Petőfi Népe, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-19 / 244. szám
1993. október 19., kedd PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC Kalauz kezdőknek profiknak A PN-KALAUZ VENDEGE Szeremlei ezermester kisiparos Ha van ember, aki megérdemelné, hogy elégedett legyen a körülményeivel, hát Végh János szeremlei iparos mindenképpen az. Afféle ezermester ő, aki mindenhez ért, még a szakmáján felül is. Pedig az sem csekélység, amiről pecsétes oklevele van. A bajai Jelky András Szakmunkásképzőben szerzett géplakatos, gépszerelő és hegesztő szakmunkás-bizonyítványt. Ezt megfejelte a pécsi Ziper- novszkyban nyert gépésztechnikusi oklevéllel, majd — talán, hogy kerek legyen a dolog — mestervizsgát tett Kecskeméten az esztergályos szakmában. Megbecsült ember, szép családdal — a fiú már egyetemista, a kislány a ruhaipari szakközépiskolába jár —, a feleség a polgármesteri hivatal munkatársa. Közéleti ember, a földrendező bizottság elnöke. — Mi az — kérdeztem tőle —, amivel elégedetlen? — Mindenekelőtt azzal, hogy gyorsabb változásokat reméltem. Tizennégy éve, 1979 óta vagyok kisiparos. Amint az iskoláimból is látszik, nem arra törekedtem — mint sok iparostársam teszi —, hogy egy irányban képezzem magamat. Most van egy alumíniumöntödém, egy forgácsolórészlegem, és ehhez járul a lakatosműhely. Ez azért szükséges, mert egy ilyen kis faluban, mint Szeretnie, aligha tudna megélni egy olyan iparos, aki csak egyetlen szakmához ért. És ebből következik, amivel szintén elégedetlen vagyok. Mindig néhány emberrel dolgozom, általában itteni szakmabeliekkel. Hiába kértem, egyetlenegyszer sem kaptam meg a munkanélküliek foglalkoztatására járó támogatást. Most küldött az önkormányzat egy levelet, hogy ismét lehet igényelni ezt a támogatást. De attól tartok — minden olyan szűkre van szabva —, hogy mire sorra kerülnék, megint elfogy majd a pénz... Elmondhatom, hogy • Végh János mind ez ideig soha és semmiféle kedvezményben nem részesültem, pedig — és erre büszke is vagyok — soha nem tartoztam senkinek, soha nem vettem fel hitelt, nem volt adóhátralékom, mindig kifizettem a tb.-járulékot. Tulajdonképpen nem érzem magamat sikeres üzletembernek, ami talán azért van, mert mindig a realitások talaján, a földön maradtam, így a nagy fejlesztési lehetőségek kimaradtak az én gépiparomból. — Ez azt jelenti, hogy nem bízik a jelenlegi szabályozás vállalkozásbarát voltában? — Nincs jó tapasztalatom, amint a munkanélküli-támogatásról szóló példám mutatja. Tudom, hogy nem vállalkozói magatartás, de ha kétszer elutasítanak, nem megyek el harmadszor is kérni. Nem panaszként mondom, mert én a jég hátán is megélek, nem félek a munkától. A vállalkozásbarát megjelölés az én filozófiám szerint amúgy is sántít. A vállalkozók között konkurencia van, ami nyilván egészséges dolog. Ha az állam beavatkozik — különösen, ha a rosszabbat támogatja —, felborítja a verseny egyensúlyát, némelyeket jogtalan előnyhöz juttat. Rengeteg vállalkozót ismerek, akik az első pillanatban tudták, hogy a hitelt soha nem fogják visszafizetni. Tehát lehetőséget adtak egy sereg embernek, hogy a támogatással — mely végső soron valamennyiünk pénze — visz- szaéljen. Sokkal inkább vállalkozás- barát lenne az állam, ha volna megbízható értékrend, megállapodott adó-, ár- és foglalkoztatási viszonyokkal párosulva. Hogy előre lehetne tervezni, a fejlesztésről előre gondolkodni. Hogy ne emelkedjék évente az adó, ne találjanak ki állandóan valami új sarcot, ami eddig még nem volt. — Más témára térve: Igaz-e, hogy úgy érzi, három évi képviselő-testületi munkájával kudarcot vallott? — Igen. Szerettem volna kivívni, hogy Szeremlén létrehozzuk az iparosok társadalmát, mert a vezetők mindig kicsúsztak a felelősség alól, hogy akit adóztatni kell, azt adóztassuk, akit segélyezni kell, az kapjon segélyt. Akik munkanélkülire hazajöttek a faluba, azok gyakorlatilag mind vállalkozók. Mi pedig — a képviselő-testületre gondolok — örülünk, ha emellé segélyt nem kérnek. Abból tehát, hogy vállalkozó vagyok, nem hogy előnyöm, inkább hátrányom származik. A lakosságnak nincs pénze, hogy az iparos bérét — és a benne foglalt adóterhet — megfizesse. Ezért inkább kontárokkal dolgoztat. Ezalatt nem feltétlenül hozzá nem értést, hanem a vállalkozói igazolvány hiányát értem. Közéleti munkám kudarcának érzem, hogy nem tudtam elérni, az iparosok vállalják a vállalkozói státuszt, hogy végre polgárosodjon a falu. Gál Zoltán JOGI SZAKÉRTŐNK TOLLÁBÓL A helyiségbérlet új szabályai A nyár folyamán fogadta el a parlament az 1993. LXXXVIII. törvényt, amely a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó szabályokat állapította meg. A jelenleg alkotmányos- sági kontroll alatt álló törvény — amely 1994. január 1-jén lép hatályba —- rendezi a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti feltételeit, a vételi jog gyakorlását. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti jogviszonyát a törvény három lépcsőben szabályozza. A Polgári törvénykönyv bérletre vonatkozó szabályai átfogó keretet adnak az új törvény-rendelkezéseinek, ahol a lakásbérletre vonatkozó előírások általános szabályokat tartalmaznak, míg a törvény második része a helyiségbérlet speciális normáit foglalja magába. A legalapvetőbb változás az, hogy a helyiség átadásával, rendeltetés- szerű használatával, karbantartásával, felújításával, a szerződés megszűnésekor a helyiség visszaadásával kapcsolatban a bérbe adó és a bérlő jogaira és kötelezettségeire a felek megállapodása az irányadó. Ennek megfelelően a bérleti jogviszonyt alapvetően nem a kiutaló határozat, a jogszabályi kötöttségek, hanem a szerződő felek alakítják. A törvény hatálybalépését követően a bérleti díj mértékében is szabadon állapodhatnak meg, és ellentétben a lakások bérleti díjának meghatározásával, a helyiségek bérleti díját önkormányzati helyiség esetében nem kell ön- kormányzati rendeletben meghatározni. A törvény szabályozza a szerződés megszűnésének speciális eseteit j-s. Ez akkor következik be, ha a bérlő gazdasági társaság, illetve egyéb cég jogutód nélkül megszűnik, továbbá, ha a bérlő egyéni vállalkozói igazolványát visszavonták, ha a bérlő visz- szaadta. Ha a bérlő gazdasági társaságot vagy szövetkezetét alapít, a bérleti jogviszonyt jogutódként folytathatja. A bérlő a helyiség bérleti jogát csak a bérbe adó hozzájárulásával ruházhatja másra át, illetve cserélheti el. Önkormányzati helyiség esetén a hozzájárulás feltételeit ön- kormányzati rendeletben kell meghatározni. Ez esetben a hozzájárulás nem tagadható meg, ha a cserélő fél az önkormányzati rendeletben meghatározott feltételeket teljesítette. A felmondás rendszere szinte azonos a lakások bérletére vonatkozó szabályokkal. Ennek megfelelően felmondási ok a bérleti díj fizetésének elmulasztása, szerződésben vállalt, vagy jogszabályban előírt lényeges kötelezettség nem teljesítése, botrányos, tűrhetetlen magatartás, rendeltetésellenes használat. A határozatlan időre kötött bérleti szerződés — ha a felek másként nem állapodnak meg — cserehelyiség biztosítása nélkül, fenti felmondási okok hiányában is felmondható, azonban ilyenkor a felmondási idő egy évnél rövidebb nem lehet. Az önkormányzati helyiségek esetében az előzőekben ismertetett felmondási okokon kívül egyéb indok miatt öt évig cserehelyiség biztosítása nélkül a bérleti jogviszony nem mondható fel. A törvény legvitatottabb része a vételi jogra vonatkozó szabályozása. A kihirdetett törvényszöveg szerint az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került, bérbeadás útján hasznosított helyiségekre 1994. január 1. és 1998. december 31. között a társasházközösség tulajdonostársait vételi jog illeti meg. A vételi jogot csak olyan önkormányzati helyiségekre lehet gyakorolni, amely társasházi külön tulajdonként van az ingatlannyilvántartásba bejegyezve, vagy ilyen formában bejegyezhető. A helyiség vételára — amely részletben és kárpótlási jegygyei is kiegyenlíthető — nem lehet kevesebb, mint az előző évi bérleti díj háromszorosa és nem lehet magasabb, mint a beköltözhető forgalmi érték hatvan százaléka. A vételi jogra vonatkozó előzetes nyilatkozatot azon év március 31-ig kell bejelenteni, amely évben az adásvételről a jogosult szerződést kíván kötni. Ön- kormányzatok és bérlők egyaránt várakozással tekintenek az Alkotmánybíróság döntésére, arra-, hogy a vételi jogra vonatkozó szabályozás kiállja-e az alkotmányosság próbáját. Dr. Jobbágy Lajos ^ • • AVU-iroda Kecskeméten Az utóbbi időben sorozatosan reklamáltak az Állami Vagyonügynökségnél, hogy lassan és nehézkesen jutnak el az információk vidékre a helyi privatizációs lehetőségekről. Ezért is döntött úgy az ÁVÜ, hogy megyei ügyfélszolgálati irodákat nyitnak, ahol naprakész információkkal fogadják a hozzájuk fordulókat. Mint azt Dánfy Lászlótól, a MTESZ ügyvezető igazgatójától megtudtuk, Bács-Kiskun megyében ők pályáztak sikerrel a helyi iroda kialakítására. A kecskeméti Tudomány és Technika Házában a kárpótlási jegyek felhasználása mellett az E-hi- telről, a privatizációs lízingről és az MRP-programról is friss információkkal látják el az érdeklődőket. Feladatuk elsősorban a tanácsadás, a minél gyorsabb információszolgáltatás. Az irodában megvásárolhatók a privatizácóval kapcsolatos kiadványok is. Bankárdiploma Harmadik alkalommal osztottak diplomát a Francia Bankárképző és a budapesti Nemzetközi Bankárképző Központ (NBK) közös bankdiplo- maprogramjának végzős hallgatóinak a napokban. A kétéves kurzus résztvevői a pénzintézetek vezetéséhez szükséges ismereteket sajátíthatják el magyar és külföldi oktatóktól a program keretében. Ezúttal 13 hallgató vehette át a kurzus elvégzését igazoló diplomát. Egyre kevesebb adót fizetnek megyénk vállalkozói Bács-Kiskun megyében negyvenegy és fél ezer egyéni és tSrsas vállalkozás működött az első háromnegyedévben. Ez idő alatt önadózóként 13 milliárd forint adót fizettek, de közel hét- milliárdot vissza is igényeltek. így megyénk vállalkozói — köztük azok is, akiknek csak a telephelye van itt — a négy legfontosabb adónemben hatmilliárd forinttal járultak hozzá a központi költségvetés bevételéhez. Társasági adó fizetésére 9205-en kötelezettek, tőlük átlagosan több mint 90 ezer forint folyt be az államkasszába. Kedvezőtlen tapasztalat, hogy azok, akik nettóban fizetik az általános forgalmi adót, 350 millió forinttal kevesebbet számoltak a kilenc hónap alatt, mint amennyit a bevallásaikban szerepeltetett összeg szerint kellett volna. A hiányt természetesen kénytelenek pótlólag fizetni. Az idén háromszor annyi fogyasztási adót igényeltek vissza, mint az elmúlt esztendőben. A kiugró különbséget elsősorban a fogyasztási adóval terhelt termékek (főleg a szeszes italok) exportjának növekedése okozta. A vállalkozók személyi jövedelemadója minden esztendőben több az előzőnél: 1991-ben 4,6 milliárd, az idén szeptember