Petőfi Népe, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-02 / 204. szám
Ágasegyháza • Izsák • Kerekegyháza • Kunbaracs • Ladánybene # Lajosmizse • Orgovány ............ ■ -ill,, ■■ t—'-r fitriiimirriiiiiiiiiiiriinf"'>— " -■fcS«838ägS&3a8&8&Räl88l»88aMM«8t ■■■ - „ Kecskemét vidéke .... . ; ,v::v'. ..v-.-.-.v ^ ... ............... ' ’: ' V ,' ■ r EREDMÉNY ÉS BÜSZKESÉG Lajosmizse város lett! KISIZSÁKI TERVEK A cél: önálló önkormányzat Megvalósult a lajosmizseiek álma: immáron városként említik a települést. Korábban is tettek arra kísérletet, hogy elnyeljék a rangos címet, ám bizonyos okok miatt ez meghiúsult. Most viszont sikerrel jártak a versengésben. Vajon hogyan ünnepelnek majd a városavatón? Ezt kérdeztük először a polgármestertől, Zsigó Viktortól. — Ez komoly szervezést igényel, a legutóbbi képviselő-testületi ülésen hoztuk létre a szervezőbizottságot. Október végére tervezzük az avatóünnepséget, és szeretnénk kitenni magunkért, méltóképpen lebonyolítani a nem mindennapi eseményt. Más, „friss” városokban tájékozódtam arról, ott hogyan hajtották végre a feladatokat. A Belügyminisztériumból is remélhetünk segítséget. Részletekről azonban még nem tudok beszámolni. ígérem, időben értesíteni fogom majd a Petőfi Népét. — Korábban is pályáztak már a városi címre. — Igen, ez így van. Arról is tudomásom van, hogy a most pályázók közül sem mindenki ért célba. Tulajdonképpen kétesélyes dologról van szó. Mi, lajosmizseiek örülhetünk, büszkék lehetünk a sikerre, hogy megkaptuk a városi rangot. Az is igaz, tettünk érte éppen eleget. Persze, vannak napi feladataink bőségesen, nem csak az ünnepre kell gondolnunk. — Mondana példákat? — Igen kellemetlenül érintette az ittenieket az 50-es főútvonal javítása, amikoris nem a legújabb technológia szerint készült el az aszfaltozás. A bitumenre rászórták a kavicsot, ennek következtében naponta legalább harminc autóablak tört ki. Nem tudom, kellett-e hát az olcsóbb megoldás, holott a kevés pénzű önkormányzatok az általuk rendbe tett utaknál az aszfaltborítás hívei voltak. Egy országos vállalat pedig visszatér a régi technológiára? Természetesen ezeregy dolog izgat még bennünket. Említhetném a közalkalmazottak munkabérének ügyét. Nem tudjuk még, milyen teher hárul ránk, csak a százalékok jelzik. Amondóak vagyunk, igenis kapják meg a közalkalmazottak a nekik járó béreket. Ez a döntés viszont nem csak rajtunk múlik, hanem a kormány, a parlament szava a végső. — A nyár elején hallottunk arról, hogy falumúzeum szerveződik. Készen lesz-e a városavatóra? — Falumúzeum a városban? Ez érdekes lenne. Igen, napirenden van egy helytörténeti gyűjtemény kialakítása a megfelelő épületben. Csakhogy ez utóbbira még nem sikerült rátalálni. Többen lelkesen szervezik a múzeumot, sok anyag összegyűlt már. Nem szeretnénk, ha méltatlan környezetbe kerülne a kollekció. Arról volt szó, hogy a polgármesteri hivatalban szorítunk helyet, de az átalakítás, a felújítás még nem ért véget. Egyelőre talán csak annyi biztos, hogy a városavatóra rendezünk egy átfogó, de nem végleges tárlatot Lajosmizse történetéből. Ez pedig már a város büszkesége lesz majd. Nem kívánhatunk tehát mást, mint további szép eredményeket. Egyre több kistelepülés polgárai gondolkodnak azon, hogy önállóságukat visszaszerezve vagy megteremtve saját lábukra álljanak. A napokban független polgári közösség alakult Kisizsáfon ezzel a szándékkal. A lokálpatrióták célul tűzték ki, hogy önálló önkormányzatot szerveznek a homokbuckák tövében települt, Izsákhoz tartozó falucskában. Azt remélik ugyanis, hogy az állami költségvetési keretekből ily módon nagyobb összegekkel részesülhetnek, s terveiket könnyebben, namaraob valósíthatják meg. Egy-egy település a jövőjét a fiatalokra építheti elsősorban. Legutóbb, amikor Ladánybene polgármesterével, Visontay Istvánnal beszélgettünk, szinte csak az ő gondjaik kerültek szóba. Elsőként az általános iskolásokra irányul a figyelem. Az önkormányzat abban segít nekik, hogy 180 diák ingyen kapja a tankönyveit. Egy pályázaton nyert félmillió forinttal és a polgármesteri hivatal beiskolázási támogatásával összesen 328 fiatal kap kisebb-nagyobb összegeket. A rendelkezésre álló pénzt differenciáltan osztják szét az óvodásoktól a felsőfokú intézmények hallgatóiig. A helyi iskola 13 pedagógusa kevésnek bizonyul, szeretnék bővíteni a tantestületet, ezért 3 évre szóló fejlesztő programot dolgoznál: ki a pedagógusok segítségével. A már meglévő számítógépek mellé újabbakat, A falu egyébként fiatal, e századi település. A korábbi tanyaközpont a hatvanas évektől kezdett fejlődni; ekkor kapott villanyt. Mára kiépült a korszerű infrastruktúra: van vízvezeték, távhívásos telefon és vezetékes gáz is. Érdeklődésünkre a lokálpatrióták elmondták: a szervezőmunkából részt vállaló aktivisták egyelőre csupán a polgárokkal kívánják megismertetni a tervet. A hatóságnak szánt kérvényeket ugyanis csak akkor adják postára, ha majd a polgárok többsége is egyetért az önkormányzat-alapítás szándékával. modernebbeket kell venni és várnak Ladánybenére matematika és nyelvszakos tanárokat is. Ahhoz, hogy a település életben maradjon, szükség van új munkahelyek teremtésére, a fiatalok foglalkoztatása. Ma azonban gondokkal küzdenek, nem találnak kedvükre való munkát helyben a fiatalok, ezért a környező településekbe járnak dolgozni. Pedig helyben kedvező áron teremthetnének otthont, de a bizonytalan jövő miatt nenj ezt választják. A sport ellenben reménytelinek látszik Ladánybenén. A labdarúgócsapat a megyei II. osztályba küzdötte fel magát. Az ifiválogatottban 30-an edzenek rendszeresen. Ez öszszetartja a fiatalokat. A ladánybeneiek kiváló szurkolók, legutóbb háromszázan mentek ki a mérkőzésre, sőt a sportolók a helyi vállalkozók támogatását is élvezik. Ladánybenei fiatalok Mezőgazdaság és természetvédelem A Világ Természetvédelmi Unió Kelet-Európai Irodája 1990-ben indította nagyívű programját, amely azt vizsgálja: a közép-európai országokban bekövetkezett társadalmi átalakulásoknak, a mezőgazdasági koncepcióváltásnak milyen hatása van a környezetre? A nemzetközi szervezet munkatársai sokfelé dolgoznak az országban. Az egyik kutatóhely a Kiskunsági Nemzeti Park területével szomszédos Kerekegyháza. A vizsgálat munkatársai be szeretnék mutatni; miként lehet megvédeni a természet máig megmaradt, féltett értékeit a mezőgazdaságilag hasznosított területeken. A kutatók terveket ismertetnek és szaktanfolyamokat szerveznek az érdekelt szakemberek, gazdálkodók, helyi politikusok számára. A napokban készült el a területre vonatkozó kezelési terv és a gazdálkodók számára összeállított tréningprogram, amelyet ma este hét órakor mutatnak be a kerekegyháziaknak a helyi művelődési házban! A bemutatóra meghívták a nemzetközi és a hazai sajtó képviselőit is. • Mindig sok érdeklődőt vonz az izsáki rendezvénysorozat. SZEPTEMBER VÉGÉN Sárfehér-napok Izsákon Az izsáki ősz hagyományos eseménye a Sárfehér-napok, amelyet — kisebb-nagyobb megszakításokkal — 1936 óta rendszeresen meghirdetnek a lelkes lokálpatrióták. A kezdeti időkben az e helyen igen népszerű, bőtermő, későn érő, savanykás sárfehér szőlő népszerűsítését szolgálta a szüreti fesztivál. Volt ugyanis nem egy olyan esztendő, amikor ezer tonna számra a kádakban száradt az értékes, leszedett, sok százezer fürt. A piacnak, sajnos — sem külföldön, sem itthon — nem kellett az izsákiak kincse. Ma már inkább a mezőgazdasági átalakulás furcsa, nem megszokott ünnepe a sárfehér-fesztivál. Összejönnek az Izsákról elszármazottak meg az otthoniak, és közös bölcsességgel választ keresnek a drámai nagy kérdésekre: Hogyan tovább izsáki szőlő- és gyümölcskultúra? Reménykedhetnek-e valamilyen szebb jövőben a homokbuckák robotosai? Kié lesz az Agárdy-telepi borkombinát? Kié a tágas izsáki határ? Persze, nem csak bölcselkedéssel, disputákkal telik majd az idei szeptembert záró hétvége. Most is lesz, mint szokás, termény- és termékkiállítás, mezőgazdasági kis- és nagygépbemutató. Bor-, birkapörköltfőző-, sakk- és autós ügyességi verseny; légibemutató, szüreti felvonulás és bál. Megrendezik a Sárfehér Kupa serdülő leány röplabdatomát is. Az idén újdonságnak számít a minden bizonnyal nagy érdeklődésre számot tartó meghívásos fogathajtóverseny, amelyen — a tervek szerint — a hazai mezőny legjobbjai is starthoz állnak majd. A szervezők ez alkalommal is több tízezer vendéget várnak a Kolon-tó mellé. Annál is inkább, hiszen az utóbbi időkben, a Sárfehér-napok már nem csak a helybelieké, hiszen az egész régió magáénak tudja már a nagyrendezvényt. A LAKTANYÁRA NINCS VEVŐ Felújítják az orgoványi villanyhálózatot • Ezeket a hangárokat most is őrzik Orgovány határában. Elkészült a község rendezési terve — tudtuk meg Horváth Béla műszaki ügyintézőtől. A napokban véleményezte a képviselő-testület az új elképzeléseket és jóvá is hagyták. Hogy mik a változások? A belterülethez olyan részeket csatoltak, melyek korábban nem tartoztak oda. A telkek kialakításánál pedig arra törekedtek, hogy minél nagyobb gazdaporták jöjjenek létre. A község egész külterületét tanyatérséggé nyilvánították, így a jövőben az Építési és Városfejlesztési Minisztérium által előírt szabályok betartása mellett lehet építeni tanyákat. Ugyancsak az orgoványi tanyavilágot érinti az a hír, hogy felújítják a villanyhálózatot. 160 családhoz jut el ma a fény a határban a területi trafóról, ám a gazdaszövetkezet nem számolt a hálózati veszteséggel, ami havi 100-200 ezer forintot tesz ki. A vezetékek rendkívül rosszak, elavultak, életveszélyesek, bármelyik pillanatban ki lehetne kapcsolni. Erre azonban nem kerül sor, hanem inkább a felújításra vállalkoznak az illetékesek. Lakossági összefogással és Démász-segítséggel jutnak majd előbbre. A Démász a költségek 75 százalékát vállalja, a fennmaradó összeget a helyieknek kell előteremteniük. Az orgoványi önkormányzat tanyánként 6000 forinttal segíti az akciót. Négy körzetben végzik el a villanyhálózat felújítását, elsőként a Pető-majorban látnak munkához. Az itteni hálózatépítésre a Démász 105 ezret, a lakosság 28 ezret ad, valamint az önkormányzati támogatás is hozzászámítható a végösszeghez. A helyi takarékszövetkezet hitelt nyújt azoknak, akik másképp nem tudják megoldani a felújításra befizetendő pénz előteremtését. Kristóf Lajos polgármestertől megtudtuk, hogy az idén még egy körzetben szeretnének hozzákezdeni a felújítási munkálatokhoz. Továbbra sincs vevő az Orgovány határában levő egykori szovjet laktanya üresen hagyott épületeire. Amint máshol, itt is lehangoló látványt nyújt a terep, miután a kivonuló katonák amit csak lehetett, magukkal vittek. Talán két-három épület van olyan állapotban, amivel még lehetne valamit kezdeni. Az egykori laktanyát kilenc ember őrzi, a túloldalon lévő lőteret pedig négyen vigyázzák. Hogy miért van erre szükség? Azért, hogy további rongálások ne történjenek és a még fellelhető értékeket (ajtókat, ablakokat) ne lopják el. Az ÁVÜ kezelésében lévő laktanyablokkért 134 millió forintot szeremének kapni. De vevő továbbra sem érkezik. Új parancsnok Izsákon A izsáki körzeti megbízotti csoport háromtagú, az utóbbi időben azonban egy rendőr sem szolgált már a borairól nevezetes településen. A rendőrök beteg-, illetve tanulmányi szabadságra mentek. Talán ez indokolta, hogy Dr. Paál Elemér alezredes, kecskeméti rendőrkapitány szeptember 1-jével új parancsnokot nevezett ki az izsáki csoport élére Orbán Csaba főhadnagy személyében. A fiatal tiszt ’feladata lesz majd a jövőben felállítandó izsáki rendőrőrs megszervezése is. Orbán főhadnagy Nyárlőrincről költözik a Sárfehér szőlő hazájába. A homokhátsági nagyközség önkormányzata lakást ajánlott föl a rendőrtiszt letelepítéséhez. (Az Alföldi Lapok ma megjelenő száma egy terjedelmesebb interjúban mutatja be az olvasóknak Orbán főhadnagyot.) • Hamarosan sokan megismerik Izsákon az új parancsnokot, Orbán Csaba főhadnagyot. Százéves néni Kerekegyházán Egy faluközösség életében nagy szó, ha egyikük megéri a jubiláns száz esztendőt. Nem kis öröm hát Kerekegyházán, hogy a Kukujszi dűlőben élő Kaszab Istvánná szeptember 11-én lesz százéves! Bizony, sok mindenről számot adhatna Erzsi néni, de ilyenkor inkább a számok bűvölik el a fiatalabbakat. A mára özvegyen maradt idős asszony nehéz körülmények között hat gyermeket nevelt fel, közülük sajnos az idén hármat elvesztett. Tizenegy unoka, kilenc dédunoka, két ükunoka szerzett eddig számára örömet. Erzsi néni most is jó egészségnek örvend, s figyelemmel kíséri a világ változásait. A jeles napon a családi ünnepségen Czakó István kerekegyházi polgármester is ott lesz köszöntem a hosszú időt megélt Kaszab Istvánnét. Gáz lesz Orgoványon Az orgoványi polgármesteri hivatal és a Dégáz Rt. nemrég aláírta a gázvezeték-építés kivitelezési szerződését, így most már biztos, hogy hamarosan fellobban a gázláng a községben. A tervek szerint 1995—96-ban már valamennyi lakásban használhatják a kényelmes fűtőanyagot. A költségekhez a községnek 5,5 milliót kell adnia, a 23 milliós fennmaradó rész pedig a Dégáz Rt. saját ’ beruházása lesz. A lakossági hozzájárulás fogyasztónként 10 ezer forint. Kerekegyháziak és dánok Szeptember 5-én dán vendégek érkeznek Kerekegyházára. Már korábban felvették a kapcsolatot az immár testvérközségeknek számító települések: Kerekegyháza és Stoholm. A dán polgármesteri küldöttség a kerekegyházi viszonyokat tanulmányozza majd, így például a szociális helyzetre kíváncsiak. Kirándulásokra is sort kerítenek, ellátogatnak a híres pusztára és a fővárosba. Az izsáki tanév elején Jó híreket kaptunk az izsáki pedagógusoktól. Megtudtuk azt, hogy két éven át tanítja az angol nyelv rejtelmeire az izsáki gyerekeket Mary Pat Danelli, aki New Yorkból érkezett az általános iskolába. Hetente 3, illetve 4 órában foglalkozik majd a nebulókkal. A tanárnő már megérkezett Izsákra és szolgálati lakást kapott az önkormányzattól. Valamicskét már magyarul is beszél. Újdonság az is a nagyközségben, hogy az általános iskolában beindítják a zenei tagozatot. Hetente két órában tanulhatnak hangszert a diákok, a szolfézst pedig egy órában tanulják. A kecskeméti zenetanárok vállalták az állandó utazgatást. így a jövőben Izsákon 50-60 diák szerezhet zenei tudást. Hírek Kunbaracsról Kormányos Lajos, Kunbaracs polgármestere tájékoztatott bennünket az utóbbi hetek történéseiről. 13-an jutottak a faluban telekhez, további jelentkezőknek kínálnak még lehetőséget az építkezésre, a letelepedésre. Elkészült a gázprogram. A terveket a megyei önkormányzat készíti, az előzetes felmérések alapján mintegy 40-50 családnál lobban fel majd a láng a későbbiekben. Lehetőség nyílt a telefonhálózat bővítésére, új központ létesítésére is. Rendeződött a sokat vitatott Vörös-kastély ügye. A rendőrség közbelépésére végre a földhivatal bejegyezte a tulajdonjogot egy vásárló számára, így a korábbi parttalan civakodásnak már vége. Várja vendégeit az Újvári-tanya, ahol, bármilyen különös, telefonvonal nincs, de úszómedence már van. A Ladánybene—Kunbaracs között lévő tanyát az Expóra kívánják népszerűvé tenni. A kunbaracsi diákok az idén ingyen kapják meg a tankönyveiket, az önkormányzat ajándékaként. Mintegy hatvan diákról van szó és körülbelül 100 ezer forintot fordítanak erre a célra. Az óvoda, az iskola felújítása után már csak a könyvtár rendbehozatala maradt hátra, ezt azonban lehet, hogy jövőre végzik el. Ladánybene hírességei Augusztusban rendezték meg a községházán a településről elszármazott képzőművészek tárlatát. Nagy sikerrel mutatták be Szőrös József fafaragó és Skultéty Árpád festőművész munkáit. Sokan saját környezetükre ismertek, joggal, hiszen mindkét alkotó Ladánybenén nőtt fel. A tervek szerint folytatódik a sikeres kiállítássorozat. Már az ősszel szeretnék kiálh'tani a Dabason élő Varga László fafaragásait, de szívesen helyt adnak az amatőr alkotók munkáinak is. Szeretnének felkutatni más, a községből elszármazott hírességeket is, Héjas Katalin nyomára már ráakadlak, a társastáncok országos bajnoka nemrég népszerű tanfolyamot tartott a faluban. Készült a Kecskeméti Lapok Kft. közreműködésével. Irta és összeállította: Borzák Tibor és Farkas P. József A városközpont egyik részlete Lajosmizsén.
