Petőfi Népe, 1993. november (48. évfolyam, 254-280. szám)
1993-11-10 / 262. szám
1993. november 10., szerda MEGYEI KÖRKÉP TANÁROKNAK A NYELV FONTOSSÁGÁRÓL Köztársasági elnöki méltatás A köztársasági elnök tegnap délelőtt köszöntette a kecskeméti tanítóképző főiskolán megrendezett nemzetközi anyanyelvi konferencia résztvevőit. Beszédében, majd a sajtó képviselőivel találkozva elmondta: sajnálja, hogy nem vehetett részt a konferencia mindhárom napján, ám a zárónap előadásai — köztük dr. Kálmán Lajos népzenekutatóé — releváció erejű volt számára. Az idős tudós ugyanis — aki egyébként Kecskemét díszpolgára — a Himnusz szövegének és zenéjének forrásvidékeire kalauzolta el hallgatóságát, s ez számára, a szóval, az írással „dolgozó” ember számára sok meglepetést és örömöt jelentett. — Egyszerűen megindított bennem egy gondolatsort, eszembe jutott számtalan alkalom, amikor a Himnuszt hallottam. Ezek között volt a dél-amerikai, ahol egészen más ritmusban játszották, s én megpróbáltam mégis énekelni... Kálmán tanár úr előadása vissza tudta tenni nemcsak a szövegösszefüggéseibe a Himnuszt, hanem a gyökereit is fel tudta tárni. A tanár úr közvetített egy élményt, amit én is számtalanszor átéltem, de nem tudtam szálaira szedni. A konferencia résztvevőit köszöntve a köztársasági elnök a tanítókat, a nyelvművelőket megszólítva azt mondotta: Az anyanyelv a legfontosabb eszköze a megmaradásnak, a nemzeti lét ragasztóanyaga. Nyelvünk varázsának megőrzése nemcsak a magyar tanítók, hanem a magyarul beszélők feladata is. Az elnöki látogatás után rövid fogadással és városnézéssel ért véget a nemzetközi anyanyelvi konferencia Kecskeméten, melyen a magyar nyelvművelőkön kívül az erdélyi, a felvidéki, a délvidéki, a kárpátaljai pedagógusok vettek részt. Á.E. Kiállításnyitás a jubileumon • Tíz esztendős a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Múzeuma Kecskeméten. Az évfordulón, tegnap, dr. Hegedűs Lóránt püspök megnyitotta a Hitünk és tárgyaink című egyházmüvészeti kiállítást. A PINCESZÖVETKEZET TERVEI IZSÁKON Azonnal fizettek a Sárfehérért Szőlőtermesztő vidékeken jól tudják, hogy a bomakvalót megtermelni nem elég, el is kell azt adni, s ha nem sikerül, akkor következik a feldolgozás, tárolás. Az izsákiak is mindinkább tisztában vannak ezzel. Amíg jó piaca volt a Sárfehérből készült pezsgőnek, nem volt gond a szőlő értékesítése, csak az alacsony felvásárlási árakkal szemben kellett küzdeniük. Néhány éve azonban a keleti piacok megszűnésével szinte lehetetlen a szőlőt eladni. Feldolgozásra, bortárolásra viszont a legtöbb gazda nincs berendezkedve. A felszámolás alatt álló Izsáki Állami Gazdaság Agárdy-pincészete — amely korábban a legnagyobb felvásárló volt — az idén már nem vállalkozott komolyabb menynyiség feldolgozására. A nehézségek ellenére most mégis megoldódott az izsákiak gondja, ugyanis a tavasszal alakult Sárfehérvin Pinceszövetkezet vállalta nemcsak a feldolgozást, hanem a felvásárlást is. Az pedig kisebb szenzációként hatott, hogy az általános gyakorlattal ellentétben azonnal, készpénzben ki is fizették a szőlő árát. Bakonyi Zoltánnal, a pinceszövetkezet elnökével beszélgettünk a megalakulásról, működésről. — Áprilisban hoztuk létre a szövetkezetét azzal a céllal, hogy segítse a termelőket gazdasági