Petőfi Népe, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-03 / 179. szám

7 1993. augusztus 3., kedd ___________PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC VÁ GÓHIDAK KAZAHSZTÁNBA Nő a kereslet a mini sörüzemek iránt Kecskeméttől alig néhány kilomé­terre, Alsólajoson, 11 holdnyi terüle­ten dolgozik a Húsgép Tervező, Gyártó és Forgalmazó Kft. Több mint 12 esztendeje, mindössze egy holdon kezdték meg a működést, ak­kor még polgári társaságként. Ma már több mint félszáz embert foglal­koztat Joó László, Herendi Árpád és dr. Patikné Zsíros Andrea, a három cégtulajdonos. A vállalkozás három éve indult dinamikus fejlődésnek, folyamatos megrendelőik vannak. Alapvetően két fő profillal foglalkoznak. A tava­lyi árbevételüknek mintegy harmadát adták a mini sörüzemek. Ä komplett sörüzemek gyártása mellett ezek te­lepítését is végzik. Az ügyvezetők véleménye szerint ma sokan tartják jó befektetésnek a sört. Ezt igazolja, hogy a tízmilliós berendezés forgal­mazása az idén várhatóan a bevétel 40-50 százalékát teszi ki. A hazai pi­acon a húsipari gépek gyártásán kí­vül ezzel is ismert a kft., de jelentő­sek külkapcsolataik is. Herendi Árpád meggyőződése, hogy a KGST megszűnésével nagy szolgálatot tettünk a nyugatnak, ugyanis a keleti piacokon is kemény versenyben kell pozíciókat szerezni. Ők a FÁK-országok számára vágó­hidakat szállítanak, így például Do- nyeckbe. Ennek külön érdekessége, hogy ez bartellüzlet keretében jött létre. A paksi atomerőmű részére szállított rozsdamentes csövekért cserébe vágóhidat kapott a partner. Tapasztalataik szerint az ottani vas-, acélgyárak gyakran maguk vá­sárolnak vágóhidakat, enyhítve ezzel az élelmiszer-ellátás, ezen belül is a hűshiány gondjain. Hasonló megol­dással találkoztak Tyumenben is, ahol az olajipari cég kolhozokat vá­Ilyen mini sörüzemek készülnek a FÁK-országokba. sárolt meg. Bár a vágóhidat a csehek szállították, a tejüzemet már ők gyártják a részükre. A következő na­pokban várják a tyumeni partnereket a részletek megvitatására és a szer­ződés aláírására. Pillanatnyilag a legfőbb problé­mának azt látják, hogy a külkereske­delmi cégek nagy haszonkulccsal dolgoznak. Mivel a Húsgép Kft. nem rendelkezik önálló külkereskedelmi joggal, ezért kénytelenek üzletmene­tükbe beiktatni ezeket a cégeket. Nem csak lassítja ez a normális piaci működést, hanem gyakran bizonyta­lanná is teszi. Több ilyen vállalkozás ugyanis már tönkrement, a dominó­elv alapján azonban ez továbbgyűrű­zik, sújtva a gyártókat. Herendi Ár­pád és Joó László vallják, a hitelfel­vétel nem mindig megoldás. A cég fennállása óta soha nem éltek ezzel, s a terveikben sem szerepel. Fejlesz­teni azonban kell, lépést kell tartani a konkurenciával. A végéhez közele­dik az új csarnok befejezése, ahol kü­lönböző szociális létesítmények is helyet kapnak. A következő lépés a referencia sörüzem, ez a beruházás jövőre készül el. Mindezek elenged­hetetlenek a piaci pozíciók megtartá­sán túl a bővítéshez is. Az idő őket igazolja, a tavalyi évi bruttó 100 mil­liós forgalmukat az idén. várakozá­saik szerint, jelentősen növelik. Nagy Ágnes Oroszország külkereskedelme Az idei év első negyedében Oroszország 5,7 milliárd dollár ér­tékű kereskedelmi forgalmat bonyo­lított le az iparilag fejlett országok­kal. A tavalyi esztendő utolsó idő­szakához viszonyává a visszaesés 42 százalékos. Az egykori KGST-or- szágokkal kétmilliárdos volt a forga­lom, a visszaesés pedig ugyancsak 42 százalékos. A fejlődő országokkal folytatott kereskedelem mindössze 1,7 milliárd dollár volt. Igaz, itt ki­sebb a visszaesés, mindössze 19 szá­zalék. A kimutatásokban külön tétel­ként szerepel a Kínával, Laosszal és Jugoszláviával folytatott kereskede­lem, amelynek értéke az első ne­gyedévben 0,7 milliárd volt, a száza­lékban kifejezett csökkenés pedig harminckilenc. A tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva 36 százalékkal csökkent a külkereskedelmi forgalom. Az ex­port 11 százalékkal, az import csak­nem a harmadára esett vissza. OECD-elemzés Romániáról A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) elem­zést tett közzé Romániáról. Sürgeti benne a bukaresti kormányt, hogy gyorsabban lépjen előre a gazdasági átalakulás útján, és összpontosítsa erőfeszítését a szerkezeti reformokra, a piacgazdaságra, a tartós növekedés feltételeinek a megteremtésére. A je­lentés szerint 1991-92-ben 28,4 szá­zalékkal esett vissza a bruttó nemzeti termelés, a reálbérek pedig még ennél is nagyobb mértékben. Az infláció 150-200 százalék körül mozgott, a lejbe vetett bizalom pedig megingott. A valuta igen nagy úr Az oroszok meglehetős érdekle- tenséggel viszonyulnak a Független Államok Közösségéhez. Gyakran hangoztatott véleményük szerint az egykori testvéri köztársaságok kül­földnek számítanák, tehát saját ma­guknak kell boldogulniok. Nyomban megváltozik e nézet, ha „ősi drosz földről” - Krim-félsziget, Szevasz- topol — vagy orosz jogokról esik szó. A FÁK intézményeinek létezéséről sokan tájékozatlanok... Pénz, pénz, pénz...Van belőle sza­kadt, vagy vadonatúj, kis és nagy­címletű, lenines és ropogós, idei nyomású orosz. A kopejka régen a múlté, de a fémrubeleseknek sincs tekintélye, sokfelé el sem fogadják. Az automaták kínálatához zsetonok­kal lehet hozzáférni, s ezzel lehet fi­zetni a metrón is. Az igazi „nagy szám" a nyugati valuta, de nem mindegyik iránt egy­forma az érdeklődés. A dolláron, a német márkán, a svájci frankon kívül mással alig foglalkoznak a „minden utcasarkon” fellelhető hivatalos vál­tóhelyek és a válogatós nepperek. A dolláréhség ellenére egyes beváltó­helyek csak eladással foglalkoznak, míg mások 50 dollár vagy márka alatt szóba sem állnak az ügyféllel. VAGYON RÉSZLETRE Új technika: a privatizációs lízing Lízing privatizáció - ez a magán- tulajdonba adás egyik legfiatalabb formája. S mivel az Állami Vagyo­nügynökség csupán a múlt év végén írt ki ilyen jellegű pályázatokat, jó­szerivel még tapasztalatok sincsenek róla.- Mi az új technika lényege? - ér^ deklődtünk Vígh Istvántól, az ÁVÜ Alkalmazott Módszertani Irodájának igazgatóhelyettesétől, egyben a mód­szer egyik kidolgozójától.- Leglényegesebb ismérve, hogy a befektetők részletfizetéssel juthatnak vagyontárgyhoz - magyarázza. - A lízing általában azoknál a cégeknél alkalmazható, amelyek az első priva­tizáció meghirdetéskor nem keltek el, s jegyzett tőkéjük nem haladja meg az 1—1,5 milliárd forintot.Bár alacsony jövedelmezőséggel mű­ködnek, reális az esély, hogy haté­kony irányítással gazdaságossá vál­nak. Ez utóbbi azért fontos szempont a lízingbe adásnál, mert a lízingdíjat a későbbiekben a cég adózás előtti jövedelméből kell törleszteni.- A Vagyonügynökség - mint lír zingbe adó — a szerződés megkötése­kor a pontos üzleti terv mellett bizto­sítékokat is kér a lízingbe vevőtől. Ennék mértéke az első évben fize­tendő törlesztőrészlet összegével egyenlő. Az ÁVÜ biztosítékként el­fogad ingatlantra bejegyzett jelzálog­jogot, bankgaranciát, értékpapírt, részvényt, üzletrészt, kárpótlási je­gyet, takarékbetétkönyvét, bank­számlát, devizaszámlát. — Mennyi idő múlva kerül a lízin­gelő tulajdonába a társaság? — Ez a lízingdíjtól függ. Százmillió forintig 6 év, ÍOO millió felett 8 év. Mező- és erdőgazdaságoknál, illetve élelmiszeripari üzemeknél azonban a lízingdíjtól függetlenül tíz év a fu­tamidő. — Ki nyújthat be pályázatot lí­zingre? — Kizárólag belföldi természetes személy, illetve személyek. Ha töb­ben közösen pályáznak meg egy tár­saságot, akkor úgynevezett lízingkö­zösséget kell alakítaniuk, s egy külön szerződésben előre megállapodniuk a tagok jogairól és kötelességeiről: biztosítékokról, tulajdonszerzési arányokról, döntéshozatalról, elszá­molási szabályokról, stb. tekinteté­ben. Társaság /kft., rt./ azért nem le­het lízingbe vevő, mert ellenőrizhe­tetlenné válhat a vagyonmozgás aze­gyik cégből a másikba.- Eddig hány lízing szerződést kö­tött az ÁVÜ?- A "kísérleti körben" eddig 5 cé­get adtunk lízihgbe: a Szolnoki Ag- roker Rt—t.a Karamell Édesipari Rt— t, az Uránia Ruházati Kereskedelmi Kft-t, a Start Autójavító Kft-t, a Bu­dapesti Kőolajipari Gépgyártó Rt-t. További két cég szerződéseinek elő­készítése van folyamatban. Három társaság - köztük a Kanizsa Bútor­gyár Rt. - pályázati kiírása júliusban megtörtént, s 17 részvénytársaságot, illetve korlátolt felelősségű társasá­got a közeljövőben hirdetünk meg.- Az első tapasztalatok szerint kik érdeklődnek leginkább a lízingelés iránt?- Általában a vállalati vezetők ál­tal benyújtott pályázatok a legsikere­sebbek. Kevés "külsős" ajánlat érke­zik, vállalkozóktól, üzletemberektől. Ennek nyilván az az oka, hogy a belső munkatársak, s azok közül is a vezetőség tagjai ismerik a legjobban saját cégük gazdasági, pénzügyi helyzetét, s ők tudják, milyen terüle­teken célszerű fejleszteni, s hogyan lehet felfuttatni a termelést. Domi Zsuzsa AZ ADÓFIZETŐK KEZDIK MEGELÉGELNI. // Csökkenő agrártámogatások Az agrártermelők szinte a világ minden országában tetemes támoga­tásban részesülnek. A most már hu­zamos ideje tartó világgazdasági re­cesszió okán azonban az adófizetők kezdik megelégelni ezt a fajta állami szponzorálást. Érthető, hiszen pél­dául az amerikai farmerek jövedel­mének mintegy felét — csakúgy, mint az Európai Közösség országai­ban — az adófizetők adják. A japán föld művelők az államkasszából két­szer akkora jövedelmet húznak, mint magából a termékeladásból. Náluk is kedvezményezettebbek azonban a svájci gazdák: jövedelmük 80 száza­lékát)!) az államháztartás állja. A támogatási szintekről nagy nem­zetközi viták dúlnak, mert a jobban támogatott termelők versenyelőnybe kerülnek társaikkal szemben. Ez ma­gyarázza, hogy valóságos kereske­delmi háborúk dúlnak például az eu­rópai olajos magvak, a japán rizs, vagy az amerikai kukorica körül. Sokan feltételezik, hogy a mező- gazdasági protekcionizmus, a belső piacvédelem és az agrárlobbyk gaz­dasági ereje, politikai befolyása kö­zött szoros az összefüggés. Csak­hogy a támogatások összege éppen akkor nő, amikor a mezőgazdaság részesedése az össztermelésben 1 A támogatások szintjéről nagy nemzetközi viták dúlnak. csökken, s az agrárkörök befolyása például a választások kimenetelére is megcsappan. A valóságos közgazdasági háttér az, hogy az iparosodás a városokba vonzza az embereket, s ezt a folya­matot a mezőgazdaság termelékeny^ ségének nagyarányú növekedése még ösztönzi is. Napjainkban a piacvédelem eltör­lése a fejlett országok mezőgazdasá­gában további 10-15 százalékkal csökkentené a munkahelyeket, s a mesterségesen fölpumpált árak zu­hanása a művelésbe vont területek gyors összezsugorodását eredmé­nyezné. Mindennek ellenére föl kell készülni arra, hogy nemzetközi mé­retekben — majd késleltetetten ná­lunk is — megkezdődik az agrártá­mogatások leépítése. Ennek első je­lei már nagyon határozottan érzékel­hetőek. Új-Zélandon például a termelők már jelenleg is csak magukra szá­míthatnak, az „állam bácsira” nem. Ausztráliában — ha kisebb léptékkel is — szintén ilyen irányú változások tapasztalhatók. Svédországban eltö­rölték a feleslegek kötelező állami felvásárlását. Az Egyesült Államok a jelenlegi szinten befagyasztotta a támogatásokat, az Európai Közösség pedig csökkentette a gabona és a marhahús garantált árait. A világ farmerei különböző mó­don reagálnak a jövedelmüket fe­nyegető veszélyre. Vannak orszá­gok, ahol politikai, demonstrációs eszközökkel próbálják útját állni a számukra kedvezőtlen folyamatnak. S vannak, ahol a farmergazdaságok versenyképességének növelésében, az optimális üzemméretek kialakítá­sában, a technológiák rugalmas megújításában keresik a kihívásra a választ. Figyelnünk, s készülnünk kell arra, hogy fokozatosan hasonló körülményekkel szembesül majd a magyar agrárágazat is. Bácskai Tamás Nem csak pénz kell — Gazdasági szükségállapot van a keleti tartományokban — mondotta dr. Franz Wauschkuhn, a német va­gyonügynökség sajtószóvivője ma­gyar újságíróknak, akik az Állami Vagyonügynökség szervezésében szakmai úton vettek részt Németor­szágban. Az egykori NDK területén lévő ipari üzemeket gyakran csak politi­kai okokból tartják meg, a pénzügyi unióval így is sok cég került a part­vonalon kívülre. A privatizációtól Németországban nem a költségvetés deficitjének csökkenését remélik — a folyamatot 250 milliárd márkával támogatják —, hanem azt, hogy az ország keleti felében is a világpiacon versenyké­pes árukkal tudnak megjelenni. Ez pedig áldozattal jár. A korábbi mun­kahelyeknek csak egy töredéke ma­rad meg. A privatizációs folyamattal párhuzamosan zajlik a reprivatizáció is. Egy példa: egy félmilliárd márkát érő drezdai épületre 170 tulajdonos jelentette be igényét. Mire őket kifi­zetik, marad vagy 10 millió márka a kasszában, pedig ezen az épületen nem is volt adósság. A reprivatizáció során a régi tulaj­donosnak ugyanúgy pályáznia kell, ha vissza akarja kapni egykori tulaj­donát, mint bárki másnak. Mégpedig komoly üzleti tervvel, munkahely- és befektetési ígérettel. Ha nem ő a „be­futó”, akkor gyakorlatilag azt a pénzt kapja meg, amelyet a nyertes pályázó befizet. A 12 ezer vállalat közül több mint hétezret a régi tulajdonosa kapta vissza. Gyors privatizálás, határozott helyreállítás és óvatos felszámolás. Ez a német vagyonügynökség filozó­fiája — mondotta Wolfgang Bomius, a Treuhand vezérigazgatója. A leg­fontosabb szempont pedig az, hogy az új vállalat helyt tudjon állni a pia­cön. Még akkor is, ha ez fájdalmat okoz: a keleti tartományokban 90 százalékos volt a foglalkoztatottság. Ez a legérzékenyebb pontja az átala­kulásnak, ugyanis rengeteg embert kellett és kell még ezután elbocsá­tani. A tervek szerint Németországban a jövő év végére zárul a privatizációs folyamat. Nem csupán a magánkézbe adott cégeknél, hanem a vagyonügy­nökségnél is kevesebb munkaerőre lesz szükség. A mostani majd’ négy­ezer főből csupán 2500 dolgozik majd a Treuhandnál. A németek azonban időben észbekaptak, létre­hozták a vagyonügynökség Kelet-eu­rópai Tanácsadó Társaságát, amely térségünkben azokat a tapasztalato­kat kívánja átadni, amelyeket a né­met privatizáció során felhalmoztak. Merthogy a tudásnak is ára van... Hol szorít a cipő? 1 Az utóbbi időkben jelentős mértékben megnőtt a minőségi reklamá­ciók száma. A túlkínálat és a hiány egyaránt jellemző a magyarországi cipőpi­acra. Az új vállalkozások megjele­nésével, az import növekedésével a választék és a kínálat bővült, az álta­lánostól eltérő igények azonban még mindig kielégítetlenek maradnak — derül ki a Fogyasztóvédelmi Főfe­lügyelőség vizsgálatának legfrissebb felméréséből. Nincs elegendő, az átlagosnál na­gyobb méretű férfi- és női lábbeli és az idősebbek által kedvelt, kevésbé divatos, de tartós, kényelmes és nem drága cipő. A kínálatban a belföldi termékek vannak többségben, ki­véve a sportcipőket, amelyeknek csak mintegy harmadrésze hazai eredetű. A Nyugat-Európából szár­mazó termékek árai átlag 20-30 szá­zalékkal meghaladják a belföldiekét. Növekedett a távol-keleti és kínai cipők kínálata, elsősorban a gyer­mek- és szabadidőcipőké. Az elmúlt időszakban jelentős mértékben szaporodott a lábbelikkel — főként a gyermekcipőkkel — kapcsolatos minőségi reklamáció, bár még mindig magas azoknak a vásárlóknak száma, akik ismerethi­ány vagy más ok miatt nem rekla­málnak. Jelentős az olyan esetek száma is, amelyekkel a kereskedők nem a jogszabálynak megfelelően foglalkoznak. Az ellenőrzött egységek egy része — jogszabályellenesen — csupán 2-3 hónapos garanciát adott, sőt, előfordult az is, hogy az olcsóbb árra való hivatkozással egyáltalán nem fogadtak el reklamációt. Jelen­tős hiányosságokat tártak fel az el­lenőrök a fogyasztók tájékoztatása, a minőségtanúsítás, illetve a haszná­lati-kezelési útmutatók csatolása te­rén is. Az új vállalkozók nagy ré­szénél hiányoztak a vevők tájékozta­tásához szükséges szakmai ismere­tek. Mérettáblázat a vizsgált egysé­geknek csupán egyharmadában volt. Fizetés mágneskártyával A Szőreg és Vidéke Takarékszö­vetkezet, a deszki Vörös Szegfű Üz­letház és a budapesti Flex-Net Kft. vezetői sajtótájékoztatón mutatták be szerdán a Csongrád megyei Deszken azt a vonalkódon és mű­holdas adatátvitelen alapuló rend­szert, amelynek segítségével a vám­kezelés két másodperc alatt elvé­gezhető. A takarékszövetkezet a múlt év őszén már tájékoztatta a sajtót a kezdeményezésükről, abban a re­ményben, hogy az új műholdas rendszer hamarosan meggyorsíthatja a vámkezelést. Ezzel a módszerrel ugyanis pillanatok alatt ellenőriz­hető, hogy fizetőképes-e az árut be­hozó cég, s nincs szükség kész­pénzre sem. A Vám- és Pénzügyőr­ség Országos Parancsnoksága azon­ban a rendszer bevezetésétől egye­lőre elzárkózik — hangzott el a saj­tótájékoztatón. A takarékszövetkezet két társával ennek ellenére kiépítette a hálózat első elemét, amely belföldi kereskedelmi forgalomban alkal­mazható. A kijelölt deszki boltok­ban, a műholdas átvitelnek köszön­hetően, a vásárlók augusztus elsejé­től már mágneskártyával fizethet­nek. Természetesen ezzel a lehető­séggel csak akkor élhetnek, ha a ta­karékszövetkezetnél előzőleg szám­lát nyitottak, s azon van fedezetük. Eddig már ezren felüli az eladott mágneskártyák száma, a vállalkozók és a magánszemélyek körében igen nagy az érdeklődés a műholdas vá­sárlás iránt.

Next

/
Thumbnails
Contents