végéig 4,9 milliárd forint volt. Összességében azonban az egy vállalkozóra jutó nettó adófizetés részaránya csökken, a visszaigénylés aránya pedig növekszik. így a Bács-Kiskunban működő vállalkozók hozzájárulása az össztársadalmi kiadásokhoz évről évre kevesebb. Az adózáson felül megyénk vállalkozói az ellenőrzések által feltárt adóhiányok, kiszabott bírságok, valamint a kényszerintézkedések következtében közel egymilli- árd forintot fizettek, ami az összes megyei költségvetési befizetésnek 20 százaléka. Szupermarketet épít a Szilvási Bt. ségosztály, a csemegerészleg, árusítanak élő halat és kagylót, valamint tőkehúst. A földszinten lesz pékség is, árusítóhellyel össszekötve, a szupermarketben tehát akár forró kenyeret is lehet majd vásárolni. A felső szinten 40 üzlet alakítható ki, ezeket egyelőre bérbe adják. A Szilvási testvérek azt szeretnék, ha a bevásárlócentrum jövő húsvét előtt elkészülne — ennek megfelelően tárgyalnak a kivitelezőkkel —, de ha ez nem sikerül, legkésőbb június 30-ig adják át a nagyközönségnek. A beruházás költsége 250-300 millió forint lesz. Bevásárlóközpont kialakítását kezdte el Kecskeméten a három testvérből álló Szilvási Betéti Társaság. A 8000 négyzetméter alapterületű szupermarketet a Traverz Rt.-tői (volt Fémmunkás Vállalat) vásárolt kétszintes épületben hozzák létre, amihez 200 kocsi számára parkolót is építenek. Mint Szilvási József elmondta: az eladótér 2x2,5 ezer négyzetméteres lesz, a többi raktár, illetve kiszolgáló- és szociális helyiség. Az alsó szinten élelmiszert és más napi cikkeket árusítanak, nagykereske7 delmi áron. Itt kap helyet — légfüg- gönyös fűtéssel körbevéve — a zöldKi fizeti a földkiadókat? Égető problémává vált: ki fizesse a földkiadó bizottságokat? A törvény előírja, hogy az önkormányzatok működtessék ezeket a bizottságokat, az állami költségvetés terhére. A gyakorlatban azonban még nincs tisztázva az ügy, bár már parlamenti interpelláció is elhangzott evégett. Fekete Pál országgyűlési képviselő szorgalmazta, mind a mezőgazdasági, mind a pénzügyi bizottságban az ügy mielőbbi megtárgyalását. Mivel véleménye szerint ez az ön- kormányzatokat is közelről érintő kérdés, ezért- az önkormányzati bizottságban is kérte a téma megtárgyalását, és október 6-án a bizottság koalíciós munkacsoportja napirendre is vette. Meghívták az illetékeseket is, az Országos Kárrendezési Hivatalból. Sepsei Tamás és Marcelli Gusztáv így közvetlenül válaszolhat a kérdésekre, és gyorsan hozhatnak konkrét intézkedéseket. Osztrák érdekeltség Martfűn Vegyes vállalat alapításáról írt alá szerződést a napokban a martfűi Tisza Cipőgyár Rt. és a grazi székhelyű osztrák Lender und Schuh AG cég. A Legero-Tisza Kft. megalapítása beleillik a cég privatizációs elképzeléseibe: ez az első nagy lépés a Tisza Cipőgyár részlegeinek életben tartására. A társaság törzstőkéje 91,8 millió forint, amely ötven-ötven százalékos arányban oszlik meg és várhatóan 200 dolgozót foglalkoztat. Magyar-nigériai közös cégek? A napokban Kecskeméten járt Nigéria budapesti nagykövetségének ügyvivője. Ayologu úr útját elsősorban információgyűjtésnek szánta, ennek keretében több vállalatot is felkeresett a megyeszékhelyen. A Bács-Kiskun Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány vendégét Molnár Mihály ügyvezető igazgató kalauzolta a városban. így látogatást tettek a Kecskemétvin Rt.