Petőfi Népe, 1993. november (48. évfolyam, 254-280. szám)

1993-11-13 / 265. szám

6 HÉTVÉGIMAGAZIN 1993. november 13., szombat Mit mond Czeizel Endre az ember gyártásról? Az Amerikából érkezett hír való­ban szenzációs: a George Washing­ton Egyetem orvosi laboratóriumá­ban - a világon először - emberi embrióból származó sejtet másoltak. A szakmai berkekben klónozásnak nevezett, „az embergyártás” lehető­ségét előrevetítő eljárásról kérdeztük dr. Czeizel Endre genetikust. — Hogy valójában tudományos sikerről van-e szó, nem tudom eldön­teni, hiszen az esetről csak annyit tu­dok, ami az újságokban megjelent. A szenzációsnak minősíthető sejtkopí­­rozásról megalapozottan csak akkor lehet véleményt mondani, ha majd arról tudományos igényű tájékozta­tást is kapunk. Emlékeztetni szeretnék arra, hogy génelőállítással már régen próbál­koznak a tudósok. Csaknem két évti­zeddel ezelőtt a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Szegedi Biológiai Intézetében már izoláltak gént, ké­sőbb pedig magával a gén előállítá­sával is próbálkoztak. A sejtbiológu­sok - nevezetesen Arthur Kornberg Nobel-díjas kutató - a következő lé­pésben már nemcsak gént, hanem mesterséges DNS-molekulát is létre­hozott. A gén pedig nem más, mint a DNS egy bizonyos darabja. A „maga­sabb fokozatot” jelentő sejt előállítá­sának kísérletei természetesen az ál­latokon kezdődtek. Előbb a békából, majd egérből sikerült új sejtet előállí­tani. A kísérleteknek ebben a stádiu­mában a folytatást lehetett sejteni. — Orvosgenetikusként miben látja az emberi sejt „másolásának” jelen­tőségét? — Szőkébb szakterületemet, a ve­leszületett rendellenességek vizsgála­tát illetően óriási lépés lenne, ha végre ki lehetne zárni az életképte­lenséget okozó géneket. Jelenlegi is­mereteink szerint még csak az anya­méhben fejlődő magzatról tudjuk megállapítani a leggyakoribb fejlő­dési rendellenességeket, a nyitott ge­rincet, a koponyahiányt, a farkastor­kot. Ha már a teherbeesés előtt lenne mód a gének, sejtek vizsgálatára, sok szomorúságot, nyomorúságot meg tudnánk előzni. A sejtmásolás, kopírozás félelme­tes lehetőség, egy valóságos biológiai atombomba. Mai tudásunkkal nehe­zen tudjuk felfogni, hogy a tudomány végtelen távlatai milyen rendkívül veszélyesek lehetnek. Még belegon­dolni sem szabad, mi lenne, ha az „embergyártás” lehetősége „rossz" kezekbe kerülne, és nem Albert Eiste­­inhez, Albert Schweitzerhez hasonló zseniket állítanának elő, hanem pél­dául új Hitlereket. — Fel kellene tehát függeszteni a sejtbiológiával kapcsolatos kutatáso­kat? — Erről szó sem lehet! De annak ismeretében, hogy a sejtkopírozás akár néhány évtized múlva megszo­kott, mindennapos módszer lehet, nem árt félni. Hadd hivatkozzak Hi­rosimára. Robert Oppenheimer, az atombomba egyik atyja a követke­zőkben fogalmazta meg a magener­giában rejlő félelmetes lehetőséget: az atom teljes szabadságot adhat az emberiségnek, de el is pusztíthatja a Földet. A biológiában nem ismétlőd­het meg az, ami a fizikában előfor­dult! Nem szabad, hogy a jövőt szol­gáló felismerést, a sejtkopírozást ne az emberiség javára, hanem ellene használják fel. Műemlékmentési gyakorlat Egerben Műemlékvédelmi gyakorlatot tar­tottak csütörtökön Egerben. A forga­tókönyv szerint fegyveres konfliktus veszélye miatt a bizottság - az 1954-ben elfogadott, „A műemlékek fegyveres összeütközés esetén való védelméről” szóló hágai egyezmény értelmében - riasztotta a város Mű­emlékmentő Szakszolgálatát. Az alakulat azonnal megkezdte a nem­zetközi műemléklajstrom szerinti le­gértékesebb műkincsek osztályozá­sát és csomagolását a Dobó István, il­letve az Érseki Múzeumban. Az Ér­seki Palota udvarán álló szökőkutat homokzsákokkal kerítették körül a szakszolgálat tagjai, majd a műkin­cseket tartalmazó ládákat fegyveres kísérettel védett helyre szállították. A gyakorlat alkalmából tartott ta­nácskozáson Bodó Sándor, a Műve­lődési és Közoktatási Minisztérium főosztályvezetője elmondta: a most elkészült múzeumi törvény a legér­tékesebb műkincsek megóvása érde­kében előírja azon műkincsek meg­határozását, amelyeket fokozott vé­delemmel kell kezelni, és amelyek nem vihetők ki az országból. Mühold-megállapodás Kína és Brazília megállapodást kötött két környezetvédelmi és me­zőgazdasági megfigyelő műhold kö­zös költséggel való felbocsátásáról. A két mesterséges hold rendeltetése a légkör szennyeződésének, a mező­gazdasági kártevők vonulásának és az erdőállomány alakulásának meg­figyelése és mérése lesz. • Kép a jövő fotóalbumából? Kislányunk egy, kislányunk kettő, kislányunk három, kislányunk négy... A bambara, az oca, a carambola és a többiek Tudományos híreink • Madarak magnóval. A mada­rak csak akkor sajátíthatják el a dalo­lás művészetét, ha aktívan kapcso­lódnak a tanulásba, és szociális kap­csolatban vannak egymással. Az emlméletet a St. Andrew Egyetem kutatói kipróbálták, arra kérdésre ke­resve választ, hogy vajon sikerülne-e mindezt magnetofonnal is elérni a i kalitkában tartott madarakkal. Sike­rült. De csak akkor, hogyha a szár­nyas tanulóknak lehetőségük volt arra, hogy amikor csak kedvük kere­kedett, csőrükkel megnyomhattak egy gombot, amelynek hatására fel­hangzott a szalagról szüleik és tár­saik éneke. Ha csak passzívan hall­gatták. az eredmény sokkal szeré­nyebb volt. Az aktivitásnak tehát fontos szerepe van a dalolás elsajátí­tásában. Az ausztáliai zebrapintyek különösképpen jó tanulónak bizo­nyultak. Amint felhangzott a dal a kalitkában, menten a hangszóró köré sereglettek, amikor pedig a magnó leállt, az indítógombhoz repültek, s csőrükkel ráütve követelték az újabb leckét. Csak elismerés illeti a zebra­pintyeket. • Marsjáró. Az még odébb van, hogy az emberek bebarangolhatják a Mars felszínét. A Mars-utazásra való felkészülés feladatainak egyike, hogy kipróbálják, miként lehet táv­közlési összeköttetéssel irányítani a Földről a Marsra telepített robotjár­művet. Az operátornak a robotjármű­ről a Földre küldött adatok és képek alapján kell eldöntenie, merre indul­jon és miként mozogjon a vörös bolygóra telepített jármű. Alaposan megnehezíti a feladatot, hogy a nagy távolság miatt nyolctól negyven per­cig is eltarthat, mire az operátorok a parancs kiadásától számítva vissza­jelzést kaphatnak annak eredményé­ről. A szovjet Lunohodnál, a holdjá­rónál ez mindössze néhány másod­percet vett igénybe. Néhány hete kí­sérletképpen kaliforniai kutatók egy műhold segítségével léptek kapcso­latba egy Kamcsatkán lévő orosz marsjáró kísérleti példányával, hogy irányítsák annak mozgását, illetve megállapítsák, miként tudják fel­használni az onnan érkező adatokat és képeket. • Közbülső megoldás. Az ameri­kai hatóságok szigorúan büntetik azokat az iparvállalatokat, amelyek kémiailag szennyezik az állóvizeket, s ezáltal veszélyeztetik a madarak életét. Hogy a szankciókat elkerüljék - ha már a szennyezést nem képesek abbahagyni - legalább a madárvéde­lemnek megpróbálnak eleget tenni. Denveri kutatók olyan rendszert ter­veztek, amely elriasztja a szennye­zett víztükörről a szárnyasokat. A rendszer ugyanis radarral érzékeli közeledtüket, és ezután szabálytalan időközökben és különféle frekvenci­ákon zajt kelt a kihelyezett hangosító berendezésekkel. A rendszer még tö­kéletesítésre szorul: a vízimadarak 10-15 százaléka fittyet hányt az ijesztgetésre. A földi étrend egyre unalmasabb, a táplálkozásban hasznosítható és ízJ letes növény- és állatfajokat mellőz­nek és ítélnek kihalásra - állítja egy ENSZ-tanulmány. Tengervízzel ön­tözött paradicsom, 64 nap alatt re­produkálható malacok, jég alatt is termeszthető földieper - a világ te­lis-tele van olyan kevéssé ismert faj­tákkal, amelyekkel növelhető és gaz­dagítható lenne az élelmiszer-kínálat, — vélekedik Jósé Esquinas-Alcazar, a FAO szakértője, aki a növényekben meglévő genetikai tartalékok tanul­mányozására létrehozott bizottságot vezeti. Ami él és mozog? Elvileg minden élő növény és állat szóba jöhet a mezőgazdaság szem­pontjából - nyilatkozta. A régi idők­ben hasznosított sok száz növény- és állatfaj egyszerűen feledésbe me­rült, más fajokat pedig nem védtek és fejlesztettek eléggé. A földünkön ta­lálható 50 ezer, emberi fogyasztásra alkalmas növényfajból az ember csupán 250-300-at hasznosít - állítja egy, a mezőgazdaságról készült nemzetközi tanulmány. Napjainkban az étkezési céllal termesztett növé­nyek és tenyésztett állatok húsz nö­vényfajtából, tizenhárom állatfajtá­ból (ezen belül 5 madárfajtából) származtathatók. Vajon miért nem értékeli a világ az olyan különleges­ségeket, mint az oca, az arrachacha, a Marama-bab, az adzuki, az olluca vagy a carambola? Pá, rizs! Táplálkozásunkban jelenleg a ka­lória és a fehérje 60 százalékát az olyan növények adják, mint a rizs, a kukorica és a búza. Mindez alkalma­sint nem a legbölcsebb hasznosítása a rendelkezésre álló bőséges kínálat­nak - vélekedik Esquinas-Alcazar. A Egy kiállítás nem olcsó dolog. Különösen nem, ha külföldi gyűjte­ményből érkeznek a műtárgyak. Növeli a tárlat eszmei értékét meg valós kiadásait is, ha egyedi, meg­ismételhetetlen, pótolhatatlan dara­bokból áll össze. Még költségesebb és komplikáltabb az anyag megszer­zése, ha nagynevű, világhírű mű­vész alkotásairól van szó. Annak a kiállításnak, amelyről az alábbiakban szólunk, csak a biztosí­tása 16 millió forint. Igaz, a Ludwig-gyűjtemény nem pénzért kölcsönzi (november 18-tól három hónapig a Nemzeti Galériá­nak) minden idők legizgalmasabb művészének, Pablo Piacassónak a műveit. A német Ludwig házaspár ugyanis azon mecénások körébe tar­tozik, akik nem a maguk számára szerzik meg a, műremekeket, hanem múzeumokat rendeznek be, gyűjte­ményeket adnak letétbe, így osztják bizottság jelentésében foglalja össze, mit is tettek eddig a Földön élő, de kevéssé ismert növény- és állatfa­jokkal, többek között egyes halfa­jokkal kapcsolatos kutatásokban, el­terjesztésük és védelmük érdekében. Eltűnő fajok A szakértők szerint a következői évszázad közepére 40 ezer növényfaj is eltűnésre van ítélve. Az öreg Eu- i rópa veszteséglistáján máris igen sok háziasított ló, marha-, birka- és kecske-, sertés- és baromfifajta sze­repel, mintegy fele azoknak a fajták­nak, amelyek a századfordulón még léteztek. Az Egyesült Államokban egykoron termett hétezer almafajta 85 százaléka tűnt el. Első pillanatra meglepő módon éppen a háziállatok kereskedelmi célú, iparszerű tenyésztése jelenti a legnagyobb fenyegetést az állatfajok sokféleségére, mert a maximális eredményt akarják kisajtolni belőlük. Szupermelles A Hálaadás ünnepén Amerikában hagyományosan fogyasztott pulyká­nak az iparszerű tenyésztés követ­keztében olyan húsos a mellrésze, hogy szaporításuk már csak mester­séges megtermékenyítéssel lehetsé­ges. Ha az ember nem avatkozna be, ez a fajta egy nemzedék alatt kihalna. A múlt században olyan növé­nyek, mint a burgonya, a szójabab és a kivi a világnak azon a részén hoz­tak nagyobb termést, ahol korábban egyáltalán nem voltak honosak. Más esetben a terméseredményt kevésbé ismert, de jobban alkalmazkodó faj­ták génjeivel javították. Sőt, Esqui­nas-Alcazar szerint a sarkköri vizek­ben élő egyik halfajta génjeit is fel­használták, hogy egy kísérletben olyan földieperfajtát állítsanak elő, amely fagyos környezetben is képes meg másokkal a műélvezet örömét. Magyarországon is van egy értékes kortárs művekből álló alapítványi letét. Ez a rajzokat, akvarelleket, fest­ményeket, kollázsokat, rézkarcokat, metszeteket, könyvillusztrációkat, bronz-, gipsz- és fémszobrokat tar­talmazó kiállítás a teljes Pi­casso-életmű keresztmetszetét adja. Egyszeri és különleges alkalom számunkra. A gyűjtő házaspár köz­vetlenül a II. világháború után sze­rezte meg a fontos Picasso-műveket, még akkor, amikor francia közgyűj­teményekben nem volt Pi­casso-festmény. Peter Ludwig mű­történész számos tanulmányt írt a katalán művész munkáiról, doktori disszertációja is róla szólt. Felesége, az ugyancsak műtörténész Irene Ludwig szintén Picasso bűvkörébe került, támogatott és segített minden vásárlást. S mivel pénzük is volt, fo­növekedni. Egy, a Galapagos-szige­­teken előforduló vadon termő para­dicsomfajtát használtak fel egy olyan fajta kinemesítéséhez, amelyet har­madrészben tengervízzel öntöznek. A ritka, de rövid tenyészidejű Taihu disznót, amelyet előszeretettel fo­gyasztanak még szopósállatként Kí­nában, arra használták, hogy növel­jék a húshozamot . -A mellőzöttek Nagy jövője lehet a dél-amerikai tarwinak. Ez a zöldségféle elriasztja a rovarokat és nitrogénnel dúsítja a talajt. Annyi fehérjét és zsiradékot tartalmaz, mint a szójabab, és Euró­pában is termeszthető. További mel­lőzött növények:- Az olluca az Andokban termő gumó, amely a fagypont körül is megél és ötször annyi fehérjét tar­talmaz mint a burgonya.- A dél-afrikai maramabab külö­nösen jóízű, nagyobb fehérjetartalmú mint a földimogyoró, és több zsira­dékot is tartalmaz mint a szójabab.- A bambara egy földimogyoró­fajta, ellenáll a kártevőknek, száraz­ságtűrő, és jól kiegyensúlyozott táp­lálék sok ezer afrikai számára.- Az adzuki babféle, 1500 éve volt elterjedt Japánban, és süteményeket készítettek belőle. Peru, Bolívia adná Három különleges növényfajtát pedig a peruiak és a bolíviaiak fo­gyasztanak. Egyik közülük az oca, amelynek gyökértermését párolva, főzve vagy sütve fogyasztják. Az arrachachával a burgonya helyettesíthető, jóval ol­csóbb annál, az íze pedig egyszerre emlékeztet a zeller, a káposzta és a sült gesztenye ízére. Végül a carambola. lédús gyü­mölcs, keserű és éde változatban. lyamatosan gyűjthettek. Megszerez­ték Picasso fiatalkori munkáit, majd követték a mester korszakait egé­szen az utolsó alkotásokig. A gyűj­tés célja a technikák sokféleségének és a legfőbb motívumoknak az ér­zékeltetése, miközben ott lebegett Ludwigék szeme előtt a lehetőség a művész hatalmas egyéniségének fel­idézésére. Piacassóban Peter Ludwig bizo­nyos értelemben lázadót, prófétát lá­tott. Egy tanulmányában azt írta; a kortársakat természetesen sokkolta, hogy Picasso mindig új kapukat tárt fel, hogy valami egészen újfajta művészetet teremtsen. Mindez - ma már nyilvánvalóan - egy következe­tes összfolyamat része, melyet a kí­váncsiság és az új kifejezési formák keresésének megalapozott szükség­­szerűsége hajt előre. A kíváncsiság mögött pedig a korból fakadó kény­szerítő erő rejlik. CSAK A BIZTOSÍTÁS TIZENHATMILLIÓ FORINT Picasso müvei a Nemzeti Galériában AHOGY A MŰVÉSZEK ELKÉPZELIK A jövő évezred bútorai A Bútorvállalkozók Országos Szakmai Szövetsége Avantgárd bú­torok 2001 avagy eredeti ideák a bú­tortervezésben címmel pályázatot hirdetett. Negyven hazai és külföldi - német, finn, amerikai, kanadai - iparművész, belsőépítész, tervező küldte el a jövő évezredre álmodott bútorát, s akit a kiállítókon kívül ér­dekelt, bizonyára nem halasztotta el a tárlat megtekintését. A művészbútorok tervezőinek fan­táziája igazán nem mondható szegé­nyesnek. Már a névadásban is sike­rült elmgaszkodniuk a huszonegye­dik századba, legalábbis abba, amit (remélhetőleg) maguknak terveztek. Elég, ha néhány alkotás címét felso­roljuk: volt közöttük Mamut és szél, Szerelem és mikrobi, Vámpír és k • A Zsiginond Áron alkotta szék. • Pácser László müve. Címe: Honneur. Magyarul megbecsülés. csikó, Könnycsepp és idol, Sárga fa­levél, Szent és-profán, de még Vá­rok rád elnevezésű kreáció is. Almer Zsuzsa egyszerűen Ba-rock névvel illette a harisnyás női lábakat asztal­lábbá alakító művészetét. Hogy öt­letben nem volt hiány, az bizonyos. De azért reménykedünk: ha megér­jük a következő évezeredet valami­lyen csoda folytán, ezek a lakbérén dezési tárgyak nem lesznek kötele­zőek. Bár ki tudja! Lehetséges, hogy egy bútorgyár sorozattermékei lesz­nek? Nők és évszakok Melyik évszak jellemző rám, és milyen színek állnak igazán jól? - kérdezik a hölgyek. Hogyan ismer­jem fel, ki illik igazán hozzám? - tu­dakolják a (még társtalan) urak. A napokban Németországban megje­lent pszichológiai ihletésű mű szer­zője, Beatrix Isabel Lied, aki 26 éve foglalkozik az emberek szépségének kutatásával, állítja: mindenkinek van egy szebb énje is, melyet partnere hozhat belőle felszínre. Tavaszasszony Rendkívül ritka tünemény. Reme­kül áll neki a narancssárga vagy az élénkzöld. A tavaszt magukból árasztó hölgyek olyan színárnyalatú, harsány színű ruhát is viselhetnek, ami máshoz nem illik. Erre erőt, energiát, lendületet sugalló szemé­lyiségük adja meg a lehetőséget. A tavaszi nő jelképe Fergie, a brit ki­rálynő, II. Erzsébet menye, aki ugyancsak bebizonyította: nincs hí­ján az életkedvnek, lendületnek, energiának. De milyen a tavasz típusú nő? Szeme: türkiz, olajzöld vagy kék. Nincs benne szürke beütés. Haja: világosbarna vagy szökés, arany vagy vöröses. Bőre: melegszínű, többnyire aranybarna árnyalatú. Kedvenc ruhája: erős, figyelem­felkeltő színű. Álmazöld, narancs, napsárga vagy aranysárga. Kedveli a sötétebb drappot, a barnát és a vilá­gos pirosat is. Nem hord: feketét, fehéret. Lehe­tőleg kerüli a kék alapon mintás ru­hákat és a mélypirosat. Rúzsa: sárgabarack vagy na­rancsszínű. Ékszere: többnyire sárgás, aranyló. Nyárasszony Az erős, élénk színek nem enged­nék harmonikus egyéniségét érvé­nyesülni. A nyár asszonya igazából a napon, tenger- és vízparton él. Olyan, mint Claudia Schiffer, napja­ink egyik legfelkapottabb sztárma­nökenje. Milyen a nyár asszonya? Szeme kék, barna vagy zöldes, mindenképp szürke alaptónussal. Haja szőke, vörös tincsekkel, eset­leg világosbarna, de narancsba hajló árnyalat nélkül. Bőre világos, enyhe rózsaszín pír­ral. Színei mindig gyengédséget árasz­tanak. Kedveli a tört fehéret, a szür­két, a rózsaszínes drappot vagy a barnát. A citromsárga vagy a tompa vörös is illik hozzá, akárcsak a'finom zöldeskék. Nem kedveli a harsány színeket, a narancsot, feketét, aranyat és a kékes árnyalatú barnát. Rúzsa rózsaszín árnyalatú. Ékszerei finom eleganciát sugá­roznak. Többnyire gyöngysort vagy fehér aranyat visel. Őszasszony Csillogó hajú, olyan, mint a ter­mészet október közepén. A matt szí­nek és az aranyló árnyalat jól illik meleg személyiségéhez. A harsány színek nem engednék bronz árnya­latú bőrét érvényesülni. Az ősz asz­­szonya olyan, mint Iris Berbert, nap­jaink új csillaga. Miről ismerhetjük fel az ősz típusú hölgyet? Szeme közép- vagy sötétbarna, szürke beütés nélkül. Esetleg kékes­zöld vagy zöldesbarna. Haja mindig barna, a legkülönbö­zőbb árnyalatokkal, akár vöröslő tin­csekkel. Bőre bronzos árnyalatú. Színei a tompa narancs, a réz, a mustársárga, az elefántcsontszín, a drappos barna. Jól áll neki a rozsda­szín és a gránátalmaszín is. Viselhet khaki színű ruhát, és zöldet is. Nem hord hófehéreket, kékes színű ruhát, rózsaszínt és feketét. Rúzsa barnásvörös vagy fáradt ró­zsaszín. Ékszere arany vagy rozsdabarna fülbevaló. Télasszony Nemcsak temperamentumára nyomja rá a hideg évszak a bélyegét, hanem kedvenc színeire is. Illenek hozzá a kontrasztok, a világos és a sötét ellentét. Olyan benyomást kelt, mint Pablo Picasso lánya, Paloma. Színei az acélszerű fekete, az erős kék, a kobalt, a zafír és a jégre emlé­keztető kékesfehér. Jól megy alkatá­hoz a kékeszöld, a világító sárga és a rózsaszín is. Nem hord meleg piros színű ruhát, drappot, kékes árnyalatú viseletét, de kerüli a halvány rózsaszínt és a la­zacszínt is. Rúzsa élénk, sötétpiros, kékbe ját­szó is lehet. Ékszere mindig fénylő, még ha strasszból készült is. Ferenczy Europress

Next

/
Thumbnails
Contents