Petőfi Népe, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-30 / 228. szám

Bugac # Fülöpjakab • Gátér # Kunszállás # Pálmonostora # Petőfiszállás Kiskunfélegyháza és vidéke A felelősségteljes munkát meg kell fizetni Indokolt népszerűség (Folytatás az 1. oldalról) Ficsór József polgármester helyzetértékelése után Fekete Jó­­zsefné ápolási igazgató tartott tájé­koztatót, ami a higgadt hangvétel el­lenére is kedélyborzoló adatokat tar­talmazott. Sötét színekkel rajzolta tovább a sú­lyos gondokkal küzdő kórház mun­kájáról alkotott képet. A legégetőbb problémát az orvo­sok és szakalkalmazottak szégyenle­tesen alacsony bére jelenti. Egy pá­lyakezdő szakképzett ápoló bruttó 11 ezer forintot kap havonta. Három szakképesítéssel, 25 éves munkavi­szonnyal akár 17 ezer forintot is meg lehet itt keresni. Az utóbbi időben 24 nővér hagyta el a kórházat. Az in­tézmény vezetőinek ezért szakkép­zetleneket kellett alkalmazniuk. Tóth Sándor orvos igazgató fo­galmazta meg legfrappánsabban a többség véleményét: „Meg kell fi­zetni a felelősségteljesebb, magasabb szakképzettséget igénylő munkát. Ha nincs miből, legalább ki kell mon­dani, hogy az ilyen tevékenységet végzőknek joguk van a magasabb bérhez.” Ezzel szemben a társadalombizto­sítás 1992-es színvonalon finanszí­rozza az ágazat dologi és bérkiadá­sait, amit az önkormányzatnak kell kiegészítenie akkor, amikor a mű­ködtetés, fejlesztés, karbantartás is leköti minden erejét.- Amennyiben nem kerül sor va­lamiféle sürgős megoldásra, különö­sen a szakalkalmazottak tekinteté­ben, katasztrofális helyzet alakulhat ki, mert ennyi pénzért ezt a munkát nagyon kevesen hajlandók végezni — hangzott el a vitában. Képviselői kérdésre szenvedélyes hangon ecsetelték a hivatásukat a dolgozók, azt a jó hangulatot, szak­mai összetartást, ami megtartotta őket mindezek ellenére a pályán, s átsegítette a kórház kollektíváját a gondokon. A lelkesedésre viszont nem lehet mindent rábízni. A megol­dásokat kutatva felmerült a piaci gondolkodás bevezetésének szüksé­gessége. Térjék Gyula szerint ki kell számolni a szolgáltatások reális árát, s ezt kell érvényesíteni a finanszíro­zók felé. Minél több bevételre van szükség, ami pedig a kórházat illeti. Ez az egy lehetőség van, mert az ön­­kormányzat csak úgy tud több pénzt előteremteni, ha még súlyosabb adó­terheket ró a lakosságra. Ezzel egy időben a képviselők keményebb kiál­lásra buzdították az egészségügyie­ket saját érdekeik védelmében, amit azonban nehéz lesz megvalósítani, hiszen még sztrájkjoguk sincs az érintetteknek. Garai István utalt rá, hogy a problémákat megoldani nem sikerült, de felvetésük reményt adhat a jövőre nézve. Gajdics Ottó GUSZTI BÁCSI, A CIPÉSZ Fél évszázad folyamatos munkában • Gyorsan teltek az évek, az évtizedek. Félegyházán, a kéttornyú templom utcájának végén egy zöld kapu szinte mindig nyitva áll. A falon tábla: Zsibrita Ágoston, cipészmester. Bizony, már jó ideje, csaknem öt­ven éve dolgozik itt saját kis házában Guszti bácsi, a város lakóinak meg­elégedésére. Sokan felkeresik, isme­rik, szeretik. Talán nemcsak azért, mert olcsóban javít, mint mások... Édesapja is cipész volt — meséli, s gyermekkorában sokszor segített neki. Már akkor elhatározta, hogy ezt a szakmát választja, ő meghalt, ami­kor szakmunkástanuló lett... Felsza­badulása után pár évig édesanyja mellett dolgozott, majd később kivál­totta az ipart. Volt idő, amikor vá­sárra jártak, s cipőket is készített. Ma már főképp javítást vállal - ezért is nem tanított be soha segédet. Olykor ortopédcipő készítésére kérik fel. Munka mellett végezte el a köz­­gazdasági technikumot, s hosszú évekig a KIOSZ vezetőségi tagja volt. Az ötvenes évek legádázabb maszekellenes időit is megúszta, hi­szen mindig kellettek a jó lábbelik. Hat éve már nyugdíjas, de nem gondol a tétlenségre.„Kevés a nyug­díj és mit is csinálnék a munka nél­kül?” — szokta mondogatni. Van, amikor bizony szombaton és vasár­nap is javítania kell, mert ő még soha nem küldött el senkit, mindig elvál­lalja a munkát. Ezt csak így érdemes csinálni. S valóban, míg beszélgettünk, ad­dig is szorgosan járt a keze, hogy mihamarabb elkészüljön az éppen soron lévő munkával. kürtösi Nem üzlet a gyermeküdültetés Kiskunfélegyházán tovább folyta­tódott azoknak a gazdálkodó szerve­zeteknek a beszámoltatása, melyek­ben a város önkormányzatának része­sedése van. A gazdasági bizottság hétfői ülésén a Bence Bt. került sorra. Kemence községei közösen Kiskun­félegyháza is érdekelt ebben a vállal­kozásban, mely a gyermeküdültetés­sel és táborozással foglalkozik. A két önkormányzattól bérelt terület fejé­ben kedvezményeket biztosít a szol­gáltatások árából. Ez hétezer nagyon olcsó vendégéjszakát jelent. Egynapi teljes ellátást így 370 forintért kap a város, amihez további önkormányzati támogatások is kapcsolódhatnak. Galotti Judittól, a betéti társaság képviselőjétől azonban megtudtuk, hogy ennek ellenére kevesebb diák érkezett a városból, mint azt tervez­ték. A szülők ugyanis még ezt az ösz­­szeget is sokallták, több családnak komoly gondot okozott a pénz előte­remtése. S bár közel hetvenöt száza­lékos volt az elmúlt szezonban a tábor igénybevétele, mégsem lehet kiszá­molni, hogy mit tartogat a jövő. Egy bizonyos: a gyermeküdültetés na­gyon csekély hasznot hoz. így kény­telenek kiegészítő tevékenységgel is foglalkozni. A karbantartásra, az ál­lagmegóvásra csak azóta tudnak köl­teni, amióta diszkót szerveztek és bi­­liárdozni is lehet itt. Mint megtudtuk, a gazdasági bi­zottság kihelyezett ülést fog tartani a helyszínen a további feladatok pontos meghatározása érdekében. G. O. Erdélyi tanulmányút A jövő hónap elején egyhetes er­délyi tanulmányútra indul a kiskun­félegyházi Kossuth Lajos Szakmun­kásképző és Szakközépiskola har­minc diákja. A tizenöt lányból és ugyanennyi fiúból álló csoport az ősi kézműves­mesterségek felkutatását, tanulmá­nyozását, és elsajátítását tűzte ki cél­jául. Az utazás költségeinek egy ré­szét pályázat útján, a Szerencsejáték Rt.-től nyerték. A fafaragás, szövés, hímzés, korongolás és kosárfonás szakmai fogásainak elsajátításán túl, terveik között szerepel a határon túli magyar nemzeti kultúra, valamint az erdélyi tájak és történelmi emlékek megismerése is. A dr. Lehegyi Já­­nosné és Szikszai László vezetésével október 3-án útnak induló csoport a ruhakészítő, a cipész, az ács, a kő­műves és a lakatos szakmunkástanu­lókból, illetve a szakközépiskolás di­ákokból szerveződött. (szász) Felújították a keresztet Fülöpjakabon lakossági kezdemé­nyezésre és lakossági szervezésben felújították a falu központjában ta­lálható kőkeresztet, melyet 1900-ban állítottak és jelenleg műemlékként tartanak nyilván. A felújítás költsé­geinek a fele az itt lakók adakozásá­ból és társadalmi munkájukból, a másik fele pedig az önkormányzat támogatásából jött össze. Cs. B. Hétköznapi csodára várva Minden csoda három napig tart — tartja a közmondás. Mindenki szám­talan példát tudna felhozni arra, hogy mennyire valóságos megfigyelések képezik ezen mondások alapját. íme egy félegyházi példa: a város szép, míves szökőkútjai évek óta száraz to­rokkal bámulnak bele a hétköznapok forgatagába. A Kiskun Napokra ké­szülődve a város sok polgára tevé­kenykedett lelkesen a rendezvény si­kere érdekében. Ekkor kerestem fel Tóth Istvánt, a Városfenntartó és Szolgáltató Szervezet igazgatóját, hogy a szökőkutak felől érdeklődjek. Miért nem üzemelnek? Esetleg az ünnepig elkészülnek-e a működés feltételei? Megtudtam, hogy a több­ség gyakorlatilag működőképes, csak a Petőfi-kút vezetékrendszere szorul teljes felújításra. A többi kút legna­gyobb hibája viszont az, hogy vizük elfolyik a csatornába. Ez pedig na­gyon költséges dolog. A megoldás az lenne, ha zárttartályos vízforgató rendszereket építenének, de ez ön­­kormányzati döntés, s végső soron pénz kérdése. ígéretet kaptam vi­szont, hogy a Kiskun Napokra be­kapcsolják a félegyházi szökőkuta­kat. Ez meg is történt. Úgy is fogal­mazhatunk, hogy az ünnepre csoda történt. De sajnos, csak három napig tartott, s azután ismét elapadtak a ku­tak. Újból szárazon tétlenkednek a vízsugárzásra álmodott művészi al­kotások. Mi pedig, a város lakói, vá­runk a hétköznapi csodára. A dön­tésre, hogy a felújított szökőkutak hétköznapokon is gyönyörködtessék polgárainkat és az idelátogató­kat. Nagy György Nemzetközi futóverseny Október 9-én, 13 órakor a Kiskun Napok jegyében nemzetközi, oszt­rák, német, ukrán, cseh, román, vaj­dasági versenyzők részvételével kö­zépmaratoni futóverseny kerül meg­rendezésre Kiskunfélegyházán. Távok: felnőtteknek: 11 km, kis­diákoknak és középiskolásoknak: 4 km. Nevezési díj felnőtteknek: 150 forint. Nevezni október 9-én délig a helyszínen, a polgármesteri hivatal bejáratánál lehet. Részletesebb felvilágosítás pol­gármesteri hivatalban Nikolicsné Szabó Erikánál vagy a következő te­lefonszámokon kapható: 361-426, 362-836. Minden sportolót és szur­kolót szeretettel vár a rendezőség. Annak ellenére, hogy Félegyházán is csökkent a tanulók létszáma, szep­tember elején egy pftisz első osztályt indított a Petőfi Sándor Gépészeti Szakközépiskola. Milyen feltételek­kel, hogyan tudták mindezt megvaló­sítani? - erről kérdeztük Tóth Gyu­­lánét, az iskola igazgatóját, aki igazi menedzserként vezeti az intézményt. Pályázik, pénzt teremt, átszervez, s ha kell, sorra járja a vállalkozókat, hogy segítsenek berendezni az új an­goltanár lakását. Eközben pedig az iskola népszerű­sége egyre növekszik. Megyei beis­kolázású, így nemcsak félegyháziak tanulnak itt. Az 1992/93-as tanévtől kezdve közös alapozású szakközép­iskolai oktatást folytatnak, ahol e­­gyütt van a gimnáziumi és a szak­középiskolai képzés minden formája. Ennek pedig az az igazán nagy elő­nye, hogy így csak tizenhat éves kor­ban kerülnek majd választás elé a ta­nulók. Az iskola valamennyi diákjá­nak intézményen belül gyakorlati he­lyet biztosítanak. Mindezt olyan, egyre javuló tárgyi feltételek mellett, amelyek megfelelnek a mai korszerű szakmai előírásnak. Ehhez az okta­tók felkészültsége is adott, a tanárok 95 százaléka egyetemi vagy főiskolai végzettségű. Ahhoz, hogy a szülők még jobban megismerjék az iskolát, az idén is kétszer egyhetes pályaválasztási nyi­tott hetet tartanak. A vendégek ebből az alkalomból megismertetik az ok­tatás — a gyakorlati képzés rendsze­rét, tájékoztatást kapnak a szakmai képzésekről. Mindezt pedig az idén teljesen felújított épületben tehetik meg. Az önkormányzat segítségével ugyanis a kollégium renoválása mel­lett külsőleg is megújult a 90 éves épület. b. n. k. • A közelmúltban németországi tanulmányúton jártak az iskola diákjai. Segítség a rászorulóknak Százezer forint értékű csekket is átnyújtott köszöntő szavai mellé Fi­csór József, Kiskunfélegyháza pol­gármestere azon a jótékonysági bá­lon, amelyet a mozgáskorlátozotta­kért szerveztek. Szabó Mária, a félegyházi csoport vezetője áldozatos munkájának kö­szönhetően segítettek mindazok a vállalkozók, cégek, egyesületek és magánszemélyek, akik tenni akarnak a mozgásukban korlátozottan élő fél­egyháziakért. Az est folyamán fellé­pett az újonnan megalakult Padkapo­ros népi táncegyüttes. Félegyházán a háború előtti években hagyományai voltak a kis „padkaporos” táncmulat­ságoknak. A nevében is a hagyomá­nyok őrzésére utaló tánccsoport re­mélhetőleg színesíti majd a város kulturális palettáját. Az est sikere ig­­zolja, hogy a jelenlegi pénzszűke helyzetben, egyre nehezebb körül­mények között lévők részére fontos, ilyen és hasonló rendezvények szer­vezése. Belépés csak tornacipőben Bugacon rövidesen befejeződik a sportcsarnok építése. Az első téglát két évvel ezelőtt, még 1991 őszén rakták le - tudtuk meg Endre Imre polgármestertől, aki elmondta, hogy az épületben lévő 18x32 méteres pá­lya elsősorban az iskolásoké lesz, de esténként a felnőttek is sportolhatnak majd itt. S végre ez egy olyan csar­nok, amit valóban a sportnak építet­tek. Mert az eredeti elképzelések sze­rint nem lesz benne sem bál, sem gyűlés. A belépés ezért csak tornaci­pőben lehetséges. A sportegyesület titkára felügyel majd az előírás sze­rinti használatra, s szintén az ő fel­adata lesz sportversenyek szervesése és azok lebonyolítása is. Sokba került ez a csarnok. Igen komoly megtakarításra volt szükség felépítéséhez. A költségeket ugyanis eredetileg 12 millióra kalkulálták, amiből 5 millió céltámogatást kap­tak. Ám a számla végül a tervezett­nek a duplájára, 25 millióra rúgott. A különbözetet a falunak kellett kigaz­dálkodni. így másra igazából nem is jutott pénz ebben az évben. De kicsik és nagyok kárpótolva lesznek ha bir­tokba veszik az új épületet. Az átadás október 23-hoz fog kapcso­lódni. (márta) Földárverés Pálmonostorán • Szeptember 22-én és 23-án tartották a pálmonostori földárverés máso­dik fordulóját, melyen 1008 aranykorona értékű föld került kalapács alá. Az ügyek intézését lassította, hogy mintegy nyolcvan földalap-módosítást kellett végrehajtani. (Mester Gyula felvétele) Tanácskozik a testület Az Egészségügyi Alapellátó Intézmény és a móravárosi óvoda vezetőjének személyéről is dön­tenek ma a képviselők Félegyhá­­zán. Előterjesztés hangzik el to­vábbá a városban elhelyezett em­léktáblák felülvizsgálatáról, tájé­koztató hangzik el az egyházi in­gatlanok tulajdonának rendezésé­ről és kiegészítik a külföldi kap­csolatokat koordináló bizottság létszámát. A testület ülése nyil­vános - 13 órakor kezdődik. Közügyekről Bugacon Bugacon is ma lesz testületi ülés. Ezen megvitatják a költség­­vetés első félévének mérlegét és a művelődési ház hasznosítására beérkezett pályázatokat. Szó lesz még a lakásértékesítési koncep­cióról, a volt gyakorlókért“ to­vábbi sorsáról és a tornaterem avatásáról is. Az ülés délután négy órakor kezdődik. Segítség az időseknek Egyszeri eseti segély odaítélé­séről döntöttek legutóbbi ülésü­kön a petőfi szállási képviselők. Csakúgy mint tavaly, most is a 60 éven felüli időskorúak kapták a támogatást. Az idén 450 ezer fo­rint lett felosztva. Földárverés Gátéron Holnap és október 4-én, dél­előtt 11 órakor a művelődési ház­ban kerül sor a kárpótlásra kije­lölt földek árverésének második fordulójára Gátéron. A résztve­vők száma valószínűleg a koráb­binál lényegesen nagyobb lesz, hiszen akkor a jogosultak jelentős része még nem rendelkezett a kárpótlási jeggyel. Erősíteni kell a polgárőrséget Az ismertté vált bűncselekmé­nyek száma negyedével csökkent Kunszálláson, de a felderítés ará­nyát nem sikerült növelni - hang­zott el a község közbiztonságáról szóló tájékoztatón. Ennek kap­csán felvetődött, hogy talán a duplájára kellene növelni a polgárőrség létszámát, így havi 4 óra járőrözés jutna mindenkire. Emlékezetes búcsúest Szeptember 22-én a kiskunfél­egyházi M. József, börtönbe vo­nulása előtt, búcsúestet rendezett barátai és közvetlen rokonai szá­mára. A hangulat emelkedésével a kedélyek is elszabadultabbakká váltak, így történhetett, hogy az összejövetel végül is erős szóvál­tássá fajult, melynek során a bün­tetése letörlesztésére készülő há­zigazda szabályosan összeverte egyik vendégét, aki súlyos sérü­lésekkel került kórházba. A Közlönyből Miért késett a szovjet sírok ki­­hantolása? Lehet-e még a hideg beállta előtt fűtőolajat kapni Fél­egyházán? Mennyibe kerül a diákétkeztetés? Mindez kiderül a Félegyházi Közlöny holnap megjelenő számából. A lap tudó­sít még többek között a környeze­tet szennyező sertéstartó gazda és a hivatal tusakodásáról, az Aranypáva étterem adósságáról, a Fekete Pál országgyűlési képvi­selő által tartott fórumról és a nyugdíjak szinten tartásának módszeréről. Az oldalt szerkesztette: Galambos Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents