Petőfi Népe, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-21 / 194. szám
4 1993. augusztus 21., szombat MEGYEI KÖRKÉP TANULMÁNYOZTA A VEDETT MADARAKAT Bajai „kalandor” Mauritius szigetén Amint lapunkban is hírül adtuk, az idén érettségizett bajai Szabó Judit az egyetlen magyar, aközül a 90 fiatal közül, akik részt vehetnek a Rae- ligh International szervezet nemzetközi expedícióján, az Indiai-óceán szigetén, Mauritiuson. Az expedícióban részt vevő 17 és 25 év között fiatalokat „kalandoroknak” nevezik, és az égetően szükséges természetvédelmi, tudományos, közös és kalandos programon dolgoznak. A legtöbb „kalandor” Angliából, Hongkongból, Zimbabwéből, Ausztráliából, Japánból érkezett. A tíz hetes expedíción mindössze négy napig kaptak lehetőséget arra, hogy alkalmazkodjanak a kinti feltételekhez, és ez idő alatt kellett megtanulni a helyi tájékoztatást, a rádióhasználatot, és az elsősegélynyújtás valamennyi fortélyát és szabályát. A napokban angol nyelvű telefax érkezett Bajára, melyben tudatták, hogy Judit a legjobb „kalandorok” között szerepel, ami nem lehet köny- nyű feladat, mivel korán reggel tornával indul a nap, melyet hideg zuhany követ, majd egész napos fá• Szabó Judit. rasztó munkával felkeresik a szigetvilág veszélyeztetett madárfajainak fészkelőhelyeit, s az ott tapasztaltakról tudományos megfigyeléseket írnak. Sokszor maguknak kell megtalálni a pontatlan térképeken egy-egy helyet, így természetesen a megfigyelés mellett térképészettel is kell foglalkozniuk. A bajai kislánynak a 12 expedíciós programból lehetősége lesz hármat végigcsinálni, melyből az egyik könnyűbúvár expedíció. Ezen a kalandon feljegyzik a trópusi halak és korallok számát, típusát, méretét és élőhelyeiket. Szabó Judit eredeti célja az volt, hogy megtanulja, hogyan lehet biztosítani a védett fajok élőhelyének természetes állapotát, a túlélés reményében. Mivel jól beszél angolul, ami a táborban közös nyelv, ezért sok tapasztalatot szerezhet a tábort irányító tudós szakemberektől. Hazatérése után a szegedi egyetemen biológus hallgatónként tovább fogja folytatni ezt a munkát, és ha végez, sokat tehet Magyarország és szűkebb hazája természeti értékeinek megmentéséért, bemutatásáért. A kiutazáshoz a legtöbb pénzt a szakminisztérium, a bajai önkormányzat és a MÓL Rt. adta, de még 23 ki- sebb-nagyobb vállalkozás is segített. Papp Zoltán Egy iskola története A Kiskun Napok egyik rendezvényeként augusztus 19-én iskolatörténeti kiállítás nyílt a kiskunfélegyházi Platán Utcai Általános Iskolában. ' Heizl Ferenc iskolaigazgató köszöntő szavaiban arról beszélt, hogy az iskola korábbi kultúrára épült. Valamikor ugyanis itt, az iskola jelenlegi helyén volt a Constantinum gyakorló területe. Az iskola az elmúlt tíz esztendő alatt különböző területeken számos eredményt ért el és ezekre büszkén gondolnak a tanárok és a a diákok egyaránt. Több, mint húsz képzőművészeti kiállításon vettek részt, kimagasló tanulmányi és sportsikereket értek el, „hatszázhúsz tanuló végzett itt. Az iskola rendkívül sokoldalú életéről az aulában megrendezett kiállítás nyújt képet. A táborozásokról, rendezvényekről, szakköri munkákról készült fotók és alkotások hű részletességgel mutatják be az immár tíz éves hagyománnyal rendelkező iskola történetét. b. n. k. A SZELLEMI HAGYATÉK ÁPOLÁSA Vaszary-emlékkiállítás FIGYELTÉK A CSILLAGHULLÁST Elmaradt a várakozástól Hommage á Vaszary címmel kortárs képzőművészeti kiállítás nyílt pénteken Tatán, a Kuny Domokos Múzeumban. A szeptember 20-ig megtekinthető tárlatot a XX. századi magyar művészet kiemelkedő alkotója, Vaszary János tiszteletére rendezte a Komárom-Esztergom megyei közgyűlés és annak Kernstok Károly művészeti alapítványa. A kiállítás célja a művész szellemi hagyatékának ápolása, a tatai Vaszary-hagyományok újjáélesztése, valamint a mester életművében található értékeknek és azok tanulságainak művészi eszközökkel történő feltárása. A tárlaton több mint 50 művész 100-nál több alkotása látható. A kiállítás helyének a megválasztása azért esett erre a festői szépségű dunántúli kisvárosra, mert a művész 191-től az 1939-ben bekövetkezett haláláig gyakran időzött, dolgozott ottani műtermes villájában, s számos Tatán született képe emelkedett a gazdag életmű kivételes szépségű alkotásainak a sorába. A művész halála után szeretett városában kapott végső nyughelyét, s emlékét Tata vezetése és lakossága odaadással ápolja. Egykori villájának rekonstrukciós munkálatai a közeljövőben fejeződnek be. Ezt követően a jövőben Vaszary János végakaratának megfelelően művészeti célokat szolgál majd a felújított épület. Nagy figyelem kísérte a múlt héten az előrejelzett és látványosnak ígért csillaghullást az egész országban. A jelenség magyarázatáról és a Baján látottakról Hegedűs Tibor és Egri József Baján dolgozó csillagászok beszéltek. FL T.: — Az augusztus 11-12-iki éjszakára beharangozott csillaghullás egy kis része volt egy komplexebb jelenségnek, ami több hétig tart. Ez az úgynevezett Perzeida meteorraj, amely a Perzeusz csillagképről kapta a nevét, ugyanis a raj tagjai, a kis hullócsillagok, a Perzeusz csillagképből látszanak szétsugárzódni. Egy ilyen meteorraj alkotói kis, kavicsszerű, a földi gránitokhoz és különböző föld- történeti korokból származó ősi kőzetekhez hasonló, pár grammos, esetleg pár dekás kőszemcsékből állanak. Vannak nagyobb fémtartalmú darabkák is, amelyek számtalan rajba tömörülnek. Évente több tucat iiy'éfl-: nel találkozik a Föld. Közülük a Perzeida meteor-raj a legismertebb és általában a legszebb hullást produkálja. Vannak hasonló, szép meteorhullást mutató rajok, de ezek általában téli éjszakákon jelentkeznek, amikor az emberek nincsenek a szabadban, vagy a sűrű és vastag felhőtakaró miatt nem látják. A meteorrajok kis darabkái (több millió van naprendszeri pályájuk mentén) azért tartoznak össze, mert a tudományos feltételezés szerint valószínűleg néhány millió évvel ezelőtt egy üstökös vagy egy kis bolygó darabjai voltak, csak valamilyen hatalmas erő hatására szétbomlottak, az alkotórészecskéik pedig szétrázódtak a világegyetemben. A látott meteorrajnak a pályája pontosan a Föld pályáját metszi, és ha a Föld jó időben érkezik oda, akkor ezek a kis darabkák igen nagy sebességgel ütköznek a légkörbe, fényfelvillanást okozva. Már egy nyolc grammos is szabad szemmel látható, igen szép fénylést okoz emiatt. E. J. — A bemutató csillagvizsgáló szervezésében a csillaghullás éjszakáján egy észlelést végeztünk vizuálisan és rádióhullámokkal, de fotózás is volt. Vizuálisan nyolc és fél óra alatt 438 meteort észleltünk, rádióval 910-et. A fényképek értékelése majd az előhívás után történik. A csúcs hajnali két óra körül volt, amikor fél óra alatt rádióval 233, távcsővel 86-ot láttunk. Az előzetes meghirdetés alapján állandóan 20 fős csoport tartózkodott a csillagvizsgálóban, folyamatosan cserélődve. Két gyereket annyira érdekelt a jelenség, hogy késő délutántól egészen reggelig kitartottak, figyelték az égbolton az eseményeket. A csillaghullás megfigyeléséhez a Szegedi úti csillagdába kellett kimenni, mert a belvárosban a fények zavarták az észlelhetőséget, és az épületek niiatt a látótér is beszűkült. H. T. — Hozzátartozik ehhez az is, hogy ezek a kis meteorok olyan fényesek, mint á'legfényesebb csillagok, illetve akadnak olyanok, amelyek ezt százszorosán felülmúlják. Ezen kívül egy-egy ilyen fényvillanás néhány másodpercig tart csak, tehát ha valaki nem éppen arra néz, ahol egy ilyen történik, akkor nem lát semmit. A Perzeida-raj tagjai nagyon érdekesek, nyomot hagynak, és jó sötét helyről nézve még másodpercekig láthatók a levált darabkák. Ráadásul az esemény a Nemzetközi Csillagászati Unió másnap közre adott telegrammja szerint jóval elmaradt a várakozástól, a maximumot illetően csak hajnali három óra után volt egy rövid időszak, amikor tényleg 200-300 meteor hullott le. Hajnalban egyébként is jóval szebbek és fényesebbek a meteorok, mint máskor, és a kisebb szemcsék is jobban láthatók. Valószínűleg a raj sűrű magja is ritkább volt annál, mint ahogyan azt előre próbálták meghatározni, de ez tennészetesen nem von le semmit a jelenség értékéből. Inkább azt mutatja, hogy nagyon vigyázni kell, hogy egy csillagászati látványt előre felmérjünk. Zalavári Zoltán T üzzománc-kiáliítás — . i- . ]■ ■, i »triWnőIt litilb» •>•»(■>«>• Az idén ötödik alkalommal, Kiskunfélegyházán mutatkozott be kiállításával a Kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely. A nemzetközi'szinten is értékes kiállítási anyagot Papp Gábor művészettörténész kalauzolásával nézhették meg a látogatók. Az orosz, román, grúz, magyar művészi alkotások a tűzzománcművészet kimagasló művei. A formai hatásukban is szép, de gondolati mélységeket is árasztó alkotások a Móra Ferenc Művelődési Központ galériájában még szeptember 13-ig megtekinthetők. • Az első látogatók a kiállításon. SZÜLETÉSNAPJÁN VÉGEZTÉK KI Ormay Norbert az első aradi vértanú A magyar köztudatba az íródott be, hogy Aradon 13 tábornokot ítéltek el, majd kivégezték őket. A valóságban ez így nem igaz, mert Aradon jóval több ítélet született, de a kivégzések száma is több volt tizenháromnál. Báró Auffenberg /Ormay/ Norbert 1813. augusztus 22-én született a csehországi Dobrcanovban, vagyontalan cseh főnemesi családból. Ormay az olmützi katonai iskolát végezte el. 1828. augusztus 14-től közkatonaként szolgált az osztrák császári-királyi hadseregben. Először a pótlovazásnál szolgált, majd október 11-én hadapród lett, 1839-ben léptették hadnaggyá. A 31. Leiningen-gya- logezredben katonáskodott. 1840. szeptember 10-én letartóztatták a lengyel hazafiakkal fenntartott kapcsolatai miatt. Hét évig volt vizsgálati fogságban, Munkács várában, ahol megtanult magyarul, s ahonnan 1848. május 2-án szabadul ki a magyar kormány rendelete alapján. A magyarországi események hatására úgy döntött, nem tér vissza hazájába, hanem beáll a szerveződő magyar honvédség kötelékébe. Júliusban felvették századosként a Woro- niecky-féle lengyel önkéntesekből álló vadászcsapatba. Alakuláta kötelékében harcolt a Délvidéken. Október 17-én az újonnan alakuló 38. honvédzászlóaljba helyezték át. Rövidesen megismerkedett Kossuth Lajossal, aki a bizalmába fogadta. Október 19-én újabb előléptetésben részesült, ezúttal őrnagyi rangot kapott, s Kossuth maga mellé vette, hadsegédnek. Ebben az időben magyarosította a nevét Ormayra. 1848. december 21-én megbízták, hogy szervezzen meg, illetve állítson fel egy vadászezredet. Szakszerűen kezdett a feladat végrehajtásához, gyorsan oldotta meg az ezred felállítását. Alakulata nagyrészt lengyel önkéntesekből verbuválódott. Az Ormay-vadászok mindvégig részt vettek a szabadságharc ütközeteiben. Ők látták el 1849-ben a Debrecenben székelő kormány épületeinek őrzés-védelmi szolgálatát. Sőt a vadászok adták Kossuth testőrségét is, ők biztosították az elnök kíséretét. A vadászok több ütközetben is megállták helyüket. Ormay őrnagyot 1849. március 5-én előléptették honvéd alezredessé, egyúttal kinevezték az 1. hadrendi számol viselő vadászezred parancsnokává. A vadászezred csapatai kitűntek a. tavaszi hadjáratban is. Ormáy továbbra is élvezte Kossuth bizalmát. Márciusban megbízták Onnay Norbert alezredest, hogy szervezzen még három vadászezredet a honvédsereg számára. A szervezést Nagyváradon kezdte meg a tőle megszokott szakértelemmel és ügybuzgalommal, de ezt a munkát már nem tudta befejezni. 1849. április 25rén előléptették honvéd ezredessé, s egyben kinevezték az általa, megbízás alapján szervezett honvéd vadászezredek főfelügyelőjének. Feladatait mindig hozzáértéssel, az igaz ügybe vetett hittel végezte. 1849. augusztus 12-én a Világos melletti Pankota községben a 24. császári-királyi gyalogezred ukrán bakái elfogták és Aradra vitték. így esett a császáriak fogságába, s csak később értesült a világosi fegyverletételről, amely nagyon megviselte. Katonás felfogását sértette, ahogyan az osztrák császári-királyi hatóságok a magyar hadifoglyokkal bántak. Megszégyenítették a magyar hadsereg tisztjeit, a hadiszokásoktól eltérően elvették kardjukat. Ormay tiltakozott Haynaunál az eljárás ellen. Ormay ezredest 1849. augusztus 21-én hallgatták ki Aradon. Haynau rögtönítélő bíróság elé állíttatta, amely kötél általi halálra ítélte. Papot hívtak, s másnap, augusztus 22.-én — a sors fintora, hogy éppen születésnapján — Franz Bott, a tábori törzsbírósághoz beosztott hóhér kivégezte. 1849. augusztus 24.-én kelt levelében erről Haynau táborszernagy így írt: „...tegnapelőtt megkezdődött a dolog, felakasztattam egy Auffenberg nevű egyént, aki valamikor hadnagy volt a Mazzuchelli ezredben, azután ezredes és Kossuth segédtisztje.” Vitathatatlan, hogy Ormay ezredes volt az első vértanú, aki Haynau bosszújának áldozatul esett. Ormay ezredes választott hazájában hűen és becsülettel szolgált a katonai eskü szellemében. Bátfan nézett a bitó alatt szembe a hóhérral s a halállal. Méltó arra, hogy születésnapján, kivégzésének évfordulóján fejet hajtsunk emléke és vitézsége előtt. Kenyeres Dénes honvéd őrnagy Hódító Atilla a szigeten Az ünnep előestéjén tartották meg Szörényi Levente Isten kardja című rockoperájának a bemutatóját. A nyilvános főpróbák után ismét fe 1 - hangzott Lezsák Sándor első verse,' az Országnak meg a Népemnek. A nézőtéren ott láttuk a hazai politikai és kulturális élet számos személyiségét. A csaknem ezer szereplőt mozgató előadásról a napokban írunk. H. N. • Atilla (Vikidál Gyula) a mezőn talált karddal elindul a trón felé. Szoboravatás Veszprémben Veleki József három méter magas, mocsári tölgyből faragott Corpus szobrának felavatásával kezdődött meg Veszprémben az augusztus 20-i ünnepségsorozat pénteken. A műalkotást - amelyet a Reguly Alapítvány és a város MDF-es polgárai ajándékoztak Veszprémnek — a város egyik szép fekvésű parkjában állították fel. A veszprémi várban Barsiné Pa- taky Etelka címzetes államtitkár mondott ünnepi beszédet, amelyben kiemelten szóit István király feleségéről, Gizella királynéról, aki többször is időzött Veszprémben.Férje, István teremtette meg a a keresztény egyházat, amely , akkor a, fejlődés egyetlen záloga volt. A királynénak nehéz élete volt: az apácazárda Csendjéből jött Magyarországra, és öt gyermeke közül négyet fiatalon, egyet pedig felnőttként vesztett el. Gizella a sok harc és a személyi tragédiák között is biztos támasza volt I. István királynak - mondta Barsiné Pataky Etelka. Zenekari találkozó, máj őreitek A majoré» együttesek színpompás felvonulásával, a város lakosságának nagy érdeklődésétől kísérve vette kezdetét pénteken Kazincbarcikán az ez évi országos bányász fúvószenekari és majorért találkozó háromnapos eseménysorozata. Az idei fesztiválon ezúttal 12 bányász fúvószenekar és majoretteso- port vesz részt, akik Kazincbarcikán kívül koncerteket és bemutatókat tartanak Borsod és Heves megye idegenforgalmi szempontból leglátogatottabb helyein, többek között Egerben, Szilvásváradon, Lillafüreden és Miskolcon is. A kazincbarcikai programot a szabadtéri koncerteken kívül utcabál és formációs táncbemutató is színesíti. A fesztivál holnap, augusztus 22-én, vasárnap összzenekari hangversennyel, és a különböző kategóriákban felajánlott díjak odaítélésével és átadásával zárul. Művészet határok nélkül A vajdasági Bácstopolyán 1953-ban létesítettek művésztelepet. A művésztelep tevékenysége kiterjed a határon túli hasonló intézményekkel való együttműködésre is. Kecskeméttel is jó kapcsolata van. A topolyai művésztelep idei munkáját,a az alkotást, augusztus 23-án kezdi, ekkor érkezik a képzőművészek első, 31-én pedig a második csoportja. A meghívott alkotók egy- harmadát a topolyai telep törzsgárda tagjai teszik ki.Rajtuk kívül meghívtak több fiatalt és külföldit is. így például Endrédinét, a szentesi galéria vezetőjét, Kecskemétről pedig három művészt: Molnár Péter grafikust, Varga Imre festőt és a vajdasági származású Benes Józsefet. Ungvár- ról pedig Tóth Lajos festőművészt. Ä topolyai művészteíep négy évtizedes tevékenységét reprezentatív kiadvánnyal szeretnék bemutatni, jövőre ezt még egy retrospektív kiállítással is kiegészítik. A művészteíep egy év leforgása alatt Magyarország nyolc városában mutatja i: azt a kiállítást, amelyet tizenhárom vajdasági művész, köztük kilenc festő és négy szobrász 4-4 alkotásából állítottak össze. A rendezvényre először Szegeden kerül sor, szeptemberben Szentesen, októberben Csongrádon, novemberben Kiskunhalason, decemberben Kecskeméten, majd Baján, Pécsett, Kaposváron és Kiskun- rnajsán állítják ki a telepen dolgozott művészek alkotásait, festményeket, szobrokat. Mindezek azt bizonyítják, hogy a Kis-Jugoszlávia elleni gazdasági zárlat ellenére a művészek nem zárkóznak el a világtól, nem szorítkoznak az országhatárok szabta keretek közé, hanem jótartalmú kapcsolatokat építenek ki a környező országok művészeivel. Búcsú Ottó MOZI, KTV, Augusztus 21., szombat KECSKEMÉT. A mozik műsora. Városi: fél 4, 3/4 6 és 8 órakor: A SÁRKÁNY — BRUCE LEE ÉLETE. Színes, amerikai film. Árpád: 3/4 6 és 8 órakor: SCHWARZENEGGER — AZ UTOLSÓ AKCIÓHŐS. Színes, - magyarul beszélő, amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Stúdió: 7 órakor: A BÁRÁNYOK HALLGATNAK. Színes, magyarul beszélő amerikai film. Csak 18 éven felülieknek! Csalánosi autósmozi: este 9 órakor: SCHWARZENEGGER — AZ UTOLSÓ AKCIÓHŐS. Színes, magyarul beszélő, amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! KISKUNFÉLEGYHÁZA. Petőfi: 6 és 8 órakor: BENNY ÉS JOON. Színes, amerikai film. KTV: 6.00— 8.00: KÉPÚJSÁG. 8.00- 12.00: ATV Víkend. Családi magazin. 12.00—13.00: KÉPKISKUN TV ÚJSÁG. 13.00—17.00: ATV Víkend. Víkend fiataloknak. KISKUN TV: 5.00—8.00: KÉPÚJSÁG. 8.00—12.00: AGRO TV műsora. 12.00—13.00: KÉPÚJSÁG. 13.00—17.00: ATV délutáni műsora. 17.00—20.00: KÉPÚJSÁG. 20.00—21.00: Kiskun napi összefoglaló. 21.00 —24.00: KÉPÚJSÁG. Augusztus 22., vasárnap KECSKEMÉT. A mozik műsora azonos a szombatiéval, kivétel: Kopjás és Kopjás Kft. mozi: belvárosi adás, Liszt F. u.. 21.00 órai kezdettel: KŐBUNKÓ (?) (Encino Man). Színes, amerikai filmvígjáték. KTV: 6.00—8.00: KÉPÚJSÁG. 8.00—12.00: TV4 (I.) produkció csütörtöki műsorának ismétlése. 12.00—16.00: TV plusz műsora. 16.00—17.00: KÉPÚJSÁG. 20.00—24.00: TV4 (II.) produkció pénteki műsorának ismétlése.
