Petőfi Népe, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-26 / 249. szám

Űrkutatási nap Űrkutatás ’93 címmel tegnap megtartott konferencián a magyar űrkutatás szakemberei a műhol das távközlési rendszerek jövőjé ről, a világűrbe került nukleáris energiaforrásokról és az ezekre vonatkozó szabályozás alapelvei- ról, a hazai űrkutatás irányairól, a távérzékelésről cserélték ki gon­dolataikat. Világbanki látogatók A Világbank nyolc ügyvezető igazgatója - köztük Bemard Snoy, a Magyarországot képvi­selő ügyvezető igazgató - hétfő­től péntekig hazánkban tartózko­dik. A látogatás célja a magyaror­szági általános politikai, illetve gazdasági helyzet megismerése, különös tekintettel a privatizáci­óra, a bankkonszolidációra és az ipari szerkezet átalakításra. A de­legációt fogadta Bőd Péter Ákos. a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Szabó Iván pénzügyminiszter. A hét folyamán a delegáció talál­kozik az AVÜ és az ÁV Rt. veze­tőivel, és a nagy kereskedelmi bankok vezérigazgatóival, és vi­dékre is ellátogat. Alkotmánybírák döntése Az Alkotmánybíróság határo­zata elutasította azt az indítványt, amely kifogásolta: a munkanélkü- iisegély-kérelmeket elbíráló munkaügyi szervek nem vehetik figyelembe a kérelmező családi körülményeit annak eldöntése­kor, hogy a felajánlott munkahely megfelelő- e vagy sem. Az indo­kolás szerint az alkotmányból nem következik, hogy a jogosult­ság elbírálásakor a hatóságoknak a családi körülményeket is tekin­tetbe kell venniük, vagy méltá­nyosságot kell gyakorolniuk. Veszteglő hajók Továbbra sem folytathatja útját a Muhart Eger és Vác nevű hajója a Dunán a „Fehér Rózsa” és az „Új Bizánc” nevű szerb szerveze­tek Belgrád melletti blokádja mi­att. A rakományt nem szállító Eger Közei egy hónapja - Oktober elseje óta - vesztegel a folyó szerb szakaszán, a Vác pedig, több mint 4 ezer tonna vasércra­kományával. Romániában vára­kozik a blokád feloldására, im­már két hete. Csak adózóknak Az adóerkölcs szorosan össze­függ azzal, magáénak tekinti-e az állampolgár az államot. A de­mokratizálódás kezdeti szakaszá­ban lévő országokban e kapcsolat még laza, hiszen az állampolgá­roknak nem volt alkalmuk elgon­dolkodni azon, mit nyújthatnak számukra a különböző adórend­szerek - hangzott el tegnap a most megjelenő Adózás, adó­rendszerek, adóreformok című tanulmánykötet sajtóbemutató­ján. Kifosztott koreai A Hellas nemzetközi gyorsvo­naton a napokban Budapest és Kiskunhalas között ismét dolgoz­tak a tolvajok. Egy alvó koreai polgár 540 dollár értékű utazási csekkjét és 60 dollár készpénzét lopták el. Földrengés Mexikóban A Richter-skála szerinti 6,8 erősségű földrengés rázta meg vasárnap hajnalban Mexikóvá­rost. A Reuter hírügynökség sze­rint jelentősebb anyagi károk nem keletkeztek. Pánikot viszont oko­zott a földmozgás, hiszen a tel­jes két percig tartó földlökések álmukban érték a lakosokat, akik kirohantak az utcákra. Több he­lyütt szünetelt az áramszolgálta­tás, s a szirénák hangja és a ku­tyák vonítása csak fokozta a fé­lelmet. sí- Keo'V; PETŐFI NEPE BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLVIII. évi., 249. szám Ára: 16,30 Ft 1993. október 26., kedd Négy pályázó a kádgyárra A felszámolt kecskeméti zománc- és kádgyár ingatlanjainak árverésén tegnap négy érdeklődő jelent meg. Eredmény nem született, egy hónap haladékot kaptak a pályázók. Rónai Sándortól, a Budapest Holding fel­számolóbiztosától megtudtuk, hogy egy amerikai részvénytársaság egy­millió dollárt ajánlott a több mint 300 millió forintért meghirdetett üzemért. Százmillió forint körüli összeget adna a kecskeméti kád-'és zománcporgyártáshoz korábban is kötődő két másik pályázó, csakúgy, mint a Komárom megyei üzletember. A pályázók döntésüknél figyelembe veszik a Phare-program keretében történő technikai átvilágítás megál­lapításait. Az Állami Beruházásfej­lesztési Bank az újraéleszthető 35 nagyvállalat közé sorolta a kádgyá­rat. Bizonyos feltételek teljesülése esetén így tekintélyes támogatására is lehet reménye a vevőnek. Rt.-vé válhat Részvénytársasággá alakulhat a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság az ÁV Rt. ügyvezetésének tegnapi döntése után. Az államigaz­gatási irányítás alatt álló, pénzügyi­leg kiegyensúlyozott gazdaság tőkéje 454 millió 670 ezer forint. Az átala­kulás utáni neve: Kiskunsági Erdé­szeti és Faipari Részvénytársaság, amelyben 50 százalékos tulajdonrész plusz egy szavazatot megtestesítő ér­tékpapír marad állami tulajdonban. Nem kérdeztek, csak ütöttek a szabadkai rendőrök Veszélyben a halasi kórház működése? Futótűzként terjedt el múlt hét vé­gén Kiskunhalason a Semmelweis- kórházban jelentkező tömeges ételmérgezés híre, melynek során az ott dolgozók több mint tíz százaléka egyszerre betegedett meg. Az eset orvosilag is sok dilemmát okoz, bár nagyjából már befejezett­nek tekinthető a betegség lefolyása. Többnyire 24 óra alatt minden beteg átesett a hányással, hasmenéssel, ese­tenként heveny lázzal járó fertőzé­sen. Mind ez idáig kórokozó baktéri­umot nem sikerült kitenyészteni. Volt, aki evett, és nem lett beteg, volt, aki nem is étkezett, mégis meg­betegedett. Egy tény, a gyermekek között egyetlen beteg sem akadt, sőt a gyermek-, csecsemő- és koraszü­löttosztályról senki nem jelezte a tü­neteket. A kórház vezetősége egye­lőre értetlenül áll az eset előtt, bár szerencsére a működésüket, a beteg- ellátást nem akadályozta a kirobbant fertőzés. — Az ügy egyáltalán nem veszé­lyezteti kórházunk működését — vá­laszolta kérdésemre dr. Vincze Jenő főorvos, a kórház igazgatóhelyettese. — Igaz, csütörtökön látogatási tilal­mat rendeltünk el, de ez nem jelenti azt, hogy vészhelyzet lett volna. Bi­zonyítja ezt az is, hogy pénteken már újra szabad volt a látogatás. — Mi történt tulajdonképpen? — Túl sokat most még én sem tu­dok. Csütörtökön délelőtt dolgozó­ink tömegesen jelentkeztek nálunk hányásra, hasmenésre, rossz közér­zetre panaszkodva. Értesítettük a vá­rosi tisztiorvosi szolgálatot, akik azonnal kijöttek, s megállapították, hogy a fertőzés a dolgozók étkezte­tésével került be az intézménybe. — Előzőleg is volt már panasz a kórház konyhájára? — A tisztiorvosi szolgálat leg­utóbbi ellenőrzésénél mindent rend­ben talált, s bízunk benne, hogy most sem a konyhánkkal volt a baj. (Folytatás a 3. oldalon) MEGEGYEZÉS, DE NEM MINDEN ÁRON Pakson helyezik el a kiégett fűtőelemeket? Az elmúlt időben a Paks környéki települések különböző fórumain is­mét felerősödtek az atomerőmű-elle­nes hangok. Különösen a Duna bal partján lévő Kalocsán és a közelében lévő falvakban érezhető a súlypont­váltás, amit a pár éves békés egymás mellett élést követően az váltott ki: immár komolyan számításba jött, hogy a felhasználás helyén, Pakson helyezik el a kiégett nukleáris fűtőe­lemeket. Ez a felvetés húzta alá a 12 kilo­méteres veszélyzónában lévők előtt a regionális együttműködés fontossá­gát. A mind bonyolultabb ügyben, ma, Dunaszentbenedeken tartanak tanácskozást, amely a várakozások szerint választóvonal lehet annak el­döntésében: épül-e nukleáris hulla­déktároló Pakson? A mai tárgyalást megelőző eseményekről a 4. oldalon részletesen is beszámolunk. 1A tompái határátkelő most menedéket is jelentett. • Üzemlátogatás a paksi atomerőműben. Vasárnap a késő esti órákban kap­tuk a telefonértesítést, hogy Szabad­kán a rendőrök brutálisan megverték egy Isztambulból hazafelé tartó kis­kőrösi autóbusz gépkocsivezetőjét. Tudósítónk a helyszínre sietve, már a határon találta Weiszhaupt Já­nos vállalkozó autóbuszát. Döbbenet és félelem tükröződött a jórészt nőkből álló csoport tagjainak arcán. Tizenkét órás kálváriájuk tör­ténetét végighallgatva mindez ért­hető, hiszen már majdnem hazaérve, egyik pillanatról a másikra balkáni viszonyok közé kerültek. De mi is történt valójában? Elő­ször az áldozatot, a 23 éves Papp Fe­rencet kérdeztem, akinek arcán jól láthatók a verés nyomai. — Az egész úgy kezdődött, hogy reggel nyolc körül megálltunk az út szélén, mivel az egyik utas szerette volna kivenni a lenti csomagtartóban lévő táskáját. Teljesen félrehúzód­tunk, a busz fele az úton, fele a pad­kán állt, de maradt annyi hely, hogy a forgalom tőlünk elfért. Egész kocsi­sor elhaladt már mellettünk, amikor megállt egy jugoszláv rendszámú Zastava. Egy hölgy volt a vezetője, elkez­dett dudálni, és a mellette ülő férfivel szerbül kiabáltak nekem valamit, de én semmit sem értettem, majd a hölgy nekinyitotta a kocsi ajtaját a lábamnak, én visszacsuktam és mondtam nekik, várjanak egy picit. Erre a férfi kiugrott az autóból és mire felocsúdtam, kétszer igen erő­sen megütött. Én sem hagytam ma­gam, dulakodás lett belőle. (Folytatás a 2. oldalon) Az ENSZ a kisebbségek jogaiért Ünnepi ülést tartott a Magyar ENSZ Társaság abból az alkalomból, hogy 48 évvel ezelőtt, 1945. október 24-én lépett hatályba az ENSZ alap­okmánya, amelyet akkor 50 ország fogadott el, ma a nemzetközi szerve­zetnek pedig már 184 tagja van. Göncz Árpád köztársasági elnök beszédében nemcsak a tagországok létszámának a növekedését tartotta fontosnak, hanem azt, hogy mára alapvetően megváltozott a politikai helyzet, a Szovjetunió felbomlásával megszűnt a nagyhatalmi szembenál­lás, így ma már globális háború ve­szélye nem fenyeget. Ezzel szemben sok kis háború dúl, amellyel kapcso­latban felhívta a figyelmet a kisebb­ségi kérdésre, mely a köztársasági elnök szerint „a nemzetközi bizton­ság legrobbanóbb eleme”. Ennek ha­tástalanításához Magyarország is te­vékenyen hozzájárulhat azzal, hogy lobbyzunk a kisebbségek jogaiért, de nem csak a magyar kisebbségek jo­gaiért. Eltűnt a bajai Déri-szobor Tegnap délelőtt izgatottan jelent­kezett a bajai polgármesteri hivatal­ban egy polgár, hogy eltűnt a Déri- kerti emlékműről Déri Frigyes mellszobra. Sokan úgy vélik, már napok óta nincs a helyén a szobor, de a szombati 1956-os megemlékezésen ez nem tűnt fel senkinek. A kert ala­pítójának emlékművét és a bronz­szobrot 1990-ben avatták fel. Kárpótlási jegyek a tőzsdén A tőzsdei forgalom a múlt hét első és utolsó üzleti napján volt a legma­gasabb. A tőzsdei átlagár szempont­jából is ezek a napok voltak a legér­tékesebbek: ekkor érték el a jegyek a legmagasabb értéket. Hétfőn 592 fo­rint volt a jegyek átlagára, míg pén­teken 597 forint körül mozgott. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Megölte újszülött gyermekét A tavasz folyamán, pontosabban 1993. április közepén nagy közfelhá­borodást keltett, amikor Kecskemé­ten, a városi szeméttelepen egy sárga műanyag szatyorban halott kislányra bukkantak a guberálók. Nyilvánvaló volt, hogy bűncselekmény történt. A nyomozás azonnal megindult, és egy hét múlva megtalálták a tettest: a 19 éves R. Mónikát, aki tettét beismerte. Az ügyben október 20-án hirdetett ítéletet a megyei bíróság dr. Árvayné vezette büntetőtanácsa. A tárgyalóte­remben kibontakozott a lány tragikus sorsa, és az is, kitől esett teherbe. A fiú, akinek a jelek szerint csak a lány megtakarított pénze kellett, durván bánt vele, nemegyszer megverte. A részletekről és az ítéletről a 4. olda­lon olvashatnak. Jövőre már megéri disznót tartani? • Gáspár Béla Mélykúton néhány éve még elégedett volt a haszonnal. Vajon újra kedvet kap a tenyésztéshez? A sertéspiacon már érezteti jóté­kony hatását a garantált árak beveze­tése, ugyanis az állomány eddigi fo­lyamatos csökkenése most lassulni látszik, vagyis a tenyésztők bíznak a stabilizálódó piacban - jelentette ki Rieger László, az Agrárrendtartási Hivatal elnöke a részpiaci szabályo­zás hatását elemezve. Az FM szak­embere elmondta: az „R” minőségért fizetendő 82 forintos garantált árat a termelők érdekvédelmi szervezetei ugyan alacsonynak tartják, ám ez lé­nyegesen magasabb, mint az idei . legalacsonyabb szabadpiaci ár, amely 60 forint körül mozgott. Emel­lett azt is figyelembe kell venni, hogy a 82 forintos kilogrammonkénti árgarancia a szabadpiacon további 15—20 forinttal magasabb árakhoz vezet. Ezért a tenyésztőknek várha­tóan a jövő évben már megéri a ser­téshizlalás. (Folytatás a 2. oldalon) ezen a héten az 5 találat nyereményalapját 100 millió forintra megnöveljük. Szerencsejáték Rt. PN­kalauz 5-6. oldal

Next

/
Thumbnails
Contents