Petőfi Népe, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-24 / 196. szám
1993. augusztus 24., kedd 5 PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC Kalauz kezdőknek profiknak A PN-KALAUZ VENDÉGE Veszek egyszer itt egy tanyát • Az osztrák Dworzak Franz, mellette a vállalkozó feleség és a városból érkezett, vendég gyerekek a Fekete Ló-ban. (Fotó: Noszlopy) A véletlenek sorozatán múlt, hogy az osztrák Dworzak Franz ma tanyatulajdonos Ménteleken. Kezdődött azzal, hogy a hegyek között, Enzes- feldben élő férfi 1978-ban magyar nőt vett feleségül. Mária asszony budapesti, tehát szükség volt az újabb véletlenre: Dworzak úr vállalkozása abban az időben Bukarestben is megjelent. Az osztrák üzletember Románia felé Lajosmizsén autózott keresztül, és a táj szépsége magával ragadta. „Veszek egyszer itt egy tanyát...” — sóhajtott fel, és nem is nyugodott meg addig, amíg nem sikerült. Az 1982-ben vásárolt egykori hobbi-tanya mára alaposan kinőtte magát. Fekete Ló néven fogadóként várja a vendégeket ott, ahol az E75-ÖS útról letérünk Lajosmizse felé. A vállalkozó a feleség, Dworzak Mária, aki ugyanolyan szerelmese a vidéknek, mint a magas osztrák hegyek között született férje: — Őszintén szólva elég csúnyácska tanya volt ez, amikor tíz évvel ezelőtt megvettük — mutat körbe a birtokon. — Se víz, se villany, a romantika pótolta akkor a hiányát. Mégis pontosan olyan, amilyet Francival akartunk: csendes, de nem eldugott, barátságos vidéken, barátságos emberek között. Azonnal elkezdtük a ház és a melléképületek javítgatását, persze akkor még csak azzal a szándékkal, hogy hétvégi tanyának jó lesz. — Az állatok is akkor kerültek ide? — Fokozatosan lett egyre több. A férjem szülei gazdálkodók, így nem idegen Francitól sem ez a munka. A lovakat imádja, amatőr fogathajtó: természetes, hogy vettünk lovat. Azután a következőt— most "tíz váft a tanyán...De aki ide jön, talál racka birkát, magyar szürke bikákat, kecskéket, fehér színű, kék szemű szamarat, pulykát, libát, pávát, kacsát, csirkét, házőrző kuvaszokat, macskát, sőt még aranyhalakat és békákat is egy parányi mesterséges tóban. — Talán ez az állatsereg is vonzza ide a vendégeket. Főként a városból. — Én is azt hiszem. Mi olyan vendéglátásra gondoltunk, amikor tervezgettünk, ahol egy városi család mindent megtalál. Alig néhány percre Kecskeméttől, de már nyugodt. csendes helyen. Aki akar, lovagolhat, lehet kocsikázni, etetni az állatokat, kirándulni a földutakon, élvezni a nyugalmat. Francinak most Budapesten van egy elektronikai ká- eftéje, de mégis minden nap lejön, itt alszik, itt érzi otthon magát, a tanyán... — Önök tehát tulajdonképpen úgy jártak, hogy a hobbijukat olyan szintre fejlesztették, amikor már meghaladta a saját igényeiket. •»>—így van. ••Egyre többen jöttek hozzánk, hogy szeretnének megtanulni lovagolni, szeretnének körülnézni, egyre több lett a vendégünk. De nem volt egy olyan helyiség, ahol egyszerre leültethettem volna 20-25 embert, ahol ehetnek, mulathatnak, pihenhetnének. Építeni kezdtünk egy ilyet, méghozzá az istálló mellé, hogy — ablakon át még ott is — lehessen látni a lovakat. Már majdnem kész voltunk, amikor meghirdette a kecskeméti önkormányzat a vállalkozásfejlesztési alap felosztását. Megpályáztam, és mint kezdő vállalkozó, az idegenforgalom, a tanyai turizmus fejlesztéséhez, egymillió forintot kaptam. Jórészt a helyiség — akkor már étterem — berendezésére használtuk fel. így lett a hobbi-tanyából Fekete Ló fogadó. — Nem fél a kőhajításnyira lévő konkurens vendéglőktől? — Ez egészen más. Ide a tanyasi romantika, a családias hangulat miatt jönnek. Már mondtam: lovagolni, kocsizni, az állatok közelébe jutni. Az a tíz kisgyerek, aki ezen a héten az önkormányzat szervezésében kijár hozzánk, biztosan a nyár legszebb élményével lesz gazdagabb. Most, hogy elkészült a közösségi helyiség — én így hívom — névnapokat, születésnapokat, eljegyzéseket, kisebb lakodalmakat is fogadhatunk. De járnak hozzánk a környező tanyákról is a nyaralók, mert nálunk lovagolni lehet. Őszintén mondom: én cseppet sem bántam meg, hogy a hobbinkból mára Fekete Ló lett... N. N. M. NEM SZÜKSÉGES SAJÁT ERŐ, KICSI A KAMAT A privatizációs lízing sikeres premierje Egyelőre csak húsz cég szerepel azon a kínálati listán, amelyet privatizációs lízing formájában kíván magántulajdonba adni az AVÜ, de már most dolgoznak az így megvásárolható vállalatok új listáján. A privatizációs lízingtechnika sikeresnek bizonyult: az első körben hét céget hirdettek meg, a másodikban további húsz gazdagítja a választékot, míg várhatóan a harmadik körben újabb tíz-tizenöt cég kerül a lízingelhető társaságok sorába. A technika iránt azért különösen élénk a pályázók érdeklődése, mert számos előnye van a többi tulajdon- szerzési formával szemben. Ilyen például, hogy nem szükséges saját erő, a pályázóknak csak biztosítékot kell fizetniük. Hitel sem szükséges, tehát nem kell a kereskedelmi bankoknál kilincselni pénzügyi források után: a lízingpályázatok nyertese automatikusan hozzájut a ljzinges finanszírozás lehetőségéhez. A technika lényege, hogy a pályázók egy alacsony jövdelmezőségű állami tulajdonú vállalatot gyakorlatilag készpénz nélkül hatékony irányítással működtetnek. A tulajdonszerzés forrása a társaság gazdálkodásából származó hozam. Ebből fizeti a lízingbe vevő a díjat, amit egyébként költségként számolhat el. Ezt a kedvezményt - adózás előtti nyereségből fizethető a lízingdíj - azok is igénybe vehetik, akik a díjat egy ösz- szegben, a lejárati idő előtt fizetik vissza. Ilyenkor nem a teljes összeget kell kifizetni tehát, hanem annak csak 60 százalékát. További előnye a lízing-konstrukciónak, hogy a törlesztő részletet évente csak a mindenkori Egzisztencia-hitel kamatával indexálják, vagyis nem számítják még a kereskedelmi bankok kamatrését sem. így tehát jelenleg három százalékos indexrátával számolva a lízingdíj az évek során egyre kisebb teherré válik. A technika mellett szól az is, hogy maga a lízingbevétel lebonyolítása gyors, hiszen minden egyes mozzanatnak elkészült a megfelelő iratmintája. Az első kör nyolc cége közül már hetet vettek lízingbe, a második kör társaságai közül különösen élénk érdeklődésre tarthat számot a Fővárosi Nyomdaipari Rt., az Albertfalvi Cér- názó, a Kanizsa Bútorgyár, valamint a Danuvia Gépipari Rt. lízingpályázata. VÁLLALKOZÓK ORSZÁGA LETTÜNK? Sok kicsi többre mehetne A kis- és középvállalatok - 500 dolgozónál kevesebbet foglalkoztató cégek tartoznak ebbe a kategóriába - már 1989-ben az aktív keresők 25 százalékát foglalkoztatták. A nagy- vállalatok összeomlásával párhuzamosan a kisvállalatok száma tovább nőtt. Újabb lökést adott a magánvállalatok alakulásának a munkanélküliség emelkedése, hiszen az állásukat vesztett emberek jórészéből „kényszer- vállalkozó” lett. Az adatok is ezt a kényszerűséget igazolják: míg az egyéni vállalkozók száma 640 ezer, addig a gazdasági szervezeteké -gt„ bt., kft., rt. - jóval kevesebb, mindössze 200 ezer! Az 1993. első negyedéves adatok alapján a 640 ezer egyéni vállalkozónak a fele főfoglalkozású, 40 százaléka mellékfoglalkozású, míg ÍO százaléka nyugdíjasként fogott az igen-igen kockázatos tevékenységbe. A számok alapján tehát a vállalkozók országa lettünk néhány év leforgása alatt, hiszen 1000 lakosra jelenleg 42 vállalat jut. Ez többé-ke- vésbé megfelel a nyugat-európai átlagnak. Szám szerint! Csakhogy, ami a kis- és középvállalatok nemzetgazdaságban elfoglalt helyét, nagyságát illeti, mélyen alatta maradunk a nyugat-európai átlagnak. Ugyanis ahhoz, hogy a kisvállalatok a mamutcégekkel azonos feltételekkel vehessenek részt a gazdaságban, a közgazdasági feltételrendszeren túl jogi garanciákra is szükség van. Ezt nyújtja a jól működő piacgazdaságokban a kamarai törvény, amelyet nálunk a rendszerváltás óta még nem sikerült megalkotni... FEB Nőtt az ipar teljesítménye Az ipar termelése júniusban folyó áron 196,6 milliárd forint volt, ez 1992. júniusához képest 5,5 százalékos növekedést, idén májushoz képest pedig 5,3 százalékos növekedést jelent - állapítható meg a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentéséből. Az adatok valamennyi ipari vállalkozás teljesítményét tartalmazzák. Az ipari vállalkozások az év hatodik hónapjában belföldön 151,1 milliárd forintnyi árut értékesítettek, külföldön pedig 44,5 milliárdot. A belföldi értékesítés 15 százalékkal nőtt, az export pedig majdnem ugyanennyivel, 12,6 százalékkal csökkent a tavalyi májushoz képest. Az ipari termelés a júniusi adatokkal együtt, tehát az első félévben volumenében 1,6 százalékkal haladta meg a tavalyi első félévit. Az idei első félévben a termelés összesen 1110 milliárd forintot tett ki. Ugyanakkor az értékesítés 1089 milliárd forint volt, melyből 232 milliárdot tett ki az export. Ezzel az értékesítés 0,3 százalékos növekedést mutat 1992. első félévéhez képest, melyből a belföldi a jelentősebb: 1,2 százalékkal nőtt. Az export viszont 2,8 százalékos csökkenést mutat a tavalyi év megfelelő időszakához képest. FÓRUM A GAZDASÁGRÓL Mi lesz a bérleményekkel? A Magyar Kereskedők és Vendéglátók Kamarája, valamint a kereskedők Bács-Kiskun megyei szervezete (KISOSZ) fórumot rendez Kecskeméten, 1993. augusztus 27-én, 18 órakor a szakszervezeti székházban (Kecskemét, Kisfaludy u.6.). Az eszmecsere témája: a magyar gazdaság jelenlegi helyzete és várható alakulása az egyéni, a kis- és a közép- vállalkozások körében. Gonda József helybeli vendéglőtulajdonos vitaindítója után Sós Károly Attila, a KISOSZ tiszteletbeli országos elnöke, a Parlament költségvetési bizottságának elnöke, Szentpéteri István, a KISOSZ elnöke és Tamás József, a KISOSZ főtitkára tartanak előadást. Tegnap arról értesítette lapunkat a KISOSZ megyei elnöke, Nyirádi Miklósné, hogy a vállalkozói fórumon részt vesz a Belügyminisztérium szakértője is. Ennek aktualitását a nem lakás céljára szolgáló helyiségek - üzletek, műhelyek, garázsok - körüli kecskeméti bonyodalmak adják. (Ismeretes, hogy az önkormányzat a tulajdonában volt ilyen ingatlanokat apportként bevitte az IKT Kft-be, s ezzel kivonta azokat a hatályos jogszabály alól, legalábbis szándéka szerint. Ez nagy fölháboro- dást keltett az érintett kereskedők és iparosok körében.) A pénteki összejövetelen az érdeklődők megismerhetik a Belügyminisztérium álláspontját az üggyel kapcsolatban. Rövidesen újabb Pillér-jegyzés Szeptember közepétől újra hozzájuthatnak a kárpótlásijegy-tulajdo- nosok a Pillér Első Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeihez - tájékoztatott Dani Csaba, a Pru- dent-Invest Befektetési Alapkezelő Kft. ügyvezető igazgatója. A befektetési jegyek ugyanolyan feltételek mellett szerezhetők meg, mint a tavaszi első kibocsátás során, vagyis három kárpótlási jegyért négy ugyanakkora címletértékű befektetési jegy jár. A jegyzési helyek is változatlanok. A jegyzés 10 hétig tart. Több személyi jövedelem- és forgalmi adót fizettünk Az idei számok tanúsága szerint tovább növekedett a személyi jövedelemadó és az általános forgalmi adó súlya az állami adóbevételek között. Az év első felében a kiemelt adónemeket tekintve a nettó adóbefizetések értéke elérte a 347,4 milliárd forintot, ami 19,3 százalékkal haladta meg az előző év hasonló időszakában befizetett összeget - tájékoztatta a sajtó munkatársait Nagy János, az APEH tervezési és elemzési főosztályvezetője. A magánszemélyek jövedelemadó- befizetései 26,3 milliárd forinttal haladták meg ebben az időszakban a tavalyi összeget, miközben az általános forgalmiadó-befizetések 27,6 milliárd forinttal emelkedtek. E két adófajtából összesen 229,5 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek. Társasági adó címén a gazdálkodó