Petőfi Népe, 1993. november (48. évfolyam, 254-280. szám)

1993-11-11 / 263. szám

1993. november 11., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP MÉGIS LESZ HELYI ADÓ FÉLEGYHÁZÁN? Elfogytak a tartalékok Már a kiskunfélegyházi önkor­mányzat bizottságai előtt fekszik a 47 millió forint hitel felvételéről szóló rendelet tervezete. Eddig erre nem volt szükség, mert a beruházási szerződések pénzügyi teljesítését si­került elodázni, s az is világossá vált, hogy néhány kiadás elmaradása mi­att kisebb összeggel is fenn lehet tar­tani a költségvetés egyensúlyát. A legnagyobb kérdés most az, hogy miből lehet majd visszafizetni a tartozást. Az önkormányzat ugyanis hiába kap kedvezményes kamato­zású középlejáratú hitelt, mivel nem kifejezetten nyereségtermelő szerve­zet, így nagyon meg kell tervezni a törlesztés lehetőségét. Csak a saját bevételek jöhetnek szóba, melyek vi­szont jövőre feltehetően csökkenni fognak. Elesik a kamatbevételektől is a város, hiszen tartalékait felélte, a normatív támogatások pedig nem változnak. így az intémények mű­ködtetése többe fog kerülni, amit nem kompenzál majd a személyi jö­vedelemadó minimális növekedése. Kormányos Imre, a pénzügyi elle­nőrző bizottság elnöke elmondta, nincs szó túltervezésről a költségve­tésben, még így is nagyon sok fontos beruházásról kellett, illetve kell le­mondani. A forráshiánnyal küzdő önkormányzatok számára kiírt pénzre nem pályáztak, mert nem tud­ták a kérelmet megindokolni. Bármilyen nehéz kimondani, fel­tehetően újra kell gondolni a helyi adók kivetésének kérdését. Olyasmi­ről van tehát szó, ami igen sok vitát fog még kiváltani a városháza tájé­kán. G. O. A piacon is olvasott a Petőfi Népe NOVEMBER VÉGÉN DÖNTENEK A JOGI KARRÓL Egyházi ingatlanokról Kecskeméten • A kecskeméti jogakadémia dékáni lánca a Ráday-múzeumban. Vajon fogják-e még használni? (Folytatás az 1. oldalról) Az Arany János utca 6. számú egykori katolikus ingatlannal kap­csolatban a közgyűlés további bizo­nyítást kért az egyháztól, hogy az épületre vonatkozik a törvény. A vi­tában Ivanics István alpolgármester ezt felesleges akadékoskodásnak tar­totta, hiszen a közgyűlés korábban már elismerte az igény jogosságát, s az egyház már megállapodott a bér­lőkkel. Dr. Taraczközi István épp a bérlőkkel való megállapodásra — hogy maradhatnak az épületben — hivatkozott akkor, amikor kételke­dett a visszaadással kapcsolatban. Elmondta, ha a bérlők maradnak, hogy tud az egyház itt leírt tervei sze­rint idősek otthonát, káplán- és orgo­nistalakást, érseki helynöki lakosz­tályt kialakítani? 1 Varga László református lelkész erre úgy reagált: az egyház nem egy három hónapja alakult kft., hanem kétezer éves szervezet, tehát a céljai is hosszabb távúak. Az egyház jogá­sza szerint is fokozatosan tárgyalni kívánnak az üzletbérlőkkel a jog sze­rinti máshol történő elhelyezésükről. Egyébként az itt lévő üzlethelyisé­gekkel is az a gond, hogy ezeket is bevitték az önkormányzati tulajdonú kft.be. A Károli Gáspár Református Egyetem jogi karának Kecskemétre történő telepítéséhez nyújtott városi támogatás előkészítésére a közgyűlés ad hoc bizottságot választott. Elnöke Gyöngyösi János lett, tagja dr. Ivá­­nyosi Szabó András, dr. Kovács Ló­ránt, Öveges László, Szűcs Tibor, Hideg Antal és dr. Trócsányi László. A javaslataikat a november 29-ei képviselő-testületi ülésig kell elké­szíteni, mivel azon személyesen is je­len lesz dr. Hegedűs Ló^nt püspök. Várhatóan ekkor születik végleges döntés a Katona József tér 6. számú ház lakásainak sorsáról is. Ezek tu­lajdonjogát az egyház az egyetem ja­vára kéri átadni, de ha nem sikerül megfelelő cserelakást biztosítani az itt élőknek, úgy a bérleti jogot a min­denkori jogszabályok szerint az egy­ház továbbra is biztosítja. Ezen túl további hat lakást és két irodahelyi­séget kémek a várostól 1994. augusz­tus l-jétől. Segítséget kívánnak az 1994/95-ös tanévben havonta egy hétre, a kö­vetkező évtől folyamatosan pedig havonta két hétre 150 diák kollégi­umi elhelyezéséhez. Ugyancsak szüksége van 1994-től megfelelő előadóteremre is a jogi karnak, ad­dig, amíg a tanítóképző főiskola épü­letében véglelgesen meg nem oldó­dik az elhelyezése. Az egyetem tá­mogatására az egyház igényt jelen­tett be ingatlanok bérbeadásából a városnak befolyó pénzek hosszú távú átengedésére is. A november 29-ei képviselő-testü­leti ülésen lényegében eldől, lesz-e jogi kar Kecskeméten? Hegedűs Ló­ránt püspök ugyanis a polgármester­hez írt levelében kifejti: a kérésnek megfelelő városi támogatás nélkül legjobb szándékuk ellenére sem tud­ják Kecskeméten megindítani a kép­zést. Mihályka Gyula Borlovagrend Baján Dr. Böngyik Árpád professzor, aki több külföldi mezőgazdasági egye­temen is tanított, nyugdíjazása óta azon fáradozik, hogy a szőlészetben és a borászatban meghonosítja, és népszerűsíti a biogazdálkodást. A napokban arról számolt be lapunk­nak, hogy néhány társával szeretné­nek a Duna-Tisza közére kiterjedő új borlovagrendet alapítani, melybe csak azokat vennék fel, akik a bio­technológia alkalmazását vállalják, és eredményeket érnek el e területen. Elsősorban a kistermelőkre gondol­nak, akik saját ültetvényükre és pin­cészetükre alapozva borházakat ala­pítanak. Megyei közgyűlés Holnap, november 12-én pénteken délelőtt 9 órai kezdettel Kecskemé­ten, a megyeháza nagytermében ösz­­szeül Bács-Kiskun önkormányzati közgyűlése. A testület tájékoztatót hallgat meg az egyház társadalmi je­lenlétéről és szolgálatáról, megvitatja a jövő évi költségvetési koncepciót, áttekinti a megye egészségügyi hely­zetét, s dönt különböző vállalkozá­sok alapításáról és átalakításáról. • Időtlen idők óta állt a bajai főtér sarkán egy újságospavilon, mely a legforgalmasabb volt a városban. Bár korszerűnek egyáltalán nem ne­vezhető, mégis jól szolgálta az információra vágyó lakosokat. A napok­ban bezárták a bódét, de nem maradnak újság nélkül a bajaiak, ugyanis a mellett lévő üzletben a korhoz illő újságárusító hely nyílt. (Fotó: Papp Zoltán) Cigányszervezet alakult Mélykúton A bajai piac pavilonsorán található újságárusító helyen vásárol a közeli újvárosi lakótelep nagy része, de jár­nak ide a távolabbi városrészekből is. Ez utóbbiak zöme csak piacnapokon veszi meg itt a sajtóját, ám van, aki mindennap ide jár Kiscsávolyból is — tudtuk meg Marosi Józsefnétől (Zsuzsa néni), az üzlet tulajdonosá­tól. A havi forgalom 5-600 ezer forint, ami most a Szentháromság-téri pavi­lon bezártával megnőtt. Erre felké­szültek, de a napilapokkal még egy kis gond van. Ezek közül a Petőfi Népe a legkelendőbb, piacnapokon 180-200 példány is elfogy, remit­tenda nélkül. Ha valaki szerdán nem Csak Bajáig közlekednek azok a német autóbuszok, amelyek hét­­ről-hétre a határ közelébe szállítják a jugoszláv vendégmunkásokat, me­nekülteket. A buszok célállomása a jut el ide, az még pénteken is megve­szi a bajai kiadást. Erre mindig rá kell számítani. Az országos lapok akkor fogynak jobban, ha mellékle­tük is van. A színes újságok közül a hölgyújságok, a Kiskegyed, Őnagy­­sága, Kisasszony nagyon népsze­rűek. A férfiak körében pedig a Zsaru magazin fogy leginkább. Sok elkel a Lakáskultúrából, az Otthon­ból, s a rejtvényújságokból is tetemes mennyiségre van igény, főleg az idő­sebbek körében, és az olcsóbbak kö­zül. A terjesztéssel elég sok gond van, az emberek azt szeretik, ha újságju­kat a megszokott időben vehetik ke­zükbe. Zalavári László bajai főtér, és vasárnap estig itt ros­tokolnak. A lakosság nyugalma ér­dekében a hatóságoknak gondoskod­nia kellene más parkolási lehetőség­ről, ahogyan ez Nyugaton is van. Költségvetés Katymáron Első olvasatban tárgyalta Katymár képviselő-testülete legutóbbi ülésért az 1994-e,s költségvetés irányelveit. A pénzügyi ellenőrző bizottság el­nöke, Pleszkán István szóbeli kiegé­szítésében elmondta, hogy a koncep­ció készítésekor minden intézmény a minimális költséget tervezte. Az így kialakult számok azt mutatják, hogy bérre és működésre lesz csak ele­gendő a kalkulált bevétel. Az egészségügyi és szociális bi­zottság elnöke, dr. Mátrai József azt hagsúlyozta, hogy ha minden szociá­lis juttatást idei szinten terveznek adni, ahhoz több, mint hatmillió fo­rint szükségeltetik. A pedagógus szakszervezet és a közalkalmazotti tanács levele kap­csán a testület nehéz döntést hozott. Helyi rendelet szabályozta Katymá­ron, hogy a köztisztviselők havi ezer forintos étkezési hozzájárulásban ré­szesültek. A köztisztviselők esetében már 1992. végén ismert volt az a kormányrendelet, amely az egyéb juttatásokat szabályozta. A közal­kalmazottaknál a kollektív szerződés és a közalkalmazotti szabályzat rög­zíti majd a szociális juttatások körét. Jelenleg 25 köztisztviselő kapja, 180 közalkalmazott nem kapja az ezer fo­rintos juttatást. Több, mint kétmillió forint többletkiadást jelentene a köz­ségnek a közalkalmazottak számára fizetendő étkezési hozzájárulás, melyre fedezet nincs. Ezért úgy dön­tött a testület, hogy amíg teljeskö­­rűen nem tudja finanszírozni ezt a fajta juttatást, addig az egyenlő elbí­rálás elve alapján a köztisztviselők­nek sem folyósítja. P. E. A Mélykúton élő cigányság a na­pokban azért gyűlt össze, hogy meg­alakítsa a cigányok érdekképviseleti szervezetét. Elnöküknek Kolompár Jánost, a fiatal, kétgyermekes nö­vénytermesztő gépészt választották. Elsőként a mélykúti cigányság hely­zetéről kérdeztük az elnököt. — Csaknek százötven cigány él a községben, helyzetünk átlagon aluli. Talán két-három társamnak van munkahelye, magam is munkanél­küli vagyok. Az önkormányzat segít, de sajnos nem eleget. A beiskolázási segély nekünk is jár, évente egyszer tüzelőutalványt kapunk. Ennél többre lenne szükség, de nincs. — Az alakuló gyűlésen milyen cé­lokat fogalmaztak meg? — Az anyagi gondok enyhítésére szeretnénk kedvezményes használati díjért földet bérelni tagjaink szá­mára. Igyekszünk összefogni a ci­gányságot, segíteni ügyes-bajos dol­gaik intézésében. Megpróbáljuk az esti iskolát beindítani Mélykúton, hogy minden cigány befejezhesse az általános iskolát. Meg fogjuk győzni a szülőket arról, hogy mennyire fon­tos a gyermekek iskoláztatása. Ezen a téren gondok vannak nálunk, saj­nos nem mindegyik szülő járatja rendszeresen iskolába gyermekeit. Terveink között szerepel még az, hogy rendbe teszünk néhány lakást. Megszervezzük a munkálatokat, se­gítünk a hitelügyintézésben. — Hogyan fogadta a cigányság a szervezet megalakulását? — A többség örömmel. Néhá­­nyan még nem értik, mire jó ez. Ta­lán ha látják majd, hogy eredménye­ket érünk el, mindenki mellénk áll. • Kolompár János — Működésükhöz pénzre van szükség, honnan teremtik elő? — Tagdíjakból, pályázatokból igyekszünk majd pénzt szerezni. Reményeink szerint az önkormány­zat költségvetésébe is beépítik a szervezet támogatását. — A közeljövőben milyen konkrét feladatok várnak önökre? — Családfelmérést végzünk Mélykúton és Kisszálláson. No­vember közepén a megyei cigány­vezetők továbbképzésén veszek részt. December elején kulturális ta­lálkozón veszünk részt az együttes­sel, majd megtartjuk első közgyűlé­sünket. Pásztor Erzsébet Kiállítás Kunbaján Kunbaján a mozgáskorlátozottak egyesülete szorosan együttműködik az öregek otthonának lakóival. Legú­jabb közös rendezvényük az a kiállí­tás, amely Füle Antal képeiből ma nyílik - s egy hétig fogadja az érdek­lődőket - az öregek napközi ottho­nában. Új helyen a gyermekkönyvtár A bajai Ady Endre Városi Könyv­tár gyermekrészlege nemrég ismét költözködött, mint az elmúlt évtized­ben már többször is. Ezúttal azonban a minden valószínűség szerinti vég­leges helyére. A felnőtt részleg (zsi­nagóga) mellé, ahol hétfő óta fogad­ják kis olvasóikat. Az új könyvtár re­kordidő alatt készült el, hiszen tavaly év végén vásárolta meg az akkori épületét a Postabank, s indult el az új részleg tervezése. Az önkormányzat számított arra a lehetőségre, hogy a jelenlegi Teles Ede utcai helyre ke­rülhet a gyermekkönyvtár, így már korábban megvásárolta ezt az épüle­tet a zsidó hitközségtől. Az összeget kiegészítették, s abból alakították ki az új könyvtárat. KÖZÉLETI HÍREK '' - ' ramP&NI 'í- 1 jg&SSraSföKsI • • A Fidesz tisztségviselői, Orbán Viktor elnök, Glattfelder Béla or­szággyűlési képviselő, valamint Ur­­bán László, a párt gazdasági kabinet­jének vezetője november 15-én dél­előtt 10 órakor Kecskeméten, a Ka­mara Színházban a megyei gazdasági élet jeles személyiségeivel találkoz­nak. A rendezvény témája a „Vállal­kozás, növekedés” címet viselő komplex kérdéskör. • A Magyar Demokrata Fórum városi szervezetének meghívására november 12-én (pénteken) Kecs­keméten, a Katona J. tér 8. szám alatti, I. emeleti tanácsteremben 17 órai kezdettel „A