Petőfi Népe, 1993. november (48. évfolyam, 254-280. szám)

1993-11-16 / 267. szám

1993. november 16., kedd PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC K a l a u z kezdőknek profiknak MINDEN AZ OLVASÓÉRT TÖRTÉNIK Hogyan lehet gazdaságos a Petőfi Népe terjesztése? Az olvasó azt igényli, hogy tar­talmas, érdekes és szórakoztató újsá­got írjanak neki, s a lapot időben, a számára legkényelmesebb körülmé­nyek között kapja meg. Az első kö­vetelménynek munkatársaink nap mint nap igyekeznek eleget tenni, a második feladat eddiginél jobb meg­oldásában pedig most szeretnénk egy nagyobb lépést tenni előre: hozzálát­tunk lapunk terjesztési rendszerének korszerűsítéséhez. Tudjuk, hogy nagy fába vágtuk a fejszénket, hiszen nem könnyű korszerűbbé és gazda­ságosabbá tenni a lapterjesztést. Az újságkihordás eddigi rendszere a megyei lapok, köztük a Petőfi Népe számára - a posta legjobb szándékai mellett is - sok hátránnyal járt. Mi­ként a hazai gyakorlat sok más terü­letén, ezen a téren is érvényesült a Budapest-központűság. A terjesztési rendszerben uralkodó monopolhely­zet a maga törvényszerűségei szerint árakat diktált, s gyakorta alkalmaz­kodásra kényszerítette a kiadókat. Az információcsere hiánya Ennélfogva a rendszer működte­tője nem is volt érdekelt a költségnö­vekedés csökkentésében vagy fel­számolásában, mert a növekvő köjt­­ségeket átháríthatta a kiadókra. Ők pedig - minthogy más lehetőségük nem volt — a terheket vállalták és ha nem akartak tönkremenni, továbbhá­rították az olvasóra. A gondokat csak tetézte, hogy a terjesztő és a lapkiadó között nem volt rendszeres információcsere az előfizetőkről, azok igényeiről. Ha a kiadó meg is ismerte az előfizetők új igényeit, akkor sem tudott azokra re­> Jövő évi kártyanaptárunk is törekvéseinket fejezi ki. ágálni. Az idők folyamán torzult a terjesztés növekvő költségeinek te­herviselése is. A megyékben ugyanis az összes terjesztett lap 80 százalékát a megyei újságok, 20 százalékát a Budapesten kiadott napilapok alkot­ják, de ez a költségviselésben nem mutatkozott meg. A megyei lapok viselték A megyei lapok viselték a költsé­gek nagyobbik részét, amit úgy is il­lusztrálhatnánk, hogy a megyei sajtó eladott példányonként egy forinttal támogatta az országos lapokat. Természetes tehát, hogy lapunk­nak is szembe kell néznie a fentiek­ben vázolt helyzettel és olvasóink jobb kiszolgálása érdekében be kell vezetni a terjesztés hatékonyabb rendszerét. Ezt senki sem tekintheti a posta vagy a Budapesten kiadott la­pok elleni merényletnek, vagy vala­miféle „saját vállalati monopólium” létrehozására irányuló törekvésnek, hanem csak annak, ami a mai piaci viszonyok között minden életképes gazdálkodó szerv elsőrendű feladata: jobban kiszolgálni a vevőket, jelen esetben az olvasókat. Annál is inkább igaz ez, mert a Magyar Postával való szoros e­­gyüttműködésünk fennmarad, hi­szen a kisebb települések előfizeté­ses lapellátásában, valamint minde­nütt lapunk utcai árusításában to­vábbra is számítunk rá. Építünk azokra a postás kollégáinkra, akik hosszú évek óta végzik a lapterjesz­tés nehéz munkáját, akik télen-nyá­­ron, hóban, fagyban, hőségben róják az utcákat, hogy az olvasó lapunkon keresztül bepillantást nyerhessen az ország és a világ dolgaiba. Köszönet­tel tartozunk nekik és bízunk benne, hogy kapcsolatunk a jövőben is köl­csönösen gyümölcsöző lesz. A Petőfi Népe kiadója - a posta dolgozóinak értékes tapasztalataira is építve - kialakítja saját terjesztési rendszerét. Ennek során több köve­telményt állít maga elé. Ezek között is a legfontosabb, hogy az új terjesz­tési rendszer maradéktalanul bizto­sítsa a helyi és országos információk gyors és pontos eljuttatását az olva­sókhoz. De ezt úgy is fogalmazhatnánk: lapunk kiadója valóban úgy akar vi­selkedni, mint ahogy az az újság tu­lajdonosától elvárható: közvetlenül - tehát nem más intézmény áttételén keresztül - ismerje meg az előfizetők kívánságait és közvetlenül intézked­jék kiszolgálásuk színvonalának emelésére. Gondolva az olvasó pénztárcájára Ehhez pedig hozzátartozik, hogy új módszereket és formákat kívá­nunk alkalmazni annak érdekében, hogy ne kelljen a Budapestről érkező vonathoz, az ott kiadott lapok megje­lenéséhez, a postai levélkézbesítés és díjbeszedés időpontjához igazítani lapunk terjesztését. S gondolva az olvasó pénztárcájára, nem vállaljuk a terjesztési költségek aránytalanságá­ból adódó terheket, következéskép­pen azokat nem is hárítjuk tovább az olvasókra. (A Petőfi Népe új terjesztési háló­zatáról és a postával történő együtt­működésről részletes információkat olvashatnak holnapi lapszámunk­ban.) A gyártótőke felénk tart JOGI SZAKÉRTŐNK TOLLÁBÓL A közhasznú társaságokról A parlament a közelmúltban mó­dosította a polgári törvénykönyv egyes rendelkezéseit, mely módosí­tás részben 1993. november 1-jén, részben pedig 1994. január 1-jén lép hatályba. A széles körű módosítást több részletben tartom célszerűnek ismer­tetni. Ez alkalommal a közhasznú társaságra vonatkozó vadonatúj sza­bályozással foglalkozom. Az 1994. január 1-jén hatályba lépő törvényi szabályozás szerint a közhasznú társaság a társadalom kö­zös szükségleteinek kielégítését nye­reség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló, közhasznú tevékenységét rendszeresen végző jogi személy. A közhasznú társaság üzletszerző gaz­dasági tevékenységet csak a köz­hasznú tevékenység elősegítése ér­dekében folytathat és a tevékenység­ből származó nyereség nem osztható fel a tagok között. A közhasznú társaság a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó szabályok alapján jöhet létre, illetve alakulhat át és összességében is a kft.-re megállapított szabályok sze­rint működik — természetesen a Ptk.-ban meghatározott eltérésekkel. A társaság létrejöttekor a társasági szerződésében meg kell határozni a társaság által végzendő közhasznú tevékenységet és szükség szerint az általa folytatott üzletszerű gazdasági tevékenységet. Közhasznú társaságot természetes és jogi személy egyaránt létrehozhat, továbbá jogi személyiség nélküli gazdasági társaság alapíthat ilyet, il­letve abba tagként beléphet. Sajátos formája a közhasznú társaság alapí­tásának az átalakulás, amikor a már működő korlátolt felelősségű társa­ság módosítja társasági szerződését — tevékenységi körét korlátozva e közhasznú tevékenységre, kizárja a nyereség felosztásának lehetőségét, értelemszerűen módosítja a társaság cégnevét stb. — és ezáltal általános jogutódként létrejön a közhasznú tár­saság. A közhasznú társaság elnevezést vagy annak rövidítését — kht. — a társaság cégszövegében fel kell tün­tetni. A korlátolt felelősségű társaság alapításától eltérő szabály az, hogy a közhasznú társaság tagjait nyilvános felhívás útján is lehet gyűjteni. A ta­gok és a közérdek védelme érdeké­ben fontos szabály az, hogy a köz­hasznú társaságnál felügyelő bizott­ság létrehozása és könyvvizsgáló vá­lasztása minden esetben kötelező. Ugyancsak garanciális jellegű az az előírás, mely szerint kizárólag a taggyűlés hatáskörébe tartozik az olyan szerződés megkötésének jóvá­hagyása, amelyet a társaság a társa­dalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel köt a közhasznú te­vékenység folytatásának feltételei­ről. Ézen szerződések egyébként nyilvánosak, azokba bármely érintett személy betekinthet. A közhasznú társaság teljes egé­szében új forma, míg az alapítvány hosszabb idő óta létező lehetőség a közérdekű célok megvalósítása ér­dekében. Ez utóbbiakra vonatkozó módosított szabályokat a későbbiek­ben fogom ismertetni. Dr. Jobbágy Lajos Több a csőd és a felszámolás Az idén lényegesen növekedett azoknak a szervezeteknek a száma, amelyek ellen csőd- vagy felszámo­lási eljárást folytatnak. Míg a múlt esztendőben összesen 4231 cég ellen jelentettek csődöt, számuk szeptem­ber végéig 5130-ra emelkedett - mindezt a Pénzügyminisztérium ez évi gazdasági folyamatokról kiadott elemzése állapítja meg. Csak a kettős könyvvitelt vezető, jogi személyiséggel rendelkező szer­vezeteket figyelembe véve augusztus végén 2840-en voltak csődben. Ezek a cégek tavaly 162 ezer 726 dolgozót foglalkoztattak. Bruttó termelési ér­tékük az elmúlt esztendőben megha­ladta a 169 milliárd forintot, és közel 91 milliárdos tőkével gazdálkodtak. Felszámolási eljárás - valamennyi gazdálkodót figyelembe véve - je­lenleg 16 031 cég ellen folyik. Az elmúlt év végén a felszámolás alá ke­rült vállalatok száma még 10 062 volt. A csőd- és a felszámolási eljá­rások legnagyobb mértékben a fel­dolgozóiparban és a mezőgazdaság­ban érintették a cégeket. Kikötőépítés koncesszióban A magyarországi Duna-szakaszon 150 kilométerenként van kikötő, Németországban, Hollandiában vi­szont 15 kilométerenként működik berakóállomás. Nyugat-Európában az összes szállítás 10-15 százaléka vizen történik, nálunk ez az arány négy százalék. Nádas Péter, a közle­kedési tárca osztályvezetője a sajtó­nak elmondta: az ország legfonto­sabb közforgalmi kikötői az állam felelősségi körébe tartoznak. Fejlesz­tésük, kiépítésük azonban koncesz­­sziós alapon történhet, mivel a költ­ségvetés nem tudja vállalni a beruhá­zások anyagi terheit. Eladó vállalatok Bács-Kiskunban A privatizálás alá eső cégek közül az alábbiak pályázatát még ezután ír­ják ki: Hidraulikus Munkahenger­­gyár Rt. Kecskemét, Vegyiműveket Építő és Szerelő Rt. telepe Tisza­­kécske, Bácskonzum Rt. Kecskemét, Nett Konfekcióipari Kft. Baja, Kun­­plaszt Rt. Kiskunfélegyháza, Vari­ant Ruhaipari Kft. Baja, Városföldi Á. G. Rt. Városföld, Viktória Ma­gyar Gabona Rt. Kecskemét, Hírős Piért Kereskedelmi Kft. Kecskemét, Hírős Sütőipari Kft. Kecskemét, Kecskeméti . Parkettagyártó Kft. Kecskemét, Kecskemétvin Rt. Kecs­kemét, Kiskunhalasi Á. G. Rt. Kis­kunhalas, Kiskunhalasi Baromfifel­dolgozó Rt. Kiskunhalas, Leveller Kft. Kecskemét, Start Autójavító és Kereskedelmi Kft. Kalocsa, Szigma Vállalkozási és Szolgáltató Rt. Kis­kunfélegyháza, Traverz Rt. Kecske­mét, Bácsalmási Á. G. Rt. Bácsal­más, Bácska Agráripari Rt. Vaskút, Bácska Kereskedelmi Rt. Baja, Bács­­terv Tervező és Szolgáltató Kft. Kecskemét, Bajafil Fonalgyártó és Kereskedelmi Kft. Baja, Bajai Elekt­romos Karbantartó Kft. Baja, Bajai Hűtőipari Rt. Baja, Danaube-Farms Mezőgazdasági Kft. Helvécia, Du­­navecsei Fémipari Kft. Dunavecse, Emika Elektromechanikai Ipari és Kér. Kft., Kalocsa. • Széles Gábor Nemrégiben egy vállalkozóknak rendezett konferencián gazdasági életünk ismert képviselői ismét meg­vitatták a külföldi tőke bevonásának lehetőségeit. Széles Gábor, a Magyar Gyáripa­rosok Országos Szövetségének el­nöke, mint számos külföldi vállalat­tal rendelkező vállalkozó úgy látja: a világ piacait 300 nagyvállalat uralja. Ezek összehangolt stratégia szerint működnek, s ezt az egységet meg­bontani egyszerűen lehetetlen. Egyetlen esélye nemzetgazdaságunk felemelkedésének, ha „bedolgozó­ként” kapcsolódunk a világcégekhez. (Erre már van is példa: a szentgott­hárdi Opel-, illetve az esztergomi Suzuki-gyár.) Csak ezen a módon épülhet ki modem ipari struktúra Magyarországon. Ebbe a folyamatba kapcsolódtak be az elmúlt évtize­dekben a távol-keleti országok, Me­xikó, Portugália és Spanyolország is. Az eredmény: mára gazdaságuk színvonala messze túlszárnyalta a ke­let-európai országokét. — Az úgynevezett gyártótőke 5 évenként újabb és újabb befektetési térséget keres a Földön, most éppen térségünk felé tart. Gazdaságunk fel­lendítése érdekében élnünk kell az adott lehetőségekkel - mondotta Szé­les Gábor. —Ferenczy— Arany tallér Rövidesen - november 22-től de­cember 10-ig - jegyezni lehet az Arany tallér értékpapírt. Alapkezelő a Quaestor Befektetési Alapkezelő Kft., a letétkezelő az Országos Taka­rékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a forgalmazó pedig a Quaestor Értékpapír Kft. A 21 százalékos évi hozamot ígérő alap értékpapírjai a megyében a többi közt a kijelölt OTP-fiókokban, IBUSZ Bank-fió­kokban, a dunapataji, felsőszenti­­váni, hajósi, hartai, kerekegyházi, solti, soltvadkerti stb. takarékszövet­kezetekben jegyezhetők. A befektető évi összjövedelmének 30 százalékáig adókedvezményre jogosult. Az alap portfoliójában az állam­papírok a meghatározók, amelyek tőke- és kamat-visszafizetésére az ál­lam garanciát vállal. Egyébiránt a be­fektetési alapokról szóló törvény sze­rint az alap döntően a Budapesti Ér­téktőzsdén jegyzett és forgalmazott értékpapírokat vásárolhat. Megállt a hazai építőipar leépülése Az idén megállt az építőipar 1985-től tartó leépülése, annak kö­szönhetően, hogy a kormányzat és az önkormányzatok újra megjelentek az építési piacon. Ugyan nem készpén­zes megrendelőként adnak megbí­zást, de például koncessziók kiírásá­val, vagyonrészeik vállakózásba adá­sával részt vesznek az építőipar élénkítésében, elsősorban az infra­strukturális bemházások terén. Az építési piac helyzetéről a na­pokban tartott regionális információs napot az Építési Vállalkozók Orszá­gos Szövetsége és a Budapesti Ipar­kamara. A tanácskozáson elhangzott: az ipari és a lakossági szektor to­vábbra is bizonytalan megrendelő az ágazat számára. A lakosság építési célú megtakarításai nem emelkedtek. Kormányzati segítség kellene ahhoz, hogy olyan befektetési pénzintézetek jöjjenek létre, amelyek fizetőképessé teszik a lakosságot. A pénzszűke az építési vállalkozókat is érinti. Az épí­tőipar ma már képes megfelelni a ke­resletnek, ehhez rendelkezik a meg­• Kisebb téglagyárak is kísérletet tettek a gazdaságos gyártásra. Jó hajrá a Volkswagennél Az ágazat szakértői is hitetlen­­kedve fogadták a bejelentést: a Volkswagen-csoport - a legna­gyobb német autóipari konglome­rátum - 70 millió márkás hasznot mutatott ki harmadik negyedévi mérlegében. A VW AG, amely a csoporton belül a Volkswagen márkanevű kocsikat gyártja, maga is 177 millió márkás ne­gyedévi tiszta haszonról számolt be. Ez fordulat a cég pénzügyei­ben: az óriás vállalat idei évét szeptemberig nettó 1,53 milliárd márkás veszteség jellemezte. Lengyel privatizáció Lengyelországban rohamlép­tekkel halad a privatizációs fo­lyamat, de az eredeti tulajdono­sok ingatlanvagyonának vissza­juttatása, a reprivatizáció még az erre vonatkozó törvényjavaslat elkészüléséig sem jutott el. Kér­déses, hogy sikerül-e az eredeti elképzeléseknek megfelelően de­cember elején benyújtani a tör­vényjavaslatot a parlamentnek. Hitelinjekció Vietnamnak Legkevesebb 1,8 milliárd dol­lár az az összeg, amit Vietnam kap hitel formájában az év végéig és a jövő esztendőben. A bejelen­tés egy Párizsban zajló és a viet­nami gazdasággal foglalkozó konferencián hangzott el. A leg­bőkezűbb Japán, amely 550 mil­lió dollárt ajánlott fel Vietnam­nak. A második helyen Dél-Ko­­rea áll 65 millió dollárral, majd Nagy-Britannia 60 és Franciaor­szág 50 millió dollárral. Az IMF, a Világbank és az Ázsiai Fejlesz­tési Bank (ADB) összesen 900 millió dollár kölcsönt nyújt. Veszteségek a SAS-nál A SAS skandináv légitársaság bejelentette, hogy több járatát szünetelteti és néhány gépét el­adja, hogy csökkentse növekvő veszteségeit. A svéd, dán és nor­vég közös tulajdonban lévő légi­­társaság a költségcsökkentő in­tézkedésekkel mintegy 2,5 milli­árd koronát remél megtakarítani. Az idei év első kilenc hónapjában a légitársaság 1,13 milliárd ko­rona (137 millió dollár) vesztesé­get könyvelt el. Lakbéremelés Csehországban Jövő év január elsejétől a Cseh Köztársaságban 40 százalékkal emelik az állami (önkormányzati) bérlakások lakbérét, 16 százalék­kal pedig a távfűtési díjat. A kor­mányzat e döntésével egyidejűleg a munkaügyi minisztérium fel­adatul kapta, hogy állapítsa meg a létminimum új összegét. Elutasítják a NAFTÁ-t A legújabb közvélemény-kuta­tások szerint az amerikai állam­polgárok elvetik az Észak-ameri­kai Szabadkereskedelmi Övezet gondolatát. Az ABC amerikai té­vétársaság felmérése szerint a megkérdezettek 38 százaléka tá­mogatja, 46 százaléka elutasítja a NAFTÁ-t, amely három ország, az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó szorosabb gazdasági in­tegrációját irányozza elő. Tárgyalások Pozsonyban A Budapesti Kereskedelmi Kamara két napig Pozsonyban tartózkodott küldöttsége a Szlo­vák Kereskedelmi Kamara po­zsonyi regionális irodájának ve­zetőivel az együttműködés fej­lesztésének kérdéseiről tárgyalt. A magyar szakemberek szlová­kiai látogatásának elsődleges célja a gazdasági együttműködés lehetőségeinek feltérképezése volt. A szlovák partnerekkel sike­rült pontosítaniuk annak a keret­­szerződésnek a részleteit, mely­nek aláírására a jövő év elején ke­rül majd sor Budapesten. felelő háttériparral, technikával, és megfelelő a vállalati szervezettsége, és a szakemberállománya is. A ma­gyar vállalkozók mégis versenyhát­rányba kerülnek a külföldiekkel szemben, amikor a pályázatokon nem tudnak finanszírozási ajánlato­kat is tenni. Szerkeszti: A. Tóth Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents