Petőfi Népe, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-24 / 196. szám
6 1993. augusztus 24., kedd PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC EGYBEVÁG AZ EREDETI ELKÉPZELÉSEKKEL Kisbefektetők részvényvásárlási lehetőségei A privatizációs politika kiemelkedő fontosságú kérdése az, hogy a különböző társadalmi csoportok milyen szerephez jutnak a tulajdonos- váltásban. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják,, hogy a hazai privatizációban a legnagyobb aktivitást a külföldi szakmai befektetők, kisebb mértékben az itthoni kis- és közép- vállalkozók, még kisebb, de növekvő mértékben a vállalati dolgozók és a menedzserek tanúsítják. A kisbefektetők részvényvásárlási lehetőségeinek megnyitása a tőkepiaci szereplők számának növelése mellett megoldhatja a széles lakossági csoportok privatizációba történő bevonásának problémáját is. A kisbefektetői részvényvásárlási programról Lajtai György, az ÁVÜ közgazdasági igazagatója foglalja össze a főbb tudnivalókat. — Az alapvető cél az, hogy a KRP stabil, kiszámítható és következetes keretet biztosítson a kisbefektetők számára a privatizációban. E program révén biztosítható, hogy több évre előre, folymatosan, kellő mértékű részvénykínálat kerüljön a privatizációs piacra. A KRP megvalósításának alapvető fontosságú és aktuális kérdése a kárpótlási piaccal való összegfüggések kezelése. Mindkettő hasonló kínálatot céloz meg: a tőzsdei forgalmazásra is számító nyilvános részvény- kibocsátásokat. A keresleti odalon az a közös vonás, hogy a cél a viszonylag alacsony jövedelemmel, megtakarítással rendelkező magányszemélyek aktívabb privatizációs szerep- vállalásának fokozása. Az egyetlen különbség a két program — kárpótlás és KRP — között az, hogy az utóbbi esetben a készpénzes vásárlást is ösztönözni kívánjuk: részben a program lebonyolítási költségeinek fedezése, részben az állam privatizációs bevételeinek fokozása miatt. A jó minőségű vállalatok szűkös kínálatából kifolyólag a kínálati oldalon csak szabályozott keretek között engdhető meg a kárpótlás és a KRP egymás mellett élése. Ennek érdekében a KRP allokációs mechanizmusába olyan garanciákat építhetünk be, amelyek a kárpótlásra tartalékolt kínálat tekintetében feltétlen elsőbbséget biztosítanak a kárpótlási jeggyel fizetők számára. Mivel a KRP-ben csak a magyar állampolgárok vehetnek részt, a program garantálja, hogy a kárpótlási jeggyel fizetők között — az intézményi befektetők kizárásával — a kis magánbefektetők jussanak szóhoz. Ez egybevág a kárpótlásról vallott eredeti elképzelésekkel. A részletfizetéses kereslet megszervezése arra fogja ösztönözni a kárpótlásra jogosultakat, hogy kihasználják a befektetési lehetőséget, hiszen jelentős tömegű befektetői kör áll majd sorba az el nem használt kínálat „elfogyasztására”. Ez a körülmény egyben javítani fogja a kárpótlási jegyek árfolyamát is a másodlagos értékpiacon. A KRP 1993. decemberében a re- gisztárciós (bejelentkezési) folyamattal indulna: Részvételre a 18. életévüket betöltött magyar állampolgárok jelentkezhetnek, akik személyenként 100000 Ft értékű részvényvásárlási keret felhasználására jogosultak a regisztrációs díj befizetése ellenében. A KRP-befektetők az egyes részvénykibocsátásoknál a részvénytársaságok állami tualjdonban lévő részvényeinek meghatározott hányadát jegyezhetik le. Az első részvényeladásokra 1994 februárjában és márciusában kerülne sor. A KRP-befektetők a megvásárolt részvényeket öt, éves vagy tíz, féléves kamatmentes részletfizetéssel egyenlítik ki. A kapott osztalék ösz- szegével csökken a részletfizetési kötelezettség. Gyorsított, azonnali kifizetés is lehetséges. A fizetés történhet készpénzzel vagy kárpótlási jegyekkel. Azoknak a kárpótlási- jegy-tulajdonosoknak, akik a KRP-n keresztül elsőbbséget élvezve jutnak a részvényekhez, egy összegben kell kifizetniük a részvény vételárát. — A részvények — azok teljes kifizetéséig — óvadék alatt állnak. A KRP-befektető a részvényesi jogosultságok közül élvezi az osztalékszerzési és a szavazati jogot, de nem adhatja el, illetve nem ruházhatja át a részvényeket. Amennyiben a KRP-befektető elmulasztja egy részlet kifizetését, elveszíti az összes, még ki nem fizetett részvényt, amely azután visszaszáll az államra. — Miután a részvényeket kifizetik, a KRP-befektetők eladhatják azokat a Budapesti Értéktőzsdén. A program során a kisbefektetők minimális kockázat mellett fektethetik anyagi eszközeiket részvényekbe. Ezen túlmenően az alábbi előnyök mutathatók ki: a vásárolt részvények vételára öt év alatt kamatmentes részletekben törleszthető le, az egyes nyilvános kibocsátásokhoz további kedzvezmények (árengedmények vagy jutalom részvények) kapcsolhatók. A részletfizetések után igénybe vehető a személyi jövedelemadó-kedvezmény is. Még nem lqhet véglegesen meghatározni azokat a vállalatokat, amelyek a program indításában részt vesznek. Meghatároztunk azonban mintegy 10 vállalatot, kb. 6 milliárd forint értékű, nyilvánosan kibocsátható részvénytömeggel, amelyek 1994-ben bevonhatóak. Az induló évben így 500000 fős részvétellel számolva átlagosan 10-15 ezer forintos részvényvásárlás jutna egy befektetőre, mindenekelőtt a sütőipar és a hotelszektor jól ismert vállalataiban. Például: Égy KRP-befektető 10, egyenként 1000 forintos részvényre jogosult. Évente 2000 forintnyi részletfizetést kell tejesítenie készpénz formájában vagy egy éven belül ki kell fizetnie a teljes összeget, ha kárpótlási jeggyel kíván fizetni. Az éves 2000 forintos részlet ellenében évente két részvény szabadul fel az óvadék alól a KRP-befektető számára. A KRP-befektető ezeket a részvényeket szabadon megtarthatja, eladhatja vagy átruházhatja. Tanítóból vállalkozó Bizonyára nemcsak a reklámokban meghirdetett jó kereseti lehetőség csábította Gavlikné Hegedűs Margitot a kereskedelmi ügynökök közé. Eredeti képzettsége tanítónő. Mint ifjú hölgy, vonzódik a kozmetikai cikkekhez, ezért megtanulta a termékek használatát, kategóriákba sorolását. Egy évig tanácsadóként dolgozott az amerikai Avon cég magyarországi képviseleténél, ma pedig már két megyében szervezi és irányítja a közvetlen árusítást, az ügynöki-tanácsadói rendszert. Hálózatuk egyre bővül, de még számtalan olyan település van, ahol kevés, vagy egyáltalán nincs még tanácsadónő. Főleg azoknak a lányoknak, asz- szonyoknak tud munkát ajánlani, akik az üzleti tevékenység mellett szeretnének ápoltan megjelenni. A cég keretén belül minden olyan kozmetikum megtalálható és közvetíthető, amire egy nőnek vagy egy férfinak szüksége lehet. Bár a magyar katalógus még nem tartalmazza a teljes termékskálát, de megfelel a mai magyar piaci érdeklődésnek. Jelenleg háromhetes kampányprogrammal dolgoznak, ami azt jelenti, hogy a vevő a megrendeléstől számított három héten belül kézhez kapja az árut. Azért is lenne jó több tanácsadónő foglalkoztatása, mert ideális viszonyok között egy ügynök 700-800 fő közül kikerülő vásárló igényével tud foglalkozni. Egyébként az áruválaszték úgy van összeállítva, hogy a kispénzűek is megtalálhatják a szükséges kozmetikumokat. • Hegedűs Margit Margit asszony úgy látja, hogy az efajta kereskedésnek Magyarországon is meg kell honosodnia, de csak akkor, ha az erre vállalkozó cégek és a foglalkoztatott emberek tisztességesen és tényleg a vevőért dolgoznak. Ez kockázattal is jár, hiszen az ügynököknek a cég bizományba adja az árut, és a tanácsadónő a jutalékkal csökkentett összeget csak később adja postára, a következő megrendelés feladása előtt. Valószínű, hogy sokan még idegenkednek az ilyen fajta vásárlástól, pedig a gyártótól így juthat el legolcsóbban és legmegbízhatóbban a termék a vásárlóhoz — s természeteseit a legjobb minőségben. Papp Zoltán Ki kicsoda? ÓRIÁSI^VIHAROKAT KAVART .Új tulajdonosok a gabonaiparban • így néz ki belülről egy korszerű malom. A gabonaipar privatizációja - amely idén márciusban kezdődött - az elmúlt félévben óriási viharokat káván a magyar gazdaságban. Sokan a hazai malomipar kiárusítását, külföldi kézbe adását emlegetik a folyamattal kapcsolatban. A helyzet tisztázása végett az Állami Vagyonügynökség számvetést készített arról, hol tart, illetve hogyan megy végbe az állami vagyon lebontása ezen a területen. Az eredmények a következők: eddig önálló egységként 71 malmot, 36 keverőt és 154 raktárt hirdetett meg az ÁVÜ. A pályázatok elbírálását követően 42 malom, 7 keverő és 47 raktár talált új gazdára. A tulajdonosok között társaságok, szövetkezetek és magánszemélyek egyaránt szerepelnek. Viszont a külföldi érdeklődők, illetve vásárlók aránya - a híresztelésekkel ellentétben - igen alacsonynak bizonyult: négy malomra és egy raktárra nyújtottak be pályázatot, míg keverő iránt egyetlen külföldi sem érdeklődött. A pályázatok elbírálása után csupán egyetlen malom került külföldi tulajdonba, a szentlőrinci, amely 35 millió forintért kelt el. A malmok, raktárak és keverők megvásárlásához nem vehettek igénybe Egzisztencia-hitelt a vásárlók. Erről azért döntött így az ÁVÜ Igazgató Tanácsa, mert az értékesítők maguk a gabonaipari vállalatok voltak, és a bevételek is a vállalatoknál maradtak. Ezekből a bevételekből fizetik vissza a vállalatok a malmokat, raktárakat, keverőket terhelő adósságokat, hogy tehermentesen adhassák át az új tulajdonosoknak. S ha E-hitelt nem is, de kárpótlási jegyet felhasználhattak fizetőeszközként a pályázók. A gabonaipar privatizációjának első szakasza tehát lezárult. Az első körben el nem kelt üzemeket ősszel újra meghirdetik, immár maguk a vállalatok, illetve az azokból alakult társaságok. A tulajdonszerzésre tehát még van lehetőség! Összehasonlításként néhány adat: a pécsi villanymalom 45 millió 250 ezer forintért kelt el, a mórahalmi 14 millióért, a sárospataki 2 millióért, míg az apátfalvai raktár 600 ezerért. D. ZS. „Ki kicsoda, mi micsoda a menedzserképzésben” címmel kötet jelent meg a hazai menedzserképzésről. A könyvet hétfőn, a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban mutatták be a sajtónak. Biszterszky Elemér államtitkár, az Országos Vezetőképző Tanács elnöke arról szólt, hogy a hiánypótló kiadvány a Vezetőképzésért Álapít- vány kezdeményezésére és gondozásában készült. Az alapítványt a minisztérium hozta létre 1990-ben, azzal a céllal, hogy elősegítse a kialakuló menedzserképzési, oktatási piac koordinációját. Az államtitkár hangsúlyozta: a menedzserképzés kiemejt szerepet játszik a gazdasági rendszerváltás személyi feltételeinek megteremtésében. Veres Pál, az alapítvány elnöke elmondta: az alapítvány pályázatokat ír ki céljai megvalósítása érdekében, s ezek alapján menedzserképzési programokat támogat. Menedzserképzés alatt mindenekelőtt vezetőképzésre, illetve szakemberek felkészítésére gondolnak. A könyv, amelynek első része menedzserképző és üzletemberképző intézmények és oktatási programjaik legfontosabb adatait tartalmazza, második része pedig menedzser- képző kurzusok oktatóiról és szakértőiről lexikonszerű adatokat tartalmaz, a Nemzetközi Vezetőképzési Információs Központban kapható. CÉL: A MUNKAHELYTEREMTÉS Kevesebb társasági adó? Mit várnak az államtól a vállalkozók? A Magyar Gazdasági Kamara évente felmérést készít arról, hogyan ítélik meg a vállalkozók az adott időszak gazdasági helyzetét. Legutóbbi felmérésük alapján — amelyet az alábbiakban ismertetünk — több figyelemre méltó megállapítást és javaslatot tettek. Az már most látható, hogy a jelenleg érvényesülő rövid távú gondolkodás vagyonfeléléshez vezet. A gazdaságélénkítés tehát nem képzelhető el hosszú távú elképzelések nélkül - derül ki a vállalkozói véleményekből. A gazdasági élet szereplőit távlati tervek készítésére viszont csak megfelelő közgazdasági feltételrendszer és jogi szabályozás ösztönözheti. Ezek kidolgozását, megteremtését a kormánytól várják a vállalkozók. A Kamara azt várja az államtól, hogy a rohamosan növekvő regionális különbségeket összehangolt iparés területfejlesztéssel, valamint regionális fejlesztési programok finanszírozásával csökkentse. Sürgetik a kormányzatot, hogy - a tulajdoni és szervezeti formától függetlenül adókedvezményekkel és hitelekkel támogassa a lakásépítést és az idegenforgalmi beruházásokat. A költségvetés kiadásaiban sokkal nagyobb súllyal kell a jövőben szerepelnie az infrastrukturális beruházásoknak, az állami megrendeléseknek és a gazdálkodók megerősítését, tőkeellátottságát szolgáló összegeknek. Ugyanakkor a költségvetési bevételek megtervezésekor a kormánynak le kell számolnia minden olyan megoldással, amely a jövedelmek megcsapolásával jár. Az adóemelések ugyanis oda vezetnek, hogy csökken a fizetőképes kereslet. A privatizáció legnagyobb hibájaként említik, hogy még mindig nem sikerült tisztázni olyan alapkérdéseket, mint hogy kinek, mit és hogyan adjunk el. A Kamara szerint a tulajdonváltás önmagában nem garancia a cégek, gyárak, vállalatok gazdaságos működésére, a döntések meghozatalánál elsősorban a működőképesség fenntartását, illetve javítását kell mérlegelni. Ennek jegyében főként a beruházási és fejlesztési lehetőségeket, a foglalkoztatottságot, a hazai beszállítói és felhasználói környezetre gyakorolt hatásokat, a nemzetközi munkamegosztásba való egyenrangú bekapcsolódás esélyeit kell tehát számbavenni. Az ár, a privatizációs folyamat gyorsasága és a vásárló nemzetiségi hovatartozása csak a másodlagos szempontok között jöhet számításba. A Kamara felhívja a pártok figyelmét arra, hogy - a közelgő választásokra tekintettel - fordítsanak fokozott figyelmet a gazdaság depo- litizálására, választási küzdelmükbe ne vonják be a termelő vagy a szolgáltató szféra képviselőit. Ez ugyanis megzavarja a gazdaság működését. D. ZS. Jól jár a vállalkozó, ha munkanélkülit foglalkoztat, legalábbis a következő esztendőben. Az adótörvény tervezett módosítása szerint jövőre ugyanis a jelenlegi 40-ről 38 százalékra csökkenthet a társasági adó kulcsa. Ezzel a viszonylag szerény mértékű engedménnyel és a többi várható változással is a vállalkozók fejlesztésre, beruházásra fordítható pénzét kívánja növelni a kormányzat. A munkahelyteremtés érdekében elsősorban azokat a vállalkozókat kívánják kedvezményekben részesíteni, akik munkanélkülieket foglalkoztatnak. A javaslat szerint, ha nem csökken a dolgozók létszáma, viszont felvesznek egy volt munkanélkülit, akkor az utána fizetendő tb-já- rulék 70 százalékát le lehet vonni az adóalapból. Mint ismeretes, jelenleg az egészség- és nyugdíjbiztosítási kötelezettség a fizetés 44 százalékát teszi ki, ha a javaslatot jóváhagyják,akkor ennek több mint kétharmadával lehetne csökkenteni azt az ösz- szeget, ami után társasági adót kell fizetni. Az előterjesztés — amint az már az előzőekből következik — munkanélküliek foglalkoztatásáról szóló törvény módosítását is javasolja. A veszteségesen gazdálkodók a 44 százalékos tb-járulék 70 százalékára esedékes társasági adót visszaigényelhetnék a Foglalkoztatási Alaptól. Nemcsak az adófizetők, hanem a szakemberek is pontosan tudják, hogy „okos” költségelszámolással milyen jelentősen csökkenthető az adóalap. Éppen ezért jövőre már nem érdemes túl magasra srófolni a reprezentációs kiadásokat, azokat ugyanis csak a bevétel 0,5 százalékáig lehet leírni. Hasonlóan korlátozni kívánják a szintén az adót csökkentő „adományokat.” Alapítványi és közérdekű hozzájárulásokkal várhatóan csak az előző évben fizetett adó 5 százalékáig mérsékelhető az adóalap, ami azt jelenti, hogy nem lehet és nem is lesz érdemes korlátlanul „adományozni”. A tervek szerint bevezetik a minimum adót, akinél az adóalap nem éri el az árbevétel 1,5 százalékát, az ennek a másfél százaléknak a 38 százalékát fizeti majd be adóként. Az adóalapot, a személyi jövedelemadót fizető egyéni vállalkozókhoz hasonlóan, a korrigált nettó árbevétel - ami a kereskedelemben az árrés - alapján kell majd jövőre kiszámítani. Az adókedvezmény a minimális jövedelem utáni adóra is érvényes, így nem sérti az egyébként 100 százalékos adókedvezményben részesülőket sem. A javaslat viszonylag szűk körben - például a közszolgáltató közüzemi vállalatok esetében - mentességet is tartalmaz, illetve a kormányra bízza, hogy elemi csapás vagy más, a vállalkozás működését lehetetlenné tevő objektív körülmény miatt, megadja-e az adómentességet. Nyugalom a bankközi devizapiacon A nyári hónapokra kiegyensúlyozottá vált Magyarországon a bankközi devizapiac. A forgalom alapvetően a kereskedelmi bankok között folyik, az MNB csak ritkán avatkozik be kisebb mértékű intervencióival a kereskedelem alakulásába. Az idei első félévben meglehetősen élénk kereskedés alakult ki a piacon. Áprilisban és májusban a bankok nagy mennyiségű devizát vásároltak jelentősebb leértékelésre számítva. Mint ismeretes, júniusban 1,9 százalékos leértékelés — tehát egyáltalán nem jelentős — következett be, s ezt követően a bankok piacra dobták devizakészleteiket. Az áprilisi-májusi jelentős deviza- vásárlásokat és a júniusi devizaeladásokat követően júliusra, illetve augusztusra kiegyensúlyozottá vált a piac. A napi forgalom csökkent, s az árfolyamok nem érik el a limiteket, A szabályok szerint 0,5 százalékkal térhetnek el a piacon felfelé, illetve lefelé az MNB naponta megállapított árfolyamától. A kiegyensúlyozott piaci viszonyok részben azzal magyarázhatók, hogy a bankok a nyáron nem számítanak leértékelésre, másrészt a növekvő kereskedelmi mérleghiányt továbbra is ellensúlyozza a működőtőke-beáramlás.(MTI) A MAGYAR NEMZETI BANK DEVIZAÁRFOLYAMAI Érvényben: 1993. augusztus 23-án Pénznem Vételi Közép Eladási árfolyam 1 egységre, forintban angol font 143,00 143,35 143,70 ausztrál dollár 63,78 63,93 64,08 belga frank (100) 266,75 267,33 267,91 dán korona 13,72 13,75 13,78 finn mátka 16,36 16,41 16,46 francia frank 16.13 16,17 16,21 holland forint 50,07 50,18 50.29 ír font 132,97 133,29 133,61 japán yen (100) 91,37 91,52 91,67 kanadai dollár 71,53 71,70 71,87 kuvaiti dinár 314.17 314,86 315,55 német márka 56,31 56,43 56,55 norvég korona 12,97 13,00 13,03 olasz líra (1000) 59,37 59,53 59,69 osztrák schilling (100) 800,38 802,08 803,78 portugál escudo (100) 55,21 55,35 55,49 spanyol peseta (100) 69,24 69,43 69,62 svájci frank 64,20 64,34 64,48 svéd korona 11,77 11,80 11,83 Tr. és cl. rubel 27,43 27,50 27,57 USA-dollár 94.54 94,74 94,94 ECU (Közös Piac) 107,64 107,89 108,14 A MAGYAR NEMZETI BANK VALUTA-, BANKJEGYÉS CSEKKARFOL Y AM AJ Érvényben: 1993. augusztus 23•án Pénznem Vételi Közép Eladási árfolyam 1 egységre, forintban angol font 141,91 143,31 144,71 ausztrál dollár 63,40 64,02 64,64 belga frank (100) 265,65 267,98 270,31 dán korona 13,71 13,84 13,97 finn márka 16.25 16,45 16,65 francia frank 16,07 16,21 16,35 görög drachma (100) 39,72 40,14 40,56 holland forint 49.77 50,20 50,63 ír font 132,12 133,42 134,72 japán yen (100) 91,02 91,62 92,22 kanadai dollár 71,17 71,87 72,57 kuvaiti dinár 311,65 314,40 317,15 német márka 55,95 56,43 56,91 norvég korona 12,91 13,03 13,15 olasz líra (1000) 59,09 59,73 60.37 osztrák schilling (100) 795,34 802,14 808,94 portugál escudo (100) 55,10 55,65 56,20 spanyol peseta (100) 69,16 69,92 70,68 svájci frank 63,81 64,35 64,89 svéd korona 11,77 11,90 12,03 USA-dollár 93,95 94,73 95,51 ECU (Közös Piac) 107,04 108,02 109,00