médiák szerepe” címmel előadást tart Kulin Ferenc országgyűlési képviselő, az országy­­gyűlés Kulturális Bizottságának el­nöke. Minden érdeklődőt szeretettel vár a rendezőség. Torgyán Kiskunfélegyházán! A Független Kisgazdapárt november 14-én /vasárnap/, 16 órakor,a kiskunfélegyházi városi sportcsarnokban nagygyűlést tart. Beszédet mond: dr. Torgyán József országos elnök. Mindenkit szeretettel vár a Független Kisgazdapárt. HÚSZ KÉRDÉS, HÚSZ FELELET AZ ÚJ LAKÁSTÖRVÉNYRŐL 10. Hogyan változik a tartási szerződés? A bérlő továbbra is csak a bérbe­adó hozzájárulásával köthet tartási szerződést. Megtagadhatja az ön­­kormányzat a hozzájárulását, ha a szerződő felek életkora alapján a bérlő tartásra nem szorul, vagy az eltartó nem képes a tartásra. Amennyiben a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül köt tartási szerződést, a bérlő halála után az eltartó nem folytathatja a lakásbér­leti jogot. A tartási szerződés megkötése után mind az eltartott, mind az el­tartó — kiskorú gyermekük kivéte­lével —csak a másik fél beleegyezé­sével fogadhat be más személyt a la­kásba. Hozzájárulásuk egyébként olyan személyek esetében is szük­séges, akik a bérbeadó hozzájárulása nélkül is a lakásban lakhatnának. A bérlő halála után az eltartó folytathatja a lakásbérleti jogvi­szonyt, és köteles változatlan felté­telek mellett továbbra is biztosítani a lakáshasználatot mindazok szá­mára, akik a bérlő halálakor jog­szerűen a lakásban laktak. A törvény különbséget tesz az 1994. január 1. előtt megkötött és a január 1. után létrejövő tartási szer­ződések között. Az 1994. január 1. előtt kötött szerződések esetén a bérlő halála után az eltartó akkor folytathatja a lakásbérleti jogvi­szonyt, ha a tartási szerződés jóvá­hagyásától legalább 1 év telt el, s az eltartó a bérlő halálakor leg­alább 1 éve már állandó jelleggel a lakásban lakott, és teljesítette tar­tási kötelezettségét. A törvény hatálybalépése után kötendő szerződések esetén az el­tartónak és az eltartottnak nem kell együttélnie a lakásban ahhoz, hogy a lakásbérleti jog folytatható le­gyen. A bérlő halála után akkor száll az eltartóra a lakásbérleti jog, ha a bérbeadó korábban hozzájárult a tartáshoz, az eltartó teljesítette tartási kötelezettségét, életjáradéki szerződésre történő módosítás ese­tén az életjáradékot rendszeresen fizette, s ha a bérbeadó hozzájáru­lásától a bérlő haláláig legalább 1 év telt el. Ha a bérlő halálakor a la­kásbérlet folytatására jogosult személy is lakik a lakásban, az el­tartóval meg kell állapodniuk, me­lyikük folytatja a lakásbérleti jogot. Ä törvény a tartónak biztosít el­sőbbséget. (Holnap: Ki fogadhat albérlő­ket?) M E G J E L E N T KULÖNSZÁM KÁRPÓTLÁS '93 A HVG Kárpótlás ’93 különszáma egyszerű példákkal, közérthető nyelven segít, hogy senki se kényszerüljön elkótyavetyélni kárpótlási jegyét, sőt, hogy azt a legtöbb nyereséggel hasznosíthassa. A HVG új különszáma valóságos használati utasítás a kárpótlási jegy felhasználásához. Keresse! Már kapható az újságárusoknál! IFizetett politikai hirdetés/ (16018) Német buszok hétvégi áradata Baján

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents