Petőfi Népe, 1993. november (48. évfolyam, 254-280. szám)
1993-11-10 / 262. szám
2 PETŐFI NÉPE 1993. november 10., szerda Szerződés a balti államokkal KÉRDŐJELEK Jelcin pálfordulása? Bármilyen rövid idő telt még csak el Borisz Jelcinnek a jövő nyárra tervezett elnökválasztások elhalasztásáról szóló, meglepetésszerű bejelentése óta, máris valóságos kommentár-zuhatag elemzi a lépést. S ez nem is csoda, hiszen az orosz államfő korábban számtalanszor kiállt az 1994. júniusában megrendezendő voksolás mellett. ígérete és magyarázata szerint épp ez a tervezett voksolás mutatta volna meg, hogy tiszteli és elfogadja a demokratikus játékszabályokat. S most mégsem teszi kockára saját elnökségét 1996-ig. Ésszerű döntés? Az orosz reformok előrevitele szempontjából hasznos lépés?'Vagy tudatos pálfordulás? Az előző, dicsérő véleményekkel éppúgy találkozni lehet, mint az utóbbi, mélységesen elítélőkkel. Csakugyan fél Jelcin a túl korai megméretéstől? Vagy inkább szeretné kitölteni 1996-ig szóló teljes mandátumát, de újabb elnöki megbízatást akkor már - mint most jelezte - nem vállalna? Vagy ez az ígéret sem vehető komolyan? Esetleg egészségügyi okok rejlenek a visszakozás mögött? Vagy csupán az a szándék, hogy statisztaszerepre kárhoztassa a majdan frissen felálló törvényhozást? Am a lényeg talán nem is ez, hanem az a tanulság, amit számos nyugati lap egybehangzóan megfogalmazott. Eszerint bármennyire indokolt, vagy érthető volt is Jelcin mostani húzása politikai szempontból, lépése erkölcsi értelemben nehezen védhető. Márpedig - s erről nemcsak Moszkvában szoktak megfeledkezni - a meggyengült bizalom, a megkérdőjelezhető erkölcsi megítélés hosszú távon ugyanúgy „visszalőhet”, mint az urnáknál elszenvedett vereség. Az Országgyűlés ratifikálta Magyarország és a balti államok alapszerződéseit. Jeszenszky Géza külügyminiszter a határozati javaslatot indokolva utalt arra, hogy Magyarország hagyományosan jó kapcsolatokat ápol Lettországgal, Litvániával és Észtországgal, és az 1992-ben aláírt alapszerződések várhatóan tovább javítják a kontaktusokat. Az Országgyűlés elfogadta azt a határozati javaslatot, amely a nem-Különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette miatt, fegyházban letöltendő, életfogytig tartó szabadságvesztést indítványozott az ügyész a gyilkosággal vádolt etióp Hadere Abebe Ayele ellen. Az ügyészség azzal vádolja a 23 éves etióp fiatalembert, hogy 1992. szeptember 21-ről 22-re virradó éjszaka a debreceni Nagyerdőben megölte diáktársát, a szintén etióp Hailu Beteselase Etsegenet orvostanhallgatót. Az ügyész szerint a gyilkosság kiváltó oka a féltékenység, a férfiúi büszkeség megsértése, és a lány birtoklásában a kizárólagosságra törekvés lehetett. Ebbe az elképzelésbe jól illeszkedik, hogy a lány testén talált 17 késszúrás többsége csak a fájdalmat fokozta, csupán az utolsó „hasfelmetszés” volt halálos. A vádindít-A jánoshalmi 4. sz. egyéni választókerület képviselője, Menyhárt Zoltán lemondott tisztségéről. A helyi Választási Bizottság az időközi választás első fordulóját november 26-ára tűzte ki. A jelöltállítás végső határidejéig — november 7-én éjfélig — a pártok öt jelöltet állítottak. A Választási Bizottság keddi ülésén megállapította, hogy a jelöltállítás a törvényeknek megfelelően történt. A 820 szavazásra jogosult polgár zeti és etnikai kisebbségi szervezetek idei állami támogatására szánt 220 millió forintból elkülönített 18 millió 230 ezer forintos tartalékalap felosztását célozza. Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi bizottságának javaslata alapján az összeget 40, Magyarországon működő cigányszervezet között osztották szét. Emellett 500 ezer forintos támogatást kapott a Magyarországi Ukrán, Ruszin Kulturális Egyesület. vány szerint a féltékenység motiválhatta azt is, hogy a tettes a már haldokló lány fején széttört egy borosüveget, és szájába tett egy meggyújtott cigarettát. „A helyszín tudatos manipulálásának, s a végső elégtétel kinyilvánításának” minősítette az ügyész azt a tényt, hogy a tettes az áldozat fejétől kiindulva mintegy húsz méter hoszszúságban szétszórta a lány táskájának tartalmát. Az ügyész ugyanakkor elismerte, hogy a vádnak vannak gyenge pontjai. Egyebek mellett nem találták meg a gyilkos eszközt sem. A bíróság az ügy tárgyalását szerdán délelőtt a gyilkosságot mindeddig tagadó gyanúsított védőjének perbeszédével folytatja. ítélethirdetésre várhatóan csütörtökön kerül sor. Ádám László (SZDSZ), Csizovszki László (MDF), Komáromi Lajos (KDNP), Kriván Péter (MSZP) és Menyhárt Lajos (Fidesz) önkormányzati képviselőjelöltek közül választhatja ki, hogy ki képviselje választókerületüket a hátralevő időszakban az önkormányzatban. Amennyiben az első forduló nem jár eredménnyel, úgy a második fordulóra december 10-én kerülhet majd sor. — Blázsik — Vita az ügynöktörvényről Az Országgyűlés folytatta az úgynevezett ügynöktörvény vitáját. Roszik Gábor (MDF) azt javasolta, hogy az egyházi vezetőkre vonatkozó átvilágítást az adott lelkészi kar kezdeményezése nélkül is folytassák le. Több képviselő, így Kövér László (Fidesz) és Körösi Imre (független) azon az állásponton volt, hogy az átvilágítás voltaképpen megoldhatatlan feladat. A fideszes politikus szerint ezt elsősorban jogi problémák akadályozzák, míg a független képviselő úgy vélte: időközben manipulálták az ügynöklistákat. Megkerült műkincsek Ismét a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumben őrzik a tavaly novemberben ellopott műkincseket. A nagyértékű szállítmány kedden délután, négy rendőr kíséretében érkezett Bécsből a dunántúli városba. 1992 november 16-án éjszaka ismeretlen tettes betört a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumba, ahonnan nagyértékű műkincseket vitt el. A nyomozás kiderítettte, hogy Szabolcs Tamás, 20 éves balatonfűzfői lakos, aki letartóztatásban várja a bírósági ítéletet, még a bűncselekmény éjszakáján elhagyta az országot. Másnap reggel Bécsben, mintegy 35 ezer schilligért el is adta a műkincseket. A műkincsek közül a két első századból származó szobrot a zürichi műkereskedőnek ajánlotta az osztrák. A svájci kereskedő azonban gyanút fogott, és az ottani egyetem szakértőitől kért tanácsot. Ennek alapján egyértelművé vált számára, hogy a műkincs csak Magyarországról származhatott. Az üzletember a műkincseket átadta a zürichi rendőrségnek. Ezen a nyomon jutottak el a bécsi kereskedőhöz, majd a balatonfűzfői fiatalemberhez. Végül a kör bezárult, Szabolcs Tamást februárban Magyarországon letartóztatták, az osztrák hatóságok pedig eljárást indítottak a bécsi kereskedő ellen. Vádindítvány az etióp perben Időközi választás lesz Jánoshalmán Göncz Árpád a médiahelyzetről A véleményem lényegében nem változott a Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban kialakult helyzet megítélésében - nyilatkozott Göncz Árpád köztársasági elnök újságírói kérdésekre válaszolva kedden Kecskeméten. A kétnapos nemzetközi anyanyelvi konferencia záróelőadásaira érkezett köztársasági elnök a sajtó munkatársainak kérésére tartott tájékoztatón elmondta, hogy Antall József miniszterelnök levelének ismeretében „egyik szeme sír, a másik meg nevet”. Remélte ugyanis, hogy az egyre feszültebb helyzetet sikerül mielőbb feloldani. Számára azonban fontos és örvendetes szempont, hogy a miniszterelnöki levélből nem végleges állásfoglalás olvasható ki. „A miniszterelnök úr a levélben egyebek között ígéretet tett arra, hogy alapos tájékoztatást fog kérni a Magyar Televízióban és a Magyar Rádióban kialakult helyzetről, megvizsgáltatja a kormányzati jogkörön belül szükséges lépéseket, ami - mint írja - nélkülözhetetlen a végleges állásfoglalása megtételéhez. A miniszterelnök úr - mondotta Göncz Árpád - az Országgyűlés elnökének jelezte, hogy a kormány a média-törvényjavaslat ismételt benyújtásának lehetőségét megfontolja. Bízom benne, hogy ez a javaslat majd egyetértésre törekszik, mert ez esetben reménykedhetünk az eredményben.” Egy másik kérdés úgy hangzott: a miniszterelnök az Országgyűlés elnökéhez írt levelében utalt arra, hogy az elmúlt két évben a köztársasági elnök többször nem fogadta el az MTV és az MR vezetői kinevezésére tett javaslatait; ezzel összefüggésben Göncz Árpád mostani nyilatkozatait úgy kell-e érteni, miszerint az esetleges személyi előterjesztéseket feltétel nélkül elfogadja. Válaszában a köztársasági elnök leszögezte: Sára Sándort a miniszterelnök a televízió ügyvezető alelnökének javasolta kinevezni. A Magyar Rádió és a Magyar Televízió elnökének kinevezésére irányuló előterjesztés az elmúlt két évben nem érkezett hozzá. Hangsúlyozta, ha most személyi javaslat érkezik hozzá, azt ugyanúgy az Alkotmánybíróság iránymutatásai szerint és alkotmányos kötelességének megfelelően fogja mérlegelni, mint eddig is. Jelentés a rendőrtisztek ügyében A legfőbb ügyész hétfőn megküldte az Országgyűlés elnökének annak a ténymegállapító vizsgálatnak az összefoglaló jelentését, amely négy volt rendőrtiszt nyilatkozataival összefüggésben készült. Mint emlékezetes, Torgyán József márciusban önállói képviselői indítványt nyújtott be „Egyes alkotmányellenes rendőrségi és nemzetbiztonsági eljárások és ezek elrendelése kapcsán, dr. Boross Péter belügyminiszter, dr. Pintér Sándor országos rendőrfőkapitány, dr. Bodrácska János budapesti rendőrfőkapitány, valamint dr. Balogh János rendőrezredes felelősségének kivizsgálására létrehozandó parlamenti vizsgálóbizottság felállításáról rendelkező” országgyűlési határozatra. Az Országgyűlés elvetette Torgyán József indítványának napirendre tűzését, ugyanakkor Szabad György ténymegállapító vizsgálat elrendelésére kérte a legfőbb ügyészt. Illés Gyula, a Budapesti Rendőr-főkapitányság bűnüldözési osztályának egykori vezetője és három nyomozója közjegyző előtt tett nyilatkozataikban azzal vádolták meg a belügyminisztert, az országos és a budapesti rendőrfőkapitányt, hogy alkotmányellenes akciókat szerveztek a Torgyán József vezette Független Kisgazdapárt ellen. Az MTI információja szerint a ténymegállapító vizsgálat eredményei nem támasztották alá a közjegyző előtt tett nyilatkozatokat. A POFOSZ nyilatkozata „A Magyar Politikai Foglyok Szövetsége (POFOSZ) elítéli a Magyar Rádió és a Magyar Televízió egyoldalúan hangoskodó dolgozóinak kampányát. Ezzel akarják megakadályozni, hogy a két elektronikus média pártcsoportoktól és pártérdekektől független, demokratikus tájékoztatási intézmény legyen - olvasható többek között a POFOSZ nyilatkozatában. A nyilatkozat leszögezi: „a vértelen forradalom következményeként vált lehetővé, hogy posztkommunista és magukat liberálisnak nevező személyek fontos beosztásokban, összehangoltan irányíthatták a magyar társadalom tájékoztatását”. A POFOSZ - mint pártok felett álló szervezet - határozottan tiltakozik tevékenységük ellen. LINCOLN ÉS KENNEDY MEGGYILKOLÁSA Elképesztő párhuzamok Dallas, Elm Street 411, hatodik emelet — ez nemcsak egy épület, hanem egy történelmi horror „lakcíme” is. Itt van a hírhedt tankönyv-raktár, ahonnét a Warren-jelentés szerint 1963. november 22-én déli 12.30 órakor a „magányos gyilkos”, Lee Harvey Oswald lelőtte az Egyesült Államok történetének legfiatalabb elnökét, John F. Kennedyt. A közelgő 30. évforduló felizzítja az emlékezések és találgatások azóta is makacsul izzó parázsát. Ebben segít a „tetthelyen” berendezett emlékkiállítás. A komor épületben ott van a mintegy 1200 (!) könyv, amit a merényletről azóta írtak számtalan nyelven és ott vannak egy korábbi elnökgyilkosság dokumentumai is. De miért? Az elképesztő párhuzamok miatt. Lincoln 1860-ban, Kennedyt 1960-ban választották az Egyesült Államok elnökévé. Mindkettőt egy pénteki napon, feleségük jelenlétében gyilkolta meg a merénylő golyója (Abraham Lincoln elnököt, a Rabszolga-Felszabadítót 1865 nagypéntekjén lőtte le John Wilkes Booth színész a washingtoni Ford színház elnöki páholyában.) Mindkét elnökkel fejlövés végzett és mindkettőjük utódját Johnsonnak hívták. A Lincoln-utód Johnson 1808-ban, Kennedy alelnökéből utódjává lett texasi Lyndon B.Johnson 1908-ban született. És ez még nem minden. Abe Lincoln titkárnőjét Kennedynek hívták és történelmi tény, hogy a merénylet előtt könyörgött elnökének: ne menjen el a Ford-szíházba. John F.Kennedy titkárnőjének vezetékneve Lincoln volt és ugyancsak feljegyezték a krónikások: arra kérte Kennedyt, ne menjen Dallasba. John Wilkes Booth színházban lőtte le Lincolnt és utána egy raktárba menekült. Lee Harvey Oswald egy raktárból lőtte le Kennedyt és utána egy (film)színházba menekült. Sem Botth, sem Oswald nem érte meg, hogy bíróság elé állhasson, mindét gyilkossal végeztek. A felszínen „hazafias felháborodásból”, a valóságban alighanem más okból. FEB • A két elnök: Kennedy és Lincoln. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Orosz-kínai tárgyalások A négynapos látogatáson Kínában tartózkodó Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter hétfőn este megbeszélést folytatott kínai kollégájával, Cse Hao-tiennel. A megbeszélésről kiadott szűkszavú közlemény szerint Gracsov hangsúlyozta, hogy Oroszország kész fejleszteni katonai kapcsolatait Kínával. Az orosz védelmi miniszter elégedetten nyilatkozott a két hadsereg kölcsönösen előnyös kapcsolatainak fejlődéséről. A kínai védelmi miniszter szerint a kínai fegyveres erők nagy jelentőséget tulajdonítanak az orosz hadsereggel való együttműködésnek. Robbanás az Air France irodájában Gránát robbant kedden az Air France légifársaság teheráni irodájában. Egy alkalmazott könnyű sérülést szenvedett. Az anyagi kár nem jelentős. Ezzel egyidőben két másik gránátot dobtak a teheráni francia nagykövetség kertjébe. Ott anyagi kár nem keletkezett - jelentette a Reuter hírügynökség. A Hezbollah nevű fundamentalista iszlám terrorcsoport „vállalt felelősséget” a merényletekért. A terrortámadásokkal a francia kormányt akarták figyelmeztetni, amely lehetővé tette, hogy a Modzsahedin Halk nevű ellenzéki fegyveres csoport vezetője, Mariam Radzsavi Párizsba, valamint Salman Rushdie, Khomeini ajatollah által halálra ítélt brit író a héten Franciaországba látogasson. Megfigyelők mennek Oroszországba Az Európai Unió külügyminiszteri tanácsa keddi ülésén hivatalosan is úgy döntött, hogy a december 12-i parlamenti választásokra, valamint az azt megelőző választási kampányra megfigyelőket küld Oroszországba. A misszió egyúttal az Unió első „közös akciója” lesz a Tizenkettek közös oroszországi politikájának. A megfigyelők a döntés értelmében összehangolják majd tevékenységüket más nemzetközi szervezetekkel, így a strasbourgi Európa Tanács, valamint az EBEÉ illetékes intézményeivel is. Gyilkos merénylet a Gáza-övezetben Újabb gyilkos merényletet hajtottak végre kedden álarcos palesztinok - nyilvánvalóan az autonómia-megállapodás ellenfelei - a megszállt területeken. Ezúttal egy izraeli arabot öltek meg a Gáza-övezetben, lopott kamionnal szándékosan nekirohanva autójának. Az izraeli telepesek kedden is folytatták megtorló támadásaikat palesztinok ellen egy társuk vasárnapi megölése miatt. A keddi gyilkosság elkövetői a Gáza városi polgármesteri hivatal udvaráról a palesztin sofőrt erőszakkal eltávolítva tulajdonították el a tartálykocsit, amellyel azután a város kijáratánál teljes erőből nekirohantak egy izraeli rendszámú autónak. Vezetője, egy izraeli beduin a helyszínen meghalt, míg a támadók továbbrobogtak és elszöktek. A fal leomlásának évfordulóján A berlini határátkelőhelyek megnyitásának, a Berlini Fal jelképes leomlásának negyedik évfordulóján avatták fel Mihail Gorbacsov hatalmas portréját a német főváros képviselőházában. Az osztrák művész, Josef Nöbauer alkotásának arra kell emlékeztetnie, hogy Gorbacsov tette lehetővé Németország újraegyesítését - írják a lapok a gesztusról. Az osztrák művész kollázstechnikával, fotorealista módon ábrázolja Gorbacsovot, Berlin díszpolgárát. A volt szovjet elnök íejebúbján található jegy Nyugat-Európa formájú, az újraegyesült Németországot Nöbauer aranylappal vonta be. Gorbacsov bal fülébe Jelcin-portrét helyezett el az alkotó. Kórházba került Fellini felesége Hétfő este óta egy római kórházban ápolják Giulietta Masina olasz filmszínésznőt, a nemrég elhunyt világhírű rendező, Federico Fellini özvegyét. Mint a 72 éves művésznő orvosa, Roberto Tavanti kedden közölte: Masina asszonynak legalább tíz nap pihenésre van szüksége, ugyanis férje halála igen megviselte, és amúgy is gyenge egészségi állapota tovább romlott. Giulietta Masina legnagyobb filmsikerét Fellini 1954-ben készült Országúton („La Strada”) című filmjének Gelsomina szerepében érte el. Ez a film férjének is legnagyobb sikere volt. Nemrégiben a magyar televízióban is láthattuk, ahol Felliniről mesélt egy showműsorban. MENNYIT ÉR A FORINT? AZ MNB VALUTAÁRFOLYAMAI (Érvényben: 1993. november 9-én) Pénznem Vételi Közép Eladási árfolyam 1 egységre, forintban angol font 145,57 146,97 148,37 ausztrál dollár 65,57 66,19 66,81 belga frank (100) 274,40 276,73 279,06 dán korona 14,67 14,80 14,93 finn márka 17,09 17,29 17,49 francia frank 16,78 16,92 17,06 görög drachma (100) 40,72 41,14 41,56 holland forint 52,07 52,50 52,93 ír font 138,76 140,06 141,36 japán yen (100) 91,33 91,93 92,53 kanadai dollár 75,80 76,50 77,20 kuvaiti dinár 329,31 332,06 334,81 német márka 58,41 58,89 59,37 norvég korona 13,44 13,56 13,68 olasz líra (1000) 59,79 60,43 61,07 osztrák schilling (100) 830,59 837,39 844,19 portugál escudo (100) 56,95 57,50 58,05 spanyol peseta (100) 72,71 73,47 74,23 svájci frank 66,27 66,81 67,35 svéd korona 12,08 12,21 12,34 USA-dollár 98,44 99,22 100,00 ECU (Közös Piac) 111,87 112,85 113,83
