levelet a kiadótól, hogy janu­árra már ne a postásnál fizessek elő. Engem ez nem zavar, természetesen továbbra is megrendeljük a Petőfi Népét az új terjesztőnél. Nekünk az a fontos, hogy rendes időben hoz. ák. • Angyal Bálintné délutánonként olvassa el a Petőfi Népét. A tiszakécskei Angyal Bálintné élete részévé vált az újság. Nemcsak azért, mert 35 évig dolgozott hírla­posként a kécskei postán, hanem azért is, mert férjével együtt 25 éve olvassák rendszeresen a Petőfi Né­pét. Amíg dolgozni jártak, addig csak délután vagy este vették ke­zükbe a lapot, de amióta nyugdíja­sok, azóta a férj újságolvasással kezdi a napot. Szerencsések, mert szinte a posta szomszédságában lak­nak, ezért már 8 óra után megkapják a napilapot. — Nagyon megszerettük a Petőfi Népét — meséli Angyalné —, ha nem lenne, hiányozna. Amikor nyugdíjba mentem, lemondtam az előfizetést, de egy hónap múlva megújítottam. Szinte mindent elol­vasunk benne, gn különösen a le-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents