Petőfi Népe, 1993. november (48. évfolyam, 254-280. szám)

1993-11-02 / 256. (255.) szám

kezdőknek profiknak 1993. november 2., PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC A PN-KALAUZ VENDÉGE AZ ÚR NEM SZÁMOL, CSAK FIZET Mit ér a magyar forint? Kisvállalkozók bajai könyvelője • Pestality Mária bizalmi munkát végez. — Nem szeretnék olyan színben feltűnni, mintha nem lett volna ben­nem aggodalom, amikor — ennek éppen egy esztendeje — önálló vál­lalkozó lettem — kezdte Pestality Mária a történetet, amikor bajai, Su­­govica-közeli irodájában, a Galamb utcában felkerestem. — Azt is őszin­tén megmondom, hogy leginkább az késztetett, hogy tízéves kislányomat egyedül nevelem. Most van abban a korban, amikor leginkább szüksége van az édesanyára. A munkámat itt­hon végezhetem, lényegében az időt is magam oszthatom be, amikor dol­gozom. A vállalkozás megindításá­nak kockázata abban rejlett, hogy ki kellett alakítani azt a költ, mert igényli a szolgáltatásomat. Szeren­csére előző munkakörömből, a víz­ügyi igazgatóságról, majd egy be­téti társaságtól is sokan ismertek. így a kezdeti nehézségeken, egy év után most már elmondhatom, úgy tűnik, szerencsésen túljutottam. — Milyen szolgáltatásokat kínál ügyfeleinek? — Az alaptevékenység nagyon régi, talán az az újdonság benne, hogy kinek a részére dolgozom. Bér­könyvelést végzek ugyanis, nem, ez nem a munkabérek könyvelését je­lenti, hanem azt, hogy megbízásra elvégzem a vállalkozók és betéti tár­saságok üzletmenetének könyvelé­sét. Nagyvállalatok most is, mint ré­gen, saját pénzügyi apparátust tarta­nak fenn, így az én ügyfeleim első­sorban a kisvállalkozók, illetve amint már említettem, a betéti társaságok. A nagyvállalatoknál nem is lenne ér­telme a bérkönyvelésnek, hiszen ott azonnali adatszolgáltatásra van szük­ség, itt pedig elegendő, ha az ügyfe­leim havonta kétszer-háromszor el­szaladnak hozzám, és megnézik, ho­gyan is áll a vállalkozásuk pénzügyi helyzete. — Azt tudom, hogy ez a tevé­kenység, erősen bizalmi jellegű, így még a kérdés feltevése is nehéz? Mégis, mit tudna még elmondani a munkájáról? — Az adatok, elsősorban bizony­latokról van szó, valóban a legtelje­sebb titoktartással kezelendők. Gya­korlatilag úgy történik a könyvelés, hogy a hónap elején megkapom a szükséges dokumentációt, és meg­kezdem az adatfeldolgozást. Termé­szetesen az előző hónapról van szó. A társadalombiztosításnak történő adatszolgáltatás például minden hó 10-éig kell hogy megtörténjék, és ha­sonlóan a hónap elején készül az áfa könyvelése is. — Minden bizonnyal komoly szakmai felkészültségre van ehhez a vállalkozáshoz szükség. — Az biztos, hogy itt is, mint az élet sok más területén, az ismereteket állandóan frissíteni kell. Rengeteg a változás, nagyon sok új jogszabály lép életbe, ezeket napra készen kö­vetni kell. A vállalkozásom költségei között igen számottevő az új köny­vek, szakmai folyóiratok és jogsza­bályok beszerzése. Egyébként éppen ebben rejlik a munkám szépsége. Hogy mindig tanulni kell, és hogy az ismereteimmel nagyon sok ember­nek segítek. — Nézem a berendezést. Köny­vek, dossziék, számítógép, nyom­tató. Vajon csak a technika segítsé­gére számíthat vagy van a szakmá­hoz tartozó vállalkozók körében va­lami együttműködés? — Szervezet, egyesület vagy ha­sonló pines, de nagyon sok segítséget kapok a kollégáimtól. Szükség van azért társakra, egyedül nagyon nehéz lenne. Kölcsönösen kisegítjük egy­mást, és ez a jó együttműködés va­lamennyiünk számára, nekem pedig különösen, úgy érzem, hiszen még csak egy éve vagyok önálló, bizton­ságot jelent. Gál Zoltán SZEZONZÁRÁS EGY KIS IRODÁNÁL A repülős utakat keresték A legtöbb utazási iroda enyhén szólva nem zár az idén rekorddal. A nagykőrösi Country Tours tavaly Kecskeméten is létesített a Centrum Áruház egyik sarkában egy miniki­rendeltséget. Érdemes volt?' - kér­deztük Vadász Katalin tulajdonost. — Sokkal több embert utaztattunk az idén, mint tavaly, és ebben nagy szerepe volt a kecskeméti fiókirodá­nak - mondta a főnökasszony. - A közönségünk nagy része ugyanis Kecskemétről verbuválódott. — Milyen utazások a kelendőek? — Az egyéniek felé tolódott el az érdeklődés, és a repülőgépes utakat keresték. De kedveltek voltak a csil­­lagtúraszerű olaszországi programok is. Bibionéban volt a szállás, onnan mentek a csoportok kirándulásra Fi­renzébe, Veronába, sőt Rómába is. — A repülős utakra van pénzük az embereknek? — Ezek többnyire olyan utazások Nemrégiben Kis-Jugoszláviába kellett utaznom. A jugoszláv vámos elvette az útlevelemet és közölte, csak úgy enged tovább, ha beváltok 60 márkát a bankjukban. Beváltot­tam. Kaptam érte 70 ezer ropogós új dinárt. Ismerve a kinti inflációt, a gyors elköltés mellett döntöttem, ne­hogy később meglepetés érjen. Nos, a meglepetés így sem maradt el. Zse­bemben a — magyar pénzben 3600 forintnyi — summával úgy gondol­tam, először veszek egy tábla csoko­ládét. Kérdezem az eladót, mennyibe kerül. O válaszol, 70 ezer dinár! Be­vallom, időbe telt, amíg szóhoz jutot­tam, lopva a kezemben lévő ban­kókra pillantgatva, hátha mégis százezres számok vannak rajtuk, csak én láttam rosszul. De akárhogy nézegettem is őket, makacsul hiány­zott egy-egy nulla a számok végéről. Nem tévedtem, a hatvan márkáért tényleg 70 ezer dinárt kaptam, még­hozzá hivatalosan! Néhány pillanatig a nyelvi nehéz­ségek okozta esetleges félreértésbe voltak, amelyeket 40-70 százalékos áron értékesítettünk. Az egy-egy chartergépen el nem adott helyeket szokták az irodák kedvezményes áron eladni. Kréta szigetére például nyolcnapos utat húszezer forint alatt tudtunk adni. — Mi van még hátra az idén? — A nagy szezonnak vége. A síu­­tak, a szilveszter következik. Mi az idén az egynapos bécsi bevásárlóu­­takat kétnaposakkal egészítjük ki, karácsony előtt - december 17- 18-án lesz az első -, hogy legyen idő egy kis városnézésre is. No és persze nem hajtjuk a fejünket téli álomra ezt követően sem. Készülünk az új évre, a program összeállításával. A konku­renciaharc élesedett ebben az évben is, keményen kell dolgozni, ha talpon akarunk maradni - mondta Vadász Katalin, a Country Tours utazási iroda tulajdonosa. —ats— próbáltam kapaszkodni, de hiába. Mindent jól értettem. De, hogy még jobban értsem, közölte az eladó, hogy a csokoládé ára két márka, ami 70 ezer dinárnak felel meg. Erre én — mutatom a banki papírt is — erősködöm, hogy ez nem lehet, hi­szen én nem két márkát, hanem hat­­vanat adtam ezekért a dinárokért. Ja, mondja nevetve, az a bank, ez meg az élet. A bank kissé felértékeli a di­nárt. Mit mondjak, kissé tényleg...! Végül is vettem egy csokoládét, tartva attól, hogy másnap már csak felet kapok érte. Bevallom, ilyen ke­serű csokoládét még életemben nem ettem! Egy ötletet is kaptam: kövessük a példát! Esetleg segíthetünk az ország deficites költségvetésén, ha mi is ha­sonlóképpen váltjuk be a naponta ez­rével tankolni érkező jugoszláv pol­gárok márkáit! Bolond, aki azt ál­lítja, hogy nekünk nem érné meg 60 márkáért kettőt adni! De ne mondják, hogy kicsinyes vagyok — adjunk érte négyet! —tetézi— Horvát üzletemberek Kecskeméten Horvát kamarai üzletember-dele­gációt lét vendégül november 17-én Kecskeméten a Dél-magyarországi Kereskedelmi és Iparkamara. A zág­rábi és eszéki kamaráktól érkező ti­zenöt üzletember az előzetes tájékoz­tatás szerint igen széles körű érdek­lődéssel és változatos ajánlatokkal jön Magyarországra. Keresnek a többi között fémtermékeket, élelmi­szereket, vetőmagvakat, nyárfát, fo­nalat, cipőipari anyagokat, elektro­mos cikkeket, bútoripari alapanya­gokat, s ugyancsak keresnek külön­féle területeken kooperációs és ke­reskedelmi partnereket. Az ajánlatok között vannak mezőgazdasági gépek, berendezések, csomagolóanyagok, háztartási gépek, kapcsolóberende­zések, textiltermékek. Az érdeklődők további tájékoztatást kaphatnak a DmKIK kecskeméti képviseletén. Bérbe adják a kécskei kenyérgyárat A Hírős Sütő- és Édesipari Rt. úgy döntött, hogy bérbe adja a tiszakécs­­kei kenyérgyárat. Feltételként az sze­repelt, hogy sütőipari tevékenységet nem folytathat a bérlő. Mongyi Jó­zseftől, a vállalat vezérigazgatójától érdeklődtünk, miért ez a kikötés? Elmondta, hogy privatizáció előtt állnak, piacvesztést jelentene szá­mukra, ha kenyérgyárként működne továbbra is az üzem. Jógazda-akció A kecskeméti Jógazda Bank és Zá­logháznál október 30-án élénk volt a forgalom. A pénzintézet 1993. októ­ber 4-én kezdte meg működését. A világtakarékossági napon az első száz ügyfelük között ajándékokat sorsoltak ki. Emellett korlátozott le­hetőséget ajánlottak egy előnyös be­fektetésre, nevezetesen, tulajdoni ré­szesedésre. A sorsoláson a fődíjat, egy 1 db IBM comp. — PC AT 386-os számítógépet Iván Antal — Szabóné Szabó Ildikó nyerték. (Kis)jugoszláv trükk A közvéleményt váratlanul érte, hogy a forintot ismét le kellett érté­kelni. Az elmúlt néhány év ugyanis elkényeztetett minket abban a tekin­tetben, hogy a forint devizaértéke lé­nyegesen kisebb mértékben romlik, mint a hazai vásárlóereje. Ennek a jelenségnek nem csak az az oka, hogy a külföldi devizák is inflálódnak. A nemzetközi pénzpia­con fő szerepet játszó pénzek inflá­ciója ugyanis eltörpül a mi forin­tunké mellett. Normális viszonyok között azzal kellene számolni, hogy nekünk a fo­rintot egy-egy év alatt annyival kell leértékelni, mint amennyivel na­gyobb a mi inflációnk az övékénél. De öt év óta ez sem történt meg, mert ennél lényegesen kisebb leértékelés is elégnek bizonyult. Ezt úgy fejez­hetjük ki, hogy évek óta nem jól jár­tak azok, akik devizában helyezték el a pénzüket, hiszen a leértékelés nem pótolta a jóval kisebb kamatot. Biztonságot vagy kamatjövedelmet? Mégis, mivel magyarázható, hogy a lakossági megtakarítások jelentős hányada devizában jelenik meg? Mindenekelőtt azzal, hogy a pénztu­lajdonosok nem voltak kellően in­formálva. Máig nem tudják, hogy várható és természetes jelenség, hogy az import felszabadítása szük­ségszerűen a devizák árának jelentős csökkenését eredményezi. Erről mindmáig még a szakmai sajtó is alig beszél. Az is fontos tényező volt, Hogy a pénztulajdonosok, jelentős hányadának nem annyira a kamatjö­vedelem nagysága, mint annak felté­telezett biztonsága a fontos. Mivel a politikusok számára a nemzetközi pénzintézetekkel való jó viszony az elsődleges, ők csak a fo­rint devizaárával foglalkoznak, azzal nem, hogy nekünk itthon mennyit ér a deviza. Jellemző módon.ez világbe­tegség. A nemzetközi politikai élet és a sajtó az egyes országok gazdasági fejlettségét úgy fejezi ki dollárban, hogy a hazai árban kifejezett értéke­ket a hivatalos dollárkurzuson szá­molja át. Mindenki tudja, hogy ez a módszer badarság, hogy annyit sem ér, mint a hasraütés. E téren is először az amerikai poli-A másfél milliárd forint értékű va­gyonnal rendelkező Gyulai Hús­kombinát Rt. pénteki rendkívüli igazgatótanácsi ülését követően saj­tótájékoztatón számolt be a cég veze­tése az aznapi lapokban megjelent ér­tékesítési pályázat részleteiről. A fölajánlott 718 millió forint értékű vagyonrészt 50 százalékkal és egy szavazattal hazai és külföldi szakmai befektetőnek ajánlják föl (elsősorban annak, aki a vételár megfizetésén túl kötelezettséget vállal az azonnali tő­keemelésre). A megvételre ajánlott vagyonrész 25 százalékát s egy sza­vazatnyi részt a mezőgazdasági ter­melőknek kárpótlási jegyért kínálják. A tájékoztatón elhangzott, hogy az AVÜ különösen fontosnak tartja a mezőgazdasági termelők részvételét a húsüzem magánosításában. tikusoknak jött meg az eszük. Azt akarták tudni, hogy milyen lenne az összehasonlítás akkor, ha az átszámí­tást a devizák otthoni vásárlóereje és nem a pénzpiaci értéke alapján szá­molnák át. É munka elvégzésére vé­gül a Világbankot is megnyerték. Most, hogy nyilvánosságra kerültek a számok, mindenki csodálkozik, mert azt ugyan tudták, hogy a hasz­nált adatok pocsékul rosszak, de hogy ennyire mit sem érők, azt nem gondolták. Vásárlóerő szerint Kiderült, hogy a kínaiak nemzeti jövedelme a hazai vásárlóerő alapján közel hétszer akkora, mint amit a pénzpiaci kurzus alapján eddig kö­zöltek. Az eddig nem zavarta a poli­tikusokat és a tudósokat, hogy az egymilliárd kínai 99,99 százaléka nem a pénzpiacról, hanem a piacról látja el magát. Mi a helyzet nálunk? Nálunk a szorzó 2,5. Vagyis, a mi nemzeti jö­vedelmünk a valóságban két és fél­szer akkora dollárban, mint amit ed­dig számoltak. Ez sem sok és ezt a mi lakosságunk tudja a legjobban. Az adósságállományunknak a nem­zetijövedelemhez viszonyított súlyát a valóságosnál két és félszeresnek mutatják ki. Ez is sok, de még több az a nagyvonalúság, amivel a mi pénzügyeinket kezelik. „Az úr nem számol, csak fizet” feudális hagyo­mánya tovább él. A fogyasztói kosár sokféle Miért ez a nagy eltérés? Azért, mert a szegényebb országokban sok szolgáltatást és alapvető fogyasztási cikkeket egyrészt nem lehetne világ­piaci áron kellő mennyiségben el­adni, másrészt sok mindent megter­mel maga a fogyasztó vagy a fekete, adózás alól kibújó gazdaság. A tu­dománynak is számolni kellene az­zal, hogy más a külkereskedelem és más a lakosság fogyasztási kosara, mint ahogyan más a kisnyugdíjasoké és más a gazdagoké, más a szegény és más a gazdag népeké. Mindez nagyon egyszerű. Megért­hetnék végre a politikusok és a köz­gazdák is. Kopátsy Sándor A Gyulai Húskombinát Rt. ma­gánkézbe juttatásának szervezésével az AVÜ (pályázat eredményeként) az angol Ernst and Young Kft.-t bízta meg - e cég egyike a világ leg­nagyobb könyvszakértő és gazda­sági-pénzügyi tanácsadó szervezete­inek. A pályázatokat ez év december húszadikáig kell benyújtani, s az Ál­lami Vagyonügynökség Igazgatóta­nácsának döntését követően várha­tóan a jövő esztendő elején megköt­hető az adás-vételi szerződés. Ezzel révbe kerülhet a 125 évvel ezelőtt alapított nagyüzem, amely a hírnevét a márkázott, évi hatezer tonna meny­­nyiségű szárazáruval - szalámival, kolbásszal - alapozta meg, s amely képes évi félmillió disznó, illetve harmincötezer marha levágására s teljes földolgozására. Az átlagos törzstőke nagysága az újonnan alakult külföldi érdekeltségű gazdasági társaságoknál Bács-Kiskun megyében i Magyarázat: l.ipar, 2.építőipar, 3.mezögazdaság és erdőgazdálkodás, 4.közlekedés, posta és távközlés, 5.kereskedelem, 6.vízgazdálkodás, 7.egyéb anyagi tevékenység; személyi és gazdasági szolgáltatás, 8.közös­ségi, közigazgatási és egyéb szolgáltatás. (KSH megyei igazgatósága) 5 Iráni-azeri kőolajbányászat Közösen fog kiaknázni olaj­mezőket a Kaszpi-tenger partvi-" dákén Irán és Azerbajdzsán - kö­zölte az azeri elnök az iráni ál­lamfővel folytatott tárgyalásai után Bakuban. További részlete­ket a megállapodásról sem Ali­­jev, sem pedig vendége, Rafszan­­dzsani nem közölt. Azerbajdzsán a volt Szovjetunió tagköztársasá­gait tekintve a hannadik legjelen­tősebb olajkitermelő. Sztrájk bécsi légitársaságnál Folytatódik az osztrák légitár­saság bizonytalan időre meghir­detett sztrájkja, bár a kölcsöngé­­peknek és kölcsönszemélyzetnek köszönhetően hétfőn az AU A eu­rópai járatainak 90 százalékát in­dítani, illetve fogadni tudta. Attali bánja lemondását Egyetlen hibát követtem csak el: azt, hogy lemondtam - jelen­tette ki Jacques Attali, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) egykori elnöke a The Wall Street Journal Europe című gazdasági' szaklapnak. - Lemon­dásra ugyanis - tette hozzá a bot­rányos körülmények között távo­zásra kényszerített volt elnök - senki nem kért fel. - Nagyon ag­gódóm a kelet-európai történések miatt - mondta végül Attali, aki szerint az Európai Közösség túl­ságosan zártságpártinak tűnik ah­hoz, hogy igazán közel engedje magához az átalakuló országokat. Kapitalizmust tőke nélkül? Magyarországon a privatizáció üteme elmarad a kormány tervei­től, a magánszektor általános bő­vülése pedig nem ellensúlyozza eléggé az állami ipar recesszióját - írta a Financial Times című brit lap hétfői száma, az OECD Ma­gyarországról készült elemzését idézve. Á tudósító megjegyezte, hogy Magyarország vonzotta a legtöbb nyugati tőkét a térségben, de a külföldi tőkebehatolás már elérte a politikailag lehetséges szintet. Most azt a dilemmát kell megoldani, hogy miként lehet kapitalizmust építeni tőke nélkül. Sikertelen tárgyalások Sikertelenül zárult Japánban az oszakai repülőtér díjszabásáról folytatott tárgyalások második fordulója. A jövőre megnyíló új repülőteret üzemeltető társaság 1 millió jent - közei ugyanennyi fo­rintot - kérne egyetlen Boeing- 747 „Jumbo” típusú óriásgép le­szállásáért, ami rekordnak számít a légiforgalom történetében. Román játék Még az idén Összeomlik a ro­mánok milliói által szenvedélye­sen űzött nyereményes pénzjáték, a Caritas - mondotta a bukaresti külkereskedelmi bank igazgatója. Elindítója eddig négymillió, gyors meggazdagodásra vágyó befektetőt nyert meg a vállalko­zásnak, mesébe illő t nyolcszáz százalékos - megtérülést ígérve, mégpedig három hónapon belül. Az Evenimentul zilei című lap szerint a befizetett összegeknek valójában igen kis hányada forog csupán a játék keretében. A 100 ezer lejjel (100 dollár) indult Ca­ritas maga ugyanakkor eddig 66 milliárd lej (6 millió dollár) profi­tot húzott a befizetések saját hasznú forgatásából. Magyar répából keletre is Magyar cukorrépából kívánja a magyar cukorszükségletet kielé­gíteni, sőt még a kelet-európai piacokra is innen szeretne szállí­tani az Agrana osztrák cukor- és keményítőipari vállalat. A cég többségi tulajdonnal rendelkezik a petőházi és a kaposvári cukor­gyárban. A termelés stabilizálása érdekében a termelőknek megelő-I legezi a vetőmag, a növényvédő­szer és a műtrágya árát. Szerkeszti: A. Tóth Sándor Eladó a gyulai húskombinát

Next

/
Thumbnails
Contents