Petőfi Népe, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-03 / 179. szám
7 1993. augusztus 3., kedd ___________PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC VÁ GÓHIDAK KAZAHSZTÁNBA Nő a kereslet a mini sörüzemek iránt Kecskeméttől alig néhány kilométerre, Alsólajoson, 11 holdnyi területen dolgozik a Húsgép Tervező, Gyártó és Forgalmazó Kft. Több mint 12 esztendeje, mindössze egy holdon kezdték meg a működést, akkor még polgári társaságként. Ma már több mint félszáz embert foglalkoztat Joó László, Herendi Árpád és dr. Patikné Zsíros Andrea, a három cégtulajdonos. A vállalkozás három éve indult dinamikus fejlődésnek, folyamatos megrendelőik vannak. Alapvetően két fő profillal foglalkoznak. A tavalyi árbevételüknek mintegy harmadát adták a mini sörüzemek. Ä komplett sörüzemek gyártása mellett ezek telepítését is végzik. Az ügyvezetők véleménye szerint ma sokan tartják jó befektetésnek a sört. Ezt igazolja, hogy a tízmilliós berendezés forgalmazása az idén várhatóan a bevétel 40-50 százalékát teszi ki. A hazai piacon a húsipari gépek gyártásán kívül ezzel is ismert a kft., de jelentősek külkapcsolataik is. Herendi Árpád meggyőződése, hogy a KGST megszűnésével nagy szolgálatot tettünk a nyugatnak, ugyanis a keleti piacokon is kemény versenyben kell pozíciókat szerezni. Ők a FÁK-országok számára vágóhidakat szállítanak, így például Do- nyeckbe. Ennek külön érdekessége, hogy ez bartellüzlet keretében jött létre. A paksi atomerőmű részére szállított rozsdamentes csövekért cserébe vágóhidat kapott a partner. Tapasztalataik szerint az ottani vas-, acélgyárak gyakran maguk vásárolnak vágóhidakat, enyhítve ezzel az élelmiszer-ellátás, ezen belül is a hűshiány gondjain. Hasonló megoldással találkoztak Tyumenben is, ahol az olajipari cég kolhozokat váIlyen mini sörüzemek készülnek a FÁK-országokba. sárolt meg. Bár a vágóhidat a csehek szállították, a tejüzemet már ők gyártják a részükre. A következő napokban várják a tyumeni partnereket a részletek megvitatására és a szerződés aláírására. Pillanatnyilag a legfőbb problémának azt látják, hogy a külkereskedelmi cégek nagy haszonkulccsal dolgoznak. Mivel a Húsgép Kft. nem rendelkezik önálló külkereskedelmi joggal, ezért kénytelenek üzletmenetükbe beiktatni ezeket a cégeket. Nem csak lassítja ez a normális piaci működést, hanem gyakran bizonytalanná is teszi. Több ilyen vállalkozás ugyanis már tönkrement, a dominóelv alapján azonban ez továbbgyűrűzik, sújtva a gyártókat. Herendi Árpád és Joó László vallják, a hitelfelvétel nem mindig megoldás. A cég fennállása óta soha nem éltek ezzel, s a terveikben sem szerepel. Fejleszteni azonban kell, lépést kell tartani a konkurenciával. A végéhez közeledik az új csarnok befejezése, ahol különböző szociális létesítmények is helyet kapnak. A következő lépés a referencia sörüzem, ez a beruházás jövőre készül el. Mindezek elengedhetetlenek a piaci pozíciók megtartásán túl a bővítéshez is. Az idő őket igazolja, a tavalyi évi bruttó 100 milliós forgalmukat az idén. várakozásaik szerint, jelentősen növelik. Nagy Ágnes Oroszország külkereskedelme Az idei év első negyedében Oroszország 5,7 milliárd dollár értékű kereskedelmi forgalmat bonyolított le az iparilag fejlett országokkal. A tavalyi esztendő utolsó időszakához viszonyává a visszaesés 42 százalékos. Az egykori KGST-or- szágokkal kétmilliárdos volt a forgalom, a visszaesés pedig ugyancsak 42 százalékos. A fejlődő országokkal folytatott kereskedelem mindössze 1,7 milliárd dollár volt. Igaz, itt kisebb a visszaesés, mindössze 19 százalék. A kimutatásokban külön tételként szerepel a Kínával, Laosszal és Jugoszláviával folytatott kereskedelem, amelynek értéke az első negyedévben 0,7 milliárd volt, a százalékban kifejezett csökkenés pedig harminckilenc. A tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva 36 százalékkal csökkent a külkereskedelmi forgalom. Az export 11 százalékkal, az import csaknem a harmadára esett vissza. OECD-elemzés Romániáról A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) elemzést tett közzé Romániáról. Sürgeti benne a bukaresti kormányt, hogy gyorsabban lépjen előre a gazdasági átalakulás útján, és összpontosítsa erőfeszítését a szerkezeti reformokra, a piacgazdaságra, a tartós növekedés feltételeinek a megteremtésére. A jelentés szerint 1991-92-ben 28,4 százalékkal esett vissza a bruttó nemzeti termelés, a reálbérek pedig még ennél is nagyobb mértékben. Az infláció 150-200 százalék körül mozgott, a lejbe vetett bizalom pedig megingott. A valuta igen nagy úr Az oroszok meglehetős érdekle- tenséggel viszonyulnak a Független Államok Közösségéhez. Gyakran hangoztatott véleményük szerint az egykori testvéri köztársaságok külföldnek számítanák, tehát saját maguknak kell boldogulniok. Nyomban megváltozik e nézet, ha „ősi drosz földről” - Krim-félsziget, Szevasz- topol — vagy orosz jogokról esik szó. A FÁK intézményeinek létezéséről sokan tájékozatlanok... Pénz, pénz, pénz...Van belőle szakadt, vagy vadonatúj, kis és nagycímletű, lenines és ropogós, idei nyomású orosz. A kopejka régen a múlté, de a fémrubeleseknek sincs tekintélye, sokfelé el sem fogadják. Az automaták kínálatához zsetonokkal lehet hozzáférni, s ezzel lehet fizetni a metrón is. Az igazi „nagy szám" a nyugati valuta, de nem mindegyik iránt egyforma az érdeklődés. A dolláron, a német márkán, a svájci frankon kívül mással alig foglalkoznak a „minden utcasarkon” fellelhető hivatalos váltóhelyek és a válogatós nepperek. A dolláréhség ellenére egyes beváltóhelyek csak eladással foglalkoznak, míg mások 50 dollár vagy márka alatt szóba sem állnak az ügyféllel. VAGYON RÉSZLETRE Új technika: a privatizációs lízing Lízing privatizáció - ez a magán- tulajdonba adás egyik legfiatalabb formája. S mivel az Állami Vagyonügynökség csupán a múlt év végén írt ki ilyen jellegű pályázatokat, jószerivel még tapasztalatok sincsenek róla.- Mi az új technika lényege? - ér^ deklődtünk Vígh Istvántól, az ÁVÜ Alkalmazott Módszertani Irodájának igazgatóhelyettesétől, egyben a módszer egyik kidolgozójától.- Leglényegesebb ismérve, hogy a befektetők részletfizetéssel juthatnak vagyontárgyhoz - magyarázza. - A lízing általában azoknál a cégeknél alkalmazható, amelyek az első privatizáció meghirdetéskor nem keltek el, s jegyzett tőkéjük nem haladja meg az 1—1,5 milliárd forintot.Bár alacsony jövedelmezőséggel működnek, reális az esély, hogy hatékony irányítással gazdaságossá válnak. Ez utóbbi azért fontos szempont a lízingbe adásnál, mert a lízingdíjat a későbbiekben a cég adózás előtti jövedelméből kell törleszteni.- A Vagyonügynökség - mint lír zingbe adó — a szerződés megkötésekor a pontos üzleti terv mellett biztosítékokat is kér a lízingbe vevőtől. Ennék mértéke az első évben fizetendő törlesztőrészlet összegével egyenlő. Az ÁVÜ biztosítékként elfogad ingatlantra bejegyzett jelzálogjogot, bankgaranciát, értékpapírt, részvényt, üzletrészt, kárpótlási jegyet, takarékbetétkönyvét, bankszámlát, devizaszámlát. — Mennyi idő múlva kerül a lízingelő tulajdonába a társaság? — Ez a lízingdíjtól függ. Százmillió forintig 6 év, ÍOO millió felett 8 év. Mező- és erdőgazdaságoknál, illetve élelmiszeripari üzemeknél azonban a lízingdíjtól függetlenül tíz év a futamidő. — Ki nyújthat be pályázatot lízingre? — Kizárólag belföldi természetes személy, illetve személyek. Ha többen közösen pályáznak meg egy társaságot, akkor úgynevezett lízingközösséget kell alakítaniuk, s egy külön szerződésben előre megállapodniuk a tagok jogairól és kötelességeiről: biztosítékokról, tulajdonszerzési arányokról, döntéshozatalról, elszámolási szabályokról, stb. tekintetében. Társaság /kft., rt./ azért nem lehet lízingbe vevő, mert ellenőrizhetetlenné válhat a vagyonmozgás azegyik cégből a másikba.- Eddig hány lízing szerződést kötött az ÁVÜ?- A "kísérleti körben" eddig 5 céget adtunk lízihgbe: a Szolnoki Ag- roker Rt—t.a Karamell Édesipari Rt— t, az Uránia Ruházati Kereskedelmi Kft-t, a Start Autójavító Kft-t, a Budapesti Kőolajipari Gépgyártó Rt-t. További két cég szerződéseinek előkészítése van folyamatban. Három társaság - köztük a Kanizsa Bútorgyár Rt. - pályázati kiírása júliusban megtörtént, s 17 részvénytársaságot, illetve korlátolt felelősségű társaságot a közeljövőben hirdetünk meg.- Az első tapasztalatok szerint kik érdeklődnek leginkább a lízingelés iránt?- Általában a vállalati vezetők által benyújtott pályázatok a legsikeresebbek. Kevés "külsős" ajánlat érkezik, vállalkozóktól, üzletemberektől. Ennek nyilván az az oka, hogy a belső munkatársak, s azok közül is a vezetőség tagjai ismerik a legjobban saját cégük gazdasági, pénzügyi helyzetét, s ők tudják, milyen területeken célszerű fejleszteni, s hogyan lehet felfuttatni a termelést. Domi Zsuzsa AZ ADÓFIZETŐK KEZDIK MEGELÉGELNI. // Csökkenő agrártámogatások Az agrártermelők szinte a világ minden országában tetemes támogatásban részesülnek. A most már huzamos ideje tartó világgazdasági recesszió okán azonban az adófizetők kezdik megelégelni ezt a fajta állami szponzorálást. Érthető, hiszen például az amerikai farmerek jövedelmének mintegy felét — csakúgy, mint az Európai Közösség országaiban — az adófizetők adják. A japán föld művelők az államkasszából kétszer akkora jövedelmet húznak, mint magából a termékeladásból. Náluk is kedvezményezettebbek azonban a svájci gazdák: jövedelmük 80 százalékát)!) az államháztartás állja. A támogatási szintekről nagy nemzetközi viták dúlnak, mert a jobban támogatott termelők versenyelőnybe kerülnek társaikkal szemben. Ez magyarázza, hogy valóságos kereskedelmi háborúk dúlnak például az európai olajos magvak, a japán rizs, vagy az amerikai kukorica körül. Sokan feltételezik, hogy a mező- gazdasági protekcionizmus, a belső piacvédelem és az agrárlobbyk gazdasági ereje, politikai befolyása között szoros az összefüggés. Csakhogy a támogatások összege éppen akkor nő, amikor a mezőgazdaság részesedése az össztermelésben 1 A támogatások szintjéről nagy nemzetközi viták dúlnak. csökken, s az agrárkörök befolyása például a választások kimenetelére is megcsappan. A valóságos közgazdasági háttér az, hogy az iparosodás a városokba vonzza az embereket, s ezt a folyamatot a mezőgazdaság termelékeny^ ségének nagyarányú növekedése még ösztönzi is. Napjainkban a piacvédelem eltörlése a fejlett országok mezőgazdaságában további 10-15 százalékkal csökkentené a munkahelyeket, s a mesterségesen fölpumpált árak zuhanása a művelésbe vont területek gyors összezsugorodását eredményezné. Mindennek ellenére föl kell készülni arra, hogy nemzetközi méretekben — majd késleltetetten nálunk is — megkezdődik az agrártámogatások leépítése. Ennek első jelei már nagyon határozottan érzékelhetőek. Új-Zélandon például a termelők már jelenleg is csak magukra számíthatnak, az „állam bácsira” nem. Ausztráliában — ha kisebb léptékkel is — szintén ilyen irányú változások tapasztalhatók. Svédországban eltörölték a feleslegek kötelező állami felvásárlását. Az Egyesült Államok a jelenlegi szinten befagyasztotta a támogatásokat, az Európai Közösség pedig csökkentette a gabona és a marhahús garantált árait. A világ farmerei különböző módon reagálnak a jövedelmüket fenyegető veszélyre. Vannak országok, ahol politikai, demonstrációs eszközökkel próbálják útját állni a számukra kedvezőtlen folyamatnak. S vannak, ahol a farmergazdaságok versenyképességének növelésében, az optimális üzemméretek kialakításában, a technológiák rugalmas megújításában keresik a kihívásra a választ. Figyelnünk, s készülnünk kell arra, hogy fokozatosan hasonló körülményekkel szembesül majd a magyar agrárágazat is. Bácskai Tamás Nem csak pénz kell — Gazdasági szükségállapot van a keleti tartományokban — mondotta dr. Franz Wauschkuhn, a német vagyonügynökség sajtószóvivője magyar újságíróknak, akik az Állami Vagyonügynökség szervezésében szakmai úton vettek részt Németországban. Az egykori NDK területén lévő ipari üzemeket gyakran csak politikai okokból tartják meg, a pénzügyi unióval így is sok cég került a partvonalon kívülre. A privatizációtól Németországban nem a költségvetés deficitjének csökkenését remélik — a folyamatot 250 milliárd márkával támogatják —, hanem azt, hogy az ország keleti felében is a világpiacon versenyképes árukkal tudnak megjelenni. Ez pedig áldozattal jár. A korábbi munkahelyeknek csak egy töredéke marad meg. A privatizációs folyamattal párhuzamosan zajlik a reprivatizáció is. Egy példa: egy félmilliárd márkát érő drezdai épületre 170 tulajdonos jelentette be igényét. Mire őket kifizetik, marad vagy 10 millió márka a kasszában, pedig ezen az épületen nem is volt adósság. A reprivatizáció során a régi tulajdonosnak ugyanúgy pályáznia kell, ha vissza akarja kapni egykori tulajdonát, mint bárki másnak. Mégpedig komoly üzleti tervvel, munkahely- és befektetési ígérettel. Ha nem ő a „befutó”, akkor gyakorlatilag azt a pénzt kapja meg, amelyet a nyertes pályázó befizet. A 12 ezer vállalat közül több mint hétezret a régi tulajdonosa kapta vissza. Gyors privatizálás, határozott helyreállítás és óvatos felszámolás. Ez a német vagyonügynökség filozófiája — mondotta Wolfgang Bomius, a Treuhand vezérigazgatója. A legfontosabb szempont pedig az, hogy az új vállalat helyt tudjon állni a piacön. Még akkor is, ha ez fájdalmat okoz: a keleti tartományokban 90 százalékos volt a foglalkoztatottság. Ez a legérzékenyebb pontja az átalakulásnak, ugyanis rengeteg embert kellett és kell még ezután elbocsátani. A tervek szerint Németországban a jövő év végére zárul a privatizációs folyamat. Nem csupán a magánkézbe adott cégeknél, hanem a vagyonügynökségnél is kevesebb munkaerőre lesz szükség. A mostani majd’ négyezer főből csupán 2500 dolgozik majd a Treuhandnál. A németek azonban időben észbekaptak, létrehozták a vagyonügynökség Kelet-európai Tanácsadó Társaságát, amely térségünkben azokat a tapasztalatokat kívánja átadni, amelyeket a német privatizáció során felhalmoztak. Merthogy a tudásnak is ára van... Hol szorít a cipő? 1 Az utóbbi időkben jelentős mértékben megnőtt a minőségi reklamációk száma. A túlkínálat és a hiány egyaránt jellemző a magyarországi cipőpiacra. Az új vállalkozások megjelenésével, az import növekedésével a választék és a kínálat bővült, az általánostól eltérő igények azonban még mindig kielégítetlenek maradnak — derül ki a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség vizsgálatának legfrissebb felméréséből. Nincs elegendő, az átlagosnál nagyobb méretű férfi- és női lábbeli és az idősebbek által kedvelt, kevésbé divatos, de tartós, kényelmes és nem drága cipő. A kínálatban a belföldi termékek vannak többségben, kivéve a sportcipőket, amelyeknek csak mintegy harmadrésze hazai eredetű. A Nyugat-Európából származó termékek árai átlag 20-30 százalékkal meghaladják a belföldiekét. Növekedett a távol-keleti és kínai cipők kínálata, elsősorban a gyermek- és szabadidőcipőké. Az elmúlt időszakban jelentős mértékben szaporodott a lábbelikkel — főként a gyermekcipőkkel — kapcsolatos minőségi reklamáció, bár még mindig magas azoknak a vásárlóknak száma, akik ismerethiány vagy más ok miatt nem reklamálnak. Jelentős az olyan esetek száma is, amelyekkel a kereskedők nem a jogszabálynak megfelelően foglalkoznak. Az ellenőrzött egységek egy része — jogszabályellenesen — csupán 2-3 hónapos garanciát adott, sőt, előfordult az is, hogy az olcsóbb árra való hivatkozással egyáltalán nem fogadtak el reklamációt. Jelentős hiányosságokat tártak fel az ellenőrök a fogyasztók tájékoztatása, a minőségtanúsítás, illetve a használati-kezelési útmutatók csatolása terén is. Az új vállalkozók nagy részénél hiányoztak a vevők tájékoztatásához szükséges szakmai ismeretek. Mérettáblázat a vizsgált egységeknek csupán egyharmadában volt. Fizetés mágneskártyával A Szőreg és Vidéke Takarékszövetkezet, a deszki Vörös Szegfű Üzletház és a budapesti Flex-Net Kft. vezetői sajtótájékoztatón mutatták be szerdán a Csongrád megyei Deszken azt a vonalkódon és műholdas adatátvitelen alapuló rendszert, amelynek segítségével a vámkezelés két másodperc alatt elvégezhető. A takarékszövetkezet a múlt év őszén már tájékoztatta a sajtót a kezdeményezésükről, abban a reményben, hogy az új műholdas rendszer hamarosan meggyorsíthatja a vámkezelést. Ezzel a módszerrel ugyanis pillanatok alatt ellenőrizhető, hogy fizetőképes-e az árut behozó cég, s nincs szükség készpénzre sem. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága azonban a rendszer bevezetésétől egyelőre elzárkózik — hangzott el a sajtótájékoztatón. A takarékszövetkezet két társával ennek ellenére kiépítette a hálózat első elemét, amely belföldi kereskedelmi forgalomban alkalmazható. A kijelölt deszki boltokban, a műholdas átvitelnek köszönhetően, a vásárlók augusztus elsejétől már mágneskártyával fizethetnek. Természetesen ezzel a lehetőséggel csak akkor élhetnek, ha a takarékszövetkezetnél előzőleg számlát nyitottak, s azon van fedezetük. Eddig már ezren felüli az eladott mágneskártyák száma, a vállalkozók és a magánszemélyek körében igen nagy az érdeklődés a műholdas vásárlás iránt.
