Petőfi Népe, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-03 / 179. szám
6 1993. augusztus 3., kedd PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC KI AD HITELT AZ ŐSZI VETÉSEKHEZ? A vidék bankjára várva... • A vidék bankja lesz a takarékszövetkezet? (PN-archív) AZ EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENTJE A tapasztalatok szervezése Él a köztudatban egy fogalom, amelyet valószínűleg kevesen határoznának meg pontosan: a vidék bankja. Nyilatkozatokban röppentik fel, ígéretnek szánják ám elsősorban az érintettek, a lehetséges ügyfelek nem bizonyosak afelől, hogy célról vagy eszközről van-e szó ? Égyálta- lán, ki és hogyan végezze a mező- gazdaság finanszírozását ? Természetesen azé az előny, aki már ott van minden településen — a takarékszövetkezeté. Gergely Sándorral, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnökével a vidék bankjainak lehetőségeiről, valamint időszerű pénzügyi témákról beszélgettünk. Kétmillió betétes — Úgy tűnik, az utóbbi időben több szó esett a vidék bankjáról, mint amennyi az érdekében történt. Milyen pénzintézet lehet ez a bank ? — A vidék bankja az lehet, amely a legtöbb szolgáltatást nyújtja a vidék gazdaságának. A számok bizonyítanak: a legtöbb vidéken élő betétes és hitelfelvevő a takarékszövetkezetek partnere. Közel kétmillió betételhelyezőt tartunk nyilván. A mi pénzintézeti rendszerünk az egyedüli, amely 85 százalékban nem városban működik, de minden városban jelen van. Emlékeztétek arra, hogy a nemzetközi pénzügyi szervek többször is rámutattak: a magyar gazdaságot csak úgy lehet kihúzni a recesszióból, ha közel visszük hozzá a bankszolgáltatást. A betétügyeknek, a hitelügyleteknek, a pénzügyi tanácsadásnak egy kézben kell lennie. Hiányzó forintok — A pénzügyminiszter a közelmúltban kijelentette, hogy a mező- gazdaság hosszú távon nem nélkülözheti az állami szubvenciót, s reményei szerint az őszi vetésekhez szükséges hiteleket már a vidék bankja fogja szolgáltatni. Hol tartunk ebben az ügyben? — Ott tartunk, hogy amennyiben a jelenlegi agrártámogatás nem duplázódik meg, akkor rendkívüli nehézségekre számíthatunk. — Pontosabban, milyen támogatásra gondol? — A mostani 50 milliárdoí minimum 100 milliárdra kellene emelni. Ez a támogatás — vagyis a jelenlegi — mindössze huszonnegyed része annak, amit a magyar áruval azonos mennyiségért fizet a Közös Piac a parasztoknak. Százmilliárd forint jövedelem hiányzik a magyar mező- gazdaságból, s véleményem szerint tovább már nem tartható ez a helyzet. A parlamentnek és a kormánynak végre tudomásul kell vennie, hogy a modernizáció kiindulópontja az agrárproblémák rendezése. Portugália azért bukdácsolt sokáig a Közös Piac küszöbén, mert a ló volt a mezőgazdaság jellemző vontatóereje akkor, amikor közel egymillió autó járta az ország útjait. Nagy a gubanc — Nyilvánvaló, hogy csak a szervezeti feltételek nem elegendőek, a vidék bankjának tőkére van szüksége, hiszen a termelés rendkívül pénzigényes. De a jelenlegi feltételek mellett tömegesen fognak megbukni azok a bátrak, akik optimális területméret alatt, önmaguk kizsákmányolásával hozzáfogtak a magántermeléshez. A gubanc azonban még nagyobb. Az agrártámogatást ugyanis a jelenlegi bankrendszer továbbítja a termelőkhöz. A nagybankok azonban a kistermelőkhöz nem jutnak el. A kicsi és közepes vállalkozásokhoz csak a pénzszövetkezetek találják meg az utat s ez nem valamiféle magyar sajátosság, világszerte így csinálják. — Nem vagyunk megkésve? — De igen! Már tavaly vagy tavalyelőtt cselekedni kellett volna. Például el kellett volna kezdeni egy agrár-reorganizációs programot, amely rendbe tehette, de legalábbis megélénkíthette volna a dolgokat. — Mi a véleménye arról a helyzetértékelésről, miszerint a mezőgazdasági ágazatnak nincs olyan programja, amely a bankárok számára fontos lenne? — Átmeneti helyzetben vagyunk, ez kétségtelen. Régebben a minisztérium úgy, ahogy, menedzselte az agrárfejlesztést. Most tartja magát az a nézet, miszerint a fejlett piacgazdaságban a minisztériumnak nem feladata a termelésfejlesztés. Ismereteim szerint a japán modellben rendkívül nagy a minisztérium hatása az egyes ágazatok műszaki fejlesztésére és piaci stratégiájára... — Hogyan látja a Takarékbank pozícióját, mert egyértelműen ez a pénzintézet tölthetné be a vidék bankjának szerepkörét? Tanuló bankosok — Kormányzati körökben többször fölmerült, hogy a tőkehiányunkat a privatizációs bevételekből feltölthetnénk. A kérdés csupán az, hogy van-e még elég ideje az országnak ahhoz, hogy kivárja, amíg bekerül a pénz a gazdaság vérkeringésébe. Mindenesetre készülünk. Az idén mintegy 1500 alkalmazottunk vesz részt különféle tanfolyamokon, továbbképzéseken. Minden ötödik emberünk iskolapadban ül. • Őszre valamennyi takarékszövetkezetben lesz legalább 2-3 alkalmazott, aki teljes mértékben tisztában van az agrárfinanszírozás kérdéseinek minden apró részletével. K. E. Kismamából vállalkozó Tiszaalpáron, Újfalun 1991-ben nyitotta meg első vegyesáru-kiske- reskedését Juhász Imréné. Akkor még maga sem sejtette, hogy üzleti érzéke, szorgalma, a szakma szere- tete és a vevők iránti érzékenysége annyi vásárlót vonz majd, hogy szüksége lesz a bolt bővítésére, sőt újabb üzlet beindítására. — Gyesen voltam a kisfiámmal, amikor Novák Lajos polgármester úr azt az ötletet adta, hogy nyissak saját élelmiszerboltot és ne menjek vissza korábbi munkahelyemre, a Sütőipari Vállalathoz, ahol egyébként eladóként dolgoztam — meséli Juhászné. — Először nem mertem rá vállalkozni, majd mielőtt lejárt volna a gyes, mégis úgy döntöttem, hogy belevágok. Saját erőből persze nem ment volna, pedig a család minden pénzét belefektettük. Szerencsére sikerült a megyei önkormányzat pályázatának elnyerésével 400 ezer forintos kölcsönhöz jutnom. így tudtam megnyitni az első üzletet, több mint két évvel ezelőtt, a lakás melleti garázs átalakításával. — Milyen fogadtatásra talált a vállalkozása a környéken élő emberek körében? — Már az első hónap is nagyon sok vásárlót hozott. Nagyszerű volt érezni, hogy ismernek és számítanak rám, nap mint nap. Ma már kialakult vevőköröm van és annyian járnak hozzám, hogy át kellett szerveznünk a boltot önkiszolgálóvá. Az emberek kedvesek velem, s úgy érzem, bíznak bennem. — Ha jól tudom, ez év februárjában a község alpári részén újabb vállalkozás beindítására nyílt lehetősége. — Valóban, a Hunyadi utcában is megnyílt egy élelmiszerboltom, amihez úgy bériem az épületet. Ez az épület valamivel kisebb, mint a korábban említett, ezért árukészlete is szűkösebb. A vásárlók igényeit itt is igyekszem maximálisan kielégíteni, mert ha bármire szükségük van, ami esetleg hiányzik, azt a lehető leghamarabb megpróbálom beszerezni. — Mivel sikerült ilyen sok ember bizalmát viszonylag rövid idő alatt elnyernie? — Becsületesen kereskedem. Olyan haszonnal dolgozom, amivel nem csapom be az embereket és persze nekem is megéri. Nagyon fontos az is, hogy mindig igyekszem az árukészlet bővítésével a vevők kedvében járni. T. K. Konosuke Matsushija, a híres japán Matsushija Electric vezetője mondta: „Ma olyan nehéz és összetett a verseny, hogy a vállalat túlélését állandó veszély fenyegeti. A környezet olyan kiszámíthatatlan, annyi a kétség, hogy a hosszú távú siker érdekében a vállalat minden egyes munkatársának teljes intelligenciáját mozgósítani kell.” Azt kérdezhetnénk ezután: A beosztottaknak jobb és több ötletüknek kell lennie, mint elöljáróiknak ? Ennek oka: saját munkájukban ők a jártasabbak, feladatuk minden részletét ismerik, és ők szenvednek leginkább a rossz munkaszervezéstől. A legnagyobb erőforrásnak, a munkatársak tapasztalatának és tudásának kihasználásában az első akadály a vezetők gondolkodásmódja. A másik magukban a munkavállalókban keresendő — írja Hermann Simon a Manager Magazin hasábjain. Gyakran hallom, hogy van ugyan valakinek jobbítási ötlete, de nem hozakodik elő azzal. Ez nem az én dolgom — vagy valami hasonlót mond. Szemmel láthatóan ezek mögött komoly önazonossági zavar és az ösztönzés hiánya áll. Csak az olyan munkatársak vetik be ugyanis egész tudásukat, akik együtt tudnak gondolkodni a vállalat vezetőivel. A kreativitási potenciál kibontakoztatásához elengedhetetlen a motiváció. Ennek van egy másik vetülete is. A beosztottak együttgondolkodása által takarékoskodni lehet a vezetők energiájával. Minél több az együttgondolkodó munkatárs, annál kevésbé van szükség a felső ellenőrzésre és utasításokra. Ezzel is lehet „A portugál állam kamattámogatást kíván nyújtani kis- és középvállalkozóknak, hogy azok könnyebben vészelhessék át a jelenlegi nemzetközi recessziót” — jelentette ki a portugál iparügyi miniszter, Luis Mira Amaral. Mivel Portugália iparának 99 százalékát az 500 munkásnál kevesebbet foglalkoztató cégek jelentik, a kabinet. 63,2 milliárd escudót (1 dol- lár= 174,3 escudo) szavazott meg a támogatásra, válaszul a kedvezőtlen nemzetközi légkör kihívásaira, és a portugál ipar ezzel kapcsolatos nehézségeire. Ezzel próbálnak meg kedvező környezetet teremteni az üzleti élet fejlődése, és az ipari beruháhasználni a kulcsemberek tudását és meg lehet szabadulni a felesleges hierarchiától. A munkatársak kreativitását a hatékonyság érdekében szervezni is kell. Az üzemszerű tanácsadás poroszos módja, az üzemi tanács összehívása, a formanyomtatványok, a szabályozott eljárások — maga a kreativitás. Csak akkor szabad ehhez hasonló, bürokratikus rendszert létrehozni, ha a gyors megvalósítás szabad folyását hátráltatni akarjuk. Az egyéni kreativitás megsokszorozódhat a hasonló gondokkal szembetalálkozó munkatársak csoportjában. Kimutatták, hogy az ötletek száma nem elsősorban az anyagi ösztönzőktől függ. Egy japán munkás például átlagban annyi bért kap, mint a német, ugyanakkor 231-szer több javaslattal áll elő. Nem kellene azonban lemondania az anyagi ösztönzésről. Célszerű, ha a vezetők fizetését a ráfordításon és a pénzforgalom mutatóin túl a jobbítási ötletek száma is befolyásolja. Az ajánlás később akár a másik oldalról is megközelíthető lesz: azt érdemes vezetői pozícióhoz juttatni, akinek több jó ötlete van és azokat saját munkája során meg tudja valósítani. Tehát nem feltétlenül azt, aki csupán iskoláinak papírjait lengeti. Japán tapasztalatok alapján biztosak vagyunk abban — írja Hermann Simon, a mainzi Johannes Gutten- berg Egyetem marketing tanszékének professzora —, hogy a dolgozók motiválásával mindenekelőtt a fejükből kipattanó javaslatok számát kell megemelni. Mikulás Gábor könyvtáros zások számára. Az állam 30 milliárd escudót középtávú hitelek formájában bocsát majd a vállalkozások rendelkezésére, ezenkívül pedig a kiválasztott ipari beruházásokhoz felvett kölcsönök egyharmada után átvállalja a kamatfizetési kötelezettséget. A helyi befektetéseket, a vállalatok átszervezését és a külföldön való terjeszkedést' segítő lehetőségeket mostantól a jövő év végéig vehetik igénybe a jelentkezők. Az állam egy ingatlanberuházási alapot is létrehoz, amely megvárá- rolja az ingatlanokat a cégektől, majd bérletbe adja nekik — ez a konstrukció is a vállalati tőke jobb hasznosítását szolgálja. Portugál támogatás A MAGYAR NEMZETI BANK VALUTA-, BANKJEGY- ÉS CSEKKÁRFOLYAMAI Érvényben: 1993. augusztus 02-án A MAGYAR NEMZETI BANK DEVIZAÁRFOLYAMAI Érvényben: 1993. augusztus 02-án Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 1 egységre, forintban angol font 142,16 142,51 142,86 ausztrál dollár 66,23 66,38 66,53 belga frank (100) 257,91 258,49 259,07 dán korona 13,86 13,89 13,92 finn márka 16,21 16,26 16,31 francia frank 15,69 15,73 15,77 holland forint 49,23 h 49,34 49,45 ír font 133,12 9 133,44 133,76 japán yen (100) 91,67 91,82 91,97 kanadai dollár 74,77 74,94 75,11 kuvaiti dinár 318,23 318,92 319,61 német márka 55,43 55,55 55,67 norvég korona 12,76 12,79 12,82 olasz líra (1000) 59,07 59,23 59,39 osztrák schilling (100) 788,18 789,88 791,58 portugál escudo (100) 52,65 52,79 52,93 spanyol peseta (100) 65,38 65,57 65,76 svájci frank 63,24 63,38 63,52 svéd korona 11,68 11,71 11,74 Tr. és cl. rubel 27,43 27,50 27,57 USA-dollár 96,05 96,25 96,45 ECU (Közös Piac) 104,67 104,92 105,17 HAMAROSAN TÖRVÉNY KÉSZÜL Amit a közraktárjegyről tudni kell • Sok szabad tároló van az országban.(PN-archív) Belátható időn belül törvény készül a közraktárjegyről. Nem újkeletű fogalomról van szó. A közraktárügyletet, a közraktárjegy értékpapírként való használatát hazánkban már az 1875. évi kereskedelmi törvény szabályozta. Felélesztését több tényező is indokolja. Az állandó forgóeszközhiánnyal küszködő élelmiszeriparnak a megtermelt árut az értékesítésig raktároznia kell. A forgóeszközhiányt a termelők rövid lejáratú hitelfelvétellel próbálják ellensúlyozni, ehhez azonban csak akkor jutnak hozzá, ha a bank számára megfelelő garanciális háttérrel rendelkeznek. A közraktárjegy a jól raktározható mezőgazdasági termények (például a búza) és egyes termékek (cukor, olaj, bor, konzerv) esetében megoldaná a rövid lejáratú hitelezés garanciális gondjait. A közraktárszervezet olyan vállalkozás, amely az áruk elhelyezésével és megőrzésével foglalkozik, arról közraktárjegyet bocsát ki. Ez nem egyszerű letéti jegy, hanem olyan értékpapír, amely átruházható és a forgalomban magát az árut helyettesíti. A tulajdonos csak akkor rendelkezhet ismét szabadon az árujával, ha a felvett kölcsönt visszafizette vagy a közraktárnál letétbe helyezte. A közraktárban elhelyezett áru és az arra biztosított követelés egyszerű „hátirattal” — a közraktárjegy hátoldalára írt nyilatkozattal — átruházható. így az áru forgalomképesebbé, a kölcsönszerzés lényegesen köny- nyebbé válik. A kettősjegy lehetővé teszi, hogy a tulajdonos akkor is értékesíthesse áruját, ha az kölcsönnel, záloggal van terhelve. Ebben az esetben a vevő az ámra felvett összeget és járulékait a vételárból levonja. A bankok számára megfelelő fedezetnek azok az áruk minősülnek, amelyek a kereskedelmi forgalomban piacképesek, értékük könnyen megállapítható. Ezeknek a feltételeknek a tőzsdei kereskedelemben szereplő mezőgazdasági termények tökéletesen megfelelnek. A közraktár előnye, hogy felmenti a termelőt vagy a kereskedőt attól, hogy áruját maga raktározza, gondozza, vagy megfelelő raktárhelyiségek hiányában kedvezőtlen piaci viszonyok között legyen kénytelen értékesíteni. Ezen túlmenően megteremti a termelő és a kereskedő számára az áru elzálogosításának lehetőségét, a kölcsön felvételét, lehetővé teszi, hogy megtakarítsa a szezonális termelés és értékesítés, az alkalomszerűen előnyös anyagbeszerzés és az anyag későbbi feldolgozása közötti idő raktározási költségeit. Jelentős raktárkapacitások vannak a megyei gabonaforgalmi és malomipari vállalatok birtokában. Ezen vállalatok privatizációjával kapcsolatban felmerült — megyei vállalatok tevékenységének integrálása mellett — olyan, ötszázezer tonna tárolókapacitású állami közraktár létrehozásának a gondolata, amely alkalmas lehet az állami intervenciók keretében felvásárolt termények tárolására. Az agrárfinanszírozásban érdekelt hazai kereskedelmi bankok közül jelenleg a Mezőbank foglalkozik köz- raktárjegyen alapuló hitelezéssel, ám a kamatköltség — igazodva más rövid lejáratú kölcsönökhöz — a 30 százalékhoz közelít, a járulékos költségek (őrzés, biztosítás stb.) pedig az áru értékének 2-3 százalékára rúgnak. A külföldi bankok bekapcsolódása az ügyletbe azzal az előnnyel járna, hogy a termelők alacsonyabb kamattal jutnának hitelhez. A közraktárjegyhez kapcsolódó hitelezési rendszer újrahonosítása, a már kibontakozott folyamatok fel- gyorsítása érdekében a Földművelésügyi Minisztérium a közeljövőben kezdeményezi a közraktárjegy-ügylet jogi szabályozásának felülvizsgálatát és korszerűsítését. Olyan normatív szabályozási rendszer kidolgozását sürgetik, amelyek alapján — ha a feltételeknek megfelel — bármely szervezet foglalkozhat közraktározási ügylettel. Módosítani kell a csődtörvényt is oly módon, hogy a közraktárban elhelyezett árura vonatkozó jelzálog csőd, illetve a felszámolás hatálya alatt is közvetlenül érvényesíthető legyen. Felül kívánják vizsgálni, hogy a közraktározás és a hozzá kapcsolódó közraktárjegy-ügylet a gabonán kívül milyen más, a tőzsdei forgalmazásban részt vevő mező- gazdasági termékekre terjeszthető ki. Újvári Gizella Forgalom a tőzsdén A Budapesti Értéktőzsde júniusban 1336 kötésben, árfolyamértéken számolva 16,7 milliárd forintos forgalmat bonyolított le, s ez csaknem azonos értékű volt a májusi forgalommal, tavaly júniushoz képest pedig 11-szeres növekedést jelent. 1993 első félévében a Budapesti Értéktőzsde összes forgalma meghaladta a 80 milliárd forintot, amely az alapítás óta eltelt három év teljes forgalmának (134,5 milliárd forint) 60 százaléka. Júniusban újabb társaság részvényeivel bővült a tőzsdei értékpapírok kínálata. A tavaly év végén kárpótlási jegyekért vásárolható Csemege Julius Meinl osztalékelsőbbségi részvényeket bevezették a tőzsde forgalmazott kategóriájába, összesen 185 millió forint értékben. A hónap során további két állampapír került a tőzsdére: a 180 napos lejáratú diszkont kincstárjegy idén kibocsátott ötödik sorozata (15 milliárd forint összegben), valamint az 1996/F sorozatú, hároméves lejáratú, 17,5 százalékos kamatozású állam- kötvény (10 milliárd forint összértékben), amely a magánszemélyeknek további 1,5 százalékos kamatprémiumot biztosít. Június végén a tőzsdére bevezetett 52 értékpapír névértéken összesen 368 milliárd forintot ért, s ez árfolyamértéken számolva 385 milliárd forintnak felel meg. A múlt hónapban is az állampapírok adták a forgalom 93 százalékát. Az állampapírpiacot továbbra is a nagy volumenű kötések jellemezték; a 15,6 milliárd forint értékű teljes állampapír-forgalom mindössze 126 üzletkötésben jött létre, illetve realizálódott. A múlt hónapban a részvényforgalom árfolyamértéken számolva 40 millió forinttal haladta meg a májusi értéket, és így 712 millió forint volt. A tőzsdére bevezetett 25 részvény- társaság közül 18 papírjai voltak forgalomban, s ezek közül három részvény adásvétele tette ki a teljes részvényforgalom 80 százalékát.