-nél, ahol kiderült, a cégnek már vannak kapcsolatai az afrikai országgal. Igaz, csak évi 20 ezer dollár értékben exportálnak bort, de ezt a mennyiséget szeretnék növelni. A nigériai vendég délután üzletemberekkel találkozott, ahol kifejtette, országa gazdaságára elsősorban a magánszféra a jellemző. Ezen keresztül lehetőséget lát közös vállalatok létrehozására, például az élelmiszer-feldolgozás terülétén. A 90 milliós ország véleménye szerint jó felvevőpiacot jelenthetne az európai, ezen belül a magyar áruk számára is. Alátámasztja ezt az is, hogy az ezredfordulóra várhatóan megközelíti a 100 milliót az ország népessége. Kérdésre válaszolva az ügyvivő elmondta, a kőolajforrásokkal rendelkező ország mezőgazdasági termékei is jelentősek. A kölcsönös gazdasági kapcsolatokban nem okozhat gondot a konvertibilis valuta hiánya, hiszen a Magyarországgal eddig meglévő együttműködéseikben sem okozott ez gondot. N.Á. Japán életfogytiglan A japán vállalatok az idén tavasszal és nyáron 240 ezer munkahelyet számoltak föl, 30,3 százalékkal többet, mint tavaly ilyenkor. A munkaügyi minisztérium jelentésében megemlíti, hogy az „életfogytiglani” foglalkoztatáshoz szokott japán cégek már nem hosszabbítják meg nyugdíjas korú alkalmazottaik szerződését. Japánban meglehetősen alacsony, a foglalkoztatót tak 2,5 százalékát éri el még most is a munkanélküliségi ráta. Óvatos kínai lépések Egy hongkongi lap értesülés szerint a kínai vezetés a jövő hónapban megvitatja az országban folyó gazdasági reformmal kapcsolatos további lépéseket. Ezen belül állítólag szó lesz arról is, hogy miként, és főleg mikor válik konvertibilissé a jüan. Sürgetés Amerikából Bili Clinton amerikai elnök biztonsági főtanácsadója sürgette a nemzetközi pénzintézeteket, hogy nagyobb politikai érzékenységgel viseltessenek Oroszország és más volt kommunista államok gazdasági refonnjai iránt és ennek megfelelően gondolják át a segítségük fejében szabott feltételeket. A Nernzetbiztonsági Hivatal vezetője megkockáztatta, hogy ellenkező esetben ezek az intézmények - mindenekelőtt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank - hátráltathatják az érintett országok piacgazdaságra való áttérését. Orosz atom- erőmütervek Álla Jarosinszkaja, Jelcin belpolitikai tanácsadója szerint a moszkvai kormány felül fogja vizsgálni a 33 új atomerőmű- epí tésére vonatkozó programját. Ja- rosínszkaja, aki a csernobili katasztrófáról készült kritikus inisa- • ival tűnt fel, sürgette, hogy az Európai Közösség az elavult orosz atomerőművek feljavítására kilátásba helyezett 18 milliárd márkáját inkább a veszélyesek bezáratására, alternatív energiaforrások kihasználására fordíttassa. Kivonandó ezerkoronások A Szlovák Nemzeti Bank teg nap bejelentette, hogy a felülbé lyegzett szlovák ezerkoronások ez év október 23-ától nem számi tanak érvényes fizetőeszköznek Pénteken még lehet fizetni velük de a következő napon már nem fogadják el őket. Az új szlovák ezerkoronások október 29-étől kerülnek forgalomba. Francia privatizáció A francia kormányzat hétfőn nyilvánosságra hozta, hogy privatizációs programjának következő lépése a Rhone-Poulenc vegy ipari és gyógyszerészeti óriásvállalat magánkézbe adása lesz. A privatizálás már a következő hetekben megkezdődik. Cáfol a Volkswagen A német Volkswagen autógyártó vállalat -szóvivője a hét végén cáfolta a Der Spiegel magazin értesülését, amely szerint a cég rohamosan csökkenő amerikai eladásai miatt kivonulni készül az Egyesült Államok piacairól. Az idei első három negyedévben a német gyár 43 ezer autót adott el az országban, 39 százalékkal kevesebbet, mint tavaly. Magyar hét Szöulban Az eddigi legnagyobb magyar árubemutatóval és nagyszabású beruházási szimpóziummal tegnap Szöulban megkezdődött a magyar gazdasági hét. Ayologu úr - balról a harmadik - hazájabeii lehetőségekről beszélt. Szerkesztette: A.Tóth Sándor J