szervezetek 11,9 milliárd forintot fizettek az első félévben a visszaigénylések után, ami 5,1 milliárd forinttal marad el a tavalyi befizetésektől. A pénzintézetek továbbra is nettó visszaigénylő pozícióban vannak. A pénzintézetek a féléves adatok szerint csak fele annyi adót, mintegy 11,8 milliárd forintot - igényeltek vissza a költségvetéstől, mint tavaly. így a befizetések figyelembe vételével számított nettó visszaigénylésük is csupán a tavalyi fele, 4,3 milliárd forint volt. Az adóbevételek harmadik nagy tételét a fogyasztási adó jelenti, amelyből azonban az első félévben 15,2 milliárd forinttal kevesebb - összesen 64,9 milliárd forint - folyt be, mint az elmúlt év azonos időszakában - hangzott el az APEH tervezési és elemzési főosztályvezetőjének tájékoztatójában. Az USA dollár a német márka és a svájci frank árfolyamváltozása (1991 január = 100) % Növekvő keleti tőkeberuházások Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának legfrissebb elemzése szerint a volt KGST-álla- mokban eszközölt külföldi tőke- beruházások száma 1993 első negyedévében látványosan emelkedett, s hétezerrel felülmúlta az egész múlt évit. Az East-West Investment News-ban közzé tett jelentésből az is kitűnik, hogy a külföldi tőkeberuházások számát tekintve Románia áll az első helyen, mivel messzemenően előzékeny a külföldi beruházókkal szemben az adók terén. A tőkeberuházások volumenét tekintve Magyarország, Lengyelország és Csehország is megelőzi. Repceolajból üzemanyag Belgiumban repceolajból próbálnak a dízelhez hasonló üzemanyagot előállítani egy nemzetközi kísérlet részeként. A kísérletet a dél-belgiumi Dinant közelében végzik, 3 ezer hektárnyi földterületen, amely enélkül parlagon heverne. A tervhez a benne részt vevő vállalatok mintegy 800 ezer dollárnyi kamatmentes állami kölcsönt kapuik. Csődbe ment francia cégek 57 800 vállalat ment csődbe tavaly Franciaországban. Ez ugyan kilenc százalékkal több, mint egy évvel korábban, de a csődök üteme mégis valamelyest csökkent. 1991-ben ugyanis még a vállalatok 12 százalíka volt kénytelen csődöt jelenteni. A csökkenés azonban részben azzal is magyarázható, hogy a tavalyi nehéz évben kevesebb új vállalkozás kezdett munkához. Autógyárat épít a VÁZ A Ladáiról ismert orosz VÁZ új autógyárat épít Togliattiban, évi 300 ezres kapacitással - jelentette az Izvesztyija. Az üzem a tervek szerint 2001-re éri el ezt a termelési szintet. Októberben nyilvános részvénykibocsátással is próbálkozik a cég. A moszkvai lap szerint egy nyugati autógyár is fontolgatja részvételét az üzletben. Bolgár adó a Duna-hídon A bolgár hatóságok újabban „ökoadót” szednek azoktól, akik a ruszei Duna-hídon keresztül lépik át a román-bolgár határt bármelyik irányban. A bolgár napilapokban ismertetett táblázatok szerint külföldi rendszámú teherautók és autóbuszok 4 dollárt vagy 7 márkát fizetnek, míg bolgár rendszám esetén a tarifa 120 leva (1 dollár=27,7 leva). Személygépkocsik után 1 dollárt vagy 2 márkát szednek, s minden utas után 25 centet vagy 50 pfenniget számítanak fel. Románia küladóssága Románia külföldi adóssága - június 30-dikai állapot szerint - 4,3 milliárd dollár volt. A román pénzügyminiszter elmondta, hogy ebből 2,8 milliárd dollár az az összeg, amit állami vonalon kapott Bukarest a fizetési mérleg egyensúlyának megteremtésére, és a magánszektor, elsősorban is a mezőgazdasági terület fejlesztésére. A leghosszabb kőolajvezeték A világ leghosszabb kőolaj- és földgázvezetékének megépítését tervezi a japán nemzetközi kereskedelmi és ipari minisztérium. A közel hatezer kilométer hosszú vezeték Közép-Ázsiából szállítaná az energiahordozókat Kínán keresztül a Csendes-óceán partjáig. Az elképzelés megvalósításában részt vesz Kazahsztán, Üzbegisztán és Türkmenisztán, valamint Kína is. Az elképzelést a következő évszázad első éveiben tervezik megvalósítani. Szerkesztette: A.Tóth Sándor
