Petőfi Népe, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-24 / 196. szám

1993. augusztus 24., kedd 7 PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC Szüret előtt Burgundiában • Az Egri bikavér hazájában is készülődnek már a szüretre. Cluny derék szerzetesei, de a kö­zelben lévő Benedek-rendi és cisz­tercita kolostorok lakói is szerették a bort. Ebben semmi megvetendő nincs: a XI-XII. században ezen a környéken mindenki bort ivott. De a szerzetesek nem csupán megitták azt, amit kaptak, hanem maguk is szőlőt neveltek, s ami több ennél, nemesí­tették is a vidék szelíd lankáin évszá­zadok óta települt szőlőkben a kor­szerű művelés alapjait, munkásságuk következtében váltak Burgundia de­rűs lankái a mai Auxerre-től Maco- nig az egyik legnevezetesebb francia borvidékké. Cluny apátjainak szőlészete, a „clos” — a fallal körülvett, valaha csupán egyetlen személy, vagy ép­penséggel testület birtokában lévő szőlő — ma nevezetes vidék: a Clos Prieur. A cisztercita szerzeteseké volt a Clos de Tart, a langres-i kated- rális birtokolta a mai Clos des Lang- res és a Clos du Chapitre szőlőit. Burgundia korántsem a legna­gyobb borvidék Franciaországban, itt összesen 24 ezer hektáron termesz­tenek szőlőt, az évi termés hozzáve­tőleg 1,1 millió hektoliter, s ez csak öt százalékát jelenti Franciaország államilag ellenőrzött és minősített bortermelésének. A szőlő területe; a betakarítható termés mennyisége szigorúan előírt és ellenőrzött. De ez Burgundia egyik legfontosabb gaz­dasági ágazata: ötezer szőlőbirtok, 120 pincészet és kereskedőház él meg belőle, évi négymilliárd frankot jelent, s nem kevesebb, mint 140 or­szág borkedvelői ismerik közelebb­ről. A burgundiai borvidék öt nagyobb tájegységre oszlik, mindegyiknek megvan a maga sajátos bora, fehér­ben is, vörösben is. A Cote d’Or bor­vidékén, annak is Cote de Nuits nevű részén, ahol a szőlőtermesztés vagy kétezer éves múltra tekint vissza, te­rem az a szőlő, amelyből a híres és világszerte keresett legjobb búrgun- diai vörösborok készülnek. Beaune vidékén is a vörösbor az uralkodó, a neves Pinot noir egyik központja a szépséges burgundiai vá­ros. Másutt a Chardonnay az ural­kodó fajta, ez a vidék fehérborainak „sztárja”. Szerzetesből bizony kevés maradt Burgundiában a francia for­radalom után. Üres maradt Beaune városában is az Angyali Üdvözlet zárdája, így azután Jean-Baptiste Patriarche úr viszonylag könnyen ju­tott hozzá 1796-ban. A zárdának ha­talmas pincéje volt, a Patriarche úr és családja még bővítette is, összekö­tötte a cisztercita barátok szintén nagy kiterjedésű pincéjével. Ma az egykori zárda XVII. századi épülete, de a környező házak, utcák alatt is több szinten sok százezer palack so­rakozik Burgundia legnagyobb bor- kereskedő házában, a tölgyfából ké­szített állványokon, s ez ráadásul ko­rántsem a teljes készlet, a palackozat- lan bor a hatalmas hordókban a XV. századi vártorony hét méter vastag falainak hűvösében érlelődik. A pincerendszerben bolyongó lá­togató előbb-utóbb eljut egy pontig, ahol vastag rács mögött sorakozik több mint 2000 palack. 1959-ben ke­rültek a védett helyre az év legjobb borai, hogy csak a 2000. esztendő novemberében húzzák ki belőlük a dugót. Ez a borvidék egyik régi ha­gyományából származik: azelőtt a legjobb borokat a gazdák évekig hagyták érni, hogy csak jeles családi ünnepeken bontsák fel a palackot. Beaune az ezredfordulón ilyen jeles ünnepre készül: ekkor lesz éppen 140. éve, hogy a városban megren­dezik az immár világhírű borvásárt, ahová sok országból érkeznek a ke­reskedők és a borszakértők. A borhoz ugyanis nem árt a szak­értelem. Franciaország nagyon szi­gorúan szabályozza a termelést és a minősítést. Burgundia borából pél­dául kevesebb, mint nyolcvan hekto­liter minősíthető a Grand Cru, a leg­kiválóbb kategóriába, ez a teimés mindössze három százaléka. „Pre­mier Cru” , azaz még mindig „osztá­lyon felüli” a termés 11 százaléka. A többi burgundiai bor is ellenőrzött minősítésű és igen jó fajta: 30 száza­lékuk kapja meg a „kommunális” minősítést, vagyis azt, hogy meg­adott bortermelő községből szár­mazó márka, 56 százalék a „területi” kategóriába kerülhet csak, ami ugyan a leggyengébb minősítés, de azért még mindig megkérik az árát. A leg­jobb borok a magasabban lévő. me­szes talajú napsütötte lankákon te­remnek. A palack tikettje pontosan meg­adja, honnan származik a benne lévő nedű, s milyen kategóriába sorolták a minősítésnél. így hát, ha valaki olyan palackot emel le a borkereskedésben a polcról, amelynek felirata azt mu­tatja, hogy benne „Grand Cm” van, tudja, hogy alaposan bele kell nyúl­nia pénztárcájába az élvezetért. De egy Chambertin, egy Musigny, vagy éppen Clos de Vougeot márka meg­éri a pénZt annak, aki megengedheti magának. Burgundia falvaiba lassan megjönnek a vándormunkások, nem­sokára kezdődik a szüret. Az idei termés jónak ígérkezik, s a gazdák remélik, hogy a 93-as év jelzése a pa­lackokon jó néhány év múlva nagy örömet okoz majd a burgundiai bo­rok kedvelőinek. Kis Csaba Jaltába érkezett az üdvhadsereg Egyedülálló, már-már muzeális ér­tékű fotót közölt a minap a Pravda Ukraini című kijevi lap. A képen csi­nos hölgyek, előttük kotta, kezükben trombita, fejükön pedig az üdvhadse­reg ismert kalapja. Mindez 1920-ban, amikor először jártak Szimferopolban és Jaltában. A képet Volodimir Furasko jaltai polgár küldte a szerkesztőségnek ab­ból az alkalomból, hogy augusztus közepén megint a Fekete-tenger part­ján járt az iidvhadsereg ukrán tago­zata. Az idős bácsika így mesélt em­lékeiről és a vendégszereplésről: „Könnybe lábadt a szemünk, akik még emlékszünk arra a 73 évvel ez­előtti találkozóra. Én magam 1920-ban léptem soraiba, és végig­jártam Ukrajna összes déli megyéit. A tagokat egyébként üldözték, több ezren munkatáborokban haltak meg emiatt. Nekem csak nagy szerencse folytán sikerült megmenekülnöm" — emlékezett vissza az öreg. Az ukrán tagozat, akárcsak bárhol a Földön, most is jószolgálati célok­kal végzi munkáját. Jaltában is, mint az ukrán városokban mindenütt, em­berbaráti akciókban vesznek részt, és természetesen hirdetik az Evangéli­umot, a gyűlölet ellen, a szeretet mel­lett agitálnak. A nyár elején Kijevben, Harkov­ban és Lembergben jártak. Több száz kilogramm gyógyszert, orvosi ké­szítményt és a kereszténységről szóló, ukrán nyelvű kiadványt hoz­tak. Az üdvhadsereg ukrán részlegét Jungholm százados vezeti, aki ezt megelőzően Moszkvában teljesített szolgálatot. Ez önmagában még nem is lenne érdekes. A kapitány azon­ban megtanult ukránul, és kitűnő kapcsolatot épített ki a különböző ukrán felekezetekkel, azok vezetői­vel. — Ha rosszra fordul az emberek sorsa, ha nehéz elviselni a szegény­séget, a nyomort, ha erősíteni kell a lelki tartást, ott van az üdvhadsereg. Ukrajnában ma nagy szükség van erre — mondta a százados. MEGTÉRÜLŐ TÁMOGATÁSOK A szakértő a beruházásösztönzésről • A hazai autógyártás meghonosítását többféle eszközzel is támogatta a magyar állam. Képünkön az esztergomi Suzuki-gyár látható. Új légi járat Az Egyptair egyiptomi légitársa­ság hetente közlekedő járatot indít Kairó és Budapest között. Az első gép augusztus 19-én, csütörtökön ér­kezett Budapestre. Az egyiptomi légitársaság Boeing gépei minden héten csütörtökön ér­keznek fővárosunkba, ezt követően tovább mennek Moszkvába, és pén­teken délelőtt térnek vissza Budapes­ten keresztül Kairóba. Az első gép iránt máris nagy volt az érdeklődés. Az új járat csak első lépése a légi- társaság tervezett kelet-európai ter­jeszkedésének. Az Egyptair hamaro­san megnyitja új budapesti irodáját, ahonnan a régiót célzó tevékenysé­geit kívánja szervezni. Októberben varsói járatot szeretnének indítani, a jövő év februárjától pedig várhatóan Prága is szerepelni fog az Egypt- air-gépek úticéljai között. Sikkasztás Kínában A South China Morning Post meg nem nevezett forrásokat idézve azt írta, hogy vezető kínai banktisztvise­lők nem kevesebb, mint 28 milliárd dollárt vágtak zsebre különböző ál­lami pénzforrásokból. A lap szerint a pekingi hatóságok számos tisztvise­lőt letartóztattak, de az utóbbi két hónap során az ügy mintegy 80 fő­szereplője már távozott az országból. A közép- és kelet-európai orszá­gok idegenkedése a beruházásösz­tönzéstől kivételesnek mondható, hi­szen a világ fejlett és fejlődő országai között éles verseny folyik a befekte­tők kegyeiért. Szerte a világban rész­letesen kimunkált beruházásösztönző rendszerekkel próbálják a befektető­ket az országba vonzani — írja a Price Waterhouse szakértője, David G. Young a könyvvizsgáló és tanács­adó világcég budapesti irodájának kiadványában. A cikk apropója, hogy a Cseh Köztársaság nemrégiben beszüntette a korábban a külföldi beruházóknak nyújtott adókedvezményt, ezt tervezi ez év végétől Lengyelország is. Ma­gyarországon is több kormánypárti, illetve ellenzéki személyiség ellenzi, hogy a külföldi beruházók megőriz­hessék adókedvezményüket, mond­ván: akinek érdeke, az ezek nélkül is megjelenik az országban. Ez év végétől hatályukat vesztik a külföldi beruházóknak eddig nyújtott adókedvezmények Magyarországon. Bár lehetséges, hogy a kormány a kedvezményeket még egy évre meg­hosszabbítja, az igazi kérdés, hogy mi lép a helyükbe, és lép-e egyálta­lán valami. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma dolgozik egy tervezeten, de arról még nem született döntés, hogy az új program bevezetésre kerüljön-e. A régión kívül az elmaradott tér­ségek, a kiemelt ágazatok támogatá­sára, valamint a munkahelyterem­tésre irányuló Országos programok részét képezi a beruházásösztönzés. A kedvezményeket minden olyan vállalat megkapja, amely segít e programok végrehajtásában. Emel­lett szerte Európában, és azon kívül is részletes ösztönző rendszerek mű­ködnek, melyek az adókedvezmé­nyeken kívül készpénztámogatást, te­lekjuttatást, alacsony vagy kedvez­ményes kamatú kölcsönt, oktatási támogatást is tartalmazhatnak, mint ahogy támogathatják a munkahelyte­remtést, és mentesíthetnek a tb.-befi- Zetés alól is. A kormányok e programokat gazdasági elemzésekkel indokolják, melyben kimutatják, hogy közép-, illetve hosszú távon a költségek megtérülnek az adóbevétel növeke­déséből. A sikeres beruházások emellett közvetett haszonnal is jár­dák. A vizsgálatok szerint a beruhá­zási kedvezmények két-három év után kezdenek megtérülni az állam­nak. Ha viszont nincs kedvezmény, és a befektető másik ország mellett dönt, a „fukarkodó” állam a vállalat teljes adóbevételétől elesik — véli a neves szakember. Ki mondta, hogy befektetni bonyolult? MAUYAH AlJ-VM IlillilZ 1002. l'vl I.XXX. tíVrviMI i-akossági kincstAriugy 2 630414 |H'it/íttfyniilll> ÍOOOO,- Ft, azaz tízezer forint mii lakovsiinl Mik m VisíiiUW 11.411.irl iM|4.i' lÜKlilIK" dr. Szabó Iván liénzagymlniszM'i A Lakossági Kincstárjegy ma az egyik leg­biztonságosabb befektetés. Mivel állami érték­papír, a kamatfizetésre és a törlesztésre maga az állam vállal garanciát. Nemcsak biztonságos, de igen kedvező kamatozású értékpapír is. 1 éves, rövid távú futamideje könnyen belátható időtartam az Ön számára. Ha Ön egy évre leköti pénzét, akkor a futamidő lejártával 19% kamatot kap. Ha idő­közben mégis váratlanul pénzre lesz szüksége, a Lakossági Kincstárjegyet már 2 hónap elteltével is visszaválthatja. És ami a legfontosabb, akkor is kamatozik! A Lakossági Kincstárjegy 1993. augusztus 23-tól az országban közel 500 helyen kapható. Később pedig a forgalmazó hálózat bármely tagjánál visszaválthatja Lakossági Kincstárjegyét. Ha tehát egyszerű, rövidtávú és kedvező hozamú befektetést keres, fektesse pénzét Lakossági Kincstárjegybe! A Lakossági Kincstárjegy a legegyszerűbb befektetési megoldás és 1993. augusztus 23-tól már Ön is megvásárolhatja. A Lakossági Kincstárjegy folyamatosan kapható az alábbi forgalmazóknál: Budapest Értékpapír és Befektetési Rt. 1052 Budapest, Deák F. u. 5. • Budapest Bank Rt. valamennyi fiókja • OTP Bank Rt. kijelölt fiókjai • Budapest Bank Rt. Kecskemét, Dobó krt. 13-15. • Budapest Bank Rt. Kiskőrös, Petőfi tér 18. • OTP Bank Rt. Kecskemét, Szabadság tér 5. • 1993. szeptember l-jétől Polgári Bank Rt. Kalocsa, Szent I. király u 30. A KÉZENFEKVŐ BEFEKTETÉS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents