Petőfi Népe, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-19 / 244. szám

1993. október 19., kedd PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC AZ AMERICAN EXPRESS FELMÉRÉSE Ki mennyit költ üzleti utazásra? Az európai országok költik a leg­nagyobb összegeket az üzleti utazá­sokra, évente mintegy 141 milliárd dollárt, ami az egyes országok GDP-jének 2,5 százalékát is eléri - szögezi le az American Express nemrégiben elkészült tanulmánya. A Belgiumban, Franciaországban, Né­metországban, Magyarországon, Olaszországban, Hollandiában, Spa­nyolországban, Svédországban, Svájcban és Nagy-Britanniában foly­tatott vizsgálódásaik eredményeként megállapították, hogy a vállalatok teljes üzleti költségeikhez képest 4,8 százalékot költenek dolgozóik utaz­tatására és dologi költségeikre. A felhasznált összegek harmadrészét külföldön költik el, legnagyobb há­nyadát - 26 százalékát - a repülőu- takia fordítják, 20 százalékot a hotel­A magyar befektetési és pénzügyi piacon az egyik legújabb termék — amelyet az ÁB-AEGON Általános Biztosító Rt. és az Europool Befekte­tési Alapkezelő Kft. dolgozott ki — elsősorban konstrukciójával tűnik ki: egyesíti magában egy befektetési alap és egy biztosítás előnyeit. A Horizont-programot elsősorban olyan vállalkozásoknak ajánlják, amelyek jutalmazni szeretnék leg­jobb munkatársaikat. Egy 10 ezer fo­rintos jutalom a cégeknek több mint 15 ezer forintba kerül — és a munka­társ, adott esetben, negyven százalék jövedelemadót fizethet utána. Ma­gyarán: 15 ezer forintból mintegy 5 ezrei kap kézhez a jutalmazott, az egyéb közterhek megfizetése után. A Horizont-program segítségével vi­szont ehhez képest többszörösen — akár négy és félszeresen is — hasz­nosulhat a vállalat ilyen célra fordí­tott minden forintja. Az együttműködés keretében az Europool -létrehozott egy nyilvános kibocsátású, zárt végű értékpapír-be­számlák, 19 százalékot pedig az üzemanyag- és kilométerátalány tesz ki. A reprezentáció az összköltség 11 százaléka. A felmérésből az is kide­rül, hogy Magyarországon az utazási és dologi kiadások növekedése meg­haladja a vállalati eredmények növe­kedésének ütemét: éppen ezért - ál­lítják a tanulmány szerzői - meg­gondolandó a kiadások ésszerűsítése és a költségek mérséklése. Ezzel szemben a vállalatok ilyen irányú ki­adásaik 14 százalékos növekedését jelezték erre az esztendőre. A kiadá­sok 44 százalékát nálunk az üzem­anyagköltség teszi ki, a reprezentáció mindössze 5 százalékot. Ä vállalatok nagy része már tett lépéseket a költ­ségek ellenőrzésére, 43 százalékuk azonban semmilyen utazási szabály­zattal nem rendelkezik. fektetési alapot, amelynek hozadékát fordítják az Évgyűrű nyugdíj-kiegé­szítő biztosításra. Tulajdonképpen az adott cég jutalom helyett hitelt ad ki­választott munkatársainak. Ezen a pénzen a munkatársak Horizont be­fektetési jegyet vásárolnak. Mivel a zárt végű befektetési alapok jegyei­nek jegyzésére fordított összeg az éves összjövedelem harminc száza­lékáig levonható az adóalapból, az il­letők jogosultak lesznek e kedvez­ményre. Az alap által kifizetett né­gyéves hozam pedig nyugdíjbiztosí­tás formájában, jelentős kamatokkal gyarapodik. Jól jár a cég is, hiszen saját gazdálkodásának legfőbb gaz­dasági mutatóit mérlegelve, megle­pően alacsony ráfordítással biztosít­hat magas juttatást dolgozóinak. A befektetési alap futamidejének lejár­takor a nyújtott hitelt is visszakapja. A befektetési alap jegyzése 1993. október 4-én indult és idén december 17-ig tart. A forgalmazó, az ÁB-EGON tulajdonában lévő ÁB-Monéta Kft. Rádiótelefonok a távközlésben A magyarországi távközlésben a legutóbbi a Westel éve volt: mintegy tízezren gondolták úgy, hogy üzlet­menetük érdekei vagy egyszerűen csak a gyors információk megérik a telepítés költségeit. A Westel háló­zata az ország valamennyi régiójá­ban, Bács-Kiskunban is jelen van, a rádiótelefonok bármely településen használhatók. Kecskeméten és körze­tében egyre több készülék kerül for­galomba. A Ratio Bt. ebben az esz­tendőben több mint félezer készülé­ket adott el. Az iroda vezetője. Mé­száros Zoltán szerint nincs különb­ség az érdeklődésben a városban és a községben élők között. A sokféle tí­pusú készülék között mindenki meg­találhatja a legmegfelelőbbet. A Westel a legutóbbi hetekben új, nagy kedvezményeket kínáló akció­sorozatot indított az egészségügyben tevékenykedő vállalkozói réteg, az orvosok, fogorvosok megnyerésére. Az APEH szeme mindent lát? „Áfa-gondját megoldom”, lehet olvasni a hirdetést naponta több százezer példányban. Ä vállalko­zásban és adózásban kevésbé járta­sak is tudják, hogy az általános for­galmi adót vissza lehet igényelni. De milyen áfa-gond megoldására ajánl­kozhat az „aprót hirdető”? - kérdez­tük dr. Vámosi-Nagy Szabolcsot, az APEH főtanácsosát. — Adásvételi szerződésekkel ma­nipulálnak az illetők, olyan számlá­kat állítanak ki, amely mögött nincs valós árumozgás, de jogos az áfa-visszatérítési igény. — Ezzel nem sértenek semmilyen jogszabályt? — Önmagában a tevékenység nem jogszabálysértő, maga a szerződés jogilag nem kifogásolható és a mai magyar jogrendben még nincs rá büntetési szankció sem. A jelenségre természetesen mi is felfigyeltünk és már megtettük a szükséges ellenlé­péseket. — Mit szól az „áfa-gondok meg­oldásához” Monostori Lajosné, az APEH elnökhelyettese? — Már összegyűjtöttük az ezzel kapcsolatos információkat. Az ösz- szes igazgatóságon működik adat­szerző csoport. Feladatuk a médiák hirdetéseinek folyamatos figyelése. Ha olyanra akadnak, amelyek az adózás kikerülésére, az adózás alóli kibújásra, az adó eltüntetésére biz­tatnak, akkor megkezdődik a vizsgá­lat. — Eddig hány ilyen „gyanús” hir­detést találtak? — Pontos számokat most még nem mondhatok. Amennyiben a vizsgálatok során bebizonyosodik, hogy a számlában feltüntetett beren­dezés nem is létezik, úgy csalás miatt a számla kiállítója és a „vevő” ellen is büntetőeljárást indítunk - mon­dotta az APEH elnökhelyettese. Ferenczy Europress • Európában 141 milliárd dollárt utaznak el évente. Befektetés és biztosítás Pusztai milliomosok Érdekes, hogy amikor nyugati si­kertörténeteket olvasgat az ember, véletlenül se találkozik azzal a kifeje­zéssel, hogy vidéki milliomos. Ennek oka lehet egyrészt az, hogy ha már valaki milliomos, akkor bolond lenne a zsúfolt, büdös fővárosban lakni, in­kább kényelmesen terpeszkedik vi­déki birtokán. Másrészt viszont az is igaz, hogy Kelet-Európán kívül sehol nincs a fővárosnak olyan misztikus, ezoterikus hatalma, amely mint va­lami fekete lyuk, magába szippantja a szellemi és anyagi javakat, hogy aztán tömegét tovább növelve még inkább felé gravitáljon minden, ami mozog és él. Itt, Magyarországon ugyan fővá­rosinak lenni nem jelent különösebb rangot, de nem árt. Vidékinek lenni ugyanis olyan hátránnyal jár, mintha a Nemzeti Kaszinóban valakit ke­resztnevén szólítana a pincér. Az már nem komoly ember. A pestiek több­sége úgy néz például a messzi, kies Kecskemétről felutazott atyánkfiára, mintha direkt az ő bosszantása végett hagyta volna otthon a szokásos cifra szűrt, meg pitykés lajbit a pörgeka- lappal, s jelent meg galambszürke öl­tönyben, akár egy civilizált. Ha pe­dig még a szóhasználatában sem le­het fölfedezni a móriczi cikornyátlan népi egyszerűséget, meg ökrösszekér helyett Opellel érkezik 'a csillogó fő­városba, az már fölér egy sértéssel. A fontiek jellemzik az üzleti életet is. Egy vidékig cégnek betörni a pi­acra dupla erőfeszítés, mint egy pes­tinek. TudniJJik nem veszik őket igazán komolyan. (Lásd: Kaszinó). Persze az úgynevezett vidékiség abban is megnyilvánulhat, hogy a szittya magyar menedzser szívósabb, kitartóbb, határozottabb, igénytele­nebb, s ezáltal olcsóbb, mint a töb­biek, ami az üzleti éleiben még akkor se hátrány, ha esetleg az illető nem tudja megfelelően használni a hal­kést. Ugyancsak ebből következik, hogy ha valaki ezek közül sikeres, akkor őt úgy kezelik, mint valami eg­zotikumot. Méghogy vidéki gyáros! Országos nagykereskedő, alföldi székhellyel! Kiskunfélegyházán je­gyezték be a céget, mégis beszél az igazgató angolul! Ez ám a szenzáció. Cortez meglepetése az aztékok föld­jén kisebb lehetett. Ez a rácsodálko- zás persze sajnos visszahat az illető üzletemberre, ha nem vigyáz és be­képzel magának egy féltéglát egészbe. Pedig nem arról van szó, hogy olyan nagyszerű ő, hanem csak kiderült, hogy vidéki és mégse hülye. Ebből csak ideig-óráig lehet tőkét kovácsolni, s tudvalevő, hogy a pil­lanatnyi előnyökért az okos ember nem adja fel a hosszú távú sikert. A Kiskunságban sem az égből pottyan a manna, hanem ügyes em­berek sokat dolgoznak azért, hogy megfeleljenek korunk üzleti elvárása­inak, érdemes azért a gazdaság azon szféráit is szóba hozni, melyek kívül esnek a Nagykörút hatókörén. Leg­alábbis földrajzilag. Nehogy bárki azt higgye, hogy én visszasírom azokat az időket, amikor Székesfehérváron koronázták a kirá­lyokat, vagy Pozsonyban volt az or­szággyűlés, Mohácsnál a csata, most meg minden Pesten történik. Nem. Csak annyit szeretnék szerényen megjegyezni, hogy az üzleti életben esetleg az ország egész területén mű­ködő gazdaságot kell figyelembe venni, ami határtól határig terjed. Itt van például a legutóbbi bank­botrány, mely húszmilliárdos meny- nyiségi mutatóval kapott nyilvános­ságot, s rögtön az elején a Nemzeti Bank igazgatója egy olyan vidéki bankhálózatra igyekezett terelni a felelősséget, minden konkrétum nél­kül, mely őszerinte a kisbefektetők pénzét herdálja lent vidéken. Mire ez az írás megjelenik, talán már tudni lehet, hogy ez igaz, vagy sem, de felelőtlen kijelentések kö­vetkezményeiről nincs kódex. Tulaj­donképpen attól függ, hogy ki mondja, minél föntebb van az illető irodája, annál jobban felejtődik a szó. A pusztai milliomosokra, mene­dzserekre, vagy csupán sikeres vál­lalkozókra éppen ezért az jellemző, hogy nem ijednek meg a saját árnyé­kuktól, hozzá vannak szokva a mellő­zéshez, minek jóvoltából a túléléshez szükséges alkalmazkodóképesség magasabb szintjére jutnak, így igény­telenebbek is, ami ugye a mai világ­ban költségcsökkentéshez vezet. Az már más kérdés, hogy azért szerintük is Pest, az az igazi. Csak nem mindegy, hogy ők vélik így, vagy nekik mondják. Hámori Zoltán HOLSTEIN-FRIZ - RÉSZLETRE VESZPRÉM MEGYÉBEN Csak a hitel segíthet a mezőgazdaságnak • A felvásárlók, feldolgozók számítanak a kisgazdaságokra. (PN-archív) Az országban tovább fogyatkozik a tehénállomány. Baranyában július óta ezerrel csökkent a tehenek száma, de hasonló tendencia érvé­nyesül a borsodi nagyüzemi tehené­szetekben is, tudtuk meg a Földmű­velésügyi Minisztériumban. Örven­detes hír ugyanakkor, hogy Győr megyében egyre több tejcsamok ke­rül a magánvállalkozók és a gazda­körök kezelésébe. Ezeken az átvevő­helyeken ugrásszerűen javult a kis­termelői tej minősége. Érdekes a Veszprém Megyei Tej­ipari Vállalat kezdeményezése: hol- stein-friz-üszővásárlási akciót szer­vezett. Az állattartók a vállalat ga­ranciavállalásával, 15 százalék elő­leggel, hároméves részletfizetési le­hetőséggel és 7 százalékos kamattal vásárolhatnak üszőt. A Pick Rt. 300 növendék marhára ajánl bérhizlalási lehetőséget. Elsősorban azoknak a termelőknek a jelentkezését várják, akik férőhellyel és megfelelő takar­mánykészlettel rendelkeznek. A szakemberek még mindig tud­nak olyan megyéről - például Bács és Baranya ilyen - ahol tovább csök­ken a kocaállomány. A nagyüzemi hízó ára szeptemberben kilogram­monként 106-120, a kisüzemié 95-110, a választási malacé pedig 100-150 forint volt. A garantált árakra alapozva Borsodban több üzem jelentős létszámú anyakocát, il­letve kocasüldőt kíván hizlalásra fogni. Növekszik a fejlesztési és beruhá­zási kedv a víziszámyas, illetve a pulykatartó magángazdák körében. A szakemberek remélik, hogy az el­következő hónapokban kialakul a ke­resleti piac. Borsodban is egyre töb­ben tartanának víziszámyast, a ban­kok vonakodó hozzáállása miatt azonban ezek az elképzelések rendre meghiúsulnak. A bankok hitelnyújtással kapcso­latos vonakodása egyébként az ága­zat egészére jellemző. A pénzintéze­tek számára ugyanis nem megnyug­tató az állam hitel-garanciavállalása, ezért csak az egy éven belüli hitelek átütemezésére hajlandóak. A kedve­zőtlen adottságú területeken gazdál­kodó kis* és középgazdaságoknak nincs esélyük arra, hogy közvetlenül vehessenek fel hitelt a banktól, így más lehetőség híján újra a felvásárló, feldolgozó, integrátor cégeknél kény­telenek előre lekötni termésüket, hogy termelésük alapfeltételeit biz­tosítsák. A várt adóskonszolidációs prog­ram kedvezően érintené mind a hite­lezői, mind a gazdálkodói kört, de már előre látható, hogy a kedvezőt­len adottságú üzemek többségében ez a lépés sem fog gyökeres változást hozni. Ebbe a körbe ugyanis olyan termelők tartoznak, amelyek a ko­rábbi alacsony jövedelmezőségű gazdálkodásuk miatt nem jutottak hi­telhez és ezért eladósodni sem voltak képesek. Ezekben az üzemekben előbb-utóbb bekövetkezik a csőd; s ezzel megszűnik a településen az egyedüli foglalkoztatási lehetőség is, pedig mezőgazdasági vállalkozó­ként, forrás és szakértelem híján csak kevesen foghatnak önálló gazdálko­dásba. Végső soron félő, hogy kénysze­rűségből manufakturális, önellátó kisgazdaságok sora fog kialakulni ezeken a településeken. —ella— Leszorítják az alma árát a felvásárlók • A zöldségpiacokon nincs ok panaszra a választékot illetően. A zöldségfélék - paradicsom, pap­rika, csemegekukorica, gyökérzöld­ségek betakarítása folyamatos. A fű- szerpaprika szedése sokfelé már be­fejeződött, sőt a felvásárlás is. A má­sodvetésű zöldbab termésátlaga, az elmúlt hetek kedvezőbb időjárása következtében, jóval meghaladta a fővetésű területek átlagát. így sike­rült a tervezettnél nagyobb mennyi­ségű jó minőségű árut feldolgozni. A lakosság zöldségellátása továbbra is zavartalan és kiegyensúlyozott. Pang viszont az étkezési alma pi­aca - mutat rá a szakminisztérium legfrissebb elemzése. Szabolcsban a más megyékből érkező felvásárlók a minőségi almát is csupán 8-10 forin­tos egységáron szeretnék megvenni. A termelők szorult helyzetére jel­lemző, hogy még ilyen alacsony áron is történt értékesítés. Az ország többi részén valamivel kedvezőbb a hely­zet: az étkezési minőségű almát 20 forint körüli áron veszik meg a ter­melőktől. Ugyanakkor Budapest környékén „a szedd magad!” akció­ban a tennelők 25-40 forintos árat is kérnek az alma kilójáért. Az alma betakarításában országo­san lemaradás mutatkozik. A legje­lentősebb almatermelő megyében, Szabolcs-Szatmárban a gyümölcs je­lentős hányada még a fákon van. Ex­portra is nagyon kevés alma került, a FÁK-országokba szeptember végéig mindössze 10-11 ezer tonnát szállí­tottak a termelők. A bruttó ár alig ha­ladta meg a 20 forintot, ami azonban tartalmazza a göngyöleg, a rakodás és a szállítás költségeit is. így a nettó ár 12-13 forint körüli. Szőlőből a tavalyihoz hasonló mennyiség termett. Ez csupán 8 szá­zalékkal marad el az elmúlt öt év át­lagától. A mustfok ugyanakkor jobb a sokévi átlagnál. Az átvételi árak a fajta, a minőség és a termőhely függ­vényében általában 10-20 forint kö­zött mozognak kilogrammonként. A kiemelkedő minőségért esetenként azonban még 25 forintnál többet is fizetnek a termelőknek. Tokaj— Hegyalján kedvező októberi időjá­rás esetén jó aszutermést várnak a szakemberek. Házépítés három hónap alatt MOGORVA MONOLÓG Velem szemközt a konkurencia Észak-amerikai típusú, favázas szerkezetű és viszonylag olcsó házak építésére írtak alá a napokban szer­ződést a tatabányai önkormányzat és az Intertraverz Rt. képviselői. Az önkormányzat 3 300 négyzetméteres telket ad át bizományi formában a részvénytársaságnak, amely ezen az ingatlanon építi fel a házakat és azok eladása után fizeti majd ki a telkek árát. Először bemutatásként 10 házat készítenek favázszerkezettel, kor­szerű hő- és hangszigetelő építőla­pokból. Ezek az otthonok inkább munkaigényesek és kevésbé anyag- igényesek. A kivitelező rt. képviselői garantálják, hogy az új házak a ha­gyományosokhoz képest 20-30 szá­zalékkal olcsóbbak és három hónap alatt kulcsátadásra készek lesznek. FEKETEPIACI ÁRFOLYAMOK Vételi Eladási Pénznem árfolyam (Ft) USA-dollár 98,4 101,0 Német márka 58,5 62,5 Francia frank 16,9 17,8 Svájci frank 67,1 71,1 Osztrák schilling 8,4 8,9 Olasz líra (ezer) 60,0 63,0 Szerintem nagy káosz van most a gazdaságban, olyasmit is a piacra bíznak, amit szabályozni kellene. Például nem szabadna megengedni, hogy adott területen olyan vállalko­zást indítsanak, amiből egy már ott működő ki tudja elégíteni az igénye­ket. Hiszen kinek jó az, ha az egyik vállalkozó tönkreteszi a másikat?! Három évvel ezelőtt, miután meguntam a varrónőkkel való örö­kös civódást, becsuktam a divatáru­butikomat. Akkoriban a város már telítve volt bálás ruhákkal, mégis beálltam a sorba. Azt hittem ugyanis, hogy felfedeztem egy új üzleti fogást: a külvárosban nyitot­tam használtruha-turkálót, kispén­zűek-tájékán. Gondoltam, majd tő­lem fognak öltözködni. Ma sem ér­tem, miért nem így lett. Tavasszal a feleségemet elkísértem gyógyfür­dőbe, mire egy hónap múlva haza­jöttünk, a velünk szemközti élelmi­szerbolt helyén importruha-butik nyílt. Maga a tulaj titulálta butiknak, így íratta ki a cégtáblára is. Én ugyan be nem tettem oda a lábamat, de a feleségem azt mondta, sokkal jobb cuccok vannak ott, mint nálam. Igaz, drágábban. Ha akartam, ha nem, látnom kellett, mekkora for­galmat bonyolít a szőke naccsága. Gondoltam, ha már a külvárosban nem a pénz számít, hanem a flanc, én is tudok puccos holmit hozni, túl­teszek a konkurencián! Egyes nagykereskedők megengedik, hogy — drágábban ugyan — a bálából válogassunk, de ebben az esetben el kell hozni egy bizonyos mennyisé­get. Ez a mennyiség duplája volt annak, mint amennyire nekem pén­zem (meg szükségem) lett volna, mégis elhoztam. A hiányzó nyolc­vanezret úgy szedtem össze, hogy zálogba vágtam a családi ékszere­ket. Persze, hogy nem tudta a fel­eségem, vissza akartam rakni! A vá­logatott ruhák nagy részét ki kellett mosni, vasalni, s mert a feleségem ilyesmire nem ért rá — jó állásban van —, kiadtam ezt a munkát két asszonynak. Ám hiába akasztgattam vállfára a csecse ruhákat, a vevők már megszokták a szomszéd buti­kost, engem továbbra is mellőztek. A boltom forgalmából a mosó-va­saló asszonyokat sem tudtam kifi­zetni, mire ők elkezdték terjeszteni a városban, hogy befuccsolt az üzle­tem. Hogy befogják a szájukat, kifi­zettem őket — a feleségem zaciba vágott bundájából—. Nyár volt, az hittem, majd nem veszi észre. De észrevette. Az ékszereket is... Meg­lépett egy pasival, s most az én hi­bámból akaija felbontatni a házas­ságunkat... Lejegyezte: Aimási Márta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents