Petőfi Népe, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-23 / 222. szám

Kecel és környéke Mától öt napon át Schwarzenbruckban A Keceli szüret ’93 rendezvényso­rozatra a testvértelepülésről, Schwarzenbruckból is érkeztek ven­dégek, közöttük Willi Bald képviselő és Hans Schönweis kincstárnok, akik a háromnapos program végén meg­hívást adtak át az önkormányzatnak, s a mezőgazdasági és borkiállítás né­hány szereplőjének, valamint a folk­lóregyüttes tánccsoportjának. A meg­tisztelő invitálás az e hét végén sorra kerülő ipari vásárra szólt. Ennek eleget téve ma népes cso­port utazik a németországi testvérte­lepülésre, ahol a vásáron több keceli cég, magánvállalkozó is bemutatja termékeit. A tánccsoport már hetek óta lelkesen próbál, hogy nem csak a holnap délutáni ünnepélyes meg­nyitó után, hanem vasárnap, az öre­gek otthonában is fellépésükkel si­kert arathassanak. A nagyszabású, hagyományos schwarzenbrucki ipari vásárról és a Bács megyeiek bemutatkozásáról később beszámolunk. Pedagógusok köszöntése Jól kezdődött a tanév az imrehegyi diákoknak Czár László, az imrehegyi ÁMK igazgatója jó hírrel kezdte az idei tanévnyitót, ahol bejelentette, a diá­kok rövidesen három napos, ingye­nes kirándulásra mehetnek a Balaton környékére. Érthető, hogy nagy volt az öröm, ami a közelmúltban csak tetőzött, amikor jónéhány gyerek először látta a magyar tengert. A remekül sikerült kiruccanás pedig azért valósulhatott meg, mert az ÁMK igazgatója — te­kintve, hogy az intézményben sok a hátrányos helyzetű gyermek — pá­lyázatot adott be néhány napos ki­rándulás anyagi támogatására. A jó hír, miszerint a központi ifjúsági alapból ötvenezer forintot kapnak az imrehegyiek, augusztus végén érke­zett. A pénzt Schindler János Kecel polgármestere azzal toldta meg, hogy a balatonmáriai tábort kedvezménye­sen rendelkezésükre bocsátotta a szomszéd település diákjainak. A szálláshelyről pedig az egyik napon badacsonyi, a másikon keszthelyi ki­rándulásra ment a népes csoport. Többmilliós kárt okozott az ítéletidő • A technika szakos nevelők átveszik a megérdemelt jutalmat. Megújult a könyvtár • A vihar nemcsak a fóliát, de a termést is elpusztította. Lassan két hete, hogy Kecel lakói­nak egy része az éjszakai órákban hangos robajra ébredt. A. városlakók közül többen azt állítják, mennydör­gés is volt. A külterületen, s főleg az első kerületben élők így emlékeznek: az egyfolytában világos, az óriási ro­baj nem akart szűnni. Percekig tart­hatott, mégis óráknak tűnt. Dőltek a fák, a kémények, a szélnek ami csak útjába állt, magával vitte. Háztetőket bontott, fóliákat tépett, s közben hul­lott a nagyszemű jég. A városi önkormányzatnál reggel három tagú bizottságot alakítottak, hogy felmérjék a kárt. így e hét ele­jén Veréb István igazgatási főelőadó, a stáb vezetője, Schindler János pol­gármesterrel együtt már ismerősként kísért végig a még mindig siralmas látványt nyújtó területen.-Meddig tart a kárfelmérésük, s eddig hányán és milyen veszteséggel jelentkeztek? — Ezen a héten már lezárjuk az ügyet. A tíz nap alatt több mint száz­ötvenen jeleztek viharpusztítást. Valamennyi helyre elmentünk. Ve­lünk jött Szűcs János, a Bács-Kiskun megyei FM-hivatal képviselője is. A szántóból nyolcvan hektár károso­dott. Ennek fele kukoricás, a kár mér­téke 45 százalék. Jelentős mennyi­ségű napraforgó ment tönkre, az ossz- terület 65 százaléka. A három hektár káposztában és valamennyivel kevesebb fűszerpaprika-területen a kár mértéke 80 százalék. Ugyanilyen arányú a pusztítás öt hektár gyümöl­csösben. A szőlőtáblák is siralmas képet mutatnak. Több mint százhar­minc hektárban nem kell már szüre­telni — sorolta Veréb István, miköz­ben megérkeztünk Beke Istvánék bir­tokára. Tájkép — csata után. Az óriás fó­liasátrak megtépázva, darabjai, a szél hozta faágak beborítják a környéket. — A vihar idején nem voltam itt. Bent lakunk a városban. Ez a mun­kahelyünk. így kivédtem az infark­tust. Otthon ezt még álmodni sem le­hetett. A dűlőúthoz érve megtöröl­tem a szemem. A 3200 tő gerberára ráborulva minden, amivel megbirkó­zott a szél. Hogy a 40 ezer szekfűből mennyi fog virágozni? Olyan már soha nem lesz, mint volt. Gyorsan segítséget toboroztam, hogy mentsük a menthetőt. Ide férfikezek kellenek, az asszonydolgozóinknak elég lesz a virágokat, amit lehet, helyre tenni. Sajnos, fóliára nem köthető biztosí­tás, pedig most majdnem félmillió forint a károm, s nem tudni, mennyi lesz még a virágból. Nem messze innen Raffai Endréék tanyája. Az udvaron a tőke mellett ott a nagybalta, s körülötte hatalmas kupacokban frissen vágott faágak, rőzserakások. A gazda a kutya ugatá­sára előkerült. Amikor megtudta, mi járatban vagyunk, könnybelábadt a szeme. , — Felesége munkahelyén, az !' ÁMK-bani hallottam, ez a birtok volt ' a reménységük, s nem is olyan régen \ UszódróLköltöztek ide. — Én mindig gazdálkodó voltam. Most oda a kukoricás, a négyszáz négyszögöl fehérpaprika, az uborka. Egyszóval minden. Semmi nem ma­radt. Még nincs erőm rendberakni a terepet. Csak az udvart szabadítottam ki a fáktól. Mit mondunk majd a gye­rekeknek, ha nem lesz pénzünk? A négy közül a legnagyobb már értheti, de legkisebb, a három és fél eszten­dős. Amíg a külterületről a városba ér­tünk, meg-megálltunk a szőlősorok­nál, a káposztaföld közelében, a so­főr pedig akaratlanul is lassított a ka­tasztrófasújtott részeken. — A kárt szenvedettek legtöbbjé­nek nincs, illetve nem lehetett bizto­sítása. Jut nekik valami kárpótlás? — kérdeztem Veréb Istvánt. — Biztosítástól függetlenül az FM katasztrófakeretéből kapunk majd­nem hárommillió forintot. Elosztása a következő hónap elején lesz. Hogy ki mennyit kap, arról — természete­sen a felmérés alapján — a képvi­selő-testület dönt. A térségben 1925. augusztus 2-a óta nem volt ilyen ítéletidő. Akkor Akasztót, Kiskőröst és Soltvadkertet is jégkár érte. Kép és szöveg: Pulai Sára AZ IDÉN ITT LESZ A VIRÁGKIÁLLÍTÁS Több szakma dolgozik a tornacsarnok építésén A rajzmester • Az ügyes kezű Czár Laci. A minap történt találkozásunkkor igencsak meglepődött Czár László, amikor tőlem hallotta először, hogy arany oklevéllel jutalmazta a zánkai Gyermeküdülő-centrum Gyermekal­­kotások Galériája. Először úgy tűnt, Laci még festéket sem látott. Azután szerényen emlé­kezni kezdett: — Akkor az jutott az eszembe, hogy egy ember ül a kerítésen. Igaz, én csak átmászni szoktam rajta. Persze szívesebben örökítem meg az állato­kat, a réteket. Otthon van minden, ma­lac, tyúk, kacsa, macska, a tengerima­lacra meg ráesett az ajtó, s nem élte túl. A Depit is nagyon szeretem. Ő a ku­tyánk. Rajzolni csak akkor szeretek, amikor kedven van. Inkább autózok, zongorázok. Anyuék házassági év­fordulójára azért szépet festettem. De most várom a kistesót. Csak az a baj, lány lesz, pedig Anett, Dóra és Helga is az. Csak én vagyok a fiú. E hét elején bennsőséges rövid ünnepséget rendeztek az Arany Já­nos Általános Művelődési Központ­ban, ahol Rákóczi Ferencné igazgató hagyományteremtő szándékkal kö­szöntötte a több évtizede tanítókat, s a nyugdíjbavonuló pedagógusokat. Közöttük volt Újvári Józsefné és Ha­szilló Ferencné is, akik technikára oktatták a gyerekeket. Egyikőjük talán minden ünnepelt nevében így vallott: — Én már csak úgy csinálok, mint a strucc. Reggel fél héttől nyolcig ki nem megyek az . utcára, mert harmincnyolc év után annyira hiányoznak a gyerekek. Mint arról korábban már hírt ad­tunk, megújult a városi könyvtár, ahol ezernyolcszáz a beiratkozott ol­vasó. Rajtuk kívül számosán csak az újságok kedvéért töltik el szabad ide­jüket az igencsak marasztaló környe­zetben. Válogatni is van miben, hi­szen 68 féle napi-, heti- és havilap jár az intézménybe, a kötetek száma pe­dig 54 ezer. Szedres Károlyné könyvtárvezető jól ismeri az olvasókat, hiszen 1968 óta szolgálja már őket. Igyekszik is, hogy mindenki — a diáktól a nyugdí­jasig — megtalálja azt, amit keres. Ebben sokat segít a könyvtár rendje, rendszerezettsége. A gyerekek is szí­vesen böngésznek a nekik külön kia­lakított terepen, ahová rendszeresen hétszázan járnak. A középiskolás di­ákok — úgy kétszázhatvanán — szintén visszajárnak, hiszen a be­szerzésekkor szem előtt tartják a kö­telező irodalmakat is. A zenei gyűj­temény 1400 hangzó anyagból áll, a nyelvi kötetek száma szintén gazdag. A könyvtár szépítését is sokan mégirigyelhetik, hiszen B. Boros Ilona batikképei és Borbényi János naiv festő hagyatéka díszíti a falakat. • Szedres Károlyné a nagy forgalom mellett is ügyel a rendre. A városba vezető út mentén több fát tövestül csavart ki a szél. A szőlők évekig sínylik a vihart. • Az építkezéssel igyekezni kell, közeleg a virágkiállítás ideje. Az Arany János ÁMK szomszéd­ságában már az elmúlt esztendőben megkezdődött a tornacsarnok alapja­inak lerakása. A munkálatok fővál­lalkozója a Modus V Kft., amelynek több szakembere dolgozik már az építkezésen, hiszen a főfalak állnak. Egyébként igyekezni is kell, hi­szen a közelgő, hagyományos vi­rágkiállítást már itt szeretné meg­rendezi az önkormányzat. A több mint kétezer négyzetméter csarnokban játék esetén ezer néző drukkolhat majd. Ám erre csak jövő évben kerülhet sor, hiszen akkorra lesz olyan készültségű az építmény, hogy abban mérkőzéseket is lehet bonyolítani. A nagyjelentőségű beruházás több mint hetvenmillió forintba ke­rül. Ennek egy része állami támoga­tás, a másik önkormányzati kasszá­ból kerül ki. De említést érdemel az a már eddig is több százezer forint, amivel a keceliek az úgynevezett téglajegyek vásárlásával járulnak hozzá a tornacsarnok megvalósítá­sához. Kevés volt a szavazat E hét elején ülést tartott a kép­viselő-testület. Napirenden sze­repelt az önkonnányzat első fél­évi gazdálkodása, az Arany János ÁMK elmúlt esztendőről történő beszámolója, a személyes gon­doskodást nyújtó szociális ellátá­sokról^ szóló rendelet megalko­tása. Ám miután kilenc honatya jelent meg az ülésen, s a lakásépí­tés és -vásárlás helyi támogatásá­ról szóló rendelet megalkotásánál csak nyolcán mondtak igent, így kevés lett a szavazat. E napirend később kerül a testület elé. Dégáz­fogadóórák A Szank-Kalocsa-Soltvad­­kert-Kiskőrös térségében meg­kezdődött nagyjelentőségű gáz­beruházás Kecelt is érinti. Ám a lakosság előtt számos kérdés tisz­tázatlan. Ezek között szerepelnek a lakásokon belül történő kivite­lezések hogyanja, a szükséges készülékek milyensége, ára, prak­tikussága és sorolhatnánk, hogy mi minden kérdéssel keresik fel a Dégáz szakembereit a csütörtö­könként tartó fogadóórákon. Természetesen ma is a megszo­kott időben — 8-tól 12 óráig — várják az érdeklődőket. Kecel biztonságáért A közbiztonság, a vagyon-, a tűz elleni védelem hatékonyabbá tétele érdekében, valamint a kör­zeti megbízott, azaz a majdan rendőrőrs, a polgárőrség és az önkéntes tűzoltóegyesület támo­gatására a napokban a város ön­­kormányzata létrehozta a Kecel biztonságáért alapítványt. Útépítések októberben A városban tovább folytatód­nak az útépítések. A következő hónapban szilárd burkolatot kap a Malomköz, a Folyó utca, a Szőlő-, a Bogárzó-köz, a Rajk László, a Fehérvári és a Martino­vics utca. Országos vásárnap Kecelen hagyomány, hogy hét­fői napon rendezik meg az orszá­gos állat- és kirakodóvásárt. Ez legközelebb október 25-én lesz. Ügyes kezű gyerekek Már hagyomány, hogy a keceli diákok minden évben pályáznak a zánkai gyermeküdülő-centrum Gyermekalkotások Galériája által kiírt Országos rajzversenyre. A legutóbbi eredményhirdetése a közelmúltban volt, s a napokban megérkezett az az értesítés, mi­szerint Czár László arany okleve­let érdemelt. Ám nemcsak neki, hanem az ezüst oklevelet nyert diákoknak is gratulálunk. Az ügyes kezű gyerekek: Varga Anita, Takács Edit és Zágony Gergő. Játszótér Sziloson A helyi cigány érdekképvise­leti szervezet azzal a kéréssel for­dult a testülethez, hogy járuljon hozzá a több mint 1300 négyzet­­méter szilosi ingatlan beépítésé­hez, azaz ott egy játszótér kialakí­tásához. Úgy tűnik, mert a testü­let méltányolta a kérést, a szilosi gyerekek is hamarosan kulturált körülmények között játszhatnak. Szerkeszti: Pulai Sára

Next

/
Thumbnails
Contents