Petőfi Népe, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-09 / 184. szám

1993. augusztus 9., hétfő PETŐFI NÉPE 5 07 — 07 — 07 A víz áldozatai Az idei nyár minden bizonnyal szomorú rekordot hoz egy amúgy sem rövid statisztikában. A Bács-Kiskun megye valamelyik für­dőhelyén vízbe fulladtak korábban is hosszú listája 1993-ban értelmetlenül tovább bővül. Csak néhány eset a le­gújabbak közül. Tiszakécskén a Tiszából fogtak ki egy 51 éves nőt, aki valószínűleg ön­gyilkossági szándékkal vetette magát a vízbe. Egy másik hölgy Tiszaugnál végzett magával, majd Tőserdőn egy 35 éves férfi ittasan, fürdőzés közben merült el. Megdöbbentette a közvé­leményt az a legutóbbi családi dráma is, ami szintén Tőserdőn történt: egy A fényképész bosszúja A holttestet a Pervomajszkaja metróállomás dolgozói találták meg. A helyszínelő rendőrök megállapítot­ták, hogy a férfi halálát késszúrás okozta. A metrórendőrség nyomozói öt órán belül megtalálták a gyilkost, aki az áldozat jó ismerőse. Az 52 éves férfi részeg volt, amikor a rend­őrök becsengettek hozzá, de amint elkezdett eszmélni, vallott. Kiderült, hogy mindketten abból éltek, hogy emlékfotókat készítettek a Vörös té­ren a külföldi turistákról. Valószínű­leg nem tudtak megosztozni a klien­seken, mert a szemtanúk szerint többször volt már vita közöttük. A végzetes napon a „kollégák" munká­juk végeztével együtt ittak az egyik presszóban, majd elindultak haza. A metróban összeszólalkoztak. A tettes szerint az áldozat szidta őt és vere­kedni kezdtek. A szerencsétlen „nem vette észre", hogy kollégájának övén jó megtermett vadászkés fityeg... 7 éves kisfiú fulladt a Tisza holtá­gába néhány napja. Ittas volt minden bizonnyal az a 44 éves férfi is, aki csónakázás közben borult fel Tőserdőn ezt megelőzően. Az ő fulladását szívgörcs gyorsította. Kecskeméten horgászás közben tűnt el a vízben egy kétgyerekes család­apa — még ma sem tudni, pontosan mi okozhatta a halálát. Kiskunfél­egyházán egy bányatóban rendezett „alkalmi” úszóverseny egyik részt­vevője tűnt el. A Sugovica és a Duna is szedi ál­dozatait: három holttest úszott le a folyón néhány napja, és hatan fullad­tak a vízbe Baja térségében. A Sátán megbízásából gyilkolt A Kaluga területi Kozelszk váro­sában letartóztatták azt a 32 éves fér­fit, akit az Optina kolostor három szerzetesének • meggyilkolásával gyanúsítanak. Nyikolaj A., aki a Sá­tán küldöttjének vallja magát, két hé­tig bujkált a tulai és a kalugai terüle­ten, s többnyire éjszaka közlekedett, de így sem tudott elmenekülni a nyomába eredt rendőrök elől. Asztahov rendőr-őrnagy, a nyo­mozás vezetője beszámolt az újságí­róknak arról, hogy A. a különleges alakulat tagjaként annak idején részt vett az afganisztáni háborúban, és ott is kitűnt társai közül különös kegyet­lenségével. A gyanúsított bevallotta a rendőrségen a három szerzetes meggyilkolását, hozzátéve, hogy a Sátán parancsára cselekedett, s már régóta készült tettére. Mindhárom áldozatát kötéllel fojtotta meg. TÖRÖK ROHAM VISSZAFELÉ / Állandósul a zsúfoltság a határon • Az átvonuló törökök kedvelt pihenőhelye a lajosmizsei Total-kút. Az elmúlt hétvégén az MTI hírül adta, s nyomában az elektronikus sajtó is átvette, hogy újabb torlódás támadt Nagylaknál a határon. Egy­ben az is ismertetésre került, hogy beszüntette munkáját az a határhely­zetet segítő koordinációs bizottság, melyet dr. Farkas László dél-alföldi köztársasági megbízott hívott életre. Az államtitkár a Nagylaknál kiala­kult helyzettel kapcsolatban a követ­kező nyilatkozatot tette: — A megyei koordinációs bizott­ság előzetes terveinknek megfele­lően valóban beszüntette munkáját, hiszen a török vendégmunkások ro­hamának kezelése volt a feladata. Ez a roham — mely mintegy 7 héten át tartott — véget ért. Jelenleg a ko­rábbi várakozási idő kisebb hányadát kényszerülnek az utazók eltölteni a határon. Sajnálatos módon ez a tor­lódás részben a román oldalon kiala­kult helyzet visszahatásaként kelet­kezik, mert most már a visszafelé ha­ladó törökök okoznak nehézséget. A torlódás ezen a határállomáson meg­szokottnak, ha nem is elfogadható­nak mondható. Nagylak áteresztőké­pessége jóval alatta van az utóbbi évek gyakorlatának. Ez az utastömeg sokszorosa a határátkelő építésekor tervezett forgalomnak. Addig ezen a helyzeten nem következik be válto­zás, amíg sor nem kerül újabb hatá­rátkelők megnyitására, az úthálózat bővítésére. Azok a megyei szervek cs intézmények, melyek segítettek a nagy roham idején, ma is teszik a dolgukat, ezáltal lehet a várakozók­nak ételhez jutniuk, működnek mozgó büfék, kijelölt ivókütak van­nak Nagylakon. A WC-bódckat tisz­títják. az orvosi ügyelet a normális helyzet szerint szervezett. Többet ebben a helyzetben nem tehetünk, mert különben egész évben válság- helyzetnek megfelelően dolgoznánk. A következő csúcs újévkor várható. A Bács-Kiskun Megyei Rend­őr-főkapitányság közlekedési osztá­lyának vezetője. Szappanos András alezredes a visszafelé tartó török ro­hamról a következőket nyilatkozta a Petőfi Népének: — Az igazi megpróbáltatásokra e hét végétől kell számítania az E75-ös úton közlekedőknek. Ezért fokozott ellenőrzést szervezünk mi is a követ­kező napokban. Meg kell azonban mondanom, hogy idén már sokkal kevesebb problémát okoztak a tran­zittörökök. Több oka lehet ennek: óvatosabbak, szabályokat tartóbbak a magyar járművezetők (jó lenne, ha nem csak ebben az időszakban ten­nék ezt), tudják, hogy mire vigyáz­zanak, ha török autóst látnak, na és a törökök is megismerték már a ma­gyar utakat. A rendőröknek meglepe­tést okozott, hogy idén — maradjon így — nem történt igazán jelentős baleset a tranzitutasok miatt. Visszatérve a határokon tapasztal­ható helyzetre: való igaz, hogy a ro­mán vámosok mindent megtesznek a turisták elriasztásáért. A Petőfi Népe munkatársai Artándnál, azaz a román oldalon Borsnál, meglepődve tapasz­talták, hogy szinte ugyanannyian jut­hatnak soron kívül Magyarországra, mint ha sorban állnak. A Bihar me­gyeieknek — akik ismerik a román vámosokat — szinte „bérletük” van, de annak sem kell sokat várnia, aki megajándékozza a vámost... A töb­biek addig — ez 3 órától akár 19 óráig is tarthat — a sorukra várnak. És figyelhetik a korrupciót a határát­kelőhelyen. Őrizetben az automaták • A lefoglalt nyerőautomaták a titkos raktárban. Az illegálisan üzemeltetett pénz­nyerő automaták rendőrségi begyűj­téséről már két ízben is írtunk az el­múlt napokban. A megyei rendőr-fő­kapitányság szervezésében, közösen a szerencsejáték-felügyelettel, csak Kecskeméten 42 nyerőautomata ke­rült „lakat” mögé. Mégpedig szó sze­rint: a rendőrségtől kapott felvétel azt a raktárát mutatja be, ahol erős felügyelet mellett vigyáznak a gé­pekre. A megyei rendőrség természe­tesen nem árulta el a raktár helyét. azt viszont igen, hogy a jövőben rendszeresek lesznek az illegális nyerőautomaták begyűjtésére szer­vezett akciók. A lefoglalt gépek, a bennük lévő bevétellel együtt a helyi önkormányzatok tulajdonába men­nek át. Kecskeméten — becslések szerint — ez mintegy ötmilliós pluszbevételt jelent a városnak. A Petőfi Népe információi szerint a gé­peket hat, engedéllyel rendelkező gazdasági társaságnak kínálják fel megvételre. Lóvá tett uzsorások Valószínűleg azonnal a Guiness Rekordok Könyvébe kerül az a 30 éves Kalocsa környéki asszony,, ha végre lesz olyan, aki nevét adja, s el­járást indít történetünk főszereplője ellen. Nem tudni mi okból, bizonyára nem csupán a hölgy iránti szimpátia miatt történhetett, hogy többnyire a fuvarozó és birkatenyésztő szakmá­ban foglalatoskodó urak, ha nem is az első szóra, százezreket kölcsönöz­lek az asszonynak. Mint hírlik, az amazon lelkét több házasságból született, még több gyermek kérgesítette. Ha másra nem, arra mindenképpen jól jött a család, hogy az utánajáró családi pótlék ösz- szege garanciaként szolgáljon a lóvá- tett hitelezőknek. A sztori legtöbb­ször úgy kezdődött; az asszony arra való hivatkozással, hogy nagyon megszorult, s csupán egy hónapra kell a pénz, legalább százezer forintot kért az alkalmi hitelezőktől. A fér­fiak, akik 50 százalékos uzsoraka­matra szívesen adtak, s mert talán másként is kamatozhat, mélyebbre nyúltak a zsebbe. Ezen igyekezetük­ben még arról is megfeledkeztek, hogy a pontos dátumát megnézzék annak a levélnek, amelyet az asszony mintegy bizonyítékként mutogatott. A hivatalos küldemény feladója a tár­sadalombiztosítási igazgatóság volt, amely arról értesítette a címzettet: kü­lönös visszaesőként szabadult élet­társával szemben ő jogosult az elma­radt, egy összegben felvehető közel százezer forint családi pótlékra. Amint az lenni szokott, a pénz megjött, s pár nap alatt a hasonló is­merősökkel fenekére vertek annak. A nagycsaládos asszony a legjobb úton haladt, hogy tovább szaporítsa a lóvá tettek számát, amikor egymás után két hitelező is megjelent a laká­sán. Az elsőnél csak rövid szitokvál­tás után vették elő a hathatósabbnak vélt érveket. Nem könnyű az efféle mérkőzés minden mozzanatát számba venni, de tény, hogy a nő­személy legalább annyi ütleget mért a teremtés koronájára, mint az har­cias adósára. Miután a férfi dolgavé- gezetlenül távozott, foghegyről oda­vetette: jön a másik hitelező, az nem lesz ilyen kíméletes. Az asszony szusszantott egyet, majd elküldte otthonról négy csemetéjét, mégse le­gyenek szemtanúi az újabb tornának. Amikor a férfi megjelent az ajtó­ban, nem is kérdezte jövetele célját, rátámadt a késő esti látogatóra. Az ütött egyet, ő megtántorodott, de padlót nem fogott. Ekkor már a konyhakést kapta fel, s megállíthatat­lanul rontott a férfira, aki villanásnyi idő alatt, hanyatt-homlok menekült a vészesen közeledő kés elől. A károsultak táborából mondják: a szánalomra méltó családanya nem­régiben bizalmas beszélgetésbe fogva levelet mutogatott egy úrnak... Zsiga Ferenc 05 — 05 — 05 Tudja-e, hogy... — a tűz jelzése bármely telefonon díjtalan? — az úttesten szirénázó jármű előtt még akkor sem szabad átmenni, ha nekünk van zöldjelzésünk? — a füsttel telített helyiségből négykézláb vagy kúszva kell kime­nekülni? — a vizes zsebkendő megvédhet a füstmérgezéstől? — égő házban nem szabad a me­neküléshez a liftet használni? — elektromos fűtőtesten, kályhán vagy ezek közelében szárított, tárolt ruha könnyen lángra lobbanhat? — a vonat- és autóablakon kido­bott cigaretta, gyufa tüzet okozhat? — olajkályhát csak akkor szabad feltölteni, ha már kihűlt? — ha a tévé kigyullad, először a készüléket kell áramtalanítani? • Tűzoltók egv katasztrófánál. Tűzre, vízre vigyázzatok! • A korabeli „tüzriadójelzö” ma már múzeumi darab. Ki ne ismerné a gyermekmondó­kává szelídült középkori figyelmez­tetést, amelyet a lámpagyújtogató kántált szerte az utcákon: „Tűzre, vízre vigyázzatok, le ne égjen a háza­tok!” A figyelmeztetés ma is érvényes, s a lényegen az sem változtat, hogy ha bajba kerülünk, manapság már szá­míthatunk a tűz hivatásos őreire: a tűzoltókra. Amikor százharminc évvel ezelőtt a legnagyobb magyar fia, Széchenyi Ödön először gondolt az önkéntes tűzoltóság megszervezésének szük­ségességére, elsősorban még csak a szervezett életmentésre és tűzoltásra gondolt. Az azóta eltelt időkben már sokszor és sokféle okból fordultak az emberek a tűzoltókhoz. Ki ne látott volna a televízió híradójában árvízi mentésnél, közúti balesetnél, kataszt­rófáknál szorgoskodó tűzoltókat? A technika fejlődésével egyre több a veszélyforrás is, hiszen ki hitte volna, hogy az iraki-kuvaiti háború befejeztével a lángoló olajkutak oltá­sában is a tűzoltók segítettek, holott a megoldást sokan, sok helyütt keres­ték. Az csak természetes, hogy még a turulmadárra felmászó öngyilkosje­löltet is a tűzoltók segítik vissza baj nélkül a földre, de azt már keveseb­ben tudják: a tűzvédelemben, a tűz­esetek megelőzésében is részt vesz­nek a tűzoltás, a tűzvédelem szak­emberei. Egy épületet csak a tűzvédelmi szabályok betartásával és a tűzoltó­ság szakembereinek véleményezésé­vel lehet felépíteni. A különféle gé­pek, berendezések üzemeltetéséhez is szükség van a tűzvédelmi szakvé­leményre. Tűzoltóval találkozhatunk a színházi előadásokon, a pop-rock koncerteken, nagyobb sportrendez­vényeken. A hivatásos tűzoltók a nap 24 órá­jában készenlétben állnak, hogy se­gíthessenek. Bács-Kiskunban Kecs­keméten, Kiskunfélegyházán, Kiskő­rösön, Kalocsán, Baján, Kiskunhala­son vannak állami-önkormányzati tűzoltóegységek. De rajtuk kívül szinte valamennyi településen szer­veződött önkéntes tűzoltóegység. Ők a középkori lámpagyújtogatók mo­dem követői. És a figyelmeztetés sem veszített semmit érvényességé­ből az évszázadok során: „Tűzre, vízre vigyázzatok, le ne égjen a háza­tok!" 04 — 04 — 04 BALESETLÉLEKTAN... Száguldó mentőautó A vijjogva száguldó mentőautó láttán-hallatán riadtan kapjuk fel a fejünket, szorongó érdeklődéssel nézzük az elrohanó kocsit, pedig nem látjuk, ki van benne. Akaratla­nul is hozzátartozóinkra és magunkra gondolunk. Mindenkit érhet baleset, akár otthon, közlekedésben, munka­helyen, sportolás közben, bárhol az életben. A számok is riasztóak, hi­szen évente az utakon 24 ezer közle­kedési baleset történik, ami 1600 esetben végződik halállal. Sokasod­nak itthon és külföldön is az ország­utak melletti keresztek. Amerikában csak áramütés követ­keztében naponta több mint 600 em­ber hal meg. A példákat és azt is, hogy kiket és hol érhet nagyobb eséllyel baleset, lehetne még sorolni. Különböző kutatások, tudományos vizsgálatok szolgálnak arra, hogy fel­tárják a háttérben rejlő okokat és ma­gyarázatokat. A balesetkutatás kiin­dulópontját a baleset fogalmának meghatározása képezi. E szerint a baleseten az emberi szervezetet ért olyan egyszeri környezeti hatást ér­tenek, amely az ember akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és sérü­lést, mérgezést, vagy más egészség- károsodást okoz, illetve halállal vég­ződik. Ez a tudományos igényű meghatározás szükségszerűen általá­nos, hiszen elvonatkoztat a konkrét baleseti helyzet valamennyi esetle­ges jellemzőjétől, ugyanakkor lehe­tővé teszi a baleseteknek a szándékos bűncselekményektől, az öngyilkos­ságtól vagy éppen az erre irányuló kísérletektől való elhatárolását. A balesetek elsődleges ismérve a környezetből kiinduló károsító hatás, ami az embert éri. Ezek, mint tudjuk, igen sokfélék lehetnek: közvetlen külső hatások: például valakire sú­lyos tárgy esik, elgázolja a gépkocsi, vagy magasból lezuhan, áramütés éri, stb. Adott esetben ún. közvetett külső hatások is balesethez vezethet­nek például, ha mérgező anyagok ke­rülnek az emberi szervezetbe. A baleset második fontos ismérve a váratlanság. Ezt nem szabad úgy ér­telmezni, mintha a baleset bekövet­kezését egyáltalán nem lehetne látni. A baleset minden olyan esetben előre látható, amikor a veszély kiküszöbö­lésére szolgáló rendszabályok hiá­nyoznak vagy hiányosak, illetve azok megtartásánál mulasztások történ­nek. Például, ha egy műhely padlója síkos, a mélyedések fölötti átvezető pallók korhadtak, a talajon fémforgá­csok hevernek szerteszét, a baleset előre látható, s előbb-utóbb be is kö­vetkezik. Ám a balesetet szenvedett számára mégis váratlan az esemény, hogy megsérül. Voltaképpen tehát a váratlanság az egyik, a balesetet szenvedő ember oldaláról mutatkozó tényező. És azért is fontos, mert ez ál­tal különböztethető meg a baleset az előre kitervelt károsító vagy önkáro­sító cselekményektől. Fontos hangsúlyozni azt is, hogy a baleset nem céltudatosan kiváltott esemény, ellenkezőleg: az ember cél­tudatos cselekvése ellenében hat. Ám a céltudatosság hiánya nem azt jelenti, hogy a balesetet szenvedő egyén nem felelős a tetteiért. A fe­lelősség mértéke természetesen ese­tenként különböző, attól függően, hogy a balesetet előidéző hiba létre­jöttében milyen pszichikus okok ját­szanak szerepet. Ennek feltárása azonban a baleset keletkezésének behatóbb elemzését, az abban rejtőző okok kutatását igényli. I)r. Takács Ilona Bács-Kiskun Megyei Mentőalapítvány Számlaszám: Takarékbank 259-98937-90001969 Cím: 6000 Kecskemét, Akadémia krt. 66. Telefon: 76/486-511, telex: 76/26-757 A segélyhívás telefonszámai Mentők 04 Tűzoltók 05 (Kunszentmiklóson) 351-204 Rendőrség 07 A Magazint szerkesztette: Noszlopy Nagy Miklós

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents