Petőfi Népe, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-10 / 185. szám

1993. augusztus 10., kedd 7 PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC MEGKÉRDEZTÜK A MINISZTERT: Jó üzlet-e a rádiótelefon-hálózat kiépítése? STATISZTIKAI ÖNARCKÉP Csaknem egymillióan a 8000 forintos vonal alatt • Akik egészségesek, azoknak a helyzete könnyebb. (Foto: PN-archív) Nem ritka esemény Magyarorszá­gon, hogy különböző fejlesztésekre pályázatokat írnak ki, amelyeken magyar és külföldi cégek egyaránt részt vesznek. A zsűriknek általában nincs könnyű dolguk, de az ügyek végül is viszonylag csendben elinté­ződnek. Miért kivétel e tekintetben a Mobil telefonhálózat kiépítésére kiírt pá­lyázat, amely az utóbbi hetekben po­litikai, szakmai és sajtóberkekben egyaránt nagy vihart kavart? A vihar oka a nagy üzlet — Mert nagy üzletről van szó — válaszolta dr. Schamschula György közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a Ferenczy Europress fő- szerkesztőjének, Pálos Tamásnak adott interjújában. — A hírközlés az európai közösség országaiban a nemzeti jövedelemnek mintegy 8 százalékát adja, s további gyors fej­lődés előtt áll. Magyarországon is nagy szükség van ennek az ágazat­nak a nagyarányú fejlesztésére, s ezen belül is a telefonhálózat bővíté­sére. Ezt elsősorban a vezetékes ösz- szeköttetés kiterjesztésével akarjuk elérni, de nagy az igény a ma még luxusszolgáltatásnak tekinthető hor­dozható rádiótelefonokra is. Ezért írta ki a minisztérium az úgynevezett digitális mobil rádiótelefon-hálózat fejlesztésére vonatkozó pályázatot, amelyen öt cég jelezte részvételi szándékát. Ezek a vállalatok nyil­vánvalóan nemcsak azért pályáztak, mert műszakilag felkészültnek érzik magukat a feladat megoldására, ha­nem azért is, mert az üzletből nagy jövedelemre számítanak. — Akkor a pályáztatónak ennek tudatában kell meghatároznia a felté­teleket. Nem így történt? Huszonegy millió dollár — A pályázatot — hogy elkerül­jék a monopolhelyzet kialakulását, — két engedély elnyerésére hirdették meg. Az első számítások szerint 21 millió dollárban határozták meg az egy-egy koncesszióért járó összeget. Később azonban ezt 12 millió dol­lárra csökkentették, vagyis megfelelő műszaki megoldás esetén 24 millió A halasztott fizetéssel kapcsolat­ban a jogszabály a következőképpen rendelkezik: az országos parancs­nokság — kérelemre —, általános engedélyt adhat arra, hogy a vámfi­zetésre kötelezett a vámot az esedé­kességtől számított 15 munkanapon belül fizesse meg. Az engedélyt a vámkezelésnél be kell mutatni. A következő feltételek­kel adható ki: Nincs tartozás — a vámfizetésre kötelezett a ké­relem benyújtását megelőző évben vámfizetési kötelezettségének rend­szeresen eleget tett, vámtartozása nincs és — a kérelmező számláját vezető pénzintézet a kiszabásra kerülő vám megfizetésére készfizető kezességet vállal. Ha a vámfizetésre kötelezett a fo­gyasztási adóról szóló törvény hatá­lya alá tartozó vámáruk után az ese­dékes vámot határidőre nem fizette meg, illetőleg egyéb vámáruk tekin­tetében ha a fizetési határidő lejártát követően elrendelt azonnali besze­dési megbízás a benyújtástól számí­tott 15 napon belül nem vezetett eredményre, akkor a vámárunak a vámraktárba történő felvétele elren­• Dr. Schamschula György dollárért lehet elnyerni a magyaror­szági hálózatépítés jogát. Amikor már miniszterként megismerkedtem a pályázat feltételeivel, megütköztem azon, hogy egy ilyen jövedelmező szolgáltatás jogát mindössze 24 mil­lióért értékesítjük. (Görögországban ugyanezen pályázat nyertesei 195 millió dollárt fizettek az államnak.) Ennek ellenére a pályázatot vissza­vonni nem lehetett, nem is akartam, de úgy véltem, hogy az ország érde­kében élnem kell az eredeti kiírás azon kitételével, miszerint azonos műszaki megoldások benyújtása ese­tén meg lehet kérdezni az érdekelte­ket: ki ad többet az engedélyekért? — De mindez már az ajánlatok benyújtása után történt. Lehet-e me­netközben módosítani a feltételeket? Szakmai ügyből politika — Ez nem módosítás, hanem a ko­rábban megadott bírálati szempon­tok, egyéb pénzügyi feltételek válto­zatlansága mellett annak felmérése, mit érnek valójában a koncessziók a pályázóknak. — Ennek ellenére elhangzott, hogy ez a koncessziós törvény meg­sértése. Ilyenkor lehet bírósághoz, a gazdasági kamara mellett működő választott bírósághoz, vagy nemzet­delhető. A raktározási határidő ebben az esetben 30 napnál több nem lehet. A raktározási határidő elteltével a raktározott ám értékesítése követke­zik be. Az értékesítés módját a rende­let 13-14. paragrafusai szabályozzák. Ha a vámhivatal a fentiekben em­lítettek szerint a várnám vámraktárba történő felvételéről rendelkezett, a vámfizetésre kötelezett költségtérí­tést köteles fizetni. A költségtérítés mértéke a meg­kezdett 100 kg-onként és naponként 500 Ft plusz a vámkezeléskor felme­rült szakértői és más vizsgálati díjak, a fuvarozási, kiszállási és más költ­ségek. A költségtérítést vámmal együtt kell megfizetni. Késedelem, napi kamat Külkereskedelmi áruforgalomban, ha a vámfizetésre kötelezett a vámot a megállapított teljesítési határidőig nem fizeti meg, a határidő lejártától a vám megfizetésének napjáig, a fel­számítás 365-öd részének megfelelő napi kamatot kell fizetnie. Ugyanezt a mértékű kamatot kell fizetni — ha jogszabály kivételt nem tesz — a részletfizetési kedvezmény engedé­lyezésekor. közi fórumokhoz fordulni, de — ahogy tudom — mindezek helyett egy kormánypárti képviselő fordult szembe önnel, és levelet kapott a par­lament illetékes albizottságától is. Tehát egy szakmai ügy politikai kön­tösben jelentkezett. Miért? — Mert így lehetett leplezni a lé­nyeget: szembetaláltam magam az érdekek szövevényével, áthúztam egyesek számításait, hogy bizonyára igen kifizetődő közreműködésükkel, befolyásukkal viszonylag olcsón hozzásegítenek cégeket a hálózatépí­tési engedélyekhez. Vagyis amit nem tudnak szakmailag vagy pénzügyileg felhozni velem szemben, azt más módon próbálják a rovásomra írni. Teszik ezt annak ellenére, hogy tud­ják, a kiírás szerint a koncessziót csak olyan külföldi cég nyerheti el, amelynek magyar résztvevője is van. így hazai cégeket lehet jó üzlethez juttatni, ami a jövedelem, a foglal­koztatottság, a technikai fejlődés szempontjából egyaránt előnyös le­het. — Másrészt azonban megdrágít­hatja a majdan kiépülő szolgáltatást, hiszen a pályázat nyertesei a na­gyobb ráfordítást a fogyasztókkal fi­zettetik meg. A fogyasztók fizetik — Minthogy itt ma még luxusigé­nyeket kielégítő szolgáltatásról van szó, a díjtételeket az igénylők fizető- képessége, a szolgáltatás eladható­sága határozza majd meg. Követke­zésképpen nem a koncessziós díjak­tól függnek a tarifák. — Mit szóltak a licithez maguk a pályázók? — Mindegyik eljött, ecsetelte ajánlatának előnyeit, s fenntartotta a pályázatát. Volt, amelyik képviselő­jén keresztül igyekezett nyomást gyakorolni rám. Mindenkit biztosítottam arról, hogy a zsűrizés, a döntés teljesen szakszerű és jogszerű lesz, de azt ne vessék a szememre, hogy minél na­gyobb bevételhez kívánom juttatni az államot. — Ezzel a licittel ön belenyúlt a privatizációs darázsfészekbe. — Én inkább más hasonlattal él­nék: az üveggyöngyöket igyekszem konvertibilis valutára váltani... Ferenczy Europress Magyar papírpénzek 1848-1992 Mindennapjaink tartozéka a pénz; vásárolunk — fizetünk. Teszi ezt az emberiség majd három évezrede. A nemesfémből készült fizetőeszközö­ket időszámításunk előtt a VII. szá­zadban már használták; a papírpénz Kínában terjedt el, ők 1200 éve ve­zették be, Európában 326 esztendeje van forgalomban. Magyarországon — a Habsburg Monarchia területén — Mária Terézia 1762-ben rendsze­resítette használatát. Az első önálló magyar papírpénzt az 1848—49-es szabadságharc teremtette: áprilisban az első felelős magyar kormány pénzügyminiszterévé Kossuthot ne­vezték ki, augusztusban ő hozta for­galomba az első magyar bankjegyet és bízta meg Länderer Lajost az első hazai bankjegynyomda felállításával. A forint létrejöttétől kísérhetjük nyomon napjainkig a magyar papír­pénzek történetét Rádoczky Gyula és Tasnádi Géza könyvében. Megis­merhetjük papírpénzeink forgalomba hozatalának időszakát, típusait, vari­ánsait, tervezőjét, a kibocsátást el­rendelő rendeletet, a nyomás formá­ját, méretét. 154 oldalon egy-egy pa­pírpénzünk adatait közli a kötet, a páratlan oldalakon a pénz mindkét oldalát színes fotón mutatja be. A könyv kiadója és forgalmazója a Danubius Kodex Kiadó. • A könyv címoldala. Milyen napjainkban a nyugdíjasok helyzete, kormegoszlása, hogyan alakul az aktív koron túliak juttatása­inak összege? Egyebek közt ezekre a kérdésekre ad választ az az átfogó felmérés, amelyet az Országos Tár­sadalombiztosítási Főigazgatóság készített. Az ez év január elsejei statisztikai helyzetképből kitűnik, hogy tovább növekedett a nyugdíjasok tábora, s jelenleg összesen 2 millió 767 413-an részesülnek nyugellátás­ban, járadékban. A növekedési fo­lyamat évtizedekre visszamenően nyomon követhető: 1955-ben még alig több mint félmillió, 1965-ben körülbelül 1 millió, 1980-ban pedig 2 millió volt a nyugdíjasok száma. Más közelítésben: négy évtizede az eltar­tottak népességen belüli aránya 5,8 százalék volt — jelenleg 27,1 (!) szá­zalék. A nyugdíjra és egyéb járadékra jogosultak életkor szerinti csoportjai közül legnépesebb a 60-69 év közöt­tiek tábora: 1 millió 032 234. A sor­ban utánuk 775 005-tel a 60 év alat­tiak, majd 632 491-gyel a 70-79 év közöttiek és 327 683-mal a 80-asok vagy annál idősebbek következnek. Az ellátások összegéről készült statisztikából meglehetősen lehan­goló kép kerekedik ki a nyugdíjas Aki csak teheti, vállalkozik, hi­szen a bérből, fizetésből élők sorsa mindinkább behatárolt, ugyanakkor a sikeres vállalkozások ma is komoly anyagi és egzisztenciális fellendülés­sel kecsegtetnek. Ha sikeresek! Mert az „eszkimó és a fóka” esete a vállal­kozások minősítésére is ráhúzható — nemcsak bevált ötletekről, hanem el­vetélt próbálkozásokról, s nyomuk­ban sokszor tragikussá vált életsor­sokról is szól történetük. Ám az elhi­bázott kezdeményezésekből is lehet tanulni, s olykor megadatik erre a le­hetőségük azoknak is, akik a hibát elkövették. Ilyen esetről beszélget­tünk dr. Benyó Gáboméval, az Or­szágos Kisvállalkozás-fejlesztési Iroda elemző közgazdászával. Kötőműhely a kisszobában — A történet hőse tulajdonképpen kényszerből lett kisvállalkozó. Ko­rábbi állásából, ahol több mint 30 éve dolgozott, elbocsátották. Ötven évesen semmi esélyt nem látott arra, hogy új munkahelyet találjon magá­nak, hiszen textilvegyész-technikusi képesítéssel egy, a nyugdíjkorhatár­hoz közel álló nőnek, a hanyatló tex­tiliparban elhelyezkedni szinte lehe­tetlen. így döntött — teljes családi támogatással — arról, hogy egy ko­rábban elvégzett hobby varrótanfo- lyamra építve kisvállalkozást indít — foglalta össze az előzményeket dr. Benyó Gábomé. — Kötött-, szövöt- táru-összeállító műhelyt akartak indí­tani, amihez hitelre volt szükségük. Hosszas utánjárással kapták meg a 200 ezer forintos Start Hitelt, termelő berendezés vásárlására. Az első ne­hézség már itt jelentkezett, hiszen a törlesztést már a vásárlást követő hónapban el kellett kezdeni, holott a termelés beindítására még nem gon­dolhattak. Ráadásul minden egyéb alapanyagot, eszközt önerőből kellett A MÓL Rt.-nél lezárult az a több éves program, amely a motorbenzin ólom-, illetve kéntartalmának, a gáz­olajok kéntartalmának, dermedési tu­lajdonságainak javítását, csökkenté­sét tűzte ki célul. A 12 milliárd forin­tos beruházás eredményeként tavaly 0,5 százalékról 0,2 százalékra sike­rült csökkenteni a gázolaj kéntartal­mát, s ez megfelel az Európai Közös­ség országaiban kötelező minőségi követelményeknek. Korlátozott mennyiségben előál­lítható ennél kisebb — az FK tagor­szágaiban 1986. októberétől beveze­tendő 0,05 százalék kéntartalmú gázolaj, továbbá a még annál is ala­csonyabb kéntartalmú és jelentősen lecsökkentett aromás szénhidro­gén-tartalmú, úgynevezett városi gázolaj is. Ezek folyamatos gyártása azonban — a kis kéntartalmú gázolaj esetében 2,50, a városi gázolajnál 5 forint/liter — többletköltséggel jár, amit ma lehetetlen lenne érvényesí­teni a fogyasztói árban. A MÓL Rt. vezetőinek elképze­lése szerint a költséget az általános gázolajárba lehetne beépíteni. így csupán 60-65 fillérrel terhelné lite­társadalom anyagi viszonyairól. (Még akkor is, ha figyelembe vesz- szük, hogy a január elsejei adatok nem tartalmazzák a későbbi 10 szá­zalékos emelést). 107 288-an hate­zer, 278 417-en hétezer, 560 927-en nyolcezer forintnál kisebb összegű ellátásban részesültek. Együttesen a nyolcezer alattiak „klubjának” tag­létszáma tehát meghaladta megvenniük, ami vitte a pénzt. — Egyáltalán, volt telephelyük? — A műhelyt a saját lakásukban rendezték be. Lányuk — felmondva korábbi állását — otthon maradt se­gítő családtagnak. Nagyon nehezen kapták meg az első megbízásaikat, hiszen teljesen ismeretlenül próbál­tak betömi a piacra. Közben a férje elvégzett egy könyvelői tanfolyamot is, hogy a munkával kapcsolatos ügyvitelt se kelljen mással végez­tetni. Mivel a megrendelések folya­matosságát nem tudták biztosítani, elhatározták, hogy termékeiket ma­guk forgalmazzák. Sok pénz kellett — Volt elég üzlethelyiségük? — Egy régi ismerősük ajánlott fel egy helyiséget roppant kedvezőtlen feltételekkel, amivel a bérleti szerző­dés megkötésekor nem voltak tisztá­ban. Ez a helyiség korábban a férj munkahelyének a tulajdonában volt. Kétszer 15 négyzetméteres, galériás, belvárosi bolt, egy forgalmas útra nyíló utcában. A helyiséget teljesen lecsupaszítva, leromlott állapotban kapták meg havi 30 ezer forintos bér­leti díj fejében. Mint utólag kiderült, ezért a helyiségért a vállalat ennek az összegnek csak az egy tizedét fizeti havonta az önkormányzatnak. Ráa­dásul nekik 3 havi bért előre kellett kifizetni. — És jöttek az újabb, sok pénzt igénylő tennivalók... — Sajnos. Már a bérleti költség is nagyon megterhelte őket. Ehhez jött még a bolt felújítása, berendezései­nek megvásárlása. Végül a szerződés megkötését követő harmadik héten megnyitották üzletüket. Részben sa­ját áruval, részben bizományi termé­kekkel, végül pedig saját megtakarí­tásból vett más árucikkekkel várták a vevőket. Csak a megnyitás után jöt­tek rá, hogy hiába nyílik a forgalmas kőrútról az utca, a vevők csak nem renként a gépkocsi-tulajdonosok pénztárcáját. Természetesen ez a megoldás kormányzati döntést igé­nyel. Mivel azonban az egyre nö­vekvő gépkocsiforgalomtól legin­kább a városok levegője szennyező­dik, s a városlakók szenvednek a leg­többet, a MÓL Rt. vezetői az önkor­mányzatokhoz fordulnak, anyagi vagy erkölcsi támogatást kérve az áremeléshez. Ha sikerül valamilyen pénzügyi megoldást találni, 1-2 hónapon belül megindulhat a city-gázolaj forgal­mazása. A százhalombattai finomí­tóban az egyik, jelenleg használaton kívüli benzinformáló üzem rövid idő alatt átalakítható erre a célra. S hogy mit nyernénk az új benzin­nel? Összehasonlításul néhány adat: 1985-ben 28,7 ezer tonna ként ere­gettek a levegőbe gépkocsijaink, 1990-ben 15,5 ezer tonnát, tavaly már csak 7 ezret, s ezt a mennyiséget csökkentené tovább a city-gázolaj. (Csak tájékoztatóul: a motorbenzi­nek okozta ólomkibocsátás ugyan­ezen idő alatt 950 tonnáról 224 ton­nára csökkent éves szinten.) Ferenczy Europress a 980 000-et, tehát csaknem 1 millió! (A múlt év végén egyébként a hi­vatalos létminimum-határ 10 000 fo­rint közelében volt.) A juttatások felső régióiban az érintettek száma így alakult: 20-25 ezer forint közötti nyugdíjban 33 003-an, 25-30 ezer közöttiben 6516-an, 30 ezer fölöttiben pedig 1573-an részesültek. jöttek kellő számban. A magyarázat pofonegyszerű volt, ám korábban nem figyeltek föl rá: valamennyi környező háznak a bejárata a főútról nyílik, és ebbe az utcába csak néhány színházi látogató fordul be. Új boltot — jobb helyen — Egy hónappal az üzlet megnyi­tását követően végleg be is zártak. Két havi bérleti díjat visszakaptak, de a felújítás költségei, saját pénzből vett és nyakukon maradt árukészle­tük, valamint a bolt berendezése, amit máshol nem tudnak használni, a családi költségvetést alapjaiban meg­rendítették. Körülbelül 90 ezer forin­tos veszteséggel zártak, ehhez jött még az elfekvő raktárkészlet értéke. Mindez odavezetett, hogy a lányuk­nak sem tudtak fizetést adni, így új munkahelyet keresett. Most újra visszatértek a kötöt­táru-összeállításra, de továbbra is dédelgetett álmuk a saját bolt meg­nyitása, amiről persze, egyelőre jó ideig nem eshet szó. Végülis levonhatók a következte­tések. Alapvető dolog, hogy családi vállalkozást csak akkor indítsunk, ha eleve megvan hozzá a háttér, megfe­lelő anyagi erővel párosulva. Gon­dolni kell arra is, hogy nem mindig az a legjobb, amit egy ismerős ajánl. Mindig előre meg kell győződni üz­let nyitásakor arról, hogy milyen lesz a várható kereslet az árucikk iránt. Egyáltalán van-e igény az adott he­lyen ezekre a termékekre, hogy van-e értelme itt üzletet nyitni. Szerződéskötéskor nem árt előre megvizsgálni annak minden pontját. Szerencsére ez a kisvállalkozás még mindig talpon van, és helyzetük nem reménytelen. Ha a hibákból tanultak, óvatosabban nyitnak majd újra üzle­tet, s ha ott lesz forgalom, akkor megtalálhatják számításukat. Csillék helyett szalagpálya Környezetbarát, azaz zárt burko­latú szénszállító szalagpálya építése kezdődött meg a Vértesi Erőmű Részvénytársaság bokodi hőerőműve és az Oroszlányi Bányák Kft. Szén­osztályozó üzeme között. A nagyér­tékű, mintegy 650 millió forintnyi beruházás megvalósítását azért hatá­rozta el a részvénytársaság, mert a mintegy három évtizeddel ezelőtt épült, csilléket továbbító két drótkö­télpálya mára műszakilag elavult, s a gyakori karbantartási munkákból következően egyre költségesebb a működtetése. A kivitelezésre már hónapokkal ezelőtt készült az erőmű. A terveket egyeztette a bányával, s a zavartalan tüzelő-utánpótlás érdekében felduz­zasztottá szénkészletét a tárolótéren. Az egyelőre az erőmű területén, va­lamint a hűtőtónál zajló munkálatok zavartalansága érdekében reggel hat órától este 6-ig szünetel a szénszállí­tás. A bányában megtermelt fűtő­anyagot pedig a következő 12 órában juttatják el az erőműbe. A szalagpálya megépítésével az eddiginél lényegesen kevesebb por kerül a levegőbe, s csökken a zaj. MIT MOND A JOG? Halasztható a vám fizetése • A csempészek sok-sok vámforintot vesznek ki az állam zsebéből. VÁLLALKOZNI, DE BÖLCSEN Nem jött vevő a mellékutcába Új üzemanyag: városi gázolaj

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents