Petőfi Népe, 1993. november (48. évfolyam, 254-280. szám)
1993-11-13 / 265. szám
1993. november 13., szombat HÉT VÉGI MAGAZIN rí Nemzetközi divatvásár Düsseldorfban Harmóniában ^1 • Ez nem divatfotó, hanem ellesett pillanat egy németországi városban. De ha jól megnézzük, mást sem mutat, mint a divatot. Vagy a jólét diszkrét báját. Vagy még sok mindent, amit gondolunk... Kezdő háziasszonyoknak Mihez kezdjen a fiatalasszony, aki pár napja még dédelgetett anyja-lányaként annyit vállalt a háztartás terheiből, amennyire a munka vagy tanulás mellett ideje engedte? Erre a kérdésre volna néhány praktikus jótanácsom. Induljunk ki abból, hogy van éléskamra, mennyezetig érő stelázsival. Rajta ott büszkélkednek a mamától kapott befőttek. Mi kell még? Kell például néhány frissen mosott-vasalt fehér vászonzacskó, amelyben szellősen tárolható a dióbél, a mák, a mandula és a különböző száraztészták. Apropó, száraztészta! Manapság, amikor havonta kúszik felfelé az ára, anyai segítséggel érdemes lesz minél több házilag gyúrt széles- és finommetéltet, kis- és nagykockát, eperlevelet, kézi tarhonyát, lebbencstésztát „bespájzolni”. Szükség lesz továbbá néhány zománcozott fémdobozra a kétféle liszt — finom és rétes —, a kristály- és a porcukor, s a rizs tárolására. A különböző fűszerek és fűszerkeverékek számára praktikus megoldás a tisztára mosott, zárókupakos bébiételes üveg. Kettős előnye van: légmentesen zárható, és kinyitás nélkül látszik, mi van az üvegben. A konzervek közül feltétlenül legyen otthon néhány doboz vagy üveg zsenge zöldborsó, zöldbab, finomfőzelék és gyalult tök. Jól jönnek olykor, ha felmerül a „mit is főzzek?” kérdése. Szükség van továbbá néhány doboz, fehér borral ízesített vecsési savanyú aprókáposztára, pár üveg paradicsom ivólére — levesnek, mártásnak kitűnő —, és dobozos paradicsompürére. Nem árt, ha van néhány üveg vöröshagymakrém is a spájzban, olyan esetre, amikor nincs időnk hosszadalmas hagymatisztításra és -aprításra. Ha ehhez még egy-két tubusos fokhagymák rémről is gondoskodunk, nagyon megkönnyítjük saját munkánkat. Feltétlenül vegyünk néhány tubus Piros Aranyat és gulyáskrémet. (Az utóbbiból pár szem kockára vágott burgonyával, apró, kemény galuskával ízletes hamis gulyáslevest „ritytyenthetünk”.) S mindkettő nemcsak jó ízt, de gyönyörű színt is ad az ételnek. Ne csak a főzésre gondoljunk, hanem a sütésre is! Soses hagyjuk kifogyni a kamrából a sütőport, a vaníliacukrot, a mogyorós és vaníliás Aranka krémport, a tejszínhab- és fagylaltporokat. Nem olcsók, de sok időt takaríthatunk meg a különböző süteményporokkal — tojásos és kakaós piskóta-, fánk-, lángos- és pizzaporokkal. Vésztartaléknak elkél belőlük egy-egy zacskóval. Ha mindezeken kívül még egy-egy tekercs pvc- és alufóliát is tartunk otthon, elmondhatjuk, hogy jól felszerelt az éléskamra fölött dirigálunk. Nyíri Éva Gyümölcskocsonyák - süteménydíszítésre Gyümölcskocsonyát pektinekben gazdag gyümölcsből készíthetünk. A félérett, rosszabb minőségű gyümölcsöt, vagy pedig a gyümölcs héját és magházát használhatjuk fel. (Ez attól függ, hogy milyen gyümölcsből készül a kocsonya). A rothadt részeken és a szárakon kívül a gyümölcs minden részét, tehát a héját és magházát is felhasználjuk. A gyümölcskocsonyát úgy készítjük, hogy a megmosott gyümölcsöt az ehetetlen részek eltávolítása után felszeleteljük, tiszta edénybe teszszük, annyi vizet öntünk alá, hogy ellepje, és a gyümölcsöt addig főzzük, míg megpuhul, de nem málik széjjel. A bogyós gyümölcsöt egészben hagyjuk. Egy nagyobb, zománcozott fazékra ráerősítünk egy vászondarabot, középen nagyobb mélyedést hagyunk, és a fazék körül spárgával megkötözzük. Ráöntjük a megfőzött gyümölcsöt, és a levét lassan lecsöpögtetjük. (A gyümölcsöt nem kevergetjük, mert így a lefolyó lé zavaros lenne, és újra kellene szűrnünk). Megvárjuk, míg a lé leülepszik, azután vigyázva átöntjük és lemérjük, hogy megtudjuk, mennyi cukrot adjunk hozzá. Az átszűrt és megmért gyümölcslevet újra tűzre tesszük, és kb. a felére lefőzzük. Főzéskor a szörpön hab képződik, ezt mindig leszedjük. Azután lassan hozzászórjuk a kristálycukrot, és jól összekeverjük, nehogy a cukor a lábas aljára ülepedjen és leégjen. Addig főzzük, míg az oldat kocsonyásodni kezd. Főzés közben többször is porcelántányérra csöpögtetünk egy keveset, és így győződünk meg róla, kocsonyásodik-e. A kész kocsonyát tisztára mosott és forró vízzel kiöblített, széles nyakú, kicsi üvegekbe töltjük. A helyesen elkészített gyümölcskocsonya szép színű, átlátszó, és az üvegekből kiborítva nem folyik szét. A gyümölcskocsonyákat sütemények díszítéséhez használjuk. Almakocsonya: 2 liter almaié és 60 dkg kristálycukor. A fent leírtak szerint mosott, tisztított, főzött, lecsöpögtetett almaiét, ha zavaros lenne, még egyszer átszűrjük, megmérjük, és addig főzzük, míg kb. a felére leforr. Hozzáadjuk a cukrot, összekeverjük, és kb. 10 percig főzzük. Amint a szörp kocsonyásodni kezd, kis üvegekbe töltjük, és amikor kihűlt, celofánnal lekötjük. Sütemények díszítésére használjuk. Birsalmakocsonya: 2 liter birsalmaié és 60 dkg kristálycukor. A birsalmát jól megmossuk, és héjastól, magházastól felszeleteljük. Annyi vízben, amennyi ellepi, puhára főzzük. Fazékra erősített vászonra öntve lecsepegtetjük (nem keverjük). A lecsurgott lét óvatosan leöntjük, megmérjük, és újra kb. fél óra hosszat főzzük. A hozzátett cukorral összekeverjük, és kocsonyásodásig főzzük. Kisebb poharakba töltjük, és kihűlés után celofánnal lekötözzük. Ribizlikocsonya: 2 liter ribizlilé és 1,20 kg kristálycukor. Fele fekete és fele piros mennyiségű ribizlit veszünk, jól megmossuk, leszedjük a fürtökről, és tiszta, zománcozott edénybe tesszük. Annyi vizet öntünk rá, hogy ellepje, és addig főzzük, míg levet enged. A fazékra ráerősítünk egy vászondarabot úgy, hogy közepén mélyedés maradjon, és ráöntjük a megfőzött ribizlit (nem keverjük). A levet megmérjük, majd folytonos habszedés közben addig forraljuk, míg felére lefő. A cukrot hozzáadva jól összekeverjük, és addig főzzük, míg megkocsonyásodik. Szintén kisebb üvegekbe töltjük és kihűlés után zárjuk le. Sárgabarack-kocsonya: 2 liter sárgabaracklé és 1 kg kristálycukor. A félérett sárgabarackot megmossuk, rozsdamentes késsel meghámozzuk, a héját zománcozott edénybe tesszük, vizet öntünk rá és puhára főzzük (a meghámozott baracból befőttet készíthetünk). Egy fazékra vászondarabot erősítünk, lecsöpögtetjük, újból felére főzzük. Cukor hozzáadásával kocsonyásodásig főzzük, és szintén forrón kisebb üvegekbe töltve, kihűlés után celofánnal lekötjük. A szőlökocsonya ugyanúgy készül, mint a ribizli, de 2 liter szőlőléhez 80 dkg kristálycukrot teszünk. Az egreskocsonya viszont 2 liter egresiében másfél kiló kristálycukrot kíván. A málnakocsonyát 2 liter málna- és ribizliléből és másfél kg kristálycukorból készítjük, ugyanúgy, mint a fentieket. A düsseldorfi Igedo Európa legjelentősebb divat szakvására. Minden év őszén és tavaszán itt vonulnak fel a szakmának szóló előrejelzéssel a következő szezon modelljei. Tudósításunkban a divatvásáron látott jellegzetességekből villantunk föl részleteket, amelyek szellemében remélhetőleg a hazai üzletekben is viszontlátunk a jövő nyáron néhány modellt. Nappali ruhák A nappali ruhák nagyon egyszerűek és dísztelenek. Gombos megoldással, mélyen kivágott nyakkal, könnyű, lágy anyagokból készülnek, empire stílusjegyekkel. Lehetnek sportosak és elegánsak, áttetszőek, sok merész slicceléssel, erotikus hatással, csipkebetét-díszítéssel. Egzotikum Az alkalmi ruhák egzotikus hatásukkal az indiai és az Indonéz-szigetvilág öltözékeit, a szaron got (mgláj szoknyát) és a szárit (hin lu tógát) idézik. Anyaguk könnyed, áttetsző muszlin, tüli, selyem. Az estélyi ruhák nőiesek, dekoratívak, fodros kézelőkkel, mély kivágással, hosszú szoknyával. A divatos hosszúság a térdig vagy bokáig érő, mély hasításokkal díszítve. A szoknyák pliszírozottak, a felsőrészek spagetti vállpánttal és áttetsző anyagból készült betétcsíkokkal. Divatlázadás A kézzel festett és élénk színekkel nyomott, fémdíszítésssel kivert farmernadrágok és pólók, veretes övék (melyeket Lily Farouche hozott divatba) már lemenőben vannak. A Günhter Drätzi által most tervezett ruhadarabok sajátos, utánoz# Vázlatok a bemutatóról. hatatlan stílusukban lázadnak. Nyárra tervezett ruhái elegánsak, nosztalgikus hatásúak, a déli tengerek és bazárok hangulatát idézik. Művészien A párizsi Ted Lapidus divattervező 1994-es tavaszi-nyári kollekciójára a szaharai homok, a kék ég és a korall különlegesen friss színei jellemzők. Ruháinak anyaga csipke, selyem, könnyű gyapjú és pamut. A fiatal divattervezők, jöjjenek nyugatról vagy keletről, új, friss, eddig nem látott ötletekkel, kreativitással, művészi értékkel jelentkeznek. Lea Fekete (Szlovákiából) kiváló tehetségét bizonyította kalapokkal kiegészített öltözékeivel. Természetes anyagokat, selymet, pamutot, lent, gyapjút és bőrt használt alapanyagként. Anda Emília (Magyarországról) már számos sikert ért el ruháival. Az ékszerek többnyire olyanok, mintha gyerekek formázták volna azokat. A fagyöngyökből, üveggolyókból, kerámiából és papírból élénk színekben készített nyakláncokat éppen szabálytalan formájuk teszi vonzóvá. Sármos külsőt kölcsönöznek, és elragadó szépségűvé teszik viselőjüket ezek a nyakon, csuklón, bokán és derékon, csípőn viselendő ékszerek. Az ékszerek viselésénél nem kell félénknek lenni, sokat és feltűnőt, ez a jelszó. Tipeghetünk A lábbelik frontján a magassarkú szellős szandálok és pántos bokaipők (nyári csizmák) zoknival, illetve macskanadrággal a menők. Mintás retikülök, melyek szövet és bőr kombinációjából készültek, szintén élénk színekben, kellemes kiegészítői a nyári ruhatárnak. Kalap kell! A kalapok divatosak és hasznosak a nyári melegben. A szalmából készített széles karimájú fejfedők színe természetes barna, khaki és fekete. A sapkáknál kedvelt szín a napsárga, a tűzpiros, a sárga és a viola, melyek hasonló színű ruhával hordandók, s az öltözék stílusának megfelelő fazonban készülnek. A ruha anyagából kreált turbán - indiai módi! - igen eredeti és fiatalos. A nagyformájú kalapok és kisméretű sapkák egyaránt hódítók, és az úgynevezett ázsiai színekben a fehértől a feketéig, a barnától a kékig pompáznak minden színárnyalatban. Nemcsak szalmából, laza szövésű textíliákból, magasított fazonban, széles karimával vagy felhajtott széllel, vagy egészen a fejre simuló formában mind-mind divatosak, ha harmonizálnak a ruhával. Visszaköszönnek a csipkefüggöny minták? Fekete, fehér csipkék, geometriai és virágmintákkal, fantáziadús formákkal. Méterben, formára szabva, varrva. Fehérneművé, felsőruhává igazítva. Azután csipkeszegélyek — (30 centi.i szélességig wfüggönykelléknek, ruházati célra, szegőzésre, díszítésre^. .avií/Ji in,> zi Mindez egy pazar fehérnemű-divatbemutatóval körítve, a legnagyobb hazai és világszerte ismert csipkefüggönygyár kollekciójából. A Gardénia szakemberei felismerve a helyzetet, miszerint itthon nem, vagy csak igen drága spanyol, holland fehérnemű-alapanyagot lehet kapni, saját fejlesztésben két év alatt új termékcsaládot kreáltak: a hazai fehémeműcsipkét. Egyes csipkemintákat „át lehetett menteni” a függöny dizájnból, másokat most kellett „kitalálni”. Persze nem elég a szép minta, a fehémeműcsipkének rugalmasan kell viselkednie mindkét irányban, hogy követni tudja a test alakját, domborulatait. Annak ellenére, hogy külföldi szálat, a Dupon anyagát használják, az importnál jóval olcsóbban tudják előállítani a kelmét. Minőségben, kivitelben, szín- és formavilágban pedig felveszik a versenyt a vezető nyugati cégek termékeivel. Persze, a fehérneműkészítők még csak most ismerkednek a Gardéniacsipkével. S egy részük bizony elfogult a külföldi kelmék javára. így a legnagyobb hazai fehérneműgyártó, a Triumph is. Kisvállalkozók, kft.-k viszont szívesen veszik az alapanyagot. S mint mondják, elégedettek a magyar csipkével. Már nem sokáig kell várni arra, hogy a jólismert csipkemintákat felfedezzük intim holmijainkon. Bármilyen csábos is, az orvosok nem ajánlják mindennapos viseletre. Kisdolog? Kellemetlen, de méginkább nyugtalanító szülői gond: ha a már régóta szobatiszta gyerek bepisil. Ha csak éjszaka, azt csupán hatéves kor fölött lehet kórosnak tekinteni, de ha nappal is „bent megy ki”, akkor bizony 3 éves kor fölött kóros tünetnek számít. Foglalkozni kell vele, már csak azért is, mert az efféle vizelési zavar a gyermekkorúak tíz százalékánál fordul elő, főleg a fiúk körében. Feltétetlenül érdemes orvoshoz fordulni, hogy nincs-e a háttérben valamilyen szervi elváltozás. A tapasztalatok szerint azonban az esetek döntő többségében pszichés eredetű problémákat takarnak a vizes lepedők. A különféle nevelési hibák olyan mértékű önbizalomhiányt okoznak a gyenneknek, hogy csak romlik az állapota. A szakszerű pszichoterápia ezeket a konfliktusokat tárja föl, és igyekszik fölszámolni. Ha a gyermek önbizalmát is sikerül megerősíteni, akkor elmúlnak az éjszakai bajok. NEM BIZTOS, HOGY MUZSIKUS LESZ Zenét az anyatejhez! Mire képes egy újszülött, akinek a kötetlen ébrenléte — vagyis amikor nem etetik, nem fürdetik — az első hónap végén is mindössze 24 percre tehető? Az anya hangja is négyhónapos korában jelenik meg a külvilág új tényezőjeként — írja a tankönyv, melyet — úgy tűnik ki kell egészíteni. Két amerikai pszichológus (John Pinto és Anne Femald) ugyanis kísérletekre hivatkozva állítja, hogy az öthónapos bébi már fogákony a zene iránt. A kutatók nem is akármilyen zenét játszottak kisded alanyaiknak, Mozart és Bach muzsikájának egy-egy rövid részletével „szórakoztatták” őket. Ehhez a következő módszert választották: a kiszemelt részletet kétféle változatban játszották előttük. Először úgy, ahogyan a zeneszerző megírta, aztán pedig szintetizátor segítségével egy másodperces szüneteket iktattak be, vagyis a bébik torzított részleteket hallhattak. A kutatók szerint a csecsemők az előbbi, a zeneileg korrekt melódiát értékelték nyugodt viselkedésükkel. Az ilyen korai „zeneértés” azonban nem jelenti, hogy a muzikális tehetség azonos módon jellemez mindenegyes újszülöttet. És ezügybpn már egy másik pszichológus, John Sloboda folytatott vizsgálatokat, s megállapította, amit voltaképpen azóta tud az emberiség, hogy az első ősünk valamiféle hangokat csalt ki primitív hangszeréből, nevezetesen: a gyakorlás teszi a zenészt. Az amerikai kutató pontosította a leckét. Szerinte ugyanis ahhoz, hogy valakiből jó muzsikus legyen, legalább 5 ezer órát kell gyakorolnia 18 éves koráig. Az elfogadható játékhoz elegendő 2 ezer óra is. Am aki művészi szintre kíván jutni, annak a gyakorlási penzuma 10 ezer órával kezdődik.
