Petőfi Népe, 1993. november (48. évfolyam, 254-280. szám)
1993-11-02 / 256. (255.) szám
6 1993. november 2., kedd PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC A FEJLŐDŐ ORSZÁGOKBAN A LEGGYORSABB A NÖVEKEDÉS Erőre kap a világgazdaság? Lehetőségeink Ukrajna piacán • A világgazdaság erősödésével több pénzt fordíthatnak a nyomor enyhítésére is. A világgazdaság a fokozatos erőre kapás jeleit kezdi mutatni az előző évek lelassulásához képest: a hazai össztermék (GDP) tavaly átlagosan 1,3 százalékkal nőtt, szemben a korábbi 0,5-tel - áll a világbank éves, a június 30-ig terjedő időszakot lezáró jelentésében, amelyet vasárnap tettek közzé Washingtonban. Leggyorsabb ütemben a fejlődő országok gazdasága gyarapodott, mintegy 4,5 százalékkal. Az OECD-tagállamok átlagos növekedése 1,6 százalékot tett ki, ám országokként nagy szóródással.,A volt szovjet tagköztársaság gazdasági teljesítménye egyötöddel esett vissza, ellenben a közép- és kelet-európai országokban sikerült megfékezni a csökkenés ütemét, sőt Lengyelország gazdasága bővülni kezdett. A fejlett ipari országokról a jelentés megállapítja, hogy miközben gazdasági tevékenységük tavaly is csökkenő irányzatot mutatott, a munkanélküliség aránya emelkedett és elérte a nyolc százalékot. A gyenge teljesítménnyel és a növekvő munkanélküliséggel a háttérben, a három éve kibontakozott deflációs jelenség 1992-ben is folytatódott a legtöbb országban: vagyis a feldolgozóipari termékek árai változatlanok maradtak, mi több, egy-két államban egyenesen csökkentek. Ami a világkereskedelmet illeti, a bank megállapítása szerint tavaly - 1988 óta először - az árucsere-forgalom volumenek növekedési üteme meredeken megugrott, és elérte a 4,6 százalékot. A bűvülés elsősorban Észak-Amerika gazdasági fel-Magyar üzleti napokat szervez a Magyar Gazdasági Kamara Távol-keleti Üzleti Klubja november 13. és 26. között Manilában és Kuala Lumpurban, valamint Vietnamban két helyszínen Hanoiban és Ho Shi Minn (Saigon) városban - tájékoztatta az MTl-t Búzás Péter, a klub titkára. A szakember elmondta, hogy a rendezvénysorozatot - mely része a délkelet-ázsiai országokban szervezett piacfeltáró napoknak - támogatgyógyulásának, illetve Latin-Amerika és Ázsia folyamatos és jelentős importkeresletének köszönhető. Saját tevékenységét taglalva a bank közölte, hogy a június 30-án véget ért pénzügyi évben az IBRD és az IDÄ összesen 23,7 milliárd dollár hitelt folyósított, a jelenlegi időszakban viszont már huszonhét milliárdot terveznek. A hitelek java részét az agrárszektor kapta, utána a közlekedési ágazat. A bank leszögezte, hogy tevékenységének főbb általános célkitűják a külföldi kamarák, a gyáriparos szövetségek, valamint a magyar kül- és kereskelmi képviseletek. A Távol-Keleten a nagyobb volumenű és különösen bizalmi kapcsolatokon alapuló üzletek létrehozásához elvárják a személyes jelenlétet. A találkozó költségeit csökkentheti az NGKM Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Alapja, ahová az érdekeltek pályázatot nyújthatnak be. Ezek elkészítésében a távol-keleti üzleti klub segítséget ad magyar válzései változatlanul a nyomor enyhítése, az emberi erőforrások fejlesztése, a környezetvédelemhez való hozzájárulás és a magánszektor támogatása (az utóbbin belül a volt szocialista államok gazdasági átalakulásának és piacbarát környezetének a megtámogatása). A világbank tagországainak a száma tovább bővült, mégpedig a volt Szovjetunió tizenegy utódállamával és két balti országgal. Június 30-án 176 nemzetet tartottak nyilván a tagok sorában. lalkozóknak. Búzás Péter, a klub titkára végezetül úgy vélte, hogy a délkelet-ázsiai régió ma a világ egyik legerősebben fejlődő gazdasági övezete, amely nemcsak jól fizető és nagy felvevő képességű exportpiacot jelent a magyar vállalkozók számára, de mind vonzóbb szállítója számtalan feldolgozott terméknek, ipar■ cikknek. Ez a terület ráadásul potenciális forrása lehet a magyar gazdaságba bevonható külföldi működő tőkének is. SZAKKÖNYVTÁR Szervezeti jogszabályok A gazdálkodást közvetlenül segítő jogi és közgazdasági szakirodalom közreadását vállalta az 1989-ben alakult Unió Kiadó. Kézikönyvek, a gazdálkodást támogató segédletek, adózás, számvitel, társadalombiztosítás, munkaügyi kötetek, tematikus összeállítások sorát adják közre. Az életünket szabályozó jogszabályok gyorsan módosulnak vagy avulnak, ezért szükségesnek látja a kiadó egyes köteteinek periodikus publikálását. Átdolgozott kiadásban jelent most meg A gazdálkodás szervezeti jogszabályai 1993 című könyv is. Szerkesztői ez év márciusában zárták le az összeállítást, többek között a gazdasági társaságokról, a külföldiek magyarországi befektetéseiről, a szövetkezetekről, az állami és leányvállalatokról, a pénzintézetekről, az állami biztosításfelügyeletről, az állami pénzügyekről, az államháztartásról, az egyéni vállalkozásról és a befektetési alapokról szóló legfőbb hatályos jogszabályokat közreadva. Idő kérdése csupán és újra lehetőséget kapnak a kárpótlási igényük benyújtására mindazok, akik a három kárpótlási törvény alapján jogosultak kárpótlásra, de valamilyen oknál fogva kicsúsztak az igénybejelentési határidőből. Az ügyben érintettek számát mintegy ötvenezerre becsülik az illetékesek. A törvénymódosításra vonatkozó javaslatot a kormány már benyújtotta, s ha a T. Ház is elfogadja, akkor 1994 elején újabb harminc napra lehetőség nyílik a jog érvényesítésére. E lépés költségvetési kihatását a kormány mintegy négymilliárd forintra becsüli, ezzel szemben az ellenzéki szakértők 20-30 milliárd forintról beszélnek. Az előterjesztés szerint módosulna a kárpótlási jegy kamatozása is. A korábbi rendelkezések szerint a kibocsátás naptári negyedévének első napjától számított 3 évig kamatozik a Ukrajna első féléves gazdasági adatai elrettentőek, a magyar vállalkozóknak mégis érdemes hosszú távon gondolkodniuk és befektetőként, beruházóként megjelenniük az ukrán piacon. Erről volt szó a közelmúltban, a Vállalkozók Klubja Egyesület sajtótájékoztatóján, ahol az ukrán-magyar gazdasági kapcsolatok egyengetését végző szervezet első féléves tevékenységéről számoltak be. A VKE elnöke, Újhelyi Sándor elmondta: keleti szomszédunknál a termelés az első félévben veszedelmesen csökkent, a nemzeti jövedelem kilencszázalékos mérséklődésével kell számolni. Ukrajna gazdaságilag elszigetelődött, nem tagja semmilyen gazdasági közösségnek. Energiahordozó-tartalékokkal nem rendelkezik, sőt a hiány akkora, hogy az év második felében szükségállapot várható. Befektetés - köztük külföldi beruházás - gyakorlatilag nincs. Mindezek ellenére az év első felében a magyar cégek 76,5 millió dollár értékben exportáltak Ukrajjegy, ezentúl ezt dátumokhoz kötnék: az első kárpótlási törvény hatályba lépésének időpontjától 1994. december 31-ig kamatoznának a kárpótlási jegyek. A törvényjavaslat szerint az igénybejelentési határidők megnyitása nem eredményezne újabb földkijelölési kötelezettséget, ám nem zárható ki, hogy valaki ezekért a késve igényelt kárpótlási jegyekért már nem fog tudni földet venni, mert föld már most, a második és a harmadik kárpótlási törvény jogosultjai számára is alig jut. Kérdés tehát, hogy ha újra megnyílik a kárpótlási folyamat, a termőföldvásárlás iránti igényekre honnan lehet megfelelő „árualapot” elkülöníteni? Valószínűleg az ezekre a kérdésekre adható válaszokon múlik majd, hogy a parlamenti bizottsági szűrőn fennakad-e a javaslat vagy sem. A kormány előterjesztését még az általános vitára bocsátás előtt megtárnába, a magyar import pedig 50,6 millió dollár volt. A két ország között 1993-ra vonatkozóan is létezik indikati v lista, erre szállítások azonban egyáltalán nem történtek. Jellemző rnég, hogy a megkötött szerződések hetven százalékát az egymillió dollár alatti értékű üzletek teszik ki. Ukraj na fő vonzereje a magyar vállalkozók. számára az lehet - tájékoztatott Újhelyi Sándor-, hogy tranzitország a FÁK! térsége felé, területén halad át pé ldául a hazánknak rendkívül fontos gáz- és olajvezeték, ugyanakkor jelentős szabad kapacitással rendelkező j kikötői vannak. Az egyesület elnöke beszámolt arról, hogy az: első félévben létrehoz' ták a kijevi információs irodát, amely segítségével ötvenmillió dolláros szerződést kötöttek az ukrán postával. A szállításokból részesül a BHG, a 1ÍRG és a Triton is. A tervek között szerepel, hogy magyar cégek az év második felében tízmillió forintos alaptőkével, harmincmillió forintos árukészlettel diszkontáruházát létesítenék Ukrajnában. gyalja a költségvetési, a gazdasági és a mezőgazdasági bizottság is. Mihálj? Zoltán (MDF) képviselő szerint aligha fogja örömmel fogadni a közvélemény a lépést, ha az nem párosul az áillami vagyon gazdagabb kínálatával . Reméli, hogy a jövőben az élelmiszer-ipari vállalatok privatizációjában a kárpótlási jegyek felhasználása a jelenlegi 20 százaléknál nagyobb mértékű lehet és a Pillérhez hasonló részvények piacra dobásával megpróbálja majd a kormányzat „leszívni” a kárpótlási jegyek inflációját. Juhász Pál SZDSZ-es honatya viszont úgy véli, hogy nem szabad újranyitni a törvényt, hanem a korábbi jogszabályok értelmében az idén decemberben, legkésőbb jövő januárban le kell zárni a kárpótlási ügyeket. Ha ezt a határidőt kitolják, a mezőgazdaságban továbbra is megmarad a termelési és tulajdoni bizonytalanság. Piacfeltáró kiállítás Távol-Keleten MÁR MOST IS KEVÉS A FÖLD, A VAGYONTÁRGY Újra nyitják a kárpótlási kaput? Részvények és kötvények forgalma a tőzsdén Az élelmiszer-gazdaság első féléve A Budapesti Értéktőzsdére bevezetett értékpapírok össznévértéke szeptember végén 417 milliárd forint, piaci összértéke pedig 445 milliárd forint volt. A múlt hónapban különösen élénk üzletmenet jellemezte a részvények piacát. Mindez az értéktőzsde titkárságának a szeptemberi forgalomról készített jelentéséből derül ki. A tőzsdei kereskedelemben a múlt hónapban a diszkont kincstárjegyek részesedése az összpiaci forgalomból meghaladta a 60 százalékot. Ez ugyan naponta átlagosan mindössze. 3-4 üzletet jelentett, de azok átlagosan 100 millió forint nagyságrendűek voltak. A kincstárjegyek közül elsősorban a rövidebb, 180 napos lejáratú papírokat keresték a befektetők. Az államkötvények közül is elsősorban azok iránt a rövidebb - 2-3 éves futamidejű - állampapírok iránt volt nagy az érdeklődés, amelyeket 17-17,5 százalékos kamatozással bocsátottak ki tavaly, illetve az idén. Szeptemberben összesen 700 millió forintot meghaladó értékű kárpótlási jegy cserélt gazdát az értéktőzsdén, az árfolyam 590-600 forint körül stabilizálódott. Az előző hónapokhoz hasonlóan a teljes kárpótlási-Ez év szeptember végéig a következő betéti társaságokat jegyezték be a megyei cégbíróságon: Franka Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (Baja), TNT Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (Kecskemét). Seprődi Kulturális Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (Kecskemét). DO-TERM Felvásárló és Kereskedelmi Bt.(Kiskunfélegyháza), MYMA Kereskedelmi Bt. (Bátmonostor), Multi-Pressz 93 Hirdetésszervező és Szolgáltató Bt. (Kalocsa), Winner-Trade Szolgáltató és Kereskedelmi Bt. (Kiskunhalas), YTONG Építőipari Ruházati Kereskedelmi Bt. (Kecskemét). DENAF ONE Kereskedelmi és Nemzetközi Fuvarozási Bt. (Kecskemét). Fajai Nagy-Radó Kereskedelmi Bt. (Jaja), Animasters Computer Animációs és Reklám film Készítő Bt. (Baja), SAL-CAR Kereskedelmi jegy-forgalom 30 százaléka a tőzsdén bonyolódott le, és ez csökkentette a tőzsdén kívüli vételi és eladási árak közötti különbséget. A kárpótlási jegy 590 forintos szeptemberi tőzsdei záróára a múlt havi névértékre (1385 forint) vetítve 43 százalékos árfolyamnak felelt meg. Részvényekre naponta átlagosan 129 kötés történt az elmúlt hónapban. Az augusztusban legkeresettebb részvények (Pick-, Fotex-, Zwack-, Skála-Coop-részvények) mellett szeptemberben megélékült a Hungagent, a Novotrade, az Ibusz és a Zaíakerámia papírjainak forgalma is. Szeptemberben, az előző hónaphoz képest, kétszer annyi üzletet (1174) kötöttek a Pick részvényeire, összesen 621 millió forint értékben. A részvény árfolyama ugyan elég széles sávban mozgott, a hónap végén emelkedésnek indult, és 3430 forinton zárt. A Pick után a legnagyobb értékben (609 millió forint) a Fotex részvényei cseréltek gazdát a tőzsdén. Továbbra is keresettek voltak a Skála-Coop részvényei, az üzletkötések értéke meghaladta az 500 millió forintot. Elsősorban a T sorozatú, névre szóló papírokat vásárolták. és Szolgáltató Bt. (Kiskunhalas), TESO 93 Kereskedő és Szolgáltató Bt. (Kiskunfélegyháza), Avventura Kereskedelmi Bt. (Kalocsa), FEMILY-Sport Bt. (Kecskemét), Csokitó Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (Baja), Kárók Kereskedelmi Bt. (Nagybaracska), Minipool Szolgáltató Kereskedelmi és Ügynöki Bt. (Tapolca, fióktelep Kecskemét), Túrán Szeszipari Bt. (Kiskőrös), DELT Export-Import Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (Kiskőrös), SALFA Termelő Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (Orgovány), Szíjártó Kereskedelmi Bt. (Kerekegyháza), VEDENT Gyógyászati Bt. (Kiskunfélegyháza), ER-DENT Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (Mélykút), Inter-Európa Fuvarozási Fuvarszerző Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (Városföld). Szeptemberben stabilizálódott a Zwack részvényeinek piaca. Hatvanmilliós forgalom mellett a részvények ára a hónap második felében, elég szűk sávban, 3 200-3 220 forint között mozgott. A múlt hónap két meglepetésének a Hungagent (77 millió forint), és a Novotrade (74 millió forint) részvényei bizonyultak. Az áruk egy hónap alatt másfélszeresére, illetve több mint kétszeresére növekedett. A Hungagent esetében az október közepi alaptőke-emelés kapcsán növekedett meg a részvények iránti kereslet. Az újonnan kibocsátott részvények azonos jogokat testesítenek meg a már tőzsdén lévő részvényekkel, utóbbiak pedig szeptember végén már 415 százalékos árfolyamon forogtak. A Novotrade esetében nagyon sokáig értetlenül nézték a szakemberek az árfolyam nagymértékű emelkedését. A részvények ára egy hónap alatt 595 forintról 1940 forintra ugrott. Mindez vélhetően annak a következménye, hogy október elején a társaság engedélyt kapott az Állami Értékpapír Felügyelettől arra, hogy részvényeit bevezessék a stuttgarti telefonos kereskedelembe. V állalkozók Nemzetközi Szövetsége A Magyarországgal szomszédos határ menti régiókban a kis- és középvállalkozók üzleti és gazdaságpolitikai gondolkodásmódja jelentősen elmarad a nyugat-európai vállalkozókétól. Ezen próbál segíteni a Vállalkozók Nemzetközi Szövetsége, amely ez év májusa óta tanfolyamokat rendez a határ menti régiók magyar vállalkozói számára. A gyakorló vállalkozók számára ez idáig hat kurzust tartottak, kárpátaljaiak részvételével. A kurzusok hatására már vegyes vállalatok is létrejöttek, a hazatérő vállalkozók pedig létrehozták a szövetség szlovákiai, kárpát-ukrajnai, és romániai helyi csoportjait. Az idén az első félévben az élelmiszer-gazdaság teljesítménye tovább csökkent a mezőgazdaság számára kedvezőtlen időjárás, illetve a tulajdonosi és szerkezeti viszonyok a vártnál lassúbb ütemű rendeződése miatt. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az aszály és az időjárás, valamint az évek óta nem kielégítő növényvédelem miatt a kalászos gabonák termésátlagai még a tavalyi szintet sem érték el. Az előzetes adatok szerint az elmúlt év azonos időszakához képest egymillió tonnával kevesebb kalászos gabona termett. Az élelmiszeripar termelése tíz százalékkal csökkent az év első felében, a tavalyi év hasonló időszakával A természeti sokféleség nélkülözhetetlen a fajok fennmaradásához: erre hívják fel a figyelmet az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) szakértői legfrissebb elemzésükben. A biológiai sokféleség és sokrétűség a Földön élő állat- és növényfajták összességéből származik, és nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az ember folyamatosan alkalpiazkodni tudjon környezetéhez. E sokféleség híján igencsak behatárolódnék az ember képessége arra, hogy szembenézzen olyan nagy környezeti kihívásokkal, mint amilyen például bolygónk légköri felmelegedése, s az ózonréteg fokozatos ritkulása. Márpedig a szakemberek felmérése szerint a század eleje óta hetvenöt százalékkal csökkent a növényfajták genetikai sokfélesége. Mindez természetesen közvetlenül kihat az emberi létre is, hiszen a gyógyszerek egynegyede növényi kivonatú, további jelentős részük mikroorganizmusokból, egy kisebb részük pedig állati kivonatokból származik. Az előttünk álló 30 évben több ezer állat- és növényfajtát fenyeget a kihalás veszélye. Évente 15 millió hektárral csökken a trópusi esőerdők terüösszevetve. Legnagyobb a visszaesés a növényolajgyártásban és a cukorgyártásban: a növényolajipar termelése felére csökkent, a cukoripar termelése pedig harminc százalékkal esett vissza. Sütőipari termékekből huszonnégy százalékkal, húsipari árukból huszonkét százalékkal, édesipari termékekből huszonkét százalékkal állítottak elő kevesebbet az év első felében, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Az élelmiszer-gazdaság exportárbevétele - folyó áron számítva - 33 százalékkal csökkent. Az ágazat részesedése a nemzetgazdaság összes kiviteléből a korábbi 25 százalék helyett már csak 20 százalékot tett ki. Áz exportárualapok hiányát tetézte. lete a szüntelen fairtás miatt. Napi átlagban vagy 100 fajta növény tűnik el örökre a bolygó felszínéről. Talán ez indította Jacques Chiracot, Párizs polgármesterét, amikor azt ajánlotta, hogy a világ szegény országai „lehelhogy a világpiacon csökkent a mezőgazdasági és az élelmiszer-ipari termékek ára. A gazdálkodó szervezetek számának gyors növekedése ellenére a mezőgazdaságban 26, az élelmiszeriparban 18 százalékkal kevesebb a foglalkoztatottak száma, mint a múlt év első felében. Mindezek alapján a szakemberek úgy vélik, hogy az elmúlt évek aszálykárai, a mezőgazdasági termékek árszínvonalának lassú emelkedése mellett a termelés jövedelmezősége romlik. Az export csak a támogatás növelésével fokozható. A termelők tartalékaikat és vagyonukat élik fel, és ez veszélyezteti az élelmiszer-termelés biztonságát. jenek új életet hagyományos növényi és állattartási kultúrájukba”. II. János Pál pápa nemrég az élelmezési világnap alkalmából pedig azt üzente, hogy az emberiség „tartsa tiszteletben a teremtés kincseit”. Cégbírósági hírek A FAO SZAKÉRTŐINEK LEGFRISSEBB ELEMZESE SZERINT Újabb növény- és állatfajok halnak ki • A következő harminc évben több ezer állat- és növényfajtát fenyeget a kihalás veszélye.
