Petőfi Népe, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-30 / 201. szám
1993. augusztus 30., hétfő PETŐFI NÉPE 7 Bemutató a Szabadidőközpontban A Magyar Honvédség és a rendészeti szervek tartottak közös bemutatót augusztus 20-án a kecskeméti Szabadidőközpontban. A rendőrök, a mentősök, a tűzoltók, a polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, a repülőtér ejtőernyősei, katonái, a Testőr és a Heli-Air káefté szórakoztatta a több ezernyi nézősereget. A jól sikerült program növelte a testületek népszerűségét, így nyilván lesz folytatása a remek kezdeményezésnek. Hiszen hogyan másként tudhatnák meg a polgárok — amit a bűnözők már jól tudnak —, hogy nem érdemes szembeszállni a rendőr négylábú társával. Milyen kemény kiképzést kapnak a kommandósok, akik puszta kézzel is lefegyverzik a támadót. Itt megnézhették a kecskemétiek azt is, milyen szakszerűen és gyorsan dolgoznak együtt a tűzoltók és a mentősök egy-egy baleset helyszínén, de képet kaptak arról is, hogy mit tudnak azok a „testőrök”, akik szolgáltatásként vállalták ezt a hivatást. • A kecskeméti repülőtér ejtőernyősei nyitották meg a programot. ' A tucatnyi cserepet egyetlen ütéssel töri a Hírős kommandó. 1 Levegőben az emelőkosár. • Csak fel ne kelljen venni! • Elfáradtak a néznivalóban. • Udvarias rendőrkutya. • A tűzoltók és a mentősök összeszokott, gyakorlott csapata. • A polgári védelem katasztrófaelhárító mikrobusza. 04 — 04 — 04 Mentősök a tűznél Csak kevéssé köztudott, hogy a Bács-Kiskun megyei mentősöknek is munkát adott a Kiskunsági Nemzeti Parkban pusztító tűz. Már tartott az oltás, amikor augusztus 21-én kitelepült egy jól felszerelt mentőautó Bó- csa közelébe. Folyamatos szolgálatot adtak itt a mentősök, akiket nem is ezzel a kiküldött mentőkocsival, hanem egy személyszállító járművel váltottak. Szerencsére komoly sérülés miatt nem kellett beavatkozniuk. A leggyakoribb panasz az erős fejfájás, a szédülés volt az oltásban részt vevők között. Ennek a sűrű füst a magyarázata. Füstmérgezést senki sem kapott az egy hétig tartó oltás közben. Az egyik közeli tanya gazdájához viszont Kecskemétről kellett rohamkocsit hívniuk: rosszullétét az idegesség, az a tudat okozta, hogy otthonához közelednek a hatalmas lángok. 07 — 07 — 07 Szórólap Az egyik kecskeméti városrész lakói nemrég egy új vendéglő reklámcéduláit találták levélszekrényeikben. „Örömmel értesítjük..., hogy megnyitottuk a...vendéglőt...” A vállalkozó nagy szolgálatot tett ezzel a rendőröknek. Ez idáig ugyanis a budapesti XI. kerület zsarui jószerivel bottal ütötték a nyomát. Csalás miatt folyik ugyanis ellene eljárás. Budapesten több millióval, Kecskeméten „csak” 500 ezer forin- tottal károsított meg pénzintézeteket. A szórólap terjesztése így az az eset lett, amikor nem csak a vállalkozó örült. Hanem a rendőrök is... Mi újság Narkosztánban? Forró tavaszra számítanak jövőre a volt Szovjetunió délkeleti végein, amely méltán viseli az „új Narkosz- tán” nevet. Szokatlanul aktív ugyanis a kábítószer-kereskedelem a három köztársaság — Kazahsztán, Üzbegisztán és Kirgizsztán — határán. A köztársaságok bűnüldöző szervei is felkészültek a nagy forgalomra, amit az is bizonyít, hogy számos sikeres akciót hajtottak végre. Alma-Atában elcsíptek egy küldöncöt, aki 8,5 kilogramm ópiumot akart kivinni a köztársaságból. Ezzel egy időben Üzbegisztánban őrizetbe vették a szállítmány címzettjét is. Most folyik a hálózat teljes felszámolása Alma-Atától Szamarkandig. Mostanában valószínűleg „szünetel a járat” ezen az útvonalon, ami azonban egyáltalán nem azt jelenti, hogy a rendőrök hosszabb pihenőt vehetnek igénybe... Bűnözőket soroznak be Ezentúl az orosz hadseregbe rendszeresen be fogják sorozni a szabaduló elítélteket is. Az újságok információi szerint nemcsak olyan fiatalembereket soroznak be, akik feltételes szabadságvesztés büntetését kapták, hanem olyanokat is, akik le is ülték kamaszkorukban elkövetett cselekményük büntetését. Az orosz Honvédelmi Minisztériumból származó hírek szerint azért volt szükség erre a lépésre, mert immár rendszeresen csődöt mond a sorozás: kevés a behívható fiatal, s közülük is nagyon sokan nem alkalmasak egészségi állapotuknál fogva a katonaságra. Korábban szó sem lehetett arról, hogy büntetett előélettel katona legyen valaki, most viszont velük tömik be a hadsereg testén tátongó lyukakat. Gyilkolt a vakhit A 15 éves Nabiye holttestét véletlenül találták meg Colmar közelében egy elhagyott mezőn. A rendőrségi vizsgálat hamar megállapította, hogy gyilkosa megfojtotta. Az ilyen bűntény sajnálatos módon nem ritka Franciaországban: gyakran előfordul, hogy elvetemedett gyilkosok még gyermekkorú fiatal lányokat ölnek meg, miután megerőszakolták őket. A holttest azonban nem mutatta szexuális erőszak nyomait. Ugyanakkor a fiatal lány eltűnését senki sem jelentette, családja sem kerestette, holott már napok óta halott volt. A nyomozóknak nem kellett hosz- szasan vizsgálódniok. Nabiye családjának tagjai azonnal beismerték, hogy ők végeztek a lánnyal. A gyilkosságot közösen vállalták: Musz- tafa, az apa, Elife, az anya és a két idősebb fivér, Abdullad és Lufti — csupán a lány 12 éves öccse maradt ki annak végrehajtásából. A kérdésre, hogy miért tették, a válasz egységes volt: szakított a hagyományokkal, megszegte a családi erkölcsöt, nem akart többé az ősi török elveknek megfelelően élni. Nabiye augusztus 13-án este az elzászi város, Colmar vásárában járt. Testvére rajta kapta, hogy egy közép- iskolás osztálytársával csókolózik. Ez volt az utolsó csepp a pohárban, hiszen a lány már régóta „szégyenfoltnak” számított az évek óta Franciaországban élő török családban: úgy akart élni és viselkedni, mint vele egykorú francia társai, akikkel együtt járt iskolába, s akiknek szabadságát, előítéletektől mentes életét akarta magának is biztosítani. Ebben korántsem állt egyedül: a colmari törökök ifjú nemzedéke szinte egyöntetűen átvette már annak a társadalomnak szokásait, amelyben él, integrálódni igyekszik a francia közösségbe. A szülők nagyrésze, akár kényszerből, akár belátásból elfogadja ezt - csupán kis részük áll ellen a folyamatnak. Nabiye családja ehhez a kisebbséghez tartozott. A nyomozók semmiféle más választ sem kaptak a gyilkos négyestől, mint azt, hogy a lány „szégyent hozott a családra, megtagadta ősei hitét”. Az ügy megdöbbentette Colmar lakosait, az ott élő törököket, akiknek vezetői mélységes felhábordás- sal ítélték el a szörnyű tettet. A gyilkosság azonban mélyebb, átfogóbb, s az egész francia társadalmat foglalkoztató kérdést vet fel. Mennyiben fogadják el a betelepültek annak az országnak szokásait, hagyományait, mi több törvényeit, amely befogadta őket? A francia társadalom eddig viszonylag nyitott volt, elfogadta a maga részének a betelepülteket, de az utóbbi időben egyre inkább felerősödtek az elutasítás hangjai, amelyeket a legújabb bevándorlási törvény vitája még jobban megnövelt. A colmari szörnyű gyilkosság így azoknak szolgál érvül, akik az országos politikai vitában az elutasítást, a teljes elzárást sürgetik. A vakhit nemcsak egy ifjú lány életét oltotta ki - politikai csatákban is felhasználhatják majd azt. Kis Csaba 05 — 05 — 05 Díjazott önkéntesek Hosszú évtizedek óta most először fordul elő, hogy komoly központi támogatást kapnak az önkéntes tűzoltók. Nem minden egység. Bács-Kis- kun megyéből mindössze tizenhárom. Ez a szám talán szerénynek tűnhet, ám nem az. Kivált, ha figyelembe vesszük, hogy a többi megyéből általában csak négy-öt egységet díjaztak. A pénzhez egy, a Magyar Tűzoltó Szövetség által a tavasszal kiírt pályázat elnyerésével juthattak az érintett csapatok. Az elbíráláskor a zsűri egyik fontos szempontja volt, hogy csak az kaphat az ötvenmillió forintos keretből, akit a helyileg illetékes önkormányzat is támogat. Ráadásul a szövetségtől kiutalt összeg nem haladhatta meg azt a pénzt, amennyit az önkormányzat az egység működésére fordít. Szűkítette a kört, hogy csak az éjjel-nappal riasztható egyesületek jöhettek szóba. Olyanok, amelyek szükség esetén a sajátjuk mellett, a szomszéd településre is vállalják a vonulást. A kiírás szerint a pénzek nem fordíthatók építkezésre, vagy járművek vásárlására. Csupán az egység működési költségeinek fedezésére: üzemanyag, tömlő, sugárcső beszerzésére, esetleg felújításokra. A díjazott pályázók így, az ön- kormányzatok támogatásaival együtt valóban jelentős összegekhez jutnak. Nem érdemtelenül! Olyan egyesületekről van ugyanis szó, amelyek eddig is hatékonyan segítették az állami tűzoltók munkáját. Ez pedig fontos tényező az ország legnagyobb megyéjében, ahol mindössze öt állami egység működik, tetemes vonulási távolságokkal. Bács-Kiskun megyében az idén az alábbi települések önkéntes egyesületei kapnak a Magyar Tűzoltó Szövetség támogatásából: Bácsalmás - 600 ezer forint; Jánoshalma - 2 millió 300 ezer forint; Kecel - 1 millió 107 ezer forint; Kerekegyháza - 810 ezer forint; Kiskőrös - 450 ezer forint; Kunszentmiklós - 2,5 millió forint; Lajosmizse - 730 ezer forint; Lakitelek - 250 forintot; Solt 630 - ezer forint; Soltvadkert - 500 ezer forint; Szabadszállás - 300 ezer forint; Szalkszentmárton - 950 ezer forint; Tiszakécske 2 millió forint. Véget ért az oltás • Egy héten át pusztította a Kiskunsági Nemzeti Park felbecsülhetetlen élővilágát az ország eddigi legnagyobb erdőtüze. Megpihenhettek az idevezényelt tűzoltók és a gépek. A küzdelem az ember győzelmével végződött, mégis az emberiség a vesztes. Megkezdődött a kárbecslés, a tűz keletkezési okának a vizsgálata, de hiába is jut eredményre a nyomozás, a borókás, a fenyőerdő elpusztult. A szakemberek szerint 100 év kell ahhoz, hogy a természet „meggyógyítsa” önmagát. (Fotó: Galambos) Bács-Kiskun Megyei Mentőalapítvány Számlaszám: Takarékbank 259-98937-90001969 Cím: 6000 Kecskemét, Akadémia krt. 66. Telefon: 76/486-511, telex: 76/26-757 A segélyhívás telefonszámai Mentők 04 Tűzoltók 05 (Kunszentmiklóson) 351-204 Rendőrség 07 A Magazint szerkesztette: Noszlopy Nagy Miklós Kevés az esélye annak, akit üldözőbe vesz a rendőr „társa”.
