Petőfi Népe, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-09 / 184. szám
6 PETŐFI NÉPE 1993. augusztus 9., hétfő ÁLLAMTITKÁRI LÁTOGATÁS A REPÜLŐTÉREN Pilótaképzés indul Kecskeméten Megnyugodhatnak a hírős város polgárai: a MiG—29-esek harcrendbe állításának nem lesznek olyan mértékű környezetkárosító hatásai, mint amilyenekre a képviselők által feltett kérdésekből következtetni lehet. így összegezhető röviden a honvédség szakértőinek válasza azokra a felvetésekre, melyekre a Merász József polgármesterhez írt nyílt levélben kértek választ az önkormányzat városrendezési és építészeti bizottságának tagjai. Mindez a Nyitott laktanyák sorozat részeként pénteken, a Szentgyörgyi Dezső-repülőezrednél tartott sajtótájékoztatón hangzott el. Itt dr. Szendrei László, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára és a kíséretében lévő tábornokok elsősorban az új gépek fogadásával és várható környezeti hatásukkal kapcsolatos aggodalmakat igyekeztek eloszlatni. Bár mint a szakértők hangsúlyozták, a gépek üzemeltetésének következményeit egészen pontosan még nem ismerik. Csupán azokkal a tájékoztatókkal rendelkeznek, melyeket az ajánláskor a gyártó a tudomásukra hozott. Mivel azonban gépek nincsenek az országben. ezek ellenőrzésére sem nyílott lehetőség. Egyelőre csak a német légierő tapasztalataira támaszkodhatnak. így a gépek zajkibocsátásának mértékéről sem hangzott el érdemi nyilatkozat, hiszen ennek hitelesen mért adatai sem ismertek még, a magyar szabványok szerinti behatárolását csak a MiG-ek beérkezését követően lehet majd elvégezni. Azonban, mint Szendrei államtitkár hangsúlyozta, a katonai repülésekkel járó jelenlegi zajnál lényegesen nagyobbra nem kell számítani. Mert az új vadászok két hajtóművel rendelkeznek ugyan, de zajkibocsátás szempontjából egyértelműen korszerűbbek, mint a jelenleg üzemelő MiG—21-esek. Ráadásul a gépek műszaki paraméterei lehetővé teszik, hogy a város körzetében elkerüljék a legzajosabb, az úgynevezett forszázs, utánégető üzemmódot. Persze mindez csak a kiképző repülések alkalmával tartható, hiszen ha egy légi határsértő elleni bevetésre kell indulni, akkor más szempontok a meghatározóak. Kecskemét minden szempontból optimális elhelyezést tud biztosítani ezeknek a nagy harcerejfi, értékes gépeknek, melyek beszerzéséről és telepítéséről a kormány döntött. Ez a döntés pedig a végrehajtásban érintett valamennyi szervre egyaránt feladatokat ró — hangzott a válasz arra a képviselői kérdésre, hogy miért éppen ide kerülnek á MiG-ek és ezzel kapcsolatban kikérték-e a város vezetőinek a véleményét. Egyébként pedig — tudtuk meg — várostörténeti tényként kell megemlíteni, hogy nem a reptér települt rá a városra, hanem a város terjeszkedett a repülőtér irányába. Ezt a megállapítást a sajtótájékoztatón meghívottként jelen lévő Hideg Antal alpolgármester is elfogadta. Csakúgy, mit azt, hogy a katonai, szakmai szempontok is Kecskemét mellett szóltak. Az itt már meglévő infrastruktúra, a pilóták és a műszakiak a MiG—21-esek üzemelése során szerzett tapasztalatai csökkentik a harcrendbe állítás költségeit. No és arról sem szabad megfeledkezni, hogy Kecskeméten található a Magyar Honvédség Központi Repülőgépjavító Üzeme is. Ráadásul a város majdnem az ország közepén fekszik, így a korszerűsítés következtében egyetlen környező állam sem érezhet fenyegetettséget. A tervezett repülések gyakoriságára vonatkozó kérdésekre a jelen lévő tábornokok válaszoltak. Elmondták, hogy a MiG—29-esek rendszerbe állítása önmagában nem • Dr. Szendrei László: Az ilyen tiltakozások nem csak Kecskemétre jellemzők. indokolja a repülések számának növelését. A pilóták létszáma ugyanis változatlan marad, a gépek üzemeltetése pedig valószínűleg költségesebb lesz a mostaniaknál. Tervezik azonban, hogy mindaddif amíg a repülőgép-vezetők nem „„őrzik meg a szükséges jártasságot, egy-egy repülési napon az eddiginél több felszállást hajtanak végre. A szolnoki repülőtiszti főiskola egyik kiképzőszázadának Kecskemétre helyezése viszont egyértelműen növeli fogja a repülések gyakoriságát. Erre 1995-től lehet számítani, s elsősorban a nyári hónapokban szállnak majd fel sűrűbben a gépek. Ezek azonban állítólag sokkal kisebb teljesítményűek és ezért csendesebbek lesznek mint a többi. A pilótaképzés Kecskemétre helyezése egyébként a jelenlévők többségét váratlanul érte. Bővebb információ hiányában ezért egyelőre erről részletesebben nem tudjuk tájékoztatni olvasóinkat. A témára természetesen visszatérünk. Az elhangzottak után kíváncsian vártuk, hogy milyen lehetőség kínálkozik a repülőtér kettős hasznosítására. Kérdésünkre dr. Szendrei László elmondta, elméletileg ennek semmi akadályát nem látja. Rögtön hozzátette viszont, hogy egyelőre nem tudja elképzelni, milyen formában lehetne párhuzamosan működtetni egy polgári és egy katonai repteret — ugyanazon a kifutópályán. Arra viszont már eddig is volt példa és a jövőben is lesz lehetőség, hogy gazdasági megfontolásokból egy-egy civil gép, külön kérésre és engedélyre, leszálljon Kecskeméten. A Petőfi Népében megjelent nyílt levélre tehát az ország nyilvánossága előtt, a legilletékesebbektől kaptak választ a képviselők. Azt pedig, hogy mindez mennyire lesz elfogadható a számukra, azt legkésőbb az augusztus végi testületi ülésen fogjuk majd megtudni. — galambos — • A Kecskeméten jelenleg üzemelő repülőgépek a Magyar Honvédség legöregebb, legelhasználtabb gépei. Kivonásuk elkerülhetetlen volt. Tudnivalók katonáknak Szuperlehallgatók Egyre népszerűbb Németországban a telefonkalózkodás sajátos formája, a lehallgatás. A boltok 1500 márkáért kínálják azokat a speciális jelfogó berendezéseket, amelyek miatt a vezeték nélküli telefonok használói gondban vannak. A készülékekkel akár két kilométeres távolságból is bele lehet hallgatni a csevegésbe. Franz Masson, a távközlésért felelős miniszter azonban védelmébe vette a berendezéseket. Szerinte inkább azt kellene .büntetendőnek tekinteni, ha valaki bizalmas információkat nem biztonságos úton-módon továbbít. Szakértők ezért azt javasolják, hogy a telekommunikációs törvényekkel összhangban fejlesszenek ki rejtjelezhető készülékeket, amelyek szériagyártás esetén a lakosság számára is megfizethetők lennének. Csak az a kérdés, mii szól majd mindehhez a bűnüldözés és a titkosszolgálat. Elkésett békekötés A spanyol király inváziós erői csaknem 350 esztendővel ezelőtt ürítették ki a vízben gazdag holland tájakat és ma tartályhajók horgonyoznak az egykor a Spanyol Armada által ostromolt partok előtt. Zeeland holland tartomány úgy véli, hogy itt az ideje hivatalosan is békét kötni Spanyolországgal — nyilatkozta hétfőn egy tartományi tisztviselő. Az 1648-as békeszerződés aláírásakor a túlnyomóan protestáns lakosságú Zeeland nem volt hajlandó csatlakozni a többi holland tartományhoz, s megkötni a békét. Katonai szolgálati idejük leteltével augusztus 12-én a fegyveres erők állományából 22 ezer sorkatona szerel le. Közülük a kétgyermekesek 6 hónapos szolgálatot teljesítettek. Később szerelnek viszont le a kórházi kezelésben részesülők, a „fogság” fenyítés hatálya alatt állók, és a tűzijáték kiszolgálásában részt vevők. A legalább 6 hónap szolgálatot teljesített sorkatonák, akik erre rászorulnak, 2400-8000 forint leszerelési segélyben részesíthetők. Augusztus 25—26-án mintegy 23 ezer újoncot hívnak be. Köztük azokat a felsőfokú végzettségűeket, akik tanulmányaik előtt nem teljesítettek szolgálatot. A fiatalok közvetlenül a csapatokhoz, illetve a kiképzőbázisokra vonulnak be. A munkanélkülieket — kérésükre — soron kívül behívják. A szülők elkísérhetik gyermekeiket a bevonulási helyre. A csapatok elhelyezkedése továbbra sem teszi lehetővé, hogy mindenki a lakóhelyéhez legközelebb eső alakulathoz kerüljön. Ezt elsősorban a nős, gyermekes és nehéz szociális helyzetben lévők számára biztosítják. A katonák alapilletménye havi 1600 forint. Az utazási költségek csökkentése érdekében a nős sorkatonák évi 24, a nőtlenek évi 6 alkalommal ingyen utazhatnak haza. A munkaviszonyban álló sorkötelesek bevonulási segélyre jogosultak, amit a munkáltató köteles a bevonulás előtt kifizetni. Családi segélyben kell részesíteni a sorkatona hozzátartozóját, ha annak jövedelme I fő esetében a 6090 forintot, 2 fő esetében a 10 353 forintot nem éri el. Ennek megállapítását az önkormányzattól, a szükséges igazolást a bevonulási helyen kell kérni. A bevonulóknak személyi igazolványt, útlevelet, egészségügyi biztosítási kártyát, tisztálkodó- és tisztítófelszerelést kell magukkal vinniük. Az első látogatási nap a bevonulást követő vasárnap, a katonai eskü szeptember 18-án lesz. • A ruházati szolgálatok felkészültek az újoncok fogadására. Városfejlesztések az ezredfordulóig A város: védelem és kultúra. Évezredek óta a városi létforma kínál komfortot, technikát és gyors fejlődési pályát. A város a modernizáció, a falu a hagyomány jelképe. A legutóbbi kormányülésen szereplő belügyminisztériumi előterjesztés prózaibb és egyszerűbb feladatra vállalkozott: a várossá nyilvánítás helyzetéről és az időszerű feladatokról tájékoztatta a kormányt. Magyarország 185 városában a lakosság mintegy 63 százaléka él, s ez az arány lényegében megfelel gazdásági fejlettségünknek is, noha tapasztaljuk, hogy városi színvonalban, megjelenésben elmaradunk az Elbán túli minőségtől. De ennek elemzése már a szakértőkre tartozik. Megállapították, hogy Magyarország bizonyos körzetei — szociológiai terminológia szerint — településhiányos térségnek számítanak. Ilyen az észak-borsodi vidék, az Ede- lénytől északra fekvő térség, a délnyugat-baranyai Siklóstól, Szigetvártól, Barcstól délre eső területek, valamint a nyugat-zalai lenti, zalaegerszegi és szentgotthárdi térség. Ezért úgy gondolják a településkutatók, hogy 2000-ig összesen 200-220 városra volna szüksége az országnak: ezáltal településszerkezetünk arányosabb, a kisvárosi hálózat „izmosabb” lenne. Az élet minősége mindenképpen javulna e településeken. Nem szorul tehát magyarázatra, miért is törekednek a községi önkormányzatok a városi cím elérésére. Érthető, hogy ebben a versenyben sokan alacsonyabbra helyeznék a lécet, enyhítenének azokon a követelményeken, amely a városi rang megszerzéséhez szükséges. A település- fejlesztés szakemberei viszont ragaszkodnak a szakmai követelmények érvényesítéséhez, nem engedik pártatlanná válni a várossá nyilvánítást. Az elmúlt három évben kialakították azokat az alsó küszöbértékeket, amelyek minimálisan elvárha- tóak a városi rang elnyeréséhez. Mindezt a várossá nyilvánítások során következetesen érvényesítették is. Az utóbbi években 19 nagyközség ezekkel összhangban nyerte el a városi rangot. 1991-ben Aszód, Derecske, Jászárokszállás, Mezőcsát, Balatonlelle és Téglás vált várossá; 1992-ben Balatonföldvár, Enying, Hévíz, Lengyeltóti, Lőrici, Nyír- adony, Tiszalök és Újfehértó. 1993. május 1-jéig Abony, Jászfényszaru, Kecel, Polgár és Tiszaföldvár kapott városi címet. A Belügyminisztériumban nyilvántartják az idei pályázókat is. Április 30-ig 9 nagyközség nyújtotta be kérelmét a városi cím elnyeréséért: Baktalórántháza, Ibrány, Lajosmi- zse, Máriapócs, Mindszent, Nagyhalász, Pécsvárad, Soltvadkert és Tótkomlós. Az értékelők úgy látják, hogy ezek közül egyik-másik település éppen csak eléri azt a fejlettségi szintet, amely a várossá váláshoz szükséges. Többségük azonban minden bizonnyal még az év folyamán átveheti a köztársasági elnök által aláírt városalapító dokumentumot. Várhatóan az elkövetkezendő időszakban is számos nagyközség kezdeményezi majd a várossá válást, ezért a Belügyminisztériumnak őrködnie kell azon, hogy ne süllyedjen a rangot váltó nagyközségek fejlettségi színvonala, ne értékelődjék le a városi cím. Mindazok a szépreményű nagyközségek, amelyek a következő hónapokban, esztendőkben városi rangot szeretnének kapni, ezért készüljenek erősen a „vizsgakövetelmények" teljesítésére. Érdemes tükröt tartani maguk elé: miként alakul a foglalkoztatottság, milyen az intézményrendszer, az infrastrukturális létesítmények hálózata? Nehéz volna sorrendet felállítani a követelmények között. Ha rangsorolni kellene az életlehetőségeket befolyásoló tényezőket, a község szellemi vonzását, az öntevékeny szervezetek, egyesületek, társaságok, alkotó közösségek létét és szorgalmát emelném ki. A kormány megítélése szerint ezek a városiasodás legbeszédesebb mutatói. Juhász Judit • Lajosmizse is városi rangot szeretne. Holland A Marsra készül Napváros az első női űrhajós? Hollandiában 25 ezer fő befogadására alkalmas biovárost akarnak létesíteni. A Napvárosnak keresztelt települést 2025-ben szeretnék átadni. Létrehozását az egészség és a természet megóvásán túl rendkívül konkrét érdek is sürgeti: a holland vidék elnéptelenedése. Ezért fogott össze három kisebb hollandiai város, He- erhuggoward, Alkmaar és Langedijk, hogy kezdőbetűikből nevet adjanak a városnak. HAL-lá keresztelve. Az itt lakók a természettel való teljes szimbiózisban élnek most is. A lakóépületek között olyan üvegkerteket létesítenek, amelyben virágot nevelhetnek, vagy akár gyümölcsöt termeszthetnek a lakók. Áz energiaszükségletét Nap sugaraiból fedéznék. A holland hatóságok — a jelek szerint — igen komolyan veszik a tervet. A kormány arra tesz kísérletet, hogy a nagyvárosok környékén, 30-50 kilométeres sugárban olyan HAL— rendszerű településeket hozzon létre, amelyekkel tehermentesítheti a holland metropoliszokat, s ahol a fiatalok szívesen rendezik be fészküket. Valentyina Tyereskova, a világ első női űrhajósa most egy automatikus űrszondaprogramon dolgozik, amely a Marsot célozza meg. Lehet, hogy Tyereskova még maga is a Marsra készül? —- ezt találgatják Londonban, ahol most jelent meg az űrhajósnő interjúkötete. A reflektor- fénytől visszavonultan élő űrhajós, a Szovjetunió Hőse ritka megnyilatkozását régi angol barátnője, Antonella Lothian vetette papírra és adta ki. Tyereskova 1963-bap tett 48, Föld körüli fordulatáról az angol írónő azt kérdezte, hogy azzal bizonyítani akarta-e a női egyenlőséget. Az űrhajósnő ezt visszautasította. Nyilatkozatában természetesnek vette, hogy ugyanazt kellett teljesítenie, mint férfi társainak. Ettől függetlenül, ma is aktív a nemzetközi kulturális kapcsolatokban, a női egyenjogúság előmozdításában és a leszerelési mozgalomban — mondta. Elmesélte, hogy a leszálláskor a védősisak fölsebezte a bőrét, ezért erős arcfestéssel kellett megjelennie a Vörös téren. De valószínűleg ez • Nyikolajeva-Tyereskova. volt az egyetlen ilyen alkalom életében. „Nem szeretek főzni, bár majdnem mindent el tudok készíteni. Nem kötök, nem vamok, inkább gépeket szeretek javítani. Egyszerűen öltözöm, s allergiás vagyok a szépítőszerekre — mondta. A könyvből azt is megtudhatjuk, hogy Tyereskova elvált, két doktorátusa van, leánya pedig sebészorvos. M. Gy. Kiket vonz az idegenlégió? • Valahol egy légiósbázison. vasz eltiprása után csehek és szlováA légió kapta az idén is a legnagyobb tapsot a párizsi Champs-Ely- sée-n, a francia nemzeti ünnep hagyományos katonai díszszemléjén. A fiúk most is kőkemények, ahogyan legendás fehér fejfedőjükben bemutatják a légiósmenetet, amelyben egy perc alatt pontosan 85 kimért lépést tesz a katona. Az idegenlégiót 162 esztendeje alapította Lajos Fülöp, ma száz országból 8500 tagja van. Összesen 36 ezer légionista vesztette életét a vélt vagy valóságos francia érdekekért vívott harcokban. A légió számára a legnagyobb mészárszék érdekes módon nem a múlt század számtalan gyarmatszerző háborúja volt, hanem az 1945 és 1954 közötti indokínai, s 1954 és 1962 közötti algériai háború. E sajátos alakulatnak mindig is az volt a lényege, hogy nemcsak franciák vérezhettek Franciaországért. De a külföldiek aránya soha nem volt olyan magas, mint éppen napjainkban: 75 százalékot tesznek ki. Becsület és hűség — ez a légió jelszava. Lehet, hogy katonái többé-ke- vésbé méltóknak bizonyultak a jelszóhoz, de belépésük előtt többségük nagyon is távol állt ezektől a fogalmaktól. Közhely, hogy sok bűnöző talált itt menedéket, de századunkban az újoncok többségét inkább a nagy politikai viharok vetették a légió híres-hírhedt laktanyáiba. 1917-ben jöttek az oroszok, a spanyol polgár- háború után a köztársasági oldal vesztesei, akik a Pireneusok francia oldalán lévő lágerekből léptek be az idegenlégióba. A második világháború után a legtöbb jelentkező német volt, 1956-ban magyarok és 1968-ban, a Prágai Takok. Olyan a légió, mint egy történelemkönyv. Most, a szovjet birodalom összeomlása után soha nem látott arányban töltődik fel a kelet-európai régióból, beleértve egy újabb német hullámot is. Mert, bár a német törvények tiltják a toborzást, a bukott NDK belső karhatalmának volt tagjainak sorából sokan jelentkeznek. Százan közülük már az ENSZ kötelékében idegenlégiósok az ex-Jugo- szláviában.