érdekeik képviseletével, szőlőfelvásárlással, feldolgozással, borértékesítéssel — mondta elöljáróban Bakonyi Zoltán. A Kecskemétvin átalakulása kapcsán a tavasszal eladásra került a cég izsáki pincészete. Minden szőlőtermesztő számára világos volt, hogy a jövő szempontjából egyáltalán nem közömbös, hogy milyen tulajdonba kerül az objektum. Ezért 47 magánszemély és két jogi személy — a Sárfehér Szövetkezet és a Kecskemétvin Rt. (a privatizált Kecskemétvin) — 60 millió forintért megvásárolta a pincészetet. A legnagyobb részt, 30 milliót, a Sárfehér Szövetkezet vállalta. —A Sárfehérvin Pinceszövetkezet tehát most társtulajdonosként működteti a pincét. A jövőben meg kívánják vásárolni a teljes tárolókapacitást? — Természetesen, de ehhez a saját erő kevés, ezért a reorganizációs hiteltámogatást kívánjuk igénybevenni. — Hogyan tudták kifizetni azonnal a szőlő árát? — A korai fajták átvételével indítottunk, ezek esetében csak bérfeldolgozásra és tárolásra vállalkoztunk. A Sárfehért azonban kifizettük. De az érdem a Sárfehér Szövetkezeté, ugyanis ők vásárolták föl, nem kis kockázatot vállalva — a szőlőt, egyrészt pénzhez juttatva ezzel a jövő évi kezdéshez a gazdákat, másrészt az értékesítéshez szükségünk van egy nagyobb tömegű, minőségben és árban egységes borra, melynek birtokában biztonságosan tudunk tárgyalni a partnereinkkel. — Mennyi szőlőt adtak le a termelők? — Hatvanezer mázsát, melyből ötvenezer mázsa volt a Sárfehér. Napi négy-hatezer mázsa szőlőt dolgoztunk fel, ami nem kis helytállást követelt dolgozóinktól. — Megtörtént a felvásárlás, feldolgozás, de a bort el is kell adni. — így igaz. Már a nyáron tájékozódtunk hét-nyolc partnernél, ennek köszönhetően a betárolt bor egy része már gazdára talált. A többit magasabb feldolgozottsági formában fogjuk értékesíteni. — Milyen egyéb terveik vannak? — Mindenekelőtt felújításokat kell végeznünk. Azt is tudomásul kell venni, hogy minél magasabb feldolgozottsági szintű a bor, annál jobban lehet eladni. Ezért tervezzük egy palackozó gépsor beállítását is, mellyel kisebb tételeket is lehet majd palackozni. így tagjaink — akár néhány hektós mennyiségben — külön is palackoztathatják majd borukat. Tetézi Lajos Füstfaragók A száz éve alakult kéményseprő ipartestület - hazai és külföldi szakemberek részvételével - szakmai konferenciát rendez pénteken. Tarr Károly, a Fővárosi Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Szolgáltató Vállalat igazgatója, a Magyar „füstfaragók” szakmai szervezetének elnöke ez alkalomból elmondta: az országban mintegy 1800, Budapesten pedig 180 szakképzett kéményseprő munkálkodik a kémények tisztításán. Függőben a borbási iskola megszüntetése Nem csak az erdők kelendők Halason HÜifoi' számunkban még árról adtunk hírt, hogy a borbási iskola megszüntetésével kapcsolatos szülői értekezletre hívják az érintetteket. A kecskeméti önkormányzat oktatási bizottsága döntésében az új közoktatási törvény szellemében járt el, amely kimondja, hogy a tanulócsoportok átlaglétszámának el kell érnie nyolc gyermeket. Pillanatnyilag azonban a borbási iskolába csupán heten járnak, hárman második, négyen negyedik osztályosok. Az utóbbiak jövőre a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a Kisfái tagiskolába kerülnek át, ott van ugyanis felső tagozat. így az ő szüleik nem kaptak meghívót a szülői értekezletre, szemben azzal a három szülővel, akiknek a gyereke iskolaelőkészítő csoportba jár, tehát jövőre elsős lesz. Kiss Katalintól, a kecskeméti önkormányzat oktatási irodájának általános iskolai főelőadójától megtudtuk, a helyszínen indulatos légkör fogadta őket. Bár a meghívó szülői értekezletre szólt, végül kisebb lakossági fórum alakult ki. A szülők nem egyeznek bele az iskola megszüntetésébe, sőt szeretnék a felső tagozatot is visszakapni. Kiss Katalin hozzáfűzte, a jelenlévők túlzottnak tartották az intézmény működtetésére fordított évi másfél millió forintot. Kiderült, ennek az összegnek jelentős része, több mint egymillió forint csupán a két pedagógus munkabére, az ehhez tartozó egyéb költségekkel. Végül az a közös álláspont alakult ki, hogy a szülők november 30-ig felmérést készítenek arról, hogy várhatóan hogyan változik majd a gyereklétszám az iskolában egy-két évre előre tekintve. Mindezek figyelembevételével határozott úgy az oktatási bizottság, hogy korábbi döntését az iskola megszüntetéséről felfüggeszti. Információink szerint a jelenlévők sérelmezték, hogy a terület egyéni önkormányzati képviselője, Dómján Gergely nem jelent meg. Nagy Ágnes Költségvetési interpellációk Több napirend előtti kérdés merült fel a képviselők részéről a halasi önkormányzat legutóbbi, hétfői testületi ülésén. Nagy Péter szenátor a pénzügyi ellenőrző bizottság nevében interpellált. Kérdését, amely a szabadkai színház anyagi támogatásához kapcsolódott, Tóth Zoltán polgármesterhez intézte. Előzményként felidézte a testület korábbi határozatát, amely szerinte a színház ideiglenes támogatásáról döntött a határon túli magyarsággal való kapcsolatteremtés jegyében. Most azonban a képviselő úgy látja, állandó színház létesítése ügyében történnek intézkedések. Kérdezi tehát, hol tart most az ügy, milyen megbízást kapott a színház vezetője, Soltis Lajos, mekkora pénzek kerültek kifizetésre, pontosabban mire fordította a hivatal a megszavazott kétmillió forintos támogatást Német B. László képviselő, a gazdasági bizottság elnöke az önkormányzati bizottsághoz intézte interpellációját. Kérte annak kivizsgálását, jogszerűen járt-e el Nagy Péter képviselő s az általa vezetett bizottság, amikor a városi bérlemények hasznosítását bíráló jelentését önhatalmúlag intézkedve megküldte az Állami Számvevőszéknek és a Belügyminisztériumnak. Kéri továbbá annak etikai megítélését, alkalmas-e a bizottság elnökének fenti cselekedete az önkormányzat lejáratására? H.T. HÚSZ KÉRDÉS, HÚSZ FELELET AZ ÚJ LAKÁSTÖRVÉNYRŐL 9. Mi történik a bérlőkkel, ha elválnak? Ha a lakásban mindkét házastársnak bérleti joga van, akkor a házasság felbontásakor a bíróság dönt a lakáshasználatot illetően. A kiskorú gyermek lakáshasználati jogát általában a volt közös lakásban kell biztosítani. Ha a lakás valamelyik házastárs önálló bérleménye ^volt, akkor a lakáshasználati jog őt illeti meg. A bíróság a másik felet csak akkor jogosíthatja fel a lakás megosztott vagy kizárólagos használatára, ha a gyereket nála helyezik el. A bíróság egyébként — ha a lakás 5 alapterülete, beosztása, helyiségeinek száma lehetővé teszi — válás esetén általában megosztja a lakást. Nem osztható meg a lakáshasználat, ha az a volt házastárs vagy a kiskorú gyermek érdekeit súlyosan sérti. Ebben az esetben a bíróság megszünteti a bérlőtársi jogviszonyt, és a lakás elhagyására kötelezi az egyik házastársat. Megszüntetheti azonban a jogviszonyt úgy is, hogy előírja a közös lakás két másikra történő cserélését. (Holnap: Hogyan változik a tartási szerződés?) Védjegyvédelem Nemzetközi védjegy konferencia kezdődik ma Budapesten, melyre 35 ország 170 védjegyekkel foglalkozó szakembere jelezte részvételét. A tanácskozás időszerű, mert az iparjogvédelem szempontjából lényegesek a változások Közép- és Kelet-Európában. Az önállósult köztársaságok bizonytalanok abban, mi a teendő, hogy a korábban használt védjegyek jogfolytonosak-e, vagy ismét be kell azokat jegyeztetni. A napokban zárult le az eredetileg négynaposra tervezett, de kétszer ennyi ideig húzódó kárpótlási termőföld földárverés Kiskunhalason, ahol a KEFAG, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság Farmer Leányvállalata, a halasi Vörös Szikra és a Vörös Október téeszek földjei kerültek kalapács alá. Áz első két árverésen majd százan lettek újdonsült erdőtulajdonosok, de nagy volt az érdeklődés a Vörös Október legelőire, szántóira, erdőire is. A két részben árverésre került, öszszesen 1100 hektárnyi 9260 aranykorona értékű területen licitálásra jogosult 444 személyből 250 jutott tulajdonhoz. A kárpótlási jegyek letétbe helyezése és a bejelentkezés több mint fél napig tartott. Az árak terén az ötszáz forint aranykoronánkénti ártól a 8100-ig igen változó skála mutatkozott. Az erdőhöz hasonlóan itt is kelt el 26 hektárnyi 157 aranykoronás föld tizenötezer forintos tarifával. A Vörös Szikra téesz közel ezer hektárjára — a vásárlók fáradtsága vagy a rosszabb minőségű területek volt-e az ok — már sokkal kevesebben, csupán 116-an jelentkeztek be árverésre. Itt a legmagasabb vételi ár is csupán 4600 forint aranykoronáig szökött fel. A maratoni árverés, a sokszoros igény bizonyította, hogy a földéhség nem csökkent. Sz. H. H. Nappali melegedő a máltaiaknál Ma Magyarországon 20-50 ezerre becsülik a hajléktalanok számát. Az őszi-téli hideg időben sokuknak valószínűleg az egyetlen szálláslehetőséget azok a hajléktalan szállók jelentik, amelyeket a Néjóléti Minisztérium Válságirodájának támogatásával létesítettek, vagy bővítettek. Ezek jelenleg körülbelül 1000 otthontalan befogadására alkalmasak. A szálláshelyeken túl - nyilatkozta Docsa Béla főtanácsos - az idei télen is fontos, hogy legyenek nappali melegedők is. Ezek számát ugyan mindig a hideg és az igény határozza meg, a felkészülés jegyében azonban már most gondoskodtak arról, hogy az eddigiek mellett újabb melegedők álljanak nyitva az utcára került emberek előtt. Kecskeméten a Máltai Szeretetszolgálat helyi csoportja is cselekedem kész a hajléktalanokért. A Hoffmann János utcában délelőtti melegedőt tartanak fenn, ahol esetenként 40-50 verődik össze, kap reggelit, ami olykor egy-egy szelet zsiroskenyérből, teából áll, de ezt a szegényes menüt a város jószívű polgárai gyümölccsel, pékárukkal egészítik ki. A megnyitás óta eltelt időszak tapasztalatai arra indították a szervezet vezetőit, hogy a szeretetszolgálatot időtartamban kibővítsék, egész napossá tegyék. Igaz, nem áll módjukban étkezést adni az őket felkeresőknek, de, mint megtudtuk, az „egész napos reggeli” nem kivitelezhetetlen. Sőt, most, hogy az épület egy másik traktusán hamarosan befejeződik az átalakítási munkálat, a tágasabb helyiségben az idő múiatásának változatosabb formáit is meghonosíthatják. Arra a tapasztaltra alapozva, hogy a szeretetszolgálatot felkereső emberek ügyes-bajos dolgaik intézésében igen csak gyámoltalanok, decembertől ehhez is segítséget kapnak. A tervek megvalósulásához még egy hordozható cserépkályha hibádzik. Ha valakinek lenne egy használaton kívüli, de jó állapotú ilyen kályhája, köszönettel elfogadnák. Már tűzrevaló is van hozzá, azt is adományként kapta a Máltai Szeretetszolgálat kecskeméti csoportja. Bizonyára lesz, aki hallja a kérést. CIKKÜNK NYOMÁN fii! I H A fülöpszállási földkijelölésről A Petőfi Népe november 4. számában szerzői név nélkül, a fülöpszállási földek sorsa tárgyában megjelent írás azt az érzést keltette bennünk, hogy Fülöpszálláson hiányzik a naprakész tájékoztatás a földtulajdonlás kérdésében. A szíves figyelmüket kérve az alábbiakat mondhatjuk. — A község határában nemzetközi elismerést is kivívott védett (nemzeti park) terület van. A vonatkozó jogszabályok egyértelműen rendelkeznek az ilyen jellegű területek bármiféle (kárpótlási, részaránytulajdoni stb.) földalapba jelöléséről. — Ez év április 30-án a fülöpszállási Polgármesteri Hivatalban a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai, a polgármester, a Földkiadó Bizottság elnöke és a Kunság Tsz vezetői — a nemzeti park igazgatóság kezdeményezésére — részletesen áttekintették a földalap-kijelöléssel kapcsolatos érdekeket, különös tekintettel a helyi lakosság igényeinek kielégítésére. — Ezen a tárgyaláson a nemzeti park igazgatósága, mint jogalkalmazó, a legnagyobb mgalmasságot tanúsította. Az egyeztetés eredményeként kölcsönös megegyezés született 625 ha (4584 AK) nemzeti parkban eső szántóterület részaránytulajdonként való kijelölhetőségéről. A természetvédelmi szolgáltató szakmai tisztesség végső határához hozzátartozott, hogy a Kelemen-szék, és a Fehér-szék közvetlen szomszédságában (és csak a közvetlen szomszédságában!) lévő fokozottan védett területek szántói földalapba való kijelölését ne engedélyezzük. Ezek a Kígyósi-major útjaitól a Boda tanya felé, az 52-es főúttól délre, a Kelemen-széki tápcsatorna és a Kelemen-szék közé, az akasztói földúttól északra eső, illetve a Kelemen-szék és a Fehér-szék közötti védett szántóterületek. Egyébként a térségünket sújtó szárazság következményeinek enyhítése érdekében a Fehér-szék és a Kelemen-szék, valamint a közvetlen környezetük tájrekonstrukciós tervek tárgyai is. Megvalósításuk esetén az említett szántók értékcsökkenése valószínű. Érdemes megjegyezni, hogy a hasznosításuktól azonban nem zárkóztunk el. A tárgyalás tartalmához az Igazgatóságunk minden fórumon ragaszkodott, és az arról készített emlékeztető a nemzeti park igazgatósága kecskeméti székházában megtekinthető. — Mindezek után nem értjük, hogy miért nincs a fülöpszállási Kunság Mgtsz-nek elfogadott földalap-kijelölése, és Önök miért nem jutnak földhöz? Ennek kiderítése azonban már az Önök illetékességébe tartozik. dr. Tölgyesi István, ig. helyettes Pataky György, földügyi előadó Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága Zenés áhítat Vasárnap délelőtt 9 órakor a kecskeméti református templomban zenés istentiszteletet tartanak. Délután 5 órakor a nagykőrösi református templomban zenés áhítat kezdődik. A közreműködők: Hegedűs Zsuzsanna, Basky István, Molnár Zsolt, a Pasaréti Református Kórus- és Zenekar Draskóczy László vezényletével., Kelebia módosítja költségvetését Ma délután 13 órától tartja soron következő ülését a kelebiai képviselő-testület. A szenátorok módosítják az önkormányzat idei költségvetését, de tájékoztatót is hallhatnak majd a megjelentek a háromnegyedéves gazdálkodás helyzetéről is. A képviselők ma alkotnak továbbá rendeletet a helyi iparűzési adóról és az első lakáshoz jutók támogatásáról. Kérés Gyergyóból Gyergyó polgármestere kéréssel fordult a testvérváros kiskunmajsaiakhoz. Dézsi Zoltán levélből kiderül, hogy Gyergyószentmiklóson igen nagyok a foglalkoztatási gondok, így a fűtésért egyre kevesebben tudnak fizetni. A városnak nem sikerült kölcsönt sem felvenni, az állami támogatás pedig csak az elfogyasztott energia után jár, de ha szenet sem tudnak venni, akkor az államnak nem kell semmit sem finanszíroznia...A majsai városatyák mai ülésükön döntenek a testvérváros kérelméről, az önkormányzat költségvetési bizottsága egyébként kétszázezer forint jóváhagyását kérte a gyergyóiak megsegítésére. Lezárult a tervpályázat A református egyház tulajdonába visszaadott Szilády Áron Gimnáziumért cserébe 300 millió forintot kapott Halas egy új, önkormányzati gimnázium felépítésére. A képviselő-testület korábbi döntéséről, amelyben meghatározták a leendő épület helyét, már tudósítottuk olvasóinkat. Ekkor adtunk hírt arról is, hogy a szenátus tervpályázatot ír ki a 16 tantermes gimnázium építésére. A képviselő-testület hétfői ülésén a város főépítésze tájékoztatta az önkormányzatot a pályázat értékeléséről. Mint elmondta, a meghívott 12 tervező közül nyolcán küldték be pályázatukat a megadott határidőre. A beérkezett munkákat egy 13 tagú bizottság bírálta el, s döntött az első három helyezett díjazásáról. Az első díjat — s ezzel együtt a megvalósítás lehetőségét — Novák István Ybl-díjas építész, szegedi tervező pályamunkája nyerte el. Terveit a többi pályázóéval együtt a nagyközönség is megtekintheti november 16-án 14 órától az Általános Művelődési Központban. A kiállításon a bíráló bizottság képviselői is megjelennek, hogy az esetlegesen felmerülő kérdésekre válaszoljanak. KÖZÉLETI HÍKEK • Dr. Szentkirályi László, a kecskeméti 10. számú választókerület önkormányzati képviselője november 12-én, pénteken 17 órakor beszámolót tart választóinak a Mikszáth körúti Farkas-villában. Szó lesz a Vacsi közi ABC mögötti terület rendezéséről, a Futár utcai park kialakításáról és a Külső-Vacsihegyi út aszfaltozásának lehetőségéről. • Fekete Pál (MDF) az 5. számú választókerület országgyűlési képviselője november 12-én 9-12 óráig képviselői fogadóórát tart Kiskunmajsán a városházán. A nap folyamán ellátogat a megyei munkaügyi központ helyi kirendeltségébe is. Fekete Pál 17 órától lakossági tájékoztatót tart a Művelődési Központban. • Fórumra hívja a Munkáspárt bácsborsódi szervezete az érdeklődőket november 11-én, délután 5 órára a bácsborsódi művelődési házba. Az előadó Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke.
