Petőfi Népe, 1993. november (48. évfolyam, 254-280. szám)
1993-11-16 / 267. szám
PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1993. november 16., kedd A FÖLDRÉSZ LEGJOBB MÉZTERMELŐI KÖZÖTT Lehetőségeink töredékét használjuk ki • A Kiskunságban elégedetlenek a piaccal. (PN-archív) Megerősödnek a takarékszövetkezetek Érthetetlen, hogy Európa legnagyobb mézfelvevő piacán, Németországban a kimagaslóan jó s legalább 13-féle magyar mézből - így természetesen a zalaiból is - alig látni az üzletekben. Ezzel kezdte a marketing- és értékesítési lehetőségekről szóló zalaegerszegi fórumát a napokban Günter Brüning szaktanácsadó, a Német Méhészkamara és a DAG Agroservis képviselője. A megye minden részéből érkezett csaknem 300 méhész előtt a lehetőségeket érzékeltetve elmondta: hazája évente 70-75 ezer tonna mézet importál, de ebből a mennyiségből tavaly mindössze 2035 tonnányi származott a földrész egyik legjobb mézét termelő Magyarországról. Ennek okát főleg a hazai marketingmunka gyengeségében, a lassan oldódó felvásárlói, exportőri monopolhelyzetekben és mézfajtáink - választék, ár, termékismertető reklám és csomagolás tekintetében - differenciálatlan kínálatában látja a szakember. A fentieket figyelembe vevő termelői összefogásra, piaci tervezésre s a bel- és külföldi közvetlen értékesítés megszervezésére biztatta az évente 20-25 vagonnyi mézet termelő zalai gazdákat. Példaként említette: az utolérhetetlen magyar akác-, vagy aranyvessző virágméz legalább olyan piaci pozíciókhoz juthatna, mint a legritkább németországi réti virágméz, amelynek kilójáért 25 márkát is adnak. A takarékszövetkezetek az elmúlt évtizedekben amolyan „házi pénztárként” működtek egy-egy faluban. Gyűjtötték a lakosság kisebb-nagyobb megtakarításait, s hiteleztek is erejükhöz mérten. A pénzpiaci mozgások erősödése azonban nehéz helyzetbe hozta a szövetkezeteket. A nagy bankok térnyerése, az országos fiókhálózatok kiépülése ellehetetlenítette a kis, szövetkezeti pénztárak létét. Két évvel ezelőtt a mozgalom vezetői harcot indítottak a talpon maradásért. Munkájuk eredménye az az együttműködési megállapodás, amelyet az általuk 1988-ban alapított Takarékbankkal és a Pénzügyminisztériummal kötöttek. — Mi ennek a megállapodásnak a lényege? - kérdeztük dr. Gergely Sándort, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnökét. — A szerződés révén lehetővé válik a szövetkezetek tőketartalékainak feltöltése, mód nyílik munkatársaik intenzívebb továbbképzésére, a technikai felszereltség korszerűsítésére, valamint a Takarékbank hitelkonszolidációjára. S hogy a versenyképessé váló szövetkezetek működése hosszú távon is biztonságos legyen, létrehozunk egy ellenőrző és válságkezelő szervezetet, az Országos Takarékszövetkezetek Intézményvédelmi Alapját (OTIVA). Ennek a szervezetnek az lesz a feladata, hogy megakadályozza a takarékszövetkezetek helytelen piaci lépéseit, s ugyanakkor kezelje a felmerülő problémáikat. — Az Állami Bankfelügyelet tavalyi évről szóló beszámolója is az ön által felsorolt pontokat említi a takarékszövetkezetek legnagyobb hiányosságaként. De ezek megoldásához pénz kell. Mennyit fordít erre az állam? — Azt még nem tudom, mire számíthatunk például bankkonszolidáció címén. Egyelőre 1 milliárd 200 millió forint Phare-tárnogatást kapunk. Ebből az OTIVÁ-hoz kerül 900 millió forint, amelyet főként hitelezésre fordíthat a szervezet. A fennmaradó 300 millió forint kifejezetten a továbbképzést szolgálja. Munkatársainknak legfőképpen a hitelezési technikákat kell megtanulniuk, hiszen ezzel a szolgáltatással tudunk a vállalkozók bankjává válni. • — Ha a most megkezdődő nagyarányú fejlesztés 1-2 év múlva lezárul, mennyiben lesz más a vidék bankja? — Például az ország bármely pontján betehetik, illetve kivehetik pénzüket a tagok. A számítógépes rendszer kiépülésével egy nap alatt teljesíthetők lesznek az átutalások, t Egységes hitelbírálati rendszert alakítunk ki. Röviden: ugyanolyan szolgáltatásokat, ugyanolyan színvonalon és gyorsasággal nyújtunk, mint bármely más, országos hálózattal rendelkező bank. így a falvakból nem kell a városba utaznia annak, aki valamilyen pénzügyi műveletet akar elvégeztetni. Sőt, a Takarékbankon keresztül akár nemzetközi átutalásokat is tudnak majd teljesíteni a szövetkezetek. A külkereskedőknek, a határon túlra fuvarozó vállalkozóknak óriási könnyebbséget jelent majd, hogy lakó-, vagy telephelyükön helyben intézhetik pénzügyeiket. Ferenczy Europress Vállalkozók bevonása nélkül nincs gazdasági fejlődés Csökkenteni kell a költségvetési hiányt, ugyanakkor meg kell teremteni a gazdasági növekedés előfeltételeit. Ez utóbbi mélkül nem lehet elmozdulni a jelenlegi mélypontról. Ez. a Fidesz gazdasági stratégiai elképzelése — mondotta Orbán Viktor, a párt elnöke azon a gazdasági fórumon, melyet tegnap délelőtt rendeztek a kecskeméti kamaraszínházban. A rendezvényen — melyre gazdasági szakembereket, vállalkozókat hívtak meg — a politikus elemezte azokat az okokat, amelyek nehezítik a belső kibontakozást. Megemlítette, hogy a nemzeti össztermék a rendszerváltás óta 24 százalékkal csök' kent. Majd megjegyezte, hogy ilyen mértékű visszaesés még a nagy gazdasági válság idején sem volt. Az áremelkedésekkel kapcsolatban arról szólt, hogy a jelenlegi antiinflációs intézkedésekkel sem képes leszorítani a kormányzat a 22-23 százalékos pénzromlást. A belső költségvetési hiányról az előadó elmondta, hogy jövőre 350 milliárdos hiányt tervez a kormány. Ebből 110 a külső hitelek kamattörlesztésére. ugyancsak 110 milliárd a belső kamattörlesztés finanszírozd-Ez év szeptember végéig a következő korlátolt felelősségű társaságokat jegyezték be a Bács-Kiskun megyei cégbíróságon: Pata József Gépipari Kft. (Fájsz), VVX nemzetközi Üzletkötői Adatbank Kft. (Kecskemét), Félegyházi Piac Beruházási Kereskedelmi Szolgáltató Kft. (Kiskunfélegyháza), FITOHORM Kereskedelmi Szolgáltató Kft. (Baja). Reiner és Fiai Húsipari Kereskedelmi Kft. (Budapest, fióktelep: Hajós). Izotópdiagnosztika Egészségügyi Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. (Baja). Némedi és Fáy Élelmisára megy, a többi pedig a túlköltekezés fedezését szolgálja. De mit is javasol a Fidesz? — tette fel a kérdést Orbán Viktor, melyet meg is válaszolt. Csak olyan gazdsági koncepciót, mely megteremtené a fejlődés feltételeit, de csökkentené vagy legalábbis korlátok között tartaná az eladósodás növekedését. A pártelnök úgy vélte, hogy 1994 és 1998 között legalább 10 millárd dollár működő tőkének kell bekapcsolódnia az ország gazdasági vérkeringésébe ahhoz, hogy a valódi emelkedés meginduljon. Megemlítette, hogy elképzelésük szerint a vállalkozóknak erőteljes képviseletet kell létrehozniuk, ugyanis csak így lehet az Új kormányt arra ösztökélni, hogy alapvetően ne jövedelemelosztó politikát, hanem vállalkozásbarát gazdaságpoltikát folytasson. Majd konkrétumokkal folytatva hozzátette: a Fidesz javasolja a forrásadó eltörlését, a vállalkozók helyzetét nehezítő minimáladó-tervezet elvetését. Felvetik a költség elszámolási rendszerének megváltoztatását. Élénkítési elképzeléseikben szorgalmazzák a nyereségadó-kedvezmény kiszélesítését. B. Zs. szeripari és Kereskedelmi Kft. (Solt), Kreuter Építő Kereskedelmi és Könyvviteli Kft. (Kecskemét), Karamell Autószalon Kft. (Kalocsa), FI-PO Cipőipari Kft. (Tiszakécske), MICROTRON R Számítástechnikai Kft. (Kecskemét), Törteli Elektromos Gyártó és Forgalmazó Kft. (Kiskunmajsa), Poncho Ipari és Kereskedelmi Kft. (Kiskunfélegyháza), Szeitz és Társa Lakásépítő Szolgáltató Kft. (Császártöltés), HORSE Kereskedelmi és Vállalkozási Kft. (Kecskemét), HOLZ-KER Fa- és Kerámiaipari Kft. (Hajós). Felszámolói hitel Az Állami Vagyonügynökség már átutalta a felszámolói hitel forrásául szolgáló egymilliárd forintot. Az összeget a Kisvállalkozói Garancia Alap kezeli majd, ha a parlament lehetővé teszi, hogy az alap e tevékenységgel is foglalkozhasson. Az erről szóló törvényjavaslatot már benyújtották. A felszámolói hitel iránt máris nagy az érdeklődés. Remélhetően még az idén igényelhető is lesz, de ez már nem a vagyonügynökségen múlik - mondta Tánczos Gábor, az ÁVÜ igazgatója. Kifejtette: a hatályos vagyonpolitikai irányelvek szerint négymilliárd forintot kellene e célra fordítani, ám az ÁVÜ bevételei nem tették lehetővé ekkora összeg átutalását. Ha lesz rá fedezet, az AVÜ további forrásokat is biztosít. Az elképzelések szerint a felszámolói hitelt azok a belföldi természetes személyek és azok közösségei vehetik igénybe, akik a csőd- és a felszámolási eljárás alatt álló cégek vagyontárgyait kívánják megvásárolni. A kedvezményes hitel feltételeit ezekben a napokban tisztázzák a Pénzügyminisztériumban. Egyelőre az elképzelések szerint azok, akik első célra vesznek fel hitelt, kamattámogatásban részesülnek. A kamattámogatás az első évben a mindenkori jegybanki alapkamat 70 százaléka lenne, utána pedig évente mintegy 14 százalékkal csökken, azaz a hatodik év elejére elfogy. A kölcsön futamidejét a folyósító bank maga határozza majd meg. A tervek szerint felszámolási hitel maximum 100 millió forint értékben igényelhető, a saját erő 15 százalék lesz. Egyelőre nincs meghatározva, hogy hány bank vehet részt ilyen hitelezésben és az sem pontosan tisztázott, hogy milyen vagyontárgyat lehet megvásárolni a kedvezményes kölcsönből. A jelenlegi elképzelések szerint a hitelt kizárólag ingatlanok, műszaki berendezések, beruházások megvásárlására lehet fordítani. Cégbírósági hírek MOGORVA MONOLÓG Mégiscsak fel kell adnunk... Nem mondom meg, mivel foglalkozunk. mert arról könnyedén felismernek benünket. Vállalkozásként ugyanis az országban mi egyedül folytatjuk ezt a szolgáltatást. De hát nem is az a lényeges, mit csinálunk, tanulság abból is vonható le, ami velünk történt. Társas vállalkozásunkat még a nyolcvanas évek elején hoztuk létre, megrendelőink az ipari és a mezőgazdasági cégek voltak, minden olyan üzem, ahol korszerű gépekkel, berendezésekkel dolgoztak. Rengeteg munkánk volt. de azért egyikünk sem merte otthagyni a munkahelyét, másodállásban űztük az ipart. Nem bíztunk az akkori hatalom hosszantartó lojalitásában a vállalkozókkal szemben. Csak arra nem gondoltunk, ami végül is bekövetkezett: kifogytunk a megrendelésekből. A cégeket ugyanis privatizálták, gazdát cseréltek, átalakultak, tönkrementek vagy megszűntek. Az új tulajdonosok vagy magánvállalkozók pedig megpróbálják elspórolni azt a — jogszabály szerint egyébként kötelező — munkát, amit mi szolgáltatásként csinálunk. Úgy visszaesett a tevékenységünk. hogy mostanában hóli ' síkon kcres/iül egy fitlér bevételünk sincs. Mégsem akarjuk megszüntetni a gmk-nkat, mert ha rendet csinálnak a gazdaságban, s újra elkezdik ellenőrizni a cégeket, akkor egyik napról a másikra szükség lesz ismét a szolgáltatásainkra. Óriási lépéselőnyben leszünk egy már bejáratott vállalkozással a majdani konkurenciával szemben, ezt a sanszot nem akartuk feladni. A túlélés érdekében bővítettük ugyan szolgáltatásaink körét, de amiben tevékenykedni tudunk, arra a jelek szerint nincs igény mostanában. Beértük hát a minimális bevétellel, csakhogy át tudjuk vészelni a nehéz időket. És akkor beütött a ménkű, a társadalombiztosítás képében. Az történt ugyanis, hogy az egyik társunk megbetegedett, le kellett százalékaim. Nyugdíjalapjának kiszámításakor bukott ki, hogy gmk-nk majd félmillió forinttal tartozik a tb.-nek. Ez ugyan nem felel meg a valóságnak, de nem tudjuk bizonyítani. A tévedés abból adódik, hogy a cég, ahol társunk másfél évig dolgozott tíz évvel ezelőtt, helytelenül részmunkaidősnek nyilvánította őt a társadalombiztosításnak küldött papírokon, valószínűleg az esztékás adminisztrátor figyelmetlensége miatt. Jogszabály szerint azonban, ha valakinek megszűnik a főállása, akkor a társas vállalkozásban folytatott másodállású tevékenysége automatikusan főállássá lép elő. Ennek megfelelően kell a bérjárulékát fizetni. Az pedig másodállásként tíz, főállásként hatvan százalék (tb.-díj, nyugdíjjárulék, munkanélküli-járulék). Nos, a be nem fizetett különbözet, a büntetőkamat és a büntetési pótlék a félmillió forintot közelíti. Ezt most a gmk-nak kellene kifizetnie. Ha nem találunk más megoldást, kénytelenek leszünk pénzzé tenni vállalkozásunk felszereléseit, berendezéseit, ez pedig egyenlő a felszámolással. (Más kérdés, hogy ingóságainkból nem tudjuk kifizetni a teljes tartozást, így, mivel mi, tagok, a személyes vagyonúnkkal vagyunk anyagi felelősök, a dolog még tragikusabb fordulatot vehet.) Mivel a tb. sem a munkakönyvi, sem a személyazonossági bejegyzést nem fogadja el bizonyítéknak, s más dokumentummal tíz év után nem tudunk szolgálni, minden esélyünk megvan arra, hogy fizetnünk kell. Lejegyezte’. Almási Márta FOGYASZTÁSI HITELEK — 1993 Megbízható együttműködés és elismerhető fedezet Korábban a hitel, a kölcsön mindennapi fogalom, sőt, gyakorlat volt az átlagpolgár életében is. Nemcsak lakást, de bútort, mosógépet, hűtőszekrényt is vásárolt OTP-re, sőt, néha még külföldi útra is csak a bankkölcsönből futotta. Ma többnyire a vállalkozásokkal összefüggő, milliós, sőt, több száz milliós hitelekről hallani legtöbbet. A kevés pénzre ugyan ki mer kölcsönt kérni? Aki .meg merne, annak alapos megfontolás után a bankok nem adnak. Van még hitele a lakosságnak? — kérdeztük Kovács Imrét, az OTP Bank Bács-Kiskun Megyei Igazgatóságának lakossági hitelosztály-vezetőjét. — Természetesen — hangzott Kovács Imre válasza. — S az összes lakossági betétnek a 70 százaléka, míg a hitelállománynak a 90 százaléka van az OTP-nél. — Nem kockázatos ez a bank számára? — Visszafizetési gondok igazából csak a régebben engedélyezett hiteleknél jelentkeznek, az utóbbi 2-3 évben mi is óvatosabbak lettünk. Egyrészt többletfedezetet kérünk, másrészt olyan nyilvántartási és információs rendszerünk van, amelynek használata gyakorlatilag kizárja, hogy egy késlekedő adós újabb hitelhez jusson. — Lehet azért kölcsönt kapni? .— Persze. De a fogyasztási hiteleknél alapvető az ügyfél és a bank közötti, egyenrangú, bizalmi viszony, a megbízható együttműködés. Például az, hogy az adós folyamatosan törleszti-e korábbi hitelét, van-e nálunk betétje. Ezek jelentősége a jövőben tovább nő. — Ha tehát eddig megbízható adós voltam, akkor ez elég az újabb hitelhez? — Igen, de kell hozzá a bank által elismerhető fedezet is! Ez korábban elsősorban a munkakeresmény volt, most pedig a forgalomképes ingatlan, a zálogba adható, záloggal terhelhető ingóság, például gépkocsi, értékpapír, betétkövetelés, deviza-betétszámla, biztosítási kötvény, ami engedményezhető. De megbízható, rendszeresen visszatérő ügyfeleink előnyt élveznek. — A kezesség megszűnik?-—Nem, továbbra is ez marad számunkra az egyik legfontosabb biztosíték. Növekvő számú a zálogfedezetes hitel — gépkocsiknál ez a kizárólagos. — Egyáltalán, milyen lakossági fogyasztási hitelek vannak most? — Egyik a ’ folyószámlahitel, azoknak, akiknek megfelelő fedezetük van a számlán. Ez rövid idejű, kis összegű hitel, de nagyon egyszerű hozzájutni, és nincs kezelési költsége. Másik forma a személyi hitel, ami tipikusan pénzhitel. Nincs felső határ, legföljebb a döntési szinteken. Az 1 millió forint sem számít nagynak, ha megfelelő az adós fedezete, jó a bonitása. A harmadik típus az áruvásárlási kölcsönöké. Átalakult a Tisza Füszért • Kecskeméten, a Kiskőrösi úton levő Standard Aruházat kinőtték, ezért 1994-ben kétezer négyzetméteren tervezik üzemeltetni olyan megoldással, hogv később még lehessen továbbfejleszteni. Megyénkben a Tisza Füszért raktáraival és S & S áruházaival Kecskeméten, Kiskunhalason, Kalocsán és Baján van jelen. Az állandó változásban levő kereskedelem aprajának-nagyjának, sőt, a hazai és multinacionális termelőknek is szükségük van egy kapocsra — ami már nem az elosztó szerep. 1992 második félévétől az Állami Vagyonügynökség állami felügyelet alá helyezte a Tisza Füszértet. Privatizációs biztosnak Jójárt Miklóst nevezték ki, aki a 80-as években már dolgozott a szegedi székhelyű, két megyét ellátó (Bács-Kiskun és Csongrád) vállalatnál. Legfőbb feladatként a privatizáció előkészítését kapta. Az átalakulás előtt a gazdálkodást kellett felülvizsgálni. Az átvilágítás segített a veszteséges gazdálkodás megszüntetésében. Év vécére felére csökkentették a veszteséget, az idén már nyereséget értek el. Az országban rangsorolt 200 gazdálkodó cég közül a társaság árbevétele alapján a toplista 63. helyére került. Áz ÁVÜ szeptember végén úgy döntött, hogy részvénytársasággá válhat a Tisza Füszért. A privatizációs pályázati felhívást december elején teszik közzé, melyre február közepéig várják a jelentkezőket. A részvényeket több lépcsőben értékesítik; először a szakmai befektetőknek 50% plusz egy szavazatnak megfelelő arányt, de lehetőség nyílik a dolgozók tulajdonhoz juttatásához is az MRP (munkavállalói részvénytulajdonosi program) keretében. Azután a helyi önkormányzatoknak kínálnak fel 10%-ot kárpótlási jegyért. A többi 40%-ról az ÁVÜ dönt. Kép és szöveg: Méhesi Éva — Több is van? — Igen. Ezekből legkedvezőbb az ifjúsági takarékbetétesek áruvásárlására szóló, itt a kamat 6,5 százalék, azonban 60 ezer forint a felső határ. A 35 év alatti fiatal házasok, gyermeket egyedül nevelő szülők — ha hitelképesek — egy alkalommal 40 ezer forintig kaphatnak hitelt, ezt is alacsonyabb kamatra. A hagyományos áruvásárlási hitel ma már kizárólag banki hatáskör. Az OTP a kereskedőkkel, a kölcsönös előnyök alapján, hitelfedezeti alapot létesít. — Miért jó ez? — Biztonságot jelent a banknak és a kereskedőnek is, utóbbi ráadásul úgy növelheti a forgalmát, hogy a kétes fizetőket kiszűrheti a banki információk segítségével a részletre történő vásárlásbóL' Általában, a tartós fogyasztási cikkekre dolgozzuk ki ezt a konstrukciót. — Most már többszörös a szűrő, nagyobb a bank biztonsága. És mégis sokan nem fizetnek. Mit tehetnek? — Közvetlenül nem vonhatja le a bank a tartozást. Marad a bírósági fizetési meghagyás és végrehajtás drága és hosszú útja. Erre elég gyakran kényszerülünk; mert számottevő összeggel tartoznak nekünk. De meg lehetne előzni, ha az átmeneti fizetési gondokkal küszködő ügyfél megkeresne bennünket. Lehet módosítani — összeget, határidőt, egyet nem lehet: a tartozást elengedni! Váczi Tamás Új kezekben az Aranyhomok Közel két esztendőt kellett várni arra, hogy végre az utolsó aláírás is a helyére kerüljön a kecskeméti Aranyhomok Szálloda privatizációs aktáján. Mint erről már korábban is beszámoltunk, végül a pályázatot Gömöri Ferenc és Kovács Zoltán gazdasági társasága nyerte. Egzisztenciahitelből vásárolták meg a szállodát, négy plusz három százalék kamatláb mellett, úgy, hogy 2006-ban jár le az utolsó fizetési részlet. A legfontosabb feladatnak a szálloda rendbehozatalát tartják, a szálláshelyek alkalmassá tételét a vendég fogadására, mert a fölújított szobák is számtalan kívánnivalót hagynak maguk után. Ehhez pénz is kell, tehát újabb hiteleket vesznek fel. Az étterembe kaszinót terveznek, az építészeti, tervezési munkák már megkezdődtek. A hodálynak is beillő konyhát átrendezik, céljának megfelelően. Újratőkésítés Mintegy 50-60 milliárd forintot igényelne a Magyar Hitel Bank Rt. konszolidációja. Á teljes összeg még nem tisztázott, mivel a tervek szerint a bank újratőkésítésén keresztül történne a leánypénzintézeteinek tőkefeltöltése is. Mindezt Töröcskei István, a Magyar Hitel Bank Rt. vezérigazgatója mondta el sajtóbeszélgetésen. A bank újratőkésítésére azért van hangsúlyozottan szükség, mivel a pénzintézet mintegy 220 milliárd forintos hitelállományából közel 100 milliárd forint a kétes kintlevőségeik állománya. A problémás hitelekkel rendelkező partnerek kezelésére a bank a közelmúltban külön szervezeti egységet hozott létre.
